Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-18 / 218. szám
"rtWS. szeptember HÉ KÄÄT-ÄÄiSYÄRORSZAÖ f. éné Pártszerrezég-pártirányitás Pártmunka a gyáregységben Indiai vendégeinkkel Kis vár dán Vendégeink az almáskertben. Hammel József felvétele. AZ IPARBAN végbement koncentrációs folyamat eredményeként összevont nagy- vállalatok alakultak ki. Bizonyos iparágakban pedig a vállalatokat összefogó trösztök jöttek létre. Az újonnan keletkezett vállalati központokhoz jelentős számú. más közigazgatási egységben elhelyezkedő gyár és üzem tartozik. Ismeretes, hogy több megyénkben ezek a gyáregységek képezik az ipar fejlődésének alapját. A központokhoz tartozó gyáregységek pártszervezetei az elmúlt években jelentős munkát végeztek. Politikai tevékenységükkel elősegítették a gyáregységek beilleszkedését a nagyvállalat kereteibe. Ugyanakkor előmozdították a törzsgárda kialakulását. a munkaversény kiszélesedését is. Ök gondoskodnak a dolgozók tájékoztatásáról az eeész vállalatot érintő kérdésekben, szorgalmazzák a szociális ellátás, af munkakörülmények javítását. Többirányú politikai munkáiuk nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogv a gazdasági egységek túinyo- mcL többsége évről-évre nyereségesen dolgozik, sikeresen teliesíti termelési feladatát. Munkájuk hatékonyságát azonban még fékezi az a körülmény, hogy hatáskörüket és felelősségüket nem mindenütt értelmezik pontosan és egységesen. Ezért szükséges hangsúlyozni: a gyáregységi pártszervezeteknek a saját működési területükön mindazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezni. amelyekkel az önálló gazdasági egységekben tevékenykedők ! Ugyanakkor a nagyvállalati szervezetből adódó sajátosságok termé- szetésen befolyásolják e jogok és kötelességek érvényesítését. SAJÁTOS FELAOATOKKAt jár, hogy a gyáregységek a vállalati központtól kapják tervfeladataikat. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, bogy a döntések kialakításában a pártszervezeteknek np lennének tennivalóik. Részvételük fontos a jelentős gazdasági döntések meghozatalában. így a tervjavaslatok kialakításában is. A pártszervezeteknek természetesen nem kell közvetlenül bekapcsolódniuk a tervezési sokrétű bonyolult munkájába, hiszen ez a gazdasági vezetés di>l- ga. Arra azonban helyes ügyelniük, hogy a tervjavaslatokat még a jóváhagyás előtt megvitassák, nemcsak a vezetőségi ülésen, hanem taggyűléseken és a dolgozókkal közös tanácskozásokon is A pártszervezetek nemcsak segíthetik, hanem ellenőrizhetik is. hogy a gazdasági vezetők tervező munkái a összhangban álljon a nén- gazdasági igényekkel, tükrözze a távlati fejlesztési felEzt a á'iónagyságú készülékét rákapcsoljuk a telefonra — mondta a feltaláló. — így ni.‘ ön Jetárcsázza a számot, azután figyeli a kis készüléket. Ha foszforeszkál- ni kezd, akkor a hívott fél hazudik. — Óriási! — mondta a főosztályvezető és tárcsázni kezdett. — Kérem Kemenesi osztályvezetőt — mondta a jelentkező titkárnőnek. A diónagyságú műsze- fősz' úszkálni kezdett. — Mit mondtak? — kér dezte a feltaláló. — Hosv házon kívül van. Szóval a titkárnője hazudott. .hiszen tudom. hogy itt van. Na, menjünk tovább — mondta és újra tárcsázott. adatokból adódó tennivalókat, amint biztosítsa a koope._,jiós és szállítási szerződések betartását. Egyes gyáregységekben — szubjektív okok miatt — még mindig tapasztalható a nagyvállalati keretekből való kiválási szándék. Találkozni lehet egyoldalú értékesítési, ármanőverezési törekvések- 1 kel is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni,- hogy a párt- szervezeteknek lel kell lépni ..mindennemű megalapozatlan ' ..önállósdival” szemben, ugyan akkor ösztönözve a gazdasági vezetést, hogy jól éljen a meglévő önállósággal. Tudatosítani kell. hogy csak az a gyáregység számíthat ütemes fejlődésre, amelyik saját erőforrásait maximálisan kihasználva kezdeményezi gyártmányai korszerűsítését és nagyvállalati piaci kötelezettségeit jóminőségű termékek szállításával elégíti ki. A pártszervezeteknek rá kell mutatniok arra. hogy az olyan lépések, amelyek ellentétbe kerülnek a nagyvállalati célkitűzésekkel, nemcsak a népgazdaság érdekeit sértik, de végső sorod a gyáregységben dolgozó kollektíva érdekeivel is szemben állnak. A VÁLLALATI KÖZPONTOK és a gyáregységek gazdasági kapcsolatai igen sokrétűek. A pártszervezeteknek mindennapi munkájukban mindig számításba kell venni, hogy e kapcsolatok mögött, a termelésen túl, emberi viszonyok is vannak. Azok a pártszervezetek járnak el helyesen. amelyek erősítik ezeket a kapcsolatokat. Magától értetődik, hogy valamiféle problémamentes kapcsolatokra törekedni, irreális célkitűzés lenne. Ez lehetetlen is. hiszen a vállalati központok és a fuvaregységek kö- zqtt viták adódnak,' a többi között a bérszínvonalban meglévő különbségekről, a beruházás és a fejlesztés, a nyereségrészesedés felosztásáról, a szociális létesítmények és a munkakörülmények fejlesztése kérdéseiről. A pártszervezetek ezeket a problémákat nem kerülhetik meg, hiszen a dolgozók ilyen Hétfőn zárta kapuit a mezőgazdaságú és élelmiszeripar első nagy nemzetközi gép- és műszerkiállítása, az AGRO- MASEXPO ’73, amelynek csaknem 32 000 négyzetméteres területén felsorakoztatott 1200 hazai és külföldi gép, berendezés és műszer, továbbá vidéki üzemi bemutatók tömeges érdeklődést váltottak ki. — Halló, anyagkiutaló? Mikor szállítják a préslégszivattyút? — Foszforeszkál — mutatott á készülékre a feltaláló. — Sejtettem, hogy ezek is hazudnak. November ötödikére ígérték a szállítást. Persze. február is lesz, amíg megkapjuk. Na, meg egy próba. Felhívom telefonon Kapócsi előadót. Látja? Ott az udvar másik oldalán van a szobája. A negyedik ablak... Ö nem lát ide. de mi látjuk őt az ablak sarkából. Éppen manikűrözi a kezeit. — Halló. Kapócsi? Mi van a kimutatással? Hogyan. most diktálja az utolsó bekezdést? Köszönöm! és hasonló kérdéseket nap mint nap felvetnek. De szerepüknél fogva minden esetben és mindig a legteljesebb objektivitásra kell törekedniük. A helyes állásfoglalás kialakításához feltétlenül tájékozottnak keli lenniük a nagyvállalat gazdasági helyzetéről. termelési mutatóinak alakulásáról. a távlati fejlesztési célkitűzésekből, a bér- és jövedelmi viszonyok vállalati szintű alakulásáról és a «dolgozók szociális ellátottságáról. Helytelenül jár el azl a pártszervezet, amelv véleményeltérések esetén. a valódi összefüggésekből kiszakítva ítéli meg a gyáregység helyzetét. A BÉRKÉRDÉSEKKEL, a jövedelmek alakulásával elsősorban a szakszervezet bevonásával célszerű foglalkozni. A pártszervezeteknek támogatnia kell minden olyan jellegű törekvést, amely a megfelelő határozatokon és kormányrendeleteken alapszik. Ugyanakkor szükség esetén szembe kell szállnia a demagógiával. Egyébként is helyes, ha rendszeresen tanácskoznak a vállalati szak- szervezeti tanácsba választott helyi kommunistákkal, hosv segítséget nyújthassanak állásfoglalásukhoz. A rendszeres konzultáció mindig hasznos. de különösen fontos a kollektív szerződések megkötésének időszakában! Még viszonylag kévéi gyáregységi pártszervezet képes élni a pártmunka koordinálásban rejlő lehetőségekkel, pedig ez nemcsak a koordinálást végző pártszerv, a vállalati központ pártszervezete számára biztosít jogokat. A gyáregységi pártszervezet ezen a módon nemcsak a szükséges tájékoztatáshoz juthat hozzá, hanem egyszersmind javasolhatja a gyáregység számára lényeges kérdések megoldását. Kezdeményezési. javaslattevő jogával élve tehát előmozdíthatja az összhangot, hogy a vállalat vezetése gyáregységi- összvállalati szempontból kedvező és hasznos döntéseket hozzon. Mcrbler Károly, az MSZMP KB munkatársa A kiállítás főbizottságának elnöke, Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügy: miniszterhelyettes nyilatkozott az MTI munkatársának az AGROMASEXPO 73 eredményeiről. — A kiállítás — mondotta — sok tanulsággal szolgált, s mindenekelőtt igazolta a szakosított vásárok létjogosultságát. Mindketten mosolyogva néztek a íoszíoreszkáló készülékre. — Remek — mondta a főosztályvezető —, dé most egy ellenpróbát. A városin felhívom a titkárnőmet. Tárcsázott és elváltozott hangon megkérdezte: — Itt az irattár. A főosztályvezető elvtárshoz be lehet menni? Egyedül van? — Látogató van nála. A készülék nem ioszfo- reszkált. — Tökéletes. A titkárnő igazat mondott, tehát nem volt jelzés. Megvételre fogom ajánlani. Ebben a pillanatban gyönyörű. vöröshajú nő lépett be a szobába. — Jaj. nem ragy egyedül? — kérdezte ijedten. — Egy távoli nagy ország, India fiait, az Indiai Kommunista Párt három tagú küldöttségét látta vcnoégül hétfőn Szabolcs-Szatmár megye egyik legfiatalabb városa, Kisvárda. A delegációt — melynek vezetője Mohit Sen, az Indiai Kommunista Párt Központi Végrehajtó Bizottságának tagja. a KB titkára. tagjai Ciia Mukarje, a KB tagja a Nyugat Bengáliai Terület titkára és Pratu La- hiri, a KB. nemzetközi osztályának vezetője — elkísérte útjára Álectá Lét&Sttó, a megyei pártbizottság titkára. • Kisvárdán a városi párt- bizottság székhazában fogadta a küldöttséget Lipők András, az MSZMP Kisvár- dai Városi Bizottságának titkára. Úri Dezső, a városi tanács elnökhelyettese. Molnár Lajos, a járási hép- frontbizottság titkára és Havas Mátyás, a népfrontbizottság városi titkára. A városi pártbizottság titkára részletes tájékoztatójában ecsetelte az alig három esztendővel városi rangra emelkedett Kisvárda politikai. gazdasági, kulturális fejlődését. Elmondta. hogy lényegében e három évben érezni igazán a dinamizmust, ami a várossá avatás után történt. A küldöttség tagjai, különösen a vezetője Mohit Sen elvtárs nagy figyelemmel hallgatta a párt. a népfront bizottság és a tanács jó együttműködése nyomán született eredményeket. ÉrA titkárnőd megmondhatta volna, hogy valaki van nálad. — Tudja, hogy te mindig bejöhetsz! Ülj le. drágám. Várj egy kicsit, telefonáltatok haza, azután elmegyünk. Ön pedig — fordult a feltalálóhoz — írja le pontos címét és hagyja itt. Felvette a kagylót és kiszólt titkárnőjének: — Hívja fel a feleségemet. A feltaláló a telefonbeszélgetésre figyelt. Hallotta, amikor a főosztályvezető azt mondta a feleségének, hogy későn megy haza, mert fontos értekezlete lesz. Erre hirtelen kihúzta a telefonzsinór dugóját. — Bocsánat — mondta sietve —. de mielőtt tovább hazudna kedves feleségének. meg kell mondanom. hogy elfelejtettem valamit közölni. Az ön lakásában, a felesége rendelésére, másfél órával ezelőtt már felszereltem találmányomat. deklődött e kapcsolatok alakulásáról, a pártvezetés módszereiről. Tapaszlalaícserc barátok között Gyorsan feloldódott a delegáció. s igazi barátok, elvtársak között valóságos tapasztalatcsere alakult ki. Elismeréssel nyugtázták azt a fejlődést, amelyről hallottak. Lipők András elmondta. hogy különösen kiemelkedik a város' életében az ipar fejlődése. Szólt az Öntödei Vállalat, á Villa - mosszigetelő és Műanyaggyár. az öt nagy szövetkézét sikereiről, megemlítette. hogy hamarosan épül egy 500 vagonos baromfi- feldolgozó üzem. melynek a tervei már elkészültek. Itt épült meg az ország egyik legmodernebb villamos- malma. felépült az új kenyérgyár, működik a Kis- várdai Bútorgyár, s a Rákóczi Tsz több mint egv évtizede az ország legkiválóbb közös gazdaságai között szerepel.' Szólt az oktatási-kulturális sikerekről. Elmondta, hogy négy középfokú oktatási intézmény működik Kisvárdán, több óvoda és napközi. Beszámoltak a • tanács és ■ a népfrontbizottságok vezetői arról, hogy társadalmi összefogásból milyen sikereket .értek el. Ezt példázzák a nemrégiben megrendezett Kisvárdai Napok. Lipők András nemcsak a programot ismertette. de meg is hívta a kedves indiai vendégeket városnézésre. Először a Szabolcs szövetkezeti nagyáruházba látogattak el, ahol a hangosan beszélőben köszöntötték az Indiai Kommunista Párt \ küldöttségét. Tetszett a delegáció tagjainak az áruház. Mohit Sen elvtár's meg is jegyezte: „Büszkék lehetnek rá, s olyan szép, hogy bármelyik város díszére válna.” Gita Mukar- jét sokan megcsodálták a színesen hímzett száriban. S. mint a világon mindén nőt. ői is a ruhák. áruk árai érdekelték. Különösen tetszett a teflon sütő, az élelmiszerpult előtt a különböző töltelékáruk árait jegyezte szorgalmasan. Vizsgálta a lisztet, cukrot s a többi háztartási cikket. Ahol a világmárka „születik“ Nagyon elégedett volt az Udvarias kiszolgálással, a látottakkal. Imién a döttség a kisvárdai vJMb. indult, ahol megtekintette a társadalmi munkában épí- tott gyönyörű várszínpadot s a szoborkiállítást. Rózsacsokorral fogadták Gita Mukarjét a fürdő bejárata előtt. A küldöttség megtekintette a fürdőt, s elismeréssel szólt arról, hogy oly rövid idő alatt ilyen széppé fejlesztették. Kedves epizódja volt a látogatásnak, amikor a városi titkár lovaglásra invitálta vendégeit. s elmondta — a megtekintett, társadalmi munkában épült lovaspálya lelátóján — hogy van olyan lovuk. amelyiken Balczó András, az öttusa világbajnok is lovagolt. Tetszettek a hallottak az indiai vendégeknek, hallottak Balczó- ról. ismerik eredményeit. Ellátogattak a lóistállóba is. majd elbúcsúzva a kedves vendégektől a város vezetőinek a társaságában ellátogattak a híres Kisvárdai Szeszipari Vállalathoz, ahol Hegedűs Ferenc igazgató kalauzolásával megtekintették. hol és hogyan készül a világhírű „Club 99”, az aranyérmet nyert konyak. s különböző likőrök. Az IKP küldöttsége nevében Gita Mukarje szólt elismeréssel a látottakról, « kívánt sok sikert e termékeknek a világpiacon is. s több aranyérmet. Mohit Sen arról beszélt, hogy kiváló pártmunkásokkal ismerkedett meg. s az itt szerzett tapasztalatokat. tar nulságokat hasznosítják odahaza. Almáskertben Tatán mégis a legemlékezetesebb, „legsza bolcsi bb' ’ élmény marad az almaszü- ret. Nagy szeretettel fogadták a vendégeket a kisvárdai Rákóczi Tsz-ben. ahol a tagság nevében Juhász István, a tsz elnöke és Kizman Pál, a pártszervezet titkára üdvözölték a delegáció tagjait. Kinn a hatalmas almáskertben szeretettel fogadták a vendégeket a termelőszövetkezet tagjai. S ha jelképesen is, résztvettek az almaszüreten. Jelezve ezzel is a két nép barátságát. Kellemes élményekkel távozott Kisvárdáról India Kommunista Pártjának küldöttsége. Mohit Sen elvtárs reményét fejezte ki; eljön az az idő. amikor az itt látottakat, hallottakat, tapasztaltakat kamatoztatni tudjak majd a nép javára. F. K. Bezárta kapuit az AGR0MASEXP0 ’73 Palásti László: Csalafinta készülék