Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-04 / 181. szám
*%. o!3aT ' ' 'iffTW-WACYAftöRSZ*»' #5 ä^f^i t* \ i ■ ■ " .................... ' ■' "" ‘-I -ii ■ i ..•..I N ...—■ i .I—.—«—........................~r i'i \ i i in ii ^ Szülők fóruma & Ifjúság ^ Ifjúság & Ifjúság ® Ifjúság ® Ifjúság ® Ifjúság & A nyár veszélyei Itt a nyár, iikolás gyermekeink várva-várt vakációja. Tegyük számukra széppé, változatos programmal tartalmassá, gazdaggá a szünidő napjait. Legyenek sokat a szabad levegőn, járjanak kirándulni, sportoljanak, szórakozzanak, pihenjenek egészségesen. A több szabad idő nagyobb szabadságot jelent. A napi 1—2 óra helyett szinte egész nap a szabadban lehetnek, felügyelet nélkül. Szólnunk kell a nyár, a szünidő veszélyeiről, amelyek ott leselkednek gyermekeinkre az úttesten, az úszómedencében, a Balatonban, a kisebb tavakban, az erdő szélén, a sziklák ormán. Készítsük elő a vakációzó gyermekeket az önálló programokra úgy, hogy megtörtént szomorú esetek elmesélésével ébresszük fel bennük a veszélyérzetet, ami bizony elég későn alakul ki a fiatalokban, és sokszor éppen vagánykodásukért fizetnek nagy árat. Legelőször is a közlekedési szabályok pontos betartására intsük fiainkat, lányainkat. Akár városban élnek, akár falun, sokuknál előkerül a kerékpár, de ha gyalog járnak, akkor is fontos, hogy ügyeljenek a jelzésekre, a kötelező közlekedési szabályokra. Sok gyermek üdül vízparton. Csupán maga a Balaton szép számmal szedi minden évben áldozatait, éppen a serdülők közül. Hívjuk fel gyermekeink figyelmét arra, hogy felhevülten ne ugorjának be a vízbe, se medencébe, se tóba. Csak a nagyon gyakorlott úszók merészkedjenek a mélybe és mindig csoportosan, sohasem egyedül. Óvjuk őket a gumimatracon ringatózással járó veszélyektől is. Sokan kapnak így napszúrást, de az elalvás is veszélyt jelenthet: hirtelen befordulnak a vízbe, ijedtség, görcs és sok esetben fulladás a szomorú befejezés. Az erdő szépsége is vonzza a fiatalokat. Egészséges sport a kirándulás. Mind több és több iskolánkból indulnák, már kora tavasztól — vasárnaponként — kis csoportok (őrsök) egy-egy felnőtt kísérővel, kisebb-na- gyobb túrákra. Sok helyen nyáron is folytatják a kirándulási programot. Az erdőben rejlő veszélyekre is fel kell hívnunk gyermekeink figyelmét, mielőtt „félig önálló” Ifirándulásra engedjük őket. Tanácsoljuk nekik, hogy maradjon mindig együtt a csoport, ne kalandozzanak ei egyenként, mert könnyen eltévedhetnek. Figyeljék a turistajelzéseket, térképpel és iránytűvel induljanak útnak. A tűzrakásból eredő erdőtüzek nagy számáról is beszéljünk. Gyermekeknek azt tanácsoljuk, hogy a tűzrakásra kijelölt helyen se gyújtsanak tüzet, mert szárazabb időben, szélben----éppen az idén volt rá több szomorú példa — így is tűz keletkezett. Az erdő nyáron sok szép, színes bogyót kínál a szomjas vándoroknak. Ezek közül nem egy van, amelyik halálos méreg, mint például a nadragulya. Tanácsoljuk azt a gyermeknek, hogy ismeretlen bogyót ne fogyasszon, legfeljebb a leveléről jó] felismerhető szamócát, vagy a bokron termő, kerti málnához hasonló málnát, de mást nem! A gombaszedés jó időtöltés, kedves erdei szórakozás. A szedett gombát csak akkor fogyasszuk, ha azt előzőleg hivatásos gombaszakértő megvizsgálta és ehetőnek találta. A gyilkos galóca is szép számmal szedi áldozatait minden évben. A kiránduló, természetjáró fiatalok szeretik a kalandos ^vállalkozásokat. Olvashatunk barlangba rekedt fiúkról, szikláról lezuhantakról, akik életükkel, vagy egész életükre szóló nyomoréksággal fizetnek vagánykodásukért. Fékezzük egy kissé a megfelelő tapasztalat nélkül elinduló, vakációzó fiainkat, leányainkat, hogy minél kevesebb baleset forduljon elő. Dr. Gergely Károlyné BAGOLY Most mindent elhanyagol s verset írna a bagoly, verset írna, ha tudna, egy óriás albumba, verset ima. csodaszépet, szebbet, mint a rigóének, ámde sajnos, nincsen ihlet és nem talál sehogy rímet egyetlen egy szóra se s így nincs vers és nincs mese Es még hozzá a gyomorban üresség kong s dühre lobban, Anagramma PÁROD ISTENFO JÓNÁS NYARA ANAGRAMMA. Rakjátok helyes sorrendbe a névjegyek betűit és két híres ^magyar költő nevét kapjátok megfejtésül. •sou?r íCubjv Úopu^s listed :s9t.fajSaK TÖRD A FE IED! Vízszintes: 1. Belerohan. 6. Morzejel. 7. Ibolya beceneve. 8. Nátrium vegyjele. 9. Szegény, németül. 11. OYD. 12. Dal. 14. összevissza nyúz! 16. Megfejtendő. 18. Talmi. 20. Nagy* költőnk. 21. Római 950. 22. Szemlél. 24. Kalászos. 25. Való. 27. Becézett férfinév. 28. Egyiij szülője. 29. Debatta, szópárbaj; Függőleges: 1. Igazságot oszt. 2. Római 51. 3. Ilyen hal is van! 4. Téli sport. 5. Becézett szülő. 6. Megfejtendő. 10. Régi neves fővárosi sportegyesület. 11. Ö, nőnemben, oroszul. 13. Kamera egynemű betűi. 14. Azonos betűk. 15. Megfejtendő. 17. Baráti állam betűjele. 19. Fél légpárna! 21. Pengetés hangszer. 23. Lárma. 24. ZAI. 26. Vissza: határozott névelő. 27. Római 505. Megfejtendő: Afrikai államok: vízszintes 16, függőleges 6, 15. Múlt heti megfejtés: — CHILE — BRAZÍLIA — PERU — Könyvjutalmat nyertek: Szabó Éva Tunyogmatolcs, Barati Mária Nagyhalász, Jenei Mária Vásárosnamény, Wojtekovics István Záhony és Rácz Mária Nyíregyháza. A TÁTRAI KIKIMORA (SZLOVÁK REGE) Valamikor réges-régen a Magas-Tátra hajasai óriásokként élték emberi életüket. Az óriások nemzetségének ősatyja Tátrán volt. Sok erős és bátor fiat nevelt fel; közülük kitűnt a jóságos Kriván, a fürge Szatan, a vállas Mnyich, a gőgös Lomnic, s hatalmas Gyum- bier és még sok niás délceg ifjú. A lányai pedig nem mindennapi szépségükkel vonták magukra a figyelmet. Nem akadt ember, aki kedvtelve ne fordult volna utánuk, valahányszor a szépséges királykisasszonyok sétára indultak. Méltóságteljesen lépkedtek, karcsú alakjuk a sudár fenyőfákhoz volt hasonló, hosszú, csillogó fekete hajfonatukat halványkék fátyol borította, vakító hófehér homlokukat erdei virágokból — vöröses borókából és bársonyos havasi gyopárból — font koszorú övezte. De az összes széoség közül legvonzóbb volt Hola. Sok dalia, vitéz versengett a szépséges Hola kegyeiért. A kérők között volt Kikimo- rának, a vasorrú bábának egyetlen fia is. Csúf volt az istenadta, homloka közepén egyetlen egy vérbe borult szem dülledt ki. Az édesanyja őt szépnek látta, éppen ezért úgy döntött, hogy csakis a szépséges Hola lehet a fia menyasszonya. Amint ezt a . gyönyörűséges Hola királykisasszony megtudta, elvörösödött a méregtől, és kijelentette, hogy inkább meghal, mintsem egy ilyen szörnynek a felesége legyen. Kikimora dühbe gurult és rettenetes haragra lobbant a gőgös Hola iránt. Átkokat szórt az egész tátrai családra, és rémséges bosszút esküdött. Segítségül hívta a hegyi és az alvilági gonosz szellemeket, hogy közösen pusztítsák el az óriások nemzetségét. Felkelt a nap, halvány rózsaszín sugaraival beragyogta az óriások vidékét, mintha köszönteni akarná őket meleg mosolyával. De a lágy csillogást hirtelen sötét, vészjósló fellegek takarták el: mindenünnen egyre erősödő mormogás hallatszott. Előtörtek a gonosz alvilági erők, hatalmas földrengés rázta meg a világot. A fülsiketítő dörgés egyre erősödött, a föld kettéhasadt, a hegyek ringani kezdtek, mint a bölcsek, a sziklák megrepedezve összeomlottak. A teljes megsemmisülés fenyegetett minden élőt. Kikimora sízétvetett lábakkal állt a legmagasabb csúcson, óriás sziklákat görgetve a tátrai király birodalmára. Bizony nem csoda, hogy a nagy kavargásban Kikimora haragja elől a gyengébb királyfiak és királykisasszonyok menekülni igyekeztek, ki merre látott. Míg Gyum- bier a karcsú Holával az alacsonyabban fekvő vidékre menekült, addig a hős Kriván útját állta Kikimo- rának és társainak. Amint Kikimora észrevet te, hogy a szép Hola kicsúszott a karmai közül, szörnyű átokkal sújtotta a tátrai uralkodó családját. A monda szerint, amint elhangzottak az átok utolsó szavai, a király fiai és lányai abban a pillanatban helyükön megdermedtek, és nőni kezdtek a magas egekig, majd meg- kövesedtek. Többé már nem hasonlítottak emberi alakokhoz, testüket ruha gyanánt vastag kőpáncéi övezte -és ebben a halált hozó öltözékben mindnyájan életüket vesztették. Csupán a bánat tiszta könnyei — ezek nem apadtak el — élő áradatként, folydogáltak lefelé a kihűlt." kővé vált óriásokon, s mint vízesések zuhantak le a mélybe, majd a völgyben összeölelkezve csörgedeztek a síkságon; mint a Fehér- Vág, vagy mint a Poprád. Viszont azokon a helyeken, ahol útjukat állta valamilyen akadály, a csúcsok szívében tengerszemeket alkottak. Az Alacsony-Tátra is felöltötte gyászruháját, és vele együtt sírt a szépséges Hola. Könnyei áradatából lett a Fekete-Vág. Néoünk a szépséges kőóriást Králova Hóiénak ijevezte el. Dr. Papp Sándorné fordítása. Ismerkedés a fényképetögéppel: A fényelekfromos fénymérők használóin Méréskor a legelső feladat a film érzékenységének megállapítása. A gyártó vállalatok a filmek adatait a csomagoláson, illetve a dobozon feltüntetik. Az érzékenységet gyártmánytól függően ASA, Goszt és DIN jelzéssel is jelölik, mely az illető ország szabványelnevezése. Az európai országok a német DIN jelölést, az angolszász 'országok ASA, míg a szovjet filmeken Goszt szabvány jelzést használnak. A szabvány jelzés után következik a film érzékenységének száma, pl.: DIN 18 vagy DIN 25. Amennyiben a különböző fajtákról szükségünk lenne átszámítani az érzékenységet, ehhez díjmentes átszá- mító-táblázatot adnak a fotóboltok. A filmérzékenység beállítása után megvilágítás-mérőnkkel többféle módszert követhetünk. Lehetséges tárgymérés, fénymérés és közelmérés. TÁRGYMERÉS esetén a fényelektromos műszerrel a tárgyról visszavert fényt a fényképezőgép mellől mérjük úgy, hogy a fényelem a felvételi téma, a tárgy felé nézzen. A fénymérővel szinte megcélozzuk a tárgyat, illetve a témát. A fénymérőkhöz való fehér színű lapocskát ilyenkor nem használjuk. A fénymérőnk mérőszöge kb. 60°-os, amely megfelel körülbelül a normál képsZöftü c*bjektí- vünktiek. Nagyon fontos a helyes eredmény eléréséhez, hogy a téma a megvilágítás szempontjából normális, azaz a világos és sötét részek arányosan oszlanak meg, nincsenek túlnyomóan nagy felületű, világos, ill. sötét foltok. Tárgymérésnél az alábbi hibalehetőségek fordulhatnak elő: Világos háttér előtt világos téma. Igen gyakori téma a nyári felvételeknél a balatoni vitorlás, mely fehér színben villog a vízen. Ilyen esetekben a fényelektromos műszerek mutatója a nagy fényvisszaverődés következtében a kelleténél többet leng ki, tehát rövidebb expozíciót mutat, negativunk így alexponált lesz. A védekezés az ilyen esetekben az, hogy kétszer többet exponálunk. Ha a műszer mutatója pl. 8-as fényrekesszel 250- edet mutat, akkor 8-as fényrekesz mellett 1/125 zársebességgel exponálunk. Ugyanez az eset előfordul, ha fehér fal előtt fehér ruhás személyt fényképezünk. Szintén hosszabban exponálunk. Most nézzünk meg egy másik variációt. Sötét téma sötét háttérrel. Ilyenkor a műszer kevesebbet leng ki, tehát hosszabb expozíciós időt mutat a kelleténél. Pl. utcai felvételeknél sötét ruhás férfi áll sötét háttér, ház előtt. Ilyenkor elég, ha kevesebbet exponálunk, pl.: 4-es fényrekesz 1/30-ad helyett 1/60 mp. Fényméréskor a tárgyra eső fény mérése esetén kapjuk a legnagyobb pontosságot. Vigyázat. ellenfényes és esti felvételek kivételével! Ilyenkor a fehér opállapocskát, a diffuzort, amely minden típusú fénymérőnek tartozéka, minden esetben feltesszük. Ennél a mérési módnál a téma, illetve a fényképezendő személy mellől a fő fények irányában kell mérni. A diffuzort igen nagy fény- árnyék különbség esetén és fény ellen fényképezve a gép mellől a tárgy felé mérve, tehát tárgymérés esetén is használhatjuk. KÖZELMÉRÉS. A fény- elektromos műszert arckép fényképezésekor is használhatjuk, pl. egész közel tartva az archoz, kb. 30 cm-re. - A mutatott érték kétszeresét vesszük. Ha nagy felületű égháttér előtt fényképezünk, akkor a műszerünket döntsük kissé a föld felé, még akkor is, ha az ég túlnyomó a képen, mert csak így kapunk valós eredményt. A fényei ektromos fénymérőket, valamint a fényelemes fénymérőket napjaink-' ban a gyárak beépítik az egyes géptípusokba is. Ezek általában az egész és félautomata gépek szerkezeteivel vannak összekapcsolva. Szabadság vagy utazások előtt ajánlatos fénymérőnket ellenőrizni. Legjobb, ha egy darab filmre a mutatott érték pl. 8-as fényrekesz 1/60- ad mellett 1/25—1/125—1/250- es zársebességgel is készítünk , felvételt. Az előhívott negatívon ellenőrizhetjük műszerünk pontosságát. Ismételten hangsúlyozzuk; hogy ezek a műszerek nagyon érzékenyek ütődésre és rázásra, tehát fokozott óvatossággal kell kezelni őket; Nyitott állapotban tűző napon lehetőleg ne tartsuk, és a ráerősített fogantyúnál fogva ne nagyon mozgassuk, W, A, Béka Buksi Amit most elmondok, nem mese, nem tréfa. Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy béka. Minden békának van neve, becsülete, Béka Buksi volt a mi kis békánk neve. Buksikának egyszer bölcs ötlete támadt, nem lesz tovább béka, beáll kis madárnak. Megunta a tóban brekegni, var- tyogni, papucsokat varrni, legyeket fogdosni. Gólya koma les rá délben úgy, mint reggel, addig-addig les rá, míg bekapja egyszer. Nem lész tovább béka, madár lesz belőle, fülemüle, rigó vagy pedig pintyőke. No, fel is mászott egy közeli fűzfára, s szörnyű éneklésbe kezdett ott az árva. Énekelt, énekelt, vartyogott, var- tyogott, azt brekegte: — Mit varrsz? Papucsot? Papucsot? Aztán .kinek varród? Talán a tücsöknek? Vagy szitakötőnek? Ki ad érte többet? No, de kacagtak is a macskák, egerek, nem hallottak soha még ilyen éneket. A madárkák pedig megrémültek tőle, no, el is repültek, huss, a levegőbe. Akkor Buksikának bölcs ötlete támadt, repül egyet, ha már beállt kis madárnak. Ugrott is egy fejest, repült is lefele, azt hitte, a buta, hogy most fülemüle. Szerencsére éppen a nagy tóba pottyant, a sáros tó vize igen nagyot loccsant. Egy kicsit megijedt, de még ott is vartyog: — Fülemüle vagyok, fülemüle vagyok. Élénk lett a derű, kacagták, nevették, csúfolta az egész nagy békanemzetség. Azt dalolták neki: — Halló, ugri-bugri, te buta, te hiú, gőgös Béka Buksi, kár úgy erőlködnöd, brekeke, brekeke, aki béka, nem lesz soha fülemüle. ' ölbey Irén mérges nagyon, nincs jó kedve, egy egér most de jó lenne. De az egér, mialatt ö verset írt, elszaladt valami jó rejtekhelyre. S hasát fogja, úgy .kacag: „Hehehe, hahaha, elosont a vacsora, elosont a jó falat.” ölbey Irén
