Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-20 / 220. szám

TW3. szeptember Sf: SELET-MAGYAMSZÄG Pártszerrezés-pártirányítás A munkásosztály bányászéknAl gyorsan telik a nap Éva, Kati, Jutka — a családi költségvetésben ÉVEK ÓTA a politikai és tudományos élet egyik köz. ponti vitatémája a munkás- osztály problematikája. Mind tőkés, mind szocialista vi­szonylatban ugyanis olyan változások történnek a tár­sadalom szerkezetében, ame­lyek átformálják a munkás- osztályról alkotott hagyomá­nyos képünket, fogalmain, kát. A termelőerők roha­mos fejlődése, a tudomá­nyos-technikai haladás és ennek a társadalmi struktú­rára gyakorolt hatása, a magántulajdon megszünteté­se és az új tulajdonviszo­nyok kifejlődése a szocialis­ta országokban — e folya­matok magasabb szintre emelik a munkásosztályt bő­vítik határait, módosítják kapcsolatát, viszonyát a töb­bi dolgozó osztályhoz, ré. teghez. Hazánk immár küszöbén áll a tudományos-technikai forradalom néven ismert fo­lyamatnak. Napjainkban ré­szesei és tanúi vagyunk fej­lődésünk extenzív szakasza lezárulásának és az új inten­zív fejlődés kibontakozásá­nak. Már érezhető, hogy a meginduló technikai átala- ' kulás. az ipar, a közlekedés korszerűsítése, új. modern iparágak megteremtése, a fejlett technológiák alkalma­zása és az iparszerű mun­kavégzés meghonosodása a földeken, átformálják a dol­gozók tevékenységét. Mind magasabb szakmai követel­ményeket támasztanak, s bővítik tevékenységükben a közös elemet, a szellemi igénybevételt. Valósággal ki­tágítják a munkásosztály határait, és új rétegeket von­nak be az osztály körébe a mezőgazdaságból, a hagyo­mányos értelmiségi munka, körökből és az úgynevezett harmadik szektorból. Ez utóbbihoz tartozó ágazatok (kereskedelem, közlekedés, szolgáltatásotO részarányá­nak növekedésével egyre nő azoknak a száma a munkás- osztályon belül, akiknek te. vékenysége közvetlenül nem kapcsolódik az anyagi ter­meléshez. Az állami tulaj­don mellett a szövetkezeti csoporttulajdon uralkodóvá válása és a két alapvető tu­lajdonforma szüntelen' fejlő­dése pedig elindította a munkásosztály és a paraszt­ság közeledésének, az osz­tályhatárok lebomlásáhak hosszú történelmi folyama­tát. , A TÁRSADALMI FEJLŐ­DÉSNEK ezek az űj ténye­zői itthon és határainkon túl is heves vitákat váltot­tak ki. E vitákban jó néhá- nyan, sokszor megfeledkezve a társadalmi rendszer fun­damentumát jelentő állandó elemekről, inkább a társa­dalmi-gazdaságii fejlődés vál­tozásait hangsúlyozták. Ezen az úton nem egy vitázó vé­gül eljutott a munkásosztály létének tagadásához is. Feltétlenül szükséges a fejlődés új jelenségeit, a társadalmi struktúra válto­zásait a lehető legteljeseb. ben és legpontosabban fel­mérni. és számolni hatásai, val. Ez elengedhetetlen az objektív folyamatok és ten­denciák reális megítéléséhez, a helyes politikai döntések kialakításához, — vagyis a valóságismereten - alapuló cselekvéshez. A változásokra figyelve azonban nem szabad megfe­ledkezni a munkásosztály ál­landó vonásairól, amelyek minden változás mellett fo. lyamatosan jellemzik a» tár­sadalom e nagy csoportját. Éppen a munkásosztály lé­nyegét kifejező fő törvény- szerűségek elhanyagolása vezetett és vezet sók esetben az osztály egész létének megkérdőjelezéséhez. Erre irányította a figyelmet leg­utóbb a szocialista országok pártjainak varsói elméleti konferenciája is, ahol el­vetettek minden olyan né­zetet, amely kétségbevonja a munkásosztály létét és egyre. növekvő szerepét a társadalmi irányításban. a társadalmi feladatok megol­dásában. MAI VISZONYAINK KÖ­ZÖTT melyek a munkásosz­tály karakterét meghatározó főbb vonások? Az osztály legfontosabb jellemzője, hogy tevékenysége — miután a termelés legfejlettebb te­rületén. az ipari nagyüzem­ben dolgozik — alapvető je­lentőségű a társadalom egész fejlődésében. Ez az objektív alapja társadalmi helyzeté, nek, alapvető érdekeinek, szervezettségének, fegyel­mének, n koncentráltságának, s mindannak, ami a mun­kásosztályt a legfőbb politi­kai erővé emeli a proletár­hatalom védelmében, a szo­cialista rendszer továbbfej­lesztésében. A munkásosz­tály léte és tevékenysége az össznépi tulajdonhoz kapcso­lódik. Ezért a leginkább ér­dekelt a szocializmus esz­méinek, erkölcsi normáinak érvényesítésében, a munka szerinti elosztás megvalósítá­sában, a kispolgári eszmék és felfogás elleni harcban, a kollektívizmusnak, a gazda, sági integráció gondolatának képviseletében. Ebből fakad a munkásosztály forradalmí- sága, amely a társadalom gyökeres átalakításában, a szocialista építés mindennapi gyakorlatában jut kifejezési" re. A szocialista építés fontos tapasztalata — ezt pártunk 1972. novemberi határozata is kiemelte, hogy bár a tár­sadalom egésze, az egyes osztályok és rétegek egy­aránt érdekeltek a haladás­ban, a szocializmus építésé, ben, az érdekeltség foka és közvetlensége mégsem azo­nos. Még a munkásosztá­lyon belül sem! A munkásosztályon belül, leginkább a nagyüzemi mun­kásság számára magától'ér­tetődő a szocialista átalaku­lás folyamata, mert e réteg — ma létfeltételeivel állnak a leg. szorosabb kapcsolatban a szocialista építés konkrét követelményei. Ugyancsak e réteg öntudata, politikai ak. tivitása fejezi ki leginkább a munkásosztály egészének va­lóságos érdekeit. Következés­képpen a pártnak az osztály vezető szerepe érvényesíté­sekor, célkitűzéseinek megfo­galmazásakor elsősorban a legöntudatosabb és legaktí­vabb rétegre, a nagyüzemi munkásságra kell támasz­kodni! Ma alapvető kérdés számunkra, hogy a szocia­lista nagyiparban dolgozó nagyüzemi munkásság meg­felelő súllyal vegyen részt államunk irányításában, döntő mértékben hallassa szavát az ország, a munka­hely ügyeiben, és anyagi értelemben is mindjobban legyen élvezője az ország gyarapodásának. OLYKOR JÓINDULATÚ EMBEREK is — akik meg vannak győződve arról, hogy osztályalapon állnak — be­leesnek az osztályálláspon­tot tagadó hibákba. Ez ma. napság többnyire úgy je­lentkezik, hogy szélsőségek­ben gondolkodnak, nem mé­rik fel reálisan a társadalom különböző osztályainak, ré. tegeinek a szocializmus vi. szonyai között kibontakozó egységesülési folyamatát. A társadalmi integrálódás létező folyamat, amelynek lényege az egyes osztályok és rétegek viszonyaiban mutat­kozó nagyobb eltérések, il­letve különbségek fokozatos kiegyenlítődése és ennek ta­laján az alapvető érdekek közelítése. A tulajdonviszonyokban lezajló változások és a me­zőgazdaság nagyfokú gépe­sítése, a falusi életmód ro­hamos „városiasodása” alap­ján ma már a társadalom főbb osztályai és rétegei az aalpvető érdekek síkján ta­lálkoznak. Ugyanakkor lát­ni kell, hogy még mindig lényeges különbségek van. nak az egyes osztályok, ré­tegek létfeltételeiben. Ezt fejezik ki a sajátos érdekek, az érdekeltérések, sőt' össze, ütközések. Ha túlbecsüljük a társadalmi különbségek kiegyenlítődését, s nem ve­szünk tudomást p meglévő osztály- és szociális különb­ségekről, akkor akarva-aka- ratlanul háttérbe szorítjuk a munkásosztály vezető szere­pének objektív alapját, azaz formálissá tesszük vezető szerepének tényét. ÉPPEN A SZÖVETSÉGE­SEKHEZ fűződő kapcsolatai szilárdsága és állandó erősí­tése követeli azt, hogy a munkásosztály a tényleges gazdasági helyzetéből adó­dó politikai vezető szerepet foglaljon el. és ez társadalmi elismerést is nyerjen. Pár­tunknak fontos tapasztalata, hogy csak akkor életképes szövetségi politikája, ha az szorosan összekapcsolódik a munkásosztály vezető szere, pével. Bírta István „Ha nem bírod bányász. kám, szóljál!” — naponta el­mondja a csoportvezetőm Az igaz. nem tudom meg­mondani, hány tele üveget mozgatok meg reggel hattól délután kettőig. Le a polc­ról — fel a targoncára. Iparkodom. Ránk fér a na­gyobb kereset. Mert abból üti az ember a sorsát.. Délután háromkor még csendes Bányász Jánosék háza. Három óra után meg­jön a háziasszony. Lejárt a műszak. Tizedik éve kon. zervgyári munkás Bányász Ja nos né. Amikor megérke­zik, nem tudja, mihez kezd­jen. Pedig sietni kell, hogy mire megjönnek a gyerekek rend legyen, meg ja lábos­ban is legyen valami. Az előszobában katonás rendben három kis papucs várja gazdáit. Éva. Kati és a harmadikos Jutka még is­kolában ''vannak. Nincs papíron elszámolás — Laktunk mi albérletben Miskolcon, tanyán az édes­anyámnál, aztan itt állapod­tunk meg Nyíregyházán. Vettünk egy házat. Azóta is azt csinosítjuk, szépítgetjük. Nem keresünk rosszul. A férjem háromezer körül hoz haza. nekem is megvan a kétezer. Megdolgozunk érte. De tessék elhinni, el is megy. Három gyereket meg- érez az ember pénztárcája. Akkor mentem dolgozni, amikor a harmadik született. Az én keresetemre is szük­ség volt. Akkor is dolgoz­hattam volna egy műszak­ban, de nem tudtuk volna kire hagyni a gyerekeket, így mindketten három mű­szakba jártunk. Mindig volt otthon valaki. Férjemmel ritkán találkoztam ebben az időben. Nem volt más meg. oldás. i Gyakran halloas, hogy más családnál papíron ki tudják mutatni, hova megy ; iái a pénz. Nálunk nincs papíron elszámolás. Ami kell. az kell. Nem tudok költségvetést csi­nálni. Három gyerek mel­lett meg sem álmodja az ember,, milyen kiadások lesz­nek. Számolni kezdünk. A nap­közi a három gyerekért egy hónapra 540 forint. Százhat, van az OTP, a gyári köl­csön törlesztése havonta 500 forint. Ehhez jönnek az ap­róbb kiadások. Tv, rádió, új­ság. Minden hónapban a kötelező kiadás így kétezer körül van. Anyuci, mit főztél?'1 — Most ehhez még tes­sék hozzászámolni, hogy a férjem nem eszik üzemi konyhán, az kell neki, amit én főzök. Igv én sem ebé­delek a konzervgyárban, mert nekem sem esik jól, ha tudom, hogy a család nem evett még. A gyerekeket el­látják a napköziben, de ami. kor hazajönnek az az első, hogy anyuci, mit főztél? A kicsi mindig a legéhesebb. — Arra megy el a legtöbb, amire nem is számol az em. bér. A gyerekeknek minden nap kell valamire. Most négy forint, most húsz. Háromnál ez már nagy pénz. Nem kap­nak minden évben új kö­penyt, mint máshol. Bécsül- jek meg, én rendberakom nekik.. A könyv meg a füzet nem drága, de ami még mellé kell! Valamelyik nap is bemegyek az írószerbe, lile-toll kell a gyereknek. Mondják, hogy 77 forint. De akkor már1 mindegyiknek kell.\ Én úgy latom, hogy évrcl-évre drágább az isko. la. Nagyobb az igény. Nem bánom én, csak emberséget tanuljanak. Meg egészség le­gyen. hogy mindent előte­remtsünk. Az otthon me? a gyár — Nem ' panaszkodhatom. A gyárban sokat tesznek az asszonyokért, a nagycsalá­dosokért. Minden évben két­szer adnak segélyt. Most is kaptunk szeptemberben száz forintot gyermekenként. Meg karácsonykor is lesz valami. Nem sok ez, de ahol min­den forint számít, jól jön. Amikor beteg is voltam, min­dig segítettek, ha kértem. Megértik az embert. Ilyen helyen jó dolgozni. Én sem adok okot a bizalmatlanság­ra. Szeretek pontos lenni. A keményebb végét fogom a Bekötőút a A következő két évben meggyorsul Szabolcs-Szat- márban a bekötőutak építése. A megye minden községének van szilárd burkolatú útja, amely összeköti a szomszé­dos községekkel, a járási székhellyekkel, viszont a közlekedési koncepció azt tűzte ki célul, hogy 19?5 vé­gére a 200 lakosnál nagyobb tanyai településeket is kap­csolják be a forgalomba be­kötőutak építésével. Ezen a programon belül az utóbbi öt évben a legnagyobb ta­nyai településeket — mint a balkányi tanyavilág egyré- sze, Nagykálló Ludastó és Perkedpuszta, Nyírtelek— Belegrád — már jó minősé­gű út köti össze a külvilág­gal. Összesen több, mint 70 kilométer az így megépített úthálózat hossza. A felmérések szerint vi­szont még mindig 24 olyan település van, amelyikhez nem vezet jó út. A tervek szerint ezeket a tanyákat a következő két évben lehet bekötőúttal ellátni. Az út­építés előkészületeként a megyei közúti igazgatóságon már készülnek az építési ter­vek. A jövő évi programban olyan tanyák szerepelnek, mint az Aporligethez tartó­munkának. Most még könnyebb a* asszonyok sorsa. Kismama üzem van a gyárban, ahol könnyebb munkával csak a felét kell teljesíteni a nor­mának, de a bér száz száza­lékos. Könnyebb munkára osztják azokat is, akik gyer­mekgondozásiról jönnek vissza. Csak egy műszakban dolgoznak, hogy tudjanak menni a gyerekért. — Szeretem a gyárat. a munkát. Itthon is lenne do­log elég, de néha úgy ér­zem, mintha kalitkából sza­badulnék. Jó a változatos­ság. Nekerq ennyi az éle­tem. Az otthon, meg a gyár. Máshova nemigen jutok el. Majd, ha nagyobbak lesz­nek a gyerekek. Mert így nem lehet mozdulni tőlük. Meg micsoda kikapcsolódás az, amikor gyerek nőikül megy el az ember? Nagycáfb az idegesség. Inkább el sem indulok. Háromgyerekes be. utalót meg még nem igen láttam. Bányászéiknál gyorsan telik a nap. Nincsenek kibékülve az idővel. A gyerekek estén­ként az ágyban mesélik el a napi eseményeket. Egymás szavába vágva .mesélnek a fiúról, akire csak' rá kell nézni és az egész osztály ne­vet... Félálomban hallgatják a szülők. így is érzik szavu­kat. Hajnali négykor kíméletle­nül csörög a vekker. tanyáknak zó Ujtanya, az ibrányi Nagy­tanya, Nyírpazony-Kabalás, Balkány-Görénypuszta, a Baktaióránházához tartozó Flóratanya. Ezeket a telepü­léseket javarészt 2—3 kilo­méteres bekötőút építése ré­vén be lehet kapcsolni a* úthálózatba. Jövőre így ösz- szesen 35 kilométer út meg­építése várat magára, 50 millió forintos költséggel. Az 1975-ös program ha­sonló építési ütemet kíván, valamivel kevesebb költ­séggel. Ekkor 11 nagyobb tanya bekötése kell ahhoz, hogy az év végére már min­denütt jó út legyen. A nyír­egyházi tanyavilágból Szél­sőbokor, Vargabokor, Ka­zárbokor várja a jó utat, de kell út Geszteréd-Lovasta- nyához, Penészlek-Dózsa- taghoz, Érpatak-Zsindely es- hez is. Az úthálózat kiépítése le­hetővé teszi ezeknek a ta­nyáknak az autóbuszforga­lomba történő bekapcsolását is. Ennek révén megoldható egyrészt az iskolák körzete­sítése, másrészt az anyaköz­séggel való jobb kapcsolat kialakítása, az itt élők mun­kába járása <t 1H Kolláth Adrienne GYORSÍTOTT PROGRAMMAL Ágh Tihamér: Öröklakás jutányos áron Svihák Lajos a hiszékeny­ség vámszedője hivatalosan bejelentette, hogy visszavo­nul a szakmától. No, nem azért, mintha erőbeni állapo­ta, vagy hajlott kora késztet­né erre az elhatározásra. Ha szavának hinni lehet, azért, mert megsajnálta az embe­reket. Jelenleg az emlékira­tain dolgozik, a mű valószi- nüleg a „Kék fény” kiadó gondozásában fog napvilágot látni. Svihák Lajos egy hosz- szu életpálya tapasztalatait sűríti eme munkába, egykori kliensei példáit felhasználva arra, hogy igazolja, a hiszé­kenység néha hülyeséggel pá­rosul. Ebben a könyvében például egy teljes fejezet fog­lalkozik a naivitás lélektaná­val, egy másik pedig a hiúsá­géval. Előbb ebből idézünk egy részletet: „Furvézer Gézáné. lilára vált fejjel és félrecsapott pa­rókával támadt a férjére: — Mondd Géza. mennyi elő­leget kértek tőled építőanyag­ra? Furvézer Géza halálra vál- tan rebeglte: — Tízezret. — Lesül a képemről a bőr! És ezt te még ki mered ej­teni a szádon? Hiszen téged ezek szerint még arra sem érdemesítettek, hogy tisztes­ségesen átverjenek! Bezzeg az Unfrankó Jenőtől har­mincezret vettek fel szemreb­benés nélkül! De belőled nyil­ván ki sem néztek ennyi pénzt, piti, sóher alakként ke­zeltek és ebben nem is csa­lódtak. Mert az vagy! Most még csak az hiányozna szé­gyenszemre, hogy tényleg meg is kapjuk a2 építőanya­got!” A naivitásról szóló feje­zetben pedig imigyen emlé­kezik Svihák Lajos az egykori daliás időkre: „Gitta imádott. Én is őt az utolsó fillérjéig. Mint ma­szek fregolikészitő mutatkoz­tam be neki. Erre elájult a gyönyörűségtől. Ügy kellett felmosni. Csitítottám, hogy ne 'vegye annyira a szívére, mert pillanatnyilag pang az üzlet, hiszen jelenleg csu­pán egy négy millió koro­nás norvég megrendelésem van, az is csak azért, mert a norvégok valósággal ra­jonganak a magyar fregoli- kért. Négy millió norvég ko­rona nem túlzottan nagy ősz- szeg — csitítottám újfent Git­tát, aki az összeg hajlatára megint el akart ájulni a gyö­nyörűségtől — bár azért mo­mentán nam volna baj, ha a kezembe lenne. De vala­hogy késik az átutalás. He­tek óta hiába várom. Már a kö­vetségen is jártam a norvég kereskedelmi attasénál, aki megígérte, hogy utána néz a dolognak. Persze, lehet, hogy elsüllyedt a hajó, melygn a pénzt küldték. Ez sem lenne ugyan nagy baj, hiszen a biz­tosító munden bizonnyal megtéríti majd a káromat, mivel a hajónak nyilván volt cascőja. De amíg a biz­tosító átutalja a négy millió koronát, sok időbe telik. És addig is kellene valami kész­pénz — Mennyi kelT? — kérdezte álmatagon Gitta. — Anyagot kell vennem, mert van egy újabb megren­delésem Dél-Szomáliába. Ba- gatel. Húszezer fregoli. Ah­hoz azonban, hogy a munkát el tudjam kezdeni, drótokat kell venni. Ezért volna szük­ségem sürgősen ötezer fo­rintra... Ilyen esetben majdnem minden hölgy könnyek kö­zött adja át a kért összeget, mert bármilyen naiv is le­gyen a kuncsaft, azért mind­egyik lelke mélyén ott szuny- nyad a gyanakvás. így hát életszagúvá kell tenni a ma­nővert. Épp ezért nem árt például, ha másnap meggyö­tört állapotban újfent beállí­tunk áldozatunkhoz, és bá­gyadt hangon közöljük vele. hogy minden összeesküdött ellenünk. Egyetlen éjszaka fo­lyamán ugyanis' tizenöt szá­zalékkal felment a drót ára, tehát sürgősen kell még ezer­ötszáz forint, különben kút­ba érik a dta-Bzoroáütn meg­rendelés-, Kizárt dolog, hogy az az illető, aki előző nap fregoli drótokra szó nélkül átadott ötezer forintot,, másnap ugyan erre a célra megtagadjon ezerötszázat!” Mint az idézett részletek­ből is kiderül, Svihák Lajos kézikönyve valószínűleg rop­pant izgalmas és hasznos ol­vasmány lesz. Megkérdeztem azonban a szerzőt, Svihák La­jost, hogy végsőfokon mi volt az a szomorú élmény, mely arra ösztökélte, hogy búcsút mondjon hőn szeretett hiva­tásának? Svihák Lajos elbo­rult arccal válaszolt: — Mert ebből a szakmából már minden tisztesség kihalt. Senkire sincsenek tekintette!. Képzelje el, a múltkoriban példáid az én lányomnak akartak eladni egy olyan nemlétező öröklakást két- szazboszezerért, melyet még én te megBzánfltottam volna neki sáadfeaenérto

Next

/
Oldalképek
Tartalom