Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

T**TT sz-eptemSer <Et,!?T-MAGYARÖRSZÄO Első a gyermek érdeke Pillanatképek a gyámhatóságon n dm • • üregekkel Mátészalkán /irággySkér? A hosszá élet titka: egészséges életmód Az asszony bejön. Az el­ső asztalig megy, megáll, karba teszi a kezét. — Na, mi van? — kérdez köszönés helyett. — Még nincs elbírálva — mondja az előadó. — Hogy-bogy nincs? — kérdez tovább az asszony — mikor már három hónapja beadtam. Az előadó kikeresi a nyil­vántartást. Nézi a dátumot, éppen két hete. hogy a kér­vény beérkezett. Aztán a be­jegyzés : két hónappal ez­előtt kapott ezer forintot. Ennyi a maximum és egy­szer adható egy évben. Rendkívüli esetekben két-' szer is. Tavaly például há­romszor adtak ezer forintot. — Hogy viszem akkor a gyereket? Senki nem ad köl­csön kétszáz forintot, hiába kérek — mondja az asszony. íkkor megyek feljebb!“ Mondják, magyaráz­zák neki, hogy ha kap is pénzt, azt nem utazásra, ha­nem a gyermekek ruházko­dására, élelmezésésre lehet fordítani és erről igazolást is kell hozni, próbálkozzon az egészségügyi osztályon, talán ott tudnak rajta segí­teni. Az asszony nem mozdul. Farkasszemet néz az előadó­val. Arca semmilyen 'érzést nem árul el. Kis idő múlva megindul az ajtó felé, aztán­visszafordul: . „Akkor me­gyek feljebb, majd ott igaz­ságot tesznek!” Nyíregyházán a gyámha­tóságon történt ez a kis je­lenet. Az asszony, aki mér­gesen távozott, 14 gyerek édesanyja, közülük 10 kis- kiskorú. Dolgozik a férje, igaz amolyan alibi állás 1100-ért, hogy megkaphassa a családi segélyt, pedig ahogy mondják, jó erőben van. vállalhatna nehezebb, jobban fizető munkát is. Az asszony pedig időnként be­megy segélyt kérni, ami ért­hető, hiszen 10 kiskorú gye­rek eltartása sokba kerül Aztán mondják róle, hogy nemrég megszöktetett egy állami gondozásban levő gyereket és hazavitte, pedig a sajátjainak is kevés az en­nivaló. Most Mándokra. az egészségügyi intézetbe kelle­ne vinni egyik gyereket, ah­hoz kellett volna a pénz útiköltségre. Az apjuk nem törődött velük... Egv idős ember követke­zik. Hetvenöt éves. Zsebé­ből 6—8 féle gyógyszert szed elő. mutatja, ezen él, segély kellene. Míg írják helyette a kérvényt, beszél. Halkan, nem is érdekli, hallja-e va­laki, inkább csak magának mondja. A kilenc gyereket emlegeti, akiket felnevelt, akik már elmentek otthon­ról és akik egy fillért sem adnak haza. Mondja, míg ki­csik voltak, mindig nyáron kérte a szabadságot, aztán elment cséplőgéphez dolgoz­ni, hogy a terményre ne kelljen pénzt adni. Most a tanácstól kapott szociális se­gélyből veszi a kenyeret. — Érdeklődni jöttem, mi van már a családi segéllyel? — jön be egy idős asszony. — Még mindig nem jó hely­re fizetik, pedig már öt hó­napja a másik vejem neveli a gyerekeket. Az asszony, aki bejött, a nagymama, a lánya pedig — akinek hét gyermeke van — éppen börtönbüntetését töl­ti. Négy gyereket állami gondozásba vettek, de hár­mat nem engedtek el ott­honról. Ök már nagyobbak, kevesebb a gond velük. Csakhogy az apjuk egyálta­lán nem törődött velük, így aztán ők is állami gondozás­ba kerültek volna, ha a nagymama másik veie elő nem áll egy javaslattal. Ne­veli ő a gyerekeket, de ak­kor ő kapja a családi se­gélyt és ne az édesapa. A gyámhatóság hozzá is járult megfelelő környezettanul­mányozás után, de a válla­lat már öt hónapja nem ve­szi figyelembe a változást. Az apa pedig szépen elkölti A napokban Nyíregyházán, a KISZÖV székházában me. gyénk 11 ipari szövetkezeté­nek öt-öt fős csapatai mun­kavédelmi vetélkedőn vettek részt. A vetélkedő célja volt, hogy mind több szövetkezeti dolgozó megismerje, és munkavégzés közben alkal. mázzá azokat a biztonság- technikai, egészségügyi elő­írásokat, amelyek alkalma­zásával megelőzhetők az üzemi balesetek és a foglal­kozási megbetegedések. A munkavédelmi vetélke­dőt Csutkái László, a me­gyei szövetkezeti bizottság elnöke, aki egyben a zsűri elnöke is volt nyitotta meg, köszöntötte a résztvevő csa­patok versenyzőit és kívánt sok sikert versenyzésükhöz. A két napos verseny során a résztvevő csapatok ver­senyzői nagy felkészültség­ről, a szabályok ismeretéből jelesre vizsgáztak és a zsűri bizottságának nagy munkát okoztak az értékelés során. Csupán árnyalati különbsé­a pénzt, a gverekek semmit nem látnak belőle. Elváltán — egy lakásban Egy fiatalasszony követ­kezik. Elváltak a férjétől, de egy lakásban laknak. Azóta nincs nyugta, fenyegeti, né­ha meg is veri a volt férj. Tanácsot' kér, mit csináljon, kihez forduljon segítségért? Aztán ismét egy nagyma­ma jön érdeklődni: oda kell-e adni a gyereket az édesanyjának, ha jön láto­gatni, mert a gyerek azt mondja, inkább elszökik otthonról. Egy fiatalember­nek is „lathatási” gondjai vannak: volt felesége nem akarja korábbi megegyezés szerinti időben elengedni vele a gyereket. ★ Sokan jönnek még: szü­lők, nagyszülők, gyerekek. Egyikük segélyt kér, a má­sik az állami gondozásba vett gyereket szeretné vég­leg hazavinni, a harmadik férjhez akar menni, de kell nozzá a gyámhatóság enge­délye, aztán egy másik asz- szony, aki nem bír otthon a gyerekével. Tanácsot, se- gítséget kérnek, kapnak és néha olyan határozatot, ami nem tetszik nekik. De a gyámhatóság csak a gye­rekek érdekeit nézi. (b. j.) gek döntötték el a helyezé­sek sorsál. A vetélkedő eredményeit Czímbalmos István, a Kl- SZÖV elnöke értékelte és adta át a győzteseknek a ju­talmakat. Az első helyet és a velejáró 1500 forintos vá­sárlási utalványt a Nyírség Ruházati Szövetkezet csapa­ta szerezte meg. A 2. hely­re a RAFAFÉM csapata ke­rült és 1000 forint vásárlási utalványt kapott. A 3. helye­zet, a Szatmárvidéki Cipő­ipari Szövetkezet 500 forin­tos. a 4—5. helyezett Nyír­egyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet és a Nyíregyhá­zi Foto. és Műanyagipari Szövetkezet csapatai 300—300 forintos vásárlási utalványt nyertek szereplésükkel. Va­lamennyi résztvevő csanat oklevél díjazásban részesült. Az 1—2. helyezett csapa­tok jogot nyertek, hogy ok­tóber 23-án Debrecenben résztvegyenek Szolnok, Hal. dú-Bihar és Szabolcs-Szat- már ipari szövetkezetei csa­patai területi vetélkedőjén. Mátészalka. Wesselényi ut­ca 9. 1973. Nyár. öregek napközije. Virágszőnyeg a kertes ház udvarán. Árnyék gyümölcsfáktól és szőlőlu­gastól. No meg hűs szobák. Kényelmes jieverök. fotelek. A falon festmények. Eredeti is. Ebéd utáni pihenő. Csend. Rádió. Tv. Újságok, folyó, iratok, társasjátékok, dia­vetítő. A szürke felsorolás idős emberek mindennapját teszi gondtalanabbá. Látogatásunk idején mindenki pihent. Egyedül csak az öregek nap­közijének és valószínű a vá­rosnak is az egyik legidősebb polgára lépkedett fel a lép­csőn. A szomszédban lakik. „Hazaugrott.” A néhány lépcsőfok is zi­hálásra fogta tüdejét. Nem csoda, mert az idős asszony, Róth Ferencné 89 éves. De nem hiányzik egy napot sem! Aztán a munka sem esik ki a kezéből. Horgolni szeret. Ráadásul szemüveg nélkül. A főzés az élteiő eleme. Nem is mulasztja el az alkalmat, hogy szíves szó. val ne invitáljon egy vasár­napi csigalevesre, paprikás.­csirkére, no meg kedvencére, a dióstortára. Róth mama szoba-konyhás lakásban lakik szemben az öregek napközijével. Az ala­pító tagok között is első. így emlékszik a kezdetre: — Még csak rendezkedtek itt a napköziben, én meg csak lestem az ablakomból a hurcolkodást. Mire beren­dezték, már jelentkeztem is. özvegy Róthné nem má­tészalkai. „Szögedébe” való. Most is őrzi a tájszólás sa­játosságait. A férje műszaki vasúti tiszt volt! Ide helyez­ték 1920-ban. Itt telepedtek le. Egy fia van, aki Buda­pesten él, az apja foglalko­zását örökölte. Már ő is pyugdijas. Róth mama idős korát gaz­dag élettapasztalat egészíti I ki. A füvek ismerője. és gyógyító hatásuk hívője. Ét. rendjét is a főzelékfélék, gyümölcsök uralják. Vacso­rára például ..ősidők” óta al­mát és kenyeret fogyaszt. Egészsége rendben is van. Ezt bizonyítja jó étvágya. Nem válogat. A többiek, a napköziben azt kérik tőle, hogy kezdje az evést, Ha Róth mama eszik, a többiek­nek megjön az étvágyuk. Az evéshez kedves, okos szóval, máskor élcelődéssel teremt hangulatot. Azt meg. hogy csontjai, ízületei néha-néha rakon­cátlankodnak, szintén nem fogja fel tragikusan. És a hosszú élete titka itt is ke­resendő : örök optimizmusá­ban. derűjében. Az időjárást is csontjain érzi. Nem esik kétségbe. Igyekszik segíteni magán. Ma már nem a fü­ves könyvet veszi elő — bár régebben sokszor lapozott benne — hanem sokévtizedes tapasztalatát. Ha különösen hasogatnak az öreg csontok, akkor jön a füves tudomány. Különösen lélen a hideg, szeles időkben használja sajátkészítésű gyógyírjait. Egyik hasogatäs elleni „gyógysz°re” a dena. turáltszeszbe áztatott, vag­dalt ayöngyvirággyökér. Ez. zel dörz.„ügeti — kenege*i hasogató tábláit. „Be kell azt tenyérrel masszírozni a fájós részbe.” — Eléldegélünk, míg van cérna a spulnin. — mondja a társait vidítva. Azt is vall­ja. hogy az egészséges élet­mód. a rendszeres, de nem kimerítő munka is hozzájá­rult ahhoz, hogy ilyen szép kort ért meg. Ma is rendsze­resen dolgozik, mozog, tesz. vesz maga körül. Elsorolja többek között, hogy ősztől tavaszig mennyit kapálgat, kötözget, gyomlálgat kiskert­jében. Ekkor gyűjtögeti ösz. sze gyógy füveit. A világért Az életszínvonal-politika eszközeként az idén több al­kalommal is leszállították egyes ruházati cikkek árát és stabilizálták néhány gyer­mekruházati termék árát is. Az intézkedések tapasztala­tairól a Belkereskedelmi Mi. niszterium ruházati keres­kedelmi főosztályán tájékoz­tatták Kovács Ferencet, az MTI munkatársát. Több hónap elmúltával is változatlanul élénk a végle­gesén leszállított áru ruhá­zati termékek forgalma. Pa­mutruházkodási cikkekből 25 százalékkal, függönyből 40 százalékkal növekedett a kiskereskedelem értékesíté­se. Pelenkából 60 százalék­kal többet adtak el, kétsze­resére növekedett a szinte, tikus leánykanadrág és a fiú atlétatrikó forgalma. Szinte­tikus leánykakombinéból 50 százalékkal, felnőtt és bak­nem engedné, hogy megírt leveleit valaki elvigye a postára. „Kell a lábnak az a mozgás." Takarítani is maga takarít. A mindig fényesre szidolozolí kilincsek szintén egészségügyi mozgás követ, kezményei. Azt az egyet fáj­lalja. hogy piacra nem jár­hat. nem válogathat a friss áruk között. Mint mondja: „Annyira már nem futja erőmből.” És az idős asszony teljes szellemi frissességével a ma. ga módján politizál is. Nem tartja helyénvalónak az asz- szonyok ,két műszakját”. A család, a gyereknevelés elég lenne. A fiatalok öltözködé­séből, viselkedéséből, élet­viteléből szabadosságra kö. vetkeztet. Érzi itt. is a reá. litásokat. „Azért, hogy őre. gek vagyunk, nem vagyunk elkeseredettek, befeléfordu. lók. Igyekszünk megérteni a fiatalokat is.” Látja a város fejlődését is. Arad a derű. az életkedv körülötte. Ezeket hol a meg. éli élet. hol olvasmány él. menyei — Jókai. Móricz, Ady voltak a kedvenc írói —mo­tiválják. Egyre csak dicséri az öregek napközijének lét. rehozását. Sigér Imre fis hurkolt konfekcióáruból több mint 30 százalékkal ad. tak el többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A harisnyanadrág árát még 1971 őszén szállították le, forgalma a múlt évi igen magas, 170 százalékos nö­vekedés ellenére — az idén is 20 százalékkal emelkedett, A minisztérium informák ciói szerint az olcsó cikkek, böl megfelelő az utánpótlás. Az alacsony jövedelmű és sokgyermekes családok érdé. keben született az intézke. dés több mint 30 gyermek, ruházati termék árának és minőségének stabilizálására. Ezek iránt a cikkek iránt ugyancsak, növekedett az ér. deklődés és a kereslet a má. sodik negyedévben a lány­ka pamut vállas ingből pél. dául 39 000-rel, a fiú pamut atlétatrikóból 77 000-rel, gyermek pamut harisnya­nadrágból 68 000-rel fogyott több, mint a múlt év azonos időszakában. Fröccs­öntött cipőből a tavalyi első félévi 70 000-rel szem. ben az idén csaknem 150 000 pár került forgalom, ba. A stabilizált áru cikkek értékesítésére kijelölt háló. zat — a kezdeti néhányna. pos utánpótlási problémák, tói eltekintve — gondosko­dik elegendő mennyiségű áruról. A tanácsok egy ré. sze rendszeresen figyelem, mel kíséri az érintett tér. mékek ellátási helyzetét. s több helyen áruutánpótlásra szólították fel azokat a bol. tokát, amelyek készletkíná- latát nem tartották megfele­lőnek. A minisztérium nemrégen ellenőrizte a nagykereske­delmi vállalatoknál a több mint 30 féle cikk árufedeze. tét, amit megfelelőnek tartott a kereslet kielégítéséhez. A fröccsöntött cipők választé­kát néhány új modellel bő­vítették. A második félévi áráualap csaknem három, szorosa a tavalyinak, így várhatóan megszűnnek az eddig helyenként tapasztalt utánpótlási gondok is. A zsibogón Nyíregyháza, Hatzel tér. — Hétkor jöttem, és már csak ilyen hátul kaptam he­lyet. Még csak másodszor vagyok kint... a gyerekek holmija, tudja, az unokái­mé... Sajnálja, ugye, az em­ber elégetni... — Nem nagyon van vevő, kérem, ez az igazság. Leg­feljebb néhány cigány, ők vásárolnak a legtöbbet. Ott sok a pulya... Más? Más ma már megveszi újonnan. ★ Különösnek tűnik a szer­da és szombat hajnali szür­kületben felkerekedő, az első helyeket 4—5 órakor elfog, laló, eget leső. szép időben bízó sereg kedve, reménye, kitartása. Túlnyomórészt asz. szonyok. Fekete kendős idő. sek. harsány középkorúak. Fiatalt elvétve látni... Délelőtt 9-kor már a ka­nyargós-gödrös utcácska for­ró belsejében keresnek ár­nyékot a későn jövők. Lete- ritík papírjaikat, érdeklőd­nek szomszédaiktól, több­kevesebb belenyugvással hallgatják a nem új híreket: „.. .ma még nem árultam semmit. ...Juliska eladta a régi pokrócot negyvenért. ...meleg lesz ma nagyon...” Többnyire ismerősök ülnek egymás közelében. Változa­tos hangerővel társalognak; a legutóbbi piac óta nem ta­lálkoztak. ★ — Én sem pusztulnék be­le éppen, ha nem járnék ki. De hát. tudja, egyedül va­gyok otthon napközben, a .szomszédom is kijár rend­szeresen — itt jól elbeszél­getünk; van időnk, ő is nyugdíjas... Az terliszter, aranyom, gyönyörű, hibátlan darab... A fiamék nem sze. rétik, haragszanak érte. A múlt hónapban kijött a na­gyobbik. egy barátiával fel­vásároltál la az egész holmi­mat; volt vagy kétszázötven forint. Nemrég tudtam meg, véletlenül. Alig tudtam ösz. szeszedni pár dolgot a kö­vetkező piacra... Nyolcvanöt­re mondom, nézze meg, kedves, jó még az... ★ A hosszú sorban, az utca két oldalán meg-megakad a szem a görnyedt kis öreg­asszonyon, a lódenkabótos bácsikán. Ök nem beszélget, nek. Egyedül vannak. Szót­lanságuk mögött senkinek nem kívánt sors lapul. A magány krétakörében üldö­gélnek. Pillantásuk véget nem érőn pihen lábuk előtt; a rossz cipőn, az agyonmo­sott kötényen, ingee. a rozs­dás kulcsokon. Reményte­lenül eladhatatlan holmijaik fölött az érdeklődőt — fehér holló — félszegen figyelik; a bátortalan „nyolc forint”, ra ajkbiggyesztve távozót nem sokáig követi tekinte­tük. Ök néhányan — a magá­nyos. vékonykára fáradt öregek — a szükség miatt kuporognak itt! Mellettünk, közöttünk élnek! Legtöbbjüknek gyermekei vannak... ★ — Beleteszi egy kis ece­tesbe. és már nyoma sincs... Hát mit vesz maga húsz forintért?... (A nyáron a fiam és a barátja jártak ki. 14 évesek, tudja élvezték a kölykök.) Az a cipő? Éppen akkora, mint a maga lába... Hányas lába van? Na. látja, ez is negyvenkettes! (Össze­szedtek a szomszédoktól is egy csomó limlomot... alku. doztak már csak a játék kedvéért is. Versenyeztek, ki hoz haza több pénzt. Aztán, ha volt mit, együtt fagyizták el.) ...na, jó, vigye... de csak mert olyan becsületes képe van! ★ Az alkalmanként pár fo­rint helypénzzel megváltott négyzetméterek mellett ül- dögélők maguk sem várnak csodát. Itt a konkurreneia nem valódi, gyakran röppen a szomszédasszony holmijá­ra a biztatás: „Hát. ha ezt nem viszik el negyvenért, semmit! Még úgy, rossz cip. zárral is megéri." Alaposan szemügyre veszem a gyűrött btllpengőcsomóf, s a gazdá­ja rögvest szétteríti: „Ez, kedveském, komoly érték! Annak idején is megnézte, aki kiadta a kezéből...” — közli sokat sejtetően. fiatal­ságomra, esetleg hiányos tör­ténelemtudásomra építve. A fejtörés nem ér véget. Tolonganak a kérdések. Mennyi az esély arra. hogy valakinek éppen az a szár- nyaszegett gipszangyalka hi­ányzik lakásából? Hol hasz­nosítható az a széttépett, 1952-es kiadású számtan­könyv? Ezer ember közül hány öltözködik ezekből a ruhaneműkből? Kilépve az ócskapiac cso­dálkozásra vagy mosolyra késztető gyér „forgatagából” megvan a válasz: az itt lá­tott holmik döntő többsége rászolgált a névre — ócska. (tarnavölgyi) Munkavédelmi vetélkedő az ipari szövetkezetek csapatai között A fü'>sön\ forgalom 40 százalékkal, a hurl alt konfe ciné több m?nt 30 százalékkal nörekadett leg? a Íísrss'gt a leszállított áré roltézaii termékek iránt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom