Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-12 / 239. szám

4 ol daí KELET-MAG YARORSZÁG Ujdonsá(*ok * 4 1973 október tí. Tudományos kutatások ^ Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban MI ÍGY CSINÁLJUK Otvenötmilliós meliorációs munka a Fehérgyarmati Miami Gazdaságban Október elején országos komplex meliorációs bemu­tatóval összekötött tanács­kozást tartottak a Fehér- gyarmati Állami Gazdaság­ban. Nem véletlenül válasz­tották ezt a gazdaságot hi­szen a Tiszántúl egyik leg­nagyobb ilyen talajjavító munkálata folyik ebben a térségben. A gazdaság kőnk. rét természeti. g-.zdasági adottságairól Csorvási bán- dór igazgató tartott, t.öadäsi. Többek között eímonota hogy a gazdaság ösj>zterüle. te 5289 hektár ez a terület a tehet gyarmati iávas tizen­hat közsézének Határában fekszik. Egy-egy összefüggő egység 200—50Ö hektár, egy kivétellel, amely 1700 hek­tár. A járás mezőgazdasági nagyüzemei, így a gazdaság szántó földje, á századfor­dulón még láp, vagy lápi eredetű víznyomásos ősgyep volt. A terület túlnyomó ré­szét 60—70 éve vették mű­velésbe. Savanyú perctalajok“ A talaj adottságokra ez az eredet nyomja rá bélyegét. A terület a tájra jellemző mész-szegény. savanyú kém. hatású .magaskötöttség szá­mú agyagtalaj. Alapvetően réti öntéstalaj. Eztk a tala­jok szénsavas meszet nem tartalmaznak. Aita'aiuk vas­erekkel. vas föl tokkal tarkí­tott. v izg-tzdálkodásukra jel­lemző a gyenge vízáteresztő képesség, a duzzadás! haj­lam és nyáron szárazság esetén erősen repedeznek. A tápanyag vizsgálatok alap­ján megállapították. hogy nitrogén és foszforban sze­gényele, káliumban már gaz­dagabbak. A természetes le­gelők gyenge minőségűek, füvei tavasszal a magas ta­lajvíz és i hosszan tartó bel­vizek savanyú füvei, nyáron a magyar puszták jellemző füvei. A talajtani tulajdonságok miatt a szántótalajok művel- hetősége nehéz, csak nagy teljesítményű erőgépekkel művelhető. A magágy ké­szítés többszöri megmunká­lást kíván, időjárási viszo­nyoktól függően átlag 10— 15 normálhoid munkával vé­gezhetik De rossz idő ese­tén egy hektár előkészítése 20 normálhoid munkát is megkövetel. A szántók na. gyobb része nagyon rossz szerkezetű talaj — úgy hív. ják, hogy ..perctaiaj” egyik nap még nem lehet rajta munkát végezni, mert sáros, két nap múlva már olyan kemény, hogy rém lehet jó magágyat készíteni. A ta­lajvízszint csapadékos évek őszén, de főleg tavasszal el­éri a növények kritikus szintjét, nyáron pedig gyor­san süllyedő, ami a szántó­földi és a gyümölcs kultúrák hozamait erősen ingadoztat- ja. Előfeltétel a vízrendezés A talajok eredményes ja­vítása és a biztonságos ter­melés el Síeltfeteie a vízren­dezés. A korszerű talajmű­velés, az öntözüstőség talaj­tani megteremtése; vízgaz­dálkodási tUhjGCuSag- k fi. zikai-kkniai és biológiai ren. dezése jelentős me icrációs beavatkozásokat kíván. A továbbiakban ismertette az igazgató azokat a belvíz­károkat. amelyek a vízelve­zetés hiánya miatt a gazda­ságot sújtották. Többek kö­zött elmondta, hogy az utóbbi tíz évben a belvizes évjáratok két-három éven­ként ismétlődnek. A belvíz miatt egyes években hét­nyolc millió forintos termés- kiesés volt. Igen nagy a tér. mésingadozás. Például az egyik belvizes évben a búza termésátlaga hektáron 18,8 mázsa volt. az aszályos 1968-as esztendőben pedig 35 mázsás átlagtermést ta­karítottak be. Az említett természeti és talajadottságok mellett az el­múlt időszak táblásítási. földrendezési. tagosítási problémák és a rendezetlen vízelvezető rendszer miatt, ami az egész tájra , jellemző — kisméretűek a mezőgaz­dasági üzemek táblái. A me. liorációs munkák előtt. Fe­hérgyarmaton az átlag tábla nagysága 10 hektár volt, míg a melioráció befejezése után 55 hektár lesz. A kedvezőt­len táblanagyság lehetetlen­né tette a nagygépek mun­káját és akadályozta a zárt- rendszerű termelés bevezeté­sét, a növények tömbös el­helyezését, specializált egy­ségek kialakítását, de nem utolsó sorban a korszerűbb üzem és munkc.—--rvezet ki­alakítását. Művelési ágak változása a melioráció után Az igazgató a továbbiak­ban ismertette a gazdaság termelési ágazatait. Első he­lyen van a téli alma ter­mesztése, ez az ágazat a ter­melési érték 30—40 százalé­kát adja. A; állattenyésztés mintegy 30 százalékkal, a szántóföldi r". vény termesztés 25—30 százalékkal részesül. A legfontosabb művelési ágak eloszlása jelenleg és a melioráció befeje 'lsével a következőképpen alakul: Szántó 53 százalékról — 62 százalékra. Gyümölcs 6 százalékról — 11 százalékra. Legelő-rét 35 százalékról — 20 százalékra. Erdő 3 százalékról — 4 százalékra. Fanett 3 százalékról — 2—3 százalékra. Ismertette az igazgató az 1970-es árvíz rombolásait és annak hátrányos gazdasági kihatásait. A korábban ter­vezett meliorációs munka 73 millió forint értékű volt, azonban a gazdaság saját erőforrásainak hiánya, vala­mint az állami támogatás szűkös volta miatt 55 milli­óra csökkent. A munkák 1973- ban kezdődtek el és öt év alatt fejeződnek be 5000 hektáron. A meliorációs munkákkal egy időben az el­öregedett és az árvíz idején korszerűtlen gyümölcsösök pótlására 180 hektár korsze­rű alma ültetvényt telepíte­nek. A növénytermesztés hely­zetének ismertetése után az igazgató körvonalazta az 1974- től bevezetésre kerülő változást. A korábban a ter­mesztett 14 növény helyett lényegében kalászost lucer­nát, napraforgót és a tehe­nészet igényeinek megfelelő mennyiségű siló kukoricát termelnek. Kalászost az 1973 évi °80 hektár helyett, a me. lioráció után 1540 hektáron, napraforgót 180 hektár he­lyett. 350—400 hektáron, pil­langóst 450 hektár helyett mintegy 1000 hektáron, siló kukoricát 200 hektár helyett 100 hektáron termesztenek. A várható termisnövekedés. a melioráció hatására 1973. hoz viszonyítva búzából 5— 10 százalékos, lucernából 10—15, és napraforgóból 15—20 százalék. Terveik szerint a növénytermesztés­ben 1972-höz viszonyítva évi 6— 7 millió forint nyereség- növekedést várnak úgy, hogy a költségek is csökkennek. Számításaik szerint az élő­munka igény csökkenése, mintegy 25 százalékos lesz. Intenzív legelőgazdálkodás A melioráció elvégzése után megmaradó legelő terü­leteket felújíliák. és intenzí­ven hasznosítják, beleértve az öntözést is. A szántóföld területen .áfizetéssel termelt Nagyteljesítményű szórógépekkel végzik a talajjavítóanyag kiszórását siló kukorica és egyéb szá­las takarmányokat intenzív legelő hasznosítással, fű és lucerna szenázssal helyette­sítik. A melioráció követ­kezményeként az árunövény területi aránya 44 százalék­ról 52—54 százalékra nő. Az állatállomány megosz­lása a gazdaságban a követ­kező: Szarvasmarha 1124 darab, ebből tehén 470 darab, juh 4270 darab ebből anyajuh 2600 darab. A meglévő férő­helyek kihasználása és tér. melési értéke miatt a gaz­daság foglalkozik még ba­romfi hizlalással is. Az ál­lattenyésztés termelési érté. kének 60 százalékát szarvas- marha adja. A melioráció utáni adottságokat figyelem. bevéve a szarvasmarha és juhászati ágazatot az építési lehetőségektől függően to­vább fejlesztik. Az elmúlt években a ta­karmány termesztés az idő. járás függvénye volt. A bel­vizes években nem tudták biztosítani a saját gazdasági abrak és tömeg takarmány mennyiségét és minőségét sem. A szántóföldi termelés és legelő hozamok eredmé­nyének hullámzása jelentke­zett az állattenyésztés ter­melésében, így az eredmé­nyekben is. A gazdaság vál­lalati eredményének javulá­sával párhuzamosan a kö. vetkező években megterem, tik a tehenészet és juhászat szakosított telepi elhelyezé­sét, ami lehetővé teszi az ál­lattenyésztés hozamainak és gazdaságosságának növelé. sét. Az igazgató végül ismer, tette az öt éves meliorációs munka tervezetét és elmond­ta, hogy már eddig is igen jó munkát végeztek az Or, szágo6 Mezőgazdasági Minő. ségvizsgáló Intézet debrece. ni talajosztályának munka- társai, a Mélyépítési Terve, ző Vállalat, mint generálter­vező és a kivitelezést végző Tiszántúli Talajjavító Vál. lalat. (Cs. B.» A TTTV „profiloző” kotrógépe munka közben A nehézgépek 60—80 centiméter mélyen fellazítják a talajt, (Hammel József felv-) A kémiai talajjavító-anyag gépi rakodása

Next

/
Oldalképek
Tartalom