Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-31 / 255. szám

-Tsrm .*■ cwTOPer "SI. KELET- M AGY A’RORSZ A O st o’ -Tat Hatezer ingázó művelődése n Könyvtár, filmvetítés, kiállítás a záhonyi váróteremben Korszerűsítik a vasutas művelődési házat A Magyar Értelmező Szó­tárban is helyet kapott a ki­fejezés „ingázik”. Lakóhelye és más helységben lévő mun­kahelye között rendszeresen ide-oda utazik, — így említi az értelmező szótár. De mit jelent ez a valóságban? Sza- bolcs-szatmárj emberek ez­rei válaszolnak erre napon­ta, nem szavakkal... De van az ingázóknak egy sajátos családja, a megyén belüli utazók. Egyik központ­juk Záhony, a megye legna­gyobb „üzeme”. — A Tisza- kanvar 42 községéből napon­ta hatezer bejáró dolgozó munkahelye a vasút. Európa legnagyobb szárazföldi kikö­tője. Munka és életkörülmények­ről, a fizikai munka gépesíté­séről, a szociális és szolgálta­tási viszonyok javításáról kormány és minisztériumi, megyei intézkedések sora gondoskodik folyamatosan. De kevesebbet hallunk a bejáró dolgozók művelődéséről, amely nélkül pedig elképzel­hetetlen az egyre modernizá­lódó, egyre bonyolultabb gé­pek kezelése. De nem csak azért van szükség korszerűen gondolkodó és kulturáltan élő dolgozókra... Tíz éve kezdődött Tíz éve kezdték el Záhony­ban a vasutas szakszervezet, a vasúti igazgatóság, a szak- szervezetek megyei tanácsa, és a helyi párt. tanácsi, tö­megszervezeti szervek, mű­velődési dolgozók a bejáró munkások és a helyi lakos­ság művelődési igényeinek magasabb szintű kielégítését. Pontosabban először az igé­nyek felkeltetésének mód­ját, fokozatait, „menetrend­jét” kezdték, a szó igaz ér­telmében kildsérletezni. Két „vágányon” indultak el: csaknem 2 millió forintos költséggel megépítették a 760 négyzetméternyi alapterületű — színházteremmel, kisebb helyiségekkel, szakköri szo­bákkal — ellátott vasutas szakszervezeti művelődési há­zat. A cél természetesen az volt, hogy minél rendszereseb­ben tarthassanak változatos, tartalmas, a legkülönböző korosztályokat, érdeklődési körű embereket vonzó kul­turális programokat.. Sikerült-e az elképzelés? A tíz év alatt a művelődési ház tagadhatatlanul — kisebb-na- g.vobb zökkenők ellenére — több száz érdeklődőnek vált második otthonává. Egy sor szakkör — fotósok, magnó­sok, bábosok, irodalmi szín­padosok — alkotják a magot és a stílusosan elnevezett klub, a Szefnafór. A klubról annyit, háromszor nyerték el a kiváló klub címet és egy­szer lettek aranykoszorúsak. Újabban á klubtagok szülei­nek is klubot létesítettek, hogy a szülők a saját sze­mükkel is meggyőződ jenek arról, a fiatalok hasznosan, értelmesen, jó helye« töltik szabad idejüket. Modern művelődési ház Említhetnénk az évenként több ízben megrendezett kép­zőművészeti és fotó kiállítá­sokat, zenei és színházi ren­dezvényeket, a romániai ven­dégszereplést, a rendszeres csereműsorokat a szomszédos szovjet községekkel. Szól­hatnánk az évente félmillió forintot kitevő fenntartási költségről, melyhez a közpon­ti vasúti szerveken kívül a szakszervezetek megyei ta­nácsa is több mint 100 ezer forinttal járul hozzá. Már el­kezdődött a művelődési ház új szárnyépületének építése, több millió forintos költség­gel. Itt kap helyet a jelen­leg szűkösen dolgozó könyv­tár. 100 négyzetméterre nő a könyvek „birodalma”. Lesz egy 160 négyzetméteres egy­benyitható terem is, táncte­rem, ismeretterjesztő előadá­sokra. nagyobb klubfoglalko­zásokra. tanácskozásokra. Állandó pezsgést tapasztal a látogató a vasutas művelő­dés házban: legközelebbi ese­ményük a nemrég alakult po­litikai értek és zene együttes beitlutatkozasa. irodalmi mű­vekből adnak elő részleteket, melyekhez saját maguk sze­reztek zenét. A klub prog­ramjában ilyenek olvashatók: mi a giccs. „élő keresztrejt­vény', „szerelem, szerelem nélkül", „vallás keletkezése”, „szülők klubja”, ,.á politikai dal együttes bemutatkozása”, „vendégünk a Gemini együt­tes...” Vágány közel ben a művelődés A modern és — az új szárny elkészültével — tá­gasabb művelődési házban a tervek szerint már három fő­hivatású népművelő fog dol­gozni a hatezer bejáró dolgo­zó és a 3400 helyi lakos műve­lődése ügyében. Mindez szép, de a művelődéspolitika he­lyi irányítóit nem téveszti meg az állandóan felfelé Íve­lő fejlődés. Jóindulatú szá- mitgatások szerint is. a be­járó munkásoknak alig égy- harmada fordul meg a gaz­dag és színvonalas kulturális lehetőséget kínáló művelődé­si házban. Érthető, ez, hisz a többség nem itt, hanem a váróteremben tölti a vonat­indulásig a kényszerű vára­kozás idejét. Ha akarna se tudna eljárni az állomásról nem túl messze eső, de nem is egészen közeli művelődési házba. Ezért indultak el a másik „vágányon” is évekkel ezelőtt: szakmai nyelven „vá­gány és állomásközeibe” vit­ték a művelődést. Már, amit lehetett. Várótermi filmvetítéseket tartottak hetenként kétszer, háromszor, elsősorban rövid ismeretterjesztő és balesetvé­delmi, egészségügyi témájú filmekből. Reprodukciós, pla­kát és fotó kiállítással is kí­sérleteztek. Majd következett a televízió sarok bevezetése. Az idén mindezt színvonala­sabban meg tudják oldani: külön feultúrvárótermet ren­deztek be, ahol állandó könyy- és folyóiratkölcsön­zéssel, könyvajánlással igye­keznek híveket szerezni a szép- és szakirodalomnak. Megmaradtak az alkalmi ki­állítások is, hétfőn negyvén- perces filmvetítést rendez­nek, általában 250—300 vá­rakozó munkásnak. Lesz-e kultúr-tévé? Van egy régi tervé is Kézi Béla művelődési ház vézető- nek, helyi stúdió-adások „su­gárzása” az ingázóknak. Egy- egy magnóra felvett hasznos, nevelő jellegű műsorról. Egy­ben a helyi tájékoztatás egyik eszközének is tekintenék a „vasúti rádiót”. Ettől is me­részebb elképzelés, ami után járnak a főváros minden olyan szervénél, ahonnan segítség várható; egy ipari tévé beszerzése, természete­sen ez is művelődési célokra. Itt a képmagnó megvásárlása okozza a legnagyobb gondot, ami viszont lehetővé tenné egy-egy közérdekű, jó tévé­műsor felvételét és a várako­zó munkások számára újra- vetitését a nap különböző időszakában. Nem mondtak le erről, mint ahogy azon is töprenge­nek. hogvan lehetne egv-egv 'orgalmasabb vonaton klub­kocsit berendezni. a mozgó népművelés szolgálatába. De ez már túlmegy Záhony ha­táskörén— MB <W* a LAPSZÉLEN Figyelmeztető esetek Hivatalosan még csak egy fél hónapja tart a fűtési sze­zon de máris több halállal végződő tűzesetről adtak hirt a tűzoltóságok. Budapesten például egy idős asszony a heverön bekapcsolva hagyta a hősugárzót, amely eldőlt és meggyúj­totta a/, ágyneműt. A szerencsétlen asszony füstmérgezésben meghalt. A Baranya megyei Nagybaracskán á termelőszövet­kezet éjjeliőre egy műhelykocsiban szakszerűtlenül kezelte az olajkályhát. Emiatt tűz keletkezett, a kocsi elégett. Az éjjeliőr a lángokban lelte halálát. Az esetek figyelmez.tetőek. Most a fűtési idényben foko­zottabb gondot kell fordítani a tüzelőberendezésekre vonat­kozó tűzrendészed szabályok megtartására. Annál is inkább, mert évek óta sok tűz keletkezik a fűtési szezonban, az em­beri gondatlanság, felelőtlenség miatt. Szabol cs-Szatmár me­gyében a tavalyi idény során 62 tűz keletkezett, az anyagi kár több százezer forint volt. Négy kisgyermek életét vesztet­te, kettő pedig súlyos sérülésekét szenvedett. Évek óta nagy számban visszatérő keletkezési ok a hősu­gárzás A fűtőtesteknél sokan nem tartják meg az előírt egy méteres távolságot, a legtöbb esetben a kályhák közvetlen közelében könnyen lángra lobbanó anyagokat helyeznek el. Nagy számban okoznak tüzet az olaj- és gáztüzelésű berende­zések is Többen házilag készített olajkályhával fűtenek. vagv meleg állapotban javítják a kálvhákat és töltik fel az üzem­anyagtartályát. Gyakori az is, hogy meghibásodva is bekap­csolják egvesek a kályhát. A gáztűzhelyeknél a gázszivárgás okozza a legtöbb tütet. A gázpalackcsere után sokan nem ellenőrzik a tömítést, s ez bizony nem egy esetben okoz végzetes tűzet. A másik gyakori keletkezési ok. hogy többen nyomáscsökkentő nélkül és még- hibásodva is üzemeltetik a gáztűzhelyeket. Nem múlik el fűtési szezon anélkül sem. hogy építési hi­ba ne okozna tüzet. A régi épületeknél gyakori á kéményb épített gerenda, a rossz, hézagos kémény, s a nem megfelel kéménvajtó. Emellett a padlástérben sokan tárolnak éghető anyagokat, amelyek a hősugárzástól, a kipattanó szikrától könnven lángra lobbannak. Sajnos akad olvan szülő is, aki gyermekére bízza a tűz- gyújtást, vagy a kályhák felügyeletét. A tavalyi fűtési sze­zonban Tiszavasváriban történt egy ilyen eset. s a tüzet ra’- két gyermek súlyos égési sérüléseket szenvedett hosszú Ide«« kórházi ápolásra szorultak. Gyakori a széntüzelésű kályháit okozta szénmonoxid mérgezés is. Sajnos egy ilyen eset súlyos tragédiával végződött megyénkben, négy gyermek vesztette életet A Szabeles-Szntmár megyei Tűzoltóparancsnokság a ha­sonló esetek elkerüléséért felhívja a lakosság figyelmét a tűz­rendészed szabályok megtartására. a n. Csak néhány hónapos volt á gyermek, amikor a házas­társak — a férj magatartása miatt — elváltak. Á já'^- bíróság az újszülöttet az anyánál helyezte el, a férjet gyermektaftásdíj, s egy éven át havi 400 forint házastársi tartásdíj fizetésére kötelez­te. Fellebbezésre a megyei bíróság ez utóbbi igényt az­zal utasította el, hogy az asz- szony anyagi helyzete folytán nem szorul rá, mert a magas vállalati állást betöltő férj­től havi 900 forint gyermek­tartásdíjat kap, és havi 650 forint gyermekgondozási se­gélyben részesül. Ezenkívül a csecsemő felügyelete mellett bedolgozói munkát is vállal­hat. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a megyei bí­róság ítéletének azt a részét, amellyel á házastársi tartás­díj iránti keresetet elutasítot­ta. hatályon kívül helyezte, sőt az összeget 560 forintra felemelte. Mikor jogos n házastársi tartását/ ? — Kormányrendelet lehető­vé teszi — hangzik a 1ü:>*\>- zat , hogy a kisgyermekét gondozó anya meghatározott időn át, munkaviszonyából származó jövedelmének meg­szüntetése mellett, gyermek- gondozási segélyt vegyen igénybe. A községi tanács igazolása szerint az anya tar­tózkodási helyén a gyermeket bölcsődében nem tudná elhe­lyezői. A segélyt igénybevevő anyának nem származhat hát­ránya abból, hogy jogszabály­ban biztosított jogát gyako­rolja, különösen olyan eset­ben, amikor még az együtt­élés alatt a házastársak közö­sen határozták el, hogy az anya a három évig terjed­hető szabadságot igénybe veszi. A gyermekgondozási segély folyósítása tehát nem foszthatja meg az anyát : / ól a jogától, hogy házastársi tar- tásdíjat követelhessen. A havi 650 forint az anya megélheté­sét nem fedezi és így tartás­díjra szorul. Helytelen az az álláspont, amely szerint a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nő bedolgozói munkát köteles vállalni an­nak érdekében, hogy a tartás­díj fizetésére kötelezhető sze­mélyt mentesítse, különösen abban az esetben, ha annak keresed viszonyai létfeltéte­le veszélyeztetése nélkül — — mint jelen esetben — a há­zastársi tartásdíj fizetését lehetővé teszik. Ez a fél ház elnflö Egy vidéki házaspár elvált, és a férj az addig közös csa­ládi ház rá eső részét eladta, de az asszony tovább is a házban maradt. A vevő a kö­zös tulajdon megszüntetése iránt pert indított, s kérlfe a bíróságot: jogosítsa fel őt az asszony házrészének meg­váltására. A járásbíróság, majd fellebbezésre a rnegyrü bíróság elrendelte a közös tu­lajdon árverés útján való megszüntetését. Törvényessé­gi óvásra ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság azzal az indokolással helyezte hatá­lyon kívül, hogy vizsgálni kell, vajon az árverési érté­kesítés megvalósítható-e az asszony lakásjogának sérel­me nélkül, és ha igen, mi­lyen formában. Ugyanis, ha az egyik tulajdonos a ház­ban lakik, cserelakás biztosí­tása nélkül nem lehet kiköl­tözésre kötelezni. Az árverési értékesítési ár megállapításá­nál figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egész ház birtoklása és használati jo­ga az asszonyt illeti meg, te­hát úgynevezett ..beköltöz­hető” áron kell megkapnia a neki járó megváltási össze­get. küzdelem a gyerme­kért, tíz menetben Sokat írtak már az elvált szülőknek a gyermekért Ví­vott harcáról. Ami azonban hat éve egy kisfiú körül fo­lyik, az teljésen egyedülálló. Ugyanis elhelyezése ügyével eddig kilenc bírói fórum foglalkozott — de még mindig nincs befejezve. Közben pe­dig hol az egyik, hol a másik szülőhöz kerül a gyermek. A történet a következő; 1. Egv vidéki tisztviselő házaspár válóperében mirid- ketten maguknak kérték ez akkor hat éves kisgyermeket. A járásbíróság az asszonynak ítélte. 2. Fellebbezésre a me­gyei bíróság az apánál he­lyezte el a gyermeket, meg­állapítva, hogy bár nevelé­sére mindketten alkalmasak, felügyelete az apánál bi/.to- sítottabb. 3. Az anyának si­került lakást szereznie és újabb perben kétte a gyer­mek nála vahi elhelyezé­sét. A járásbíróság elutasí­totta, kimondva, hogy a jelen­legi helyzet megváltoztatá­sára nincs ok. 4. Fellebbezés- re a megyei bíróság az anya kérelmét teljesítette, mert az apa nevelését hiányosnak ítélte és mert az időközben megházasodott férj felesé­gét a gyermek nem szereti. 5. Az anyához került kisfiút az apa önkényesen magával vit* te. Az anya feljelentésére a volt férj ellen bűnvádi el­járás indult, ami azonban k esve! mi eljárás folytán meg­szűnt. 6. Az apa másodszor is magával vitte gyermekét, ezért az anya feljelentésére ezer forint pénzbüntetésre ítélt-*. 7. A tiszviselö újabb pert in­dított a gyermekért. Most már a pereskedés Budapesten folytatódott, mert a férfi a fővárosba költözött. A ke­rületi híróság elutasította. B. Fellebbezésre a Fővárosi Bí­róság elrendelte, hogy. a kis­fiút igazságügyi pszichológus vizsgálja meg. Az apa az ak­kor éppen nála tartózkodó gyermeket nem vitte el szak­értőhöz. mire a bíróság a gyermeket az. anyánál hagy­ta. 9. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely kifogásolj, hogv a Fővárosi Bíróság pszichológus meghallj«» táv. nélkül döntött a gyermek el­helyezéséről. Ezért a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályon kí­vül helvezte és kötelezte. V a pszichológus meghallgatása után hozzon újabb ítéletet. Tehát következik a gyerme­kért folyó küzdelem tizedik — remélhetően az. utolsó — menete... Hajdú Endre HANGVERSENY A SZÍNHÁZBAN Gondolatok a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar szereplésére Bizonyára sokakban felme­rülhet az a gondolat, mi szükség van a hangverseny ismertetőkre? Akik ott vol­tak, azok hallották, akik meg nem, hát azoknak úgy sem sokat mond a leírt szó — Pe­dig nem egészen így van! A hangversenyekről szóló be­számolóknak bizonyos köz- művelődést előmozdító, isme­retterjesztő s nem utolsó sor­ban segítő szándéka kell, hogy legyen. Mindez a kivá­nalom éppen abból adódik hogy a művészet nem csak szórakozás, élvezet, hanem az élet kiegészítője, alkotó jel­legű kiteljesedése az ember­nek. aktív tevékenység, még a hallgató számára is. Ezek a gondolatok jutot­tak eszembe, amikor hallgat­tam a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar október 29-i. szín­házi hangversenyét. Van eb­ben a zenekarban sok, kifej­lődésre váró képesség, lel­kesedés, ügyszeretet, sót ko­moly áldozatkészség is. Túl jutott már az öntevékeny vi­déki zenekarok egy kicsit mindig meglévő dilettantiz­musán, de valljiik meg őszintén, kissé még távol van a hivatásos zenekarok komoly művészi produkció nyújtó magasabb szintjétől. Nem csak az egye« tagok tényleg műkedvelő szinten mozgó hangszertudása miatt, hanem amiatt Is, mert éppen csak annyian vannak, hogy a legszűkebb zenekari létszám ki telik, váltásra nincs lehető­ség, bővítésnél kisegítőket kell beállítani, akik nagyon kevés próbával — jó formán komoly próba nélkül — ül­nek be a zenekar koncertjei­re. így az összhatás nem egy­séges, nem mindig kiegyensú­lyozott még az egyes szóla­moknál sem. A színházban való hangversenyeknél nagy hátrányt jelent a Sávosok hangjának a színpad által való elnyelése. Ezen ugyan most okosan segítettek ma­gas dobogókra való helyezés­sel. ami feltétlenül javított a hangzáson. A műsor első száma a nem­régen meghalt kiváló magyar zeneszerzőnek, Járdányi Pál­nak; Tánczene c. kompozíció­ja volt A népi és magyaros hangvételű rövid kis hangu- latképekből álló mű jól hangzott. A befejező rész megoldása azonban tényleg nagyobb zenekari rutint és tudást igényel. A második számban egy nagyon tehetséges és szimoa- tikus művésznővel ismerked­hettünk meg: Evta Osinszkn- Mitko lengyel zongoramű­vésznővel. Warsóban és Pá­rizsban végezte zenei tanul­mányait s férjével — aki éne­kes — ezen két város között osztja meg művész? tevé­kenységét. Lengvel létér "sak természetesen. hogv Chopint látszik legszíveseb­ben. De azt nagyon szépen Billentésének finomsága, fu­tamainak könnyedsége, zon­gora-hangjának szépsége mél­tán érdemelte ki a közönség lelkes elismerését, melyet két Chopin mű eljátszásával kö­szönt meg. A hangverseny befejező száma: Dvorak: „Szláv tán­cok”-ból néhány tétel volt. Dvorak a cseh zeneszerzés egyik legkimagaslóbb képvi­selőié. Művészetének nemzeti jellege nem csak művének témaválasztásában nyilvá­nul r.ieg. hanem alkotásának népi hangvételében is. Tán­cos tételeinek néni ritmusai­ban tudta légink »hb kifejezni a cseh népiességet. Szerintem ez volt a .hang­versenynek a kevésbé sike­rült száma még annak dacá­ra is, hogy a közönség udva­rias, a „hazai” zenekarnak szóló ísiosára megismételték az utolsó tételt. Az egyes szó­lamok nem eléggé egységes és kidolgozott hangzását a zene­kar forttsszimól sem tudták feledtetni. Molnár László kar­mester minden elismerést megérdemlő igyekezettel Pró­bálta összefogni p zenekart, melyben ezen alkalommal sok úi tan is játszott. Nagy «esz+usa, is azt mutat+ák. hogy szükség „ minden ideeszátat összpontosító fi- 'Tvp>iémre. «r/lirrtíoej'7*‘ÍTf l-^rQ p kis«?ó túl rnn pIAci r)<* bíbort fiotoT i rene-kar a srárnók í^ovpI mef^rnek. ki- plakiiinpk. elnyerik valódi formájukat. Vfkár Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom