Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

1973. szeptember ft.' KELET-MÄ^YARORSZÄÖ 3. oMal Gazdasági jegyzetek Határidő előtt EGYRE TÖBBSZÖR JE­LENNEK MEG a lapokban olyan hírek, tudósítások, amelyek határidő előtt el. készült beruházásokról in. formálják az olvasókat. Pár hónappal a szerződésben rögzített idő előtt átadtak egy óvodát, üzembe helyez, tek egy ipari létesítményt, vagy éppen megnyitottak egy felújított útszakaszt. Bármilyen nagyságrendű és fontosságú beruházásról van szó. mindegyiknek egyfor­mán örülünk és még a pesz. szimistább emberek is elis­merően mondják: „Lám. így is lehet tervezni, kivite. lezni.” A beruházási elképzelés megvalósítása mindig össze, tett feladat. Elég — még egy kisebb létesítmény esetében is — csak arra gondolni, a tervek után legalább 2—3 vállalatnak kell kooperálnia Hosszú az út az első lépé. sekiől az utolsókig, amit a partnerek munkájának ösz. szehangolása is megnehezít, de ugyanakkor a közös erő­feszítések eredményesebbek lehetnek — a határidők csökkenhetnek. A gyorsabb, jobb munka, végzés megszervezése válla, latonként különbözik Ha. sonió profilúaknái természe­tesen vannak azonosságok, de ezek is figyelembe ve­szik gépesítettségük fokát kollevtíváiuk munkáját, ere jét és sok mellékesnek tű. nő körülmény megvizsgálá. sa után mond ják ki. hogy ezt a beruházást egy-két hónap, pal a- határidő előtt betud­ják-e fejezni. így építőipari vállalat jó gyakorlata és fel. készültsége döntően mégha, tározza a beruházás sorsát. A Kelet, magyarországi Közmű és Mélyépítő Válla­lat jónéhány jelentős léte­sítmény gyors, jó minőségű befejezésével hívta fel ma. gára a figyelmet. Csupán két lényegest említünk. A fé. nyeslitkei vasúti kocsijaví. tót egy, a nyíregyházi tej­üzem és tejporgyárat három és fél hónappal a vállalt idő előtt készítették el. Hogyan csinálták? Milyen módsze­rekkel dolgoznak? A tejüzem esetében az volt a cél. hogy a porító üzem kilenc hónap múlva üze­meljen. Ehhez viszónt a KEMÉV-nek meg kellett változtatnia a tervezett szer. vezési formát, hiszen a be­ruházás sorrendje nem volt számára megfelelő. Csak a rugalmasság segíthetett. Még időben elkészítették a léte­sítmény egészéhez tartozó szennyvíz és vízhálózatot. NEMCSAK EBBEN A / PÉLDÁBAN, de bármilyen hasonló esetben könnyebb a helyzetük, ha olyan vállala­tokkal dolgoznak együtt, melyekkel nyíltan megbe­szélhetik a gondokat, a hosszadalmas levelezések he. lyett személyes megbeszé. léseket tartanak. Ez több energiát igényel ugyan, de időben nem hosszabb, mint a sorok mellé írt. postafor­dultával érkező megjegyzés. ,B. J, A MAGYAR OPTIKAI MÜVEK MÁTÉSZALKÁN építi'fel legkorszerűbb szemüveg­lencse gyárát. Az elkészült üzemrészben a keresett szemüveglencsék ezreit készítik naponta a Szatmári munkások. Képünkön: az új gyár impozáns képe madártávlatból. (Elek Emil felvétele) Gyarmati diákok nyara J\ég-y íaBaíerem áŐB*iésie*e Mellék üzem ek A TSZ-EK MELLÉK­ÜZEMÁGI TEVÉKENYSÉ­GÉRŐL sok szó esik mosta­nában is. Dicsérő a hang akkor, ha arról van szó. hogy egy.egy szövetkezet saját termékeit dolgozza fel, üzemi tevékenysége kötődik a mezőgazdasághoz. Ez logi­kus. hiszen a szövetkezetek, ben dolgozók nagy többsége hozzáértéssel nyúl akár al­mához, akár uborkához, ügyesen és ötletesen alkal­mazkodik a feldolgozó gél pekhez. És még valamit, amiről viszonylag kevés szó esik: öröme is nagy, hiszen saját gazdaságának terméke, it látja átváltozni, magasabb értékkel piacra kerülni.-Tudunk kiváló léüzemek. röl. ismeretes egy-egy közös gazdaság nagyszerű konzerv, gyártása. Osztatlan sikert aratott Nyíregyházán is tsz húsüzemből kikerülő sokféle áru. Sokan érdeklődnek a burgonya feldolgozása iránt, legyen szó akár tisztításról, hasábozásról. Sokhelyen az alma tartósítása jelent fog­lalkoztatást" és nagy kiegészi. tő jövedelmet. Mindehhez tegyük hozzá: a tsz-ek fog. lalkoztatási helyzetén kívül ez a jellegű ipari termelés a piacot is színesebbé teszi, változatos ízekkel, árukkal lepi meg a fogyasztót. Ha­sonlóan szükséges és jó vé­leményt váltott ki az építő brigádok működtetése, az egyéb lakossági szolgáltatá­sok megszervezése. A REÁLISAN GONDOL­KODÓ termelőszövetkezetek éppen ebből kiindulva ' a fentieket favorizálják. Tud. ják, hogy a kis ipari manu­faktúrák, amelyekben a csa­vartól kezdve a műszerfalig mindennel kísérleteznek, kérészéltűek, és a legritkább esetben bizonyulnak kifize­tődőnek, jónak. Szabolcs-Szatmárban is’ van néhány példa, amely fi­gyelmeztet. A nagy garral beharangozott Zsiguli.prog. ram a vállalkozó tsz-ben ku­darcot vallott. Másutt mű. anyagjigurák préselésével foglalkoznak. Van olyan gaz­daság. amely egV megalapo­zatlan Ígéretet kapván már 700 ezer forintot ruházott be jövendő sportszerüzeméhez. Ismerünk szövetkezetét, ahol vasipari tevékenység, de fi­gyelmeztető. A melléküzemhez ugyan­is, mindig kell vezető. Ez jön valahonnan. Általában kóbor lélek. Kívánságára veszik a házat, berendezik. Aztán kapja a havi 5—7 ezer forintos fizetést. A kis műhelyekben 8—10 embert foglalkoztatnak, akik sokszor elemi technológiai ismeretek nélkül végeznek bonyolult munkát. Az eredmény per­sze elképzelhető. Időszakos konjunktúra, majd felborul az ipari üzemmel, gyárral kötött megállapodás. A nö­vekvő minőségi követelmé­nyekkel nem bír megküzde­ni a korszerűtlen üzemecske. Törvényszerű, hogy a szó. katlan munka, a szakembert is próbára tevő követelmény, a kudarc messzemenően ki­hat a tsz tagságának hangú, latára. Bátran fogódzik a föld termékébe, tudja mii, lehet, és főleg azt. hogyan. Ezek a kezdeményezések a tagak elképzeléseitől sem idegenek, amit bizonyít, hogy egy-egy tsz savanyító- ban, almafeldolgozóban, hús. üzemben szívesen vállalnák munkát fiatalok, idősek egy. aránt. A TSZ-EK IPARI TEVÉ­KENYSÉGÉNEK folyama­tos felülvizsgálata szükséges. Tévedés lenne azt hinni, hogy mindez önállóságuk csökkentését jelenti. Éppen ellenjtezőieg. A folyamat jó mederben tartása elsősor­ban a tagok érdeke. B. L. Tiszabecstől Nyírbátorig, Mátészalkától Szatmárcse- kéig, vonaton és autóbuszon izgatott diáklányokkal lehe­tett találkozni a tanévnyitó után. Fehér blúz. sötét szoknya. Beszélgetnek. — Te részt vettél a ház­táji építőtáborban? — Jelentkeztem, de elfo­gyott a tégla. Viszont a fa­lunk folyami kavicsot adott. A fehérgyarmati Petőfi Sándor szakközépiskola di­ákjai nyáron, két turnus­ban — „Tied az iskola ma­gadnak • építed” — segítet­tek egy új emeletet húzni iskolájukra, amely már szűk lett négyszázuknak. Az építés kalandos törté­netéről beszélgetünk a diá­kokkal, tanárokkal és első­sorban Farkas János igazga­tóhelyettessel­Negyvenezer forintért diákmunka ) Lassan kibontakozik a történet, itt tulajdonképpen négy tanteremről van szó-1 Méghozzá háromszor négy tanteremről. Négy olyanról, amelyik megszűnik. Négy olyanról, amely még nem épült meg. És négy olyan­ról, amit kölcsön vettek. A négy megszűnt az ud­varon áll, fabarakkban- Ez még árvizes emlék. Már áz árvíz után úgy. volt, hogy kibővítik az iskolát, amely négy. járás fiataljainak ad számviteli és kereskedelmi képzettséget is. az érettsé­gin kívül. Aztán az árvíz után elég sokáig tartott, amíg véglegesen megállapí­tották. hogy a jól elkészített- iskolaépület nem süllyedt meg, rá lehet húzni azt a bizonyos emeletet, a négy tanteremmel. Addig az árvi­zes barakkban voltak ezek a nélkülözhetetlen tanter­mek. — Egészen romantikus hely diáknak!... — jegyzi meg az iskola egyik vendé­ge­— Köszönöm szépen! — horkan fel az igazgatóhe­lyettes. — Volt úgy télen, hogy mindössze plusz öt fo­kos hőmérsékleten folyt az óra. De volt fagypont alatt is. Kabátban körülültük a kályhát, nem mondom, ba­rátságos volt. De a térdére kiterített füzetekben szá­moló diáknak ugyanolyan nehéz " matematika-tételeket kellett aztán a későbbiek során megoldani, mint. aki máshol kényelmesen dolgo­zott. Kimutatás: — Diákjaink iskolaépítési társadalmi munkájának ér­téke már jóval felül van a negyvenezer forinton. Húsz iuífztncny segít Mert az iskola tetején már ott piroslik az új eme­let-téglafala- Két turnusban dolgozott rajta a nyári va­kációban a két soros osz­tály, a III/A és a III/C. Meg négy elsős, összesen harmincnyolc diák. Útközben hARCSAK. A brigád hat főnyi. A fehérgyarmati Halá­szati Szövetkezet válogatott legénysége. A két csónak két­szer száz méteres „két-tükrös” hálót vonszol a szűz vizen. Az első őszi lehalászást az Űj- Túron végzik, a tiszai bukó­gát közelében. Ez bizony nem az az ártat­lan kis patak, ami Nagyar kö­zelében „siet a Tiszába, mint a gyermek anyja kebelére”. Komoly, Szamos nagyságú fo­lyóvíz, amely több méter ma­gasból zuhog alá a habtörő betontálcákba. Hat éve nem halásztak itt a szövetkezet emberei. Utol­jára 1967-ben. Kíváncsian várják az eredményt. Nem is. csalódnak. A végeredmény 154 kiló keszeg, 78 kiló csuka és 115 kiló harcsa. (Nem rossz kezdet az ősz elején. Egy hó­nap múlva kezdődik az álta­lános lehalászás a szövetke­zetben.) ' ,.A halászás mindig olyan egy kissé, mint a lottó” — mondja az egyik csónak gaz­dája a diadalmas kis flotta kirándulása után. Valóczky Sándor fehérgyarmati, el sem tudná már képzelni az életét enélkül a szép, izgalmas fog­lalkozás nélkül. Közbevetjük, hogy talán egy ilyen, évek óta szűz vizen biztosra mehettek. Hiszen a hal összegyűlt, elszaporodott. Csak oda kellett menni és ki­fogni. Nagy József brigádvezető sietve megtörli a száját és közbeszól: — Nana. Nem olyan egy­szerű a dolog. A hal ravasz állat, okos állat, igen ügyesen tudja védeni az életét... A nagyari származású, víz- és hal-ismerő brigádvezető itt mintha egy kissé elszomorod­na. Már-már hajlandóak va­gyunk harcsabajuszáról, kissé csapzott hajáról arra gondol­ni, hogy elfilozofált, hogy íme lám, a halnak az élete védel­me, a halásznak meg az a dol­ga ... Még a szemünk is könny be­lábad. De még idejében eszünkbe jut, hogy nem a „harcsák apjának” is beillő idős halász bölcsessége miatt, hanem, mert beszélgetés köz­ben teleaprítottuk a finom halászlevet csípős paprikával. És ezt az ételt élvezni, és ugyanakkor filozofálni a ha­lakról, nos, ez egyszerre nem megy... ★ TAMÁS BÁCSI. Az asszo­nyok egész délelőtt főzték a finom húst, hámozták a bur­gonyát a kölesei öregek nap­ján, a művelődési ház udva­rán Nőtanács-tagok, kapához szokott kezűek és asztal mel­lett dolgozók egyaránt. Meg KISZ-esek, élükön a titkár­lánnyal. Bent, a nagyteremben két­százhúsz idős falusi embernek terítettek. A termelőszövetke­zet elnöke arról beszélt, hogy ebben a faluban hetven éve­seket is lehet - rendszeresen látni a mezőn, nem lehet őket lebeszélni róla, a munka az életelemük. És akik mindent megtesznek a községükért, értük a községnek is mindent, el kell követni. A .fiatalok kis műsorral kedveskedtek. Valahonnan — mint ilyenkor szokott lenni —, előkerültek a muzsikusok is, és bizony sok íiatal meg­irigyelhetné, hbgyan bírta né­hány idős asszony, férfi — ha nem is órákig — a szép, ke­mény, már-már elfeledett, ko­pogósán kemény csárdást, nagyapáik táncát. Itt volt a 88 éves idős Her- náczki Ferenc, aki két’világ­háborút vészelt át és közben a jelentkezéseket a csendőr­ségen. Es itt volt Radács Károly, aki ugyancsak 77 éves, de az­ért az egyik utolsó élő vörös katonája a falunak, ahol bi­zony, még 33 napig sem tar­tott a „Tizenkilenc”. Érdekes módon, maga he­lyett szívesebben beszélt a há­rom utolsó negyvennyolcas honvédről, akiket még látott gyermekkorában. Hadi Antal volt az egyik, Damjanich vö­rös huszárja és szerinte azok a legjobb katonák. Simon Mi­hály, a másik olyankor min­dig ráduplázott: „És Lenkei százados népfölkelői, azok mik voltak ?” (Mert ő is közé­jük tartozott.) Bakk Lajos, a harmadik negyvennyolcas ilyenkor csöndesen közbe­szólt: „Csendesebben, ha Gá­bor Áron tüzérjével beszél­gettek .. Az 1908—11-es években haltak meg. De mire eddig ért a mesében Radács Károly, el­állt a lélegzete. Mert az ajtó­ban megjelent — két fiatal támogatásával — első világ- háborús bajtársa, akiről már senki sem hitte, hogy el tud jönni. A falu legidősebb em­bere, Homoki Tamás bácsi. Bizony, már jóval túl a ki- lencvenen is. Két éve nem volt már Öregek Napján ... — Merthogy egyre gyen­gébb a láb — mondja, kissé reszkető hangján. És mind­járt utána, gyöngéden maga elé tolva feleségét: — Októberben lesz hatvan­két esztendeje, hogy együtt élünk, jóban rosszban. Nagynehezen leült. Aztán megette a finom falatokat. Utána pedig, meghazudtolva saját szavait, felállt és mon­dott egy olyan húszperces, pattogós köszöntőt, hogy bi­zony. még a férfiak is elővet­ték a zsebkendőiket. A virá­gos faluról, ahol jó lenne jö­vőre is találkozni. A vezetők­ről, . akiknek legyen olyan tiszta az élete, mint a liliom. Mindenre tudott rigmust, har­sány hangja betöltötte a ter­met. (GNZ) Az igazságnak tartozunk azzal, nogy az elkésett épít- Kezés meggyorsításához húsz szerv, intémény. szövetkezet i<5 segített. A fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád és Üj Élet termelőszövetkezetek, a helyi ÁFÉSZ, Tiszabecs, Milota, Szatmárcseke, Son­kád, Fülesd szövetkezetei. Volt, aki a szállításban segí­tett — nagy értéknek bizo­nyult ez is- Volt. aki építő­anyagot adott, mert a Calu gyerekei is idejárnak. Nyolc­van köbméter folyami ka­vics érkezett így és ugyan­ennyi -homok. A Fehérgyarmati Állami Gazdasággal külön alkut kö­töttek. Harmincnégy gyerek kilenc napig ribizlit szedett az állami • gazdaságban. Az iskola ezért negyvenezer da­rab téglát kapott. A száztizénnégy elsős énp úgy örült neki, mint a nyolcvan negyedikes. Csere-Iere Mindezek ellenére a tanév nyitására még nem volt kész az új emelet- A nagy­községi vezetők összeültek az általános iskola igazgaló­jával és a következő meg­állapodást kötötték: Az , ál­talános iskola átenged dél­előttre két tantermet (ezt délután a szakközépiskola visszaadja. Két műszakban nem tanulhat minden szak­középiskolás, száznál több bejáró gyermeket érintene.) Egy harmadik tanteremnek kölcsön vették a szomszédos járási művelődési központ ifjúsági klubját. (A klub addig felköltözik a színpadi öltözőbe.) Negyedik terem­nek pedig átalakítják a je­lenlegi tanári szobát. A tarr^” évnyitó után már cipelték is a bútorokat- Tanárok, igazgató meghúzódnak addig két kis fülkében. Általános iskolás délutáni műszakban nem tanulhat sokáig. A „visszajáró” tan­termeket fél egyig át kell adni, ezért a negyven perces órák és az összesen huszon­öt perc szünet. Még hátra van a tornaóra. Heti négy. osztályokkal be­szorozva, harminchat. Ebből tizenkettő kölcsönbe a gim­náziumban. A többi a sport, pályán, amely szerencsére a szomszédban van. De hol mosakodjon utána a gye­rek? Most készül a volt sze­neskamra átalakításának terve, csatorna is kell hozzá­És a diákok, társadalmi munkájuk árából már húsz­ezer forintot raktak össze, saját sportpálya építésére. Hely van. Lelkesedés is. Az új tantermek még ez évben elkészülnek. És, a diákokkal beszélgetve, azt tapasztaltuk, egyáltalán nem ártott meg nekik, hogy részt vehettek a küzdelem­ben saját iskolájukért. Sőt! Geszfefyí Nagy Zoltán ' í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom