Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-09 / 236. szám

WS. október 9. kelet-otagyarorszag s. o IEGYZETEK: 1. Gazdálkodni az anyaggal Falusi porták azoknál az építőipari válla­latoknál, amelyek közelebb vannak a készletező, szállító vállalatokhoz még ettől is kevesebb, 75—80 napos kész­letet is meg tudnak állapíta­ni. Lényege: minél kevesebb a készlet, annál kevesebb pénz elég az anyagbeszerzés­hez, .jobban tud gazdálkodni a vállalat. A másik oldala viszont az, hogy bizonyos mennyiséget mindig tartani kell, mert különben " akado- dozik a termelés. Ezért nem egyszerűen anyagbeszerzés már a fel­adat, hanem az anyaggazdál­kodás a cél. A számok is bi­zonyítanak, hogy a vállalat­nál erre törekszenek. Tavaly még 187 milliós készletet tartottak nyilván, s az idén 154—léö millió között tud­ták tartani. A gazdálkodó csoport cél­ja, hogy felmérje a vállala­ton belül elfekvő készleteket. Ezért ha olyan rendelést kap­nak valamelyik építkezés­ről, amiben ilyen anyag is szerepel, akkor azt nem ren­delik meg, hanem vállalaton belül átcsoportosítják. így 20 milliós csökkentést tudtunk elérni. A gazdálkodást, a helyzet pontos ismeretét egyre job­ban szem előtt kell tartani. Ezért a jövő ezen a téren is a gépesítés. A nyilvántartás­ban nem csak kartonok fel­fektetésével, hanem a gépi adatfeldolgozással fognak dolgozni, ami lehetőséget ad az ellenőrzésre is, a kapott adótok helyességének felül­vizsgálatára, a műszakilag szükséges készletek megálla- pítására. Lanyi Botond ti ajtajához, S-ahol szélesebb az udvar, két oldalát ugyan­csak takaros kerítésbe foglal­ják. Be ne jussanak oda a legelőre engedett háztáji ser­tések vagy a tehén. Ezeken a külön védett helyeken ve­gyesen vannak gyümölcsfák, szőlőlugas és virágok. Az udvar középső része a szárnyas jószágok helye. S elfér a külön épített istálló, a sertésól és a kukoricagóré. És van már, ahol elkészült az autógarázs is. A HARMADIK RÉSZ SZINTE KIVÉTEL NÉLKÜL az udvar tulajdonképpeni kertje. Megtermi a család zöldségszükségletét, korai burgonyát, babot, tököt. Gya­kori, ahol teljesen begyümöl- csösítik a kertet. A cél min­denképpen az, a lehető leg­több értéket adjon. Egy új kifejezést kell meg­ismerni: udvarkultusz. Se­hol nem tervezték, semmilyen fórum el nem rendelte. Hogy van-e benne rivalizálás? Anyagi lehetőség dolga. Ki bír-e minden kritikát? A falvak népe, a szövetkezeti parasztság jónak tartja ALMAFÁK ALATT Nyírmeggyes aranya Tanulságok a megye legnagyobb gyümölcsöséből EGY ÉVBEN 350 MILLIÓ FORINTOT is kitesz a Sza­bolcs megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál az építési, szerelési, szakipari anyagok értéke. Vagyis a teljes terme­lés felét az anyagérték teszi ki. Éppen ezért — no meg a folyamatos termelés érdeké­ben — egyáltalán nem mind­egy, hogy egyrészt van-e elég tégla, időben megkapják-e az építkezésen a szerelési anyagokat, másrészt, hogy nincs-e sok valamelyik anyagból, hogy a hosszú tá­rolás nem árt-e neki. Bár a termelés szempontjá­ból csak egy rész az anyag- ellátás, de sokszor 'meghatá­rozó. Van egy törzskészletük, aminek meg kell lenni, hogy zavartalan legyen a termelés, mondják a vállalat illetéke­sei. Hozzáteszik, hogy ha több az anyag a kelleténél, akkor a vállalatnak túl sok pénze fekszik az anyagban, s emiatt keletkezhet fennaka­dás a gazdálkodásban; Példa erre a három évvel ezelőtti helyzet, amikor jóval több volt a készlet a megengedett­nél, s emiatt a vállalat pénz­ügyi helyzete nem úgy ala­kult, ahogy tervezték. Per­sze az ok nem abban volt, hogy eleve sok anyagot ren­deltek, hanem a kivitelezés ütemtelenségében, hogy kü­lönböző okok miatt késtek a határidőkkel, de ekkor már a megrendelt anyagok szállí­tását visszamondani nem le­hetett így fordult elő, hogy épületszerkezetekből, szerel­vényekből több volt a raktá­ron, mint amennyi a közvet­len felhasználáshoz kellett volna, 2. FELESLEGES BIZONYÍ­TANI, mennyi irodalmi ha­gyaték őrzi a falusi házak, porták szegénységét, célta­lan rendszertelenségét. S kü­lönösen az alaposabb oknyo- mozásokból az is kiderül, nem a lakosok akaratán múlott az elhanyagoltság. Az élet sok­rétű terhe, a gyakori zakla­tottság, bizonytalanság okoz­ta a közömbösséget. A sze­génység, a pénztelenség kény- szerített kicsi sár- vagy vá­lyogházak építésére szalma- zsúp és nádtetővel. Udvarke- rítégt vesszőből, kóróból. Mindent minél olcsóbban. Mert még ennyi sem volt biztos az örökös tartozás, adó- és végrehajtástól való féle­lem miatt. Különösen így volt ez Szabolcsban. Ma bármerre jár Szabolcs- Szatmárban az érdeklődő, feltétlenül nagy változást láthat a falvakban. Sok tíz­ezer lakás közül talán sze­rény kétjegyű számmal is ki lehet fejezni a még találha­tó régieket. Egyrészüket szán­dékosan tartanak meg, látvá­nyosságul az ifjú nemzedék­nek: ilyen házak voltak ré­gen a faluban. Ilyet találtam magam is egyik helyen. Ter­afurek Ödönt berendel. ^ ték a főhivatalba, ami­kor előtérbe kerü't az embe­rek végzettsége, képzettsége, mert ugyebár már nem le­hetett a régi módon vezetni — jól felkészült egyénekre volt szükség. Zafureket előzékenyen le­ültette a főhivatal vezetője, aki nyomban kijelentette, hogy nem holmi Tenderezés, ről van szó, hanem kötetlen A kivitelező építésvezető­ségeknek és az anyagosoknak együtt kell dolgozniuk ahhoz, hogy folyamatos legyen a munka. Az előkészítő prog­ramcsoport adja a belső ren­delést, hogy miből mennyi kell az egyes munkahelyeken. Az átfutási, szállítási határ­idők ismeretében e szerint rendelik meg a különböző anyagokat, szerelvényeket. Ha tudják, hogy még abban a negyedévben befejeződik egy építkezés, akkor oda irányít­ják az anyagokat közvetle­nül. Sokat segít a központi telep is. Azokat a szerelvényeket, célanyagokat ugyanis, ame­lyeket a szállítási nehézségek miatt előbb kell megrendel­ni, a központi telepen lehet tárolni. így nincs kitéve ron­gálódásnak, csak a közvet­len beépítés előtt kerül ki a munkahelyre. Hiszen leg­utóbb Bondor József építési és városfejlesztési miniszter is azt jegyezte meg a beépí­tett szekrényeket látva, hogy gondosabban kell azokat tá­rolni. A munkahelyen, idény­raktárakban jóval nagyobb az esélye annak, hogy nem megfelelő a tárolás, mint a központi telepen. A VÁLLALATOKNÁL KÉSZLETNAPOKBAN szok­ták mérni azt, hogy egy-egy anyagféleség meddig vár a raktárban a beépítésre. A SZÁÉV-nél jelenleg 95—110 nap között van a készletfor­gás. Megítélésük szerint ez eléggé optimális szám, bár mészelesen senki sem lakja. Az örökösöknek; nincs rá szükségük. Mondják: kivár­ják, míg összeroskad magá­tól. Megtűrik az új házak so­rában. De a házak környékével is mind többet törődnek. Nem­csak az utca felőli részen, beljebb az udvaron is, Hova­tovább rivalizálásként hat. Mintha ezzel is jeleznék az emberséget, a család boldo­gulási helyzetét. Pedig egy­általán nem olcsó ez az ud­varkultusz. Ha volna ilyen statisztika, meglepő adato­kat deríthetne ki. Tetemes összegbe kerül egy-egy utcafelőli kerítés. Csaknem kivétel nélkül be­tonból és vasból. Az udvar három részre osztása külön-külön célt szolgál. Az utca felöli első rész legtöbb helyen virágos kert. És nemcsak egy-kétféle „népies” virágfajtával. A legváltozatosabb színpompá­val díszlenek ezek az udvar­részek. Ennek megfelelően mindig tisztán tartatnak,' a szabadon hagyott helyet gyakran gereblyézik. Az ut­cai kiskaputól legtöbb helyen betonjáró vezet a ház bejára­beszélgetésről, de felhívja a figyelmét; mindig arra vá­laszoljon. amit kérdez. Zafurek ..igent” biccen­tett fejével. — Hát akkor kezdhetjük is a beszélgetést. Első kér­désem: milyen politikai mű­veket olvasott? — Az előretolt helyőrsé­get — felelte Zafurek. Bizo­nyos P. Howardnák álca. cott Rejtő Jenő írta. — Na. És milyen törté­nelmi könyveket olvasott. — Az előretolt helyőrséget. — És milyen szépirodalmi műveket olvasott? — Az előretolt helyőrsé­get. — ‘Én könyveket kérdez­tem, s nem könyvet! — Persze, persze! Azért beszélek többesszámban, mert Az előretolt helyőrsé­get többször elolvastam. — Az más. És milyen kri­mit olvasott? — sandított a főhivatal vezetője. — Izé — mondta Zafu­rek —. szóval Az előretolt helyőrséget. A történet ott kezdődött, hogy Mikó Miklós agronómus merész tervet dolgozott ki. Almatelepítést a futóhomo­kon. öntözve! (A legközeleb­bi ilyen Algériában van, de a főagronómus tud franciául, elolvasta, hogy az milyen.) Ennek egy évtizede. A nyír­meggyes! homoki gyümölcsös jelenleg harmincöt milliót hoz. De még fiatal. Pár év múlva évente meghozza azt a negyvenkét milliót, amibe tíz éve került. Igazi arany a homokon. És ennek az „aranybányá­nak” megszívlelendő tanul­ságai is vannak. Hetvenszeres jövedelem A tíz év előtti telepítés gyümölcsösében jártunk Mi­ké Miklós főagronómussal. Még mint gazdasági fel­ügyelő számította ki annak idején, hogy az áz 1250 hold futóhomok, — amely ■ most Nyírmeggyes igazi aranya, és ahol most szabályos hetven hektáros táblákban a vízsza­bályozott gyümölcsös sorako­zik —, mennyi bruttó jöve­delmet hozott 1962-ben. Meg­őrizte a feljegyzéseit, itt a számadat: 473 ezer forintot. Egy kis rossz, egy kis takar­mányféle,, a többi parlag. Nem kellett felébe áe. „mindbe” se az akkori egyé­ni gazdák többségének. Ehhez a nem egészen fél milliós árbevételhez képest az idei harmincöt millió már több. mint hetvenszeres jö­vedelemnövekedést jelent. De ez még fokozódni fog. Mint a „koldustarisznya•* Vadon Gusztáv elnök ép­pen számolta a napi szállí­tásokat. Már kétszáz vagon körül vittek exportra, telik a hűtőtárpló..is. a mai szállítás 88 . százaléka két Á-s export- minőségű volt. Megkérdeztük tőle, hogy nem ártott-e a gyümölcsös­nek az. hogy nincs végig el­egyengetve a talaj, hanem sok helyen megmaradtak a szél alkotta futóhomok-dom­bok. Az elnök így válaszol: — Az öreg nyírmeggyesiek azt mondták erre. hogy így van jól. Régi mondásuk, hogy olyan a mi földünk, mint a koldus tarisznyája. Az tudni­illik olyan, hogy akárhová nyúl bele a gazdája, mindig talál valamit. Ha alul nem felül. Ha felül nem, akkor pedig alul. Ez a föld is ilyen, a dombjaival. Ha száraz az időjárás, akkor az alsó része­ken termett valami. Ha meg nagyon nedves, akkor a dombtetőkön. Közbevetjük, hogy ez per­sze csak a régi időkre vonat­kozik mert ebben a „koldus- tarisznyában” nem csafc a gyümölccsel gazdálkodnak jól, hanem hallottunk már a nyírmeggyesi búzáról is, ami negyvennégy mázsát hozott idén. A gyümölcsös pedig ön­tözött ugye? Az elnök nevet. Azt mond­ja, bár a község lenne már úgy közművesítve, ahogyan a gyümölcsös: De nem pon­tosan öntözésről van szó. Ha­nem vízszint-szabályozásról. Az egész be van hálózva csa­tornákkal. Annyit kell tenni, hogy ezekben a csatornákban a vízszint magasabb legyen, — És milyen műszaki könyvet olvasott? — Az előretolt helyőrsé­get. — No azért, az nem mű. szaki könyv — vetette köz­be a főhivatal vezetője. — Hogy nem az?! Hiszen szerepel benne műszaki zár. aknamező stb. — Elnézést — adta meg magát a főhivatal vezetője. — Bizonyosan ismeri a sta­tisztikát is. E tárgykörben mit olvasott? — Az előretolt helyőrsé­get. Névsorolvasás is van benne. Hát mi az, ha nem statisztika? mint a talajvíz szintje. Akkor a csatornák között sem tud megszökni a talajvíz. Márpe­dig a fa gyökérzete legalább akkora, de inkább nagyobb, mint a koronája. Teli ládák között Találkoznunk kint a gyü­mölcsösben az almaszedők­kel. A termés olyan dús; hogy nem kell szedővödröket hasz­nálni. Egy ág alá beállítanak egy ládát. Alma alma mellett fűzérben az ágon. Egy ág ter­mésével tele a láda. így gyor­san is megy. A napszámuk százötven forint körüli. Isko­lás gyermekeket nem igényel­tek az almáskertbe, mégis meglesznek az almaszürettel október első felében. (A gyors szüret dupla nyereség, mert így megmarad a minőség is.) Láttuk a kertész-dolgozók fekete-fehér öltözőjét. Hallot­tuk Kovács Gusztáv kertész­technikus eligazítását a bri­gádvezetőkkel. Tavaly az ő területén 127 vagon alma ter­mett. Idén 210 vagonra szá­mít ugyaninnen. (A főagro­nómus szerint lesz az 250 is, duplája a tavalyinak. Hiába, nőnek a fák.) Néztük a brigádok listáját. Feltűnt, hogy az ifjúsági bri­gád kis létszámmal is 348 lá­dát szedett aznap. Ez körül­belül hetven mázsa. (Mázsá­jáért 25 forint jár). Ezenkí­vül 55 láda volt kisebb-na- gyobb kifogás alatt. (Ennek szedéséért is jár mázsánként 15 forint.) Találkoztunk az ifjúsági brigád vezetőjével, a kedves fiatal Szántó Anikó­val ,aki még csak gyakorla­ton van itt, de máris szerel­mese ennek a gyümölcsösnek, ahol folyton kísérleteznek a még jobbért. Szakmai tanulságok Sok szó esett mindenfelé a külföldiekről. Nyírmeggyesen ugyanis állandóan járnák ■ Több jelentős egészség, ügyi létesítmény — orvosi rendelő és lakás, egészség­ház — építése van folyamat­ban a vásárosnaményi já­rásban. Orvosi lakás és ren­delő épül 380 ezer forintos összegből Barabáson, több mint egymillió forintot tesz ki a beregsurányi, csaknem egymilliót a tiszaszalkai be. ruházás. Az orvosi rendelő­ket és lakásokat korszerű központi fűtéssel látják el. Dr. Veres Endre járási főorvos az ellátási színvonal kiegyenlítésére biztosított központi támogatás felhasz. Hálásáról is tájékoztatást adott. Ezek szerint 800 ezer forintot kapott a járás, amelyből a legjobban rá­szoruló épületek karbantar­tását oldják meg 177 ezer forintos ráfordítással. Mű­szerek vásárlására 12 köz­ségben 173 ezer forintot köl­tenek. Anya és gyermek- védelmi célokra 280. a böl­csődék berendezéseire 112, a — Való igaz. Bizonyosan foglalkozott az osztályharc irodalmával is. Ezzel kapcso­latosan mit olvasott? — Az előretolt helyőrsé. get. Mint ismeretes, a re­gény a háborúról szól. s a háború az osztályharc fegy­veres folytatása. — Kedves Zafurek. nincs több kérdésem — mondta a főhivatal vezetője. — Na­pokon belül megkapja ki­nevezését. — Ha szabad érdeklődni, hová? — Konyvbizomángos lesz. vendégek. A 1970-es Mező- gazdasági Kiállításról például -- ahol a nyírmeggyesiek aranydíjat nyertek az almá­jukkal — brazil üzletembe­rek leutaztak, hogy megnéz­zék:, hol terem ez a szép pi­ros alma. Azóta is vásárolnak belőle és minden évben lelá­togatnak. Most jelezték, hogy jönnek megint. Két hete pe­dig nyugatnémet ataater- mesztők jártak itt tanulmány­úton. Vezetőjük, a hamburgi egyetem vegyészprofesszora talajminta;, is kért a futóho­mokból. „Mit gondol, ha ott­hon megvizsgálom a labora­tóriumban, mit találó^ ben­ne?” — kérdezte. A főagronótmis nevetve válaszolta: — A professzor úr meg fog lepődni. A nagy durvakvarc- homok szemcséken kívül csak annak a műtrágyának és szer­ves anyagnak a nyomait, amit mi tettünk bele. A külföldiek érdeklődését meg lehet érteni. Még nem láttak ilyen homoksivatagban ilyen szép gyümölcsöst. És ez indokolja a nyírmeggyesiek szenvedélyes lelkesedését is. A homoki alma. ez ß visz- szatérő témájuk. Mutatják, hogy az alacsony törzsű fák) áéai a szélrózsa minden irá-í -”-.v-rn «»wjinok. szét és így — biológiai törvény — nem­csak - nao éri jobban a gyü­mölcsöt. hanem már a jövő évi termés rügyei is íobHan képződnek. Minek nekik há­romszor annvjirt sövény, amikor a kerek koronán js fűzérben az alrr.c? t\ termés ilyen koncentrált bősége a szedési szállítási munkánál is megtakarítás, a terület jó ki­használása.) Már tízévesek a fák. Ho­moki, viruló almafák. Nem kívánunk beleszólni szakmai vitákba, de újabban sok szó esett arról, hogy ho­mokra nem érdemes almát telepíteni. Gesztelyi Nagy Zoltán fogászati rendelők műszer, vásárlására 40 ezer. az öre­gek napközi otthonainak fej. lesztésére 20 ezer forintot költenek a központilag ki­utalt összegből. A napokban négy új or­vost kapott a járás, akiket megfelelő lakással vártak. Az 1973-as évben a járás egészségügyi ellátása tovább javult, azonban a nem meg­nyugtató Vásárosnamény gyógyszertár helyzete. A több mint száz éves épületet 1950 óta három alkalommal újították fel. azonban a fa­lak a magas vízállás miatt repedezni kezdtek. A gyógy­szertári vállalat 120 ezer fo­rintos költséggel aláduccol. tatta a falakat, s havonta el­lenőrzik az épület állapotát. A műszaki vélemények sze­rint nem tartható huzamo­sabb ideig ez az állaDot, mivel a tetőszerkezetet és a födé­met csak a dúcok tartják, a falak süllyednek. A vásárosnaményi nagy. községi tanács az új gyógy­szertár építéséhez nem ren­delkezik anyagi forrásokkal, sem más épülettel. Az épít­kezés megkezdése érdekében történtek tárgyalások a gyógyszertári vállalattal, az azonban a bekerülési összeg felét, mintegy 2 millió fo­rintot a tanácsnak kellene biztosítani. Mint a járási főorvos el­mondta: fennáll a veszélye annak, hogy az épület álla­gának további romlása miatt a gyógyszertár működését be kell szüntetni, ami a já­rási székhely és a környék gyógyszerellátását teljesen mnghfrMtirri Asztalos Bálint MEGFELELT Százezrek műszerre, berendezésre Megújuló rendelők, egészségházak a Beregben /

Next

/
Oldalképek
Tartalom