Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

4- oldal KELÉT-KAS^ AftÖRSZA« 1973, szeptemSer T; Szülők fóruma i Uj tanév— új feladatok A gondtalan nyári szünidő, a pihenés, a felfrissü­lés, az erőgyűjtés ideje lassan lejárt. Napjainkban egy­re inkább az új tanévre történő lázas felkészülések, fellángoló ambíciók, reményteli várakozások jellemzik a nevelőket, tanulókat és szülőket egyaránt. Mindany- nyian érezzük, hogy ismét tanítani, ismét tanulni kell, hogy újabb munkás 10 hónap következik az iskolák­ban, mely mint az eddigi tanévek annyiszor, újra ma­gában hordja az iskolai élet örömeit, bánatait, sikere­it, sikertelenségeit. Az idei tanévkezdés azonban mégis sokban külön­bözik az eddigi megszokottaktól. Ennek alapja az MSZMP KB 1972. június 15-1 határozatában gyökere­zik, melynek nyomán egész társadalmunk fejlődése szempontjából nagy jelentőségű munka bontakozott ki nevelési-oktatási rendszerünk tovább fejlesztése érde­kében. A párthatározat állásfoglalásainak és szellemé­nek érvényesítése, gyakorlati megvalósítása érdekében az 1973/74. tanév üjabb, fontos állomást jelent, mert szeptembertől az iskola tartalmi munkáját és életét meghatározó, korszerűsítő új dokumentumok, intézke­dések, állásfoglalások bevezetésére kerül sor. Ilyenek: áz új réhdtat-tás, a tananyagcsökkentés, az átlagosz­tályzat eltörlése, a testnevelési órák számának emelé­se, az írásbeli házi feladatok mennyiségének korláto­zása, állásfoglalás az ifjúsági szervezet további mun­kájáról, a tanulók kötelességeiről, jogairól, az iskolai házirendről... stb. Ezek a fontos, lényeges változások az iskola falain belül a gyermekek érdekében történ­nek s mindenekelőtt azért, hogy az iskola az eddigi­nél nagyobb mértékben tehermentesítse a szülőket gyermekeik tanulmányi előrehaladásában; hogy a reá­lisabb követelmények támasztásával tartósabbak le­gyenek a tanulók ismeretei és megbízhatóbbak a kész­ségeik, képességeik; hogy a tanulók egészségesebb ter­helésével derűsebbé, otthonosabbá váljanak az isko­lák; hogy a nevelés-oktatás tervszerűségének, haté­konyságának növelésével a tanulók közösségi élete, munkafegyelme, kötelességtudata, felelősségérzete erő­södjék — azaz nyugodtabb légkörben jobb eredménye­ket érjenek el a következő 10 hónapban és azt köve­tő években. A feladatok megoldása csak az iskola falam belül nem valósítható meg. Azt is látnunk kell, hogy vala­mennyiünkre nagyobb feladatot és felelősséget ró. Ép­pen ezért, e folyamatban nélkülözhetetlen szerepe van a családi nevelésnek, a család és iskola együttműködé­sének. feltehetjük a kérdést: Mi a szülők feladata az új helyzetben? A válasz sokféle lehet, de a tanév fő feladataiból eredően mindenekelőtt az,: hogy vala­mennyien megismerjük az iskola falain belül jelent­kező új feladatokat, az iskolák elképzeléseit a megva­lósításukra, s mérlegeljük sajátos tennivalóinkat. Fon­tos, hogy legyen időnk, figyelmünk, türelmünk meg­hallgatni gyermekeink iskolai örömeit, nehézségeit. Biztosítanunk kell számukra, hogy a családi körben eltöltött órák derűs légkörben, elegendő szabad idő biztosításával, róluk való fokozottabb szülői törődéssel teljenek el. Meg kell vizsgálnunk gyermekeink túlterhelésé­nek „otthoni” forrásait. Meg kell győzni önmagunkat, ha kell másokat is, hogy a gyakran előforduló, de sokszor megalapozatlan szülői követelményeink — ezek legtöbbször türelmetlenségünkkel is párosulnak — gyermekeinkben nehezen kiegyenlíthető feszültséget eredményeznek, melyek legtöbbször gátjai egyenletes tovább haladásuknak (pld.: rendkívüli órák és foglal­kozások, különórák; stb). Ugyanakkor meg kell szün­tetnünk, hogy csupán kényelmi szempontból, vagy oda nem figyelésből a családban gyermekünk kima­radjon a közös munka, az otthoni munka számára el­végezhető részéből. Szükséges, hogy tájékoztatás;- ad­junk az iskolának, az osztályfőnöknek — közvetlenül, vagy a szülői munkaközösség választmányi tagján ke­resztül — mindarról ami a szülői közvéleményt foglal­koztatja. Lehetőségünk van javaslatokat tenni — az előbbi út szerint — az iskolai házirend és napirend kialakításához, az iskolai hagyományok rendszerének formálásához is. A tanév feladatai az iskola és a szülői ház együtt­működésének új lehetőségeit is kínálják. A fontos az, hogy mindnyájan megtaláljuk ebben helyünket, mert közös ügyünk, gyermekeink és ifjúságunk nevelése érdekében az azonos elvi álláspontok, a folyamatos nevelőtársi kapcsolatok kialakítása, tovább fejlesztése az iskola és család között — számunkra nem társadal­mi, önként vállalt feladat, hanem kötelességünk ter- fnészetes része. Vass Lajosné Fazekas Lajos: ZÁPOR Szél karmára Totyogóban, felleg akadt. kicsi tóban szél karmától ruca, liba fel lé hasadt. mind, mind ott van. Csobogó ér Totyogó most úgy megárad, minden utca, viszi hátán dől a zápor a esőszházat. a falunkra. Esik, esik S ha megáztat kutya iszkol. ez a zápor, tt kiskacsa megszáradok meg lubickol. napsugártól. * Ifjúság ® Ifjúság » Ifjúság % Ifjúság Ifjúság Ifjúság A virággá lett pásztorlányka VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. (Második négyzetben L) 6. Egymást követő betűk az abc-ben. 7. Időjelző szerkezet. 8. Házi­állat, népies kiejtéssel. 9. Török név. 11. Község a nyíregyházi járásban. 12. Perigetős hangszer. 14. Cse­rél. 16. Megfejtendő (a víz­szintes 1 folytatása). 18. Olasz folyam. 20. Ilyen szarvas is van. 21. Egymást követő betűk az abc-ben. 22. Talpon van. 24. Zöldsé- get-gyümölcsöt felvásárló és értékesítő szervünk. 25. !CDÁT. 27. Ilyen medvét is láthatunk az állatkertben!!! 28. ízesítő. 29. Némán kie­szel !!! FÜGGŐLEGES: 1. Burgónyafélé, dé női név is. 2. Réndbenlévő. 3. Ma délután ünnepi adás- sál köszönti az Iskolatele­vízió a tanévnyitást. Mint Kelemen Endre, az osztály vezetője elmondotta, az Is- kolatelevízió az 1973—74-es tanévben mintegy 500 adást sugároz. Az idei tanévben — az előzőhöz hasonlítva -— körülbelül 5000 új műsor- perc az „időtöbhlet”. Az egyik legérdekesebb új sorozat az alsóbb tagozatú iskolák I—IV. osztálya szá­mára induló „Énekeljünk együtt”. A program lénye­gében a Kodály énektanítá­si módszer gyakorlati be­mutatója, s a gyerekeket játékdalra, eljátszható ének­re oktatja úgy, hogy min­dig valamiféle hangszeres produkcióhoz is kapcsolódik. Uj filmekkel bővül a VIII. osztályosok számára sugár­zott magyar irodalom óra is. Valószínűleg karácsony­kor kerül képernyőre a nagy érdeklődésre való te­kintettel a Mikszáth Kál­mán életéről és munkássá­gáról forgatott produkció. Északi ország pénze. 4. Kö­zépen átad!!! 5. Lent. 6. Ütőszerszám. 10. Kézzel je­lez. 11. A zálogház modern változata. 13. Kopasz. 14. Igen öreg. 15. Üzemanyagot vételez. 17. Nemzet. 19. Ilyen szer pld. a szesz, terpentin, aceton. 21. Építőipari alapa­nyag. 23. Túlzott hőemelke­dés. 24. Tisztít. 26. Állóvíz. 27. Mikszáth Kálmán. MEGFEJTENDŐ: Vízszintes 1 és 16. Múlt heti megfejtés: SÁ­ROSPATAK — KISVÁRDA — VAJA. Könyvjutalom: Szabó Gabriella és Olasz Tamás Nyíregyháza, Szlovenszki ibolya Nyírtelek, Szabolcsi Erzsébet Apagy és Reményi Mária Márk. Az Iskolatelevízió rendelé­sére „filmleckét” forgat­nak Radnóti Miklósról és Móricz Zsigmondról is. Javában dolgoznak a régi sorozatok felújításán — fi­gyelembe véve a tananvag- csökkentést. S2ámos eddigi műsor — a VI—VII. osztá­lyos élővilág, a VII-es ké­mia — lekerül a kéoernyő- röl, csak azok maradnak to­vábbra is használatban, amelyek ma is aktuálisak. A következő év első felé­ben az V. osztályos föld­rajzból készül 16 részes so­rozat. Az új filmesztétika­sorozat „Bevezetés a film­elemzésbe” címmel kerül a tabutok elé, sűrítetten még az első félév folyamán. Balogh Jenő professzor j irányításával 20 részes szí- ’ nes filmsorozatot készítet­tek „A látás hatalma” cím­mel, amely a látás anató­miai, pszichológiai alapjai­tól követi nyomon az esz­tétikai ízlés kialakulását. NÉMET MESÉBŐL FORD.: PFEIFER VERA Élt egyszer, egy árva li- ,bapásztorl.ányka. Nem volt annak senkije, csak a falu libái. Minden hajnalban ki­hajtotta őket a rétre, s míg a libák a patakban úszkál­tak, vagy a friss, zöld fü­vet tepegették, a kis pász­torlányka leült a patakparti fűzfa árnyékába, és gyer­mekláncfűből koszorút font a fejéré. Azután a kezébe fogott egy fűzfavesszőt, mint a királyok szokták a kormánypálcájukat. é.s így illegette-billegette magát, bámulta tükörképét a patak vizében. Történt egy napon, ami­kór a pásztorlányka újra ki­rálylánynak képzePe ma­gát, tükörképét a vízben né­zegetve. megpillantott a na-, tak partján, a homokban egy _ sebesült pisztrángot. A jószívű lánykának megesett a szíve a szegény halon, mely már alig lélegzett, óvatosan felemelte, megsi­mogatta, azután vissza­eresztette a patak vizébe. A sebesült pisztráng a vízben új • erőre kapott. Egyet-kettőt. csapdosott a farkával, azután eltűnt a lányka szeme elől. de rövi­desen újra visszatért, s ki­emelkedett a vízből a lány­ka előtt, egy parányi arany koronával a fején. Köszönöm lányka a jó­ságodat. Tudd roog, hogy én a pisztrángok királya va­gyok. s mart visszadobtál a vízbe, három kívánságodat teljesítem. De jól vigyázz, amit kívánsz, az/ azonnal teljesül és visszavonni nem lehet — mondta a piszt­rángkirály és eltűnt a lány­ka szemei elöl. — Csak álmodtam az egészet, ez nem lehet igaz — dörzsölte a S2emét a lányka — hiszen hogyan is lehetne egy halnak olyan hatalma, hogy valakinek a kívánságát teljesítse. — Lassan, gondosan összete­relte a libáit és hazafelé indult. Ahogy beért a falu­ba, áá egyik ház falán cso­dálatos, piros futórózsákat pillantott meg. — Ó. de jó ezeknek a ró­zsáknak. mindenki őket bá­mulja. De szeretnék én is ilyen szép, illatos virág lenni. Ahogy a kívánságot ki­mondta. a szeme becsukó­dott, s amikor magához tért, már egy parányi, fe­hér házikó oldalához tá­A körtefán tündökölve lángol a gyönyörű körte, megérlelte a napocska illatosra, zamatosra. A lombok közt csücsül Peti, a körtéket szedi, szedi, lenn pedig a kicsi Klára szedegeti székre állva. masztótt karón kapaszkodó rózsaágon virult, sók-sok társával együtt. — Jaj. de jó dolgom van — örvendezett a pásztor­lánykából lett rózsa —szép, fodros, piros a szdknyác»- kám és édes az illatom. Ekkor azonban megjelent egv töpörödött, öreg nénike, kezében egy nagy ollóval. — Gyertek rózsácskáim, gyertek — mondogatta — hadd szedjelek csokorba benneteket egyetlen, unokám névnapjára. De a pásztorlánykából lett rózsa minduntalan .el­hajolt a nénike ollóia elől, majd tüskéjével csúnyán, meg is szúrta. — Hogy is ne. még mit nem! — Hiszen ha a néni­ké levág, egy nap alatt el- hervadok, elsorvadok; In­kább nem akarok rózsa len­ni, hanem valami szép. kü­lönleges üvegházi növény. Amint ezt kimondta, egy üvegházban találta magát, mint féltett, melengetett tubarózsa. De ott párás me­leg volt, s a libapászorláhy- kából lett tubarózsa majd­nem megfőtt, hát vágyott volna ki a hűvösebb. sza­bad levegőre. Elsóhajtótta magát: — Bár csak valahol egy olyan kertben lehetnék, ahol nem lenne ilyen ször­nyű, párás meleg, hanérn jó hűvös, és ahol nem lenne semmilyen más virág, amely elhomályosítaná az én szép- ségemet. Ez a harmadik kívánsá­god, de legyen ahogy aka­rod — emelkedett ki az üvegház akváriumából a pisztrángkirály. — Azt hit­tem, hogy valami szép, em. béri dolgot fogsz kívánni te ostoba kislány, de te vi­rággá akartál válni. Voltál futórózsa, nem tetszettemért önzőén csak magadnak akartál illatozni. Most tu­barózsa vagy, cié neked tűi meleg az üvegház. Légy hát — ahogy akarod — ősziró­zsa. mely hűvös, deres éj­szakákon. fagyos hajnalo­kon egyedül nő a kertben. Es abban a pillanatban A libapásztorlányból lett tuba­rózsa kint találta magát egy hűvös, őszi kertben. A Zórú szél elől fázósan húzta ösz- sze sötétpiros szirmait. Azóta is az őszirózsa a kert utolsó virága. Egyedül álldogál, társak nélkül, s keserű Sóhajait már csak az őszi szél hallja. íme, ez a virággá lett fi- bapásztorlányka történeté. Bólong a szép hatalmas fa, gyümölcseit osztogatja, számára az a boldogság, ha az ágait lefosztják. Nagy anyu is kap belőle, neki is jut kosár körte. Jaj de örül nagyanyuci, a kö62önet ezer puszi. ölbey Irén ■ - . ' ts» ff Sí* Ma évadkezdés az Iskolatelevízióban KÖRTE Mézeshetek — után Az ifiasszony tényleg ifi és szép. Mindezt nem azért bocsátom előre, mert ha szép asszonyokról van szó egy írásban, az az olvasók egy rétegénél eleve sikerre számíthat. A dolog lényegéhez tarto­zik, hogy fiatal házaspárról, szép asszonyról és szerelmi házasságról van szó. A há­zasság azonban sebesen ha­lad a zátony felé, s hogy mi viszi arra, azon hiába töp­reng a rosszul kormányzó házaspár. Próbáljuk megha­tározni, hol hánykolódik szerény kis hajójuk, a hét­köznapok szürke tengerének szélességi és hosszúsági fo­kain. Nincs pénz, ami súlyt ad­na a hajócskának. Nincs? A férj kezdő mérnök, 1800-zal. Az asszonyka megbecsült technikus 1900-zal. A szoba meglehetős, a famíliánál, de legalább ingyen. Hó végi haj­rában vacsorajut tatás a nagymama „Róbert bácsi konyháján”. Bútor megvan, a lakás lehetőség: örökségre­mény a nagynénitől. Szóval csak meglennének. Egyéves házasoknak nem rossz körül­mények. Mi szél fújja a vitorlát? A mézeshetek, hónapok letel­tek, előfordul már a „juszt is nekem van igazam”. El­tart a frontátvonulás napo­kig. A szivárványok vihar után még igen színesek. De a sok mak'acskodás megtép­te a kötelékeket, azt mérege­tik titokban, hogy más is olyan férj lenne, más is olyan feleség lenne, vagy kü­lönb? A jelszó: válásra még éppen telik... Azon izgulok, nehogy je­lentkezzék a kisbaba, mie­lőtt eldől a sorsuk, nehogy harmadik szenvedője legyen kísérleti éveiknek! Szerették egymást, már három éve, az anyakönyvi bejegyzéskor azt hitték, ki­kötőben vannak. S azóta nem látják a partot. Nincs „ne haragudj, én hibáztam”, nem létezik „neked van iga­zad”, elő se fordul „nem baj én is elszúrhattam volna”. De van egymás méricskélése, van: „látod, tiszta süket vagy” és „az ember plafonra mászik miattad”. És tromfra., tromf, „adósság” törlesztés nélkül nem marad. Egyiknek sem jut eszébe; mit akarunk tulajdonkép­pen? Hol találjon az ember menedéket, hátországot, ha annál nem, akit szeret? Mire szövetkeztünk: egy nászútra, vagy egymás bécsülésére, szeretetére ? Két szép, okos fiatal. Tel­jesen járatlanok a diplomá­ciában, a házasság egymást segítő és tisztelő, egymásnak erőt és önbecsülést adó, el­néző szeretetében. Szépen élni nem könnyű. De nem „tudomány”. Mikor leli meg a kis hánykolódó hajó két, immár „tengeri beteg” utasa a bol­dogító „földet”? Szőke Mari®

Next

/
Oldalképek
Tartalom