Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-30 / 254. szám
tWÍ. aSttóSéf S®. ureLBT-MAGYAnORSZÄÖ Miért gazdaságos — miéit nem? ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK sorakoztathatok tel amellett, hogy egy-egy termék gyártása kifizetődik-e vagy sem, s ha nem, akkor vajon miért, milyen okok miatt kellett gazdaságtalannak minősíteni — hogy konkrét példát mondjunk — a hazai traktor gyártást? S éppen a trakto- gyártás példája — s az e k rül dúló sok éves vita — fc zonyítja, hogy az esetek töbl ségében felesleges, hosszantartó és aprólékos elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni: a felhasználók, a vásárlók viszonylag gyorsan és bizony kíméletlenül közlik az ítéletet, Ez történt többek között a magyar magnetofon-gyártással ás, amelynek termékei nem tudták felvenni a versenyt a Grundig-licene alapján gyártott lengyel készülékekkel és sorolhatnák tucatnyi más példát is annak illusztrálására, hogy van amit nem szabad gyártani, mert nem érf meg. Vagy, mert nem tudjuk gyártani, s itt nem annyira a műszaki felkészületlenségre, a tapasztalatlanságból adódó hozzá nem értésre, hanem Inkább a szervezetlen termelési körülményekre gondolunk. Ebből a szempontból éles különbséget kell tenni gazdaságtalan és gazdaságtalan termékek között. Az ipari tárcák a közelmúltban alapos vizsgálatot végeztek a kihasználatlan gyártási kapacitások körül, s ennek során többé-kevésbé megbízható kép alakult ki a gazdaságos termékekről, illetve azokról, amelyek gazdaságtalanok ugyan, de műszaki, beruházási s főleg üzem- és munka- szervezési intézkedésekkel gazdaságossá tehetők. Ez az utóbbi termékcsoport jelenti az egyik legnagyobb gondot. Itt nem kivédhetetlen külső tényező — például a csökkenő piaci kereslet, vagy a magas világpiaci árak stb. — miatt kell veszteségesen dolgozni, hanem túlnyomórészt a vállat! gazdálkodás belső problémái miatt Mert, igaz ugyan, hogy a gazdaságos termékstruktúra kialakítását esetenként megnehezítik a szűkös beruházási lehetőségek, a soványka fejlesztési alapok, s ezeknek is csak soksok kötöttséggel való felhasználása, de az is igaz, hogy az esetek nagy részében már elemi munkaszervezési feladatok elvégzésével is jelentős gazdaságossági eredményeket lelhetne produkálni. S ez nem annyira idő- és pénzigényes munka, csupán elhatározás, hozzáértés és némi gondolkodás kérdése. A GAZDASÁGTALAN TERMÉKEK VISSZASZORÍTÁSA központi program. Kormányhatározat s az ennek nyomán kidolgozott végrehajtási utasítások írják elő a tennivalókat, ám, a gyakorlati munka még a kezdet kezdetén tart csak. A Köny- nyűipari Minisztériumban ezzel kapcsolatban megjegyzik: „szervezés-fejlesztési Programot dolgoztunk M és '"indítottuk annak végre- • 'át. Az előkészületi sza- feladataihak a könnyűeleget tett, de az eltelt ,y év alatt jelentős fordulat ' ;g nem volt elérhető”. Nemcsak a könnyűiparban, másutt sem! A gazdaságosság javítását célzó vállalati programok, ahol egyáltalán készítettek ilyeneket — bár „helyes irányúak”, de sokszor túl általánosak, nélkülözik a konkrét intézkedéseket. a követelményeknek csak .részben felelnek meg Arra persze nincs külön határozat, hogy az úgynevezett „előkészületi szakaszban” mit kell tenni. Csak éppen felötlik az emberben. hogv az előkészületi szakasz általában a konkrét munkára való felkészülést jelentené. Ez pedig nehezen képzelhető el a tennivalók reális felmérése, s az ehhez kapcsolódó intézkedések nagyon is konkrét meghatározása nélkül. Igaz: nem könnyű a vállalatok dolga hiszen hosszú évekig elhanyagolt, sőt, gyakran ismeretlen gazdasági feladatokat kell megoldaniuk a gazdaságosabb termelés érdekében. íme egy rövid kis lista a nehézipari vállalatoknál tervezett — az üzem- és munkaszervezéssel szorosan Összefüggő — programok általánosítható elemeiből: a termelőgépek kihasználásának rendszeres ellenőrzése; Régi gond oldódott meg a nyíregyházi építőipari- és vízügyi szakközépiskolában az elmúlt napokban átadott tanműhellyel. Az 1969-től működő iskolának endig nem volt megfelelő műhelye a különböző építőipari szakok oktatására. A Vasvári Pál utcán lévő iskola udvarán három lakás szanálása után kezdtek hozzá az építkezéshez, s az ötmillió forintos költséggel felépült 500 négyzetméteres új tanmű-, helyt az elmúlt héten szombaton adták át a kivitelezők. Az új tanműhelyben háromszázhatvan szal^középisa teljesítőképesség és az üzemeltetési költségek összefüggésének elemzése; a gépi állásidők csökkentése és naprakész nyilvántartása; az üzemek közötti kooperáció javítása; az ütemesebb alapanyag- és csomagelóanyagellátás; kísérleti üzem létrehozása az alkalmazkodóképesség növelése érdekében; a létszámigényes termelés korlátozása; tervszerű piackutatás és propaganda. MEGANNYI SZERVEZÉSI FELADAT s közöttük sok olyan is, amellyel bizony a vállalatok többsége egyedül nem birkózhat meg. Mert hiába határozzák el például az ütemesebb termelést, és ennek érdekében az alkatrészellátás javítását, ha közben krónikus anyaghiánnyal bajlódnak. Vagy hiába fáradoznak a munkaerőgazdálkodás reformján, ha közben — éppen az állandósult létszámhiány miatt — minduntalan szükségmegoldásokhoz kell folyamodniok. A termelés gazdaságossága tehát nemcsak vállalati bel- ügy. Sok múlik a gazdasági környezeten, a vállalati gazdálkodás feltételein is. Nagyon jó lenne azonban. ha már csak ezeknek a feltételeknek a javításában kellene a további tennivalókat megjelölni. Egyelőre sajnos, ott tartunk, hogy a gazdaságosság javítását szolgáló belső tartalékok jószerével mág mindig Ismeretlenek, s a vállalatok meglehetősen ködös programokkal próbálják letudni mindazt, amit a'gazdaságos termékszerkezet kialakítását szorgalmazó határozatok előírnak a számukra. kolás építőipari képzését kezdik meg október 30-án. az „első tanítási naoon”. Két kőműves, két ács-állványozó és egy szakinari munkahely került az új épületbe, továb-, bá egy szilárdságtani laboratórium — amelynek berendezése még nem készült el — négy raktár, valamint öltöző és zuhanyozó helyiségek külön ,a fiúk. külön a lánvok részére. Mivel az épület elsősorban az építőipari képzést segíti, az építő-szakos diákok veszik használatba, alkalmanként azonban itt tartja maid . foglalkozásait a vízügyi szak is. Vértes Csaba PREMIER: OKTÓBER 30. Űj tanműhely a Vásárhelyi szakközépiskolában A nyírbátori Faipari Vállalat több mint 12 millió forintos beruházásból új üzem» csarnokot épít Nyí bélieken. Az új épület átadásával korszerű körülmények közöt végezhetik a munkákat (Elek Emi! felvétele) Egyet akarni fent és lent Ahogy a gépkocsivezetők látják — Egy baj van: a régi dolgozóink itthagytak, az újak meg nem nagyon tömődnek vele. Ha valaki szeret egy autót, nem tudja túlhajtani — mondja Kovács Gyula. — Én csak az öreg gépkocsivezetőkről beszélek, ők a rendesek — szól Keczkó Zoltán. Ki válfaja\ Mindketten évek óta a Volán 5. számú Vállalatának gépkocsivezetői. Két éve a munkájuk is közel ugvanaz. A konzervgyárba járnak, tavasztól késő őszig zöldárut szállítanak. S ennek ellenére a két ember — két fajta gondolkodás, — Bejöttem este hat órára a második fordulóval —magyarázza Kovács Gyula. — Szóltak, hogy menjek ki a telepre üvegért, kell a termelésnek. Még három kocsival áthoztam. Ki vállalja, ha egy ilyen régi ember sem? — 'Az embernek állandóan reklamálnia kéll. pedig mikor 21 éve idejöttem nagyon szerettem ezt a vállalatot — mérgelődik Keczkó Zoltán. — így nem lehet keresni, hogy a harmadik fordulót teszem mee a Dózsa Tsz-től sárgarépával. Még 70 kilométert se mentem. Közben a régebbi menetlevele napok óta ott hever a gyárban. Már rég tovább kellett volna adni a vállalatnak. Azon viszont majd kétszáz kilométer van, a kereset sem lehet rogs-zj ennek aránv"’"n. ■— Ha csak beül a kocsiba és vár, akkor a barna kenyerét sem keresi meg — Mondja Kovács Gyula. — Én megyek, keresem a térmestert, hívom a targoncást, légy szíves mutasd meg. hová rakodjak. hozzál raklapot, mindig megyek utána, hogy rakodjanak. Tudom, hogy a konzervgyárnak kevés az embere, hát szólok, úgy állok oda a kocsival, ha&'d menjerf a munka. A keresetre sem lehet elégedetlen. Szeptemberben 251 órás munkával négyezer kilométert ment, s 3500-ra jött ki a fizetése. „Mrglt eresem a pénzeméi’” — Én is úgy látom, megkeresem a pénzemet —■ beszél egy új dolgozó. Oláh Károly. Még csak harmadik hónapja, hogy a vállalat géb- csivezetője. Építő- és iavítő- gépész lenne a szakmája, de mióta belekóstolt a gépkocsivezetésbe .fczűk lett a műhely” — mint mondja. A vállalatról még keveset tud, de már sok mindent hallott. — Azt is hallottam, hogy nem áll jól a teljesítéssel — emlékezik, amikor erre kerül a szó. — Végeredményben nem rajtunk múlik — teszi hozzá saját véleményét. Pedig most sok függ attól, hogy a gépkocsivezetők, az év hátralévő heteiben hogyan tudják kihasználni a tehergépkocsiparkot. Végre elérhetik, hogy néhány évi gyengélkedés után ha csak minimális mennyiségben is. de tudianak fizetni nyereségrészesedést az embereknek. A vállalat eleget tehet kötelezettségeinek. s úgy dolgozhatnak, hoev a megrendelők. s szállíttató partnerek is többnyire elégedettek legyenek velük. — Szinte restellte az «Tiber. hogv mi olyanok vagyunk, akiknek nincs nyereség. Szerintem a sok felelőtlen munka miatt, a sok törés miatt — vélekedik Kovács Gyula- — Ha mindenki rendesen termel, az anyagi .károkat a legkisebbre csökkenti, akkor megkeresik ezek az autók a pénzüket. — Fent kell azért tenni, hogy többet termeljünk —- mondja a maga véleményét Keczkó Zoltán. Mi hol dől cl! Fent és lent egyaránt — hogy pontosabban fogalmazzunk. Mert a sok törésről nyilván nem „fent” tehetnek, viszont a fuvarok jó megszervezése nem „lent” dal el. — Fontos kereskedelempolitikai alapállásunk, hogy azt, amit elvállaltunk, minél kevesebb panasszal végezzük —• tájékoztat Jakubovich Miklce, a teher-kereskedel- mi osztály vezetője. — Ami gépkocsivezetőnk kereskedő is, mint a fűszer-csemeg« bolt eladója. Ha goromba, akkor nem tőle kémek máshová mennek. Ezért mondhatja el napáról illetve a konzervgyári szállítás irányításáról Kuvác# Gyula: — A régi embereknél, ragaszkodik az itteni vezetőség. Azt is tudom mivel hová kell állni, kit kell keresni a szállítólevéllel, így megy gyorsabban. S úgy megy gyorsabban a válladat teljes talpraállása is. ha minden munkás és vezető tudja, hová kell állnia, milyen feladatai vannak neki, s mit kell másnak elvégeznie. Ehhez pedig segítséget kell adni egymásnak, mert tervteljesítés, nyereségrészesedés csak akkor lehet, ha fent ég lent egyet akarnak. ÜUm»$í Bolond Oda van a virágos nyár... A nap nagyobb fele már éjszaka. Ősz van. Száraz, szeles. sárgás-piros arcú ősz. Úgy mondta nekem tegnapelőtt egy idős szatmári ember, hogy igazi, mindent beérlelő ősz. Szatmárban. az ősz most — és máskor is —sárgás-piros arcú, hiszen almát, tengerit, napraforgót érlel és fakók a földek, amelyeken már éjjel-nappal mennek a gépek, s a gépeket emberek vezetik, .szántják a táblákat, vetik a búzát... A sárgás-piros jelzőhöz hozzátennék még valamit. Azt, hogv az ősznek elsősorban itt, Szabol cs-Szatmárban van sárgás-piros színe. Az alma nvatt. Sehol se terem annyi a'ma! mint ezen a vidéken. És az alma piros is. sárga is. Tokai-Hesyaljár ilyenkor azt mondják az őszre hog:> édesillat.ú. meg hogv darazsa®. Ott most a szőlő érik. azért édes az ősz illata és rengeteg a darázs. Egy esztendővel ezelőtt, amikor Szatmárba kerültem, hamar felfigyeltem rá, hogy itt az emberek gyakran dalolnak. A férfiak és a nők, az idősek és fiatalok egyaránt. A gyerekek is. Persze, slágereket is — azokat leginkább a fiatalok, örvendett a lelkem mert szeretem a nó- tázó embert. Az a véleményem. hogy a daloló-nó'ázó ember jobban szereti és jobban is éli. az életet, mint a nemd-'lolók. Ismerem országunkat. Más vid°k"ken nem lakinak annvit. mint Szat- -nárban és a Berekben. Itt. ha n^hánv asszony és lánv összekerül a közös munkában — már csendül is az ének Megfigyeltem a férfiakat. Vasárnap délután, vagy esténként — főleg télen — a szatmári és s> beregi falvakban egyik-másik háznál összeülnek néhányat és a második pohár bor után már zeng a nóta. Azokban a községekben énekelnek és táncolnak az emberek legtöbbet, ahol a lakosság szorgos munkájáról híres. Például: Szamosszeg. De mondhatom Ópályit is. vagy Tarpát és Barabást Bereg- ben. Mindenütt szorgalmukról híres emberek élnek. És ők dalolnak-táncolnak legszebben s legtöbbet... Nyáron, a Berekben — ha jól emlékszem Gulácson, a kombájnszérün, munka közben — azt dalolták az asszonyok és a lányok, hogy „Lekaszálták már a rétet...’’ Pesszimista, de hátborzongatóan szép ez a nóta. Most tssg. sz egyik reggel úgy hat óra lehetett, találkoztam az országúton egy teherautóval. A tengeriföldre vitte az embereket, leginkább nőket. Hűvös volt még, hiszen alig kelt fel a nap. de a tengeritörők daloltak, „pda van a virágos nyár, minden levél sárga. Jajgatva sír az őszi szél. mintha neki fájna.” Ezt dalolták. Megint borzongtak bensőm érzelmi síkjai, mert ez a dal is a remekek közül való. Megkérdeztem a tenge- ritörőket: — Nem fáznak? — Nem — felelték kórusban és dolgoztak, meg dalolták tovább. Szatmárban és ’Betegben valaha egész dióerdők, diós rengetegek voltak. Dió és tölgy. Ea a két fa jellemezte Szatmári és Seregei. A álé még ma is jellemzi, de egyre ritkábban. Kivágtak a sok öreg diófát mindenütt, száz éven felülit már alig talál az ember. Gyönyörű bútorok lettek az öreg diófákból. Szat- már-Beregben, csak az a baj, és az a kár, hogy a téeszek nem törődnek új diósok telepítésével Kivétel néhány község. Például: Tarpa. Ott telepítettek új dióst —nagyüzemit. Faggyas Jenő. m te elnöke mondotta: — Aki diót telepít, az a Jövővel is törődik. A magunk munkájából nekünk magunknak keli jól élni. így igaz. De mi is kaptunk valamit - - nem le keveset — az apáinktól, nagyapáinktóiL Kötelességünk hát. hogy •— miközben élvezzük munkánk gyümölcsét — tisztes arányban törődjünk a jövővel, az utódokkal ís. Persze, nem csak képletes valami, jó de, hogy azért aaég sens: eäksr áé csak ® mának élni. Szafanár-Beregben a dió több i®. mint képlet Itt a diónak hazája volt, & van is még. Ne engedjük ezt a dióhazát megszűnni, elpusztulni. A dió és a bútor unokáinknak is kell majd. Kötelességünk a diófákat elültetni, hogy minél több legyen belőlük, legalább annyi, amennyit a nagyapáv ránkhagytak. Lakásunkkal szemben, az utca túlsó oldalán tengerivel megrakott szekér tért be az udvarra. Szinte parázslottak a sárga tengericsövek. Szatmárban elég jő most a termés tengeriből. És almából Is. Gsak az eső volt kevés. Több, mini 100 milliméter csapadék hiányzik az ok+óher végéig esedékes sokévi átlag- bői. 'Verik a búzát ée porfel- leg kavarog a gépek után. De. vetnék. Ás embereik portél - lesben fc vezetik * gépei és saSwtoak, mag wisssfc. aJC
