Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

VILÁ6 PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK} Magyarorszag nEEEEBE. [1'V ««FOLYAM 231. SZÁM ÄRA: 80 FTLLÉR 1973. SZEPTEMBER 21, PÉNTEK LAPUNK TART A LM A BŐÉI A tömegpolitikai munka haszna (3. oldal» Gondolatok a hétvégi kertek hasznosításáról Sok a baleset a mezőgazdaságban (4. oldal) (5. oldal) A labdarúgó-bajnokságokról jelentjük (7. oldal) A magyar békemozgalom az egész népei átfogó tömegmozgalom Sebestyén /Sándorné beszéde a Vili. magyar békekongresszuson Az első napi tanácskozáson felszólalt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke és Romesh Chandra, a Béke Világtanács főtitkára Az Országház kongresszusi termében csütörtökön dél. elölt ünnepi külsőségek kö. zott kezdte meg' munkáját a Vili. magyar békekongresz. szus. A kétnapos tanácsko. záson az előkészítő megyei békekonferenciákon megvá­lasztott 580 küldött az Or­szágos Béketanács 200 tagja, továbbá a társadalmi és tö. megszervezetek képviseleté­ben száz meghívott vendeg vesz részt. A megnyitó ülés elnöksé­gében helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki' Tanácsának elnöke: Apró Antal az országgyűlés elnö­ke. Kállai Gyula a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, i/ MSZMP Po. liiik.-ii Bizottságának tasfiai. Jakab Sándor. az MSZMP Központi Bizottságának osz- tnlvvezetőie és Bencsik 1st. Pán. a Hazafias Népfront Or. szágos Tanácsának főtitkára. Az elnökségben foglalt he- Jvef Rorncsh Chanára. a Béke Világtanács főiitkára, a békeerők világkongresszusa nemzetközi előkészítő bizott­ságának elnöke. Ott volt az ünnepélyes mevn vitáson Mihail Ivano- vics Kotov, a szovjet béke. tanár« főtitkára és Mihail Dmitrievics Szokolov fró. a doni rosztovi területi béke­bizottság elnöke, a szovjet béketanács taeia. továbbá a hazánkban tartózkodó kubai hákeköldöttek: Humberto Castello a kubai béketanács t''*kársáaának tasia. s Louis Gomez IVanguemert újság­író. a kubai béketanács tit-’ Jfj5-<!Í<jőnolr tagia. Pethő Tibor megnyitó sza. vajban egyebek közt hangsú­lyozta, hogv békemozgal­munk a kötelességtel iesités nvugodt öntudatával tekint­het vissza a mögöttünk levő történelmi időszakra: becsü­lettel teljesítette nemes hi­vatását. Igazi ereje a töme­gek támogatásából táplálko­zik, tekintélye a szoros és élő kapcsolatból származik. Ezért volt képes — a Haza­fias Népfront keretein belül ■— országos méretekben moz­gósítani a népünket a nem­zetközi élet központi kérdé­seinek megoldása, a szocialis­ta építés- meggyorsítása, a szocialista hazafiság érzésé­nek elmélyítése érdekében. Az új feladatokra utalva hangsúlyozta, hogy a kong­resszusnak meg kell vizsgál­nia a békemozgalom belső helyzetét, nemzetközi tenni­valóit. Mindezen túl fel kell készülnünk a békeerök moszkvai világkongresszusá­ra. a magyar küldöttséget el kell látnunk megfelelő aján­lásokkal. A részvevők ezután elfo­gadták a kongresszus napi­rendjét. Ez a következő: 1. Az Országos Beket a náes beszámolója a VII. magyar békekongresszus óta végzett munkáról, javaslatok a magyar bé­kemozgalom előtt álló feladatokról. 2. Az új Országos Bé­ketanács megválasztása. 3. a oeaeeroK moszk­vai világkongresszusa magyar küldötteinek megválasztása. A kongresszus — Pethő Ti­bor előterjesztése alapján — hat munkabizottságot, továb­bá jelölőbizottságot és szer­kesztőbizottságot választott, s megválasztotta e testületek tisztségviselőit. Ezt követően megkezdődött az első napi­rendi pont tárgyalása: Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára lépett a mikrofonhoz. A magyar békemozgalom 1969 októberében tartott kongresszusa óta eltelt négy esztendő eseményeit átte­kintve hangsúlyozta: meg­változtak a nemzetközi erő­viszonyok, a hidegháborút fokozatosan felváltja az eny­hülés és az együttműködés korszaka. Egyre több terü­leten tör magának utat az a törekvés, hogy á vitás kér. déseket ^tárgyalások útján kell rendezni. Amikor a nemzetközi békemozgalom a haladó kormányok törekvé­seit és kezdeményezéseit tá­mogatja. százmilliókat kép­viselő közvélemény egyetérté­sét és helyeslését sorakoztat­ja fel méüettük. ami nem marad hatástalan a nemzet­közi kapcsolatokra. Azok* az eredmények, amelyeket ed­dig elértünk a szocializmus, a béke erőinek több. mint két évtizedes küzdelmeiben gyökereznek. A tárgyalások szellemét. a békés egymáS| mellett élés eszméiét a tűzfészkek kiküszöbölését a békemozealom már évtize­dekké! ezelőtt programjába vette és a világ közvéle- ménvét meggyőzte ezeknek a gondolatoknak a helyességé­ről* A továbbiakban rámuta­tott: az elmúlt hónapok ese­ményei arra figyelmeztet­nek, hogy vannak még befo­lyásos csoportok Washing­tontól Bonnig, amelyek tor­laszokat emelnek az európai kibontakozás, a csúcsdiplo- mácia. a kelet—nyugati kap. csolatok, a nemzeti felszaba. dító mozgalmak érvényesü­lése. a vezető tőkés államok és a fejlődő országok kap. csolatai normalizálásának útjába.. Ezt jelzik a drámai chilei eserhények is. A fasiszta katonai junta és a nemzetközi imperializmus szövetsége — úgy tűnik — átmenetileg hatalomra jutott Chilében. A világ haladó erőivel együtt a mi népünk is egy emberként mozdult meg és a legkülönbözőbb formákban juttatja kifeje­zésre szolidaritását a népi egységet támogató haladó ’ erőkkel. Tíz nap alatt több ezer munkás- és ifjúsági gyűlést tartottak országszer­te és tízezernél több távirat érkezett hozzánk az ország minden részéről. Mindez bi­zonyítja, hogy egész népünk testvéri együttérzésével, szo­lidaritásával támogatja a chilei hazafiakat, mindaz,o. kát. akiket üldöznek, bör­tönbe zárnak, megkínoznak azért, mert a haladás olda­lára álltak mert tudásuk, te­hetségük legjavával munkál, 'kodtak hazájuk jobb, bol­dogabb jövőjéért. A chilei haladó rendszer megdöntése a belső és külső imperialista erők támadása nemcsak a chilei nép. hanem az eny­hülés politikája, a békés egymás mellett élés ellen is irányult. A chilei ellenforra­dalmi puccs azonban nem gátolhatja esv világfolyamat érvén vesülését. Bárhogy is támad a reak­ció. a történelem, a világ előrehalad és nem visszafelé. A szocializmus, a béke erői növekednek. legyőzhetetie- nek és minden nehézségek ellenére diadalmaskodnak. Hittel és meggyőződéssel valljuk azt is, hogy az eny­hülés terén elért eredmé. nyék megmásíthatatlanságá- ért szilárdan küzd az egész nemzetközi békemozgalom is. A kongresszust előkészítő hazai eseménysorozaton is megnyilvánult politikai ak­tivitást cselekvő békeakara­tot méltatta ezután a főtit- , kari referátum, majd a bé­kemozgalmi munka eredmé­nyeiről szólt. Kiemelte, hogy népünk szolidaritása a Vi. etnam melletti akciókban kamatozott a leggazdagab­ban. A vietnami szolidaritási mozgalom a legékesebb szónál Is többet mond népünk prole, tár internacionalizmusáról. A „Veled vagyunk Vietnam!” — jelszó egész népünk jel­szava lett, s a mozgalom résztvevőinek áldozatkészsé­gét bizonyítja az a csaknem 250 millió forintnyi támo­gatás. amely az indokínai né­pek megsegítésére gyűlt ösz. sze. A vietnami szolidaritási mozgalom jól érzékelhető módon járult hozzá hazánk­ban a szocialista nemzeti egység erősítéséhez, a viet- i nami nép győzelme pedig j ahhoz a felismeréshez, hogy i ennyire erős az összefüggés | a szocialista haza erősítése és a szocialista haza nemzet, közi cselekvőképességének fokozása között. — A magyar békemozga­lom döntően és alapvetően két ok miatt válhatott az egész népet átfogó tömeg­mozgalommá. Az egyik az, hogy a párt és a kormány külpolitikája az. egész nép a béke érdekeit fejezi ki: a békemozgalom a nemzetközi munkában sikeresen épített a párt és a kormány béke­politikájára. A másik, hogy belpolitikai mozgalomként is vállalta a reaháruló felada­tokat. Ez a két ok szoros kölcsönhatásban áll- egymás. (Fofytatas » 2. oldalon» A Rákóczi kori tudományos ülésszakkal megnyílt a megyei múzeumi hónap ^Szeptember 20-án délelőtt 9 órakor a vajai Vay Ádám Múzeumban Rákóczi kori tudományos ülésszakkal, ki­állítással megnyílt a- múze­umi hónap megyei rendez­vénysorozata. A tudományos ülésszakon megjelent Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Köpeczi Bé­la, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Tör­ténettudományi Intézet tu­dományos munkatársai, a magyar történetírás több ne­ves képviselője, a társadalmi és tömegszervezetek, kullu- • rális intézmények veze.ői. A tudományos ülésszak kezdetét jelenti az 1976-ban sorrakerülő nagy ünnepnek, Rákóczi Ferenc születésének 300-ik évfordulójának. A tu­dományos ülést és egyben a megyéi múzeumi hónapot Gyúró Imre. a megyei ta­nács elnökhelyettese nyitot­ta meg. Bevezetőjében n»eg- különböztetett tisztelettel köszöntötte dr. Köpeczi Béla akadémikust, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kárát, aki megjelenésével is igazolja, hogy a vajai tudo­mányos ülésszak jelentős esemény a történetttudo- mány számára. Köszöntötte az ülésszakon megjelent és előadásra leikért dr. Esze Tamas történészt, akinek emberi életútja éppen olyan figyelemre méltó és tisztéle­tet ébreszt, mint tudomá­nyos pályája. A megyei tanács elnökhe­lyettese ezután azzal foglal- ■ kozott, hogy Szabolcs-Szat- már megye gazdasági, szel­lemi felemelkedéséhez olyan szívós, kitartó munka kell, mint amilyen hittel és aka­rással kényszeríti ki a ter­mést a földből évszázadokon át a magyar paraszt. A küz- v dés maga itt a történelem. A cselekvés rugója pedig a táj, a nép szeretete. Ez kész­teti ma is cselekvésre és ál­dozatvállalásra a gazdasági és kulturális élet munkásait. E sorban igen fontos dátum a mai, nemcsak nekünk, ha­nem utódainknak is. Dr. Esze Tamás családi adományának átvétele és méltó elhelyezése adta az alkalmat a tudományos ülés megrendezésére. — Ez a munka két ponton kapcsolódik szervesen a táj­hoz és népéhez — folytatta Gyúró Imre. — Két helység­gel, két névvel: Tarpa és Esze Tamás, Vaja és Vay Ádám. A tudós, kutató szá­mára két nagyon fQntos fo­gódzó, mert a szabadságharc legfontosabb kérdéseinek megragadására nyit lehető­séget. A tudomány belső lo­gikája mellett az emberi ro- konszenv is segített abban, hogy dr. Esze Tamás tekin­tetét Tarpára és Vajára, il­letve e két falu legnagyobb történeti alakjára fordította. Ennek a szubjektív töltésű tudományos érdeklődésnek köszönhetjük „Tarpa és Esze Tamás” című könyvel, s Vay Ádám első tudomá­nyos portréját égy korábban itt tartott nagysikerű elő­adásban. Végül a megyei tanács el­nökhelyettese hangsúlyozta: a tudós Esze Tamás életmű­vének, kutató munkájának Vaján való elhelyezésével szellemi műhelyt, tudómé - nvos várat segített teremte­ni a talp: sok földjén, s ez a legkorszerűbb tudománypo­litikái alapelv mércéjével mérve is, nagyszerű tett. Az a szándék vezeti, hogv a kul­túra és a tudomány legyen a népé. ígérjük, hogy jó gon­dozói és hasznosító: leszünk nek a gazdag történelmi . oyagnak. E gondolatok jegyében nyitotta meg a tudományos ülést es a megyei múzeumi hónapot. Ezután került sor Esze Ta­más történész nagysikerű előadására, melyben a Fel- sö-Tisza vidéki kurucság harcaival foglalkozott a haj- dúszabadságért. A tőként a Rákóczi-kor jobbágypoliti­kái kérdőiéit elemző, a kor társadalmi küzdelmeinek ru­góit, meghatározó jegyeit kutató előadáshoz Rácz Ist­ván, a Debreceni Kossuth I.a- jós Tudományé:,vetem do. cense es Szendrei István, a Debreceni Kossuth Bajos Tudományegyetem tanára szólt hozzá. A tudományos ülésszak elnöke dr. Köpeczi Béla akadémikus volt. Az ülésen „A Rákóczid szabadságharc és emigráció művelődéstörténeti problé. mái” címmel dr. Köpeczi Bé. la előadása hangzott el, mélyhez R. Várkonyi Agnes, a Történettudományi Intézet osztályvezetője, Péter. Kata- lin, az intézet tudományos főmunkatársa. Gyenis Vil­mos, irodalomtörténész. Hopp Lajos irodalomtörté, nesz szólt hozzá. Délután 3 órakor nyitották meg a dr. Esze Tamás ha­gyatékából rendezett Vay Ádám—Esze Tamás kiállí­tást. Juhász Rqbert. a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának osztályvezetője mondott megnyitót. Este a helyi művelődési házban emlékműsort rendeztek, me­lyen az operaház művészei léptek fel, valamint Lukacs Sándor szavalóművész és Csanádi Imre költő. Szeptember 21-én Benda Kálmán előadásával folyta­tódik a tudományos ülés­szak. témája a helytörténet feladatai és lehetőségei a Rákóczi -kutatásban. íz üzemi demokrácia fejlesztéséről tárgyalt az SZMI elnöksége Ülést tartott szeptember 20- án a Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei Taná­csának elnöksége. A tanács­kozáson részt vett és felszó­lalt Kiss Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának mun­katársa, dr. Pivamyik Ja­nó sné, az MSZMP megyei bi­zottságának munkatársa, Láncos János, a SZOT tagja, a Munka című folyóirat fő- szerkesztője. Az ülésen két napirendet tárgyaltak: a szocialista brv; gádmozgalom helyzetét, feH adatait valamint az üzemi de­mokrácia érvényesülésének tapasztalatait és továbbfej­lesztésével kapcsolatos fel­adatokat. Mindkét témával kapcsolatban a tanácskozáson sok észrevétel, hasznos ja­vaslat hangzott él, s beható vita után az elnökség úgy döntött, hogy e két fontos té­máról szóló előterjesztés csak átdolgozás után kerüljön a következő SZMT elé megtar­Scbeslyén Nándorné főtitkári beszámolóját mondja. (Kelet-Magyarország telefotó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom