Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-20 / 271. szám

. •Tfé+ru * tm Si. fEELEf-MAGYARORSZÁG 1 oMa! Az ÁFÉSZ tervei A kulturáltabb kereskedelemért Ä SZÖVETKEZETEKRŐL SZŐLŐ TÖR­VÉNY a legmagasabb szintű jogszabály ere­jével határozza meg a szövetkezetek helyét és szerepét szocialista társadalmunkban, és segíti továbbfejlődésünket. Jelentős esemé­nye szövetkeaetünkaek a törvény nyomán megalkotott, sajátos célkitűzéseink megvaló­sítását elősegítő alapszabályunk, amely meg­növelte és állandóan fokozza tagságunk ér­deklődését Igazgatóságunk 1973. évi tömegszervezeti és gazdasági feladatainkat az MSZMP X. kongresszusának, a KB 1971. decemberi ülé­sének határozatai és a Fogyasztási Szövet­kezetek VII. kongresszusának állásfoglalásai szellemében oldja meg. A korszerű szövet­kezetpolitikai elvek teljesebb gyakorlati al­kalmazása jó feltételeket biztosít a szövet­kezeti demokrácia, az önkormányzat, a gaz­dálkodás erőteljesebb fejlődése számára, s erősíti szövetkezetünk társadalmi befolyását és tömegkapcsolataink erősítését. Taglétszá­munka meghaladja a 8 ezer főt, részjegy­alapunk 1,1 millió forint. Az 1972. évi mun­kát értékelő taggyűléseken közel ötezer ta­gunk jelent meg, s 143-an vettek részt a vitákban. Bírálták területünk húsellátását, a pékáruk minőségét és választékát, időbeni szállítását, kifogásolták a tej és egyes tejter­mékek minőségét. Kertéit a hálózat további fejlesztését, a korszerű élelmiszerellátást biz­tosító hűtőlánc fejlesztését. Az év eltelt idő­szakában igazgatóságunk igyekezett megolda­ni a felvetett problémákat Múlt évi eredményeink alapján hatszáz­ezer forint vásárlási és értékesítési részese­dést Űzettünk kj tagjainknak a részjegy- és vásárlási értékesítés arányában. Tagjaink ré­szére díjtalanul házhoz szállítottuk a megvá­sárolt iparcikkeket és élelmiszereket kedvez­ményesen szállítottuk ki a téli alma átadá­sára szükséges szedőgöngyöleget. Igazgatósá­gunk tovább kívánja szélesíteni tagságunk anyagi érdekeltségét, ennek tervezetét no­vemberben rendkívüli körzeti küldöttgyűlés elé terjeszti állásfoglalás céljából. A terve­zet végleges életbelépéséről tagságunk dönt a jövő év tavaszán. SZÖVETKEZETÜNK TAGJAI SORÁ­BAN ma már a lakosság minden rétege megtalálható, szövetkezetünk ténylegesen a dolgozók — általános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetévé vált. Ez év november 7-lg 500 új szövetkezeti tag szervezését vet­tük tervbe, elsősorban a nők ős az ifjúság Boraiból. Erre Igen nagy lehetőségünk nyílik a kialakult ipari létesítményekben, intézmé­nyekben. Tagságunk több, mint 54 százaléka nő. Körzeti küldöttgyűlésünk által megválasztott főbizottságunk egyre hatékonyabban képvi­seli érdekeiket. Éves üzletpolitikánkban sze­repel a nők háztartási munkájának könnyí­tését szolgáló áruellátási és szolgáltatási fel­adatok megoldása. Évenként megrendezzük a ma már hagyományossá vált „Korszerű háztartás, több szabad idő” kiállítást Az ifjúság aránya kisebb, de a velük va­ló foglalkozás jelentősége annál nagyobb. A körzeti külödttgyűlés által megválasztott if­júsági bizottságunk rendszeresen foglalkozik és figyelemmel kíséri a szövetkezeti dolgozók és tagfiatalok élet- és munkakörülményeinek alakulását. Erő tel lesen segíti a bizottság a tagszervezésünket, elsősorban a fiatalok kö­rében. Szövetkezetünk dolgozóinak 55 száza­léka 30 éven aluli fiatal. Nemrég tartottuk meg 8 KlSZ-vezetőség és Hiúsági bizottsá­gunk közreműködésével az ..Ifjúsági parla­mentet”. Fiatal dolgozóim* fe1“15sség*®i!esen seeftik a tagságunk által jóváhagyott éves fel adattervünk teljesítését. A kulturális 1 gé­nvek kielégítését könvvesboltunk és a szé­les körű társadalmi bizományosok hálózat» együttesen évenként több mint másfél nvüié forint forgalmazással segíti, öfives tervünk utolsó évében adtuk át korszerű kö-vy~:hol- tunkat. amely alkalmas l™sz tárlat k~-etAhen frshnérvgk forzalmazícírn ts. Év<*nkón+ tnintocrv százATer forinttal »ámo^toiuk mű ködőéi területünkön a snort- és kultúrál!- egyesületek munkáiát kórust tériünk fenn a nvfrmeggvesi Petőfi Tsz-sznl közösen e fedezzük a mátészalkai cigány-tánccsoport fenntartását is. A háztáji fermeltolócf szakmai *nnáes- esnl segítjük, s befolyásoltuk a termelés ösz- S7A»steiáf Az eltelt ids-zakhan 23 vagon ve­gyes műtrágyát, 190 ezer naoosbnromfft. és go vauén vegyes takarmányt értékesítet­tünk Kedvező áron vásároljuk fel a meg­termelt termA,*eket* az eltel* időszakban 2 Vagon mázét. 29 ypgon szib’át. 8 vagon bur­gonvát 4 v-eon meegyef 3 vázon há-dnvit 1p* vá-á-eUiin'r fel s V*"**1 röMság.gvü p,*« ..r„i,,x,s„'Ä-1mk a- S rrSUtó fo—'uto* el árt .TélértSs felad-*«* tele«* az é” h**-s1óv? rie-á«-on mintegy 400 vagon őszi érésű alma fpl ** ^ **» fy Wt r q ^ BOLTI KISKERESKEDELMI FORGAL­MUNK az előző évhez viszonyítva közel 14 százalékkal, mintegy húszmillió forinttal nö­vekedett. Élelmiszer-forgalmunkat minőségi változás jellemzi. Zöldség-gyümölcsből és vágott baromfiból körülbelül 15 százalék üdítő italból 10 százalékkal adtunk el töb­bet mint az előző évben, tonhalból forgal munkát megkétszereztük elérte az egy va- gonos mértéket Konzervkészítménvekbő] b válasz*ókkal tudtuk az igényeket kielégíteni Nem volt minden időszakban kielégítő é* elfáradható a tej és teitermékek választék* és minősége. Javított a hűtést igénylő tér mékek forgalmazását a Mátészalkán meg nyílt második ABC-áruház és ez év tava- ezán üzembehe'vezett negwen 230 literes hűtőszekrény. Jelenleg a legkisebb egysé­günk is rendelkezik hűtőszekrénnyel, ezzel lehetővé vált. hogy minden nagyobb boltunk­ban mélyhűtött baromfit és tonhalat for­galmazzunk. A Kraszna áruházban tagságunk mintegy 22 millió forintos készletből választékosán és kulturált körülmények között szerezhet be divatos és olcsó ruházati és tartós fogyasztási iparcikkeket. Áruházunk szolgáltatásai is kedveltek. A konfekcionál termékek méret- re-igazítását díjtalanul azonnal elvégezzük, a hari&nyaszí.-m-felszedést. gomb behúzást mind többen veszik igénybe. Az OTP köl­csön akció helyben Intézésével gyorsabbá tesz- szttk tagságunk vásárlásait. Tagjaink részé­re az itt megvásárolt termékeket díjtalanul házhoz szállítjuk. Áruházunk forgalmát az előző évhez viszonyítva 10 millió forinttal tervezzük növelni. ___ tagságunk szolid Árpolitiká­ba és takarékos gazdálkodásra építve hagy­ta jóvá éves üzletpolitikánkat. Az előző év­hez viszonyítva közei egymillió forinttal emelkedett szövetkezetünk nyeresége, töme­gében meghaladta az ötmillió forintot. Eredményeink elérését, fokozását segíti az áruforgalom kedvező növekedése mellett a végrehajtott irányító munka korszerűsíté­se. A megye fogyasztási szövetkezeted közül elsőként korszerűsítettük üzem- és munka­szervezetünket. Örvendetesen szélesedik a munkahelyi demokrácia, rendszeres a kap­csolat dolgozóink és a vezetés között. A kor­szerűsített munkaverseny kibontakozás ered­ményesen segíti éves tervünk ßikeres végre­hajtását. Dolgozóink életszínvonala a terve­zett szinten alakul, az egy főre jutó átlagke­reset meghaladja az országos átlagot. Saját tiszta vagyonunk eléri az 50 mil­lió forintot, 10 év alatt ötszörösére növeke­dett. Szilárdult a társadalmi tulajdon védel­me. Szövetkezetünk választott testületének tagjai, igazgatóságunk és dolgozóink tervsze­rű megelőző ellenőrzésekkel őrködnek a tár­sadalmi tulajdon felett, a fogyasztói* érdek- védelmén. Sajnos előfordulnak még a fo­gyasztók érdekét sértő szabálytalanságok, ve­zetőségünk azonban következetesen megbün­teti a szabálytalanságot elkövetó dolgozókat. Szövetkezetünk munkáját Igazgatóságunk az év eltelt időszakában a fogyatékosságok ellenére eredményesnek ítélte meg. Tagsá­gunk és a lakosság ellátása, a háztáji gazda­ságok teimelésének segítése és termékeink felvásárlása, a szolgáltatással kapcsolatos igények kielégítése magasabb szinten való­sult meg. mint az előző esztendőben.' Szövetkezetünk árbevételének nagyság­rendje alapján a megye fogyasztási szövet­kezetei között az első helyen áll, s a forga­lom és nyereség fejlődésének mértéke alap­ján is az elsők között foglal helyet. Műkö­dési területünk nyolc községében az áruel­látást kizárólagosan szövetkezetünk végzi. A Mátészalkán lebonyolított összes ellátó ke­reskedelmi forgalomból 75 százalékban ré­szesedünk. AZ ÉV ELTELT IDŐSZAKÁNAK ERED MÉNYEl kellő alapul szolgálnak a még na­gyobb feladatok megoldására. Igazgatóságunk úgy határozott, hogy éves üzletpolitikánkat újabb feladatokkal, új tagok szervezésével és a szövetkezetpolitikai munka kiszélesítésével ki kell egészíteni, végrehajtásával még szo­rosabbra fűzni tagságunkkal a kapcsolatot Papp János, az igazgatóság elnöke Vallomások, emberek, ellentmondások Hogyan lesz város ? A hegedűvonók mintha hűvös kört al­kotnának. A közepén egy ember mulat. Jó­korákat kurjant és néha legényesen a ka­lapjához csap. Erős ötvenes lehet. A fél bir­kacsárda vele énekel. Az az ember ott középén sehogyan son fűd kiszabadulni a körből. Vagy már nem is akar...? Ha valahonnát idekeveredne egy sznob, sejthetően áhítattal sóhajtaná: „igen, ez igazi Szabolcs...!" Pedig ez nem is Szabolcs, hanem Szat­már,bár szerencsére egyre többen dolgoznak itt azért, hogy senki ne sértődjék meg, ha az egyszerűsítő szóhasználat az előbbi néven említi a tájat... Pedig a bűvkörben egyre ke­vesebb ember van és egyre több azon kí­vül... — Hogy hogyan lehetne megfogalmazni Mátészalkán...? Ismétli vissza kérdésemet tű­nődve egy mátészalkai ismerősöm. — Azt hiszem, sehogy. Itt most éppen minden vál­tozik. Az újnak és a réginek nem egyszerű­en a találkozása, ami most van. Tusakodása is. Mindenki onnan fogalmaz, a/joZ áll ebben a harcban. ■-V5SKJ 2 Egyre halványabb, de azért jogos még az idézőjel a város szó mellett. Ami az ügy hivatalos résztét illeti: Mátészalka 1969 augusztusában megkapta a városi ran­got. Ez előleg volt, amivel a nagyközséginél komolyabb anyagi lehetőségek is jártak, de amiért cselekedni, bizonyítani is kell. A kéz­zelfogható dolgokat nézve előrébb tart Szál­ka a városságban, mint e fundamentum fel­építményében. Nagy szerencse, hogy nem várják itt ölhetett kézzel, amíg úgyis kinő magától. Tudják, hogy a felépítmény vissza­hathat az alapra. A roskatag js. ! Az ellentmondások városa Eredetileg egy napra utaztam Mátészal­kára, arra gondolva; ha máskor, hát most Is elég idő lesz ez egy riportra. Éléiben már tudtam, hogy legalább másnap estig ott ma­radok. Ez a tény egyféleképpen meg is fo­galmazza Mátészalkát Érdekés, mi több: iz­galmas hely — többek között attól, hogy oly ellentmondásos. Több, mint három évvel ezelőtt írta meg Vég Antal Város, bár még nem az igazi cí­mű riportjában,; -hogy a szálkái tanácsnak nincs mérnöke. Nos; máig sem sikerült épí­tészt szerezni jde. «hol annyi minden épül. Van viszont már igazi szá'ioda, a Szatmár, másodosztályú étterme a fővárosban is a jobbak közé számítana. A helyiek viszont azt mondják, ha itt történetesen nincs hely, gondban vannak, hová vihetnék máshová tá­volról jött vendégüket annak veszélye nél­kül. hogy valami b'eskaviUongató esti vere­kedés közepébe kerüljenek. Az alapok megvannak Arra az erős fundamentumra valóban össze keli ácsolni egy szilárd kulturális-köz­oktatási építményt. Ácsolják is már Most készül a város hosszútávű közművelődési terve, amely januárban kerül első ízben a városi oárt-vb elé. Ennek egyik része, hogy kulturális és sporttársulást alanítanak a vá­rosban, Az üzemekben is érteni a művelt és a kevésbé tájékozott munkás haszna kürti különbséget, segíteni is hajlandók hát. A tár­sulást nem azért szervezik, mintha a gazda­sági kérdést csinálnának a kultúrából — el­lenkezőleg: hogy az anyagi gondok az ed­diginél kevésbé jelentsék a jó törekvések gátját. E törekvések alapja} részben mér korábbról rendelkezésre állnak, ezért „csal ” friss vért kell vinni például a messzi főidői neves cigán.vegyü ttes és a hol működő, h l hallgató pedagóguskórus* életébe. Óvodákat kell építeni, a hely miait, hogy ne legyenek a meglévők zsúfoltak, ts azért is, hogy ezek az Intézmények valóbtn iskolai előkészítők legyenek, mert a mosta­niak fele inkább csak gyermekmegőrző. Az­tán a cigányok között is kell még -tenni egyet s mást. ehhez meg az lesz jó alap, hogy tel­jesen felszámolják a C-teleDst és lakóit új házakba költöztetik. S végül, de egyáltalá­ban nem utolsó fontosságúként; nemrég városi művelődési központtá avanzsált a kultúrház, most majd a kultúráiét igazi ös­szefogójává, szervezőjévé kell tenni. Ki jön haza? Ma már csak babona, hogy Szabolcsban vagy akár az ingázások volt elsőszámú bá­zisán. a szatmár-beregi tájon van még szá­mottevőbb munkaerőtartalék. Nem, hogy annak nincs, aki három vagy ötszáz kilomé­terre akarja elvinni innen az embereket: an­nak is nehezebben akad — különösen férf - munkás — aki inkább idetelepedett, ha mór a munkaerő nem megy oda. így aztán nem a munkások, hanem a munkaügyisek ingáz­nak. A mátészalkai Ipari Szerelvény és Gép­gyárban sem tehetnek mást: járják a fal­vakat, hogy bemondassák a tanácsi hango­san beszélőn és kiragasztassák a toborzó cé­dulákon a hosszú listát: „Felvételre kere­sünk...” Ez a legjárhatóbb út. mert ahogy Pesten vagy másutt csalódnak a szaboles- szatmári tartalékban hívők: ugyanúgy ebben a megyében is azok, akik azt hiszik, hogy az ipartelepítés mindenkit visszahoz. Monológ MÁTÉSZALKÁNAK ŰJ JELKÉPE LETT A VÍZTORONY,.. (FÜLÖP SÁNDOR RAJZA) ■— Igen, idekerül “Sem után majdnem az első döntésem volt, hogy szociális épületet JseU emelni. Hogy azt hiszi, enjiek az intéz­kedésnek nemcsak a humanizmus volt a mozgatórúgója? Jól histí. űgj-ahilyen erős Volt a kényszer Is. Persze, hógv igaz: voltak itt vaskos gondok, a gazdaságtalan termék­skála, a laza munkafegyelem, miegyéb. Csak­hogy ma már errefelé is kishatásű a fegye­lemről, a társadalmi és az egyéni tulajdon közötti különbségekről példálózni annak, aki a munkahelyén lavórban mosakszik és a padlástérben vetkőzik-öltözik, ahol az oda­zsúfolt lom és kacat a „berendezés”. To­vább megyek: ma már itt is fontos például az, ha üdültetni tudjuk a dolgozókat. Alig fejeztük be tehát ezt a szociális és iroda­épületet, hétvégi pihenőt is építettünk. Mert mondom: könnyebb elmagyarázni, miként kell dolgozni és viselkedni egy gyárban — annak, aki tényleg látia, hogy gyárban van. lálurvk ennek az a mércéje, hogy keveseb­bet vannak már, akik almaszüretkor hirte­len eltűnnek és visszatérve aztán őszinte meglepődéssel kérdeznek vissza: Jé, hát már az a három távoliét is baj...?! Gáldi Dezső, az ISG szálkái gyáregysé­gének vezetője mondta el mindezt. Aztán le­mentünk az üzemcsarnokba. Az igazgatót egy percre elhívták, addig találomra oda­léptem a legközelebbi gépen dolgozó mun­kásnőhöz. Gyarmati Ferencné esztergályos, három esztendeje van a gyárban. — Azelőtt?... — Budapesten voltam 1800-ért. — Most? — Majdnem két és fél ezret keresek. Nyírcsaholyban lakom. a gyári busz a há­zunk előtt áll meg. — Ha magán állna, milyen intézkedést hozna itt az üzemben? — Megszüntetném a családos nődolgo­zók három műszakját. Halványul az idézőjel Beszéltem a gyárban egy fiatal műveze­tővel is. Elbüszkélkedett vele, hogy háza lesz. Gondoltam: tehát ő is megkötődik itt, a ház csak ezt jelentheti, ö azt mondta, hogy nem biztos, és ha továbbmegy a lakás jó' tőke lehet az induláshoz. Mert, hogy neki kicsi Szalka. Hogy is mondta mátészalkai ismerő­söm? Ki honnan fogalmaz... Igen: lehet el­menni, amiért kicsi a város — s lehet ma­radni és dolgozni vagy veszekedni azért, hogy nagyobb legyen. Dombrádj János a Szatmár Bútorgyár asztalosa és ez a műve­zető éppen egyidős. Nem is ismerik egy­mást. Dombrádi marad és Vásárosnaményba vonatozgat technikumba, hogv többre vihes- se. És. hogy még többet tehessen a közös­ségért: ezek ugyan nagy szavak, de igazak oz asztalos már eddie is tett. hiszen a vá­rosi tanács tagiává választották. Sokat kell m*g tenni ez^rt a városért a városért De azt hiszem, e riport Mátészalkát szerető szereplői és a most nem említettek ki-ki a maga helvén és médián — nagyon sokat tesznek ismét azért, hogy az az idé­zőjel egyre halványodjék, majd végképp el­tűnjön. Rác T. János • A « __A_a_„__»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom