Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

MTS. október If.' kelet-magyarorszao •I ' nviregyhciíi konzervgyárban jelenleg a paradicsom szezonja van Közben lelentős szilva szállítmányok is érkezne t Képünkön a paradicsom egyik gépsoránál serényi, lnek a dolgozók. (Hammel József felvétele) Környezetvédelem Ginkgo biloba a Petőfi parkban A környezeti ártalmak rneggátlása és csökkentése érdekében sokféle intézkedés­re van szükség, örvendetes, hogy ezek egy része már ko­rábban megtörtént. Sajnos, az illetékes szervek és a me­gyei természetvédelmi bizott­ság összehangolt együttes tárgyalásai a mai napig is váratnak magukra. A követ­kező évekre a megye általá­nos rendezési tervvel rendel­kező településeinek levegő- tisztasági — földtani — nö­vény és vízvédelmi terveit helyes lenne folyamatosan a bizottsággal megtárgyalni. A tavaly megalakult munkabi­zottságok erre készek. Azon­ban nemcsak a fenti védelmi szempontokkal szükséges fog­lalkozni. A megye, s főleg a város értékeinek védelmével is számolni kell. Ennek érdekében javas­lom a helyszíni szemlék alapján készített fényképek­kel és térképekkel az adat- gyűjtemény elkészítését. Er­re a megyei tanács illetékes osztályainak intézkedési ter­vet kellene kidolgozniuk. A város területén szeren­csére többféle olyan fa, fa­csoport. diszkért, parkerdő, park. tó. érdekes homokbuc­ka. gyógyvíz stb. található, amelyek védelmet és nyil­vántartást érdemelnek. A nyíregyházi Petőfi-kert- ben — talán sokan nem is tudják — igen ritka és érté­kes fa található. A Japánból vagy Kínából származó páf­rányfenyő (Ginkgó biloba), amely nyitvatermő díszfa. Egy tábla ugyan jelzi a he­lyét és azt is jezi: védett fa. A felírás már alig olvasható, ezt feltétlenül fel kellene újítani. Néhány fa és bokor mellé is Ismertető táblát le­hetne a parkban helyezni. A fontosabb feladat a sóstófür­dői parkerdőben lenne. Elég­gé változatos és gazdagnak mondható a parkerdő. Javas­lom, a növények mellé a bo­tanikuskertek szisztémája szerint egy kis táblára a ma­gyar és a latin nevüket is felírni vagy felfesteni. Az er­re érdemes bokrok és fák megérdemlik, hogy a nagykö­zönség is megismerje. A tanárképző főiskola parkjában az új kollégiumi épülethez készítették a fel­vonulási épületeket. Láttam, amikor a munkások fejszéje egy gyönyörű néhány évtize­des fenyőt akart kidönteni. Közbe szóltam, és kértem, ne nyúljanak hozzá. Nem hiába. A fa most is él. Finnország nem mondható fában sze­génynek (65 százalék körül- belül), mégis a városterve­zésben is igyekeznek úgy épí­teni, ahogyan a fák engedik, nem pedig úgy ahogy az épí­tész akarja. A tervszerű táj- ápolás a mi helyzetünkben (erdő körülbelül 15 százalék) még inkább szükséges. Dr. Vargha László Gyula a megyei természetvédelmi bizottság munkacsoport-vezetője Olvasónk írja: Eltűnt a tortalap Az elmúlt héten úgyszól­ván mindennap kerestem a nyíregyházi üzletekben a piskóta tortalapot és teker­cset, sehol nem lehetett kap­ni. Ez a félkés? tészta pe­dig igen keresett es közked­velt, mert csak meg kell krémmel tölteni és kész a torta. Nem egyszer elhang­zott már olyan kívánság — a Kelet-Magyarország hasáb­jain is — hogy bővítsék a lelkész tészták választékát. Legyen például sütésre vá ró linzer tészta, vagy tölte nivaló habroló, vagy képvi­selőfánk. Ezekből eddig semmi sincs, s ráadásul még a piskótalap is eltűnt — pa­naszolja levelében Sós Ist­vánná nyíregyházi olvasónk. Az üzem- és munkaszervezésről tárgyalt a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Szerdán Nyíregyházán ülést tartott a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Első­ként az üzem- és munka, szervezés korszerűsítésének érvényesüléséről végzett vizsgálat anyagát tárgyalták meg, amelyet megyénk 13 ipari vállalatának szövetke­zeténél végeztek a népi el­lenőrök. Megállapították: a vizsgált helyeken kizárólag termelésszervezéssel foglal­kozó osztály, vagy csoport — kivéve a Nyíregyházi Vas­es Fémipari Szövetkezetét — nincs, szervezési kérdésekkel általában a vezetők, vagy a termelést közvetlenül irá­nyító műszaki dolgozók fog­lalkoznak. Azt is megállapították azonban, hogy a kormány- határozat megjelenését kö­vetően néhány vállalatnál tettek intézkedéseket az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése érdekében. A Szatmár Bútorgyár a Köny- nyűipari Szervezni intéze­tet. az ÉRDÉRT Váüaiat az Erdészeti Műszaki és Szer­vezési Irodát a Szabolcs Ci. pőgyár a Bei ipar Kutató Intézetet, a Divat ruházati Vállalat az OKISZ Labor műszaki osztályát kérte fel technológiai és üzemszerve­zési kérdések megoldására. Néhány vállalat azonban csak a termelésszervezés egyes fázisainak korszerűsí­tésére igyekszik megoldást keresni. Sőt van olyan szö-^ vetkezet is, mint a Nyír­egyházi Cipész Szövetkezet, ahol még részfeladatként sem alakult ki valamelyik munkakörön belül üzem- és munkaszervezési tevékeny­ség, vagy a Nyíregyházi Asztalosipari Szövetkezet, ahol a szervezési feladatok elvégzésének semmilyen szervezeti formája nincs. A népi ellenőrök megál­lapították, a gazdálkodó szervek felügyeleti, illetve érdekvédelmi szerveiktől kaptak segítséget a szerve­zésfejlesztési terv elkészíté­séhez. A VOR például a hatékonyság fokozására ki­adott irányelveiben célul tűzte ki az élőmunkával va­ló takarékos gazdálkodást, az önkolts íg csökkentését, a minőség javiiaout, a korsze­rű gépek alkalmazását, a kapacitás jobb Kihasználá­sát, a tájékoztatási rendsze­rek továbbfejlesztését, a ve. zetés színvonalának javítá­sát, a gépi adatfeldolgozás alkalmazását és még néhány fontos tennivalóra hívta fel a figyelmet. A megyei tanács ipari osztálya is adott irányelve­ket a felügyelete alá tarto­zó vállalatoknak és több al­kalommal igazgatói értekez­leteken beszélték meg a szervezéssel kapcsolatos fel­adatokat, a végrehajtás so­rán jelentkező problémákat. Az anyagellátással kapcso. latban a népi ellenőrök meg­állapítottak: az anyagok szállítása ütemtelen. sokszor a negyedév utolsó napjaihan érkezik a szükséges meny- nyiség és emiatt a gazdál­kodó szerveknek nagyobb biztonsági készletet kell fel­halmozod továbbá azt is, hogy a szabi tó vállalatok többsége monopol helyzet­ben van, kisebb tételek rendelését nem fogadja el vagy ha elfogadja, akkor felárat számít. A kisebb egységek — a szövetkezetek — nem rendelkeznek anyag- gazdálkodó apparátussal és a megfelelő információs rendszer hiánya olyan kö­vetkezményekkel jár. hogy egyes anyagokból fölösleg, másokból hiány van. Azt is megállapította a vizsgálat, hogy az aio aggazdálkodás megjavításával, az informá­ciós rendszer kialakításával kapcsolatos intézkedések hl, anyósnak <»z elkészített munka- és uz’emszervezé» programokból Több intézkedést tettek a vállalatok a termékek átfu* tási idejének csökkentésére A Kisvártíai Bút?- és Fa* ipari Vállalatnál. — a szer. vezések eredmények én i — a termelés átfutási ideje 30 napról 1 f>-re csökkent, de jó eredményt értek el a Szatmár Bútorgyárban is: a belső szervezés hatására 30 százalékos termelékenység, növekedés következett be. A jelenleg érvényben lé, vő szabályozó rendszer ha­tására több vállalatnál in. tézkedtek a takarékosabb létszámgazdálkodásra, és na. gyobb súlyt helyeznek a munkaerőgazdálkodás javí, tására. Több figyelmet for­dítanak a nehéz fizikát munka megkönnyítésére. a szakmunKásutá ipótlásra. 4 gépesítésre, azokra a teen. dőkre, amelyek elősegíthetik a termelést. A népi ellen­őrök vizsgálati anyaga — a megállapítások mellett —- hasznos javaslatokat is ad a munka- és üzemszervezés megjavítására, d vállalatok hatékonyabb gazdálkodásá­ra. (balogh) Egyek, emberek... Délután fél öt múlt néhány perccel. Óriási nyüzsgés, lök­dösődés a boltban. A pénz­tárgépek kattognak, csörög­nek a forintosok. Középkorú asszony furak- szik vissza a kasszához és te­nyerét mutatja a pénztáros- nőnek. — Hosszul tetszett vissza­adni. Százassal fizettem! Hol vap a többi pénz? — kérdezi kevés gúnnyal a hangjában. — Mit tudom én? — csat­tan a pénztárosnő hangja — Nem lehet, hogy én nem ad­tam oda! — Akkor meg hol van? Értse már meg, hogy még ki sem pakoltam a kosárból, itt van nézze meg i A pénztárosno összeráncolt homlokkal számolja a pénzt a feléje tartott tenyérbe. — Még, hogy hol a pénz? Rosszul számoltam és kész. Tévedni erpberi dolog — mondja nevetve a pénztáros- nő a mellette ülőnek és már nyúl is a következő vásárló ko­saráért, aki aggódó szemmel követi mozdulatait. ★ Délután öt óra. Óriást nyüzsgés a buszmegállóban. Az autóbusz elindul, az ajtó szuszogva bezárul. Fehér ha­jú férfi tör utat magának a kalauz felé és már messziről kiabálja: — Kérem, nekem itt !# kellett volna szabnom! Nyis­sa ki, legyen szíves az ajtót! —r Már nem lehet, bácsi­kéin elindultunk — mosolyog elnézően a fiatal kalauz. — Nem lehetne mégis ki­nyitni? Mire visszaérek lejár a rendelési idő a fogorvosnál — siránkozik tovább a férfi. — Menjen szóljon a veze­tőnek — legyint á kalauz. — Ö talán megáll... A férfi elindul előre, az autóbusz hirtelen megugrik. Az öreg fehér hajú ember ki* híján orra bukik. A kalauz a fülkéjéből kihajolva moso­lyog. V. Gy. Beat-krimi — négy tételben ELSŐ TÉTEL Otthon azt mondták, hangversenyre mennek. Az öreg Diósdi hangver­seny alatt azt értette, hogy jön a gyár fúvószenekara, leáll a parkban és Strauss- polkát kezdenek játszani. Az ilyesmit szépnek tartotta és fölöttébb érzelmesnek. Ugyanis egy ilyen hangver­senyen ismerkedett meg El. zával. Még a harmincas évek elején. Elza végülis nem lett a felesége, de olyan emlék maradt. amelyet mindmáig megőrzött. Ezeket gondolta végig az öreg Diósdi. amikor Bandi fiának biztatva mondta: — Jó, jó. menj csak el a hangversenye. — Nem egyedül megyek — mondta Bandi. — Kenéz Ferkó is velem ion. — Úgy pláne jó — felelte az öreg. — Erezzetek jól magatokat. Diósdi a kapuból nézte a két ifjoncot, amíg el nem fordultak a következő sar­kon. — Fiatalság — , motyogta magában. Aztán megint El­za jutott eszébe és a térze­ne. Elza. aki nem lett a fe­lesége, — Elza. De szép is volt az az Elza! — Bizonyá­ra sokáig ábrándozott volna még, ha a felesége rekedtes hangján ki nem penderíti régi emlékeiből: — Jóska! HallodI Hozz már vizet, mind a két vö­dörbe. mert öblíteni szeret­nék. MÁSODIK TÉTEL A teremben vagy nyolc- százán zsúfolódtak össze. A színpadon megjelent a kon- feransz. Mondott néhány sikamlós poen-szerűséget, amelyet egyesek tapssal fo­gadtak. aztán felgördült a függöny. Modern zen akar. modern szabású ruhában. modern mezítlábas óizozze!. Egy idő után úgy tetszett, akárcsak úszás közben, amikor az em­ber fülébe szorul a víz és lassan-lassan már csak tom­pa pattogásokat vél felfogni. Az első szám baleset nél­kül véget ért. ha csak az nem volt baleset, hogy a dobos, szaktevékenysége folytatása közben ugrált, és egy alkalommal, amikor vissza szándékozta huppan- tani jeles testrészét, a szék mellé esett. Persze ezt ki­heverte. csupán ondolált fri­zurájában egyenesült ki a gondosan elkészített hullám. Tehát az első szám egyenle­gét mindenképpen pozitív­nak lehetett tekinteni. A második számnál a di- zőz már intenzívebben bú. gott. Csacska szöveget röp­tetett a mikrofonba. Valamit arról magyarázott, hogy úgy megoldja ő a társadalmi problémákat, rmm Nagy Sándor a gordiuoz csomót. Ez igen tetszett at ifjú hallgatóságnak. Lassan a széksorokban is átvették a szövegmondást. Mindenki szabad akarata szerint ütöt­te a taktust. A kétórás hangverseny utolsó számában már azo­nos félként dolgozott a ze­nekar és a közönség eminens része. Végülis a színpad egyben maradt, mert a tervező is­merte az ókori Róma törté­netét, tudta: sok minden előfordulhat. Tehát előrelá. tó volt és az egészet vasbe­tonból építtette. S ezt, noha az ifjúi hév sok mindenre képes, mégsem lehet nitro- glicerin nélkül egykönnyen megmozdítani. HARMADIK TÉTEL Diósdi "zndi és Kenéz Ferkó n<-o cnetősen beleélte magát a taktusba. Ezt gya­korolták, amíg hazafelé mentek, Kazaig azonban ném jut .ittak mert a balol­dali útkereszteződésnél egy Skoda ezres m.: kírozott. Az utca kihajt és uéptelen volt. — Van egy ötletem — mondta Bandi — Éspedig? így Kenéz Ferkó. — Nézzüs meg mit bír ez a taliga. — Azzal az előző taktus szerint Ügyes csapást mért boxerével a Skoda aj­tajának üvegére. Nem hallatszott nagy csö­römpölés. Másodpercek tort része alatt felberregett az autó motorja és megiramo­dott a két sráccal. Először a belvárosban furikáztak, az­tán felmentek a Nagy Emel. kedőre. kint a peremváros­ban. Az emelkedő utolsó métereit már tüsszögve tette meg a kocsi. Először azt hit­ték. hogy az acé-pumpával történt valami de csakha­mar kiderült, hogy elfo­gyott a oenzLi — Itt hagyni marhaság — állapít )t,ta meg Ferkó. fi- Igen — helyeselt Ban­di — Engedjük le, t°td üres. be és ugorj ki — hangzott Ferkó ulasításszerű javasla­ta. Bandi cselekedett. Üresbe rakta a sebességet, a féket kiengedte és kiugrott a ko­csiból. -A Skoda megiramo­dott és egyre gyorsult. — Marhára bírom a fizi­ka törvényeit — mutatott Ferkó, röhögve a rohanó autó után. Amikor a Skoda nekisza­ladt a fának, már messze volt, és csattanás helyett csak olyan huppanást lehe­tett hallani, mint amikor a dobos a szék mellé lavírozr ta extázistól átjárt b tagját. NEGYEDIK TÉTEL Az öreg Diósdi egy kis ha. zait vitt a rendőrségi fog­dába tíaiut fiának, ahova az aut Isiit land révén utal­tatta be magát. Minthogy ó még ilyen he­lyen soha nem járt igen Izgult. Amikor elmondta, mi járatban van a aapuügyeie- tes megjegyezte. — Nyugi Mlyátn. nyugi. Nem maga a tettes, hanem a fia. — No, r.o! — felelte az öreg Diósdi — De én en­gedtem el eket hangver­senyre. Ugyebár valamikor magam is szerettem hang­versenyre járni — Ha, ha, ha — nevetett a kapuügyeletes, — A* más, féle hangverseny volt bá. tyám. Az öreg Diósdi hazaban- dukolt. Eszében ismét az egykori hangverseny járt. amikor megismerte Elzát. Ott a téren Strauss-polkgt ját­szott a rezesbanda, ő pedig similgbdát vett Elzának ép megfogta a kezét. Talán még mindig fogná, ha akkor el nem rántja. Az milyen érzelmes, sze­relmes vuit, annak ellenére, hogy Elza „szerelése” mai szemmel furcsa látvány len­ne. Ugyanis majdnem bo­káig é?M: akkor a szoknyák. Női térdet csak ess ádi kör­ben es az orvánál lehetett látni. Diósdi bácsi sok mindent végiggondolt. Közben haza ért. Arca ábrándozó volt és ettől szinte megfiatalodott. Egyre csak Elza járt az eszé­ben. Az a szép Elza. aki a Slrauss-polka kellős közepén elkapta a kezét, amikor meg­érintette. Az öreg leült a tornácon és valószínű még sokáig áb. rándozott volna, ha a fele­sége rekedtes hangján meg nem szólal: — Jóska! Hallod! Ho?* már vizet mind a két vő. dörbe mert öblíteni szeret­nék. V. G*

Next

/
Oldalképek
Tartalom