Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-06 / 234. szám

19T9 ótétólíér * KVT 1i^.vXCiY ^nort&T.i^ n era» IAVITAS, bZOLGALTATÁS A varos negyedik tsi-e Ezer kisiparos a nyíregyházi tárásban Párt és állami intézkedé­sek határozzák meg a la­kosság javítás-, szolgáltatási igényének kielégítését. E te­kintetben jócskán vannak még gondok megyénkben. Az eredmény *k javítása ér, dekében sokat ehet a helyes kisipari politika a kisipar keilö mértékű támogatása. Ilyen jellegű felmérést, vizs­gálatot végzett a megyei ta­nács vb nyíregyházi járási hivatala. Egészséges verseny Mindenekelőtt szükséges a javítás, szolgáltatás fejlesz, tése a még teljesen ellátat­lan területeken. Ilyen pedig nagy számmal van á me. gyényi nagyságú járásban. (Bár a helyzet jobbnak ítél. hető. a megye más járásai­hoz képest.) Egy legfrissebb statisztika szerint a nyír­egyházi járás negyvenhat helységében 831 kisiparost tartanak számon. Míg ugyanaz a statisztika a me­gyében összesen 3936 aktív kisiparost jelöl. Tehát a hét járásra külön-külön mintegy 560 átlag jut. figyelembe vé­ve a megye négy "árosát is. A kisiparosok főleg népe­sebb helyeken, a nagyköz­ségekben vannak. Példa er­re, hogy Tiszateleken, Szé­kelyben vagy Sénvőn egy. két iparágban található jo­gosítvánnyal rendelkező mesterember. Uifehértóni Ti. szavasváriban, Tiszalököii, Baktalórántházán és Nagy. halászban már több tíz féle iparágnak vah gyakorlója. A kisebb helységek lákól sok fele-leges időt vesztenek el szolgáltatási. javíttatási igényük kielégítésével. Ugyanakkor a szektorok egyensúlyi helyzetét is figye­lemmel kell kísérniük a hatósági, felügyeleti szervek. nek. úgy, hogy á gazdaság! közérdekkel összhangban meglegyen a különböző szektorok (állami, szövetke. zeti, kisipari) mtinhameg. osztási és termelési ver­senyfeltétele. Inefokobit bm elzárkózás A felmérés szerint az a helyes, ha az illetékes ipar. hatóságok az irányítás esz­közét is alkalmazzák. Olyan területekre adnak bizonyos szakmagvakorlási jogosít, ványt, ahol arra különösén szükség van. Ez az iparos megélhetése szempontjából is fontos. S főleg eredmé­nyes. ha a hatóságok a le. hetőségeken belül segítik a letelepedést vagy éppen csak műhelynek, üzletnek alkal. más helyiséget is biztosíta­nak. Tapasztalat szerint, az ügy érdekében való az átjárásos ipari, szolgáltatói tevékeny­ség feltételeinek megterem, tése. A nyíregyházi járásban jelenleg mintegy félszáz kis. iparos végez ilyen átjárásos tevékenységet. Állandó he­lyükről a szomszédos vagy távolabbi településekre is eljárnak dolgozni munkát vállalni. Köztük harminc kis. iparos garanciát is vállal végzett munkájáért. Az ilyen biztosíték külön megbecsü. lést vélt ki a lakosság kö­rében. A járási hivatal iparható­ság tervében egyik fontos cél: a IV. ötéves terv végé. re ezerre növelni az aktív kisiparosok számát. Ezt rész. ben mér nyugdíjasok, rész. ben munkaviszonyban álló szakmunkások részére ipar. jogositvány juttatásával ki., vánják megoldani. Az utób­bi módszer nesm könnyű fel. adat. Több kisipari és terme, lőszövetkezeti vezető mere, ven elzárkózik az elől. hogy náluk lévő szakmunkásnak ipargyakorlásra engedélyt adjon ki. ha az illető haj. landó is annak vállalására. ' Pedig indokolatlan az ilven merevség. Amennyiben egy ipari szakmunkás kielégítő­en eleget tesz állandó mun. kahelvén miért ne lehessen a lakosság javára H? Külö­nösen. ha érje a törvény i: lehetőséget ad. Keményebb kézzel »a kantárak ellen A felmérés több adata utol ró. a lakosság csak rosszul jár a ..kontárok” igénybevé­telével. A nem szakszerű, sok esetben hiányos munkát drágán kell megfizetni, fe- leslege-sen. Mert mégis csak igénybe kell venni a kivite­lezést. vagy javítást. Emel­lett a népgazdaságot, a tör. vényességet is sérti a jogta. lan pénzszerzés módja. A vizsgálat szerint vészé, ívesen elszaporodott a kon. tártevékenyság némely nagy. községben és összevont ta­nácsi településen (Ujfehér. tó. Rakamaz. Tiszabercel. Kemecse, Nyírtelek. Kótaj. Demecser.) Történhet ez. mivel a helyi tanácsok igen megfeiedkeztfK a kontárok ellenőrzéséről 1972-ben. az egész járásban mindössze öt ilyen jellegű szabálysértési feljelentés történt. Ugyanak. kor egy közös, felsőbb szin­tű vizsgálat egyetlen hét alatt tizenöt eljárást volt kénytelen kezdeményezni a kontárok ellen. Szükséges az ilyen célú ellenőrzéseket rendszeresíteni, s keményen eljárni a lakosság kárára harácsoló kontárokkal szén béri. A. B. A műszaki hónap rendezvény«: A kukoricatersnesztés növelésének lehetőségei A műszaki hónap rendez vényeinek sorában a napok­ban a kukorica termesztés növelésének lehetőségeiről hangzott el előadás. amit Krakomperger Mihály a megyei tanács csoportveze­tője tartott. Előadásának né. hány lényegesebb részét, az alábbiakban közreadjuk: Bevezetőjében elmondta, hogy megyénkben az ország kukorica vetésterületének 6,3 százalékát termelik. 1972. ben Hektáronként 9,2 mázsá. val alacsonyabb volt a me­gyei termés átlag, mint az országos. Ha a talaj és egyéb lehetőségeink nem a legjob­bak, de lényeges termés nő. velősre Itt Is lehetőség van. Az előadó többek között megemlítette, hogy az őszi mélyszántás termés növelő hatása közismert, mégis a vetésterület egyharmada ta. vaszi szántásba kerül. Leg. nagyobb problémát a kuko. rica hiányos tápanyag ellá. tása okozza. A múlt évben közös kukorica vetés terület hét százaléka részesült szer­ves-. 8.3 százaléka műtrá­gyázásban. Műtrágyából Is, mintegy harmadét iuttatták az egységnyi területre a szövetkezetek, mint amit a jóállomány.sűrűségű kukori­ca igényel. Legnagyobb probléma, hogy az üzemek jelentős részében nem gon. doskodnak a kukorica őszi alaptrágyázásáról. A táp. anyaggal — elsősorban nit. rogénnel — gazdagabban el. elátott talajban a kukorica a szárazságot is jobban tűri. Az előadó a továbbiakban a mütrágyaadagók nagy­ságáról és arányáról beszélt, majd a tavaszi talaimunkák. ra tért ré. Hangsúlyozta, hogy tavasszal lehetőleg kevés 6zámú műveletből álljon a lalajmunka. A tárcsázásnál sokkal célszerűbb a simító, zás, ultivátorozás. Minden kukorica fajta, de különösen a 2 és 3 vonalas hibridek megkívánják a jó beérett, le végős. nyirkos talajt. Kísér, letek szerint 6 'entiméternél mélyebben vetni a kukoricát nem tanácsos. Az utóbbi években a megfelelő főszám beállítással már kevesebb probléma volt. Kísérletek igazolják, hog az idejében végaett gyomir. fásnak a vegetáció egész tar. tamára kiterjedő hatása van. Megyénkben, ahol a gyomir. tás nagyrészt mechanikai eszközökkel történik, általa, ban az első kapálás szokott késni, és ez 25—30 százalékos terméscsökkenésben jelent, kezik. A fajtákkal kapcsolat, ban az előadó elmondta, hogy valamennyi gazdaság­ra, de akárcsak járásokra általános ajánlást adni nem lehet. Minden üzemnek ön­állóan kell eldönteni, milyen fajtából térmesszen. A ne- mesítők általában a termés, átlag növekedését, a nagyobb termőképességfl fajták ter­mesztésének javára írják. Tapasztalatok szerint 50—50 százalékban segítette elő a termésátlag növekedését a nagyobb termelőképességű fajták használata és az egy. re javuló agrotechnika al­kalmazása. A továbbiakban á zárt tér. melési rendszerek előnyeit ismertette az előadó. Rész­A város nem alszik mé­lyen. Napról napra növekvő óriásként terjeszkedik a ho­mokon — éjszaka élesende. sedik. Pihen. Pavlov elektromos ágy térképén fénypontocskák jel­zik: a szervezet egyes rész“’ — a létfontosságú szervek — „éberek”. A városban Is vi­lágítanak „őrpontok” — em­berek százai tevékenyked­nek. munka folyik. Közeleg a virradat. a jelek szapo­rodnak — a vár s friss in. gereket kap, Érzi a minden irányból felé arcot fordító ezreket, a vonaton, kerékpá ron, autóbuszon megindulok tömegét, akik áramlanak vér­keringését újraindítani. Tisz­tálkodik, felfrissül; tápiáié. letesen szólt az egyes rend. szerek munkaszervezéséről, gépszükséglétéről, Megyénk, ben két állami gazdaság, és a tiszadobi Táncsics Tenne, lőszövetkezel vesz részt 19T3-ban a CPS-rendszerben. 1974-ben előreláthatólag mintegy 1100 hektáron tér. melnek a lermelőszövetkeze. telt zártrendszerben kukon, cát. Ha figyelembe vész. szük. hogy a megye vetéste. rülete több mint 80 ezer hektár. akkor láthatjuk, hogy a terület jelentős há­nyadán más művelésben tér. melnek. A műszaki fejlesz­tés megvalósításúnak nem egyetlen útja, a zárt terme, lesi rendszerekhez való csat­lakozás. Minden üzem fel­használva a hagyomáúyos Ismereteket, és a technikai fejlődés rendelkezésre álló elveit, saját termelési rend­szert dolgozhat ki. Befejezésül az előadó rész­letesen elemezte a betakarí­tási és tárolási veszteségek okait. Felhívta a termelők figyelmét, a gondos betaka. rftásra és tárolásra, (cs.) kot indít útnak szerveihez sejtjeinek. Ébred, erőt gyűjt a város. ★ Négy óra. Az állomás élői elindult, s végigharsogott a Széchenyi utcán a második nyolcas busz, A sofőr szá­mára jól ismert látvány: magányos ember az úttest szélén. A felkavart és újra leülepedő csöndben üteme, sen surrog a seprű, ázott le. veteket gyűjt egy halomba. Sokat. Gazdája nagyon ko­rán kelt. három előtt. To­vábbtolja a kis kocsit, mö­götte tiszta az aszfalt — égy ideig. Befutott az állomásra a záhonyi személy. Kiönti ma­gából a fázósan összehúzódó. nehezen beszélgető embere. ÉBREDÉS Konzervüzem és új lehetőségek Az idei áprilisi, legújabb tanácsválassLások óta Nyír- szőllős a megyeszékhelyhez tartozik. Közös gazdasága, a Jókai Tsz Nyíregyháza ne­gyedik mezőgazdasági üzeme lett. E sok tekintetben ked­vezőnek tűnő változásról kér­tünk tájékoztatást Lubiczki József tsz-elnöktől. A szövetkezet már koráb­ban kialakította alkalmazko­dását a városi közelséghez. Á 800 hektárnyi közös terü­letből 120 hektáron állandó jeli e g.ge 1 konyhákertészetét alakítottak ki. öntözési lehe­tőséggel. így a legjobb ter­méseredményeket érhetik el. Négy éve helyezték üzembe a szövetkezet konzervtele­pét. Legnagyobb feladat ugyanis a nők többségének állandó foglalkoztatása. így télen is van állandó munka, nem kényszerülnek városba járni. A tsz konzervüzeme évenként 140—150 vagon készterméket állít elő. Szál­lít belőle exportra is. de je­lentős része a városba kerül. Ezen kívül ad nyers zöldség- féleséget is. A gazdaság területéhez mérten számottevő az évente mintegy 100 kövérmarha ér­tékesítése. Konyhakertészetét még nö­velhetné a tsz mintegy 50 hektárral. De erre jelenleg nincs beruházási fedezete. Legalább három év szüksé­ges ahhoz, hogy nagyobb te­rületen termelhessen zöld­ségfélét. S ha mái az új helyzetből adódó lehetőségekről van szó: kooperációt szeretnének lé­telíteni kereskedelmi szer­vekkel. a város igényesebb zöldsé-gellátása érdekében. A burgonya é3 zöldségfélék tisz­títására, konyhakész csoma­golásra is szeretnének bérén- tíezkédni. Megfelelő helyisé­get és munkakörülményt a tsz képes volna biztosítani. Rérhélik, a kérdés megoldása nem várat sokáig. A külterületi városrész fej­lesztéséhez is hozzá kíván já­rulni a termelőszövetkezet. Egyik ilyen tervük p. faluban egv új vendéglő mielőbbi fel­építése. (ab) A kisperjési postás Nyomába eredtünk a kis­perjési postásnak, de nem volt szerencsénk. „Már járt itt.” „Az utca elején látták.” „Később ér ide...” Ilyen és hasonló válaszokat kaptunk a Kisperjésen, amely nevéből ítélve egy tanyai települést sejtet. Valójában Kisvárda egyik peremrésze, az a kör­nyék, ahol a Vulkán vasön­töde van... A postás titkát így nem tudtuk kikutatni. Nem az olykor 40—30 kilós bőrtéska tartalmára lettünk volna ki­váncsiak. Arra; mi sarkallja az örökmozgó postást, mi­nek örül, mi keseríti» hfem fárad-e, mit csinál szabad idejében... Mi a receptje ar­ra, hogy ő adja el a legtöbb újságot, 23 utcájában mind a 425 féle újság, folyóirat gaz­dára talál. Köztük egy cso­mó külföldi újság is Sőt. szépirodalmi ' könyveket is árul... Ha vele személyesen nem is tudtunk találkozni, a pos­tán a munkatársainak sza­vaiból mégis sikerülj megis­merni Gyimesi Bertalant. Azt mondták rá, ebben nőtt fel, postásnak született. Olyan ember, aki érzi a vaskos új­ság és levél csomók súlyát, a naponta 16—20 kilométeres gyaloglás, kerékpáros fára­dalmait. De még jobban érzi ennek az ősi „mesterségnek” az izgalmát, áz öt körülvevő tiszteletet, azt a hangulatot, amit a jelenlétével teremt. Nélküle nem múlik el nao, százak és ezrek örömeinek, gondjainak tudója, aki est- iádtagkéni kopog, akivel el leVt beszélgetni... Miblószor el akar''<k in­tézni n«ki — magyaráVa Ko- vá'-*. T-fás^lö v-e­7Ci.yr) _—, nir. P VlÍÍl?.p.Y\­b 'b ti. P-SOp rlé'S pl h n t-í. A nrvsfán psvb°hpn2zr'vvn á1- HWfáK a Trninkaláhsai. hev^v Gvimesl Bertalan nem ebé­dek PáH-ingvao is van. a hu- s-onbérom titra levelei. úI- éií folyóiratai lri^ámft- hatatlanné teszi a kisperjési postás étkezési idejét. Munka­társai szerint nem is­mer lehetetlent, nem tud­ja^ annyi újsággal, fo­lyóirattal ellátni, amit Gyime­si Bertalan ne adna el... Évek óta vezet az újságáru­sításban, de a külterületi ut­cák lakóinak a takarékügyeit is intézi. A táskája az „OTP fiók”. így a távol lakóknak nem kell fáradni a postára, az OTP-be, ha pénzt akarnak bétérmi, kivenni. Hogy mennyi tanulással is jár a postásság, azt a szerte­ágazó kézbesítői munka árulja el. Nem csak péazt ke­zel. ráadásul sok pénzt. Nem csak leveleket továbbít. Is­meri a 110—120 szaklap, új­ság. s egyéb kiadvány „pro­filját” is. Különben nem tud­ná eladni, ajánlani, a böngé­szőkből, alkalmi vásárlókból rendszeres újságolvasókat „nevelni”. Közéleti funkció is á postásé, a maga módján a köz Iránti érdeklődést, a tájékozódást, a művelődést szolgálja. Nem csupán levél­hordó. hanem p'-opaaandista. az újságok, folyóiratok ter­jesztője, táskája megtestesíti a mozgó könyves- és új>"k boltot, a könyvtárát... Szóba kerül a postahiva­talban az is, host» krv-s n postás. Az okok sokfélék. Ahogyan nőnek a Postává' szembeni igények, úgy vál­nak mmdiobban túlterhelt’ a postások. Igyekeznek könv- nyítenj a munkán, de a kéz­besítés jellegéből ered. hoev a tennivalók neheze utána js az emberé marad, nem a géneké. Olyan szakma ez, a méh' sok tanulást kíván, szakmai tanfolvamot kell végezni, állandóan tanulni. Mégsem ismerik el szakmának. A kézbesítő a tanfolyam elvég­zés? etőtt errvsz-rű betanított munkás, a sikeres vizsgát’-á- vetően bonyolultabb munkát végző betanított munkási be­sorolást kap. Ennek anvagi következményei is vannak és nem függetlenek a postáshi­ánytól. . PG QELKAHIR Tanácskozás az új átalánydíjról Pénteken délelőtt Nyír. egyházán, a Szabolcs Szálló különtermében a megyei nagy. és kiskereskedelmi vállalatok, a szövetkezetek, áruházak vezetőinek ismer, tették az új átalánydíjas ja. vítási rehdszer lényegét a Gelka központ és a Video, tort gyár szakemberéi. Egy éves székesfehérvári kísérlet után országosan is bevezetik a Videoton és a Gelka által kidolgozott új gyakorlatot, melynek célja a lakosság igényeinek jobb ki. elégítése az értékesítés és a szolgáltatások területén. A megvalósítás egyik feltételé a gyár. a Gelka. a kevéske, délém és a vásárlók érdek, azonossága. A jótállási rendszer alap. ja, hogy a javító műszerész ezután nem teljesítménybér, ben dolgozik, hanem minden készülék ulán egy megható, rozott összeget kap a iaví. tás számától függetlenül, és a körzetéhez tartózó készü. lékeket a garanciális időn belül díjtalanul javítja. így anyagilag érdekelt, hogy mt. nél több televízió karban, tartását vállalja cs minőségi javításokat végezzen. A rendszert az Elektron éí az Elektron-család készülé. keinél vezetik be először. A Videoton a jótállási jegyzet, füzet szelvényeit gépi adat. feldolgozáshoz is használja, ami módot nyújt arra. hogy a készülékek és a javítói minőségét ellenőrizni tudják. valamint az alkatrészek gyártását rendszeressé te. gyek. két. Naponta sötétben kel. nek, reggelenként a vonaton találkoznak; kialvatlan a szemük. A város ereje költi, ülteti vonatra, vonzza őket. Bejárók. Sovány, nyurga férfi, hóna alatt szorítja aktatáskáját, zsebei mélyén az ökle. Há. rom óra Után keltek, az asz. szony is, ott vannak áz ál­látok. etetni kell őket; a gyerekeket nem költötték fel. Feri. a legidősebb úgyis öt. kor kel, ő is bejár, iskolás. Csoportok baktatnak. ő mögöttük, van még idő. A büfé előtt állók is ráér. nek. A sor hosszan kígyó­zik. a markokban izzad a pénz. — Miért ne ihatná meg az ember azt a reggeii telet?... Vagy egészet !— Én a tás- kábi rejtett üvegre gondo­lok. „Miért ne?” Meg arra, hogy rövidesen munkába áll. „Miért ne...?” Rakodó — mázsákat emel naphosszat. Ellenvonat a Nyugatiból — a kijárat felé újabb tömeg özönlik, a váróteremben fia. talok csoportja, fiúk. lányok. „A száztizesben vagyunk Ipari tanulók, ma üzembe megyünk; a koraival kellett jönni, hattól dolgozunk, há­romkor csörgött az óra... Az Iskolai napokon jó, elég öt­kor felkelni... majd télen lesz nehéz kibújni az ágy. bői...” Már letanyázott az ősz. Ragyogva vagy borúsan fcl- bálja a fákat. türelmesen átmázolja saját színeivel a lombokat, az eget. A kiürült vonat utolsó ko­csijai megnyílnak: árad be. lőtük a csomag, napilap, le. vél. A város megkapta az ország, a világ üzenetét; el­érte az óriásira duzzadt kül. deményfolyam. Idáig vezető útján magába fogadta-ol. vasztotta a beléáramló oldal­ágakat: itt kisebb-nagvobb folyócskákra szakad — a vá_ rakozó postabuszok, vonatok révén csörgedező erek szö­vik át a megye testét. Az újságokat már várják a kéz. besítök — csomagtartóik, táskáik megtelnek a nagvvi. lággai. Viszik, osztják szerte, szét. útjuk nyomán fehérle. nek a postaládák nyílásai. Az ég már tejfehér. Teherautó fordul a bolt elé. A járdaszélen sorakozó tejesládák fölött kenyérillat érződik, a kosarak átmele. gedtek a friss süteménytől. A most ébredők, a talán már öltüzködők. a nemsokára megindulok sietős reggelijét hozták a nap előtt kelők. Hat óra. Uj kezek mozdul, nak az üzemekben — mun. káskezek. E«v felhöroney mögül kivillan a nap; fé. nyével szétszakítja az otthon, a ház körül kószáló gon do. latok tapadás fonalát hall. gatja a város moraját, fo. kozatosan gyorsuló lélegzet, vételét. Nyíregyháza ébren van. (tarnavölgyi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom