Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-21 / 221. szám
I «Mai KELÉT-MAG Y ARORSZÁÖ 1973. szepiember 31. I t Újdonságok Tudományos kutatások & Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A zöldségtermesztés gépesítése Gondolatok A zöldségnövények fogyasztása -világszerte emelkedik, ugyanakkor a mező- gazdaságban dolgozók száma évről-évre csökken. Ezelőtt másfél évtizeddel a zöldségféléket szinte teljesen kézi erővel művelték és takarították be. Ma ez már lehetetlen és erősen ráfizetéses volna. Egyetlen járható út kínálkozik: a munkák minél teljesebb gépesítése. A gépesítés ezen a területen azonban még csak gyerekcipőben jár, különösen ^ termésbetakarítás vonatkozásában. A nehézségek abból ac'ódnak, hogy viszonylag kevés a tapasztalat a hagyományos mezőgazda- sági műveletektől merőben eltérő munkák gépesítéséhez. A követelmények pedig — különösen az élelmiszeripar, a konzervipar támaszt a betakarítógépekkel szemben — rendkívül nagyok. A talajelőkészítés, a vetés és palántázás, a gyom- talanítás. a növényvédelem csak kevés olyan gépet igényel, amelyek ne lennének kéznél a legtöbb mezőgazdasági üzemben. A zöldségnövények öntözésének gépei és eszközei már valamelyest specializáltabbak, a termésbetakarítógépek pedig kifejezetten * egy-egy zöldségnövény-fajtához készülnek. Hármas alapkövetelmény A nagyüzemi gépesített zöldségtermesztésnek három alapkövetelménye van. Az egyik a termények egyenletes és egyidejű érésének a biztosítása. A másik a nagyhozamú, betegségellenálló fajták termesztése (gépesíteni ugyanis csak megfelelő hozamszinten érdemes). A harmadik az, hogy a termesztett növényeknek lehetővé kell tenniök a gazdaságos technológiát, vagyis a gépeknek és a fajtáknak kölcsönösen alkal- mazkotíniok kell egymáshoz. A borsó volt az első zöld- eégnövény, amelyet megpróbáltak géppel betakarítani. A tényleges gépesítés kezdetét a stabil zöldborsócséplőgép megjelenésétől számíthatjuk. Manapság először borsóaratógéppel rendre levágják a borsót, majd közvetlenül a termőterületen elvégzik az erre a célra készített vagy átalakított kombájnnal a hüvelyek leválasztását és a szemek kifejtését. Más esetben a levágott borsótöveket ösz- szegyűjtik és beszállítják a központi telephelyen felállított borsófejtő géphez. A magajáró arató-fejtő gépek minden követelménynek megfelelő típusa még nem alakult ki. \ „jó! lésült“ zöldbab A jelenleg ismert zöld- bableszedő gépek a közös működési elve rendszerint az, hogy hosszú, rugalmas fogazató szedőhengerpárral mintegy lefésülik a hüvelyeket a babtövekről. Mialatt a lefésült hüvelyeket a gép felhordó szerkezete a tisztító rostahenger felé viszi, erős ventillátor légárama fújja ki a hüvelyek közül a szárdarabokat, levél- tnaradványokat. A hüvelyek ezután gyűjtőtartályba vagy zsákba kerülnek. A korszerű gépek teljesítménye' 1,5 — 2' hektár/óra, és a megtermelt hüvelyek 90—93 százalékát sérülésmentesen betakarítják. ParaoScsomkoipbájn alkalmazásával nagyon meggyorsítható és megkönnyíthető a termés leszedése. A gép vágószerkezete a föld felett elvágja a paradicsomtöveket és azok a kombájn felhordószalagjára esnek. A kezdetlegesebb géptípusoknál a gépen ülő emberek kézzel szedik le a szárról a bogyókat, az újabb gépeknél viszont már rázószerkezet választja le őket és hullatja a szállítószalagra. Am az ember közreműködése még nem küszöbölhető ki teljesen. a szállítószalag mellett ülő dolgozóknak ki kell. emelniök a sértőt és éretlen példányokat. hogy azok ne kerülhessenek a gyűjtőtartályokbá vagy a rekeszekbe. A paradicsom, a paprika és az uborka - aratását úgy is meg lehet könnyíteni, hogy a szedők a közvetlenül előttük haladó traktoron (pótkocsin) lévő gyűjtőedénybe rakják a leszakított termést. A saláta, a káposztafélék, o'e még a spenót szedése is megoldható egy állítható vágószerkezetből és felhordó szalagból álló géppel, amely á közepes teljesítményű traktor oldalára szerelhető. és a traktor erőleadó tengelyével működtethető. A gép vágószerkezetéről — két egymással szemben forgó, éles peremű tárcsalemez — a levágott termés a felhordószalagra kerül, amely gyűjtőedénybe vagy pótkocsiba viszi. A kényes * gyökérzöfdségek A gyökérzöldségek betakarítása különleges követelményeket ró a gépre. A nem azonnali felhasználásra kerülő répák ugyanis nagyon kényesek: az ütések helyén elhalások, a fej sérülésekor rothadás. esetleg kihajtás a nemkívánatos következmény. A legnagyobb problémát mégis a zöld levelek eltávolítása okozza. Egyes konstrukciók egy lépésben végzik el a fejelést és a kiemelést, mások két vagy három művelettel látják el a feladatot. Minden tekintetben kiforrott megoldás ezideig még nem született a gyökárzöloségek betakarítására. Az utóbbi években a hagyma szedését is sikerült teljesen gépesíteni. A traktor orrára szerelt négytárcsás szerkezet egyszerre négy sort forgat ki a földből. Á kiforgatott hagymásotokat a traktor utón kapcsolt — erre a célra átalakított — burgonyatisztító egy rendre teríti. Ugyanez a gép egyszer még meg is forgatja a hagymát, hogy száradását elősegítse. A megszáradt hagyma öszegyűjtésére a burgonyaszedőgép igen alkalmas. A legnagyobb gondot a hagymafejek sérülésének a megakadályozása okozza. Evégből szükséges, hogy a gépek forgórészei egyenletesen és kíméletesen működjenek, valamint az, hogy a hagymarend folyamatos legyen. Gépesítés — találékonysággal Sokféle törekvés tapasztalható arra vonatkozóan, hogy a zöldségtermesztés számára valamiféle univerzális termésbetakarító gépet hozzanak létre. A növények sokfélesége, a talajban vagy a talaj fölötti más-más elhelyezkedésük azonban kilátástalanná teszi, hogy egy ilyen „mindentudó” konstrukció megszülethessen. Az elmondottakból kitűnik, hogy a zöldségtermesztés gépesítése nem mindig az anyagi eszközökön múlik: kis találékonysággal a meglévő gépek valamelyes átalakításával is széf kezdeti eredmény'eket lehet elérni. A* enyingi gazdaság híres tejtermeléséről, Az elmúlt évben a fejésl átlag 4076 liter volt. A kiváló tejtermelő gazdaság magyartarka állományához nagy tejefőképességű kanadai lapály szarvasmarhákat importált. A képen: Villanypásztor őrzi a fás legelőn tartott kanadai lapály Őszöket. (MTI foto: Fehérváry Ferenc felvétele—KS) a hétvégi kertek hasznosításáról Nyíregyháza környékén már többszáz hétvégi kert van. Az elmúlt időszakban több olyan cikk jelent meg, amely e telkekre történp építkezéssel és egyéb problémákkal foglalkoztak. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ezek a telkek rendeltetésüknek csak akkor felelnek meg, ha szakszerűen telepítik és kezelik a növényzetet. A gyümölcsfák telepítése, nevelése megfelelő szakmai ismereteket igényel. A kertészkedéshez kevésbé értők gyakran támaszkodnak több ember véleményére. Noteszukba oldalakat jegyeznek fel például arról, hogy milyen növényvédőszerrel kell védekezni egy betegség, vagy kártevő ellen. Az eltérő szaktanácsadások következtében és a hiányos szakértelem miatt sokkal kevesebb gyümölcsöt, zöldséget termelünk meg, mint amennyire lehetőség volna. Úgy lett volna jó hétvégi kertek növényzetét kialakítani a város környékén, hogy azok összefüggő területet képezzenek. Jelenleg a tendencia többirányú, mert egyidő*» ben alakul ki a császárszállási, az orosi, a borbányai, a kemecsei úti részeken a hétvégi övezet. A -szétszórt telepítés, a különböző nagyságú kertek egyáltalán nem tükröznek tervszerűséget. Nem teszik lehetővé a megfelelő termesztést, nehezen oldható meg á növényvédelem és kevésbé megoldott a szakmai tanácsadás. Tervszerűbb parcellázás, telepítés mellett a tulajdonosok mezőgazdasági szakcsoportot alakíthatnak az ÁFÉSZ-ek mellett. Ennek feltétele, hegy legalább 10 főnek kell belépni a szakcsoportba. A mezőgazdasági szakcsoport termeléssegítő és értékesítési biztonságot jelentő szervezeti forma. Egy kertvédelmi szakcsoport esetében például arról van szó, hogy a tulajdonosok az ÁFÉSZ anyagi segítségével vásárolnak növényvédógépet. Az ÁFÉSZ alkalmazottja, szakembere a termelő igényének megfelelően meghatározott bérösszegért elvégzi a növényvédelmi munkákat a kertben. A befolyt szolgáltatói tevékenység pénzösszegéből, az ÁFÉSZ-nek értékesített áruk árrésének egy- részéből a szakcsoport közös alapot képezhet, amelyet felhasználhat a termelés bővítéséhez, például közös vízhálózat megépítésére. A szakcsoport létrehozása főleg a termelést segíti elő, de a kapcsolatban álló ÁFÉSZ, a megtermelt áruféléket fel Is vásárolja. A termelőket megfelelő szak- tanácsadással lehet ellátni, mivel azok szervezett formába tartoznak. Megoldhatóvá válik a rendszeres növényvédelmi előrejelzés, a szaporítóanyag, a növényvédőszer, a műtrágya, stb ellátás és a termékek fölvásárlása. A nyíregyházi ÁFÉSZ mellett kertvédelmi szakcsoport működik. Három növényvédőgéppel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a taglétszám növelését. Mivel a város környékén . nagy hagyománya van a meggy termesztésnek, — melynek fejlesztése indokolt — ezért a SZÖVOSZ anyagi támogatást nyújt a meggy telepítéséhez. Célszerű volna meggytermesztő szakcsoportot szervezni. Az ország különböző területein már alakultak munkás-kertszövetkezetek. A gyárban egy kollektívát alkotó dolgozók, például egy szocialista brigád tagjai egymás mellett vásárolnak tel- két. Ez a mozgalom tovább erősíti a közösségi szellem kialakulását. Nem elhanyagolható azonban az a haszon sem, amelyet realizálni tudnak. Úgy gondolom össze kel lene • hangolni az érintett szerveknek Nyíregyháza j kertövezetének fejlesztéséi. Olyan távlati fejlesztési program kidolgozására volna szükség, amely egyaránt szolgálná a lakosság és a népgazdaság érdekeit. Karádi István Tető nélküli gyár Mi a zártrendszerű mezőgazdaság? Egyre több szó esik róla. Része — és talán legfontosabb része —, annak a nagy átalakulásnak, amely a sze. műnk láttára teszi a mező- gazdasági nagyüzemet valóban nagyüzemmé, tető nélküli gyárrá. Divatos szó lett, amely mögött az újságolvasó számára — néha a tájékoztatlan szakembernek is —, legtöbbször magyarázatul csak nevek húzódnak meg. mint Bábolna. Nádudvar. Esetleg egy-két kukoricatermelő, vagy hústermelő gazdaság neve szerényen. Esetleg egy tudományos szó: monokultúra. Pedig ennél jóval több. Napjainkban a több élelmiszerért folyó küzdelemben a kettős, vagy egyedüli, mono. és bi.kulturák megjelenése jelezi a holnap mezőgazdaságát. A mezőgazdasági üzemekben megjelent néhány főnövény — legtöbbször kukorica —. amely mostmár éveken keresztül ugyanazon a helyen maradt. Egyre jobban kiszorították a többi növényt. Kevesebb gép, kevesebb ember... (Szakember. szervező, kisegítő is.) Az ilyen üzem 'egyre special! - záltabb. „Rááll” a fő termékre. Megjelentek napjainkban a húst, vagy tejet „termelő” gazdaságok. A növénytermesztésből búzater. melés vagy kukoricatermelés lett. Igen ám. de a valóban távlati termelés, a mező- gazdasági stratégia csak a zárt technológiai rendszerben valósulhat meg igazán. Lényege, hogy ha egy adott gazdaság tíz vagy még több éven át csak egy vagy két növénnyel, állattal foglalkozik, igazi termelőüzemmé, igazi tető nélküli gyárrá változik... De. hogy ezt eredményesen. gazdaságosan végezhesse, annak megvannak a szigorú feltételei, épp úgy, mint az iparban. Épp Ág«., mint egy gyár. nem térhet el a legjobb, adott technológiától. Ezt márcsak az indulási nagy beruházási költségek miatt sem teheti meg. Mert a termelési kockázat jelentősen megnő. De vele együtt magasra szökik az egy adott területegységről lehozható termék is. Hogy csak egy példát mondjunk, a zárt rendszerű kukoricatermesztésben hektáronként húszezerrel is nőhet a tövek száma. Az ilyen sűrű növényállományban a kézi gyomirtás már elképzelhetetlen, a földi gépek is tehetetlenek. A gaztalanítás csak kémiai anyagokkal valósítható meg. De még itt is meg van a veszélye annak, hogy a gyomok hozzászoknak az állandóan használt gyomirtó szerhez, kialakul ellenük az ellenállásuk. rezisztenciájuk. Jelenleg 3—5 év alatt várható egy ilyen monokultúra elgyomo- sodása. Pe van megoldás: a gyomirtószert időnként vál. togatni kell. Az igényes és sűrű növényállomány ezenkívül forradalmi módon nagy adag műtrágyát igényel (amit meg is hálál és hasznosít.) Előfordulhat, hogy hektáronként harminc-negyven mázsát! Hogy efelé haladunk, már jelzik a számok: gyomirtó, szer felhasználásunk három év alatt közel a háromszorosára nőtt. Műtrágya-felhasználásunk pedig 800 ezer tonnával, és emellett még további 300 ezer tonna importra is szükség lesz. De ezek a tények újabb következményekkel járnak Ilyen tömegű kémiai anyag szakszerű beszerzési, elosztási, tárolási feladatai már olyan mellékmunkákat is igényelnek, amihez célszerű „kemizálási társulásokat” létrehozni. A szak tanácsadónál ép laboratóriumokkal felszerelt kémiai bázis kiftj zetődően el tudja látni egy szűkebb tájegységen h a szinte naponta szükséges le. vél és talajvizsgálatokat. A talaj analizisa •különös<'n fontos. A monokultúra, •** évtizedekig termesztett azonos növény ugyanis erősen igénybe veszi a talaj fizikai szerkezetét és mikroelem.*: készletét is. Olyan vegyi elemek tucatjairól van szó. amelyek kis mennyiségben ugyan, de nagyon szükségesek. Csak egy példa: a Borsodi Vegyi Kombinát új, magnéziumos nitrogén-rrfl. trágyája a magnézium jelenléte miatt egy-két mázsa gabonatöbbletet ad. (Fillérekért.) Ki gondolt volna pár éve még magnézium adagolásra' mezőgazdasági nagyüzemben? És, hogy az állattartásból is hozzunk kémiai példát, a takarmány összetételének javítása, kiegészítése a tápanyagként ható karbamidok- kal, az egészséget Is biztosító aminosavakkal igen eredményesnek — és hasznosnak —, bizonyult. Végül. — de nem utolsó, sorban —, következmény az is, hogy egy 800 hektáros monokultúra (épp úgy, mint egy többszáz férőhelyes istálló) olyan járványveszélyt hord magában, amit csak kitűnő szakemberek és a megfelelő kémiai bázis állandó jelenlétével lehet megnyugtatóan elkerülni. összefoglalva: ahogyan a lőpor felfedezése átformálta' a hadviselést, úgy alakítja át jelenleg mezőgazdasági szem. léletünket a kémia. Bizonyos, hogy ez a békés hadviselés is kiemeli a maga kitűnői stratégáit. És reméljük, hogy minél kevesebb elvesz, tett ütközet árán. Maácz János Mezőgazdasági Főiskola
