Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

i. óidat KELET-MAGYARORSZÄÖ >-——■ .. .____ rare, október ft. (Folytatás az 1. oldalról) Tanácsának határozatát és kihívják maguk ellen a világ közvéleményét, valószínű, hogy ebben külső pártfogás játszik szerepet. Az izraeli kormánynak ez a politikája azonban sokba kerül az izra­eli népnek. Azok a számítá­sok. hogy egy állam békéjét és biztonságát idegen terüle­tek erőszakos meghódításá­val és megtartásával szava­tolják, elkerülhetetlen ku­darcra ítélt esztelen számítá­sok. Ez az irányvonal nem hozza meg Izrael számára sem a békét, sem a biztonsá­got legfeljebb nemzetközileg még jobban elszigeteli Izraelt, s a szomszédos nőnek még nagyobb gyűlöletét hívja ki maga ellen. Az arabok hősies harca, az arab államok nö­vekvő szolidaritása meggyő­zően bizonyítja, hogy soha­sem törődtek bele az izraeli agreszióba. sohasem monda­nak le törvényes jogaikról. A Szovjetunió szilárdan és kö­vetkezetesen támogatja az arab népek igazságos követe­léseit. Szükséges, hogy a közet-kf- leti béke megszilárdítását kö­vetelő kollektív akarat a bé­ke megsértőinek esztelen fölé kerekedjék. Az utóbbi naook eseményei éberségre Intenek. Sürgős és határozott intézkedések kellenek, hoev szavatolhassuk a tűzszünetről és a csapatok visszavonásáról szóló határozatok kellő meg- V?1 ásítását. Szadat egyiptomi elnov az­zal a kéréssel fordult a Szov­jetunióhoz és az Egyesült Ál­lamokhoz: küldiék ki képvi­selőiket a hadműveletek tér­ségébe, hogy azok felügyel ie- nek a Biztonsági Tanács tűz- Szüneti határozatának végre­hajtására. Mi készségünket fejeztük ki Esviptom kérésé­nek kielégítésére, s már el is küldi üv ilyen kéoviselőinket. Reméljük, hogy hasonló mó­don jár el az Egyesült Álla­mok kormánya is, ezen kí­vül fontolóra vesszük más le­hetséges intézkedéseket is, amelyeket a helyzet megkö­vetelhet. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa október 25-én a tűzszünet • folytatódó megsértésével kap­csolatban úgv határozott, hogy maradéktalanul létre­hozza az ENSZ rendkívüli erőit, amelyeket a hadműve­let; térségbe vezényel. Úgy véljük, hogy ez hasznos dön­tés, és bízunk abban, hogy azereoe lesz a helyzet norma­lizálásában. A közel-keleti helyzet nor­malizálása érdekében a Szov­jetunió hajlandó együttmű­ködni minden érdekelt or­szágai. Ám ez az eeyüttmű- ködés természetesen nem szolgálhat ürügyül olvan ténykedésekhez, amilyenekbe az utóbbi nanok folyamán a N ATO-országok bizonvos kö­reiben kezdtek — például a Szoviebtnió közel-keleti szán­dékéiról szóló fantasztikus koholmányok terjesztése ré­vén a szenvedélyev mester­séges felszításához. Az adott szituációban úgy gondoljuk, felelősségteljesebb, becsülete­sebb és konstruktívabb ma­gatartás lenne helyénvaló. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Biztonsági Tanács október 22-i döntése nem csu- páji a tűzszünetet irányozza elő. Előíria a háború okainak kiküszöbölésére iránvuló fontos lépések megtételét is. És éppen ez a döntés külön­leges értéke. Az érdekelt fe­lek kötelesek haladéktala­nul. megkezdeni annak a kö­zel-keleti határozatnak gya­korlati végrehajtását, ame­lyet a Biztonsági Tanács 1967. november 22-én hozott, és kötelesek azt végrehajta­ni valamennyi cikkelye vo­natkozásában. Az október 22-én, hétfőn hozott Biztonsági Tanácsi döntés szellemének és betű­jének megfelelően az érdekelt felek kötelesek megfelelő égisz alatt haladéktalanul megkezdeni a Közel-Kelet igazságos és tartós békéjé­nek megteremtésére irányuló tárgyalásokat. Az ilyen tár­gyalások jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Ezek részvevőire történel­mi felelősség hárul. A Szov­jetunióról elmondhatom, hogy kész konstruktív módon hoz­zájárulni és hozzá is járul eh­hez az ügyhöz. Szilárdan amellett vagyunk. hogy a Közel-Kelet valamennyi — Ismétlem: valamennyi ■— ál­lama és népe számára bizto­sítani kell a békét, a bizt-'* ságot és a határok sérthetet­lenségét. A Szovjetunió kész résztvenni a megfelelő szava­tolásban. Az önök kongresszusának összehívása átfogó és repre­Ily módon, tisztelt baráta. im elégedetten állapíthatjuk meg: az utóbbi években va. lamennyi békeszerető erő egyesített erőfeszítéseképpen sikerült elérni, hogy egészé­ben a nemzetközi légkör egészségesebbé vált. az ál­lamok békéje egymás mel. lett élésének, békés együtt­működésének politikája szá­mottevő tényleges eredmé. nyékét hozott. Ugyanakkor világos, hogy ez csupán a kezdeti szakasz a célhoz — az emberiség békés jövőjének megbízható szavatolásához — vezető úton, amely cél. úgy vélem, egyesíti azokat, akik jelen vannak ebben a teremben és azokat is. akiket képvisel­nek. Most teremtjük meg a szükséges előfeltételeket a cél eléréséhez. Közös fel­adatunk, hogy határozottan törjük meg az enyhülés el­lenzőinek és a hidegháború híveinek ellenállását, hogy a nemzetközi enyhülést állan. dó, tartós, sőt visszafordít­hatatlan jelenséggé teavük. Ezért bízunk az európai értekezlet végső sikerében és történelmi szerepében, an. nak ellenére, hogv még sok nehézség leküzdése vár en­nek az effvedülálló fórum­nak résztvevőire. zentatív jellege meggyőző és világos bizonyítéka annak, hogy a világ közvéleménye milyen erővé vált, milyen szerepet játszhat a béke és biztonság megszilárdításáért a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásáért folyó harcban. Azt szeretnénk, hogy ezen a fórumon egyöntetűen őszintén — ahogy mondani szokás —, teljes szívvel, dip­lomáciai ügyeskedések és nyakatekert fogalmazások nélkül a tanácskozás vala­mennyi résztvevője hagyja jóvá és a kontinens vala­mennyi népe fogadja el az európai államok közötti kap­csolatok meghatározott el­veit. Olyan elvekre gondo­lok például. mint vala­mennyi európai állam terü­leti sérthetetlensége, határa, ik sérthetetlensége, az erő­szak alkalmazásáról. vagy az erőszakkal való fenyege­tőzésről való lemondás az államok közötti kapcsolatok, ban a belügyekbe való be nem avatkozás és az ezen az alapon történő kölcsőnö. I sen előnvös és sokoldalú egvüttműködés. Reméljük és bízunk ben­ne, hosv az európai érte­kezlet által kidolgozott po­litikai bázist és a minden­napok békés együttműködé­sét kiegészítik és megszi­lárdítják a kontinensen a katonai enyhülést szolgáló intézkedések. Mint önök tudják, ezzel a kérdéssel foglalkoznak majd az öt nap múlva Bécsben kezdő­dő tárgyalások. A kínai vezetők külpolitikája gyengíteni igyekszik a szocialista országok pozícióit A Szovjetunió teljes ko­molysággal és felelősségtu­dattal építő szellemben és realisztikusan közelíti meg ezeket a tárgyalásokat. Ál­láspontunk világos és ért­hető. Úgy véljük.-, hogv meg kell állapodni Közéo-Euró- pa már meghr.*ározött kör­zetére vonatkozóan a külföl­di és a tárgyalásokon rész­vevő államok nemzeti szá­raztól a'i és lé«; erei ének csök­kentésében. Eközben nem szabad károsodnia egyik fél biztonságának sem és egyi­kük sem juthat a másik ká­rára egyoldalú előnyökhöz. Nyilvánvalóan el kell ismer­ni azt is. hogy a csökken­tésnek vonatkoznia kell a nukleáris fegyverrel felsze­relt alakulatra is. Hogy milyen gyorsan le­het hozzáfogni magához a fegyveres erők és a fegyver­zet csökkentéséhez — erről szintén Bécsben kell maid megállapodni. A Szovjetunió már 1975-ben ' kész lenne ilyen értelemben tényleges lépésekre. A közeljövőben konkrét megállapodást lehet­ne kötni erre vonatkozólag. Ismeretes, hogy a Szov­jetunió a béke kollektív erő­feszítésekkel történő meg­szilárdítása mellett száll síkra az ázsiai kontinensen. Ez. elképzelésünk szerint, valamennyi ázsiai állam minden szempontból kölcsö­nösen előnyös és gyümöl­csöző kapcsoltainak és tó- kés együttműködésének fo­kozatos feilödését. valamint az ázsiai államok által iól- ismert és általuk még Ban- dungban meghirdetett békés egymás mellett élés elvei­nek tartós alkalmazását je­lentené minden állam szu­verenitásának és független­ségének szigorú betartása mellett. Ázsia népeinek kétségtele­nül nem kevésbé van szüksé­gük a tartós békére és konst­ruktív együttműködésre, mint mondjuk Európa népei­nek. Valószínűleg nem köve­tünk el hibát, ha azt mond­juk, hogy a tartós béke és nyugodt békés munka légkö­rének megteremtésében egy­aránt érdekeltek Tokió és Taskent, Hanoi és Teherán, Peking és Rangoon, Delhi és Cólombo lakosai — bolygónk legnagyobb kontinensén élő százmilliók. Természetesen színlelés len­ne, ha azt a látszatot kelte­nénk, hogy Kína Jelenlegi nemzetközi cselekményei megfelelnek a béke és az ál­lamok közötti békés együtt­működés megszilárdítása fel­adatának. A kínai vezetők valamilyen. Csak általuk is­mert oknál fogva nem mon­danak le arról a kísérletükről, hogv mérgezzék a nemzetkö­zi lé«kört, és fokozzák a nem­zetközi feszültséget. To­vábbra is képtelen területi igényeket támasztanak a Szov­jetunióval szemben, amelvet mi természetesen kategori­kusan visszautasítunk. Maka­csul ismételgetik a kommu- nistaeUenes propaganda rég lejáratott koholmányát a „szoviet veszélyről” és vissza­utasítva minden ésszerű ja­vaslatot a rendezésre, a meg nem támadási szerződés meg­kötésire, továbbra is a hábo­rús készülődés mesterségesen teremtett lázas légkörében tartják népüket. Ss mindezt a Szovietunió és más országok elleni ostoba rágalmak és vádaskodások terjesztésével, valamint a mi, és nemcsak a mi belügvelnkbe való arcát­lan beavatkozási kísérletek­kel kötik össze. Ugyanakkor szembeötlik a kínai vezetők külpolitikájá­nak teljes elvtelensége. Azt állítják, hogy síkraszállnak a szocializmus és a békés egvmás mellett élés ügve mellett, valójában pedig mindenkéopen gyengíteni igyekeznek a szocialista or­szágok nemzetközi pozíci­óit, ösztönözni próbálják az agresszív háborús tömbök és a tőkésállamok zárt gaz­dasági csoportosulásainak aktivizálódását. Azt állítják, hogy a lesze­relés hívei, a valóságban vi­szont meg akarnak béníta­ni minden reális lépést a fegyverkezési hajsza korlá­tozása és csökkentése terén, kihívást intézve a világ köz­véleményéhez, tovább fertő­zik a föld légkörét a nuk­leáris fegyverkísérletekkel. Szavakban azt hajtogatják, hogy támogatják az arabok igazságos harcát az agresz- szor által meghódított föl­dek visszadásáért és a Kö­zel-Kelet igazságos békéjé­nek megteremtéséért, de — ugyanakkor mindent elkö­vetnek. hogy befeketítsék azt a reális segítséget, ame­lyet a leghívebb barátok — a Szovjetunió és a szocialis­Szá motte vő eredményeket hozott a békés egymás meliett élés politikája Kállai Gyula felszólalása A békeerők moszkvai vi­lágkongresszusán felszólalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke, a magyar küldött­ség vezetője: — A Magyar Népköztár­saság küldöttsége nevében mindenekelőtt köszönetét mondok a fogadtatásért a vendéglátásért a Szovjet­unió Kommunista Pártjá. nak kormányának és népei­nek amelyek oly sok áldo­zatot hoztak az emberiség békéjéért. — Közös eszme, az embe­riség közös célja vezérelt ide valamennyiünket a világ különböző tájairól. Határo­zott optimizmus hatja át szívünket. Bizakodásunk for­rása, hogy a nemzetközi helyzetben a hidegháborút fokozatosan felváltja az eny­hülés, az együttműködésre való készség ideje. — Gondolatokat és érzel. meket ébresztő jelentősége van annak, hogy kongresszu. sunkat Moszkvában tartjuk. Annak az országnak a fővá­rosában jöttünk össze, amely megalakulása óta a békés egymás mellett élés politi­kájának szószólója volt és következetesen, minden he­lyen, minden alkalommal síkraszállt érette. — Büszkén emlékezünk arra, hogy a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or. szágok békés egymás mel­lett élésének elve Lenintől származik. Ö munkálta ki e tétel máig is érvényes esz­mei alapját. A lenini útmu. tatás határozta meg a Szov­jetunió külpolitikáját és az első szocialista állam ezt az eszmét következetesen ér­vényesítette mindenkor nemzetközi tevékenységé, ben. A szónok ezután méltatta a Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott győzelmét, és azt a következetes, kezde-. ményező -5 békepolitikát, amely a Szovjetunió, á szocialista közösség tevé­kenységét jellemzi napjaink­ban is. — Elérkezett az ideje an­nak. tisztelt kongresszus, hogy végképp lehetetlenné tegyük a háborút, a hideg­háborút. az elzárkózást, a diszkrimináció politikáját és a különböző társadalmi rendszerű országok az együttműködés útjára lépve, kapcsolataikban a békés egymás mellett élés elveit, kötelező normáit vegyék fi­gyelembe. — Vannak országok, ahol még mindig jelentékeny erővel és befolyással rendel, keznek azok a körök, első­sorban a hadiipar képvise­lői. akik hevesen ellenzik az enyhülés politikáját és a feszültség fenntartására, ki­élezésére, s mint a chilei tragikus események bizo­nyítják: az ellenforradalom exportjára törekednek. Tisztelt kongresszusi — A béke egy és oszthatat­lan! Nem osztható meg a po­litikája sem! Örömmel üdvö­zöljük hogy egyes tőkés or­szágoknak a realitásokat fel­ismerő kormányai a szocia­lista országokkal a békés egymás mellett élés elve alap­ján építik ki kapcsolataikat. De határozottan elutasítjuk azt a gyakorlatot, hogy ugyan­akkor más országokkal szem­ben nyílt agressziókat alkal­ta közösség többi országa — nyújtanak az agresszió ál­dozatainak. Forradalmárok­nak nevezik magukat és szívesen megszorítják a chi­lei reakciósok fasiszta jun­tája képviselőjének kezét, amelyet bemocskolt a forra­dalom hősei, a munkásosz­tály fiai és lányai ezreinek. Chile dolgozó néoének vére. Az effajta politika ter­mészetesen távolról sem mozdítja elő a béke és a biztonság megszilárdulását. Veszedelmes labilitást visz be a nemzetközi életbe. E politika megváltoztatásának lehetősége azonban teljes egészében maguktól a kí­nai vezetőktől függ. Amt a Szovjetuniót illeti. megis­maznak. Ilyen felháborító, a nemzetközi megállapodáso­kat, az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának közösen elfogadott döntését semmibevevő ag­ressziónak vagyunk tanúi napjainkban a Közel-Keleten. A kiújult véres eseményekért Izrael kormányát és milita­rista köreit terheli a felelős­ség. Erre határozott vissza­utasítással és az arab népek melletti szolidaritással vála­szolunk. Ugyanakkor nyoma­tékosan figyelmeztetjük azo­kat a tőkés köröket, ame­lyek e kettős, egymást kizáró politikát folytatják, illetve támogatják, hogy ezzel ve­szélyeztetik más országok függetlenségét és szabadsá­gát, hátráltatják, visszavetik, sőt kockára teszik a békés egymás mellett élés eddig el­ért eredményeit. — Az imperializmus még képes arra, hogy bizonyos / időben, bizonyos térségek­ben agressziókat és puccso- kat robbantson ki, de Viet­nam, Laosz, Kambodzsa kéz­zelfogható bizonyítékot szol­gáltatnak arra, hogy ezek a próbálkozások kudarcra van­nak ítélve. — A békés egymás mellett élés politikájának ma már a kapitalista országok legkülön­bözőbb társadalmi rétegei kö­rében is nagy számban vannak hívei. A békeszerető erők vi­lágkongresszusára örvendete­sen nagy számban jöttek Moszkvába olyan testületek, szervezetek és intézmények képviselői, akik más társa­dalmi rendszerben élnek akik annak ellenére, hogy más világnézeti a'aoon áll­nak, eljutottak addig a dön­tésig. hogv a szoros egvütt- munkálkodás a tartós béké­ért, a világ veszélveztetettsé- gének megszüntetésért, közös létérdekünk. Nyilvánvalóan a békés egvmás mellett élés politikájáról vallott nézete­ink nem teljesen azonosak. Ezekről a vita. á párbeszéd szükségszerű és hasznos. — Vannak .az-onbíin a bé­kés egvmás. mellest' élés poli­tikájának olyan, alanyető kijr vetelméoVei. amelyeket min­denkinek kötelező érvénnyel magáévá kell tennie, bár­milyen társadalmi rendszer­ben éljen és bármilyen poli­tikát, világnézetet valljon. Ezek az alapvető követelmé­nyek: — az ú) háború elkerü­lésének töretlen szándéka, az agresszió határozott visszautasítása és a béke intézményes biztosítása; — minden nép függet­lenségének, szabadságá­nak és önálló állami lé­tének tiszteletbentartása; — tudatos törekvés a gazdasági és tudományos kapcsolatok fejlesztésére a kölcsönös előnyök alap­ján. — Mi valamennyien azzal a szándékkal jöttünk, hogy azt állítsuk előtérbe, ami össze­köt bennünket, s nem azt, ami elválaszt. Mindannyiunk óhaját fejezem ki, ha a kongresszus tanácskozásaitól, a világ népeinek itt kifejezés­re jutó akaratától remélem, hogy közelebb hozzák az em­beriséget korunk alapvető problémáinak megoldásához. Ennek érdekében mindent el kell követnünk azért, hogy minél többen felismerték: — A békés egvmás mel­lett élés politikája hosszú métlem, üdvözölnénk. ha Kína építő módon hozzájá­rulna a nemzetközi légkör megjavításához és az álla­mok közötti lojális, egyen­jogú, békés együttműködés fejlesztéséhez. Leonyid Brezsnyev a to­vábbiakban a szovjet—ameri­kai kapcsolatokról, a chilei nép tragédiájáról, majd a békés egymás mellett élés feltételeiről beszélt. Befeje­zésül a Szovjetunió követke­zetes békepolitikájáról szólt. Leonyid Brezsnyev mint­egy két és félórás beszédét többször szakította meg nagy taps. A beszédet követően a kongreszusi termet zsúfolá­időre szóló program, amely minden nép alapvető érde­keit fejezi ki, a tánsadalmi haladást szolgálja, és az egész emberiség életét, sor» sát döntően befolyásolja; — A szocialista világrend, ezer létezése, ereje és egy­sége a békeszerető erők szi. lárd bázisa. A kommunista és munkáspártok nagyjelen» tőségú kezdeményezése nél. kül nem beszélhetnénk azok. ról a gazdag eredményekről, amelyek ma megnövekedett bizalmunk forrásai. Ugyan» csak nagyjelentőségüek azok a bátor állásfoglalások és kezdeményezések, amelyek a békeerők más világnézeti alapon álló testületéitől in­dultak és indulnak el. ''De értelmetlen és esztelen az olyan állítólagos békepoliti. ka, amelyet a Szovjetunió­val. a szocialista országokkal szemben hirdetnek és pró­bálnak folytatni; — Változatlan erővel és kitartással kell harcolni a biztonsági rendszer megte. remtéséért Európában. Ázsi. óban és más földrészeken. A biztonsági rendszerek a há­ború elhárításának és az együttműködés kiszélesedé. Bének jelentős garanciái; — A békés egymás mel. lett élés politikája kizáróla­gosan politikailag és gazda­ságilag egyaránt szuverén országok között valósítható meg. Ezért tovább kell foly. tatni a küzdelmet a gyarma­ti népek teljes nemzeti füg­getlenségének kivívásáért, e függetlenség sokoldalú tá. mosatásáért és az önálló népgazdaság megteremtésé, ért, népgazdaságuk haté­kony fejlesztéséért; — Az egész világ érdekeit és a béke ügyét szolgálja a Szovjetunió és az USA közötti megállapodás a nuk­leáris háború megakadályo­zásáról és a Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szer­viziében tett javaslata a fegyverkezés csökkentésére és az ..ebből megtakarított óriási összegek felhasználásáról a fejlődő Országok támogatásá­ra. Ezen az úton tovább kell haladni a fegyverkezés csök­kentéséért, majd az általános leszerelésért. Tisztelt kongreszus! — A magyar békemozga­lom a közelmúltban tartotta VIII. kongreszusát. Az egész magyar társadalom vélemé­nyeként hangsúlyozta, how a nemzetközi helyzet mai szakaszában döntő jelentősé­ge van a tömeg harcának. Az elért eredményeket tartóssá, a folyamatot viszaforditha- tattanná kell tenni! Meggyő­ződésünk, hogy az egvü'tmű- ködésnek a nemzetközi tóke- mozgalomban még óriási tar­talékai vannak. Tudjuk: ha­talmas felelősséget ho-do- zunk! A 25. évfordulóját ün­neplő békemozgalomban, amely eddig is milliókat szó­lított csatasorba, most a vi- lágfeüődés új körülményei között minden eddiginél szé­lesebb méretű harcot lehet és kell kibontakoztatni minden tisztességes ember összefogá­sával az agreess-ív erők él- szigetelésére. a béke védel­mére. az alkotó munka, a társadalmi haladás biztosí­tására Hiszünv abban. bo«v korunkban p vőmd Mrnee1' od jk az. emberíewóg és a* ember véene emberi m:vo1tóboemél­tóan békében élhet és alkot­hat. A kon «résziis részvevői Kálla; Cvuis beszédét nagy taossal fogadták. sig megtöltő hallgatóság hosszú perceken át tartó tet­szésnyilvánítással fejezte ki egyetértését az elhangzottak­kal. A kongresszus vezetősége nevében Horace Perera, az ENSZ-társaságok Világszö­vetségének főtitkára köszön­te meg a beszédet és egyebek között megállapította: a szónok a kongresszus napirendjén szereplő valamennyi kér­dést részletesen áttekintette, s mind ezzel az elemzéssel, mind pedig beszéde tartal­mával nagy ösztönzést adott a békeerők világkongresszu­sának további munkájához. Pénteken este, a Brezsnyev- beszéd elhangzása után a kongresszus még egy plená­ris ülést tartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom