Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

t. oldal KELET- MEGTÁ'flÖKggrg ytn%~wftérfít®fTC-' BÉLSi Szov?et f©5szó!aSás a had- eröcsökkenSési konferencián Egyiptom otyan békét akar, ami nem részmegoldáson a.apui Szadat sajtóértekezlete A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások második napján a szovjet, az amerikai, a brit és a .török ' küldöttségvezetők beszédével lezárult az álta­lános politikai állásfoglalások sorozata. Szerdán nagy érdeklődés előzte meg Oleg Hlesztov professzornak, a szovjet küldöttség vezetőjének be­szédét. A Szovjetunió képviselője bevezetőben üdvözölte a tár­gyalások résztvevőit és kö­szönetét mondott az osztrák kormánynak mind a vendég­szeretetért, mind azért, hogy kedvezőbb feltételeket te­remtett a tárgyalásokhoz. Méltatta a tárgyalások fon­tosságát Európa és az egész világ békéje szempontjából. Rámutatott, hogw a feszültség hosszú korszaka után az enyhülés és az együttműkö­dés irányában végbemenő fordulat, ennék fejlődése és erősödése jótékonyan befo­lyásolja a megbeszélések megkezdését. Hlesztov emlékeztetett a nukleáris háború megakadá­lyozásáról és a hadászati fegyverrendszerek korláto­zásáról kötött szovjet—ame­rikai megállapodásokra, va­lamint a többi olyan nemzet­közi szerződésre, amely hoz­zájárult ehhez a pozitív fo­lyamathoz. Hangsúlyozta, hogy az európai politikai enyhülést ki kell egészíteni a katonai enyhülést célzö in­tézkedésekkel. „Az európai — és nemcsak az európai — kontinens tör­ténetében — folytatta — elő­ször került gyakorlati síkra a fegyveres erők és a fegyver­zet csökkentésének feladata, a lQszoreiés feladata. Az or­szágok nagv csoport iának kénviselői első ízben ülnek tárzvalóasztalhoz, hogy együtt konstruktív intézkedé­seket dolgozzanak ki a k“ó- zépaurónai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentésére.” A szovjet küldött a továb­biakban felidézte, hogy or­szága a háború befejezése óta — más szocialista országok­kal együtt — számos javasla­tot tett hasonló témakörben. A szovjet küldöttség azzal a szilárd eltökéltséggel érkezett Bé"sbe, hogy konkrét és éoí- tő ielleget adion a tárgyalá­soknak, és előmozdítsa prak­tikus intézkedések kidolgozá­sát. tárgyalásokkal kapcsolatosan tartalmazott. A szovjet delegáció veze­tője végezetül hangsúlyozta, hogy a realizmus és az együttműködési készség gyü­mölcsöző eredményeket hoz­hat a most megindult tár­gyalásokon. A szovjet kül­döttség konkrét megoldások ki dolgozására törekszik, és kész szoros kontaktusban dolgozni a többi résztvevő­vel —, mondotta Stanley R. Resor nagykövet, az ameri­kai delgáció vezetője a „nemzetközi diplomáciában radikális új indulásnak” ne­vezte a haderőcsökkentési tárgyalásokat, és kormánya gyakorlatiasságáról biztosí­totta a részvevőket. A közép­európai konferenciát sajátos logikával „a történelem ter­mékének” nevezte, majd hangsúlyozta, hogy a múltra a feledés fátylát kell boríta­ni. .. Összefoglalta a tárgyalási elvek amerikai értelmezését, majd — a többi NATO-de- legátushoz hasonlóan — ő is rátért a közép-eurónai „aránytalanságok” taglalá­sára. Arról beszélt, hogy a varsói szerződés tagállamai­nak nagyobb szárazföldi erői vannak a közép-eurónai tér­ségben, mint a NATO-nak. Hosszasan iaőzött a „föld­rajzi egyenlőtlenségeknél” mélységesen hallgatva az Európát körülvevő amerikai támaszpontokról, a 6. flottá­ról. Kifejtette azt a vélemé­nyét. hogy a haderőcsökken­tés elsősorban a szovjet és az. amerikai haderőket fogja érinteni, majd kitért néhány „egyéb intézkedésre” ame­lyek a hadseregek tevékenv- ségét érintenék, függetlenül a létszámcsökkentéstől. Az amerikai nagykövet végül bizonyos fenntartáso­kat emlegetett a haderőesök- kentési tárgyalások résztve­vőinek körét illetően és Van Ufford holland küldött ez év május 14-i nyilatkoza­tára utalva telezte, hoev az Egyesült Államoknak „szán­dékai” vannak ebben a vo­natkozásban. Clive M. Rose, a brit kül­döttség vezetője lényegében á NATO álláspontját konk­retizálta. hangsúlyozva még azt is. hogv a haderőcsök­kentési értekezlet „veszélyes” lehet, ha végül az európai katonai helyzet „kevésbé stabil lesz” mint ma. Oleg Hlesztov utalt a bécsi előkészítő konzultációkra, és a konzultációkon a megbe­szélések tárgyáról, a résztve­vők köréről. a kidolgozandó egyezmények földrajzi kiter­jedéséről, létrejött megálla­podásokra. Hangsúlyozta azt az elvet, hogv a konkrét had­erőcsökkentési intézkedések egyik fél biztonságát sem károsíthatták meg. Részlete­sen idézte azni (> az elgondo­lásokat. amelyeket Leonvid Brezsnvevnak. az SVT-rp kp főtitkárának a békeerők moszkvai világkongresszusán elmondott beszéde a bécsi Az angol delegátus ugyan­csak elmondta aggoo'almait a varsói szerződés katona’ erejével kapcsolatban. A török küldöttség vezető­je rövid nyilatkozatában a biztonság oszthatatlanságá­ról szólva óvott attól, hosy a közép-európai haderőcsök­kentés következtében esetleg csökkenjen más országok biztonsága. megrázkódtatás érje az amúgy is „törékeny stabilitást” az úgynevezett „szárnyakon”. Kairóban a bel- és külföl­di sajtó 350 képviselője előtt megtartott sajtóértekezletén szerdán Anvar Szadat egyip­tomi elnök hangsúlyozta, hogy országa kész együttműködni az ENSZ-szel a Biztonsági Tanács határozatainak hala­déktalan megvalósítása ér­dekében. A határozatok a kö­zel-keleti hadicselekmények beszüntetését és megfelelő égisz alatt az érdekelt felek közötti tárgyalások megtartá­sát irányozzák elő az igazsá­gos és tartós béke helyreállí­tása érdekében. Az elnök rendkivül jelen­tősnek nevezte azokat a kap­csolatokat, amelyeket Egyip­tom a legmagasabb szinten tart fenn a Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal a kö­zel-keleti válság politikai ren­dezése érdekében. Bejelentet­te, hogy Zajjat külügyminisz­tert elnöki tanácsadóvá ne­vezte ki és rövidesen Fran­ciaországba küldi, hogy Pom­pidou elnökkel tárgyaljon. Kissinger amerikai külügymi­niszter — jelentette be az egyiptomi elnök — november 6-án és 7-én látogat el Kai­róba. Hozzáfűzte, hogy ez idő szerint a közel-keleti válság­ban az Egyesült Államok konstruktiv magatartást ta­núsít. Emlékeztetett arra, hogy Kuznyecov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes Kai­róban tartózkodik, s hogy Ko­szigin szovjet miniszterelnök is járt az egyiptomi főváros- oan. A vele folytatott tárgya­lásokon — közölte Szadat — a tűzszünetről és a Biztonsá­gi Tanács 242. számú (1967. novemberében elfogadott) ha­tározatának teljesítéséről volt szó. A közel-keleti helyzet tár­gyalásos rendezéséről szólva az egyiptomi elnök hangsú­lyozta, hogv Egyiptom nem hajlandó közvetlen megbeszé­léseken tárgyalni Izraellel. Egyiptom olyan békét akar, ami nem részmegoldáson ala­pul, hanem vonatkozik Szí­riára és a palesztinokra is. Az igazságos és tartós béke megteremtése felé vezető úton az első lépést azzal kell meg­tenni. hogy Izrael visszavonja csapatait az október 22-i ál­lásokba —, hangsúlyozta az elnök. A Biztonsági Tanács erre vonatkozó határozatának és a szembenálló fegyveres erők szétválasztásának meg­valósítása után következhet a békekonferencia —, közölte, hozzáfűzve, hogy a Szuezi­csatornát négyhónapos előké­szítő munka után lehet meg­nyitni. Utalt az egyiptomi el­nök arra, hogy az olaj fegy­vere nem személyek ellen irányul, célja az arab nem­zet jogainak biztosítása. Az izraeli hadsereg legyőz­hetetlenségének teóriája mú­landó és Izraelnek már most be kell látnia ezt —, jelentet­te ki Szadat és hangsúlyozta, reméli, hogy Izrael ebből a háborúból megtanulta a biz­tonság új elméletét, aminek négy megfontoláson kell ala­pulnia. Egyiptom felkészült a hosszú háborúra: felkészült arra, hogy veszteségeket okozzon az ellenségnek és maga is elszenvedjen veszte­ségeket: nem ér semmit sem a megfélemlítés, sem a meg­aláztatással való fenyegető­zés; végezetül pedig a háború kétfrontos és mindkét front szilárd és megbízható. Szadat elnök emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Álla­mok olyan modern fegyverek­kel látta el Izraelt, amelye­ket eddig még maga sem al­kalmazott. A harcok első há­rom napjában Izrael 500 pán­célost vesztett a Sinai fron­ton, s ezt ő maga is elismer­te. Az izraeli beszivárgás a Szuezi-csatorna nyugati part­jára, lélektani és politikai cé­lokkal kezdeményezett re­ménytelen kaland, öngyilkos támadás —, hangsúlyozta az elnök. Rámutatott, hogy az egyiptomi harmadik hadsereg ott van a Szuezi-csatorna mindkét partján, s ha nem mondták volna ki a tűzszüne­tet, a harmadik hadsereg tá­madásba lendült volna a be­szivárgók ellen. Az elnök utalt arra, hogy a katonai ve­zetők többször is engedélyt kértek az izraeli állások meg­semmisítésére. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok által felájánlott tűzszünetet két okból fogad­tam el —, jelentette ki Sza­dat elnök: az egyik az volt, hogv a nagyhatalmak szava­tolták, a hadviselő felek ok­tóber 22-i állásaikba szünte­tik be a tüzelést; a másik ok az volt, hogv ígéretet tettek a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatának megvalósítására, amely az izraeli csapatok kivonását ír­ja elő az 1967-es agresszió so­rán elfoglalt területekről. Ezen kívül — tetté hozzá Sza­dat — nem készültem fel ar­ra, hogv az Egyesült Álla­mok ellen harcoljak. Fö’cS körüli pályán az Inferkozmosz—10 A Szovjetunióban kedden Földkörüli pályára bocsátot­ták az Interkozmosz—10 jel­zésű mesterséges holdat. Az űrkísérletre a szocialista or­szágok űrkutatási együttmű­ködéséről szóló program ke­retében került sor. A szout- nyik feladata, geofizikai ku­tatásokat végezni naay ma­gasságokban a mágneses szféra és az ionoszféra elek­tromágneses kapcsolatának mérése céljából. A mesterséges hold pálya­adatai a következők: a Föld felszínétől mért legkisebb távolság 265 kilométer leg­nagyobb távolság — 1477 ki­lométer; kezdeti keringés’ idő — 102 perc; a pálya sík­jának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 74 fok. Gerencsér Miklós: 13. Csak annyit tudtunk, hogy mindenkori császárunk, akit magyar, királlyá is megko­ronáztak, kötelezte magát a külön magyar alkotmány el­ismerésére. Másképp föl sem ékesítették volna a hajdani magyar uralkodók felségjel- vényeivel. Nem csodálkozhatunk hát. amikor V. Ferdinánd csá­szárunk aláírta a pozsonyi országé' i lésen hozott törvé­nyeket s mint alattvalóit, ki­nevezte a magyar kormány tagjait Azt hittük, szent a béke. következik a boldog arar kor. Ehelyett lázongá­sok következtek a Dráva mentén, a Bácskában, a Bá­nátban, Erdélyben. Sokan örvendeztek ennek a keserű fordulatnak, de én azok közé tartoztam, akik bizonyosra vették, hogy felséges uralko­dónk az általa kinevezett tör­vényes magyar kormány vé­delmére siet. Döbbenten ta­pasztaltam a várható lépés ellenkezőjét. Fékezés, fenyí­tés helyett bátorítást kaptak a lázadók. Annál fenyegetőbb hangok­kal telt meg a birodalmi fő­város a magyarok ellen, ami­kor elhatározták kétszázezer honvéd fegyverbe állítását. Arról, hogy a toborzás a ma­gyar kormány létére törő rá­cok, szerbek, horvátok, romá­nok megfékezését szolgálja, sző sem hallatszott. Legfel­jebb gyanúsítás formájában. Elhittem, mert jólesett elh’-- nem, amikor írták újságjai hogy Kossuthék voltaképpen a bécsi kormány ellen fegy­verkeznek, A bánáti és erdélyi zavargások csak ürügyül szolgálnak erre. Bűnös képze- ’ödőnek véltem volna magam, ha feltételezem akkor, hogy a zavargások előidézésében nem vagyunk ártatlanok. Makulátlanságunk tévhité­ből tavaly szeptemberben gyó­gyultam ki. Amikor császá­runk önhatalmúlag a bécsi kormány hatáskörébe utalta a magyar pénz- és hadügyet Arról mélyen hallgattunk hogy a magyar országgyűlés hozzájárulása nélkül jogel­lenes volt uralkodónk eljárása. A súlyos döntés által fak­tummá lett: leléptünk a tör­vényes útról. S elindult a lavina. Jelasich, horvát bán a magyar országgyűlés teljes mellőzésével jutott a magas méltósághoz és meg­kezdte hadjáratát uralko­dónk egyenes felszólítására. Ezután márcsak a nyílt és közvetlen összecsapás követ­kezhetett Bécs és Pest között. Több szó nem esett a törvé­nyes jogalapról. Az alkotmá­nyosság nevében megindult folyamatokat erőszakosan át­tereltük a felségjognak neve­zett parancsolgatás medré­be. Mintha egész Magyaror­szág egy újoncszázad lett vol­na, mi pedig a kiképző őr­mesterek. Gróf Lamberg el­vakult önteltséggel sietett Budáról Pestre feloszlatni az alkotmányosan megválasztott országgyűlést. Csoda-e ha a lázongó tömeg felkoncolta? Amikor kiszállították kocsi­jából, még mindig csőcse­léknek nevezte a pesti pol­gárokat. Azokat a pesti pol­gárokat. akik az uralkodó ál­tal kiírt választásokon küld­tek törvénves képviselőt! a most szétkergetésre ítélt or­szággyűlésre. (Folytatjuk) Kárpát-Ukraina életéből (2 ) A mozgékony ezüst Higany... Mozgékony ezüst... , Ki ne ismerné ezt a normális hőmérsékleten cseppfolyós fémet? Ha nem a tankönyvből tud róla, akkor találkozott vele a hőmérőben. Igen, az eddig ismert folyadékok közül a hi­gany a legértékesebb és a legszükségesebb. Ezt az is bizonyítja, hogy az ipar különböző agaiban is felhasználják. Például a klór, a marószóda és a szintetikus savak elektromos úton történő előállításánál, az elektromos­ságban és a rádió technikában, az elektrovacumos iparban a higanyos egyenirányítók, a nappali fényt árasztó lámpák i> kvarclámpák, a feszmérők, meg más eszközök előállításánál. Festőanyagként dermedt állapotban robbanó anyagok készí­tésénél is alkalmazzák. És a sor itt,nem zárul be! Szinte le­hetetlen felsorolni valamennyi készítményt, orvosságot ke­nőcsöt, melyekben a higany gyógyszerként van jelen. Hiheti valaki, hogy ez egyszerűen ördöngösség... De csak akkor, ha nem ismeri fizikai tulajdonságait... ... Mi ma már büszkén állíthatjuk: Kárpát-Ukrajna hegyei­nek mélyén felfedeztek egy kincset — a higanyt, mely a nép boldogulását szolgálja. És ez még csak nem is történelem — ez a mi megszokott hétköznapunk. Arról, hogy hogyan is áll a higanytermeles ügye a mi területünkön a Kárpátontúli Higanykutató és Ki­termelő Kombinát, főmérnöke tájékoztat. A Kombinát köz­pontja a huszti körzet VISKOVO falujában található. Jurij Dmitrijevics Utocskin napbarnított kedves arcával, okos szemével, ahogy a kombinát történetet meseli, úgy tű­nik a saját életrajzában, életében lapoz. Gazdag tapasztala­tok álltak már a háta mögött, amikor megérkezett jelenlegi állomáshelyeié. Nem hiába szentelt életéből 20 évet Kelet- Kazahsztánban és Közép-Ázsióban a színes fémek bánvé- szásának. Verítékének cseppjei ott vannak a viskovszkiji kombinát alánjaiban is... Elkezdődött... Mint minden esetben a bányák megnyitá­sánál. először itt is a geológusok láttak munkához. A Sajansz- kiji hegyek alatt higany rétegeket találtak. Meghatározták a készleteket, ismertették elképzeléseiket, terveiket, a feltárás pénzügyi kihatásait. Ezek után 1966-ban kezdődtek el a kom- binát- éoítkezései. Először a bányát építették ki. Most_ a bányában Alek- szandr Alekszandrovics Gorelov a vezető. Ö irányítja a fú­rósok, robbantok, vájárok kollektíváját. Közülük is kiemel­kedik Mihail Zibarov komeplex brigádja. 60 méter aknamé­lyítés, előfúrás Viskovszkiji körülmények között, óriási ered­mény. Mihail Zibarov Közép-Ázsiában szerezte gazdag tapasz­talatait. És elhozta azokat Viskovoba. Itt pedig nem reiti vé­ka alá tudását. Tapasztalatait szívesen osztja meg munkatár­saival a környék falvainak tegnani növénytermesztőivel. A dolgozók tizeit tanította meg a fúrás, a robbantás, a vájárság bonyolult mesterségére. Mester ő, ahogy mondani szokták, a javából. Jurij Dmitrijevics megmutatja a garatot, amelyen ke­resztül a bányából futószalagon érkező érc bejut a forgóke­mencébe. Megérkezik a kohászati üzem vezetnie. Ereás Hasimov olvasztár. Fiatal, vékonyarcú üzbég. Tekintete félénk, mint egy tapasztalatlan lányé. — Az öné a szó, Ergas — mondja neki a főmérnök. — Akkor élek is vele — mosolyodik el Hasimov. — Mint látják én vagyok itt az idegenvezető. Nálunk naponta for­dulnak meg üzemlátogató diákok a különböző iskolákból, ki­rándulók, ja. termelőszövetkezetekből, gyárakból. Nagyszerű, hogy kombinátunk messzeföldön ismert. Rá is szolgált a hír­névre, bár ezt érzékeltetni nehéz... — Ha csak nem azzal, hogy 3 millió rubel az éves tőke- megtérülés — egészíti ki Jurij Dmitriievics — és a termelés magasfokú rendtabilitása sem elhallgatható tény... Állunk a forgókemence mellett. Ergas Hasimov kinyitja a kémlelő rést. A porlasztóban hatalmas lángok. A hosszú vöröses-sárgás lángnyelvek ott gomolyognak a kernen-'' kö­zepén és kiolvasztlák az ércből a higanyt, mely a "szel egvütt egy csövön keresztül a kondenzátorba jut. Itt lehűl és sajátos ciszternába kerül, ahonnan speciális balon okba csa­polják bele. — Ennyiből áll az egész? — Igen — mosolyodik el Ergas Hasimov. örült, hogy si­került bemutatni a higany olvasztás folyamatát, mely termé­szetesen a kii’ső szemlélőnek is csak az első látáskor tűnik egyszerűnek. Majd hozzáteszi: — Ez az egyszerűség tudományos folyamatokat takar. A higanyolvasztás egyszerűnek tűnik. Különösen akkor, ha azt a látogató csak szemlélődéssel nézi. Egészen más a kép. ha mondjuk a higanyliányász szemüvegén keresztül próbál­juk végigkísérni a munkafolyamatokat és még másabb, ha a termelést a vezénylő pulton, a különböző színű j°izőlám»'ák sokasságán keresztül — melyek a termelésbe esetleg beálló zavart is mutatják — akarjuk nyomonkövetni. Ergas Hasi­mov megmutatja a termelésnek ezt a fázisát, ahol a higany­gőz lecsapódik és cseppfolyóssá válik. Az ígv. lecsapódott hj- ganyt pedig váriák az ország kü’önböző részeiben. A kohászati üzem teliesen automatizált. Műszakonként három ember irányítja a termelést, figyeli az automaták jel­zéseit. A gépek labirintusában néha nehéz megtalálni a veze­tőket. Hárman látják el a műszaki felügyelő szerepet is, és felelnek a mechanizmus zavartalan üzemeléséért. A kombinát egyre jobban gazdaggá teszi viskovszkiji tájat, egyre szélesíti működési területét. Jurij Dmitri jeviccsel megtekintjük a higanvbányászok lakótelepét, az üzleti negyedet, a szolgáltató hálózatot, a klub és konfe­renciák termét. A közeli jövőben 700 ezer rubelt ruháznak be a kombinát bővítésére. 300 ezer rubelt pedig a dolgozók élet- és munkakörülményeinek a javítására fordítanak. A tervek szerint a kombinátban új forgókemencéi és kondenzátort, a lakótelepen pedig új házakat építenek. Nézed a Sajánszkiii hegyeket, és arra gondolsz, hogy rö­vid idő múlva ismét mennyit fog változni a táj képe. Azt is tudod hogy ez a változás azért is közeli, mert az itt dolgozók rendkívül szorgalmasak. Közülük az egyik legkiemelkedőbb építő a Lechman család. Mihail Lechman brigádvezető testvé­reiből, azok feleségéből meg a rokonságból állította össze a brigádját. A munka halad. Egymás után nőnek ki az új ob­jektumok a földből. A higanykombinát nem csak új ipari objektum, és nem csak mozgékony ezüst patak a zászlórenddel kitüntetett Kár­pát-Ukrajna térképén. Mindenek előtt egy új munkáskollek- tivának a születési helye, amelyiket a szó igaz értelmében le­het internacionalistának nevezpi. Az új ipari komplexum megszervezésére a Kárpáton túliaknak segítségére siettek az oroszok: Leonyid Ivanovics Busujev, a kombinát igazgatnia, a már bemutatott Jurij Dmitrijevics Utocskin, Alekszandr Alekszejevics Gorelov, a bányaüzem vezetője, a mé- szintén ismert üzbég Egras Hasimov (közvetlen a Taskenti T"" -zaki- egyetem elvégzése után): az őszét Zeliin Godirov. a kohá­szati üzem vezetője. Raituk kívül sokan mások hozták a Kár- náton túliaknak a segítséget, adták át gazdag tapasztal áfái­kat az új kombinát s’keres üzemeltetéséhez. Segítségükkel az ukrán Kueserjavij, a magyar Lechman és mások keze nyo­mán a kombinát tovább gazdagszik és terebél"0'-od’k. M Babidorie* iAradi napló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom