Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

?973. ofetößer 16. RELET-MAGYARöRSZAÖ I dH Együtt a kollektívával Nyíregyházi tanácskozás az üzemi demokráciáról CSAKNEM HÁROM ÉS FÉLÓRÁS ESZMECSERE. együttgondolkozás, ha úgy tetszik töprengés, stilus és módszerek keresése az üze­mi demokrácia érvényesítése érdekében — ez volt fő jel­lemzője annak a városi ak. tiva tanácskozásnak, ame­lyen Nyíregyháza üzemei­nek, vállalatainak mintegy kétszázötven gazdasági, tár­sadalmi. és tömegszervezeti vezetője vett részt. Okos. időszerű kezdemé- nyezés volt. Valaminek a kezdete. Egy olyan folya­matnak a megindítása, er­jesztése, amelyből sokat nyerhet az ügy. Nyerhet, ha egységesen értelmezzük és alkalmazzuk az üzemi demokrácia elvét, ha „le- hántjuk magunkról szemlé. létünkből az elavuló régit. Mert — mint elhangzott — nem az ad valós tekintélyt a vezetőnek, ha nem hall­gatja meg a beosztottakat, a1 munkáskollektívák javas­latait, megjegyzéseit, észre­vételeit, hanem az. hogy épít rájuk, számol velük, igényli és felhasználja vé­leményüket a vezetésben. Az egyik felszólaló említette: időszerű volt már ilyen ösz- szetételben beszélni a kér­désről. Hogy miért volt időszerű? Nehéz lenne rá válaszolni egyetlen mondatban. Fel. szólaló igazgatók, párttitká­rok, szb. titkárok, KISZ-tit. károk sajátos módon, saját szemszögükből közelítették meg a kérdést, az üzemi de­mokrácia életszerű szüksé­gességet. fontosságát, a munkahelyi légkör éltetö-aL Jsotő kibontakozásának szűk. ségességét — egyáltalán a demokrácia érvényesülését. Egy főmérnök — a gyári pártszervezet szervező titká_ ean— úgy szólt"- az üzemi demokrácia elvéről, ennek felismeréséről, alkalmazásá­ról, mint rendkívüli nagy kincsről”, ami a vezetők ke­zében van. Csak élni kell «adta vale. Saját tapasztala- _ tea révén mondta el: ok sem egyszerre, hanem, fokozaio. sem, döbbentek rá erre. Va­lóban így van. Mindenütt akadnak vezetők, akik tar. Urnák attól, ha a munkás beleszól a vezetésbe, belelát az üzem gondjaiba. De ahol ezt leküzdik és olyan fóru­mot is létre hoznak, ahol a munkás nemcsak hallatja a szavát, hanem erre igény is van, ott egyre inkább ér­vényesül az üzemi demok­rácia. VAN GYÁR, AHOL AZ IGAZGATÓ a vezetők ta­nácskozására munkásokat is meghív. Kéri őket, beszélje­nek a kollektívának az ott hallottakról. így érzik a munkások, hogy nem csupán beavatottjai a vezetésnek, hanem tulajdonosok is egy. ben. Említhetnénk a Sza. bölcs Cipőgyár példáját, ahol vállalati z rí — tagjai a műszakiak, a legjobb mun. kasok! — bírálja el, milyen cipők kerüljenek a piacra. És erre még nem fizettek rá. Ez is egyik formája —, módja az üzemi demokrácia konkrét élő érvényesítésé­nek. Kétségtelen: számos fórumot teremtettek Nyír. egyháza üzemeiben, amelyek célja az üzemi demokrácia érvényesítése. Ilyenek a munkásfórumok. termelési tanácskozások, szocialista brigádvez^tők, a műszakiak értekezlete, stb. Lehet azon­ban bővíteni a kört. S főleg gondolkozni azon. vajon melyik fórum szolgálhatja legjobban az ügyet. Esetleg két-három megoldás közül választani. Hiba, hogy eze­ket a fórumokat nem mindig készítik elő megfelelően. Nem tudják a munkások mi lesz a napirend, nem tudnak felkészülni. Egyik gyárigazgató így kezdte felszólalását: ,Egy városban dolgozunk. nem árt ha ismerjük egymást. Engedjék meg. hogy bemu. tatkozzam.” Távol vagyunk egymástól? Van ebben vala. mi. Az üzemi demokrácia — ha helyesen alkalmazzák — közelebb hozza a vezetőket a dolgozókat egymáshoz, de közelebb kerülnek az üze­mek vezetői is egymáshoz: így az a demokrácia, amely élő az üzemben, gyümölcsö­ző lesz a vállalatok között is. Érdekes volt hallgatni egy ifjú ember mondatait, aki azzal kezdte, „nehéz ennyi tapasztalt vezető után szól­ni”. Ezt cáfolta meg azon­nal, amikor elemezni kezd. te a demokrácia értelmezé­sét. s elhangzott a kérdése: miért értik többféleképpen a demokráciát? S mintha csak szkepticizmusára adott volna választ, említette az ifjúsági törvény végrehajtása körüli gondokat. hangsúlyozva, hogy ez is az üzemi demok. rácia érvényesítésének ré. sze. Feltette a kérdést: el­készült-e minden üzemben az ifjúsági törvény végre­hajtási utasítása? Meg is válaszolta; sajnos nem. ELSŐSORBAN AZÉRT, NEM, mert a demokráciát, s a belőle fakadó önállóságot, felelősséget elválasztva ér­telmezik, sok helyen elég furcsán. Ezért van szükség többek között közös gon­dolkozásra olyan, a társa­dalom fejlődését .döntően befolyásoló kérdésekben, mint az üzemi demokrácia értelmezése, alkalmazása. Vagyis; csak egységes, vilá­gos értelmezés alapján ala­kulhat ki az egységes cse­lekvés. így válhat az üzemi demokrácia valóban kinccsé, kiapadhatatlan forrássá. Mint ahogy a demokrácia" általában a jogok és a kö­telezettségek rendszere, az üzemi demokrácia is az. Ezt is tanulni kell! Tanulni és gyakorolni, hogy meddig, miben van jogunk, s mi a kötelességünk. Lényegében az üzemi demokrácia érvé­nyesülésével nyilvánul meg ott helyben a munkásosztály hatalma. S ezt — minthogy jogszabályt* is előírják — a vezetőknek kötelessége érvé. nyesíteni. az üzemi demok­rácia érvényesítésének a fó­rumait megteremteni. Ez természetesen vezetői igény kérdései«. Ott kezdő­dik ma már a korszerű ve­zető, hogyan tud élni az üzemi demokrácia adta le­hetőségekkel. E- ma már a politikai megbízhatóság, a szakmai képzettség mellett elengedheteüe ” fontos kö. vetelmény. Éneikül a szó. cializmus építése, magasabb színvonalon nem lehetséges. Az üzemi demokrácia elvé­nek érvényesítése a vezetési készség alkotó eleme, nél­külözhetetlen része. nem elég Általában BESZÉLNI a demokrácia érvényesítéséről. Figyelembe kell venni az üzemi demok­rácia gyakorlásánál Szabolcs ipari, stb, üzemeinek, az itt alakuló munkásságnak, életmódjának, gondolkodá­sának sajátosságait, jegyeit. Azt, hogy sok a bejáró, sok a kétlaki, sok a fiatal, sok a nő. Nem lehet megfeledkez. ni arról sem, hogy a sza. bolcsi munkásság gyorsan nőtt-duzzadt, összetétele is sajátos. Tudatosítani szüksé­ges, hogy az üzemi demok­rácia érvényesítése nem cél, hanem eszköz. Ahogy érvé. nyesül, úgy bontakozik ki a szocialista demokrácia,' a szocialista közgondolkodás, erősödik a munkásság tulaj, donosi szemlélete, Hk nem érvényesítjük, éppen ezek fejlődését, Kitoljuk. Azt. hogy az emberek szellemi, ekben és tudatiakban is közelebb kerüljenek a szo­cializmushoz. Farka« Kálmán KÉSŐ ŐSZ A néni hatvan fölött, a bácsi is hetvenes. Naponta találkozom velük. Karonfogva sétálnak, köz­ben a férfi gyengéden simo­gatja az asszony kezét. Néha meg-megállnak, a néni ilyenkor megigazgatja férje nyakkendőjét. Nagy, régies csomóra van kötve, s a már bővé vált ingnyak alatt el- elcsúszkál. Találkoztam velük a téren is. egy pádon ülve. Egymás kezét fogják, nézegetnek- Ke­vés szóból értenek. Az asz- szonyka már csak úgy meg­szokásból korholgatja az öreget, amikor rágyújt. Negyven éve immár. Hiá­nyozna. ha nem így lenne. A férfinak botja is van. Jó formájú, erős. kis szeggel a végén. Néha felszúr egy oda­tévedt levelet­— Szép színé van. Mint a citrom. — Megint elmúlt eF’" év. Ott, nézze azt a pirosat. Az öreg kinyújtja a bot­ját. Felszúrja a pirosat- Mint régen a virágot, odanyújtja. Az asszony egymás mellé il­leszti. A levélszélek cakkja egymásra simul. olyan, mintha egy lenne. — Szép lenne egy ilyen kendő. — Kicsit világos lenne­— Nem is magamnak. Meg nem is mostanra. Az ember rábólint. Hall­gatnak. Figyelik a flaszteren ugráló verebet. Egészen a közelükbe szemtelenkedik- Egy másik utána. Valaki át­siet a téren, a két madár odébb rebben. A felhő mögül előbujik a Nap. Az asszony kigombolja a felöltő felső gombját. A Nap felé fordítja arcát. Az öreg újságot húz elő a zse­béből. Széthajtogatja. Ő is hátúiról kezd olvasni. Aztán előrelapoz. A férje felolvassa, amit ér­dekesnek tart. Hol itt. a pá­don. hol mosogatás közben- Vagy amikor főz. Mindig nagy újságolvasó volt. Arcát tartja ä Napra és var. öt gyerekük van. Három lány. meg két fiú. Volt ne­kik segély, meg pótlék nél­kül. Nem is jutott sose eszé­be, hogy mennyi legyen, meg hogy legyen-e- Lett. És most ennyiük van. De mindenük van. ■ Margit a bánatuk. A leg­kisebb lány. ők nem akar­nak gyereket. A többinek mind van kettő, három, De Margiték nem akarnak- Pedig szép lakásuk is van. Az öreg se olvas, az asz- szony se nézi a Napot. Mert igaz, szép is. modem is a vi­lág. Azt már nemigen értik, hogy tervezni kell a gyere­ket. És a szerelem? A bácsika megsimogatja felesége kezét. Két öreg, inas kéz. Egy életet végig­dolgozott kéz-pár- De min­dig maradt idő arra. hogy daereesék egaaagt Nemigen KISZ taggyűlés a Vulkánban Háromszáz fiatal érdekében A vállalat ebédlőjében gyülekezett a KISZ tagság. Ott volt a járási 'pártbizott­ság titkára, a vállalat gaz­dasági és társadalmi veze­tői. Mindenki, aki felelőssé­get érez az üzem fiataljaiért. Az ebédlőben kiállítást rendeztek a vállalat termé­keiből. Büszkén mutatták a világszínvonalon álló új ra­diátorokat, formázókat. Jó volt nézni a lázas ké­szülődést. Politizáló fiatalok Mi. kisvárdai H júkommu- nisták szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a chilei népet! — politikai ál­lásfoglalással kezdte beszá­molóját a kétéves munkáról Ruszka András, a kisvárdai öntödei vállalat KISZ titká­ra. 305 fiatal munkája, gond­jai elevenedtek meg szavai nyomán. 305 fiatal, ebből KISZ tag 83. Nem jó az arány, még akkor sem, ha so­kan a lakóterületükön KISZ tagok. A fiatalok többsége szak­munkás. Átlagkeresetük 2250 forint. Csak tíz százalékkal alacsonyabb a vállalati át­lagkeresetnél. A fiatalok jól érzik magu­kat a vállalatnál. Megtalálják a számításukat. Érdeklődé­süket, aktivitásukat megha­tározza ez a tény. Az elmúlt két évben gazdag politikai, kulturális és sport programot valósítottak meg. Jó vissza­gondolni az alapitó és fia­tal KISZ tagok találkozóira, a jól sikerült társadalmi munkákra, a szakmai verse­nyek tiszteletet parancsoló eredményeire. A fiataloknak tetszik a politikai oktatás, amely ipari jellegű kérdések­kel foglalkozik. Tetszik, mert úgy érzik könnyebben lehet politizáló fiatalokat nevelni így. Tervet készítettek a gazda­sági vezetőkkel való együtt­működésről, a feladatokról. A fiatalok azt kérik, hogy a középvezetők is megfelelő módon támogassák az együtt­működést Újjászervezték a fiatal mű­szakiak és közgazdászok ta­nácsát. Szükség van jó mun­kájukra. Képviselni kell a fiatal műszakiak érdekeit, beszélnek erről. Mintha negyven együtt töltött év után is szégyellősek lenné­nek. És az öregnek eszébe jut. hogy az asszony még mindig leoltja a villanyt ha este felveszi a hálóingét. Ül­nek. kéz a kézben, és ki tud­hatja, mire gondolnak. Leg­feljebb egymás fejében ol­vasnak, sose-leírt betűket, szavakat, érzéseket­— Hűvösödik. Menjünk. Jó? Felállnak, egymásba ka­rolnak, elindulnak, összeszo­kott léptekkel, szorosan egy­más mellett. Át a téren, az­tán befordulnak jobbfelé, majd balra egy mellékutcá­ban folytatódik útjuk. Csen­des kis utca- Szinte senki nem jár ilyenkor erre. Ki­csik a házak, a járda men­tén nagyra nőtt fák, lassan lombjukat vesztő gömbaká­cok. Mennek, egyforma rit­musban, megszépülve a ké­sői Nap sárga fényében. Az öreg kicsit legényesen fel­jebb tolja a kalapját. Csak úgy, a bot fogantyújával IfriTOiirMrif ■‘fír-lvifotfr* hogy már az indulásnál meg­kapja a meefelelő feladato­kat, és ezek az első megbíza­tások hozzák meg az első si­kerélményt is. Ebben a gyár­ban nincs probléma ezzel. Feladat van bőven, rövid idő alatt lehet nagy eredményt elérni. Az érdekképviseleten túl olyan szerepe is lenne en­nek a tanácsnak, hogy a ter­vezők jobban tartsák a kap­csolatot terveik megvalósító­ival, és közösen kísérjék fi­gyelemmel a termelést. Két szakmával segédmunkás A vita nehezen indult. Szo­kásos suttogások, füzetbe bu~ jások előzték meg. De né­hány perc múlva egymást követték a jelentkezők. Töb­ben szóltak a munkájuk megkönnyítését szolgáló ja­vaslatokról, vagy lakásgon­dokról. Egy fiatal lakatos idősebb munkatársukért emelt szót. Évek. óta „hány­kolódik” a műhelyben egy marós és gyalus szakmával rendelkező szakmunkás. Nem találja a helyét. Segédmun­kásként dolgozik. A fiatalok szeretnének segíteni, hogy végre megfelelő helyre ke­rüljön. A gyárnak szüksége van mindkét szakmát tudó emberre. Egy fiatal hitelt kért a gyártól az ifjúság nevében. Egy másik olyan klubterem építését kérte, ahol jól ér­zi magát a fiatalság. A vitában szót kért Gábor Lajos igazgató. Beszélt a fia­talok jó munkájáról, a szak­IEGYZET A két Palád termelőszövet­kezeti tagsága csak tejérté­kesítésből több, mint félmil­lió forint bevételt ért el szep­temberben. Igaz, hogy ezt a bevételt több. mint 600 ház­táji tehén tejhozama adta és maga a bevétel még nem jö­vedelem: munka és törődés is van mögötte, ezenkívül je­lentős mennyiségű takarmány és táp. A háztáji területeket éppen ezért a Tiszaháton elsősorban takarmánynövényekkel ültet­tek be. Ezért Szabolcs egyik fő növénye — mindjárt a ka­lászosok után — a kukorica. Mindjárt tegyük hozzá, hogy a szabolcsi kukorica nagyob­bik fele a háztáji táblákon terem. Az állattenyésztő ked­vű falvakban ezért egyik leg­lényegesebb kérése a tagság­nak, hogy takarmányt vásá­rolhassanak a közösből. Ilyen helyeken a tagság & a veze­tőség viszonyában is egyik döntő motívum, mennyire látja el a közÖ6 a háztáji gaz­daságokat a szükséges ta­karmánnyal. Ezért örülhe­tünk annak, hogy megyénk­ben — az idejében való vetés és a szerencsés időjárás miatt (a kukorica éppen legfonto­sabb szakaszában, a csőkép­zéskor kapott esőt) — jó a tákarmánytermés általában. Ilyen sok vonatkozása van a kormány szarvasmarha- programjának a termelőszö- irrtnrti qpwafaÉWBi mai eredményeiről. A válla­lat megbecsüli a fiatalokat. Öten dolgoznak vezető beosz­tásban közülük. Két osztály- vezető, két művezető és egy csoportvezető. Külföldi ta** nuimányutakra is fiatalokat küldenelf többségében. Ab igazgató hozzászólásában azt is világosan elmondta, hogy azért mert valaki ifjú, még nem kaphat különösebb jo­gokat. Figyelembe kell venni munkáját és a lehetőségeket, Közösen kell dolgozni azért, hogy nagyobb lehetőségek, jobb feltételek álljanak aa ifjúság rendelkezésére. Legyen rangja a KISZ-nek Sok gondot és lehetőségei mondtak el a fiatalok gyűlé­sén a kisvárdai öntödébe». Miért volt jó a sok gond el­lenére ez a taggyűlés? Mert a beszámolóból, a hozzászólá­sokból mindenki tudta, hogy ismerik a fiatalok gondjait. Problémáival együtt látjáS az embert. Tudják, hegy ti- zenketlen még nem végez­ték el az általános iskolát, hogy harminc émber nincs megelégedve a munkaköré­vel, különböző problémák miatt és 16 fiatalnak elfo­gadhatatlanok a lakáskörül­ményei. Jó lenne, ha két év múlva arról beszélnénk, hogy mit tettek a fiatalokért en­nek érdekében, mit tettek a fiatalok önmagukért —. hogy rangja legyen a KISZ-nek. Kolláth Adrienn« A háztáji kettős hasznosítá­sú szarvasmarha tenyészté­séhez hozzátartozik a húsér- tókesítés is, többnyire fiatal, hizlalt bikák eladása formá­jában. A gabonaíelváöárlo és fel­dolgozó vállalat 43 fehérgyar­mati járási értékesítő helyén a most elmúlt negyedév alatt 540 vagon tápot adtak el. Ez igen nagy szám. Ez mind az állatok etetésére kellett- javarészt szarvasmarhákéra. És igen nagy arányban a háztáji állatokéra. Vannak ennék a folyamat­nak gondot okozó következ­ményei is. Például a legelők. Nem mindenütt dúsak. Öntözni, műtrágyázni kellene, megfe­lelő fűvel beültetni sürgősen, hogy győzze a kint tartott ál­latok táplálását, esetleg ki­sebb területen is dúsabbarü A rétek, kaszálók is lehetné­nek gazdagabbak, 4 több szá- lastakarmányt adók. De egészében véve ezek gyorsan meg is oldható gon­dok. És okuknak is örülni kell. Az:t jelentik ugyanis, hogy a háztáji gazdaságok a Tiszaháton megértették és jói teljesítik a kormány szarvas­marha-programjának elvárá­sait. Jő okok is van rá. Anyagi­lag őket is érdekeltté tették a tervben vato aktív részvétel­hm. mm A háztáji teljesít

Next

/
Oldalképek
Tartalom