Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

l*T3. november SS. RELET-MAGYARORSZAG S. oNM A dalnokok telepe volt Nyaralóiak Sóstón „EZ A KILENC VAROS.«“ f Közoktatás Csarodán Bővülő szoláltatás jövőre az „Igricébeo“ A megyei tanács Idegen, forgalmi Hivatalának veze- tőjével, Csallány Gézával beszélgettünk a - Sóstó ide­genforgalmi fejlődéséről. El­mondta. munkájuk egyik alapvető tényezője, hogy a Sóstó természeti és kulturá­lis adottságát megfelelő szol­gáltatásokkal kiegészítsék, il. letve fejlesszék. Ez a cél ve­zette az Idegenforgalmi Hi­vatalt, amikor elhatározták, hogy megépítik a megye el­ső nyaraló faluját. „Igrice” néven. Miért Igrice? Az ilyen típusú létesít­ményeket országosan, álta. Iában vagy bungalov-telep- nek. esetleg üdülőtelepnek nevezik. Mi — mondotta Csallány Géza — helyi ne­vet választottunk, azért mert nem is olyan messze a Sóstó fürdő határában élt egykor, a tatárok által elpusztított Igrice-telep. Ez a lakótelep az úgynevezett dalnokok te­lepe volt. és ezért választot­tuk ennek a kis üdülőtelep­nek az Igrice nevet. A kis falu megépítéséig a Sóstó melletti vízfolyás, illetve az a kis csatorna őrizte az igricek emlékét. — A nyaralófalut a Bel­kereskedelmi Minisztérium támogatásával a megyei ta- nács „Idegenforgalmi alap­jából” építettük fel. Befoga­dóképessége az eredeti ter­vektől eltérően 70 személy Száz év — majd három emeberöltő Az átlagos élet­kor emelkedésével párhuza­mosan nő azok száma is. akik elérik, vagy túlhalad­ják századik életévüket. A KSH népesedés-statisztika’ főosztálya oontos kimutatás sal rende’kezik a tizedi' „X”-et elért magyar matu­zsálemekről. Listájuk szerin' pillanatnyilag 75 olyan ál­lampolgárunk él, aki élérte vagy meghaladta a száz évet Közülük 64 nő és 11 férfi. A nemek szerinti megoszlás világosan tükrözi azt a tényt, hogy a nők átlagos életkora világszerte meghaladja a fér­fiakét. Ezt egyedül Nógrád statisztikája cáfolja: ott két százori felüli férfira egyetlen nő jut. Igaz. hogy a nógrádi matróna — életkorát tekint­ve — az abszolút rekorder. Az ország legidősebb asszonya, özvegv Sztreho Boldizsárné Fiikor Mária pásztói lakos ugyanis ez év augusztus 2-án ünnenelte 107. születésnap­ját. Mária néni öregségi jára­dékos és maoas kora ellené­re kitűnő egészségnek ör­vend. eliárogat bevásárolni s szívesen tesz-vesz Szabad­sáv utcai házáoab kertiébe11 Vele szin+e eyudös volt a nem*’!» elhunv+ Pénze? Géz? nánal lakos aki tavai-" S"en- tena borbor) költötte be a 106-ot. de í^ei «•»íile+Amatv iát már nem ár’1 "He meg. Az említett KSH-lista a „százonévesek” megyénkénti megoszlását is mutatja. Esze­rint — a lista lezárása utáni néhány adatváltozástól elte­kintve — Bácsban egy férfi, hét né Borsodban egy férfi öt nő. Békésben. Csongrád- ban. Szolnok megvében egv- egv férfi, nésv-négv nő élte vagv haladta meg a századik életevét Gvőr-Sor>ronbae ez az aránv 1 -3. Baranyában pedig 1:2. Több megvében csak nők tartoznak a legma­gasabb korosztál "hoz: Pest megyébe" öten. Vasban He­vesben. Veszprémben. Sza­bolcsban hárman-há’mzn él­nek közülük. Feiérben Ko­máromban. Zalában. So­helyett 80 személy. A nyári időszakban ezek a nyaraló­házak Nyíregyházának egyik legkorszerűbb szállását je­lentik. Ezek a zállások há­zanként kétágyas szobával, társalgóval, beépített kony­hával. termálvizes fürdőszo­bákkal és nyitott terasszal rendelkeznek. Ideális nya­ralási lehetőséget biztosít az erdő közepén. A nyaralófalu az elmúlt év júliusában ké­szült el. s nem volt idő csak az alapvető a terep élőké, szítő munkálatok elvégzésé­re. A teljes parkosítást ez­után végzik el. A Felső-Tisza-vidéki Inté­ző Bizottság finanszírozásá­val épü] az Igrice falu új sétánya, a Blaha Lujza sé­tány. Ennek érdekessége, hogy fűbeton járdát kap, ami előnyösen befolyásolja az Igrice-falu külső képét is. Az elképzelések és tervek szerint a jövő esztendőben bővítik a falu szolgáltatási lehetőségeit. A szálláson túl a legkülönfélébb és nyara- ■ lássál összefüggő, a vendé- 1 gek kém-elmét szolgáló be­rendezési tárgyakkal szerelik fel a szobákat. A parkot, a faluhoz tartozó kis tavat korszerűsítik. Ezenkívül az Tdegenforgalmi Hivatal fel­vette a kanesolltot a Volán­nal. 1974 nyarán a nyar>lö- nál autóbuszmegálló is lesz. F. P. CSA \ 3 NÖ mogyban és Hajdú megyé- benben pedig egy-egy. Nincs százévese Tolnának. A centenáriumát ünneplő Budapest — nagyjából né­pességének megfelelő arány­ban — 14 százévessel dicse­kedhet: két férfi és 12 nő la­kik matuzsá’emeink közül a 'óvárosban. Júliusban töltöt­te be a 104-et a zuglói Bar- tha Gizella nyugdíjas vasúti segédtiszt, aki jó egészség­ben tölti 105. évének napjait a Tábornok utcában. Két nappal Gizella néni születé­sének évfordulója után, jo- lius 7-én lett 103 éves fest legöregebb férfija, Vincze József volt vegyi üzemvezető, aki a Fürst Sándor utcában lakik és kedvenc időtöltése a televízió. A Legfőbb Ügyészség nemrégen 18 ezer polgári bí­rósági eljárás anyagát vizs­gálta meg abból a szem. pontból: milyen harácsolási, nyerészkedési, jogtalan előnvszerzési igényeknek próbáltak érvényt szerezni, illetve milyen törekvéseknek igyekezett a bíróság gátat vetni. A vizsgálat során az álla­mi vállalatoknál 1121 ügy­ben kifejezetten nyerészke­dési. jogtalan előnyszerzési törekvés mutatkozott. Bár az állami szervek kevés ki­vételtől eltekintve igyekez­nek a törvénvszabta keretek között gazdálkodni. (Meg­jegyzendő azonban, hogy p "azdasági dön+őtúzottságok elé kerülő ' asonló ügyeket nem vizsgálta az ügyészség tehát az állami vállalatoknál is több ilyen eset fordult elő mint amennyit a bírósá­gok tárgyaltak.) Lejegyezte-e valaha valaki, egy névtelen krónikás, vagy csak szájról-szájra terjed, mint egy népdal, a Bereg egy sarkának ki tudja meny­nyi idős rigmusa: „Gecse, Csorna, Macsola,/ Márok, Papi, Csaroda,/ Aztély, Su- rány, Tákos./ Ez a kilenc város”. Ma is ismerik, fiata­labbak, idősebbek, elő is hozzák, hol kesernyésen, hol csipkelődve. Csaroda Tákussal, Heté­vel és Fejércsével alig tesz ki egy közepes falut. A négy községnek nincs kétezeröt­száz lakosa. Az eljáró csaro- dainak a munkahely a nagy­betűs Város, a napi, heti ingázás. A nyolcadikos nagy­lány édesanyjának az a hely, ahova egyedül nem engedheti szakmát tanulni a gyereket Rostás Erzsikének, aki szó­val tart, míg egyik iskolából a másikba elkísér; A Megye- székhely, ahova kirándulni mennek, ha a tsz ad kocsit mert segítettek a forgót le­szedni-, de csak akkor, ha jól viselked nek, mert ha az osztályfőnök valami! találna a magatartásukban, oda a virándulás. Mutatja a vak i t- lan házat a főút mentén. A tanár bácsié lesz, de nem ez az első, az orvosnak is ilyen van. A városban biztosan sok az emeletes has. Tíz túlóra és...? Emeletes házat épít a ta­nár. Mire jut majd benne ideje? És mire a többi peda­gógusnak? Hogyan tarthat­nak lépést a fejlődéssel jut-e idő az önképzésre és miből áll? — Mit várhatunk, mit te­hetünk, amíg nincs megfele­lő szakos ellátottság, amíg túlzsúfoltak a nevelők, amíg sok tanár nem a saját tár­gyát oktatja, amíg szemlél­tető eszközökkel nyomában sem járunk egy városi isko­lának, de még egy nagyobb faluénak sem; A közoktatás döntő ténye­zője a pedagógus — így szö­gezi le a tényt az oktatáspo­litikai határozat. Ez a dön­tő tényező Csarodán nyolc nevelő. Matematika, fizika szakos nélkül, (ezek a tan­tárgyak talán a le"lé’1"e',e- sebbek, a továbbtanulóknál) de kellene testnevelés és ének szakos is. Mindenki­nek tíz. túlórája van hetente. Az egyetlen művelődési for­ma a szoba-kultúra; házi­könyvtár, tv. Az oktatás módszereinek korszerűsítésében az egyik feladat az iskolák közötti A szövetkezeti szektorban már nagyobb számban és súlyosabb esetekben mutat­koztak meg az elmúlt évek­ben a nyerészkedő, illetékte­len haszon elérését célzó tő- rekvések. A magánszemélyeknél —a Legfőbb Ügyészség alá­húzza, hogy különösen a jó anyagi viszonyok között élő, nemegyszer vezetőállású nagykeresetű állampolgá­roknál — a harácsolási tö­rekvések szinte valamennyi jellegzetes típusa megtalál­ható, közöttük a kisstílű ügyeskedésektől kezdve egészen a bűntettet megva­lósító szélhámoskodásig. Az egyéni nyerészkedési mrekvések közül -a Legfőbb Ügyészség megállapítása sze­rint változatlanul egyik leg­gyakoribb forma az uzsora. Az átvizsgált bírósági anya­gokból megálapítható: ma is gyakori, hogy egyesek. má_ szintkülönbségek minél jobb kiegyenlítődése lenne. Adva van tehát az iskola. Olyan öreg, hogy azt sem tudják, mikor épült Régi kastély. Évek óta „megeszi”, amit ráköltenek, nem éri meg, azon a pénzen már új épülhetett volna. Két tante­rem. Délelőtt a VII. és VIII. osztályé, délután az egyik napközi, a másik minden egyéb. Korrepetáló terem, úttörőszoba, szakkör. A má­sik iskola két kilométerre van, onnan járnak át a fel­sősök tornaórára. (A tíz per­ces szünet alatt.) Ott tanul az ötödik, hatodik, délután összevontan az első-harma­dik. illetve a második-negve- dik osztály. Csaroda és Tá­kos gyerekei. A körzetesítés elvileg létezik, jde tartozik Hete és Fejárcse. Az ottani gyerekeknek még itt is jobb lenne, jönnének is. 'de ho­va? Ki a pót• arat osztó? — Ennek ellenére nem ál­lunk rosszul. — Kulcsár László igazgatóhelyettes a járási és megyei tantárgyi versenyek szép sikereit em­líti, Dicső Ernő igazgató a múlt évi továbbtanulásokat Különösen a lö’drnjz „megy” a versenyeken Tavaly Két gyerek nem tanult tovább. Tizenhármat gimnáziumon és szakközépiskolába vettek fel, ti zen b kman szakmát tanulnak. Milyen szakmát? — Főleg „városit”, tehát iparit. Nem a tanuló és á tanár a pályaválasztó, hanem a szülő. Azt tartják, aki ügyes mindent elér. Mire elmenne a jelentkezési lap, a gyereket már fel is veszik — mondják a szülők. Volt is rá példa. A pályaválasztási füzetek sivárak, egy-egy is­meretlen szakma iránt a vonzerő szóba sem jöhet. Fő­leg a mezőgazdaság „szorít”. Alig van már „gyalogos” munkás. Mezőgazdasági szakmára elvétve akad je­lentkező. Nem adják. A tsz ígéri, hogy többet törődik az utánpótlással. El­mennek az iskolába, a szak­ma nehézségeiről, de szép­ségéről is beszélnek, a szülő­ket csoportokban hívják fel, s a gyerekkel közösen pró­bálnak dönteni. Az iskolá­nak van néhány diafilmje is, az is segítség a pályák is­mertetésében. Énekóra van a nyolcadik­ban. Czaoiri Istvánná gvő- zelmi indulókat tanít. Két gyerek jelentkezik, hogy el­mondja a terveit. Kiss Ago­sok helyzetének kihasználá­sával az évi 5 százalékos törvényes kamatot sokszoro­san túllépve rendszeresen évi 60—120 -zázalék körüli, sőt ennél magasabb mértékű kamat kikötése mellett ad­nak pénzkölcsönöket. A pe­rekből kitűnik, hogy nap­jainkban kevés az olyan ügy, amikor valakit létfenn­tartási ok késztet az uzso- rás-kölcsön felvételére. An­nál gyakoribb, hogy üzleti befektetés céljára, gépkocsi­vagy telekvásárlásra, hétvégi ház építésére, stb. Figyelemreméltó hogy az uzsorás kölcsönt nyújtók ál­talában az Idősebb korosz­tályból és azokból kerülnek ki, akiknek vagy olyan in­gatlanuk van. amelvnek jö­vedelmét nem élik fel. vagy ingatlanuk értékesítéséből forgatható pénzösszeghez ju. tottak. Az uzsora ellen büntető- és polgárjogi eszközökkel Százon túliak khb'a SZABOLCSBAN 0 Nve’é*?k«d§k UTSor^ok.. Csendes társak ta, a tákosi kislány szüleivel együtt döntött. Gimnázium­ba megy, Vásárosnaményba. vagy Kisvárdára. Marczi Er­nő még ingadozik. Szülei azt szeretnék, ha közép-, majd főiskolán tanulna. Ő inkább szakmunkásképzőbe menne, tv-szerelőnek. három kíván sós; A mesebeli három kíván­ságot csak mesebeli lények tudták teljesíteni. A csarodai három kívánságot egy kis jóakarattal is lehet. Rostás Erzsiké azt kívánja, legyen kész mielőbb a tornaterem mert nem érnek oda tíz perc alatt a másik jskolába. Az igazgató azt kívánja, az esti buszjárat ne a főtéren for­duljon. menjen el a VOLÁN az iskoláig a harminc tákosi napközisért, ne gyalogolja­nak késő este. Az igazgató helyeües azt kívánja, ismer- • je meg a megye Csarodát Oda is lehet menni kirán­dulni. Csaroda. Mi jut eszünkbe? Középkori református temp­loma, freskóival, páratlan tiszta stílusával. Elhagyatott lápjai botanikai érdekessé­gükkel. a K^asszony erdő­höz simuló Báb-tava és a nagyobbik tőzegmoha láp, a Nyíres tó, alattuk > az alga­kutatók paradicsoma, ritka madárfajai, növénytársulá­sai, jégkori maradványai. Nem véletlen Kulcsár Lász­ló kívánsága, sokat foglalko­zott a témával, szakdolgoza­tát is ebből írta. Hansrerseny, napközi, kirán­dulás Minden élmény egy film­kocka. Egyetlen óra Csaro­dán: számtalan villanás. Az igazgatóhelyettes kereszt- rejtvényt szerkeszt élővilág órára. Nehezebb megcsinál­ni. mint megfejteni. Aki elő­ször készen van vele, ötöst kap. Fi’mbsrlettel járnak ifjúsági előadásra az iskolá­sok. Általános iskolai hang- versepvbérletük van. a tsz sznllítig a csoportot Tarpára Készül a központban az új tornaterem. Átalakítanak egy házat napközinek a nagv is­kola mellett. Matematika fo"ii1volásra iámak be az érdev1űd "k Vá'árosnamény- ba.-Rostás Erzsiké a kirán- du’^sra készül, amikor az egész osztálv egviitt megv el a városba. S indulót tanul­nak a nyolcadikosok. Barakső Erzsébet folyik a küzdelem, melynek során az adós vagy ha annak személye nem állapítható meg. akkor esetleg az állam javára kobozzák el az uzso­rás által jogtalanul kikötött összeget Azt hinné az ember, hogy divatja múlt fogalom, pedig éppen az ügyészségi vizsgá­lat bizonyítja: napjainkban is szépszámmal akad jelent­kező „csendes társnak”. Alaptípusa, amikor az ipar. jogosítvánnyal nem rendel­kező pénzes társ pénzt vagy az ipar űzéséhez szükséges termelő eszközt bocsátja az üzleti vállalkozás rendelke­zésére és ennek fejében, anélkül, hogy bármi munkát végezne, magas haszonrésze­sedést köt ki. Egy Nógrád megyei bíró­sági ügyben kiderült: a zöldség-gyümölcs kereske. dővel kötött szerződés alap­ján a „csendes társ” bizo­nyos kölcsönösszeg felében az üzleti haszon 40 százalé­kát kötötte ki megának Pest megyei cipész újsághir­detés útján keresett közre, működő pénzestársat. A hir­detésre egy orvos ielentke zett. aki havi 2000 forint ré. Fürdő Nagyhalászon Van egy dédelgetett és alig titkolt tervük a nagy- halásziaknak. Ez pedig a fürdő, a közfürdő létesítő- se. Dár azon a vezetői megbeszélésen, amelyen a nagyközség üzemeinek, in- tézményeinek párt-, álla­mi, gazdasági, társadalmi vezetői vettek részt, a ta- nctselnök így fogalmazott: „A fürdő még csak gondo­lat.” És bár jórészt még gon­dolat. de már olyan, amely, nek a megvalósítása érde­kében megkezdőd t.t egy folyamat: a „megajánlás’. Valami hasonló szándékot észlelhettünk, amikor a zsákgyár vezetője, a Petőfi Tsz elnöke, párttitkára, az ipari és a fogyasztási sző- vetkezetek elnökei, pírttit. károk, népfront elnök. tár. sadalmi szervezetek vezetői és aktivistái ajánlották fel segítségüket és javaslata. ikkal segítik a közfürdő megvalósítását Nagyhalá­szon. Van'28—38 fokos vi­zük, s az elképzelések sze­rint a régi kendergyár egy­kori áztatómedencéi helyén alakítanák ki a községi fürdőt. S. hogy nem csupán gondolat már, bizonyítja az is: most és a jövő évben az ide vezető utat megépí­tik. Ennek a területnek egy része fásított. Közvetlen szomszédságában egy IS holdas parkot lehet kiala­kítani. Ebben segítenek majd a fiatalok, a lakos­ság. az üzemek dolgozói. Természetes, hogy az el­képzelés csak akkor való. sulhat meg, ha az egész község összefog érdekében. És nem csak a hatezeröt­száz lelket számláló Nagy­halász, hanem az egész környék örömére. főleg egészségére szolgálna, ha sikerülne a halásziak el­képzelése. Nem elképzel, hetetlen, hogy az ügy érde­kében segítségül hívják a környező községeket is. Ennek a nagyközségnek 16 üzeme, intézménye, gaz­dálkodó egysége van. Szük­séges, hogy felmérjék: fcí mivel tud hozzájárulni a fürdő létesítéséhez. Szó volt kommunista műszakok szervezéséről az üzemekben, falunapról, az ifjúsági szervezet védnök­ségvállalásáról. Valaki ja­vasolta: parcellázni kell a feladatokat, mert a fürdői nem lehet megoldani né. hányszázezer forintból. Ide az egész község összefogá­sa szükséges. Felvetődött bizottság alakítása, amely kizárólag a fürdő ügyével foglalkozna. Szóba került már is a fürdő tervének el­készítése. így Sít lassan testet, va­lóságot a fürdő létesítési­nek gondolata. Farkas Kálmán szesedés fejében 58 ezer f*» rintot bocsátott az iparoa rendelkezésére. Az ilyen és hasonló ügyeit, ben általában a bíróság ki. mondja a szerződés érvény­telenségét. A Legfőbb Ügyészség vizsgálata még jónéhány jogtalan nyerészkedési for­máról számol be. Aránylag sok a visszaélés még a tar­tási és életjáradéki szerző­dések területén, a gyerek­tartással kapcsolatos ügyek­ben. a kisajátítási, kártala­nítási perekben. Sajnálatos, hogy az újítási perek egvré- széből az tűnik ki, hogy a munkahelyen betöltött veze­tői beosztás, illetőleg a gaz­dálkodás különböző poszt, jain álló személyekkel tör­ténő összefonódás szin’én jogtalan nyerészkedési tö. rekvésekre ad lehetőséget. A bíróságok és az ügyészi szervek mindent megtesznek az ilyen törvénytelen mód­szerek visszaszorítása érd®, kében, de az is szükséges, hogy saját hatáskörükben más hatósági és társadalmi szervek is növeljék az éL • X— i.,t p. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom