Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

Űrt. sTepíémBer fi. * fr^fif-MAevxRöRWAö^poxeARi vttätm f. ofdaJ VÖRÖSKERESZTES SZERVEZETEK TUDOMÁNY - TECHNIKA Mindenki tudjon segíteni A ISvészfegyverek kialakulása 1859. június 24-én Henri Dunant svájci állampolgár szemtanúja volt ' az Észak- Olaszországban, Solferino kö­zelében1 lezajló véres ütközet­nek. A csata után a sebesül­tek , ezrei haltak meg segély- nyújtás hiányában. E nyo­masztó élmény hatására Hen­ri Dunant kezdeményezte, hogy már békeidőben létre kell hozni az önkéntes se­gélyszervezeteket, amelyek mindenkor készen állnak a háború áldozatainak megse­gítésére. Azóta világszerte létrejöt­tek a Vöröskereszt és Vörös- félhold szervezetek, amelyek az elmúlt többmmt egy év­század alatt rendkívül nagy utat tettek meg. Mindenütt ott voltak, ahol a bajbajutott embereken segíteni kellett. A háborúk áldozatainak, a föld­rengés és árvizsujtotta lakos­ság millióinak adták vissza é'etüket, az újrakezdés lehe­tőségét. A 114 évvel ezelőtti nyo­masztó látvány óta még ször- nvübb háborúkat kellett át­élni az emberek százmilliói­nak. Az első világháborúban 10 millió ember esett áldoza­tul, melynek 'csak 3 százalé­ka volt polgári lakos, a máso­Kislexikon FERTŐZÖTT TEREP: fogal­ma azt jelenti, hogy az adott terepen a biológiai kórokozók valamelyik fajtája hatóképes állapotban megtalálható. ★ FIGYELEMMEL KISÉRÉS1 a törzsek Celderitő tevékeny­ségének alkotóeleme; célja az egyszer már felderített ob­jektum tevékenységének kü­lönböző felderítő szervekkel való további megfigyeltetése. ★ FIGYELÉS: a felderítés egyik módja, amelvet a te- reoről és az ellenségről szóló adatok measzerzése céljából alkalmaznak. A figyelés tör­ténhet szabad szemmel, opti­kai (iiifratechnikai), televíziós és egvéb technikai eszközök segítségével. ★ FILMDOZIMÉTER: az el­szenvedett sugáradag mérésé­re alkalmas eszköz: a sugár- adagmérők egyik fajtája. Az elszenvedett sugáradag nagy­ságát az erre a célra használt film megfeketedésének mér­téke szerint határozzák meg. ★ FOG Y ÁSZT A Sí NORMA: p. megállapított szükségleten belül a csapatok által felhasz­nálható anyagmennyiség. A fogyasztási normát esetenként és feladatonként az elöljáró parancsnok határozza meg. * FOJTÓ HATÁSÚ MÉRGE­ZŐ HARCANYAGOK: a mérgező harcanvagok egvik csoportja: jellegzetességük, hogv elsősorban a tüdőre hat­nak. Ilyenek a klór. klórpik- rin. foszgén, difoszgén. stb. ★ FOLYAMI H1DKOMPOK: az úszó aljzatú hidak folyami hidrészét alkotó, egymással mereven csatlakozó kompok (t.a gok). A folyami hidrész két szélén elhelyezett hidkompok a híd átmeneti részéhez van­nak kapcsolva. * FORDULÓ IDŐ: az átke­lést végrehajtó vízi járművek (átkelöeszközök) egy forduló­jához szükséges idő. Tartal­mát az átszállítandó terhek »ki és berakásának, továbbá a vízi járművek vizen való mozgásának ideje határozza meg. dik világháborúban 52 mil­lió ember pusztult el és ennek már 48 százaléka a hátország­ban élő fegyvertelen polgári lakosságból tevődött ki. Az atom-, vegyi-, és biológiai tö­megpusztító fegyverek hatá­sait ismerve egy esetleges harmadik világháborúban a hátország és a front egyaránt küzdőtérré válna, a személyi veszteségek sokszorta na­gyobbak lennének a máso­dik világháborúénál és mér­hetetlen pusztulást hozna az emberiségre. Korunkban a háború lehe­tőségének a veszélye szükség­szerűen megköveteli, hogy mind többen ismerjék meg a segélynyújtást, az életmen­tést, a bajbajutottak segítésé­nek módjait. Egyaránt ki van­nak téve a veszélynek a váro­sok és községek lakói, igy mindenhol mindén embernek készen ! Vll állni arra, hogy máspkon segíteni tudjon és ha Ő szorul segítségre, min­dig legyenek akik rajta és neki segítenek. Alapjában véve minden­kiben felébred a veszély, a súlyos emberi . sérülések lát­tán a segélynyújtás, az élet­mentés, a tenniakarás szán­déka. A szándék, majd a tett, azonban csak megfelelő hoz­záértéssel párosulva érheti el az igazi segítséget, segély- nyújtást. Hazánkban a honvédelmi törvény, a különböző kor­mány rtndeletek és határoza­tok meghatározzák a lakos­ság védelmével kapcsolatos feladatokat. kötelezettsége­ket. A széleskörűen megha­tározott műszaki, radiológiai-, vegyvédelmi rendszabályok képezik a védelem egyik ol­dalát. Másik oldalát pedig a mentő-, mentesítő, elsősegély- nyújtó, stb. polgári védelmi szakszolgálati és önvédelmi erők alkotják. A polgári vé­delmi szakszolgálati kötele­zettséggel rendelkező dolgo­zók ezrei vesznek részt a pol­gári védelmi szervezeti rend­szer különböző szakterületein megvalósítandó védelmi fel­készítésben. 1963-tól a polgári védelem, az állami egészségügy és a Magyar Vöröskereszt szer­vei orvosi körönként egész­ségügyi elsősegélynyújtó és szállító egységeket szervez­tek. A bárom szerv közös munkája eredményeiként meJ gyénkben is többezer férfi és nő sajátította el az elméleti ;és gyakorlati tudnivalókat. Felkészültek atom-, bioló­giai-, és vegyi kárterületeken a sérültek osztályozására, kombinált sérülések ellátásá­ra, az általános és különleges betegápolásra az qrvqsi se­gélyhelyeken és a szükség­kórházban. A községi tanácselnökök, a területük polgári védelmi pa­rancsnokai egyre több jobb, felkészültebb és rátermettebb egység parancsnokot bíznak meg, akik politikái, szakmai ismereteik állandó fejleszté­sével készítették fel beosztot­taikat a tömeges sérült ellá­tási, elsősegélynyújtási fel­adataikra. Az elsősegélynyújtó és se­besültszállító egységek szer­vezésében és felkészítésében a községi tanácselnökök, kör­zeti orvosok, az egységek pa­rancsnokainak, a polgári vé­delem, az egészségügy és vö­röskereszt szervei tulnycvnó többsége becsülettel teljesítet­te embertársaival szembeni kötelességét. Ezúton is elismerésünket fejezzük ki mindazoknak, akiknek részük volt az ered­mények elérésében. Ott, ahol közepes, vagy gyenge színvo­nalon mozognak az egységek szervezettségben, felkészült­ségben a terület felelős veze­tőinek felhívjuk a figyelmét, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy minden egy­ségünk készen álljon a leg­humánusabb feladat ellátásá­ra, a bajbajutott sérült em­berek életének mentésére. A Vöröskereszt létrejötte és széleskörű kibontakozása óta a békés körülmények közötti egészségügyi kultúra fejlesz­tésének társadalmi szervévé terebélyesedett ki. Az egész­ségügyi felvilágosító, neve­lőmunka, az anya- és csecse­mővédelem, a gyermek és if­júságvédelem, az öregek gon­dozása, a környezeti ártalmak elleni védelemmel foglalkozó társadalmi megmozdulások, a véradás szervezése, a min­dennapi vöröskeresztes mun­ka alapjait képezik. E széles skálájú társadalmi munkába mind többen kap­csolódnak be az elsősegély- nyújtó, sebesültszállító egész­ségügyi egységek parancsno­kai és beosztottai. Azokban a községekben, járásokban, ahol a vöröskereszt szerveze­tek erősebbek, nagyobb arányban lettek a helyi szer­vezetek tagjai, társadalmi ak­tívái. Megyénkben a parancs­nokok 86 százaléka a beosz­tottak 68 százaléka tagja a Vöröskereszt szervezeteknek. Törekedni kell arra, hogy jól képzett és felkészült el­sősegélynyújtó és sebesült­szállító egységek mind job­ban kapcsolódjanak be a vö­röskereszt mindennapi tevé­kenységébe. A békés és háborús körül rnénvek egészség- és ember­védelmi munkája szerveser kapcsolódik egybe, melye1 mindannyiunknak ápolni, fejlesztői önmagunkkal és embertársainkkal szembeni kötelességünk és közös ügyünk is. LAPSZEMLE A'vegyvédelmi eszközök használata A Polgári védelem című képes folyóirat idei 15. (au­gusztus 11) számában Az üze­mi önvédelmi alegységek gyakorlatai a felkészítés szol­gálatában című cikksorozat 5. -észét olvashatjuk. Cikket kö­zölnek a vezetői módszerek­ről. Illusztrált cikkben mu­tatják be a romok alól és részben lerombolt épületek’ .^1 történő mentés egyes formáit. Fényképekkel illusztrált írás­ban mutatják be az egyéni vegyvédelmi eszközök hasz­nálatát. A 16. számban folytatják az egyéni vegyvédelmi eszkö­zök használatának bemutatá­sát. Az írást sok fényképpel illusztrálják. Ellemző cikket közölnek az óvóhelyépítéssel, korszerűsítéssel kapcsolatban jelentkező gépészeti kérdé­sekről. Üj sorozatot kezde­nek: a terep hatása a polgári védelmi erők mozgatására. A polgári védelmi szakember szempontjából elemzik a nemzetközi csomagolási kiál­lítás eredményeit, újdonsá­gait. A jogszabálymagyará­zat témája: a tanácsi szak- igazgatási szervek és a polgá­ri védelem. A 17. számban az idei ki­képzések főbb feladatait elemzik. Rajzokkal illusztrált cikkben mutatják be a köz­művezetékek felderítésének különböző rriódozatait. A jog­szabálymagyarázatban „A polgári védelem a tanácsi ha­táskör jegyzékekben” című témát elemzik. Az első tűzfegyverek azon túlmenően, hogy hatalmas láng és füst kíséretével ha­talmasat dörrentek, nagyobb riadalmat és "veszteséget okoztak a saját csapatoknál, mint az ellenségnél. A ria­dalom és a veszteség okát az akkori tűzfegyverek meg­bízhatatlanságában, a gyako­ri csőrobbanásokban lehetett keresni. A mind gyakrabban szétrobbanó fegyvercsövek erkölcsi hatása arra késztet­te az akkori idők haditech­nikusait, hogy olyan új meg­oldásodat hozzanak létre, amelyek aránylag biztonsá­gosan, meglehetős hatásfok­kal működnek. Történelmi tény, hogy 1626-Oan maga Gusztáv Adolf svéd király javaslatá­ra vezatték be a papirhü- velybe csomagolt,- előre ki­mért lóportöitetet, amely később mar a golyót is ma­gába fogadta. Az újabb fej­lődést a XV1IÍ— XIX. szá­zadban a huzagolt csövű pus­kák kialakulása hozta meg, amely a lotávolság növelé­sét, a nagyobb találati való­színűséget eredményezte. A további rohamos fejlő­dés eredményeként megje­lentek az ismétlőfegyverek, amelyekben már több töl­tényt lehetett elhelyezni, s szerkezeti kialakításuk lehe­tővé telte a folyamatos tüze­lést mindaddig, amíg a töl­tényeket tartalmazó táv ki nem ürült. Sokak előtt isme­retes az úgynevezett VINC- HESTER, vagy .a francia megoldású LEBEL puska, amelyek az akkori idők „sztárjai” voltak. Hosszú életet azonban ezek sem értek el, mivel a velük szemben támasztott követelményeknek nem tud­tak maradéktalanul eleget tenni. A végső megoldást a középágytáras MANLIC- HER puska jelentette, amely az osztrák-magyar hadsereg fegyvertárába is bevonult. A különböző típusú közép­ágytáras ismétlőfegyverek huzamosabb .ideig álltak az egyes hadseregeknél szolgá­latban és az első, valamint a második világháború pus­kái ezeknek a fegyvereknek korszerűsített változatai vol­tak. A nagy előretörést azon­ban az első világháború előtt megjelenő géppuska jelen­tette, amely hamarosan a lövészek félelmetes fegyvere lett. Az első világháború . ta­pasztalatai azt bizonyították hogy a puska és a géppuslu közé újabb fegyvertípus be­állítása szükséges. Ilyen fel ismerések nyomán születet meg a golyószóró, amely se rözattüz leadására alkalmas de rendszerint nem heveder­ből. hanem tárból tüzel. A í'olyószpró szerkezete a gép- mskánál kisebb és könyebb. Egy ember szállíthatja, hi­szen sú'ya mindössze 8—10 kilopom), szemben az akkori 'énpuskák 25—50 kilopond súlyával. A mérleg tehát úgy ala­kult. hogy az első világhá­ború kezdetén csak puska és géppuska volt, mégpedig sok puska és kevés géppus­ka. A háború végére ez az arány úgy változott, hogy sok puska mellett még több géppuska került felhaszná­lásra, nagyszámú golyószóró mellett. Ebben az időben már megjelentek a géppisz­tolyok is a hadsereg fegy­verzetében. A második vi­lágháború kezdetére a lö­vészek egyéni fegyvere még mindig zömében a puska maradt, de a géppisztollyal felszerelt katonák száma már jelentékeny volt. A második világháború végén olyan típusú géppisz­tolyok kerültek alkalmazás­ra, amelyek mór nem pisz­tolytölténnyel. hanem hatá­sában és méretében új lő­szerrel tüzeltek. Mindez azt jelentette, hogy a korszerű harc követelményeinek meg­felelően a lövészek kezébe olyan lőfegyverek kerültek amelvek tűzerejűknél és kis súlyúknál fogva a legkénye­sebb igényeket is kielégítet­ték. A korszerű lövészfegv- verek súlyát műanyagok és könnyűfémek alkalmazásá­val jelentős mértékben si­került csökkenteni. A súlycsökkentés azonban a fegyver „rúgását” növeli meg, amely azon túlmenően, hogy lerontja a találati va­lószínűséget, jelentősen fo­kozza a lövész vallónak igénybevételét. E probléma megoldása érdekében a fegy­verszerkesztők csőszájféket alkalmaztak, a tusát pedig műanyagból készítették, s a tusa végére gumibetétet he­lyeztek. Gyakorlati tapasz­talatok szerint a csőszájfé- kek 25—30 százalékkal, a műanyagtusák — az anyag minőségétől függően — 10— 20 százalékkal csökkentették a hátraható energia hatását, másszóval a lövő vállának igénybevételét. Általános törekvésként je­lentkezik napjainkban a íö- vészfegyver-típusok számá­nak a csökkentése-is. A .má­sodik világháború végén al­kalmazott puska, karabély, géppisztoly és golyószóró he­lyett kifejlesztették az ön­működő puskákat. illetve géppisztolyokat. Olyan ..fegy­vercsaládokat” hoztak létre, amelyeknél az alaptípus főbb szerkezeti egységei fel­használhatok. Mindez termé­szetszerűen egyszerűbbé tet­te az anyagi-technikai ellá­tást, a tartalék alkatrész­Vízsziníes: 1. Megf., 17. Francia város., 13. Inger szállító., 19. Sovány állat., 21. Spanyol küzdőtér., 23. Élősdi., 25. Az a föld, hol születtünk.. 26. Hibás retek., 27. Megf., 31. ANEN., 32. Ma is létező hosszmérték.. 33. Kö­zepes település., 34. Megf., 36. Végén egymásra-.. 37. AS„ 38. Fokozat., 39. Becézett női név.. 41 Szómizációs hang., 42. Vjssza: hibátlan.. 44.%DK„ 45. Múlt évi ital., 47. Tolvaj­nyelv.. 49. Vissza: latin óra., 51. Felhalmozott erő.. 54. Ál­lat-lak.. 55. Élete deléhez, kö­zeledő. 57. Női név. 58. Lukat csinál., 60. Argó ital., 61. Bú­zát kaszál.. 62. Tróbi mással­hangzói., 64. Európai nép., 66. Férfi név., 67. A-k.. 68. Ludolf féle szám., 69. Kötőszó., 71. Hamis., 72. Sérülés., 73. Mint V. 60., 75. Vissza: női név., 77. Kutat., 79. Kevert turzó., 80., fémműves., 81. MZR., 82. Névelős folyadék.. 83. Arany., 84. Mint V. 71., 85. T-k., 87. Lukas zug., 88. Török férfi név., 89. Kárt okoz., 91. Néve­lős fon- — szekérderék., 92. Énekes madár. Függőleges: 1. Szósz., 2. Vissza: lekö rözi., 3. Hiányos fordított ki nin., 4. Madzag rész., 5. Ék hibás kötőszó., 6. N„ 7. Visz- sza: szamárhang., 8. Róma5 150 + szómizációs hang., 9. Végnélkül helyetfoglalsz., 10. Nem egészen agg., 11. M„ 12. Kettőzve apa., 13. Névelői ételízesítő., 14. Vissza: vonat kozó névmás., 15. K-val a vé gén, lengyel kikötőváros., 16. Kevert rezeda., 17. Népképvi­seleti, országgyűlési rendszer., gyártást, a fegyverek javítá­sát, és nem utolsó sorban a katonák kiképzését. Szűkí­tették a fegyvereknél alkal­mazott lőszerek típusait is, s ez ‘a lőszerellátást tette egy­szerűbbé. Olyan gyalogsági fegyver­fajtákat hoztak létre, me­lyeknek méretei, kezdőse­bessége és torkolati energiá­ja a különböző félig és tel­jesen önműködő fegyverek­hez való alkalmazást tette lehetővé. A Varsói Szerző­dés tagállamai fegyveres erői felszerelésben messze­menően érvényre juttatták ezt az elvet. A szárazföldi, a légi és 'tengeri haderőknél egyaránt közösen kialakított program alapján hajtják végre a korszerűsítést. A szocialista hadseregek a szovjet lövészfegyver-csalá- dot fogadták el. A fegyver- család alapja a korszerű egységes lőszer, amely kézi és állványos könnyű önmű­ködő fegyverek különféle tí­pusaihoz egyaránt alkalmaz­ható. A lövészfegyverek önma­gukban nem döntik el a há­ború sorsát, de egy-egy had­művelet és végső fokon egy háború egésze győze’mes be­fejezésének nélk ' betét­ien eszközei maradtak. 20. Megf., 22. Férfi név., 24. Gyermekműsor., 27. Hiányos vas., 28. Hazai folyam., 29. A sav is ilyen., 30. AÁ„ 33. Vissza: amerikai gyeplabdád 35. Ékhibás kukorica tároló., 38. Lótáp végnélkül., 40. Tej mellékterméke., 43. Indiai eredetű testmozgás., 45. Cinó- ber fémnélkül keverve., 46. Német négy vissza.. 48. GL., 49. Menyasszony., 50 A mé­hek apja., 52. Női név.. 53. Arany és fél mangán., 55. Ö európai.. 56. Csecsemőgondo­zó.. 59. Rádium.. 60. PA.. 63. Szabadelvű., 65. Megf., 68. Bí­róságon nyerte., 70. Gyorsan halad.. 72. Színész—újságíró rangadó., 74. Szülötlen.. 76. Vidéken még található ilyen fateknő.. 78. Kevert előz., 84. A fej része.. 86. Orosz három., 88. Bakó közepe., 90. Lukas, tág. Megfejtőink figyelmébe: A megfejtést összeolvasva a V. 25.,'V. 27., V. 64., F.65.. V. 34., V. 1., és F 20. adja. Be­küldhető nyilt levelezőlapon szeptember 30-ig a Polgári védelem í legyei parancsnok­ságára (4401 Njh'regvháza, Megyei Tanács.) A helyes megfejtést beküldők között tíz könyvjutalmat sorsolnak ki. A július 14-i számban megjelent rejtvény megfejté­se: „Szovjet-amerikai egyez­mény a nukleáris háború el­hárításáról. — Egyéni vagy kollektiv önvédelem jogát.” Nyertesek: dr. Pásztor István, Balogh József, Lengyel Mar­git, Kádár l.ászióné, * Deák Gyula, Sebők Vilmosné nyír­egyházi, Szabó Ágota tyukodi, Pénzes György ópályi, Tóth Lászlóné hodászi, Sávéi Ist­vánná nyírteleki olvasóink. Kérész frejivén 1/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom