Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-26 / 251. szám
I. etáaS SfeET-MÄGYARÖfcSZÄfl 1973, október 2«. Újdonságok ^ Tudományos kutatások *■ Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Legkorszerűbbnek, legbiz. tonságosabbnak, felhaszná. lás (takarmányozás) vonatkozásában leggazdaságosabbnak tűnik a szemes kukorica szerves savval való kezelése, a propionsavas tárolás-tartósítás. i-uhez nem kell anaerob körülményeket biztosítani. a rendszer beruházási költségei is minimálisak, de magasak az anyagfelhasználás költségei. Egy tonna, 30—32 százalék nedvességtartalmú szemestermény (lehet az takarmány- búza. vagy rozs is) 5—6 hónapig tartó biztonságos konzerválásához 10—12 kiló propionsav szükséges. A sav nem olcsó. így a tárolás költségei az alapanyag értékének 18—20 százalékát teszik ki. De a propionsavas tároláshoz-konzerváláshoz keverőgépek, transzportszalagok valamint á napi takarmányozási adag őrléséhez speciális saválló ötvözetű anyagból készült daráló is szükséges. Nagy előnye — gazdaságosságát tekintve is — viszont a propionsavas táró. lásnak-tartósításnak. hogy a takarmányozásban — különösen a szarvasmarhatartásban, a tejelő tehenek kivételével — a költségek bőven visszatérőinek. Már nagyüzemi tapasztalatok bizonyítják. hogy a vegyszeresen tárolt és kezelt szemes kukorica 20—22 százalékkal kedvezőbb eredményeket biztosít — elsősorban a hiz_ lalásban —, mint a mesterségesen szárított kukorica etetése. Az így tárolt és ke_ zeit kukorica még az anerob körülmények . közt taroltnál is jobb beltartalmi értékesítést biztosít. Az első év tapasztalatai A szemes kukorica propionsavas tárolását-konzervá. lását megyénkben elsőként a mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövetkezet alkal. mazta az elmúlt esztendőben. Egyszerű kombájnszé- rün, tető e’att. de jól szellőző helyen 70 vagon szemes kukoricát kezeltek propion- sawal, mázsánként egy kiló vegyszert alkalmazva. Az eredmény: még a 33—34 százalék nedvességtartalmú kukorica is kiválóan állta az időt. hat hónap múltán se volt benne romlás. vagy károsodás, őrlése — darálása — se okozott problémát. Az Egyesült Erő Tsz csak hízóállatokkal — hízómarhával és hízó juhval — etette a propionsavas kukoricát. A jobb beltartalmi értékesítés következtében átlagosan 20 százalékkal kedvezőbb hízlalási eredményt értek el. mint száraz kukoricával, sőt, a takarmányozási költségek 25 százalékos javulást mutatnak. Etettek propionsavas kukoricát tejelő tehenekkel és hízósertésekkel is — kísérletként. Ezzel kapcsolatban Cservenák Jenő tsz-el- nök (agrármérnök és szak. mérnök) véleménye a következő: — Tejtermelő állatok takarmányozására nem javasolnám a propionsavas ku. koricát, mert a vegyszer ha. tása a tejben erőteljesen jelentkezik. Szoptatós állatoknak, ugyancsak az említett ok miatt, egyáltalán nem ajánlatos a propionsavas kukorica. Hízósertésnek jó, eszi is a sertés, de a hízás intenzitása nem jobb, sőt, gyengébb. mint más. száraz ab- rak etetésével. Hízójuhnak viszont nagyon előnyös és gazdaságos a propionsavas kukorica etetése. — Tapasztalatunk szerint különösebb szakértelmet a propionsavas kezelés, tárolás és a takarmány felhasználása nem kíván. Így jó érzékű technikus önállóan tudja irányítani a • kezelést és a felhasználását is. Silófélék tartósítása A szemes kukorica korsze. rű — lehetőleg vegyszeres — tárolása-tartósítása mellett nagyon fontos a silófélék (szilázsok és szenázsok) tartósításának korszerűsítése is. Eddig legelterjedtebb, legnépszerűbb és elsősorban ajánlatos a silófélék han. gyasavas kezelése, tartósí- tása-tárolása. Leginkább ajánlatos a lucernából (40 százalék), vörösheréből (10 százalék) füves lucernából, vagy füves heréből (10 szá. zalék), borsós lucernából (5 százalék), réti fűből (35 százalék) készített keverék- siló készítése hangyasavval. Szintén nagyüzemi tapasztalatok bizonyítják, hogy a hangyasavas siló (szilézs, vagy gzenázs) etetése jelentősen fokozza a tejtermelést és javítja az állatok kondícióját. Ez annak köszönhető, hogy a silófélék hangyasavas kezelése esetén a fehérjék emészthetősége 80—85 százalékos. Az is bebizonyosodott ugyaniß. hogy a de- naturálódás — a felmelege- dés — kiküszöbölhető. Fontos azonban tudni — és betartani —, hogy a hangya, savas silófélék etetésére előbb csak kis adagokkal. 5—6 napig tartó szoktatással ;érjünk rá. mert pz azonnali teljes adag mérgezési tüneteket vált ki és károkat okoz. A hangyasavas silóféléket a szarvasmarha és a juh egyaránt jó étvággyal és jó hasznosítással fogyasztja. A mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövetkezetben az idén először készítettek 100 vagon hangyasavas silót. lucerna, vöröshere. réti fű és szarvaskerep keverésével. (A silókukoricát hagyományosan silózták és tárolták.) A hangyasavas 'silót '’szalmabálákból épített ..falak” közé kazlazták. Etetését három héttel ezelőtt kezdték el. Valamennyi szarvasmarhával etetik, de betartották a szoktatást. a teljes adagú etetésre fokozatosan, egy hét alatt tértek rá. Az eddigi eredmény: máris 10 százalékkal több a tehenek napi tejtermelése. Egyéb tapasztalat még nincs. Ne csak a terme- lést korszerűsítsük Cservenák Jenő, az Egye. sült Erő Tsz elnöke egyben a Szatmár-Beregi Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége fejlesztési bizottságának elnöke is. Megkérdez, tem tőle: eddigi tapasztalatai és gazdag szakismeretei alánján mit javasol a termelőszövetkezete'- gazdasági és szakmai vezetőinek? — Azt. amit mindig is szoktam hangsúlyozni — hangzott a válasz. — Ne féljenek az újtól, a korszerűtől. Ezt általában értem. A takarmányfélsk, elsősorban a szemes kukorica és a silók vegyszeres tartósítása- tárolása meg olyan módszer, amely sok pénzt — beruhá. zást — nem igényel, viszont igazán korszerűsíti a takar, mánvtárolást és a takarmányfelhasználást, egyben nagy gondoktól szabadítja meg a vezetőket. A vegysze. résén tárolt takarmányokban nem keletkezik kár, fel- használásuk minden vonatkozásban előnyös és gazdaságos. A silózandó zöld takarmányoknál a betakarító, si veszteség is minimális, ráadásul nem kell félni az időjárástól, az esőtől. Szűk. séges ezt alkalmazni azért is. mert a termesztést —> zárt rendszerekben — már korszerűsítettük és korszerűsítjük. De a termesztés korszerűsítése csak félmegoldás. Egész megoldás az. ha korszerűsítjük a tárolást és a takarmányozást is. Szendrei József MI ÍGY CSINÁLJUK ifitó kezdet a ti§za9iereeli szakosított sertéstelepen A tiszaberceli Bessenyei Mezőgazdasági Termelőszö. vetkezet szakosított sertéstelepén az érkező csengetés, majd láb és kézfertőtlenítés után lépheti át a telep küszöbét. Az indításról, jelenről, jövőről Koppányi Miklós, a felsőfokú állattenyésztési technikumot végzett telepvezető sM tájékoztatást. — A telepet ötven milliós beruházással a szövetkezet építőbrigád'a 1969-ben kezdte építeni. Ez év elején adták át. Az első állatokat március végére, az utolsókat pedig június 30-án telepítet, ték be 721 tenyészkoca, sül. dő és 12 kan vásárlásával. — A telep tenyésztési és a hízlalási részlegből áll. kiegészítve takarmányszárítóval. keverővei, a trágyateleppel, kúttal és víztoronynyal. A telep 480 koca fiaz- tatására és évi 9400 darab száz kilogrammig hízott sertés leadására alkalmas. összesen harmincnégyen dolgoznak a telepen. Három tavaly végzett fiatal szakmunkás és 11 segédmunkás látja el a sertéseket. A többiek — tmk-sok. gyakornokok takarító, éjjeliőr. ad. minisztrátor. raktáros. a — gondozók munkáját segítik. Az állategészségügyi teendőket dr. Cserhalmi Sándor, a szakosított telep állatorvosa látja el. A telep lénvigében, most indult be. Fiaztatóként általában két ember tevékenykedik. Munkájuk az állatok figyeléséből. fiaztatásáböl. a kecek takarításából áll. Az etetést, szellőztetést. automaták végzik. Az etetés ide. jét, az adagot egy automata. ba táplálják be. Ezt legfeljebb csak ellenőrzik. A viz önitatókon keresztül jut el az állatokhoz. A trágyaszól. lítást gépsor végzi. Átöltözés után lépünk a telep belső területére. A fiaztatókban a jószágok nyugodtak. A kocák legfeljebb egy-két röfŐgéssel fogadják a látogatókat. Az apróbb. néhány napos malacok infra lámpák alatt • egymás hegyén-hátán melegszenek. A nagyobbak az anyjukat gyömöszölik, szopnak. Itt nem mese, de való. ság a kurtafarku kismalac. Háromnapos korukban vég. zik a csonkítást, így veszik elejét a farokrágásnak. A törzslapon látjuk a kocák és az alom jellemző adatait. A fialás el*ő három napjára biztosítják a 30—32 fokos meleget. Egyébként a termek hőmérsékletét légkondicionálással 20—22 fokon tartják. Az elhullási százalékuk, 6,4. Ez közepes szintnek felel meg. Később szeretnék csökkenteni. Lábsérülés miatt sor került néhány kényszervágásra is. Eddig mindenféle fertőzőbetegség elkerülte a telepet. Azt, hogy a disznó büta állat. tagadják. Az Önitató működtetését például egy óra alatt képesek elsajátítani. A telep egvjk kulcsembere Tompa Sándor fiatal szakmunkás. Munkájáról így vall: — Nagyon szeretem a háziállatokat. Ezért választottam ezt a szakmát Abauj. szántón az elmúlt tanévben végeztem a szakmunkásképzőt, A fiaztatás a legizgalmasabb számomra. Eddig mintegy négyszáz kismalacot segítettem a világra. A, betanított munkások közül Korpás Sándorral beszélgetünk. * — Harminchét éves va- gyök, de álmodni sem mer. tem, hogy malacgyárban fo. gok dolgozni. A szarvasmar. ha tenyésztést hagytam ott a sertésért. Nem bántam meg. Felßöcikolän és Haj- dúdorogon szereztem a szak. ismeretéimet. Én a fialástól hetvennapos Ikrükig gondo. zom a malacokat. A gyen- gébb alomért szinte aggódik az ember. Ha nincs egyikmásik kocának teje. akkor a dajkakocák segítenek. A telep raktárosa Hajnal Andris, de a telepvezető így jellemzi: „a mindenesünk”. Vele az udvaron találkozunk és büszkélkedve mutat körbe: — Itt az építők csatateret hagytak. A füvesítés, a vi. Tagosítás a telep dolgozóinak a szorgalmát dicséri. Vad földet szelídítettünk itt termővé. Befejezésül a telepvezető a gondoktól tszól: — A takarmányt jelenleg vásároljuk. Ez növeli az ön. költséget. Jövőre a kukori. cát már zártrendszerben tér. mesztjük. Jelenleg nincs házi áramféjlesztőnk. Egy eset. leges hosszabb áramszünetnek itt súlyos következményei lehetnek. Kutunk is csak egy van. A másik. fura. tása szintén létkérdés. A tápot sem'tudjuk még saját keverőnkben keverni. Ezek az indulás nehézségei. Az igazi üzemi termelés gondjai ezután jelentkeznek. Szeretnénk azok között is helytállni., Sigér Imr* Naponta 20—25 holdról vágja le a lucernát Leskó József, a tlszalöki Szabadság Tsz traktorosa. Az NDK gyártmányú gép négy méteres rendet vá g. A tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezetben az úgynevezett CPS-program/ keretében 530 katasztrális holdon termesztett kukorica betakarítását e napokban fejezték be. Képünkön a betakarító kombájn, amelyet egy ember kezel, s naponta 150—180 tonna szemes kukoricát ürít tartályából a szállító kocsikba. Az olajtüzelésű szárító berendezésen 12 órás műszakonként 60—70 tonna szemet tudnak tárolhatóvá szárítani. Innen kerül raktárakba, vagy elszállításra a kukorica. (Hammel József felvételei) Takarmányok vegyszeres tartósítása a mátészalkai Egyesült Erő Tsz-ben
