Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-12 / 239. szám
4 ol daí KELET-MAG YARORSZÁG Ujdonsá(*ok * 4 1973 október tí. Tudományos kutatások ^ Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban MI ÍGY CSINÁLJUK Otvenötmilliós meliorációs munka a Fehérgyarmati Miami Gazdaságban Október elején országos komplex meliorációs bemutatóval összekötött tanácskozást tartottak a Fehér- gyarmati Állami Gazdaságban. Nem véletlenül választották ezt a gazdaságot hiszen a Tiszántúl egyik legnagyobb ilyen talajjavító munkálata folyik ebben a térségben. A gazdaság kőnk. rét természeti. g-.zdasági adottságairól Csorvási bán- dór igazgató tartott, t.öadäsi. Többek között eímonota hogy a gazdaság ösj>zterüle. te 5289 hektár ez a terület a tehet gyarmati iávas tizenhat közsézének Határában fekszik. Egy-egy összefüggő egység 200—50Ö hektár, egy kivétellel, amely 1700 hektár. A járás mezőgazdasági nagyüzemei, így a gazdaság szántó földje, á századfordulón még láp, vagy lápi eredetű víznyomásos ősgyep volt. A terület túlnyomó részét 60—70 éve vették művelésbe. Savanyú perctalajok“ A talaj adottságokra ez az eredet nyomja rá bélyegét. A terület a tájra jellemző mész-szegény. savanyú kém. hatású .magaskötöttség számú agyagtalaj. Alapvetően réti öntéstalaj. Eztk a talajok szénsavas meszet nem tartalmaznak. Aita'aiuk vaserekkel. vas föl tokkal tarkított. v izg-tzdálkodásukra jellemző a gyenge vízáteresztő képesség, a duzzadás! hajlam és nyáron szárazság esetén erősen repedeznek. A tápanyag vizsgálatok alapján megállapították. hogy nitrogén és foszforban szegényele, káliumban már gazdagabbak. A természetes legelők gyenge minőségűek, füvei tavasszal a magas talajvíz és i hosszan tartó belvizek savanyú füvei, nyáron a magyar puszták jellemző füvei. A talajtani tulajdonságok miatt a szántótalajok művel- hetősége nehéz, csak nagy teljesítményű erőgépekkel művelhető. A magágy készítés többszöri megmunkálást kíván, időjárási viszonyoktól függően átlag 10— 15 normálhoid munkával végezhetik De rossz idő esetén egy hektár előkészítése 20 normálhoid munkát is megkövetel. A szántók na. gyobb része nagyon rossz szerkezetű talaj — úgy hív. ják, hogy ..perctaiaj” egyik nap még nem lehet rajta munkát végezni, mert sáros, két nap múlva már olyan kemény, hogy rém lehet jó magágyat készíteni. A talajvízszint csapadékos évek őszén, de főleg tavasszal eléri a növények kritikus szintjét, nyáron pedig gyorsan süllyedő, ami a szántóföldi és a gyümölcs kultúrák hozamait erősen ingadoztat- ja. Előfeltétel a vízrendezés A talajok eredményes javítása és a biztonságos termelés el Síeltfeteie a vízrendezés. A korszerű talajművelés, az öntözüstőség talajtani megteremtése; vízgazdálkodási tUhjGCuSag- k fi. zikai-kkniai és biológiai ren. dezése jelentős me icrációs beavatkozásokat kíván. A továbbiakban ismertette az igazgató azokat a belvízkárokat. amelyek a vízelvezetés hiánya miatt a gazdaságot sújtották. Többek között elmondta, hogy az utóbbi tíz évben a belvizes évjáratok két-három évenként ismétlődnek. A belvíz miatt egyes években hétnyolc millió forintos termés- kiesés volt. Igen nagy a tér. mésingadozás. Például az egyik belvizes évben a búza termésátlaga hektáron 18,8 mázsa volt. az aszályos 1968-as esztendőben pedig 35 mázsás átlagtermést takarítottak be. Az említett természeti és talajadottságok mellett az elmúlt időszak táblásítási. földrendezési. tagosítási problémák és a rendezetlen vízelvezető rendszer miatt, ami az egész tájra , jellemző — kisméretűek a mezőgazdasági üzemek táblái. A me. liorációs munkák előtt. Fehérgyarmaton az átlag tábla nagysága 10 hektár volt, míg a melioráció befejezése után 55 hektár lesz. A kedvezőtlen táblanagyság lehetetlenné tette a nagygépek munkáját és akadályozta a zárt- rendszerű termelés bevezetését, a növények tömbös elhelyezését, specializált egységek kialakítását, de nem utolsó sorban a korszerűbb üzem és munkc.—--rvezet kialakítását. Művelési ágak változása a melioráció után Az igazgató a továbbiakban ismertette a gazdaság termelési ágazatait. Első helyen van a téli alma termesztése, ez az ágazat a termelési érték 30—40 százalékát adja. A; állattenyésztés mintegy 30 százalékkal, a szántóföldi r". vény termesztés 25—30 százalékkal részesül. A legfontosabb művelési ágak eloszlása jelenleg és a melioráció befeje 'lsével a következőképpen alakul: Szántó 53 százalékról — 62 százalékra. Gyümölcs 6 százalékról — 11 százalékra. Legelő-rét 35 százalékról — 20 százalékra. Erdő 3 százalékról — 4 százalékra. Fanett 3 százalékról — 2—3 százalékra. Ismertette az igazgató az 1970-es árvíz rombolásait és annak hátrányos gazdasági kihatásait. A korábban tervezett meliorációs munka 73 millió forint értékű volt, azonban a gazdaság saját erőforrásainak hiánya, valamint az állami támogatás szűkös volta miatt 55 millióra csökkent. A munkák 1973- ban kezdődtek el és öt év alatt fejeződnek be 5000 hektáron. A meliorációs munkákkal egy időben az elöregedett és az árvíz idején korszerűtlen gyümölcsösök pótlására 180 hektár korszerű alma ültetvényt telepítenek. A növénytermesztés helyzetének ismertetése után az igazgató körvonalazta az 1974- től bevezetésre kerülő változást. A korábban a termesztett 14 növény helyett lényegében kalászost lucernát, napraforgót és a tehenészet igényeinek megfelelő mennyiségű siló kukoricát termelnek. Kalászost az 1973 évi °80 hektár helyett, a me. lioráció után 1540 hektáron, napraforgót 180 hektár helyett. 350—400 hektáron, pillangóst 450 hektár helyett mintegy 1000 hektáron, siló kukoricát 200 hektár helyett 100 hektáron termesztenek. A várható termisnövekedés. a melioráció hatására 1973. hoz viszonyítva búzából 5— 10 százalékos, lucernából 10—15, és napraforgóból 15—20 százalék. Terveik szerint a növénytermesztésben 1972-höz viszonyítva évi 6— 7 millió forint nyereség- növekedést várnak úgy, hogy a költségek is csökkennek. Számításaik szerint az élőmunka igény csökkenése, mintegy 25 százalékos lesz. Intenzív legelőgazdálkodás A melioráció elvégzése után megmaradó legelő területeket felújíliák. és intenzíven hasznosítják, beleértve az öntözést is. A szántóföld területen .áfizetéssel termelt Nagyteljesítményű szórógépekkel végzik a talajjavítóanyag kiszórását siló kukorica és egyéb szálas takarmányokat intenzív legelő hasznosítással, fű és lucerna szenázssal helyettesítik. A melioráció következményeként az árunövény területi aránya 44 százalékról 52—54 százalékra nő. Az állatállomány megoszlása a gazdaságban a következő: Szarvasmarha 1124 darab, ebből tehén 470 darab, juh 4270 darab ebből anyajuh 2600 darab. A meglévő férőhelyek kihasználása és tér. melési értéke miatt a gazdaság foglalkozik még baromfi hizlalással is. Az állattenyésztés termelési érté. kének 60 százalékát szarvas- marha adja. A melioráció utáni adottságokat figyelem. bevéve a szarvasmarha és juhászati ágazatot az építési lehetőségektől függően tovább fejlesztik. Az elmúlt években a takarmány termesztés az idő. járás függvénye volt. A belvizes években nem tudták biztosítani a saját gazdasági abrak és tömeg takarmány mennyiségét és minőségét sem. A szántóföldi termelés és legelő hozamok eredményének hullámzása jelentkezett az állattenyésztés termelésében, így az eredményekben is. A gazdaság vállalati eredményének javulásával párhuzamosan a kö. vetkező években megterem, tik a tehenészet és juhászat szakosított telepi elhelyezését, ami lehetővé teszi az állattenyésztés hozamainak és gazdaságosságának növelé. sét. Az igazgató végül ismer, tette az öt éves meliorációs munka tervezetét és elmondta, hogy már eddig is igen jó munkát végeztek az Or, szágo6 Mezőgazdasági Minő. ségvizsgáló Intézet debrece. ni talajosztályának munka- társai, a Mélyépítési Terve, ző Vállalat, mint generáltervező és a kivitelezést végző Tiszántúli Talajjavító Vál. lalat. (Cs. B.» A TTTV „profiloző” kotrógépe munka közben A nehézgépek 60—80 centiméter mélyen fellazítják a talajt, (Hammel József felv-) A kémiai talajjavító-anyag gépi rakodása
