Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

Í97S. szeptember SU.' KELET-MAGYÁRÖRSZAS * minisztertanács TÁRGYALTA j a nyomában így alakultak ar árak Az a rendszeresség, amely­nél a Minisztertanács szá- monkéri és vizsgálja a fo­gyasztói árszínvonal, s az árak alakulását nemcsak a közvélemény érzékenységé­nek tükröződése, hanem a párt gazdaság- és életszínvo­nalpolitikájának e szemszög­ből való következetes figye­lemmel kísérése is. A fo­gyasztói logika kissé sántít: 3iem veszi készpénznek a sokrétű vizsgálódással készü- lő statisztikákat, de annak tartja a maga személyes ta­pasztalatait. Ám ezek a ta­pasztalatok sem egyértelmű­ek. hiszen például az alma olcsóbb volt augusztusban, mint tavaly, ugyanakkor jú­liusban a paprika ára utca­hosszal verte az 1972-est, au­gusztusban viszont fölhagyott a rekordjavítási kísérlettel . .. Nincs, nem lehet olyan nyil­vántartás amely képes lenne minden család, valamennyi fogyasztó vásárlásait, kiadá­sait számontartani, az átla­gokból viszont a fő jellemzők kiolvashatók. ' Mit értünk ezen? Azt Pél­dául, hogy az Idei népgazda­sági terv a fogyasztói árszín­vonal 3,6 százalékos emelke­désével számolt, s az első félévben ez 3.7. de január- augusztus között már csak 3,6 százalékot tett ki. azaz nyolc hónapot figyelembe véve nem nőtt túl a megengedett hatá­rokon. Továbbá azt. hogy — föltehetően a központilag el­határozott. s több szakaszban végrehajtott árcsökkentések hatására — a korábbinál gyorsabban bővült a ruházati cikkek forgalma, s hosszú idő-után az iparcikkek eladá­sa ismét meghaladta az élel­miszerekét. Azt is a fő jel­lemzők közé kell'sorolnunk, hogy a párt Központi Bizott­sága 1972. novemberi ülésé­nek határozatát megvalósítva — intézkedések sorozata szol­gálta az indokolatlan ármoz­gások megszüntetését. A Mi­nisztertanács június 21 -i ülé­sén határozatot hozott a tisz­tességtelen haszonról, kiadás­ra kerültek a termelővállala­tok számára a- kalkulációs i irányelvek, kötelező érvény­nyel miniszteri utasítás írta elő bizonyos olcsó árucikkek állandó kínálatát, fokozódott az árellenőrzés . . . Vajon tisztázódott minden az „árfronton” elült a csata­zaj ? Ahogy a napi tapasztala­tok, úgy a Minisztertanács ülése sem sugallja ezt, Az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnökének megvitatására ke­rült jelentése egyebek között aláhúzza azt a rövid és hosz- szabb távon egyaránt igaz. fontos tényt, hogy a kedvező változások játszották a döntő szerepet, s csak csekély mér­tékben indultak ki a vállala­toktól ilyen kezdeményezé­sek. Tény, hogy az ipar a keres­kedelemtől a tavalyinál jó­val több rendelést kapott, s a kínálat növekedése minden bizonnyal elősegítette, hogy például az iparcikkek árszín­vonala idén. a számításba ve- hető nyolc hónap alatt csu­pán egy százalékkal emelke­dett. Ugyanakkor a központi áremelés játszott köZre ab­ban, hogy 12 százalékkal csökkent az égetett szeszes­italok eladása, de abban is, hogy a tej-, tejtermékeké sajnos úgyszintén ... A ve­gyes ármechanizmusnak — ahogy a szakemberek napja­ink árrendszerét jelölik —, az „árrolónak” vannak olyan mozgásai, amelyek el­lentétesek a távolabbi célok elérését szolgáló törekvések­kel, de ezeknek a mozgások­nak a mennyisége, ereje e kellő korlátok közé szorítha­tó, ezt bizonyította az eszten­dőből eltelt kilenc hónap. A fogyasztó elkönyvelhe­tett megtakarításokat — a ruházati cikkeknél végrehaj­tott árleszállítás. sok gver-’ mekruházati áru árának rögzítése. a szezonális ked­vezményes tüzelővásár, az engedményes nyári vásár, több tartós .fogyasztási cikk olcsóbbá válása segítségével, de voltak a vártnál nagyobb kiadásai is. A reálbérek meg­gyorsult növekedése, a reál- jövedelmek , tervezettnek megfelelő emelkedése azon­ban nemcsak ellensúlyokat, hanem többletsúlyt is rakott a mérleg serpenyőjébe. <M) Palackos gáz 80 ezer lakásban Az országos gázprogram megvalósítása nyomán Sza- bolcs-Szatmár megyében is növekszik az új, korszerűbb fűtési eljárást alkalmazó ház­tartások száma. Mig a terv­időszak előtti évben, 1970- ben a megyében a háztartá­soknak csak 44 százaléka volt ellátva vezetékes, vagy palackos gázzal, ez az arány 1975 végére már megközelíti az 50 százalékot. Még kedve­zőbben alakul a helyzet Nyíregyházán, ahol a telített­ség a tervidőszrk végére el­éri a 92,5 százalékot. S hogy ez mennyire jó. ahhoz tudni kell, hogy az országos elő­irányzat a negyedik ötéves tervben c^ekintetben 65 szá­zalék. Nyíregyháza már most jóval túlszárnyalta ezt a ter­vet. Tény, hogy a megyeszék­helyre nézve különösen elő­nyös a vezetékes gáz jelenlé­te, amely ma már a háztar­tások jelentős hányadát lát­ja el. A bekötések számának növekedését jellemzi, hogy öt év alatt az ezzel ellátott fogyasztók száma mintegy megduplázódik és 1975-re el­éri a nyolcezret. Nyíregyházán a földgázve­zetékek hossza a negyedik ötéves terv során kétszeresé­re növekszik. Már ez év vé­gén több, mint 26 kilométer hosszú kisnyomású vezeték látja el a háztartásokat. Az elkészülteken kívül építés alatt van az Eperjes utcai, a Lengyel utcai vezeték. Meg­építik még a Vécsei közit, va­lamint Jósavárosban az épülő ú.i lakások gázellátásához a gázelosztó és csatlakozó ve- zetékcket. A TIGÁZ beruhá­zásában épül a Felszabadulás téri vezeték, amely a Luther házat, valamint a Hazafias Népfront székházát látja el gázzal. Ugyancsak a vállalat a kivitelezője a tervezett Kórház utcai. Színház utcai, Kert utcai, Ószőlő utcai, Sós­tói úti tömb belső gázvezeté­keinek és végzi el a már meglevő Sóstói úti vezeték rekonstrukcióját. Az 1975. évi gázvezeték építésekkel kapcsolatban is elkészültek az előterjesztések. A tervben szerepel egy kö­zépnyomású vezeték építése a Garibaldi utcában, vala­mint egy körzeti nyomássza­bályozó létesítése. A Ságvári telepen egy középnyomású vezeték építése, körzeti sza­bályozó, valamint kisnyomá­sú elosztó vezeték építését tervezik. Ugyancsak kisnyo­mású vezetéket raknak le a Bukarest és Munkácsi utcák­ban. A megye gázellátásának nagyobb mérvű fejlesztését jelenleg még a forrásoldal le­hetősége korlátozza. Jövő év végéig ugyanis a csúcsidei fogyasztás mértéke nem ha­ladhatja meg az óránkénti ötezer köbmétert. A terve­zett és már meglevő beköté- .sek révén ellátott háztartások szolgáltatását azonban ez nem korlátozza. A vállalat — elő­zetesen megtervezett és el­fogadott program szerint — az ipari üzemek fogyasztá- sát korlátozza a csúcsfo­gyasztás időszakában. A probléma 1975-től oldódik meg, amikor megépül a Szov­jetúnióból érkező Testvériség gázvezeték, amely Vásáros - namény, Nyíregyháza-Sóstó és Tiszavasvári érintésével érkezik Leninvárosba. Jelenleg a megyében — Nyíregyházát is beleértve — nyolcvanezer propán-b”*án palackos gázzal ellátott ház­tartás van. A tervidőszakban ezek száma sem emelkedik az országos programnak meg­felelő ütemben, hiszen a fejlesztés egyelőre import út­ján lehetséges, tgy az orszá­gosan előirányzott 65 száza- lékos ellátottság helyett Sza- bolcs-Szatmár megyében a lakásoknak csak 49 százalé­kát tudja ellátni gázzal a vállalat 1975 végéig. Ezt kö­vetően azonban jelentősen javulni fog a helvzet. a már említett gázvezeték megépí­tése révén, majd a palackos gázellátás fokozásával. Ä tervidőszak végén helyezik üzembe ugyanis a jelenlegi­nél nagyobb kapacitású, új algyői gázüzemet is. Tóth Árpád A társadalmi összefogás sikere Megduplázódlak az óvodai helyek Nyíregyházán Bensőséges és családias ünnepség színhelye voltpén. teken Nyíregyházán a papír­gyár új és a város legújabb óvodája. Az óvoda lakói. a gyár és környező üzemek dolgozóinak gyerekei kö­szöntötték a város vezetőit, üzemek, gyárak, intézmények képviselőit, mindazokat, akik hozzájárultak megyeszékhe. lyünk óvodai hálózatának bővítéséhez. Az ünnepség egyben a vá­ros történetében eddig leg­jelentősebb mozgalomnak, az óvodaépítési társadalmi 1 akciónak az értékelését is jelentette. Bíró László. a városi tanács elnöke így be­szélt erről: — Ennek a moz­galomnak a keretében mu­tatkozott meg igazán, hogy a nyíregyháziak mennyire magukénak érzik ezt a vá­rost, mennyi igyekezet, . se. gíteni akarás van a veze­tőkben, a dolgozókban és minden munkahelyi kollektí­vában. Az akció kezdetén. 1971. ben több. mint 60 munka­hellyel kötött a tanács szo­cialista szerződést, melynek nyomán 36 millió forint ér­téket: pénzt, anyagot és társadalmi munkát ajánlót, tak »z óvodák építésére. Mit jelentett ez az összeg? 1970. ben alig 1200 óvodás korú Az elmúlt napokban sike­res tárgyalásokat folytatott a HUNGAROCOOP Sző. vetkezeti Külkereskedelmi Vállalat — és a nyíregyházi KELET Szövetkezeti Közös Vállalat —. küldöttsége Bu­karestben a MERCUR kül­kereskedelmi vállalat veze­tőivel. A tárgyalások után szep­tember 26-án Bukarest leg. nagyobb áruházában, a Vic- toriá-ban .megi :tották a Magyar Áruházi Hetet. Hazatérőben a küldöttség megállt Nagyváradon és kapcsolatba lépett az ottani területi szövetkezeti és ke­reskedelmi sze-vekkel. hogv a két határterület közötti szorosabb áruforgalom bő­vítésének teltételeit megte­remtse. A küldöttség tagjainál, a HUNGAROCOOP Vállalat szakembereinél és vezetőinél érdeklődtünk a r egyénket is érintő három fontos téma részletei után. Megtudtuk. hogy — a kishatármenti forgalom ügyein kívül —, a tárgyalá. lók fő témája az úgyneve­zett áruházi csereforgalom volt. Ezt a két külkereske­delmi vállalat a két ország két nagy áruháza, a magyar CENTRUM és a román fő­város legnagyobb áruháza, a város központjában álló Vic­toria nevében intézi. De az említett nagy áruházakon kívül eddig is részt vett ben­nük több román határmenti kereskedelmi egység és ma­gyar részről a debreceni KELET Textilnagvkereske. delmi és KELET Rövidáru­nagykereskedelmi Vállala­tokon kívül a nyíregyházi KELET Szövetkezeti Közös Vállalat is. Részben az ő közreműkö­désüknek is köszönhető, hogy csak a román—magyar áruházi csereforp»lom érté­ke az elmúlt évinek több, mint háromszorosára emel­kedett. Az áruházak kitűnő piac­kutató intézmények. Itt el lehet dönteni mi tetszik a vevőnek és ehhez igazítani a további áruválasztékot. Ezért fontos a Magyar Áru­házi Hót. mert bizonyos ér. telepiben próbája is annak, hogy a szakemberek jól lát. ják e a kölcsönös előnyök­ben rejlő lehetőségeket. Mit kap a román vevő a Magyar Áruházi Héten a Victoriában? Textilárut, mé­terárut és kötött holmikat, lábbeliket. alumíniumedé­nyeket és kozmetikai cikke­ket. Mind nagyon népszerű cikk ott. És mit kap a magyar fél a román cégtől cserébe? Ná­lunk népszerű méterárut, műszál .textíliákat. pamut., kötöttárut, póló anyagokat és férfizoknit. És végül — beleértve a nagvváradi tárgyalásokat is — mit várhatunk a román— magyar kishatármenti forga­lomban külön Szabolcs oolt. jaiban? Jelentős mennyiségű kerékpárt kéziszerszámot, horganyzott vödröt úgyne­vezett Hunting-cipőt. vagyis nálunk most nagvon divatos hasított bőrből készült láb. beliket, sok üvegpoharat, valamint zománcozott és öntöttvas edényeket. (Sn*) gyereket tudtak fogadni az óvodák, a jelentkezők szá­ma pedig ennek kétszerese volt. Az akció tehát megkez­dődött, új óvodák egész so­ra épült meg rövid idő alatt. Városmajor utca, Stadion út. Sóstói úti Bencs-villa, Kert köz. Vécsey köz. László ut­ca és most a papírgyár óvo­dája annyit jelent,, hogy ma kétszer annyi gyereket vi­hetnek a szülök óvodába, mint két és fél évvel ezelőtt. És ezzel még nincs vége a felsorolásnak, hiszen átadás előtt áll a Kun Béla körúti óvoda és nemsokára kezdik a borbányai óvoda építését is. A Tünde utcai óvodáról a városi tanács .elnöke ezt mondta: Kiemelkedő jelentő, sége van ebben a hihetetle­nül gyors tempójú, az egész városra kiterjedő program­ban a most átadásra kerülő Tünde utcai óvodának. Az akció jelentőségét a Papír­ipari Vállalat vezetői és dol­gozói megértették, és a vál­lalat tőszomszédságában, szinte a vállalat részeként, saját erőből, mintegy 3 és fél milliós költséggel építet­ték fel az új óvodát. Az ál. dozatkészség, a segíteni aka­rás.' nem csak elismerést ér­demel. hanem bizonyság ar­ra is. hogy az erők összefo­gása, a tartalékok önzetlen feltárása révén hogyan le- . hét-a vállalati érdek mellett, azok figyelembe vételével egy nagyobb közösségért is munkálkodni, hogyan lehet összeegyeztetni egy kisebb közösség céliait a nagyobb közösség törekvéseivel. A város párt, állami, tár­sadalmi és töm°gszervezete' nevében mondott köszönetét Bíró László mindazoknak, akik részt vettek a Tünde utcai óvoda építésében. Kü­lön kiemelte a Szabolcs Me­gvet Állami Építőipari Vál. Illatot. hiszen ennek a mun. káskol 1 ek+ivának is lelentős része van a gondos. sz°p mivnl'ó^pr* ^7^1 f ez a köszö­net vállalatiknak, intézmé. nvp'Vn^k. hivataliknak ter_ velőknek és kivíto1 púknak mindazoknak a kollektfvak­nak. akik az óvodai akciót si- kerre vitték: a mftAgÉP. a gumigvár. a KF-Wév. a s"s_ tóbpgvi Vörös Csillag Tér. a T^ZT^P és a Kertészeti Vállalat dol- {zozöinok vezetőinek, mert, ők vállaltak leenaevobh rés^t a Drogram megvalósításá­ban. Nem ünneprontásként, óe végül azokhoz a vállalatok­hoz is szólt a vámosi tartáo-c elnöke, ameivek felp^ánió^á* o-sak szer^nv mértékű tel- iestté* követte, és elvben arra kérte őket. nótoüák el maradásukat. A tárgyaióierambőí Megszúrta testvérét Már gyermekkora óta nem túlságosan szerették a testvé­rek különcsége miatt a most 38 éves Pataki László nyírpa- zonyi lakost. Igaz, nem is együtt nevelkedtek, de ehhez az is hozzájárult, hogy édes­anyjával is ‘gyakran volt né­zeteltérése. A faluban mind­erről keveset tudtak, mert látszólag béke volt a család­ban, a munkahelyén, a Fotó Ksz műanyag részlegében pe­dig egyik legjobb munkás­ként tartották számon, gyak­ran kapott jutalmakat jó munkájáért. A bűncselekményt kiváltó ok — ha egyáltalán annak lehet nevezni — még 1969- ben történt, amikor Pataki László Kazincbarcikán, a bá­nyában dolgozott. Egyik al­kalommal, mikor hazajött, megtudta, hogy a felesége és öccse felesége összevesztek, sőt még verekedtek is. Az esetnél öccse, Pataki Mihály is ott volt, mégsem avatko­zott közbe. Ez nagyon felhá­borította, de veszekedésnél tovább sohasem fajult a do­log. Pataki László még abban az évben hazaköltözött és épített egy lakást öccse szom­szédságában. Nehány napig tartott a harag, aztán kibé­kültek, egymás gyerekeinek keresztszülei lettek és úgy látszott, végleg elfelejtik az asszonyok veszekedését. Két­szer azért csak összekaptak a dolgon, de tartós harag már nem lett belőle Nem is lett volna még veszekedés sem, ha Pataki László közben- közben nem iszogatott volna, mert ha ivott, akkpr agresz- szív, kötekedő természetű volt' zavargatta a családját, édesanyját Is gyakran verés­sel fenyegette. Aztán elérkezett 1973. má­jus 25. Pataki László táppén­zen volt. Unalmasan telt a délelőtt, ezért délután elment a presszóba. Ivott egy kis bort, meg egy kis sört is, az­tán ittasan elindult hazafelé. Otthon két nyugtatót is be­vett, hogy elaludjon, de csak forgolódott az ágyban. Kis idő múlva felkelt és kiment a kertbe. Átnézett a szomszéd udvarba és meglátta öccsét, aki épp az udvart seperte. It­tas is volt, meg mérges, amiért nem tudott elaludni és ismét eszébe jutott a két asz- szony négy évvel ezelőtti ve­szekedése. Átment, hogy fe­lelősségre vonja testvérét. Pataki Mihály kérte báty­ját: hagyja már abba, hisz olyan régen történt az egész, de az ittas Pataki László po­fonvágta. Védekezésül a sep­rűt kapta maga elé, de báty­ja félreértette ezt a mozdu­latot, előrántotta zsebkését és szúrt. Pataki Mihály félt a többi szúrástól, kiszaladt az utcára. Bátyja utánament és megfenyegette: mindiárt kapod a másodikat is. Egy asszony, aki látta az esetet, mentőt akart hívni, de Pa­taki László megfenyegette, az öccsét pedig még az ut­cán is megütötte. A szurkáló Pataki még ezzel sem tekin­tette lezártnak az ügyet, be­szaladt az udvarra és egy vasvillát hozott, azzal indult a vérző öccse felé. Pataki Mihály elkerülte az újabb összeütközést, Dement a la­kásba, bátyja pedig leült a kapuban. Néhány perc múlva ráéb­redt arra, hogy mit is csinált, odament a szomszédokhoz és elmondta nekik hogy meg­bánta, de ezen már nem le­het változtatni. A kés pedig a zsebében van, átadja majd a rendőrségnek. Pataki Mihályt életveszé­lyes sérülésekkel szállították a nyíregyházi kórházba. Az operáció elhárította az élet­veszélyt, de szövődmények miatt néhány nap múlva is­mét életveszélybe került. Gyógyulása a* orvosi véle­mények szerint hat hónapra tehető. Pataki Lászlót emberölés kísérletében mondta ki bű­nösnek a megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa és ezért 3 év 6 hónap szabadság- vesztésre ítélte, amelyet szi­gorított börtönben kell letöl­teni. Mellékbüntetésként két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet meg­hozatalakor enyhítő körül­ményként értékelték, hogy Pataki László büntetlen elő­életű, 4 kiskorú gyerek el­tartásáról kell gondoskodni neki, .valamint őszinte, fel­táró jellegű vallomását. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Má­sodfokon a Legfelsőbb Bíró­ság dönt. (baloeh) Bővül a román—magyar kishatármenti áruforgalom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom