Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-04 / 232. szám
MW. clttőber 4. KELET-MAGYARORSZÄG 'S. o%!Wf P árt8zerrezé8«pártirányílág Pártmunka és várospolitika A különböző pártszervezetek, pártszervek közül jelentő, ségükben kiemelkednek a városokban működök. A városok, ban koncentrálódik a lakosság teikntélyes része, itt él a munkásosztály zöme. ennélfogva a politikai életben mégha, táipzó szerepet játszanak. A városok fontos gazdasági, poli. tikai és kulturális centrumok. A termelés vezető ágazata, az ipar és főleg a nagyipar a városokban települ. Itt találhatók a különböző országos vagy regionális irányító szervek, igaz. gatósi hivatalok, a kultúra ápolásának és (erjesztésének ma. gasabb'fokozatú intézményei, fórumai. Kereskedelmi, közlekedési. egészségügyi szempontból is . középpontjai környeze. tűknek. t A városi életnek ez a sokszínűsége, gazdagsága már ön. magában a közélet csomópontjává teszi őket. Fejlődésük helyzetük nagymértékben befolyásolja, sok tekintetben megj határozza a vonzási körzetükben lévő községek, települések életét, létkörülményeit, Ezért a városok» fejlődésének jelentő, sége túlnő határaikon, s egyáltalán nem érdektelen a községek. a falvak népe számára sem. A városoknak ez a kiemelkedő politikai szerepe késztet, te a párt Politikai Bizottságát arra, hogy a közelmúltban kü. lön foglalkozzon az itt működő pártbizottságok, pártszervezetek munkájával. Állásfoglalásában meghatározta tevékeny, ségük továbbfejlesztésének feladatait, amelyek szorosan kapl csolódnak a X. kongresszus és a Központi Bizottság 1972. novemberi ülése határozataihoz. A városi pártbizottságoknak nemcsak a politikai szere, púk sajátos, de a politikai munka, a Pártszervezetek tévé. kenysége is sok tekintetben eltérő vonásokkal rendelkezik itt — összetettebb, többrétű, mint a községekben. Különösen ér. vényes ez a megállapítás a nagyobb városokra, megyeszék. helyekre. A városi pártbizottságok politikai irányító munkájában fontos helyet foglal el a várospolitika kialakítása és gya. 'korlati megvalósításának irányítása. Gondos körültekintés és megfelelő mérlegelés szükséges ahhoz, hogy a különböző tér. vek és elképzelések kialakítása során a reális szükségletek és a lehetőségek összhangban legyenek. Ez a pártszervektől mindenekelőtt politikai mérlegelést igényel. A fejlesztés a lakosság különböző rétegeit általában nem egyformán érin. ti. a szükségletek is eltérő módon jelentkeznek és a reagál lások is különbözőek. Ezért a várospolitika a szó szoros ér. telmében politika, amelyben a pártszerveknek marxista—le. íiinista elveken alapuló osztályszempontokat kell érvényesíteniük. Pontosabban szólva, olyan munkáscentrikus várospolitika kialakítása szükséges, amely egyúttal szem előtt tart. ■ja a párt szövetségi politikáját, mindenekelőtt a munkásosztály és az értelmiség szövetségének erősítését, ennek elvi alapjait. A helyes elveken alapuló várospolitika kialakítása és £ egvalósitása nem nélkülözheti a különböző pártszervezetek pártszervek szoros együttműködését. Úgyszintén elengedhetetlen követelménye a párttagság, a lakosság rendszeres tájékoztatása, s egyúttal a tájékozódás a reális szükségletek, föl, azok szociális természetéről, politikai vonatkozásairól. A kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere • teszi lehetővé, hogy á lakosság megismerje a kialakított várospolitikai .elképzelése. . két. terveket, a megoldásokra kialakított elhatározásokat. A, szükséglétéi-:''és'a lehetőségek közötti eUentmondás. is. így, válik feloldhatóvá, s így-ismerhetik meg az érdekeitek a cé. tok elérésének feltételeit, amelyek megteremtése sokszor nem kis mértékben függ a lakosságtól. A várospolitikád kérdések helyes eldöntésének és meg. oldásának nemcsak hangulati vonatkozásban, a politikai köz. ferzet szempontjából van politikai jelentőségük, hanem a szükséges társadalmi érdeklődés és aktivitás felkeltése miatt is. Eredményes várospolitikát csak n lakosság közvetlen és széles körű bevonásával lehet megvalósítani. A tapasztalatok is bizonyítják hogy e tekintetben milyen hatalmas tártaié, kok, még ki nem aknázott erőforrások' vannak. Ezek feltá- • fásában es ésszerű hasznosításában ugyancsak jelentős fel. adat hárul a pártszervezetekre, a kommunistákra. Az ő aktív részvételük, példamutatásuk nélkülözhetetlen a város fejlesztésére szervezett társadalmi munkában. A városokban folyó pártélet természetesen sokrétűbb, s korántsem merül ki a várospolitikában. A termeléssel, a társadalompolitikai és pártpolitikai kérdésekkel való törődés és foglalkozás semmivel sem igényel kisebb figyelmet. E pártszervezetek működési területén különböző fontos intéz, menyek, társadalmi és tömegszervezetek, — mozgalmak ta. iálhatók, amelyeket politikailag irányítanak. Mindezeken a területeken külön.liülön is megvannak a sajátos munkamód. szert igénylő feladataik. E felsorolás a jelelj esetben csupán jelezni kívánja azt a bonyolult és összetett tevékenységet, amelyet a városi pártszervezeteknek végezniük kell, egyben érzékeltetve a számukra nélkülözhetetlen figyelem szükségességét. Rákos Imre i ■Egy év múlva 7 ezren lesznek flunkások Mátészalkán Igaz, a különböző jogszabá- ■ lyok megtartását vizsgálta a tanács nemrég Mátészalka nyolc legnagyobb üzemében, a jogszabályok tükrében készült a beszámoló is, egyszerűbben. fogalmazva — és magyarul — viszont a mátészalkai üzemekben dolgozó munkások általános helyzetéről volt szó, mégpedig szoros összefüggésben, tartalmilag is azonos a munkásosztály helyzetével foglalkozó központi bizottsági és megyei pártbizottsági határozatokkal. A vizsgálat és a beszámoló ugyan csak a nyolc legnagyobb üzemmel foglalkozott, de Mátészalka munkásságának helyzete e nyolc üzem tükrében pontosan elemezhető, mert *a legfontosabb és a legnagyobb munkáskollektí- vák helyete tárult fel. általánosíthatván. sőt. a tanácstagok hozzászólásaikban kibővítették a témakört, a vizsgálatból kimaradt üzemekét, vállalatokat se mellőzték, így valóban valamennyi Mátészalkán dolgozó munkás helyzetét megvitatták. Ötezernél több ipari munkás A beszámolóban és a vitában feltárt helyzet jó is, meg rossz is — örvendetes tények sokasága és megoldásra váró problémák egész sora tárult fel. Néhány adat Mátészalkán már ötezernél több ipari munkás dolgozik, ami egyértelműen jelzi n fiatal város gyors iparosodását. (Egy év múlva az ipari munkások száma megközelíti a 7000 főt.) A jelenlegi ipari munkások nagyobb része — mintegy 3400 fő — viszont nem Mátészalkán lakik, hanem bejáró a körzet községeiből.- Nyilvánvaló,' högja ez nehezíti és bonyolítja a problémák láncolatát. rorftja a munkásság helvzetét általában, viszont a bejárás olyan fény, amellyel ma is. később is számolni, kell. annak ellenére, hogy Mátészalkán óriás ütemű a lakásépítés. A IV. ötéves terv időszakában 1800 lakás felépítését tervezte a tanács es ezt a tervet maradéktalanul teljesítiksőt, túl is lehel teljesíteni. JUIor-0 látlhBtósn 2000 új lakás coiil fe] Máté- szálkán a IV. ötéves terv időszakában. Ez viszont legalább 8000 embernek biztosít új, kényelmes, kulturált otthont. Más összefüggésben: 1975 végére a város lakosságának fele — a beköltözőkkel együtt úi lakásban fog iaiknj. Aligha van még egy magvar város, amelyben a lakáshelyzet így alakulna. Másik „mátészalkai csoda” — és ez is szorosan összefügg az ipari munkásság, elsősorban a munkásnők helyzetével — az ijvodabőség. Jelenleg annyi az óvodai férőhely, hogy mindenki gyermekét fel tudják venni, s az óvodák elhelyezési, étkeztetési, gondozási és nevelési színvonala is olyan, hogy az a legkényesebb igényeket is kielégítheti. Ez tanácsi vívmány, de munkás-vívmány is, hiszen éppen az üzemek dolgozói, elsősorban a szocialista brigádok tettek meg minden tőlük telhetőt — társadalmi munkában! —, hogy Mátészalkának elegendő és megfelelő óvodái legyenek. Itt jegyzendő meg, hogy az iskolákért is nagyon sokat tettek a munkások. Lehet ráiuk számítani Üzemeken belüli — és általánosan — örvendetes jelenség. hogy megszűnt az ijesztő munkásvándorlás. Nem. rég még egyik-másik üzemben a munkások 50—60 százaléka cserélődött évente. Ez a jelenség a múlté. Mátészalka ipari munkássága üzemenként és összességében is stabilizálódik. ami egyet jelent a jobb szervezettséggel, az összekovácsolódással. a munkásosztályt alapvetően jellemző fő tényezők, törvényszerűségek kialakulásával, s ’mindez pozitívan hat a termelésre, a mozgalmi és a pártpolitikai tevékenységre. További igen nagy érték, hogy az ötezer főnyi mátészalkai ipari munkás nagy többsége fiatal, jól képzett és tehetséges, minden körülmények közt lehet rájuk számítani. ezt éppen a meghívott igazgatók mondták el a tanácsülésen. Nézzük most a másik oldalt — a negatívumokat, amelyekről éppen olyan szenvedélyesen, nyíltan, harcosan és pártosan beszéltek a hozzászólok. " riliftf "St eredményekről. Nem felel meg a munkások igényeinek az űzetni étkeztetés. Az ételek mennyiségét és minőségét egyaránt kifogásolták a munkások. Ennek okát az ÁFÉSZ illetékesei abban látják, hogy alacsony a nyersanyag költség- normája — 4.60 forint ebédenként. Ennyiért ma már nem lehet elegendő és jó ebédet készíteni. Javaslat, hogy az üzemek is — üzemi hozzájárulás — és a munkások is fizessenek többet az ebédért s akkor meg lehet javítani az üzemi étkeztetér. színvonalát. A TITÁSZ mátészalkai üzeménél felemelték az ebéd árát, 6 forintot biztosítanak nyersanyagokra és a munkások elégedettek az üzemi koszttal. E probléma másik old aki a főzőkapaciáts. Mátészalkán nincs igazán korszerű konyha. nem szervezett az üzemi élelmezés. Az ÁFÉSZ képtelen is ezt a problémát megoldani. Korszerű központi konyha kellene, ahol minden üzem részére főznének. Étterem ugyanis minden üzemben van, de konyha seVll. Gyaloglás a munkahelyig Továbbra is legnagyobb probléma ~ és az ipari munkások helyzetének rontója, megkeserítöje — Mátészalkán a közlekedés. A városon belül egyelőre csak piacnapon van autóbuszjárat, az se az üzemekhez, munkásokhoz igazodik.' A város területe nagy. Az üzemek többsége a város peremén helyezkedik el. A vasútállomástól és az aútóbuszpályaudvartól átlagosan 3—4 kilomét egt kell gyalogolni vagy kerékpározni __ esőben-sárban. hidegbenmelegben egyaránt—, hogy a munkások elérhessék munkahelyüket. Néhány üzemnek van saját járata, de ez nem megoldás. Mátészalkának a városon belül rendszeres autób uszközlekcdés kell, amit a lehető legrövidebb időn belül meg is szerveznek. A tanács vezetői ebben az ügyben megnyugtatóan tárgyaltak a közlekedési vállalatok vezetőivel. A vidéki autóbuszjáratok zsúfoltságán és korszerűtlenségén azonban még egy évig aligha lehet változtatni, javítani. Ismét foglalkozott a tanácsülés a meglevő *M ÁV - álltán ás^ zsúfoltságával, túlterheltségével, az ott uralkodó tűrhetetlen állapotokkal és az új MÁV-pályaudvar megépítésének sürgetésével. Aligha van ennél nagyobb és fontosabb beruházási feladat jelenleg Mátészalkán. Csak egy tény: naponta öt-hatezer ember, többségük ipari munkás, kénytelen ücsörögni a vasútállomás környékén, fedél nélkül, vagy bezsúfolódnak az állomással, szemben levő étterembe, amely szintén réges- rég megérett a bezárásra, a lebontásra., Az -új mátészalkai MÁV-pályaudvar azonban legalább 100 millió forintba kerül s erre egyelőre a közlekedési tárcának nincs pénze-fedezete. A mátészalkai munkásság ennek ellenére — és jogosan — sürgeti, követeli az új nálvaudvar minél előbbi megépítését. A' MÁV azonban — a nehéz körű'ménvek ellenére is — mind-mt megtesz, hogy a vo- nátközlekedett elsősorban a mátészalkai ipari munkásság igényei — és a lehetőségek — szerin* szervezze, biztosítsa. A közlekedés szorosan ösz- Szefücrer a munkásság kulturális helyzetevei A.y utazás rev"eten i' er—nhybo. lyett a munkások szíves ta. nulnának, gyarapítónál; ismereteiket. általános müve t- ségüket. szakmai hozzáéné- süket. De így, hogv naponta 2—3 órájuk telik el utazással és gyaloglással — nem lehet részükre programokat, tanfolyamoka1 szervezni, hiszen — érthetően — elsősorban mindenki minél előbb h- za akar mennni a családjához. Pedig nagyon kellene a ■ simítás, hiszen a mostani vizsgálat azt is megállapította, hogv a munkások fele nem, rendelkezik befejezett általános iskolai végzettséggel. Felvetődött azonban a. tanácsülésen az is, hogy a munkások már bejárnak a máiéi szálkái iskolákba. Tataroznak, padlóznak, parkettáznak, padokgt, bútorokat csinálnak — társadalmi munkában. Ennek erkölcsi és politikai értéke — a anyagi értékek mellett — szinte felbecsülhetetlen. Éppen ezért Is itt lenne aa ideje, hogy a pedagógusok is bejárjanak az üzembe oktatni, tanítani, ismereteket tér* 1 jeszteni, műveltséget, kulturáltságot építeni — lehetőleg társadalmi munkában, de a3 ü miek szívesen fixetnénett tiszteletd/jakat is. Kereskedelem, szó ’gáttá'ás Felvetődött még több, a mátészalkai munkásság helyzetével összefüggő probléma is. Többek közt: a váro6 fokozottabb tisztaságának meg- o’dása — hiszen ez is része a kulturáltságnak — mondta az egyik tanácstag, konkrétan is sorolva, hol és mit kell tenni, intézkedni. Szóba került a még jobb áruellátás iránti általános vágy és a kereskedelem, a szolgáltatás színvonala is. Van tehát még tennivaló bőségesen, és ezeket a tennivalókat a Mátészalkai Városi Tanács legutóbbi ülésén a ter- nácstagok pontosan meg is jelölték. Ezért volt jó. fontos és nagyon tartalmas az a munka, amelyet a városi tanács a munkásság helyzetének javításáért hozzáértéssel es lelkiismeretesen elvégzett. Egy gyorsan növekvő város gyorsan erősödő munkásságának helyzetéről volt szó, nagyon aktuálisáéi, harcosan, politikusán s egészen bizonyos. hogy nem eredménytelenül. Szendrei József Az országút mellett’ Mindjárt az utca elején egy lebontott tetejű viskó meztelenkedik tető nélkül. Tulajdonosa nyilván új tetőt akar készíteni rá. De semmi nyoma annak, hogy hozzákezdett volna, anyag sem látható , mint ilyenkor szokásos. Ráér? Vagy elkésett? Nem kapott anyagot? Itt elég megállni, azonnal vagy húszán veszik körül az embert, kézzel-lábbal magyarázzák, hogy meglesz az, hamarosan, nem sok időbe tart, előkerül a tulajdonos és büszkén mutatja izmos karjait: ha ő nekifog, egy-két nap elegendő. Amott ruhákat teregetnek A sarkon ismét egy tucat gyerek. Egy lavórt guggolnak körül és szenvedélyesen mosnak benne valamit. Amennyire kilátszik az emeletes habokból, a zoknijukat. Megkérdezem az egyiket merre laknak Baloghék. Azonnal felugrik mind és játékos ugrándozással mutatják, elvezetnek. Mondom, hogy elég lesz egy is. Beszélhetek nekik. Ugrándoznak, körülvesznek, valami ősi bizalommal fogják a kezemet Barnák, mint a csokoládé és szívélyesek. Egyrészt természetüknél fogva.1 Másrészt mint később egyikük halkan elárulta: mert erre ritkán jön „idegen”. Zárt világ ez, ahová érkeztem, még csak most kezd kinyílni a világ felé. Már majdnem végigmegyünk az utcán, amikor ki-» derül, hogy én a „vajdát” keresem. Azt a Baloghot, aki tanácstag is. — Ja, az Antiékat! — kiált fel a gyereksereg és megfordítanak. így jutunk el, népes és egyre szaporodó kíséretemmel idős Balogh Antal tanácstag Lenin utca 15. alatti lakásába. Kíséretem természetesen nem fér be, mert ebben a lakásban is tartózkodnak vágy harmincán. Pedig a tanácstag, aki immáron 27 esztendeje viseli ezt a tisztet, példát akar adni társainak és nemcsak szorgalmasan dolgozott egész életében a szomszédos fatelepen, hanem ő egyike azoknak a keveseknek — hacsak nem egyetlen egészen a? elmúlt évekig — akinek volt „beugró” pénze arra is, hogy OTP kölcsönnel új házat építsen magának. Anti bácsi egyébként hatvankét éves, két éve nyugdíjban van és éppen gyengélkedik. Alig. lehet rábeszélni arra, hogy ne ugorjon ki az ágyból. Az üdvözlések után mindjárt az az első kérdésem, tulajdonképpen hány gyereke van. Humoros jelenet következik, aminek a mókáját nem kevés öniróniával a házigazda is érti. Nevet rajta, de nem tud másként válaszolni, mint hogy kezdi nyi- togatni az ujjait, úgy számolja: — Hát várjunk csak. Először is itt van Anti fiam, aztán Elza ... A házi népszámlálással Baloghné végez hamarabb. Tizenegy étó gyerekük van, akikből ugyan kettő már elköltözött, a harmadik most építkezik, viszont a többiek férjei, feleségei ideköltöztek. Az ebben az utcában szokatlanul tágas lakásban tehát éppen elegen élnek. Az itt élő unokák számolását tizenötnél hagytuk abba. A tanácstag azzal kezdi, hogy bizony nagyon szomorú örökséget hagyott a községre az előző évtizedek 'hercegi, grófi uradalma. A barna arcú embernek itt nem volt semmije. Következésképpen a termelőszövetkezetben sincsenek ott. Még szerencse, hogy itt van a fatelep, meg a vasút. De éppen ezért a telep egyre csak nő. Mivel ittenkörül aránylag van munkalehetőség, a környék hasonló sorsú fiataljai is ide nősülnek, a fiatalok idehozzák az asszonyokat. És, mivel itt kizárólag egymás között házasodnak, a telep egyre csak nő. Már 273-an vannak. Az volna yt, ha nem tömörülnének tovább, hanem szétoszlanának, felolvadnának a lakosság között, lakásban, munkában. Egész tanácstagi munkájában ez a gondolat vezeti. Ezt magyarázza az ittenieknek, választóinak, persze kér is. Az utca sáros. Mentő nem tud bejönni. A szülő nőket ölben viszik ki. Pedig itt ez elég gyakori. Nagyon figyelemre méltó, amit a telep feloszlatásáról végső érvként kimond: i — Itt élünk, közvetlenül a négyes országút mellett, rossz reklámnak a község számára, hogy ország-világ lássa a szegénységünket. És —, ami elkerülhetetlen —, ha egyszer egy csintalan gyerek beveri kővel egy elhaladó kocsi ablakát —, nos akkor nem azt fogják mondani, hogy „egy” haszontalan kölyök volt. Azt fogják mondani, hogy persze, egy cigánypulya. A sok gyerek közül kitűnik a tanácstag fia. Ifjabb Balogh Antal a vasútnál pályamunkás és már 1800-at keres. Még többet a legidősebb lány férje, Szőke László. Ö mar afféle -wtaaftefeor gyáző és a havi fizetése eléri a kétezret. De ez is kevés lesz az egyre szaporodó gyerekekhez. Végigsétálva a Lenin utcán, ez az értelmes, négerbarna, göndörfekete Szőke Laci elmagyarázta, hogy nemigen szeretnek bemenni a szép kultúrházba, kinézik őket onnan. Biztosak vagyunk viszont benne, hogy a művelődési ház tevékeny igazgatója, Sellei Attila teljesíti a telep fiataljainak a kérését és megalakítja a cigányfiatalok klubját (Bár ez ismét csak a tömörítés, de reméljük, átmeneti időre csak.) A legjobb hírt Nemes Csaba tanácselnöktől hallottuk. A tuzséri telepügy kimozdult a holtpontról. A község —, nem kevés anyagi erőfeszítéssel —, telkeket szabott ki — a telepieknek nagyon olcsón, négyszögölenként hat forintért. Az első nyolc lakás már fel is épült.. Folyik a közművesítés. Belátogattunk az új lakásokba. Bizony, ezek is szerények, de mar embernek vatek. ftcartetyi Nagy Zette*
