Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

f973. augusztus 5. ftELÉT-MAGYARORSZAÖ s. ram • • On gól Papon Papon „különös törődéssel” Javul a húsellátás Szalmáéban Újdonságok Jósavárosbaa Lakások átadás előtt — Tízemel- tesek következnek — Gondok az ellátásban, a közlekedésben veszik körül a gyerekeket. Ezt bizonyítja, hogy a köz­ségi tanács titkára és az is­kolaigazgató bekerékpáro­zott Kisvárdára, a járási hi­vatal közegészségügyi fel­ügyelőjéhez. Kérésük az volt: a KÖJÁL engedélyezze egy új iskolai napközis csoport ideiglenes étkeztetéséhez a főzést az óvodai konyhában. A doktornő azzal a felté­tellel járult hozzá az ideigle­nes engedély kiadásához, hogy a község vállalja a fo­lyóvíz bevezetését az óvoda konyhájára. És a kálvária, az alkudozás akkor kezdődött, mert a tanácstitkár és az is­kolaigazgató közölte, hogy a víz bevezetésére nincs pén­zük. Azt is jelezték, hogy a termelőszövetkezet elnöke anyagiakkal nem fogja tá­mogatni kérésüket. Ezeket hallva a doktornő úgy dön­tött. hogy a helyszínen, a község vezetőinek jelenlété­ben vizsgálja meg az ideig­lenes engedély kiadásának lehetőségeit. , Kérés és válasz A községben az óvoda he­lyiségeit vette szemügyre. Sem a renddel, sem a tiszta­sággal nem volt megelégedve. Aztán elkezdődött a beszél­getés. A házigazda tisztét Ko­vács Mihály tsz-elnök töltöt­te be. Gonda Lajos tanácsel­nök, Jedla Árpád általános iskolai, igazgató, a KÖJÁL járási felügyelője, a tanács- titkár, a tsz főkönyvelője és az óvodavezető vettek részt a sok húzásból összetevődő, öngólt hozó tanácskozáson. — Hogy ne vegyék visz- sza a községtől a már megkapott általá­nos iskolai napközis csopor­tot; a szövetkezet költségeire vezessék be az óvoda udva­rán lévő kútból a vizet az óvoda konyhájára — kérte a KÖJÁL felügyelője. A som­más indok: a termelőszövet­kezet tagságának a gyerekei­ről van szó. (A községben egy tsz működik, más jelen­tős gazdasági egység nincs.) — Mi 180 ezer forint köz­ségfejlesztést fizetünk éven­te és szakembereink nem ebédelhetnek a konyhán. Ak­kor miért segítsünk? — vá­gott vissza a szövetkezet el­nöke, nyugodt, de határozott hangon. Azt is elmondta: nem helyesli, hogy olyan sok pedagógus és családtag étke­zik szünidőben a konyhán. Meg azt is, hogy a szövetke­zeti irodaház telekvásárlásá­nál és az irodaház építkezé­sének különböző fázisaiban a tanács sem egyértelműen tá­mogatta a szövetkezet elkép­zeléseit. Azt is fájlalta, hogy a közeli napoktól az óvoda konyháján étkező három dol­gozójuknak nem adnak ebé­det. Az igazgató és az óvodave­zető azzal érveltek, hogy aki az óvodában étkezik, van en­gedélye. Ám a konyhán ét­kezők létszámát regisztráló füzetet nem hozták be, így ezt nem tudták igazolni. K« van „nyeregben“? A vita parázsa lángot ka­pott, de a gyerekekről, a A Belkereskedelmi Minisz­térium illetékes főosztályá­nak tájékoztatása szerint a ruházati kereskedelem au­gusztus 6-tól 18-ig rendezi meg országszerte a hagyo­mányos nyári szezon végi vásárt. A két hét alatt a kije­lölt, boltok 20—40 százalékos kedvezménnyel árusítanak. Ebben az évben az eddigiek­nél nagyobb szabású lesz a vásár. A tavalyinál 30 szá­zalékkal több. 750 millió fo­rint értékű árut hoznak for­galomba kedvezményesen. A vállalatok egyebek kö­zött; pamut és selyem nyári ruhaanyagokat, bútorvászna­kat, egy és több részes női és gyerekek érdekeiről a vitázó partnerek megfeledkeztek. A külső szemlélő azt érezte, hogy itt már csak az a kér­dés, ki az „úr a csárdában”: a megfontolt . és magabiztos szövetkezeti elnök, a község anyagi lehetőségeinek a meg­testesítője, vagy a heves és igazát nem egészen bizonyí­tani tudó igazgató, vagy a maga igazát bizonygató ta­nács? Mert a tanácsiak pl. tudták, hogy a tsz tiltó rendelkezés ellenére kezdett hozzá iroda­házat építeni, építési enge­dély nélkül, ráadásul olyan telekre, amelyik jogilag még a birtokában sem volt. Mit tettek a kezdet kezdetén? Is­merniük keli az óvodára vo­natkozó rendeleteket, utasí­tásokat is. Sőt: meg is kell tartatni azokat. És az is érthetetlen, hogy a termelőszövetkezet vezetői az egyébként jogos irodaház építéséhez miért nem sze­rezték be előre az engedé­lyeket? A már tető alatt lévő irodaház építkezését miért csak most kellett leállítani? Miért most érzik magukat nyeregben az elnök zsebében lévő 8 ezer forintos bírság ellenére is? Azt hiszik, így az engedélyező hatóságok el­nézőbbek lesznek? De mindezek csak motivál­ják a fő kérdést: a gyerekek érdekét. A KÖJÁL járási közegész­ségügyi ellenőre több alka­lommal tapasztalt hiányossá­gokat az óvodában. Azt jegy­zőkönyvben rögzítette. Ám a hibák kijavítása elmaradt. A község pedagógiai veze­tője és tantestülete, no meg a gyerekek zavartalan ellá­tásáért felelős óvodavezető megengedték maguknak, hogy naponta a rendszeres óvodai foglalkozási termen, az alvó gyerekek között jár­janak be egy helyiségbe ebé­delni. Egyikük, másikuk rá­adásul cigarettázva, ajtót , nyiljorgatva. Kontra, rekonfra — de miérí? Az irodaház építésénél az „egyébként jogos” kitételt azért használtam, mert a KÖJÁL egyéb utasításaival együtt a tsz irodáját záros határidőn belül kiköltözteti az óvoda épületéből. (Még jól is jön egy KÖJÁL-vizsgá- lat.) Ami még megoldásra vár: közvetlenül az óvoda hátsó falánál a tsz gazdasági ud­vara van. Ide a legkülönbö­zőbb traktorok is bejárnak. A gyerekek — saját gyereke­ik — nyugalmát ezek is za­varják. Itt is gondolkodiahak el teendőiken. A község párt- és társadalmi szervei Pedig segítsék a vezetést. a községi gondok megoldásá­ban.. ★ A kontrák és rekontrák győztes» végül a közös ügy lett. A termelőszövetkezet magára vállalta, hogy a salát költségeire a tanév kezdete előtt bevezeti a kút vizét az óvodába. Csak azt nem ért­jük: miért nem lehetett ezt községen belül elintézni egy­szerűbben, „csak” a gyere­kekért? Sigér Imre férfiöltönyöket, rövid ujjú női pulóvereket, strandcikke­ket, fürdőruhákat és úszó­nadrágokat kínálnak olcsóbb áron. Leszállítják a nyári bőr- és műbőr cipők, a szan­dálok és víkendcipők árát is. Az elmúlt évek gyakorla­tának megfelelően a vállala­tok maguk jelölik ki a vá­sárban részt vevő boltokat, határozzák meg az akcióba bevont cikkek körét, az áru­alap választékát, az árenged­mények mértékét. Az áren­gedmény a vásár alatt nem változik, időtartamát nem hosszabbítják meg. A fehérgyarmati járás 15 községe hetente mindössze 34 mázsa húst, illetve húskészít­ményt kap a központi húske­retből. Ez korántsem elégíti ki a megnövekedett igénye- . két. A húsellátás javítása ér­dekében július 30-án sertés- tenyésztő és -hizlaló szak­csoportot alakított a Fehér- gyarmat és Vidéke ÁFÉSZ. A szövetkezethez tartozó 15 községben minden szövetke­zeti tag tagja lehet a szak­csoportnak. amely egyik ön­kéntességen alaouló formá­ja a mezőgazdasági szövetke­zésnek. A szakcsoport az ÁFÉSZ-en belül önkormány­zattal rendelkező, önelszámo­ló szervezet. A szakcsoport tagjai szer­ződést kötnek a sertések hizlalására, s kilogrammon­ként az élő sertéshúsért 1 forintos felárat kannak, eb­ből azonban 30 fillért a szak­csoport közös kasszájában kötelesek elhelyezni. A közös alapot fejlesztésre, az esetle­A hét elején 5 évig tartó folyamszabályozási munka kezdődött a Tisza felső sza­kaszán, Tiszaszalka térségé­ben. Hasonló szabályozási munkát a múlt században végeztek a folyó felső szaka­szán. 1852—1856-ig 61 helyen vágták át a medret Tokaj és Tiszabecs között. A szabályozást akkor is Tiszaszalka határában kezd­ték: új meder építésével szüntettek meg egy patkó ala­kú kanyart. A kanyart nem védték, így az idő folyamán a Tisza csaknem teljesen visszanyerte régi alákját, s egyre több földet mosott ki a másik parton a nagyvarsányi termelőszövetkezet földjéből. így a folyó szabályozása nem csupán hajózási okok miatt, hanem gazdasági szempontból is indokolttá vált. A tervezett mederátvágás során 400 méter hosszan új medert építenek, s ezzel 2,6 kilométerrel rövidebb lesz a A turistacsoport megérke­zett a borsi határállomásra. Vidámak voltak, már csak néhány perc és a vámvizsgá­lat volt hátra ahhoz, hogy néhány napig kizökkenve az itthoni munkából, ismerked­hetnek Romániával, megcso­dálhatják a gyönyörű tája­kat, a tengert, a hegyeket és hát — mert éppen egy szak­csoport volt — egy kis ízelí­tőt kapnak a szomszédos or­szág mezőgazdaságának fej­lődéséről. A beszélgetést egy beje­lentés szakította meg: „Vámvizsgálat következik!” — hangzptt a teremben és a csoport tagjai vámnyilatko­zattal a kézben várták, míg rájuk kerül a sor. — Mennyi pénz van önnél ? — kérdezte a vámtiszt P. György nyírmadai lakost. — Százrtyolcvan forint — mondta és mutatta a papírját amelyiken ugyanez az összeg szerepelt. — Megmutatná nekünk a pénztárcáját’ — hangzott el a második kérdés is. Mit lehet erre mondani? Kérdés ide, kérdés oda, a válasz csak igen lehetett és kis idő múlva már készült is a jesvzőkönyv. Miért? Mert 1500 forint — három darab ötszázas t— volt a tárcában, amiről ő — úgymond — nem tudott... Szinte szórói szóra ugyan­ez történt Keleblában P Rándorné nyíregyházi lakos­sal is. csak ő Jugoszláviába nróbált „átmenteni” 15Q0 fo­rintot. Sz. Zoltánná pedig már ennyivel sem élégedett meg, négyezerrel próbálko­zott. Neki sem sikerült, mind­ketten esv nap alatt befejez­ték külföldi utazásukat mert megszegték törvényeink elő­írásait. azt, hogy külföldre csak 400 forintig lehet kivin­ges járványok elleni közös védekezésre és egyéb kiadá­sokra fordítják. A hízott ser­tések feldolgozásáról és érté­kesítéséről a szövetkezet gon­doskodik. A terv szerint eb­ben aZ évben több, mint 300 hízott sertést dolgoz fel és értékesít a szövetkezet a hozzá tartozó 15 községben. Jövőre már — valószínű, hogy a központi húskereten kívül — mintegy 1500—1600 vágott sertést kap a 15 köz­ség lakossága a szakcsoport­tól. így jelentősen javul majd a hús- és szalonnaellá­tás — a vágott sertésekből ugyanis töltelékárut nem ké­szítenek. A szakcsoport serté­seit a fehérgyarmati községi vágóhídon dolgozzák fel, ahol a megnövekedett forgalom­hoz időben biztosítják a tech­nikai és egyéb feltételeket. Megyénkben ez az első ilyen szakcsoport, amely a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium engedélyé­vel jött létre. Tisza. összesen 222 ezer köbméter földet mozgatnak meg, ebből 110 ezer 'köbmé­tert az átvágás miatt. A munkákat nagy teljesítmé­nyű kotrógépekkel végzik. Az új meder oldalát, sőt né­hány kilométeren a régi me­dert is kereszt- és hosszirá­nyú védőművekkel látják el. Az átvágás miatt a Kraszna torkolatától Aranvosapátiig több helyen erősítik a part­védő műveket. A munkálatokat a terep­rendezéssel kezdték. Az át­vágásra — tervek szerint — 1974-ben kerül sor. A végle­ges befejezés 1978-ra várha­tó. A szabályozás után meg­gyorsul a víz folvása, köny- nyebb lesz a hajózás, a gon­dos munka során tartós lesz az új Tisza-ág. csökken a iéa elakadásának veszélye. A ki­iktatott patkó alakú Holt. Ti-s-’át a tervek szerint üdülő­ni pénzt, azt is apróban, 10, 20, 50, illetve 100 forintos címletekben. Sajnos, azt is meg kell mondani, nem ezek voltak a legsúlyosabb népgazdaság el­leni bűncselekmények ebben az idegenforgalmi szezonban: voltak akik itthon, a fekete­piacon vásárolt valutával a zsebükben indultak volna a nagyvilágba. O. Éva nyíregy­házi lakos 200 nyugatnémet márkát, 1 dollárt és 980 fo­rintot rejtett «1, de a Ferihe­gyi repülőtértől ő sem jutott tovább, nem töltheti nyári szabadságát a Német Szövet­ségi Köztársaságban. B. Ferenc nyíregyházi tu­rista szintén az NSZK-ba akart utazni, de a hivatalos, az IBUSZ-nál váltott valután kívül 5300 forint értékben nyugatnémet márka volt a zsebében. Kétségtelen, hogy megnőtt a külföldre utazók száma is, elég ha azt írjuk: az első fél évben több, mint ötszörösére emelkedett a Jugoszláviába utazók száma. De vajon együtt kell-e ezzel járni a törvénysértések számának emelkedésével is? Egyáltalán nem. Államunk ugyanis meg­felelő mennviségű valutát ad a turistáknak ahhoz, hogy a külföldön töltött idő alatt ne lesvenev anvagi g»tdiaík. de természetesen nem ahhoz, hogv tucatszámra vásárolja­nak itthon „jól menő” dolgo­kat és maid n feketepiacon üzárkerHenek vele. Emlékszünk valamennyi­en. hovv három éve még csak 70 dollárt, két évvel ezelőtt már 100 dollárt. mőst oedi» 141 dollárt kannak a nvugati országokba utalók, de hason­lóképpen emelkedett a Jugo­szláviába utazók valutájának összege is. Végezetül néhány szót A Krúdy Gyúla, az Öszőlő és a Korányi Frigyes utcák által behatárolt területen, amerre a szem ellát, minde­nütt építkeznek. Szorgos ke­zek munkálkodnak Nyíregy­háza új lakónegyedének, Jó- savárosnak az elkészítésén. Az Öszőlő és a Krúdy utca sarkán szkréperek „fogyaszt­ják” az egykori szőlődombot. — Úgy tudom, kereskedel­mi szakközépiskola lesz itt, ahhoz készítjük a tereprende­zést — mondja érdeklődé­sünkre Herczegfalvi Tibor, a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozója. Beljebb, északra kőműve­sek rakják az emeletes épü­letek falait. Az ÉPSZER ki­lenc négyszintes, 12—12 1a­kásos társasházat épít. Be- reczki László kitűzőtől meg­tudtuk, az elsőt november vé­gén adják át a lakóknak. Et­től hamarabb, szeptember végén készül el a Tiszavasvá- ri Építő- és Szolgáltató Vál­lalat által készített 12 laká­sos kockaház. Már csak a fürdőszobák csempézése és a műkőlépcső elkészítése van hátra, valamint a festés. Ezen a részen, a Tisza menti Termelőszövetkezetek Építő­ipari Közös Vállalkozása épí­ti a legtöbb lakást. Két 12, két 24, egy 32, egy 4, egy 35 és egy 56 lakásos, négy­szintes ház készítésén 105-en dolgoznak. A két 12 lakásos társasház augusztus 20-ra ké­szül el. Szemben, a Volán 5- ös számú Vállalattal már fé­lig kész az egyik létesítmény, amelyben 24 lakás lesz. — Már rég kész lennénk, ha lenne folyamatosan építő­anyag — panaszkodnak a ti- szalöki szövetkezet dolgozói. azokról is, aldk külföldre sem akarnak utazni, mégis devizabüntettet követnek el: ők a feketepiac valutaüzérei. Nemrég H. János tiszalöki la kos kapott amerikai rokoná­tól 100 dollárt, amelyet — rendeleteink értelmében — három munkanapon belül köteles lett volna felajánlani a Magyar Nemzeti Banknak és ott megkapta volna érte az árát. H. János nem ezt a módot választotta, hanem M. Ferencnek adta el 40 forintos áron, aki megpróbált a dol­lárral tovább üzérkedni. Nem sikerült, így. mindkettőjük el­len büntető eljárást indítot­tak. Ugyanígy járt D. Ferenc nyíregyházi lakos is, aki Haj­dúszoboszlón vásárolt 10Í) márkát és néhány nap múl­va továbbadta P. B°la nyír­egyházi lakosnak 1800 fo­rintért. ★ Feketézők, valutaüzérek, forintkiajánlók. Vajon meg­éri nekik? Egyértelmű a Vá­lasz: nem! Mindenekelőtt el­eshetnek a külföldi utazástól mert a határról visszaküldik őket — a pénzt, a valutát természetesen nem kapják vissza —. aztán kezdődj^ a hiintetőeUárás, és még ezzel sincs véve. A rendőrsácr ngvanis még néhánv évig joggal utasítja e] ezeknek az embereknek az útlev°1ké- relmét azok, a többség érde­kében, akik esv-egy külföldi úton Pihenni. szórakozni más nőnék életével, kultúrá­jával ismerkedni és nem csempészni akarnak. A nyo- mazás végett a nyíregyházi városi-járási tieveszség az it+ leírt esetek főszereplőinek ügyeit átadta a rendőrségnek. Balogh József Továbbmenve a « stó- gyógyfürdő felé, útépítődet ta­lálunk. A Korányi utat ä Garibaldi úttal kötik össze a KEMÉV-esek. Az üj út mentén a SZÁÉV építési te­rülete következik. Több, mint 600 ember dolgozik ott je­lenleg. — A legfontosabb mun­kánk most, az új 16 tanter­mes iskola elkészpése —> mondia érdeklődésünkre Szi­lágyi Kálmán főépítésveze+ő- heivettes. — A műszaki át­adás augusztus 15-én l°sz, szeptember elsőién már itt tanulhatnak a lakónegyed is­kolásai. Aztán sorolja a műszaki á.f- adásov ideiét. A 19-es i»’ü épületben 90 lakást augusz­tus végén, a 20-as jelűben 100-at szmtemberben adnak át a lakóknak. Ezev OTP­sek. A 21-e-s ieiűben neq, lá^i otthon lösz, augusztus vesén pdipk á*. miori tpr,^- esi értékesítőn Az tulai- dóflo^k o^táherbpo költnz- hetnek be. Aztán a 10 emele­tes fononvházatr következe »k. Hat készül el december vé­géig. — Készül az új 80 szemé­lyes óvoda és a 120 szemé­lyes bölcsőde is — folytatia Szilágyi Kálmán. — Jövőre már birtokukba is vehetik a kicsinyek. Az idén új hőköz­pontot is átadunk, hiszen 500 lakásonként kell elv. Mi oe- dig már túl vagvunk az ez­redik házgyári lakás összeál­lításán is... Nézzük a tervrajzokat, Összesen 3’00 lakást épít a S7ÄEV 1.977-ig. Aztán úiaHi két iskola Is lesz, egy 16 és egy 24 tantermes. A vastag vonallal rajzolt négyszögek az. étterem, a bár. a művelő­dési ház helvei. Az CSezölő ut­ca mentén kéf 80—80 szemé­lyes bölcsőde ős két 150—1 személves óvoda „vonalai”. Mellettük orvosi rendelők, gyógyszertár. Aztán külön­böző boltok egész sora. Las­san „összeáll” bennünk az új lakónegyed képe. Több, mint 10 ezer ember otthona. Baj van viszont a jelenleg itt lakó 3 ezer ember ellátá­sával. Amíg az új üzleteket átadják, addig — úgy gon­doljuk — az élelmiszer-ellátó vállalatok (a kisker, a MÉK és a húsipar) jobb együtt­működéssel elfogadható zöld­ség-gyümölcs és hüsellVást tudnának biztosítani. — Másik problémánk a közlekedés — mondja Szántó Mihály, a Korányi utca 32- ből. — Sokat kell gyalogolni a , 13-as, vagy a 8-aá autó­buszhoz, mert a 7-es ritkán jár, a távolságiak pedig nem állnak meg. Ez sok szülőnek okoz gon­dot, főleg azoknak, akik az Északiba viszik gyerekeiket bölcsődébe, óvodába, vagy iskolába. A legjobb megoldás talán az lenne, ha a Volán ' Vállalat a 12-es és a 13-as já­rat közlekedésébe a Jósavá- rost is bekapcsolná. Ezek az autóbuszok betérnének az új lakónegyedbe is, ott felszedve az utasokét visszajönnének eredeti útvonalukra. Ez az 5 perces menetidő úgy gondol­juk megérné. Természetesen egy új lakóne­gyed elkészülésével sok gond is együtt jár. Egyszerre azon­ban nem megy minden. A lakások, iskolák, óvodák, böl­csődék, orvosi rendelők, élel­miszer- és iparcikküzletek csak fokozatosan készülhet­nek el. Négy év múlva, 1977-ben a Jósaváros felépül. Legszebb része lesz Nyíregyházának. b. a Hétfőtől kéthetes engedményes nyári ruházati vásár Fotyamszabályozás a Tiszán telepnek használják. (adonyi) Feketézők, valataiizérek, forlatkíalánük

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom