Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

$ 1973. September 11. . V sv' ***■’ ^ KELET-MACYARÖRSZAG 5. ofäal Szabolcsi szerzők a Pártéletbcn Dr. far Imre latmlmánya a fsz-tag^ élei- és munkaUrühnényeirő? A Partélet szeptemberi számárán három Szabolcs- Szatmar megyei szerző, il- letve^ megyei téma szerepei, Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára „A isz.ek jövedelme és a tagok elet- és munkakörülményei” címmel írt tanulmányt. Elöl­járóban megállapítja. hogy megyénk — bár a legutóbbi évben gyors ütemben fejlő­dik ipara — ma még mező- gazdasági jellegű. Az aktív keresők 44,3 százaléka a me. zőgazdaságbaq dolgozik. Ep. pen ezért, mint írja, a ter­melőszövetkezetek jövedel­mi helyzete, az itt élő embe­rek élet- és munkakörülmé­nyeinek alakulása megyénk társadalompolitikai köz. hangulatának érzékeny fok. merője. E kérdést jelentősé­gének megfelelően pártbi. zottságunk 3—4 évenként át­tekinti és megjelöli a felada­tokat. Ez év júniusában is ez történt és pártbizottsá­gunk e témában kidolgozta és megjelölte a további ten­nivalókat. A szerző ezután 4 jövedel­mi helyzetet elemzi, tények­kel igazolva, hogy a megye termelőszövetkezeteinek gaz­dálkodási eredményei 1969- tpl — az 1970.es árvízka­tasztrófát nem száptqjva —■■ dinamikusan fejlődnek. Jgy nagyot fejlődött a termelés biztonsága és az anyagi, műszaki bázis. Korszerűb­bek a gazdaságok: felépítettek 24 szakosított szarvasmarha sertéstelepet. Kiépült a septésteipet. Kiépült a hűtoíároló-rendszer és elkez­dődött a kukorica, a cukor­répa, a burgonya, a napra­forgó zárt-rendszerű ter­melése t— 1974-bgn már mintegy 15—20 ezer hektár területre terjed ki. 1972-ben a brutjp termelé­si érlék 36,3 százalékkal nö­vekedett 1939-hez viszonyít­va. A ltalniQZ4.ll.an tgcmelíjsi eriék 4,3 milliárd forint, “a' petto árbevétel pedig 4,7 milliárd forjnt — 35,3 szg- zalcIFkai több az 1069 évinél. A szántóföldi növényter­mesztés szerkezete folyama­tosan alkalmazkodik a nép. gazdasági és ijzefni igények, hez. A termésátlagok is ked­vezően alakultak, bpzából 29,6 mázsa termett Hektá­ronként, 1972-bbn télialmá­ból 330 ezer tonnát termel, tünk. A szarvasmarha ál­lomány növekedett, de hoz­zá kell tenni,' hogy a hoza­ttok nem javultak meg- íplelpon. Á megyei pártbizottság el­ső titkára ‘ részletesen szól a töfjbi ered|pépyppl, pe pyjl- tan feltárja a gondokat is. jgy az élet. és munkakörül, menyekről szólva bírálja azokat a tényezőket. ame­lyek miatt nem teljesen úgy alakult termelőszövetkezeti parasztságunk élete, ahogy azt a megyei vezetés megje­lölte. Mint írja érvényt kell szerezni a Itgíarozalqpnak. „A pártbizottság felhívta a termelőszövetkezetek és a tsz.terüjefj szövetségek párt- szervezetei, kommunistái fi­gyelmét arra, tjpgy követbe, zetesen szerezzenek érvényt a piegyei pártbizottság ha­tározatának'.’* ......* Igen fontos feladatunk to­vábbra is a tsz.tagok ropd. szeres togíálkpztgfásgnak megoldása, a mellék- és ki­segítő üzemágak fejleszté­se, a munkaigépyes kultúrák termesztésé. Mindez a nehéz £4gf!saj munka további csök­kentésével, a munkafolya­matok ésszerűsítésével. a szociális, kulturális. egász. ségpavj teltételek biztosítá­sával érhető el. A megyei pártbizottság felhívta a járási párfszprvek és a tsz-ek kommunistáinak a figyelmét apra is hogy fokozottabban törődjenek a munkából . kiöregedett ta. gokkal. A községekben, a tsz-ekben megfelelő koordi­nációval használják fel a rendelkezésre álló kulturális és egyéb alapokat. A mun­kakörülmények általános ja­vításával igyekezzenek von­zóvá tenni a fiatalok szá­mára a termelőszövetkezete, két. A pártbizottságok, szövet­kezeti pártszervezetek bát­ran kezdeményezzék a helyi lehetőségek minél jobb ki­használását, a gazdálkodás anyggi-tec'lipiKai eszközei, nek korszerűsítését” — írja tanulnrárjya be|ejezésében dr. Tar Imre, a Szabolcs. Szalmái' megyei pártbizott­ság első atkára. * ” A Pártáiét másik szgbpl- csi szerzője Kopka Jgnqs, a Kéjét-Magyarország szpr. kesztpie „Egy kpmmunista orpps” cím alatt dr. Jutiász Laips portréiát rajzolja meg­Fgrkas Kálmán, a K&let- Magyarország párffovatának vezetője Kismama tízem” a S-.abo.its Cipőgyárban cinjén riportot jrt, hogy az üzem­ben miként seyiíik erkölcsi, leg. anyagilag is a váraqcjós mamák, kismamák, a sok. gyerekes anyák munkáját, életét. A Pártélet szeptemberi számának vezető anyaga: „Fő feladatunk: a gazdasági hatékonyság növelése” cím­mel. beszélgetés Nyers Re. zső elvtárssal. 4 Központi Bizottság titkárával. Az első kérdés, hogy az elhatározott intézkedések e§y fpjyamat természetes, az előzőekhez kapcsolódó mozzanatait, a fejlődés sprop lévp láncsze­meit jelentik-e. vagy pedig a korábbi elhatározások bi. zonyos kritikáját? Nyers Rezső, a többi kö­zött ezt válaszolja: A gazdasági irányítás fej­lesztése állandó feladata a párinak. Nem létezik olyan gazdaságirányítási sziszté­ma, amely minden elemében hosszú ideig változatlan ma. radhgtna olyan körülmé­nyek között, amikor a nép­gazdaság és az egész társa- fialom fejlődése dinamikus, újabb és újabb célok felé halad, és ezáltal mindig új felfftelek ,kqzpti megy vég. be "ez a 1 fejlődés. Ilyen kö­rülmények között a gazda­ság irányítási rendszerének is igazodnia kell n célokhoz és feladatokhoz. Ezért ter­mészetes. hogy napirenden van és marad a gazdaság­irányítás fejleszése, Iqkélete- tesífóse. Egy másik kérdés arról szól; gazdasági fejlpdesppk főbb tendenciái hogyan iga. zolják a gazdasági irányítás, nak azt a rendszerét, amely szerjnt már öt éve folyik a gazdálkodás? Az elmúl! pt évbpn a nép­gazdaság fejlődése kedvező. Mind a termelőerők fejlődé­se. mind a tervszerűség és az élelkprijirnények javulása szempont jából pozitív képet mutat. Ez tény. Ha úgy akarjuk összemérni a gaz. dasági teljesítményünket, hogy mit hpzptl abból a re­form. és mi az, ami a re­form nélkül is bekövetkezett vplna, egész pontossággal nagyon nehéz, sőt lehetetlen megállapítani. Nem áll rendelkezésünkre egy olyan Koreai Ultizni 9-es: ellenpélda, hogy mi töptént volna a magyar gazdasági életben, ha 1968-ban nem kezdünk el egy gazdasági reformot. Véleményem sze­rint s változások nélkül a népgazdaság fejlődésének utenie visszaesett volna és a tömegek politikai közérzete kedvezőtlenebb lenne. De ezt egzakt pontossággal bi­zonyítani nem tudjuk és nem is lehet. Az minden, esetre támpontul szolgál, hogy nincs ma egyetlen szo­cialista ország sem. .amely olyan irányítási rendszerben gazdálkodna, mint 1967-ben. Ez azt mulatja, hogy a re. form szükségszerű volt. Kü­lönösen abban a? időszakban, amikor közgazdasági érte­lemben a szocialista orszá­gok nagy része az extenziT fejlpdés határához érkezett pl. Tehát joggal feltételez­hető. hogy a gazdasági re­form nélkijl rosszabb lenne a helyzetiünk — olvasspk a válasz bevezető részében. Arra a kérdésre, hogy Nyers Rezső miként ítéli meg a kialakult gyakorla­tot a munkám egosztárban a párt, állami gazdasági és tö. megszervezeti szervek között az irányítás felső és helyi szintjein, a töpbi közt ezt olvashatjuk: Ebben a munkamegosztás­ban véleményem szerint 1957 óta helyes alapelvek szeript folyik a munka, és ezeken az alapelveken nem szükséges változtatni. Ugyanakkor a változó félté, íejpk, célok és körülmények között természetesen az alapelvek gyakorlati megva­lósítása $pk problémával jár. Véleményem szerint ezután is abban a felfogásban kell dolgpzpi, hogy a politiiiai célokat, a fejlődés irányát a párt határozza meg. mert a párt fejezi ki. valósítja meg a munkásosztály vezető szc. | répát. Nincs más szervezet, j amely erre képes lenne. A i pártnak hatással kell lennie az állami, gazdasági terüle. fen dolgozók munkájára, a társadalmi és tömegszerve­zetekben folyó tevékenység­re. azonos célokra irányítva a társadalom., a munkásál. lám összes erejét. Ezt sajá­tos munkamegosztásnak kell tekintem, ami nem hasonla­tos a gazdasági életben meg­valósulj m űi) k a m egosz l á s ­hoz. ahol egyik embercso­port egyfajta tevékenységet, egy másik másfajta tevé­kenységet végez, és ' a tevé­kenységei: cseréje' a jellem­ző. A pártnak e munka, megosztásban az elvUvoVtl. kgi irányító ys q koordinátor szerepét kell a rUunkásasz. tály nevében betöltenie. Sebestyén Kandómé A bé- kepT’íg'C m kongresszusa elé című írásában a moszkvai ypá ^kongresszusra' váló Mp. szülpöésről ír és elemzj a i.ejepiegi nemzetközi hejyze.' tét. Fordulat a rizatarmesztésbin é Bemutató a sonkádi Uj Élet Termelőszövetkezetben Az emberiség kétharmada rizzáel táplálkozik. A világ­nak ez a legfontosabb élel­miszer-növénye nálunk, bú­za-evőknél is elterjedi már. Vannak hagyományos éte­leink, amelyeket már cl sem tudnánk képzelni nélküle. Évtizedek ' óta kísérletezik vele a mezőgazdaság, hogy termesztését hazánkban is megoldjuk. A probléma gyökere ott van, hogy a rizs délszaki nö­vény. Eredeti hazájához ké­pest a mi éghajlatunk hideg. A Hortobágyon kísérleteznek vele, több-kevesebb sikerrel. Szabolcs-Szatmárban két év­tizede kezdődött a termeszté­se több mint ezer hektáron, egy tucatnyi fehérgyarmati járási termelőszövetkezet­ben. Az elsp években ezek a tiszaháti rizstáhV’- igen jó termést hoztak (23 mázsát 19G4-ber}). de később ez na­gyón lecsökkent. Már 1970- ben csak 7 rRäzsgt, }!]71-Mn is csak 12-öt adott igen §qk tiszaháti rizstábla, vagy még annyit sem. Márpedig a költségek azo­nosak. Hét mázsánál Redig liszta rgíizetés a rizsterme­lés. Éppen ezérf a tis^háfi termelőszövetkpzeteknek az utóbbi években elrpent a ked­ve tőle. Sorban abbahagyták- vagy lecsökkentették a ter­melést. A nemrég meg két­ezer hekfároi} fplüU iezfYlgt háromszáz alá zsugprpdqft­pgy új fajtára yolt szükség .amely ezen a táiqn is iRggtp- rem és bp termést ho?. Az új fajta most megérke­zett. Koreából. Vendét ü.zak-Koreából A sonkádi Új Élet Termo- lü^üveiksípt '■hiritipi -pj^ster­mesztési bemutatójára meg- hjylák az összes erflekph ter- rpfijpszijyp tkpzelek vezetői l. Rád ács Sándor elnök meg­nyitó szavaiban azzak a sze­rény kijelentéssel üdvözölte a megjelenteket, hogy amit lát­ni fognak, a»RÍ| kell be­szélni, az minclgn bizonnyal fordulatot jelent máid a j szatmári rizsteprR észtéiben. Észak-Korea éghajlata ugyan nem azonos a miénkkel, de a távolkeleti rizstermeszt országok küzptt a leginkább hasonló a Ma"yar- országihoz. Ezért lehet bízni abban, hogy az onnan be­telepített úi fq jla tartósan igazolni fogja a belefekteted remériy eket. ’ Dr É Kis.; Imre, az Orszá­gos Mezög-ydasági Fajtakí­sérleti Intézet kutatója, aki az új fajta szakmai ismerte­tését mondotta el, tavaly ilyenkor még Észak-Koreá­ban tanulmányozta a ter­mesztési. Bevezetőben ő is arról beszélt, hogy a rizs csökkenő vetésterületének oka a megfelelő fajta hi- árjva yolt, de ehhez 4 meg­állapításához hozzátette azt is. h-ogj- a másik ok az elapró­zott, kisíáblás, valóságos ljis- üzeini termelés. A szatmári síkságon sokkal naevo’qb le­hetősége van ennek a ter­melési ' ágazatnak, mint amennyire kihasználják. Ahogyan húsz évvel ezelőtt akadt néhány bátor úttörő, aki hozzákezdett, ugyanígy most is a kicsi sonkádj ter­melőszövetkezet tapasztala­taiban lehetett megbízni arra, hogy megfelelően’ bemutas­sák a környéknek qz „Unggi 9—Koreai” fajtát. A" régi Dubovszkij nem bjzqpytflt eléggé ellenállónak. A gyo­mok és állati kártevők ellen nagypn sokba került 4 vegy­szer, régebben a repülőgépes növényvédelem sem tudott segíteni. Elismerq szavakkal beszélt a sonkádi Üj Élet Termelőszöyetkezet V,£z.efqi­rőí, akik makacsul ki.ía£tqt­tak a rizs melleff. A fajta éÍQtraiza A továbbiakban nagyop érdekes dolgokat mondott el a fajtatelepítés kulissza-titkai­ról a szakember, A sonkádiak pft volfak rqár 1971-ben a szarvasi fajtabemutatón, és 1972-ben érdeklődésük elvit­te pket Hajdúböszörménybe lg, ahol az glső fajtelepítés megtörtént. Saját szemük­kel láthatfák, hogy amijcqr egy ifi fajtát betelepítettünk az országba, nem dédelgetjük. Ellenkezőleg, mestr. .esen igyekeznek a számára’;: lehe­tő legmostohább vjszqnyokat teremteni. Csak így lehet el­érni, hogy bebizonyítsa élet­képességét. Ez történik az új fajtával már fBfO óta. Az Ú'nggi 9. Koreai minden pró­bát sike. ;el kiállt. A sonka* di táblákon már (így láírrjlt, eipgenrfp mngqt vetettek cl, mégjs jütkán keit. Megkapta ". repülőgípes vegyszerezést. Nagy termsslipz nagyon nagy műtrágya adag szükséges hozzá. Fajtaváltásnak alkalmas­nak minősítették a jelenle­vők.' A rövid megbeszélés után u megjelentek kimentek a Túr-erdő tagba, hogv meg­tekintsék a sqnkaöiak 80 hol­das rizstáblájt. Nagyón szén nqvénvt lát­tak. M41- óálványzölfj’ és eny* bán megnajloít hassüű ka­lászai súlya alatt. A terme­lőszövetkezet vezetői nasvon óvatosan tizenöt mázsas hol- dankénti termést remélnek tőle (számítsuk csak ki: ez . mázsánként 809 forint bevé­tel, amjnek a fele fiszta ha- szopj. de 4 megjelent szak­emberek együttes véleménye szerint jóval több lesz a húsz mácsápái js. Bqk szomszédos termel p- szövetkezet fpg kérni ke'qle joyp évre vetőmagnak. Van­nak akik máris megkezdték 4 z elhanyagolt rizsteleqck rendbehozását. A kis sonká­di termelőszövetkezét meg­nyerte a rizscsatát a többiek­nek |s. Egyébként már nem is olyan kies}. Áz elmplí hét­főn mondta ki az egyesül-Mát a szopiszédos kölesei és fples- d; tgrmelőszövetkezettekkel. Ezt a szép termejésj si­kert visz; hozománpyul a hármas házasságba. (gcsztelyl) Kőből, fából, fémből Sikerrel zárult Kirehmayer Károly szobrászművész nyírbátori kiállítása Szeptember R-án zárult Kire}. :(f|/er Károly $zpb­rj-sy.művesz kiállítása a nyírírátfiri Báthori István Múzeumban. A negyven­négy bronz, ólom, márvány, krómozott lemez, kő és fa szobroknak tizenlrpfezer lá­togatója volt- A 'kisplaszti­kái tárlat a nyírbátori zenei napok egyik sikeres rendez­vényének bizonyult. Különö­sen örvendetes, hogy több száz üzemi munkás is meg­látogatta a kiállítást. Az Auróra Cipőipari Vállalat dolgozói segítettek a szabrok szállításában, elhelyezésében, s nagyszámban tekintették meg Kirehmayer Károly al­kotásáét. A művész Szatmárqn kez­dett szqbrászkodni, főisko­lai tanulmányait 1946-ban fejezte be Budapesten. 1947 óta a Vasutas Szakszervezet képzőművészéti iskolájának-----------—------------------------------­Zaj. Forgq-eme|kedő-5Üly- lyedp karok, kerekek káoszá­ban szabott úl.iáh síét a bsfü anyja, az aprócska öntőforma. A lenyomott billentyű által moégpsitya fürgén csattan társai rpögé a sorba; együtt vonulnak magúkba fogadni az olvadt ólmot. A világra ho­zott betűk hordozója, a nyom­ban szilárduló ólomsor der­medt szürkén siklik a sorjá­zó fémvályuba. Ott sorakozó — látszatra ikeregyíormasá­gú — testvéreitől megkülön­bözteti a felületén sorakozó betűk — sokat jelentő — ’endje. Mit rejthetnek e sorok! Egymásnak hPmlokegve- nest ellentmondó véleménye­ket, gyászhírt és eladó telket, ledoron.gálást és megdicsőí- ■ést* puccépt és qyqdaavatást. Profánnak tűnik, de — ez az újság. Születőben a cím. Sebesen sorakoznak — a kéziszedő Betűk nyomtatásban a másnapi új- ságpt, s vetik összp a kézirat­tal: a korrektorok. Ök azok — tatán egyedüliek —. akik az első betűtől az utolsóig el­olvassák. őket minden érdek­li. A dátum, vagy a napkelte időoontja éopoly fontos szá­mukra. mint a világpolitika és az ágytorítő-horgolás. Egy­azon céllal — ha nem is azo­nos szenvedéllyel — böngé­szik az „Új világcsúcs...” kez­detűt és az „Eladó alig hasz- nálf’-at. ök a sajtóhibák va­dászai — szemük é? tollúk fürgén dolgozik. minden energiájukat erre összponto­sítják. Ha egy-egy ravasz vad mégis elrejtőzik a betűrenge­tegben — ám bocsássunk meg nekik! Munkájuk — a látszat eú ujjai nyomán — rekeszeikből a fémbetűk. Némely típus több évtize­des: megértek háborút- és békét, földosztást és ellenfor­radalmat; alkottak igen-t és nem-et kiáltottak meUett és ellen. Értő kezekben — a betű nagy úr! Az írott szó mágikus ereje nem csökken, a „Gutenberg-galaxis” vé­gét hirdető próféciák harpis- nak bizonyulnak. A betű he­gemóniája a társadalmi kom­munikációban a nyomtatás feltalálásával kezdődött, és napjainkban is létezik. Az idők változnak, s a be­tű hűséges szolga... ★ Akik először olvassák lenére — ne^n unalmas: egy jó írás — örömet szerez. Ol- ' vágni akkor ig gyönyörűség, ha kötelességből teszi az em­ber! A súlyos ólomoldal — önt- vépymásplatokká osztódva — a rotációs gép hengerére ke­rül. A teremnyi óriás min­den porcikája megmozdul egy gombnyomásra; a lom­hán forgó mázsás hengerről leváló könnyű papír sértetle­nül fut öles acélrudak kö­zött. Tompa dübörgéstől re­megnek a falak; édeskés ólomszag vegyül a friss nyomdafesték és papír szagá­val; a gép önti, árasztja rna- gábpi a napilapot, a vajúdó o'om aok-sok gyermekét — kik szülőjük nevetőrharssos- csodálkozó arcát ezerriyi mo­dern Veronika-kendőként rö­pítik világgá. (—gyi) a vezeíőjp. Jamj|mányúton járt NéfpclQi’Sz^g'ian. Cseh­szlovákiában, Ausztriában, Romániában, Hollandiában, Belgiumban- Egy évig ké­szült a nyírbátori kiállítás­ra. Kisplasztikái munkái kö- zqtt fajáljpk Báthpri István vörösmárványszobrát amely szabolcsi szereplésének sajá­tos helyi jelleget kölcsön­zött. Tíz bronzszoborral rpMM' kqzqtt be,' melyek kqzötf a Halász, a Fújó, a Számadó Juhász, a /Tprpász! a Vizba- nézö, a Kpcsirendezp, a Pi­henő munkás pímű alkotá­sok érzékeltetik mély em­ber- és életisfrierptpt. Kirph- mayer Kárplyról Pogány ö. Gábor a Nemzeti Galéria fő­igazgatója a megnyitó so­rán elmondta: „Életművét a különféle anyagok isrherete jellemzi. Még a máj rjltylA* nos fejlődés mellett is jd- emelkpdp hely illeti őt, mert saját kezűleg faragig, vési. melszj pácolja a szoiy- rait. tökéletesen tájékozqf) a különböző kövek, márvá- nvok. fémek alakithatoiä- gát illetően.'’ Erről a váito- zatosságról adott képet a nvírbátori kiállítás is. ahol négy ólomszobor is helyet kapott- A különféle anyagok „ötvözetét” a Tavasz című kő é-s bronz szobor képvise­li.: Kúttervét krómozott le­mezből készítette. Szívesen foglalkozik márvánnyal, fő­ként vörös márvánnyal és fával. Szobrai emberközpon­tú művészi felfogását teste­sítik meg magas alkotói szinten, legvenek azok ólom­ból, márványból, vagy fá­ból. A művészt a szabolcsi ki­állítás a város múltjával, történelmi, művészi kincsei­vel való megismerkedés újabb Nyírbátorral kapcso­latos szobrok alkotására ser­kentette. amelyeket esetleg egy újabb tárlat során lát­hat majd a kö-mnség. tv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom