Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-18 / 244. szám
Í5?$. AtőBer if. fürPIT- MÁGYARÖRS!?AŐ S. oldal Nyíregyháza: Burkolatot kap az Er folyó •* Vasgyár utcai útépítéssel egyidöben. (Hammel József felvétele) Fővárosi iskolaigazgatók látogatása Nyíregyházán Szabolcs-Szatmár megye és a főváros V. kerülete közötti több éves jó kapcsolat egyik jelentős eseményét jelezte az a látogatás, amelyet október 16-án hét V. kerületi általános iskola és két középiskola tizennégy igazgatója és munkaközösségi vezetője, szakfelügyelője tett Nyíregyházán. A fővárosi pedagógusok csoportját Kovács László, az V. kerületi tanács művelődésügyi osztályának vezetője kalauzolta megyénkben. Dr. Kuknyó János, a Szabolcs- Szatmár megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője adott tájékoztatást a megye és Nyíregyháza iskolahelyze- téröl, a fejlesztésről, a gondokról, a fővárosi és a szabolcsi iskolák közötti együttműködés lehetőségeiről. A vendégek megtekintették a Münnich Ferenc Középiskolai Kollégiumot, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolát, majd az idén átadott új V. sz. Epreskert utcai általános Iskolát látogatták meg. Tapasztalataikról beszélgettünk Kovács László művelődésügyi osztályvezetővel, Papp Dénesnével, a Szemere utcai 3. sz. általános iskola igazgatójával, országgyűlési képviselővel, Murányi Lász- lónéval, az V. kerület felügyeleti csoportvezetőjével, Fazekas Mihállyal, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Apácai Csere János gyakorló középiskolája igazgatójával, Solt Árpáddal, a kerületi igazgatói munkaközösség vezetőjével, A beszélgetésen jelen volt dr. Kuknyó János a megyei tanács művelődési osztályvezetője. Egyöntetű vélemény alakult ki arról, hogy a fővárosi iskolák és a szabolcsi oktatási intézmények közötti együttműködés jó. lehetőségeket tartogat mindkét együttműködő „fél” számára. Különösen hasznosnak Ígérkezik a taoasztalatok renszeres ki cserélése a kísérletképpen mind a fővárosban, mind néhány nyíregyházi iskolában bevezetett komplex matema tikatanításban szerzett tapasztalatok megvitatásában hasonlóan a fővárosban már nagyobb múlttal rendelkező, a megyében ezekben az években meghonosodó iskola-otthonos nevelés,'az egyes tantárgyi munkaközösségek tartalmi. módszertani munkájának kölcsönös gyümölcsözte- tésében. Nyíregyházán a közeljövőben foglalkoznak egy nevelési tanácsadó létrehozásával. A fővárosban már hasznosítható tapasztalatokkal rendelkeznek az intézmény működését illetően, s jól jönnek majd a budapesti tapasztalatok. Az idegen nyelvek oktatásában lg tartalmas együttműködés isa alakulhat ki, nyíregyházi V. sz. iskola nyelvi laboratóriumai és az V. kerületi középiskolák hasonló laboratóriumai közötti módszertani meretek segíthetik mind fővárosi, mind a szabolcsi iskolák eredményesebb idegen nyelvű oktatását. Több pedagógiai témában találkozott a fővárosi és a nyíregyházi pedagógusok érdeklődése; közös kísérletek, kutatási. programok és rendszeres tapasztalatcsere-látogatások kapnak helyet a következő hónapok és évek tartósnak ígérkező, igen gyümöl csöző programjában. P. G. Virág- és kézimunka Munkások segítsége a gyógypedagógiai intézetnek A megkapóan szép kivitelű, acélidomokból készült térelválasztó szinte dísz a gyógypedagógiai intézet folyosóján. A frissen festett, kovácsolt munkát utánzó kivitel azonban nemcsak látványosság, hanem több szá - gyermek védelmét is szolgálja. Egy olyan részt zárt le előlük, ahol elektromos berendezések. kapcsolók. gáz és egyéb felszerelések vannak. S amelynek elkészítés ’ — pénz hiányában — talán még most is várató- magára, — Nagyon kapóra jött e Petőfi brigád jelentkezése, akik váll’ütáv hogv társadalmi munkával segítenek — mondja Tarra! Ottó. a nevelőintézet -. igazgatója. — Most már mi is nyugodtak vagyunk, nem fenyegeti veszély a gyerekeket. Hátha akad valami... Csak az anyagot vásárolták meg. a munkát a MÉH Vállalat nyíregyházi telepének 9 tagú brigádja^ vállalta. Lakatosok, vilanyszerelők, segédmunkások. Akkor határozta el a brigád, hogy társadalmi munkát végez valamelyik iskolának, amikor megkapták az új brigádnaplót és beneveztek a szocialista munkaversenybe. Csak úgy találomra keresték fel az intézetet; hátha akad valami. — Gondoltuk, hogy meg- iavítiuk a játékokat — mondja Oláh Péter brigádvezető —. de azok rendben voltak. Ezt ajánlotta az igazgató. s mi eleget tettünk a kérésnek. m°r* tudtuk, a vál- l»i»t is hozzáiánil... Burner Lás-Oó * tervezető: — Naivon örültünk ennek a kezdeményezésnek és a vállalat részéről is támogattuk. Annál is inkább, mert a brigád a munkahelyen is becsülettel dolgozik. A teljesítményük hónam-ól hónáéra eléri a 110—115 százalékot... Pedig a helytállás ott sem könnyű. Havonta 23 ezer mázsa öntvényt és bálázott lemezt kell előkészíteni szállításra. Várja az alapanyagot Salgótarján, Kecskemét. Kis- várda, a GÖCS és az Ózdi kohászati Müvek. Kapkodás nélkül S hogy mindez hiánytalanul elmenjen, ahhoz a gepeknek is rendben kell lenniök. Éppen ezért a hibákat — ha lehet — maguk javítják, hogy minél kevesebb legyen a kiesés. Termelés? Igen. az. Mert bármennyire is hajlamosak egyesek lebecsülni ezt a munkát, ennek az alapanyagnak a hiányában nehéz helyzetbe jutnának a martinászok és a kúpolókemencésk etetői. Burger László nem is tagadja: Néha bizony lemegy a „fiúkhoz”, hogy húzzanak rá egy kicsit, mert jön a vagon, nehogy ott álijon majd üresen. — No, nem mintha ilyesmi előfordult volna már. de jó. ha tudják előre, nehogy kaokodni kelljen. így születnek aztán a terven felüli tonnák, fgy jut el idejére a gyárakba a nyersanyag, amely sokszor fontosabb, mint a. nyersvas, vagv a. vasérc. Hiszen a kettő ötvözéséből készül a kitűnő acél és a különböző szerkezetekhez és nlkatrcszekhe- sritkséges öntvény. Gondban voltai* és mégis... Pedig éppen a társadalmi munka idején volt a legnagyobb gondjuk. Ketten is megbetegedtek. Szabó József és Radványi László, akikre szintén számítottak, amikor s, vállalást tették. Amo'y-mindenes-mindentudók, akiknek különösen hasznát vették volna, rieh át azt is vállalták; együtt, közösen a célért. Nem ÉVI HATSZÁZEZER Ui FACSEMETE \ A szabolcsi állami gazdaságok az aimáskerlek rekonstrukciójáért Minap több szerv, intézmény, vállalat, kutatóintézet, gazdaság írt alá együttműködési szerződést a szabolcsi almarekonstrukcióért. ahogyan rövid szakszóval már hónapok óta emlegetjük^ az elöregedett és korszerűtlen gyümölcsöskertek felújítását. Az aláírók között ott találjuk az Állami Gazdaságok Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának a nevét is. Milyen feladatot vállaltak? Miben segítenek? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Somogyi Imréhez, az állami gazdaságok szabolcsi főkertészéhez és munkatársaihoz. Megtudtuk, hogy elsősorban az új ültetvények alanyainak szaporítása vár a nyírteleki faiskolára. Épp úgy, mint régebben. Az év közepén történt egyesülések után ugyan a tulajdonos — az egykori apagyi, ■gyulatanyai, ilonata- nyai és végül az újfehértó* gazdaságok egyesülésével —, megyénk legnagyobb Állami Gazdasága lett, de ez nem csökkenti, sőt fokozz felelősségét. Mert szabolcsi szaporítóanyag gyors kitermelése nélkül aligha kezdhető meg időben és folytatható jó ütemben az újratelepítés. A nyírteleki faiskolában a szaporítandó tövek száma — igények hiányában —, az elmúlt években már kétezerre csökkent. De az ott dolgozók szorgalmával — és nem utolsósorban előrelátásával. az idők szavának megértésével — már hatezer olyan „anyatő” van, amelv a szaporításra alkalmas. Még így is évek további szorgalmas munkája kell ahhoz, hogy a tövekről lemetszett, elültethető facsemeték száma a kívánt évi 6—800 Ü00-re nőjön. Miért tart ilyen hosszú ideig a szaporítás? A fő nehézséget az okozza, hogy az európai csemetetelepek — ahonnan importáljuk az új fajtákat — mindenfelé a legkülönfélébb karanténbetegséggel fertőzöttek. Márpedig minálunk ezúttal —mint igen jelentős mennyiséget exportáló országnak — csak a legegészségesebb, biológiailag kifogástalan, vírusmentes szaporítóanyagok jöhetnek számításba. Ezek kiválogatása sem kis munka és időt igényel. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi főosztálya már a tavaly importból behozott töveket is egy évig szigorú megfigyelés alatt tartja, az úgynevezett karanténkertekben. (Ez ugyanolyan, mint amikor egy kolerajárványos országból érkezőket egy ideig egészségügyi megfigyelés alatt tartják zárt helyen, „karantén”-ban, hoc nem hoztak-e fertőzést.) Két ilyen karanténkert működi'- jelenleg. Az egyik az alsóte- keresi Állami Gazdaságban a másik Kecskemét mellett a Szikrai Állami Gazdaság .borbási üzemeljen. Viszont ez a két üzem közvetve is. közvetlenül is .besegít” a szabolcsi almá«- kert-rekonstrükcíóba. Má- 1975-ben a nyírteleid faiskola egvedül nem tudná ellátm magukat az állami gazdaságokat sem. Mégis fognak adn- termelőszövetkezeteknek is nasv mennyiségeket. Mivel oótoliák? Máris szerződés* kötöttek az említett két alcsak a munkában, hanem az emberségben is. Még arra is jutott idő, hogy meglátogassák a betegeket... Pénteken délután vendégek érkeztek a telepre. Az intézet igazgatója, a gondnok és a gyerekek, mentek el megköszönni az ajándékok Azzal, ami tőlük tellett: v úttörő köszöntéssel, virággal és — ami már szokás náluk — maguk készítette kézimunkákkal. A kapcsolat most már tovább erősödik, hiszen n telepen mgr elhangzott n következő ígéret: „Ha bármilyen problémájuk van. csak szóljanak nyugodtan.” A telepvezető és a brigád gondoskodnak arról, hogy jusson idő erre is. Mert nem csak a nyersanyagra van szükség, hanem az emberségre is... Tóth Árpád földi Állami Gazdasággal, ahonnan közvetlenül is kapnak csemetét. Az elmondottakból is I szik, milyen széles körű ösz- szefogá-s szükséges egy ilyen nagyarányú munka előkészítéséhez és elvégzéséhez. Az említett állami gazdaságoknak, beleértve a szabolcsiakat is. főleg a nyírteleki faiskolát, már eddig is nagyon hathatós segítséget nyújtott például a Kertészeti Egyetem, mely ott van a bevezetésben említett megállapodás aláírói között. Egyebek között segített megállapítani a Szabolcsba leginkább megfelelő fajtákat. (Ilyenek az M Il-es, IV-es, VII-es és IX-es egye- dek, a nemesítési tabella, számozása szerint, valamint az MM 104-es és 106-os jelzésű faitaváltozatok.) Megértettük, hogy a megállapodásnak éppen az volt a célja, hogy még szélesebb körben egyrészt, másrészt még szorosabbra vonva megteremtse az együttműködne leghatékonyabb módiát. ki' küszöbölje a párhuzamos, tehát fölösleges fáradozásokat ’s minden résztvevő ..ala- mlatnak” kijelölik nontosan ■■ szerepét, tennivalóit. Megértettük azt is a tájékoztatásból, milyen nagy szervezettséget igénylő, szerteágazó, ugyanakkor egy tőre visz- szavezethető munka a gyümölcsösök újratelepítése D? 'ooen az elmondottak alap- ián bízunk benne. hogy a most már széleskörű egvütt- műkodés úrrá lesz a nehézségeken: a nagy munka idejében elkezdődhet és ió ütemben folytatódhat, (gnz) Egy újsághír margójára Lapunk kciiui fámában beszámoltunk arról, hogy Nyirmada és Honod között halálos közlekedési baleset történt. A baleset ügy következeit be, hogy Szabó Sándor 25 éves nyirbált.« lakos, motorkerékpárjává] elütött egy kutyát és ieiborult. A borulás következtében Szabó olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba szállítás után meghalt. A motorkerékpár utasa Szabó Ibolya 17 éves nyírbátori lakos súlyos sérüléseket szenvedett. Ilyen és hasonló esetek bekö- vetkezheinek, hiszen í_t sleke- tiünk; És egyre többen J De ami ezután történt, az kimerített ‘nmeién olyat, amit ügy • nemtörődöm:; cg, közömbösség, s a legelem bb em- • béri érzés hiánya. Mert a bal- eset után a kutya gazdája — Ha- • lász János 12 éves rohodi lakos —a sérülteknek nem nyújtott elsősegélyt, a balesetei senkinek sem jelentette, csak elpusztult kutyáját vitte el a bélszínről ! A két sérült ezalatt ott vergő- dött az út porában. Szabó Sándor még élt, erősen vérzett, de hang nem jött ki torkán. És »z egyetlen, aki sfgitbe-tt volna, hátat fordított nekik! Azt a segítnégnyirtást is elmnlaaxtot- ta. amit az ellenség is megtesz a bajbajutottakért. Szabó Sándornak fiatalon — egy másik f"lelőtlensége - ni vt — kellett meghalnia. Kovács Gye Sokan fűiének o lapfal A TŰZ ÉP a téli tüzeiöellátásról A TÜZÉP kereskedelmi főosztály vezetőjével beszélgettünk a város és a megye tüzelőellátásáról, arról, hogy -a vállalat hogyan készült fel a várható nagy téli tüzelő- szükséglet kielégítésére? A válasz megnyugtató: a tüzelőellátásban nincs probléma. N éhány számszerű adat: eddig a TÜZÉP vállalat eladott a magyében 310 ezer tonna szenet, 26 ezer tonna fűrészelt tűzifát. A tüzelőellátás problémájához tartozik ma már a város és a megye fűtőolaj ellátása Is, hiszen az utóbbi években mind nagyobb népszerűségnek örvend az ojajkálv- hákkal történő fűtés. A TÜZÉP vállalat erre is felkészült. Fűtőolajban eddi,. 300 ezer liter olajat adtak e!. részint készpénzért, részint utalvány beváltási rendszer alapján. A TÜZÉP vállalat figyelembe vette az ólai fűtéssel való fogyasztás napról naora való emelkedését, ezért úgy határozott. hogv a legközelebbi időben, Mátészalkán és Záhonyban, és ezenkívü' més tíz nagyobb községben a háztartási tüzelőolai fogyasztás b!z,tcsftá.sára úgynevezett olajkutakat állítanak nösin várnak fel. Ezzej biztosítani kívánják:, hogy nemcsak az es évi tüzelőolaj szükségletet biztosítják a lakosságnak, hanem a jövő év első negyedévét ?n várható fogyasztási igénye-, két is lej tudják elégíteni. A téli időszak további szén-szükséglétét is biztosítva látják. Nagy mennyiségű. i6 minőségű szén, brikett és tü> zifa szállítását biztosították. A szénféleségek között külö- a dorogi brikettben a keres.keöel-enjhen felfutást, mert ennek p szénféleségnek a minősége megjavult. Megtudtuk, hogv 19 millió forint értékben váltottak be tüzelőutalványt ez év szeptember 30-íg. Ez azt is jelenti, hogy 27 ezer utalványt váltottak be, azaz 27 ezer család vette igénybe a állami tüzép telepeken az utalványrendszert. Ezenkívül a szövetkezeti tüzép telepek is sokkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mert az elmúlt években. Az eddig tájékoztatás szerint a szövetkezetek tüzelőanyagaforgalma az állami tüzép telepek forgalmá- a felét meghaladja. Farkas Pál Hogyan lehel kéthavi fizetéshez jutni ? Beszéljünk a „kéthavi fizetésről”. Van e olyan ember megyénkben aki novemberdecember táján egyszerre kéthavi fizetést, vagy még ennél is többet tesz le a család asztalára. Elmondhatjuk: igen,-van! Közel 20.000 olyan ember él Szabolcsban, akik ezidőtájt a saját és családja érdekében egy éven át tartó takarékoskodással gondtalanabb életet teremt. Ezek az egyszerű munkás emberek, bérből, fizetésből elő dolgozók azok, akik november-de- ‘ cember táján kéthavi fizetés hez jutnak. Hogyan lehet ezt megolda-' ni? Választ adnak erre a megyében működő Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak tag :jai, akik havonta — célkitű zéseik megvalósítása érdek' ben, éagv nem várt kiadáso'- ra — a KST-ben gyűjtik ha vonta fizetésük bizonyos szá zalékát. Örömmel állapíthat-' meg, hogy ezeknek az embereknek a száma napról-nap- ra nő. Most, hogy elérkezett a KST betétek visszafizetésének időszaka és a Takarékpénztár a megyében működő KST-k tagjai részére mintegy 30 millió forintot fizet vissza, úgy gondoljuk, elég bizonyíték arra, hogy érdemes KST betétben takarékoskodni. Had említsünk néhány példát. A posták, valamint a nyíregyházi kórház dolgozóinak több, mint egy-egy millió forint volt az éves megtakarítása KST-ben. Említhetjük a Szabolcs Cipőgyár dolgozóit, akik félmillió forintot fizetnek vissza tagjaiknak. Hasonló példamutatóak a takarékoskodásban a Vörös Október Férfi Ruhagyár, a MEZŐGÉP és még számos vállalat dolgozói. A munkahelyek vezetői, szakszervezeti bizottságai és v KST-k vezetőségei messzemenő segítséget nyújtanak ahhoz, hogy dolgozóik és azok családjai életét—a KST tagjai sorába történő belépéssel — tervszerűbbé, kiegyensúlyozottabbá és boldogabbá tegyék. (n. gy->
