Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

1973. otrtffier iS.

KELET-MAGYARORSZÁG

8. óláéi

Vallomások a hűségről

rz>

A szocialista demokrácia

másik oldala

Kiss Annamária, a szer,, kesztőség fiat'1 csinos tagja, azt a megbízást kapta Kőhegyi szerkesztőtől,^ hogy kutasson fel egy ’ nőtlen anyakönywezetőt és kérdez, ze meg tőle, hogy miért ma. radt agglegény.

Dr. Borsó Zalán anya. könyvvezető, aki már" sok. száz párt adott össze, meglepődve hallgatta a furcsa kérdést, azután így válaszolt a lánynak:

— Még nem találtam az igazira!

— Megkérdezhetem azt is, hogy akadt.e olyan esete, amikor a maga előtt álló menyasszony szépségének hatása alá került? És gon- dolt.e arra, hogy ezt a nőt maga is szívesen elvenné?

— Kérem, én a hivatásomat gyakorlom, ilyesmire sohasem gondoltam — hang. zott a merev válasz.

— Az imént azt mondta, hogy még nem talált az iga. zira. Az igazi sem talált ön. re?

Borsó Zalán elmosolyodott. Az imént még negyven év körülinek nézett ki. de . a mosoly most sokkal fiatalo. sabbá varázsolta.

— Mondja maga mindezt meg akarja írni?

— Ezt is. no meg még va. lami sztori is kelme. Meg. történt már. hogy ugyanaz a íéríi, vagy aő másodszor is

EMELETES ÖVOBA, A Kun Béla út mellett új százszemélyes emeletes óvodát építenek. A tervek szerint október végén megtörténik az óvoda műszaki átadása. (Elek Emil felvétele)

MIKÖZBEN EGYRE TÖBBET BESZELÜNK a társadalmi-politikai rendszer fej lődését szolgáló intézményekről, viszonylag kevés szó esik arról, hogy a ben. nük cselekvő képviseletükben fellépő emberek rendel, keznek.e ázol cal a képességekkel, amelyek nélkül ezek az intézmények csak formálisan vagy rendeltetésüktől eltérő módon mű. kilőhetnek.

Kétségtelen, hogy a párt helyesen ismerte fel a szocialista demokrácia fejlesztő, sének követelményeit, amikor a IX. és X. kongresszuson megjelölte azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek nélkül nincs továbbhaladás a szocializmus közéletében. így születtek meg azok a nagy jelentősé, gű párt- és állami határo. zatok, törvények a szakszervezetekről, az ifjúságpoliti. káról és a KISZ-ről. a nők helyzetéről hozott határoza. tok; az alkotmánymódosí. tás. a választási törvény mó. dosítása. a parlament szerepének növelése, az 1971.es tanácstörvény, az államigaz. gatás, az igazságszolgáltatás racionalizálását szolgáló in. tézkedések —, amelyek a szocialista építés mai szükségleteinek megfelelően szabályozták az állami-politikai szervezetek és a társadalmi, politikai szervezetek helyét, szereoét, funkcióját társadalmunkban.

Kezdeményezték a legfon tosabb társadalmi szférák, ban — a szövetkezeti törvényt, a Minisztertanács ha-’ tározatát az üzemi demokráciáról; határozatokat, ál. lásfoglalásokat ? szakszervezetek jogairól, kollektív szerződésről, szocialista brigádokról.

A jelzett intézkedések vég só célja az erntm szolgálata. olyan politikai viszonyok megteremtése. amelyekben az állampolgárok, az üzemek dolgozói közvetlenül vagy képviselőik útján egyre többet tehetnek környezetük javításéért, munka- körülményeik megváltoztatáséért, az egész ország fejlettebb szocialista közösségé való átalakításáért. A szocialista állam és demokrácia meglévő intézményeinek fejlesztése, illetve újabbak létrehozása segítette a tisztán látást a társadalmi viszonyok, ban, ügyekben, hozzájárult a valódi érdekek felismeréséhez s egyben társadalmi ér. dek következetesebb érvényesüléséhez.

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIÁBAN azonban nemcsak magasrendű, korszerű

politikai -intézmények létesülnek, melyekben az állampolgárok, a dolgozók mint jogok birtokosai jelennek meg és részesülnek valami féle kívülről adományozott közjóban, hanem feltételezi a kötelességek tudatában lévő, felelős sze lélyiségek jelenlétét is. Vagyis az intézmények nem az embere, ken kívül és azok. fölött léteznek. hanem aktív közreműködésükkel, tudatos rész. vételükkel.

A szocialista demokrácia fejlődésében lehetetlen to. vábblépni magásfokú áUam_ polgári ismereteidre! és tudatossággal élő tömegek nélkül. A felelős állampolgár jól tudja, hogy a demokratizmus nem a közösségtől való elszakadás, az önma. gunkra való zárkózás útja — jóllehet az egyén, jogaidnak, biztonságának a védelmét is jelenti — hanem minden személy emberi felszabadításának útja azáltal, hogy megteremti egyén és közössége között azt a reális kapcsolatot, amelynek segítségével a közösség anyagi és szellemi értékekkel gaz. dagodik. s ez végső soron az egyénnek is hasznára válik.

MINDEZT AZÉRT KELLETT SZOBA HOZNI, mert kevésbé tudatos, rossz szó. kásoktól béklyózott emberek is élnek köztünk, akik a szocialista demokrácia fejlesztését, a társadalomból, a közügyekből való kilépés ]e hetőségénék tekintik. A min denki mindenbe beleszóljon és mindenki a magántörekvéseit érvényesítse jelszó nem a szocialista demokrácia tartalmát fejezi ki. ha. nem a polgári liberalizmusét. Olyanok világképe ez, akik félnek az emberek tartós közösségeinek kialakulásától, ezért rendkívül toleránsak a közösséget bomlasztó individualizmussal szemben.

A szocialista demokrácia másik oldala voltaképpen azt jelenti, hogy fovább kell javítani a politikri intézmények. szervezetek és az állampolgárok egymásra találásának és jó együttműkö_ désének feltételeit. Az intézmények megadják a lehetőséget a közéleti aktivi- tásrá, az állampolgárok pedig részvételükkel, fegyel, mezett felelősségvállalásukkal tehetik gazdagabbá a szocialista demokráciát. 1 Ehhez arra van szükség, hogy a lakóhelyi és munkahelyi közösségek a közélet választott tisztségviselőivel és a legaktívabb, legtudatosabb állam, polgárokkal, kommunistákkal és pártonkívüliekkel egvütt lépjenek fel azért, hogy a szőcialista demokrácia megteremtésére rendelt szerevezetek ne veszítsék el politikai tartalmukat. Ehhez van szükség nagy számban nemcsak jogokat, hanem fegyelmet. kötelességet is ismerő felelős éá felvilágosult demokratikus személyiségekre. ’ Olyan emberekre, akiknek fellépése a demok. ratikus fórumokon közösségformáló, teremtő erővé válik.

Pozsgay Imre

A Szaboles-Szaimár megyei Húsipari Vállalatnál nagy arányú rekonstrukciós munka' hajtanak végre. Az elkészült új üzemcsarnokba percenként egy sertést, és műszakonként 90 szarvasmarhát vágnak le. Az üzemben szocialista brigád végzi a végső feldolgozás előtti munkákat. (Elek Emil íelv.)

Erény vagy kényszer ?

volna. A vezetőség lebeszélt«' szándékáról, s fizetését k.i- sőbb emelték is. Maradt, mert joggal remélte, hogy fizető» sét pár év múlva ismét fel« emelik. Nem csalódott, s talán fia is ide jön dolgozni ts akkor kialakulhat egy „dinasztia”.

Keszthelyi Gyula művezetőt a műhely melletti irodán találjuk. E hónap tizenhetedikén lesz tizenhét éve, hogy a vállalat akkor még kisvár- dai telepén munkára jelentkezett, mint fiatal esztergályos. Járta a megyét, vállal'a az utazás fáradalmait, peci.g akkor is keresték az ügyes kezű esztergályosokat. Mi köti ide?

■— őszintén szólva a hűségben érdek, számítás is van. Az esztergályosok között én kaptam a legmagasabb órabért, a kollektíva szeretett és megbecsült, talán más vállalatnak nem lettem volna ennyire hasznára. Az új gumigyár főmérnöke egyszer ide jött, látta hogyan dolgozom, s arra kért. menjek vele, ott többet kereshetek ..: Aztán üzemvezetői tanfolyamét végeztem és művezetői beosztásba helyeztek és már másodszor választottak meg szakszervezeti elnöknek. Kál- mánházán lakom, tehát közel a telephez és különben is szégyelltem a vándorlást.

„Szerelem ezt a gépet...“

A központi műhelyben fiatal szakmunkások között dolgozik Terdik Lajos esztergályos. Gepe fölé hajolva feszülten figyel, ahogy menetet vág egy kútfúró berendezés csövére. Meghúz egy kart, a gép elcsendesül, s ezeket mondja. mikor a hűségről faggatjuk:

— Tíz éve annak, hogy a vállalathoz jöttem ipari tanulónak. Vizsga után több fiatal társam másutt próbálkozott, én maradtam. Közre játszott ebben az is, hogy arra a gépre osztottak be, amelyiken tanultam. Szeretem ezt a gépet, ismerem minden csavarját, minden szeszélyét. Nyírbogdányban lakom. Kisvárdán, vagy Záhonyban is kapnék munkát, sőt a fővárosban is. Pest mellett voltam katona, ismerem a pesti munkát, a pesti életet, az ingázást. Ez a műhely mindennél közelebb van, szüleim lakásához. de nem földrajzi helyzet és nem is valami kényszer miatt maradok itt, hanem a sokrétű szép munka miatt, a barátok miatt és becsületből is.

Nábrádi Lajos

nem nivatássszeretetről. s jó munkáról tettek tanúbizonyságot, sekszor igen nehéz körülmények között is. Aktuális a bemutatásuk azért is, mert közel húsz éve annak, hogy megalakult a vállalat.

Segédmunkásként

kezdte

v

Nagygyőry János raktár- vezető majdnem a kezdettől, pontosabban 1955 óta dolgozik itt. Fiatalon került ide, most negyvenegy éves. de többnek látszik. A kemény fizikai munka, a tanulás, a milliókért való felelősség, egyszóval a közei két évtizedes munka külső nyomokat is hagyott maga után. Azt mondják, tisztességben, munkában és tanulásban fordult őszre a haja, így, lett hajlottabb a háta is. Hangja, előadásmódja most is fiatalos, diákosan mondja, hogy jelenleg is tanul: középfokú raktárvezetői tanfolyamra jár.

— Azzal kezdem, hogy nagyon nehéz körülmények között dolgoztunk az ötvenes években. Segédmunkásként

.kezdtem, faoszlopok segítségével fúrtuk a kutat Csengéitől Tiszalökig. Körbe-kör- be kellett járnunk, míg feljött a víz ... 1961-ben munka közben megerőltettem magam, aminek sajnos műtét lett a következménye. A táppénz után raktári munkás lettem, majd raktárvezető. Hogy a kellemetlen emlékek után miért maradtam? A munka szeretete, a baráti kör és a megbecsülés miatt.

— Miben nyilvánult meg a megbecsülés, mi a hűség jutalma? Felemeli bal kezét, s ügy válaszol.

— Az ujjamon most nincs semmi, pedig büszkén viselném a vállalattól kapott arany pecsétgyűrűt. Nem tehetem, mert balesetveszélyes. Elismerés és megbecsülés az is, hogy engedtek tanulni. Munka mellett érettségiztem a közgazdasági technikumban. Bújon laktam családommal. tavalyelőtt Nyíregyházán lakást kaptam a vállalat segítségével, így nem kell naponta ingáznom.

Érkötési és anyagi

A múltról és jelenről még elmondta, hogy ez az első és remélhetőleg az utolsó munkahelye. Egyszer ugyan megfordult fejében, hogy máshová szegődik raktárvezetőnek, mivel csak ezerötszáz forint volt a fizetése, s az új helyen kétezret kappt*

Palásti László:

Az interjú vége

megjelent ön előtt házasság, kötés céljából?

— Hogvne. Sőt akadtak olyanok is. akik válásuk után másodszor is házasságot kötöttek egymással. Volt azután egy nő, aki háromszor állt előttem és mindig más férfivel kötött házasságot.

Az anyakönyvvezető még két érdekes esetet mondott el, azután megkérdezte:

— Megkérhetném, hogy mutassa be a riportot, mielőtt leadja?

— Hogyne. Holnap elhozom.

Másnap Kiss Annamária észrevette, hogy az anya. könyvvezető élénkebb 6zínű nyakkendőt visel, a haja is gondosabban van Iesímitva és kedvesebben fogadja, mint előző naoon. A férfi elolvasta a riportot, megdicsérte, azután így szólt:

— No, de most én csinálok magával interjút. Férjnél van?

— Még lány vagyok. A maga szavaival szólva még nem találtam az igazira,

Néhány héttel; a riport megielenése után ismét meg. jelent Borsó hivatalában a lány. Ezúttal egy jóképű fi. atalember társaságában.

— Újabb riport? — kér. dezte az anyakönyvvezető.

— Ezúttal nem. Terminus miatt jöttünk. Mikor köthetünk házasságot?

Borsó Zalán egy pillanatig adós maradt a válasszal, az után fellapozta előjegyzési naptárát és megkérdezte:

— A jövő szombaton déli tizenkettő megfelel?

— Igen, hogyne.

Pár nap mú. a az Intercontinental esszpresszójában az anyakönyvvezető megpillantotta Kiss Annamáriát.

— Ne feledkezzen meg a terminusról — szólt oda a lánynak.

— Hogyan lehet azt elfelejteni? Alig várom a szombatot. De nem ülne le? Egyedül vagyok, a vőlegényem nem ért rá eljönni. Vagy valakit vár?

— Nem. senkit — válaszolta látható örömmel a férfi és leült.

Ez délután négykor történt. Este hét óra volt, amikor a lány az órájára nézett és közölte, , hogy mennie kell.

— Elkísérhetem?

Ä kapunál egy kis szomorúság csengett a férfi hangjában, amikor így búcsúzott:

— Tehát viszontlátásra szombaton, az esküvőjén.

A lány szombaton már tíz perccel előbb megjelent, de ewedül.

— Egy kis baj van — kezdte zavartan, de a férfi félbeszakította:

— Tudom, a saját bátyjához senki sem mehet feleségül. Puhatolod ztam maga után. a bátyjával is beszéltem. Maga őt. mint a vőlegényét hozta el. hogy megfigyelje. milyen hatással van rám gyors házassága.

— Bocsásson meg. hogy miattam elmarad egy déli szertartás — szólt zavartan.

— Ha maga is úgy akarja. nem marad el. Házasságot köt, de velem. Majd a helyettesem ad össze bennünket. Nem mond nemet?

Harmadnap Kőhegyi szer. kesztő megkérdezte:

— Miért nem adott le esetlen sor kéziratot sem?

— De most hoztam két sort — mondta a fiatalasz- szony. és egv paoírlaoot tett le. ,Dr. Borsó Zalán és Kiss Annamária házasságot kö_ töttek-ü

Többen állítják a Szabolcs- Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál is, hogy a törzsgárda tagságot, vágj is a hűséget nem minden esetben szabad fenntartás nélkül dicsérni. Mert néhányan csupán kényelemből, vagy a fantázia hiánva miatt ragaszkodnak a vállalathoz. Olyanok is vannak-. — szerencsére kevesen —, akik azért „ragadtak” itt,' mert másutt talán be sem fogadná őket a kollektíva. Arra is volt példa, hogy egy szakmunkás méltatlanul kapott arany pecsétgyűrűt tizenöt éves munkájáért, a pécsétgvűrűt: a hűség és az elismerés jelképét eladta, több fegyelmi vétséget követett el, míg távozásra kényszerítették. Két dolgozó törzsgárda • kitüntetését elhalasztották fegyelmi vétség miatt.

A hűség tehát önmagában nem mindig erény. Csak akkor az, ha fegyelmezett, jó munkával párosul. A jó példák egész sorát lehetne felvonultatni a vállalatnál. De csak három dolgozót mutatunk be a sok közül. Ök képviselik most azt a több száz dolgozót, akik évek, vagy évtizedek alatt nemcsak hűségről, ha