Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-20 / 220. szám
TW3. szeptember Sf: SELET-MAGYAMSZÄG Pártszerrezés-pártirányítás A munkásosztály bányászéknAl gyorsan telik a nap Éva, Kati, Jutka — a családi költségvetésben ÉVEK ÓTA a politikai és tudományos élet egyik köz. ponti vitatémája a munkás- osztály problematikája. Mind tőkés, mind szocialista viszonylatban ugyanis olyan változások történnek a társadalom szerkezetében, amelyek átformálják a munkás- osztályról alkotott hagyományos képünket, fogalmain, kát. A termelőerők rohamos fejlődése, a tudományos-technikai haladás és ennek a társadalmi struktúrára gyakorolt hatása, a magántulajdon megszüntetése és az új tulajdonviszonyok kifejlődése a szocialista országokban — e folyamatok magasabb szintre emelik a munkásosztályt bővítik határait, módosítják kapcsolatát, viszonyát a többi dolgozó osztályhoz, ré. teghez. Hazánk immár küszöbén áll a tudományos-technikai forradalom néven ismert folyamatnak. Napjainkban részesei és tanúi vagyunk fejlődésünk extenzív szakasza lezárulásának és az új intenzív fejlődés kibontakozásának. Már érezhető, hogy a meginduló technikai átala- ' kulás. az ipar, a közlekedés korszerűsítése, új. modern iparágak megteremtése, a fejlett technológiák alkalmazása és az iparszerű munkavégzés meghonosodása a földeken, átformálják a dolgozók tevékenységét. Mind magasabb szakmai követelményeket támasztanak, s bővítik tevékenységükben a közös elemet, a szellemi igénybevételt. Valósággal kitágítják a munkásosztály határait, és új rétegeket vonnak be az osztály körébe a mezőgazdaságból, a hagyományos értelmiségi munka, körökből és az úgynevezett harmadik szektorból. Ez utóbbihoz tartozó ágazatok (kereskedelem, közlekedés, szolgáltatásotO részarányának növekedésével egyre nő azoknak a száma a munkás- osztályon belül, akiknek te. vékenysége közvetlenül nem kapcsolódik az anyagi termeléshez. Az állami tulajdon mellett a szövetkezeti csoporttulajdon uralkodóvá válása és a két alapvető tulajdonforma szüntelen' fejlődése pedig elindította a munkásosztály és a parasztság közeledésének, az osztályhatárok lebomlásáhak hosszú történelmi folyamatát. , A TÁRSADALMI FEJLŐDÉSNEK ezek az űj tényezői itthon és határainkon túl is heves vitákat váltottak ki. E vitákban jó néhá- nyan, sokszor megfeledkezve a társadalmi rendszer fundamentumát jelentő állandó elemekről, inkább a társadalmi-gazdaságii fejlődés változásait hangsúlyozták. Ezen az úton nem egy vitázó végül eljutott a munkásosztály létének tagadásához is. Feltétlenül szükséges a fejlődés új jelenségeit, a társadalmi struktúra változásait a lehető legteljeseb. ben és legpontosabban felmérni. és számolni hatásai, val. Ez elengedhetetlen az objektív folyamatok és tendenciák reális megítéléséhez, a helyes politikai döntések kialakításához, — vagyis a valóságismereten - alapuló cselekvéshez. A változásokra figyelve azonban nem szabad megfeledkezni a munkásosztály állandó vonásairól, amelyek minden változás mellett fo. lyamatosan jellemzik a» társadalom e nagy csoportját. Éppen a munkásosztály lényegét kifejező fő törvény- szerűségek elhanyagolása vezetett és vezet sók esetben az osztály egész létének megkérdőjelezéséhez. Erre irányította a figyelmet legutóbb a szocialista országok pártjainak varsói elméleti konferenciája is, ahol elvetettek minden olyan nézetet, amely kétségbevonja a munkásosztály létét és egyre. növekvő szerepét a társadalmi irányításban. a társadalmi feladatok megoldásában. MAI VISZONYAINK KÖZÖTT melyek a munkásosztály karakterét meghatározó főbb vonások? Az osztály legfontosabb jellemzője, hogy tevékenysége — miután a termelés legfejlettebb területén. az ipari nagyüzemben dolgozik — alapvető jelentőségű a társadalom egész fejlődésében. Ez az objektív alapja társadalmi helyzeté, nek, alapvető érdekeinek, szervezettségének, fegyelmének, n koncentráltságának, s mindannak, ami a munkásosztályt a legfőbb politikai erővé emeli a proletárhatalom védelmében, a szocialista rendszer továbbfejlesztésében. A munkásosztály léte és tevékenysége az össznépi tulajdonhoz kapcsolódik. Ezért a leginkább érdekelt a szocializmus eszméinek, erkölcsi normáinak érvényesítésében, a munka szerinti elosztás megvalósításában, a kispolgári eszmék és felfogás elleni harcban, a kollektívizmusnak, a gazda, sági integráció gondolatának képviseletében. Ebből fakad a munkásosztály forradalmí- sága, amely a társadalom gyökeres átalakításában, a szocialista építés mindennapi gyakorlatában jut kifejezési" re. A szocialista építés fontos tapasztalata — ezt pártunk 1972. novemberi határozata is kiemelte, hogy bár a társadalom egésze, az egyes osztályok és rétegek egyaránt érdekeltek a haladásban, a szocializmus építésé, ben, az érdekeltség foka és közvetlensége mégsem azonos. Még a munkásosztályon belül sem! A munkásosztályon belül, leginkább a nagyüzemi munkásság számára magától'értetődő a szocialista átalakulás folyamata, mert e réteg — ma létfeltételeivel állnak a leg. szorosabb kapcsolatban a szocialista építés konkrét követelményei. Ugyancsak e réteg öntudata, politikai ak. tivitása fejezi ki leginkább a munkásosztály egészének valóságos érdekeit. Következésképpen a pártnak az osztály vezető szerepe érvényesítésekor, célkitűzéseinek megfogalmazásakor elsősorban a legöntudatosabb és legaktívabb rétegre, a nagyüzemi munkásságra kell támaszkodni! Ma alapvető kérdés számunkra, hogy a szocialista nagyiparban dolgozó nagyüzemi munkásság megfelelő súllyal vegyen részt államunk irányításában, döntő mértékben hallassa szavát az ország, a munkahely ügyeiben, és anyagi értelemben is mindjobban legyen élvezője az ország gyarapodásának. OLYKOR JÓINDULATÚ EMBEREK is — akik meg vannak győződve arról, hogy osztályalapon állnak — beleesnek az osztályálláspontot tagadó hibákba. Ez ma. napság többnyire úgy jelentkezik, hogy szélsőségekben gondolkodnak, nem mérik fel reálisan a társadalom különböző osztályainak, ré. tegeinek a szocializmus vi. szonyai között kibontakozó egységesülési folyamatát. A társadalmi integrálódás létező folyamat, amelynek lényege az egyes osztályok és rétegek viszonyaiban mutatkozó nagyobb eltérések, illetve különbségek fokozatos kiegyenlítődése és ennek talaján az alapvető érdekek közelítése. A tulajdonviszonyokban lezajló változások és a mezőgazdaság nagyfokú gépesítése, a falusi életmód rohamos „városiasodása” alapján ma már a társadalom főbb osztályai és rétegei az aalpvető érdekek síkján találkoznak. Ugyanakkor látni kell, hogy még mindig lényeges különbségek van. nak az egyes osztályok, rétegek létfeltételeiben. Ezt fejezik ki a sajátos érdekek, az érdekeltérések, sőt' össze, ütközések. Ha túlbecsüljük a társadalmi különbségek kiegyenlítődését, s nem veszünk tudomást p meglévő osztály- és szociális különbségekről, akkor akarva-aka- ratlanul háttérbe szorítjuk a munkásosztály vezető szerepének objektív alapját, azaz formálissá tesszük vezető szerepének tényét. ÉPPEN A SZÖVETSÉGESEKHEZ fűződő kapcsolatai szilárdsága és állandó erősítése követeli azt, hogy a munkásosztály a tényleges gazdasági helyzetéből adódó politikai vezető szerepet foglaljon el. és ez társadalmi elismerést is nyerjen. Pártunknak fontos tapasztalata, hogy csak akkor életképes szövetségi politikája, ha az szorosan összekapcsolódik a munkásosztály vezető szere, pével. Bírta István „Ha nem bírod bányász. kám, szóljál!” — naponta elmondja a csoportvezetőm Az igaz. nem tudom megmondani, hány tele üveget mozgatok meg reggel hattól délután kettőig. Le a polcról — fel a targoncára. Iparkodom. Ránk fér a nagyobb kereset. Mert abból üti az ember a sorsát.. Délután háromkor még csendes Bányász Jánosék háza. Három óra után megjön a háziasszony. Lejárt a műszak. Tizedik éve kon. zervgyári munkás Bányász Ja nos né. Amikor megérkezik, nem tudja, mihez kezdjen. Pedig sietni kell, hogy mire megjönnek a gyerekek rend legyen, meg ja lábosban is legyen valami. Az előszobában katonás rendben három kis papucs várja gazdáit. Éva. Kati és a harmadikos Jutka még iskolában ''vannak. Nincs papíron elszámolás — Laktunk mi albérletben Miskolcon, tanyán az édesanyámnál, aztan itt állapodtunk meg Nyíregyházán. Vettünk egy házat. Azóta is azt csinosítjuk, szépítgetjük. Nem keresünk rosszul. A férjem háromezer körül hoz haza. nekem is megvan a kétezer. Megdolgozunk érte. De tessék elhinni, el is megy. Három gyereket meg- érez az ember pénztárcája. Akkor mentem dolgozni, amikor a harmadik született. Az én keresetemre is szükség volt. Akkor is dolgozhattam volna egy műszakban, de nem tudtuk volna kire hagyni a gyerekeket, így mindketten három műszakba jártunk. Mindig volt otthon valaki. Férjemmel ritkán találkoztam ebben az időben. Nem volt más meg. oldás. i Gyakran halloas, hogy más családnál papíron ki tudják mutatni, hova megy ; iái a pénz. Nálunk nincs papíron elszámolás. Ami kell. az kell. Nem tudok költségvetést csinálni. Három gyerek mellett meg sem álmodja az ember,, milyen kiadások lesznek. Számolni kezdünk. A napközi a három gyerekért egy hónapra 540 forint. Százhat, van az OTP, a gyári kölcsön törlesztése havonta 500 forint. Ehhez jönnek az apróbb kiadások. Tv, rádió, újság. Minden hónapban a kötelező kiadás így kétezer körül van. Anyuci, mit főztél?'1 — Most ehhez még tessék hozzászámolni, hogy a férjem nem eszik üzemi konyhán, az kell neki, amit én főzök. Igv én sem ebédelek a konzervgyárban, mert nekem sem esik jól, ha tudom, hogy a család nem evett még. A gyerekeket ellátják a napköziben, de ami. kor hazajönnek az az első, hogy anyuci, mit főztél? A kicsi mindig a legéhesebb. — Arra megy el a legtöbb, amire nem is számol az em. bér. A gyerekeknek minden nap kell valamire. Most négy forint, most húsz. Háromnál ez már nagy pénz. Nem kapnak minden évben új köpenyt, mint máshol. Bécsül- jek meg, én rendberakom nekik.. A könyv meg a füzet nem drága, de ami még mellé kell! Valamelyik nap is bemegyek az írószerbe, lile-toll kell a gyereknek. Mondják, hogy 77 forint. De akkor már1 mindegyiknek kell.\ Én úgy latom, hogy évrcl-évre drágább az isko. la. Nagyobb az igény. Nem bánom én, csak emberséget tanuljanak. Meg egészség legyen. hogy mindent előteremtsünk. Az otthon me? a gyár — Nem ' panaszkodhatom. A gyárban sokat tesznek az asszonyokért, a nagycsaládosokért. Minden évben kétszer adnak segélyt. Most is kaptunk szeptemberben száz forintot gyermekenként. Meg karácsonykor is lesz valami. Nem sok ez, de ahol minden forint számít, jól jön. Amikor beteg is voltam, mindig segítettek, ha kértem. Megértik az embert. Ilyen helyen jó dolgozni. Én sem adok okot a bizalmatlanságra. Szeretek pontos lenni. A keményebb végét fogom a Bekötőút a A következő két évben meggyorsul Szabolcs-Szat- márban a bekötőutak építése. A megye minden községének van szilárd burkolatú útja, amely összeköti a szomszédos községekkel, a járási székhellyekkel, viszont a közlekedési koncepció azt tűzte ki célul, hogy 19?5 végére a 200 lakosnál nagyobb tanyai településeket is kapcsolják be a forgalomba bekötőutak építésével. Ezen a programon belül az utóbbi öt évben a legnagyobb tanyai településeket — mint a balkányi tanyavilág egyré- sze, Nagykálló Ludastó és Perkedpuszta, Nyírtelek— Belegrád — már jó minőségű út köti össze a külvilággal. Összesen több, mint 70 kilométer az így megépített úthálózat hossza. A felmérések szerint viszont még mindig 24 olyan település van, amelyikhez nem vezet jó út. A tervek szerint ezeket a tanyákat a következő két évben lehet bekötőúttal ellátni. Az útépítés előkészületeként a megyei közúti igazgatóságon már készülnek az építési tervek. A jövő évi programban olyan tanyák szerepelnek, mint az Aporligethez tartómunkának. Most még könnyebb a* asszonyok sorsa. Kismama üzem van a gyárban, ahol könnyebb munkával csak a felét kell teljesíteni a normának, de a bér száz százalékos. Könnyebb munkára osztják azokat is, akik gyermekgondozásiról jönnek vissza. Csak egy műszakban dolgoznak, hogy tudjanak menni a gyerekért. — Szeretem a gyárat. a munkát. Itthon is lenne dolog elég, de néha úgy érzem, mintha kalitkából szabadulnék. Jó a változatosság. Nekerq ennyi az életem. Az otthon, meg a gyár. Máshova nemigen jutok el. Majd, ha nagyobbak lesznek a gyerekek. Mert így nem lehet mozdulni tőlük. Meg micsoda kikapcsolódás az, amikor gyerek nőikül megy el az ember? Nagycáfb az idegesség. Inkább el sem indulok. Háromgyerekes be. utalót meg még nem igen láttam. Bányászéiknál gyorsan telik a nap. Nincsenek kibékülve az idővel. A gyerekek esténként az ágyban mesélik el a napi eseményeket. Egymás szavába vágva .mesélnek a fiúról, akire csak' rá kell nézni és az egész osztály nevet... Félálomban hallgatják a szülők. így is érzik szavukat. Hajnali négykor kíméletlenül csörög a vekker. tanyáknak zó Ujtanya, az ibrányi Nagytanya, Nyírpazony-Kabalás, Balkány-Görénypuszta, a Baktaióránházához tartozó Flóratanya. Ezeket a településeket javarészt 2—3 kilométeres bekötőút építése révén be lehet kapcsolni a* úthálózatba. Jövőre így ösz- szesen 35 kilométer út megépítése várat magára, 50 millió forintos költséggel. Az 1975-ös program hasonló építési ütemet kíván, valamivel kevesebb költséggel. Ekkor 11 nagyobb tanya bekötése kell ahhoz, hogy az év végére már mindenütt jó út legyen. A nyíregyházi tanyavilágból Szélsőbokor, Vargabokor, Kazárbokor várja a jó utat, de kell út Geszteréd-Lovasta- nyához, Penészlek-Dózsa- taghoz, Érpatak-Zsindely es- hez is. Az úthálózat kiépítése lehetővé teszi ezeknek a tanyáknak az autóbuszforgalomba történő bekapcsolását is. Ennek révén megoldható egyrészt az iskolák körzetesítése, másrészt az anyaközséggel való jobb kapcsolat kialakítása, az itt élők munkába járása <t 1H Kolláth Adrienne GYORSÍTOTT PROGRAMMAL Ágh Tihamér: Öröklakás jutányos áron Svihák Lajos a hiszékenység vámszedője hivatalosan bejelentette, hogy visszavonul a szakmától. No, nem azért, mintha erőbeni állapota, vagy hajlott kora késztetné erre az elhatározásra. Ha szavának hinni lehet, azért, mert megsajnálta az embereket. Jelenleg az emlékiratain dolgozik, a mű valószi- nüleg a „Kék fény” kiadó gondozásában fog napvilágot látni. Svihák Lajos egy hosz- szu életpálya tapasztalatait sűríti eme munkába, egykori kliensei példáit felhasználva arra, hogy igazolja, a hiszékenység néha hülyeséggel párosul. Ebben a könyvében például egy teljes fejezet foglalkozik a naivitás lélektanával, egy másik pedig a hiúságéval. Előbb ebből idézünk egy részletet: „Furvézer Gézáné. lilára vált fejjel és félrecsapott parókával támadt a férjére: — Mondd Géza. mennyi előleget kértek tőled építőanyagra? Furvézer Géza halálra vál- tan rebeglte: — Tízezret. — Lesül a képemről a bőr! És ezt te még ki mered ejteni a szádon? Hiszen téged ezek szerint még arra sem érdemesítettek, hogy tisztességesen átverjenek! Bezzeg az Unfrankó Jenőtől harmincezret vettek fel szemrebbenés nélkül! De belőled nyilván ki sem néztek ennyi pénzt, piti, sóher alakként kezeltek és ebben nem is csalódtak. Mert az vagy! Most még csak az hiányozna szégyenszemre, hogy tényleg meg is kapjuk a2 építőanyagot!” A naivitásról szóló fejezetben pedig imigyen emlékezik Svihák Lajos az egykori daliás időkre: „Gitta imádott. Én is őt az utolsó fillérjéig. Mint maszek fregolikészitő mutatkoztam be neki. Erre elájult a gyönyörűségtől. Ügy kellett felmosni. Csitítottám, hogy ne 'vegye annyira a szívére, mert pillanatnyilag pang az üzlet, hiszen jelenleg csupán egy négy millió koronás norvég megrendelésem van, az is csak azért, mert a norvégok valósággal rajonganak a magyar fregoli- kért. Négy millió norvég korona nem túlzottan nagy ősz- szeg — csitítottám újfent Gittát, aki az összeg hajlatára megint el akart ájulni a gyönyörűségtől — bár azért momentán nam volna baj, ha a kezembe lenne. De valahogy késik az átutalás. Hetek óta hiába várom. Már a követségen is jártam a norvég kereskedelmi attasénál, aki megígérte, hogy utána néz a dolognak. Persze, lehet, hogy elsüllyedt a hajó, melygn a pénzt küldték. Ez sem lenne ugyan nagy baj, hiszen a biztosító munden bizonnyal megtéríti majd a káromat, mivel a hajónak nyilván volt cascőja. De amíg a biztosító átutalja a négy millió koronát, sok időbe telik. És addig is kellene valami készpénz — Mennyi kelT? — kérdezte álmatagon Gitta. — Anyagot kell vennem, mert van egy újabb megrendelésem Dél-Szomáliába. Ba- gatel. Húszezer fregoli. Ahhoz azonban, hogy a munkát el tudjam kezdeni, drótokat kell venni. Ezért volna szükségem sürgősen ötezer forintra... Ilyen esetben majdnem minden hölgy könnyek között adja át a kért összeget, mert bármilyen naiv is legyen a kuncsaft, azért mindegyik lelke mélyén ott szuny- nyad a gyanakvás. így hát életszagúvá kell tenni a manővert. Épp ezért nem árt például, ha másnap meggyötört állapotban újfent beállítunk áldozatunkhoz, és bágyadt hangon közöljük vele. hogy minden összeesküdött ellenünk. Egyetlen éjszaka folyamán ugyanis' tizenöt százalékkal felment a drót ára, tehát sürgősen kell még ezerötszáz forint, különben kútba érik a dta-Bzoroáütn megrendelés-, Kizárt dolog, hogy az az illető, aki előző nap fregoli drótokra szó nélkül átadott ötezer forintot,, másnap ugyan erre a célra megtagadjon ezerötszázat!” Mint az idézett részletekből is kiderül, Svihák Lajos kézikönyve valószínűleg roppant izgalmas és hasznos olvasmány lesz. Megkérdeztem azonban a szerzőt, Svihák Lajost, hogy végsőfokon mi volt az a szomorú élmény, mely arra ösztökélte, hogy búcsút mondjon hőn szeretett hivatásának? Svihák Lajos elborult arccal válaszolt: — Mert ebből a szakmából már minden tisztesség kihalt. Senkire sincsenek tekintette!. Képzelje el, a múltkoriban példáid az én lányomnak akartak eladni egy olyan nemlétező öröklakást két- szazboszezerért, melyet még én te megBzánfltottam volna neki sáadfeaenérto
