Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-27 / 226. szám

S. oldaí KELET-M AGTa RORSZÄÖ Í3T3. szeptember 27. (Folytatás az X. oldalról) kezett, hogy megszilárdítsa azokat a barátsági és együtt­működési kapcsolatokat, amelyek Magyaroijszág és Finnország között hagyomá­nyosan kialakultak. A ma­gyarokat Finnországban, a finneket Magyarországon úgy tekintik, mint testvér­népet, amelyeket sok évszá­zados hagyomány és a nyelvrokonság köt össze. Ez a régi „romantikus” mo- meritum mindig jelen van, amikor a két testvérnérj képviselői találkoznak. A Finnország és Magyarország közötti együttműködés azon­ban mindenekelőtt a leien, hétköznapjaink problémái­val fonódik össze: a nem­zetközi helyzet és — ami számunkra a legfon tosab b — az európai biztonság kér­déseivel — hangoztatja a finn testvérpárt lapjának szerkesztőségi cikke, amely befejezésül kiemeli a keres­kedelmi kapcsolatok bőví­tésének lehetőségeit. A Suomen Sosialidemok- raatti. a Finn Szociáldemok­rata Párt napilapja nagy­betűs szalagcímmel közli a fogadtatásról szóló tudósítá­sát és hosszan idézi „Ma­gyarország Kádár látogatá­sától a kereskedelem meg­élénkülését várja” rímmel a Magyar Hírlap cikkét: Kedden a tévé mind a finn, minő' a svéd nyelvű adásában bemutatta Kádár János repülőtéri érkezésé­nek és fogadtatásának pilla­natait. A svéd nyelvű tévé­adás kiegészítette Kádár János életrajzának ismerte­tésével és egy rövid kom­mentárral, amelyben a mai Magyarországot mutatta be. A gazdasági reform eredmé­nyeit és az idegenforgalom fejlődését külön is kiemelte. Találkozás a Finn Kommunista Párt vezetőivel A Finn Köztársaságban tartózkodó Kádár János, az MSZMP KB első titkára ha. zánk helsinki nagykövetsó. gén szerdán délután találka, zott a Finn Kommunista Párt vezetőivel: Aarne Satt. rlnennel, az FKP elnökével, Taisto Sinisalo és Ölavl Haenninen alelnökökkel, Arno Aalto főtitkárral, a Politikai Bizottság, a titkár, ság tagjaival, Központi Bi­zottsági tagokkal. köztük Vilié Pessi.vel. az FKP tiszteletbeli elnökével. Kádár János a testvérpárt, nak átadta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának üdvözle. tét. A párt első titkára és a finn tesivérpárt vezetői me. leg. baráti hangulatú, elv. társi beszélgetést folytattak. Szerdán este Urho Kek- konen az elnöki palotában díszvacsorát adott Kádár Já_ nos és felesége tiszteletére. Részt vett a vacsorán Kalevi Sorsa miniszterelnök. Ahti Karjai cinen külügyminiszter. Paul Georg Jyrkänkallio bu. dapesli finn nagykövet. Ugyancsak részt vett a va­csorán a kormány több tagja, a parlament tisztikarának több tagja, a finn közélet számos neves személyisége, a politikai és társadalmi élet sok vezetője. Részt vettek a vacsorán a Firin—Magyar Baráti Társaság vezetői, to­vábbá a főváros vezetői. A díszvacsorán Urho Kék. konen elnök poliárköszöntőt mondott. Urho Kekkoncn pohárköszöntője Nagy örömömre szolgál, hogy üdvözölhetem önöket, első titkár úr és Kádárné asszony, itt Finnországban. Látogatásukat újabb jele­ként értelmezzük annak, hogy az utóbbi évek során a népe­ink közötti hagyományos ba­rátság megszilárdítása és az együttműködés fejlesztése ér. dekében végzett szorgos mun­ka valóban meghozta gyü­mölcsét. A barátság szót használtam a népeink közötti kapcsolat jellemzésére. Tulajdonképpen mi, finnek, úgy érezzük, ez a szó túlságosan keveset mondó a népeinket már régóta ösz- szekötő szálak ábrázolására, noha mind a finnek, mind a magyarok az évezredek óta tartó egymástól való külön­élés alatt mindketten bará­tokra találtak, és állandósí- tották saját pozíciójukat szomszédaik körében, mégis mindkét nép örömmel fogad­ta a tudósoknak azt a felfe­dezését. hogü a finnek és a magyarok mégsem alkotnak egy-egy különálló szigetecs­két a népek tengerében, ha­nem egy nagyobb családba tartoznak, és hogy testvérné­peik vannak, mégha ezek tá- voliak is. Ezektől az időktől fogva a finn népben gyökeret vert a magyar néppel való együvétartozás érzése. Azok a finnek, akiknek alkalmuk volt Magyarországra látosnt- ni, s ezek szép számmal van­nak, észlelhették, hogy test- vérnépünk ugyanígy érez. Már évtizedek óta ez az együvétartozás érzése alkotja szilárd alapját a népeink kö­zötti kapcsolatoknak.­A Finnország és Magyar, ország közötti együttműkö­dés terén az elmúlt 15 esz­tendőben már jelentős ered. menyeket értünk el. Az idén májusban Budapesten meg­rendezett finn kulturális hét bizonyítékát képezte a mű­velődés terén végzett együtt, működésünk szoros és élet­erős voltának. A magyar kultúra hasonló bemutatása, ra számíthatunk Finnország. Losonrzi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke szerdán hivatalában fogadta a hazánkban tartózkodó belga parlamenti küldöttséget, amelyet Hervé Brouhon, a belga szocialista párt képviselőházi csopo: íjának vezetője az interparlamentáris unió belga—magyar tagozatának elnöke vezet. (Kelet-Magyarország tetefotó). ban 1975. tavaszán. Más­részt. országaink között fo­lyamatosan történnek láto­gatások kormányszinten és szakértői szinten is. ame. lyeknek célja a mindkét fél számára hasznos együttmű­ködés létrehozása a különbö. ző területeken. Néhány hét­tel ezelőtt tárgyalások soro. zatát kezdték meg, amelyek­nek célja, hogy a lehető leg. nagyobb mértékben elhárít­sák azokat az ákadályokat, amelyek még jelenleg meg- nehezítik a kereskedelmi forgalmunk fejlődését. Finnország és Magyaror­szág az utóbbi időben a nemzetközi politikában is egymásra talált. amikor mindketten aktívan közre, működtek a feszültségnek kontinensünkön való enyhü­lésére irányuló törekvések, ben. Az európai biztonsági és együttműködési konfe­renciához mind Budapest, mind pedig Helsinki neve szembetűnő módon kapcso­lódik. Magyarországnak je­lentős része van ennek a konferenciának az összehí­vásában. Finnország közre­működése pedig ennek, a földrészünk és az egész vi­lág békéje szempontjából fontos konferenciának a megvalósításában a Finnor. szög által gyakorolt követ­kezetes és aktív semleges- ségi politikának köszönhető, en volt lehetséges. Első titkár úr, állíthatom, hogy a finnek nagy érdek­lődéssel kísérik figyelemmel azt a hatékony szellemi és anyagi építőmunkát, amelyet a magyar nép az ön vezeté­sével folytat. Ezt az építő­ír unkát és Magyarország te. k ntélyének folyamatos meg­erősödését a világ tudatában itt Finnországban jól ismer, jük, és őszintén örülünk en­nek. Biztos lehet benne, hogy feleségemen és rajtam kívül Finnország minden népréte­ge nagyra értékeli az ön és Kádárné asszony látogatását. Reméljük, jól érzik majd magukat itt az északi test­vérnép hazájában. Szedet­nénk h.a éreznék, itt öröm­mel várt és szívesen látott vendégek. Első titkár úr és Kádárné Eisszony, engedjék meg. hogy emeljem poharam az önök személyes boldogságára és sikereikre, valamint a finn cís a magyar nép barátságá­ra. Felcsendülték a magyar Himnusz hangjai, majd Ká­dár János mondott pohár- köszöntőt. Kádár János poliárköszönlője Tisztelt elnök úr! Barátaim! Találkozónk jellegét illető­en, teljes mértékben csatla­kozom elnök úr megállapítá. < saihoz. Mi, finn barátainkhoz hasonlóan, nagyraértékeljük országaink képviselőinek az utóbbi időben rendszeressé vált látogatásait, azokat a személyes találkozókat, ame­lyek kedvezően járultak hoz­zá egymás jobb megismeré- séhez, a finn és a magyar nép kapcsolatainak elmélyü. léséhez. Egy napja tartózko­dunk Helsinkiben, a Finn Köztársaság gyönyörű fővá­rosában, az eddigi megbeszé­léseink rendkívül hasznosak voltak. A nap minden percé­ben valóban rokoni vendég­szeretetben volt részünk és igaz barátságot tapasztaltunk. Felemelő érzés ez számunkra és megerősíti azt a meggyő­ződésünket, hogy látogatá­sunk is segíti országaink és népeink immár hagyományos kapcsolatainak további meg­erősítését és fejlesztését, — mondotta többek között, majd így folytatta: Örömmel nyugtázhatjuk, hogy kapcsolataink széles kör. ben fejlődnek és egyre mé­lyülnek. Kapcsolataink fej­lesztése érdekében dolgoznak ma állami, kormányzati szer­veink, a politikai és társa­dalmi tényezők, közöttük a finn—magyar társaság és ma­gyarországi partnereik. En­nek köszönhetően a finn— . magyar politikai kapcsolatok zavartalanok, erősek, a kul­turális kapcsolatok virulnak, s közös érdekeinknek megfe­lelően fejlődnek országaink kereskedelmi, ipari és gazda­sági-műszaki kapcsolatai is. Bizonyos, hogy ez utóbbi te­rületen még sok kihasználat­lan tartalékunk van. és köl­csönös erőfeszítéssel,' a lehe­tőségek jobb kihasználásával itt is előbbre tudunk lépni. Biztosíthatom önöket, • hogy minden illetékes magyar szerv —- népünk óhajának megfelelően — a magyar— finn kapcsolatok általános fellendítéséért fog dolgozni a jövőben is. Elnök úr! Tisztelt Bará­taim! A világpolitikában gyors és alapvető változások tanúi vagyunk. A mozgás iránya kedvező. Évről-évre köze­lebb jutunk a békés egymás mellett élés tényleges meg­valósulásához és távolabb egy újabb világháború ve­szélyétől. A Szovjetunió. Lengyelország, a Német De­mokratikus Köztársaság megállapodásai a Német Szövetségi Köztársasággal, a két önálló német állam egy­idejű felvétele az ENSZ-be, a a vietnami háború befejezé­sére kötött párizsi megálla­podások a Szovjetunió és az Egyesült Államok megálla­podása az atomháború meg­akadályozásáról, egy-egy nagy lépést jelentenek elő­re. Ezek a lépések azonban dü hős ellenállást váltanak ki. ;i legreakclósabb, háborús, im - perialista köröknél, s most a szovjetellenes, kommunista- ellenes propaganda-kiroha­násoktól a durva erőszakig mindent megpróbálnak. Tra­gikus példája ennek a chilei katonai puCcs, amely fegy­vert emelt az ország alkot- mányos rendjére, és a nép törvényes akaratát semmibe- véve, ellenforradalmi fordu­lattal Vissza akarja vetni Chilét az elnyomás mélyébe. A reakció erői azonban sem egy országban, sem világmé­retekben nem fordíthatják meg a történelmi fejlődés irányát. A népek békét, nem­zeti függetlenséget, társa­dalmi haladást akarnak és ezt ki is fogják harcolni. A magyar nép, amely tör- ténelme során sok háború­ban vett részt, békét akar ás a szocialista társadalmat épí­ti. A magyar nép minden bé­keszerető erőt szövetségesé­nek, küzdőtársának tekint, nem utolsó sorban az ugyan­csak békéért, haladásért küz­dő finn népet. Finnország aktív semlegességi politikája, a békét szolgáló nemzetközi tevékenysége, nagy szomszéd­jához, a haladás és a béke szilárd támaszához, a Szov­jetunióhoz fűződő jószomszé­di viszonya más népeknek és országoknak is példaképül szolgálhat. Mi, magyarok örülünk annak, hogy a varsói szerző­dés tagállamai Budapestről adták ki felhívásukat az eu­rópai biztonsági konferen­cia összehívására, s annak is, hogy az első pozitív rea­gálás innen, Helsinkiből ér­kezett. Az európai biztonsági ér­tekezlet érdekében kifejtett konkrét munka bizonyítja azt, hogy a mi két kis álla­munk, a szocialista elkötele­zettségű Magyar Népköztár­saság, és a pozitív semleges­ség irányzatát követő Finn Köztársaság nemcsak kétol­dalú kapcsolataiban képes realizálni a békés egymás mellett élést saját előnyükre, hanem nemzetközi méretek­ben is képes hasznosan szol­gálni azt. Befejezésül, szeretném ki­fejezni azt a mély meggyőző­désemet, hogy a finn—ma­gyar kapcsolatok fejleszté­sén munkálkodni nagy tisz­tesség számunkra, s azt is hogy e kapcsolatoknak nem­csak nagy múltja, jól meg­alapozott jelene, hanem jö­vője is van. Nagy tisztesség számomra, hogy Kekkonen űr személyé­ben egy olyan államférfi vendége lehetek, aki nemcsak saját népe, hanem minden nép békés jövője érdekében is kifejtett fáradhatatlan te­vékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett. Emelem poharam Urho Kekkonen elnök úr és ked­ves felesége egészségére, je­lenlevő finn barátaink egész­ségére, a finn nép boldogsá­gára, népeink barátságára, a békére! Kádár János pohárköszön, tője után a finn himnusz hangjai csendültek fel. Lenget-, lapok a kínai politikáról Szerdán reggel három var­sói napilap közölt kommen­tárt a kínai külpolitikáról. A Zycie Warszawy „Peking hallgat” című cikkében a töb­bi között megállapította: „Június közepe óta számos olyan cikk jelent meg aZsen- min Zsipaoban és a többi kí­nai újságban, amely a Szovjet­uniót és a szocialista országo­kat támadja. Ezek demagóg módon azt állítják, hogy a Szovjetunió agresszióra ké­szül Kína ellen, s Kínának fel kell készülnie a védelem­re. Ugyanez a gondolat vörös fonalként végigvonul a pe­kingi vezetőknek a külföldi politikusokkal folytatott meg­beszélésein is. Nem véletlenül említjük június közepét. A Szovjetunió ugyanis éopen akkor javasol­ta Kínának, hogy kössenek megnemtámadási szerződést. Jellemző, hogy a pekingi ve­zetés még csak válaszra sem méltatta a szovjet javaslatot. Közben megtartották a Kínai Kommunista Párt X. kong- resszusát. Ezen mélyen hall­gattak a. szovjet javaslatról. Különböző alkalmakkor — például Porpoidou francin el- nők legutóbbi látogatásakor — a kínai vezetők igyekeztek megnyerni a szövi et ellenes politikájukhoz külföldi állam­férfiak támogatását. Fárado­zásaik eredménytelenek ma- radtak. A szovjet javaslat is­meretében ez a játékuk még nehezebb lesz.” A Dziennik Ludowy „Sü­ketség kínai módra” címmel egyebek között rámutatott: „Leonyid Brezsnyev tas- kenti beszéde világszerte ér- deklid ést keltett. Az SZKP KB főtitkára ismételten han­goztatta, hogy a Szovjetunió állást foglal a szovjet—kínai kapcsolatok rendezése mel­lett. Úgy látszik azonban, hogy Pekingben különös sü­ketség lett úrrá. Meghallja a propaganda igényeknek meg­felelő hangokat, de válasz nélkül hagy más, fontos ja­vaslatokat. A Szovjetunió még június­ban azt javasol t-a. hogy kös­senek szovjet—kínai meg­nemtámadási egyezményt. Peking egyszerűen válasz nélkül hagyta a szovjet kez­deményezést. A béke osztha­tatlan. Felvetődik a kérdés: vajon a pekingi süketség gyó- gyíthátatlan?” A Zolnierz Wolnosci „Nagy Kína — az Óceántól az Urai­ig” című értékelésében a töb­bi között hangsúlyozta: „A hitleristák annak idején olyan térképeket nyomtattak, amelyeken nagy Németor­szág határai szinte egész Eu­rópát felölelték. A náci pro­paganda közben azt hirdette, hogy a Szovjetunió részéről háborús veszély fenyeget és ezért fel kell készülni a vé­delemre. Napjainkban Peking hangoztat hasonló frázisokat. Egyidejűleg hatalmas pél­dányszámban olyan térkéne­ket hoztak forgalomba, ame­lyeken „nagy Kína” határai az északi Jegés-tengerig. az Uraiig és délen egész Indoné­ziáig terjednek. Milliókkal fedezékeket és futóárkok rt ásatnak, s azt állítják, hogy északról veszély fenveget. A pekinsi vezetők közben mélyen hallgatnak arról, hogy a Szovjetunió megnemtáma­dási szerződés aláírását java­solta Kínának. A tények ar­ról tanúskodnak, hogy a bé- kepolitika nem érdeke a „nagy Kínáról ábrándozó kí­nai vezetőknek” — fejezte be a lap. 59 non után Földön a Skylab legénysége Kedden közép-európai idő szerint hétii sokkal 23 óra ’után - leereszkedett a Csen. des-óceán vizére az Apollo űrhajó parancsnoki kabinja, fedélzetén a három asztro­nautával, akik az eddigi leg­hosszabb űrmissziót teljesí­tették. Az űrhajó 20 óra 50 perc­kor vált le a Skylab űrlabo. ralóriumról. 22,38-kor be­kapcsolták a íö hajtóművet, s az Apolló 23,04-kor elérte az atmoszféra felső rétegeit. Néhány perc múlva rövid időre megszakadt a rádió, összeköttetés a houstoni űr­központtal, amikor az űrhajó áthatolt az ionoszférán. Há­rom perc elteltével ismét helyreállt az összeköttetés, s röviddel azután kinyíltak az ejtőernyők. Újabb öt perc, s az űrkabin leszállt a Csen- dés. óceánra San Diegőtól mintegy 220 mérföldre dél­nyugati irányban a megadott körzetben. A térségben várakozó ha. jókról helikopterek szálltak fel, hogy fedélzetükre ve­gyék a három űrhajóst, akik 59 és fél napot töltöttek a világűrben. Az Apollo űrhajó parancs, noki kabinját közép-európai idő szerint éjfél után emel. ték daruval a New Orleans anyahajó fedélzetére. Az első — hatórás — orvosi vizsgá­lat szerint Dean. Garriott és Lousma egészségesek csu. pán ismét meg kell szokniuk testük súlyát, ami nemköny. nyű, hiszen két hónapot töl. töttek a súlytalanság állapo. tában. Az „űrrekorderek” 59 na­pot töltöttek a világűrben, és az út kezdetén jelentke­zett problémák ellenére tu. dományos programjukat tel­jesítették. Az űrhajósokat, akik egyelőre karanténban van. nak. üdvözölte Nixon ameri. kai elnök. Horniényáfatakífás Szíriában Hafez Asszad Szíriái köz- társasági elnök szerda reggel meglepetésszerűen kormány­átalakítást hajtott végre. A változtatás azonban nem érinti a miniszterelnök sze­mélyét. ezt a posztot Mah­mud Al-Ajubi tartotta meg, és nem cserélt gazdát a há­rom kulcstárca — a külügy-, a hadügy- és a belügyminisz­teri tárca sem. Személycsere történt viszont a tájékozta­tásügyi, az olaj-, villamos­energia és bányaügyi, az ok­tatás- és felsőoktatásügyi, az ioarügyi, a földművelés- és földreformügyi minisztérium élén és a „front-vonal” terü­leteinek államminisztere sze­mélyében. A két miniszterelnök-he­lyettes közül az egyik a gaz­dasági ügyek miniszterelnök- helyettese címet és hatáskö­rét kaota. A hírügynökségek meg­jegyzik, hogy a kormányát­alakítás. noha nem érintette a legfontosabb posztokat tovább erősítette a Baath- pártból, a kommunista párt­ból, a Szíria ASZU-ból és az Arab Szocialista Pártból ál­ló nemzeti front helyzetét. Kikiáltották a Bissau- Guinea Köztársaságot Afrika térképén új függet­len állam jelent meg, a Bis­sau-Guinea Köztársaság. A nemzetgyűlésnek ezen az első ülésszakán elfogad­ták az új állam alkotmányát, amely kimondja, hogy Bis­sau-Guinea szuverén, de­mokratikus állam. Megvá­lasztották a köztársaság ál­lamtanácsát és annak veze­tőjét, Luis Cabralt, továbbá jóváhagyták az állambizto­sok Francisco Mendes veze­tésével alakult tanácsának — a kormánynak — személyi összetételét. A Guineái Köztársaság el­ismerte a Bissau-Guinea Köztársaságot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom