Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

Í9TS. augusztus í 1 (ÄM Ipari övezet, többszintes lakások, erdőpark Fehérgyarmat rendezési tervében Fehérgyarmat nagyközség éltalános rendezési tervét vitatták meg legutóbbi ülé­sükön a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának tag­jai, valamint a Debreceni Tervező Vállalat képviselői. A községi tanács először 1954-ben hagyott jóvá ilyen tervet, s a település azóta is ennek megfelelően épül. A terv 'megvalósulásához nagy­mértékben hozzájárult az ár­víz utáni újjáépítés. A ka­tasztrófát kővetően a község épületeinek kétharmad része kisajátításra került, és így a tervezőknek, az építkezők­nek a lehetőség ad­va volt. E korszerű település alapján kerülhet megvalósí­tásra az új terv, . amely mintegy harminc évre előre határozza meg Fehérgyar­mat fejlésztését. Az új közigazgatási terv mindenekelőtt a községen át­menő észak-déli és kelet­nyugati irányú országutak létesítésével foglalkozik. A szatmári síkságot és a bere­gi területet, valamint a szat­mári síkságot és Mátészalkát köti össze e két fontos or­szágút. A tervezők elképze­lése, hogy a kelet-nyugati út a legrövidebb szakaszon érintse a községet. Az észak­déli irányú pedig a belterü­let nyugati részén van kije­lölve, s egyben a Szamos fe­lől védi a települést. Az ipari területet is kije­lölte a végrehajtó bizottság. Az iparfejlesztésre szánt te­rületet a vasúttól délre ha­tározza meg, ahol az ipar­hoz szükséges feltételek már adva vannak. Az általános községrende­zési terv a továbbiakban foglalkozik a helyi ipar el­helyezésével is. A terv sze­rint a már meglévő kezdet­leges ipartelepet az új ipari területre helyezik át, a nagy költséggel felépült létesít­mények viszont továbbra is a belterületen maradnak, de nem fejleszthetők. Rendezi a terv a lakások beépítési módozatait is. E szerint 1—IV kategóriába sorolja a lakóépületeket. Az első típusban csak többszin­tes lakóépületek épülhetnek állattartás nélkül. A határo­zat értelmében a Május 14-e téren, a Petőfi utca mindkét, valamint a Bocskai út nyu­gati oldalán kizárólag ilyen típusú lakások építésére ad majd a tanács engedélyt. A második csoportba tartozó épületek is csak többszinte­sek lehetnek, a kisállattartás viszont megengedett. A har­madik és negyedik kategóri­ában lévő területeken föld­szintes lakásokat is lehet építeni, s az utóbbinál nagy állatok tartása már engedé­lyezhető. Az új terv a község je­lenlegi hétezer lakosával szemben tizenegyezerre ve­títi ki a fejlesztést, ugyanis várhatóan ennyivel emelke­dik — harminc év alatt — Fehérgyarmat lakosságának száma. CSEREGYAKORLATON Külföldi diákvendégek főiskoláinkon Főiskoláinkon a nyári va­káció nem kihalt előadóter­meket, üres kollégiumi szo­bákat jelent. A .tanév befeje­zése után sem „szűnt meg az élet”, mert például a Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskolán szinte egész nyáron egymást követik a különböző rendezvények, a nyár folya­mán két országos és egy nemzetközi tanácskozást is itt tartanak. Ezekben a napokban a kol­légiumi szobák egy része is foglalt. Július 30—augusztus 16 között lengyel vendégek laknák a főiskolán. Huszon­két egyetemista érkezett az opolei egyetemről, másod-, harmad- és negyedévesek, akik Andrzej Roszkowia ve­zetésével és nyíregyházi fő­iskolás „tolmácsok” segítsé­gével a dohánygyárban dol­goznak. Erre a vendéglátásra csereegyezmény keretében került sor, ugyanis korábban a nyíregyházi főiskolások egy csoportja üdült a lengyel egyetem Magas-Tátrán lévő üdülőjében. A lengyel cso­port itt-tartózkodása alatt a hétvégeken több megyejáró kirándulást tesz, illetve meg­ismerkednek Sárospatak és Tokaj nevezetességeivel. Tel­jes ellátásukról a főiskola gondoskodik. Az elmúlt napokban a Szovjetunióból érkezett visz- sza a nyíregyházi főiskolások egy csoportja, akik az Ung­vári Állami Egyetemmel kö­tött szerződés alapján csere­gyakorlaton vettek részt. A terepgyakorlatnak nevezett nyári _ munka a szakoktól függően a különböző tanulmá­nyi félévek után következik, s ennek cseréjére kötött egyezményt a két intézet. A humán szakos főiskolások te­repgyakorlat helyett ország­járó kirándulásokon vesznek részt. Nem csak a tanátképző fő­iskola fogad külföldi vendé­geket a vakáció idején. Ezek­ben a napokban a mezőgaz­dasági főiskolán szovjet di­ákvendégek tartózkodnak. Kisinyovból húsz egyetemi hallgató érkezett cseregyar korlatra, s velük egyidőben ugyanannyi nyíregyházi főis­kolás végzi nyári gyakorlatát az ottani egyetem vendége­ként. Uj helyre kerül a közte­mető is. Helyét a térképen a vasúttól délre eső magasabb fekvésű területre jelölték ki. A község vezetőinek el­képzelése, hogy az északke­leti peremterületen erdőpar­kot létesítenek. A belterüle­ten már megkezdték az öt­százötven folyóméter terüle­tű zöldsáv kialakítását. Közintézmények létesíté­sével is foglalkozott a vég­rehajtó bizottság. E szerint több bölcsőde, óvoda, álta­lános és középiskola, továb­bá igazgatási, kulturális, egészségügyi és szociális, va­lamint kereskedelmi és ven­déglátó létesítmények épül­nek az elkövetkező években Fehérgyarmaton. Bakonyi László Az első fecske A nyíregyházi 1. számú postahivatal portásánál min­den este hat óra előtt je­lentkezik egy diák, TordS György, a Vasvári gimná­zium tanulója — most megy harmadikba. Átvesz száz darab Esti Hírlapot és el­indul, hogy eladja. Eddig mindig sikerült. A prémiu­mot is beleszámítva ez har­minckét forint bevételt je­lent neki, ami — két órai munkáért —, elég tekinté­lyes kereset egy vakációzó diák számára. Gyuri jelenleg az egyet­len diák újságárus Nyíregy­házán. Volt már egy alka­lommal három is, de a má­sik kettő abbahagyta, el­ment táborba, nyaralni. Tor­dái György végigárulja a vakációt, lakásuktól, a Kiss Ernő utcától nincs messze a főposta és különben is, ki­tűnő verseny kerékpár ja van, nem fél a távolságoktól eb­ben a nem túl nagyra mé­retezett városban. Fején díszes sapka, rajta a lap neve. Siet az üdülők­be. Az első negyven pél­dányt tíz perc alatt eladja. A nyaralók még meg is kö­szönik, hogy helyükbe hozza. ügy örültünk ennek az első kis fecskének a jó hir- lapkézbesités nagy és nehéz csatájában, mint ahogyan c budapestiek örülnek annak c több száz diáknak, aki már újságot árusít. Bár Sza­bolcsban is minél több len­ne belőlük mihamarabb. Jó a diáknak, mert par órai munkával kiegészítő „ösz­töndíjat” kereshet. Jó a pos­tának, mert kevés a kézbe­sítő. Es jó az újságírásnak, mert amit megirtunk, ha­marabb és biztosabban el­jut az olvasóhoz. Ugyan­ezért jó az olvasónak is. (gesztelyi) Vajai mozaik Vaja közös nagyközségi tanács: Vaja. Ör, Rohod központja. A három közsé­gen kívül ide tartozik két tanyai település is: a há­romszáz lakosú Rákóczi-ta- nya és a százhetven lakosú Boglya-tanya. ★ Rákóczi-tanya falunak is beillő település. Lakóinak száma meghaladja a három­százat, a lakásviszonyok, az építkezési lehetőség jó. Van a tanyának önálló vegyes­boltja, italboltja. Az ellátás nem a legjobb, de a szüksé­ges _ dől Kokat meg lehet itt vásárolni Általános iskolá­jában a harmadik osztályig tanulnak a diákok. A na­gyobbak tanyai kollégium­ban élnek és Vaján végzik a negyediktől a nyolcadikig az osztályokat. Boglya-tanya lakossága az 1960-as népszámláláskor kétszázhetven volt. A roha­mosan csökkenő létszám vi­lágosan mutatja: a tanya néhány év múlva beolvad a környező falvakba. * Vaján szép. nagy iskola van, de a tanterem még így is kevés. Az elmúlt tanév­ben kilenc tanulócsoport délután is koptatta az isko­lapadokat. Pedig mind a ta­nárnak, mind a diáknak előnyösebb lenne a délelőtti tanítás, tanulás. Kevés az óvodai hely. A számok önmagukért beszél­nek: Vaján három csoport, Rohodon és Őrben egy-egy csoport van. A három köz­ségben összesen a százsze­mélyes óvodákban 120 gyer­mekre vigyáznak. Az iskola szünidőben gon­doskodott pedagógusairól és diákjairól. A mátészalkai já. rási szakszervezet szervező­Legfelsőbb Bíróság Döntött a Fogas lakásügyi probléma keletkezett egy elvált házas­pár ügyében, amelyről a Leg­felsőbb Bíróságnak döntenie kellett. Az ügy előzménye az, hogy egy házaspár az asszony tu­lajdonában álló családi ház­ban lakott. Később a viszony megromlott közöttük és el­váltak. A lakás használatát a bíróság megosztotta közöt­tük. Nem sokkal ezután az asszony ismét férjhez ment és második férje is odaköltö­zött, de a volt férj is megnő­sült, bár ő a felségét _ nem vitte a házba. Az egykori há- zastársak között a viszony to­vább romlott, birtokháborí- tási. sőt büntetőügyek is ke­letkeztek közöttük. Végül az asszony, volt férje ellen pert indított, amelyben annak összeférhetetlen, botrányos magatartása miatt, kérte a bíróságot, kötelezzék őt a lakás elhagyására. A járásbíróság álláspontja az volt, hogy, a felek közötti jogviszony nem bérlet, nem társbérlet, nem albérlet, nem bérlőtársi viszony, hanem bí­rói ítélet alapján nyújtott la­káshasználat. Ebből követke­zik, hogy ebben az esetben nem lehet a lakásbérleti jog­viszony megszüntetésével kapcsolatos jogszabályokat alkalmazni. Felmondási ok bizonyítására sincs szükség, elég a tulajdonosnak az a köz­lése. hogy a lakáshasználatot megvonja. Ha azonban ez in­doklás nélkül történik, a jog­cím nélkül visszamaradt sze­mély jóhiszemű lakáshasz­nálónak minősül, akinek el­helyezéséről a tulajdonos kö­teles gondoskodni. A férjnek az asszony által sérelmezeti magatartását a járásbíróság nem látta bizonyítottnak. Ezek után az ítélet a férjet, mint jogcím nélküli, de jóhi­szemű lakáshasználót, köte­lezte a lakás elhagyására, az­zal, hogy számára a volt fe­leség köteles másik lakásról gondoskodni. Ezután az asz- szony azért fellebbezett, hogy a bíróság a volt férjet rossz­hiszemű jogcím nélküli lakás­használónak nyilvánítsa, aki­nek a kiköltözése fejében nem kell másik lakást adnia. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság magáévá tette a másodfokú bíróság döntését, amely szerint az asszony volt férje lakáshasz­nálati jogát indokolás nélkül nem vonhatja vissza. Ugyan­akkor rámutatott arra, hogy az új lakásügyi jogszabályok kifejezetten nem rendezik az olyan volt házastárs lakás- használati joga megszünte­tésének kérdését, aki házas- tárnával együtt nem bérlő volt hanem egyikük tulajdo­nában álló lakásban lakott. Ezekután a probléma miként oldható meg? A Legfelsőbb Bíróság megtalálta a megol­dást Kimondta: jogszabályi hasonlóság alapján a rende­letnek azt az intézkedését kell figyelembe venni, amely szerint a volt férj lakáshasz­nálati joga csak abban az esetben szüntethető meg. ha terhére olyan magatartást le­het megállapítani, ami a társ­bérlők és a bérlők közti la­káshasználati jogviszony megszüntetését is lehetővé te­szi. — E jogszabály alkalmaz­hatósága érdekében — mu­tatott rá a Legfelsőbb Bírő­sében két pedagógus Kár- pát-Ukrajnában töltötte sza­badsága egy részét. Július­ban hatvan gyerek • üdült Szendrőn. Vajaiak, roho­diak, őriek, tanyai kollégis­ták együtt. ★ Vaja fejlődő nagyközség. Most készül, s a következő fél évben fejeződik be az őri belvízrendezés egy része;. Az év nagy feladata a Tuli­pán út felújítása Vaján, amire a tanács 1 millió fo­rinttól is többet fordít. Mindehhez hozzátartozik, hogy ebben az évben negy­venöt építkezési engedélyt adtak ki a környéken lete­lepedni vágyóknak. fádon yi) ság — alaposan tisztázni kell, hogy a volt férj magatartása valóban olyan volt-e, mintáz asszony állítja, mert akkor ez a lakáshasználati jog meg­szüntetését indokolja. Ugyan­akkor azonban értékelni kell a volt feleség közrehatását is. Nem kétséges ugyanis, hogy ő is felróható módon járt el, amikor — mint az adatok bizonyítják — volt férjével szemben birtoksér­tést követett el, amit — bí­rósági rendelkezés ellenére — huzamos időn át folytatott Természetesen az . alsó fokú bí­róságok részéről mgfelelő mérlegelést igényelt volna az is, hogy az asszony viselke­dése nem késztethette-e a férfit, hogy öt. vagy család­tagjait becsületükben és önérzetükben sértő kijelen­tésekkel illesse. Mivel ezek a kérdések nem lettek kellően tisztázva, ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsó fokú íté­letet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárás­ra, valamint új határozat ho­zatalára utasította. Egy másik perben, amely­ben szintén I volt házastársak állottak szemben egymással,, a Legfelsőbb Bíróságnak ar­ról kellett döntenie: az elvált asszony mikor jogosult volt férje nevének viselésére. Az ügy előzménye az, hogy egy vidéki tisztviselő házassá­gát felbontották, az asszonyt férje nevének viselésére, a lakás kizárólagos használa­tára feljogosították, gyerme­küket nála helyezték el. A volt férj azonban a névvise­lési jog megadása miatt fel­lebbezett. A megyei bíróság megállapítottá: az asszony la­kásán férfiak és nők részvé­telével gyakran voltak han­gos mulatozások, amelyek a Július 31-én volt 142 éve, hogy Sárospatakon kolerá­ban meghalt Kézy Mózes, korának nagy hírű termé­szettudósa, tanára és verse- lője. Kézy Mózes Fehérgyarma­ton született 1781. november 6- án. Alsóbb iskoláit szülő­falujában, a felsőbbeket Sá­rospatakon vegezte. Tanára Kövy professzor szerinti „Rendkívüli képességű em­ber, hozzá hasonló diákíró és költő nem volt.. Feljegyezték róla. hogy Horatius vagy Vergilius műveiből meghallott első szó után azonnal tovább mondta az egész sort és az utána következő vers zakó­kat. A klasszikus nyelvek­ben igen jártas. Verseinek egy részét latinul írta. Mint latin költőnek nem volt versenytársa a maga korá­ban. Iskoláinak befejezése után Sárospatakon (maradt. 1808-ban a diákok padjáról a katedrára került. A hu­mán tárgyakat tanította. Két év múlva, 1810-ben a sokoldalú tanárt a fizika— matematika tanszékre he­lyezték át. Kézy Mózes úgy érezte, mielőtt hozzáfog a tanítás­hoz, neki is tanulnia kell. Ezért Göttingába megy, majd onnan Párizsba tanul­mányútra. Hárofn évig ma­rad kint, 1813. szeptember 7- én kezdi meg újra a taní­tást Sárospatakon. Kazinczy Ferenccel szo­ros barátságban volt, sokat leveleztek. A levelek alap­ján rekonstruálhatjuk kettő­jük kapcsolatát: Kézy vál­lalta, hogy a Kazinczy áljai küldött könyveket értéke­síti a diákság és a tanárok között. A sárospataki kollé­gium könyvtárából állan­dóan kölcsön adja a Ka­zinczy munkájához szüksé­ges könyveket. A könyvek­kel együtt küldte bírálatra Kazinczyhoz verseit, gimná­ziumi tanárai és diákjai Kazinczy egy-egy munkáját. Néha arról is írt, hogy a kül. és belpolitikai esemé­nyek milyen hangulatot vál­tottak ki a kollégiumban és Sárospatakon. Kazinczy két szomszédok nyügalmát za- ’ várták, de nincs adat arra, hogy erkölcstelen életet foly­tatott volna. Ennek ellenére a névviselési jogot mégis megvonta. A legfőbb ügyész törvényes­ségi óvására, a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül he­lyezte és az asszonyt volt fér­je nevének viselésére ismét feljogosította. A határozat mindenek előtt azt tisztázta, a házasság felbontása után. mikor érdemtelen az asszony volt férje nevének viselésére. Ezzel kapcsolatban kimond­ta: a volt feleség akkor ér­demtelen a névviselésre, ha nőtartásra is érdemtelennek lehetne nyilvánítani. A há­zastárs akkor érdemtelen a tartásra, ha a válást követően a volt házastárs érdekeit durván sértő szándékos ma­gatartást tanúsított, vagy a szocialista együttélés szabá­lyait oly módon és mérték­ben sértette meg, hogy a szo­cialista társadalmi felfogas szerint a tartási kötelezettség fenntartása volt házastársá­ra nézve súlyosan méltányta­lannak mutatkozik. Ebben az esetben — álla­pította meg a törvényességi határozat — az asszony terhé­re ilyen magatartás nem volt megállapítható. Az ügyben nagy jelentőséget kell tulajdo­nítani annak, hogy a gyer­mekelhelyezési perben a volt férj maga adta elő: a gyer­mek érdekeinek az felelne meg, ha anyjához kerülne. Ez azt jelenti, hogy volt felesé­gét a gyermek nevelésére er­kölcsileg maga is alkalmas­nak tartja. Ilyen körülmé­nyek között az asszony a név­viselésre jogosult. Hajdú Endre fia, a sárospataki diákosko- dásuk alatt Kézy Mózesnél lakott. Kazinczy több alkalommal felkereste fiait, ilyenkor a késő éjszakába nyúló iro­dalmi vitákat tartottak, me­lyen Kézy Mózesen kívül részt vett a sárospataki „triász” másik két tagja: Vályi Nagy Ferenc és Sipos PáJ is. Berzsenyi Dániel is Kézy tisztelői közé tartozott. Egy Kazinczyhoz irt levelében így beszél erről: „Hogy ódácskám Neked s Kézy- nek tetszik örülök; Az ilyen bíráknak ítélete nekem gya­nús nem lehet. Köszönöm Neked Kézy verseit, köszö­nöm, hogy ezen jélens ta­lentum emberrel megismer­tettél.” Kézy első műve Napokon és Mária Lujza házasságára írt latin nyelvű üdvözlő vers volt. Esterházy József zemp­léni főispánnak úgy meg­tetszett az írás, hogy Becs­ben saját költségén igen dí­szes kiadásban kinyomtatta. Ez a költemény olyan elis­merést szerzett Kézynek, hogy amikor a kiadást kö­vető évben 1811-ben Götin - gában felkereste Heynét, az így fogadta: NOSCO—TE! (Ismerték téged!). Igen sokrétű és értékes irodalmi alkotást hagyott hátra. Tankönyvei hosszú évtizedekig voltak haszná­latban Sárospatakon. Versei arról tesznek tanúságot, hogy méltánytalanul, felejt­keztünk meg írójukról. Az 1831-es kolera július 31-én végzett Kézy Mózes­sel. Kazinczy és Kézy mély baráti kapcsolatára jellemző Kazinczyné kijelentése férje halála után: „Szegény áldott férjem szívére vette pro­fesszor Kézy halálát és a lázadásokat, cholerába esett és augusztusban megbete­gedvén, 23-án meghalt...” Szülőfalujában, Fehér, gyarmaton kevesen tudtak róla. Megérdemelné, hogy nevét Milotai Nyilas Ist­vánnal, Köleseyvel, Petőfi­vel, Móriczcal, Zalkával együtt megjegyezzük. Kása P4 Régi szaboics-szatmári emberek II nagy hírű természettudós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom