Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

wrs. atr^uszfus ???. Gazdasági jegyzetek El on fölök — harc nélkül LEHET-E OLYAN VÁLLALATOKNAK EGYÜTTMŰKÖDNIÜK, amelyek verseny­ben vannak egymással? Kapcsolatot teremt­het-e a tervező, a beruházó és a kivitelező úgy, hogy ne szemben álljon egymással, ha­nem egymást segítve végezze munkáját? Ha megállapodnál!:, az nem azért van-e, hogy a kialakult erőviszonyokat rögzítsék, s eb­ből a pozícióból tárgyaljanak egymással? Ilyen és hasonló kérdéseket lehet feltenni jóformán minden rosszmájúság nélkül ak- kor. amikor a jnegyei építőipai^ szerveze­tek együttműködési szerződése szóba kerül. Pedig első fogalmazásban közel három éve annak, hogy Szocialista együttműködé­si szerződést kötött a megyei építőipari vál­lalat. az ÉPSZER és a NYIRTERV. Ezt a szerződést aztán a múlt év decemberében felújították, s újabb vállalatok csatlakoztak az együttműködési megállapodáshoz. így a közmű- és mélyépítő vállalat, a beruházási vállalat, a városi beruházási iroda és a ME- ZÖBER bevonásával a megye valamennyi nagyobb állami építőipari szervezete vállal­ta, hogy segíti egymást. A cél továbbra is az, hogy a beruházásban, kivitelezésben ré­szes vállalatok az egymás között felvetődő Vitás kérdéseket megbeszélve végezzék mun­kájukat, o jó tapasztalatokat megismertes­sék a másik vállalattal is, a gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetők között olyan kapcsolat alakuljon ki. aminek révén a megye építőiparában nő a szervezettség, meggyorsul a munka, javul a minőség. AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ VÁLLALATOK nem valamiféle monstre üléseket tartanak. Negyedévenként egyszer, kétezer ülnek le a tárgyalóasztalhoz a vezetők, s máris kézzel­fogható eredmények bizonyítják a m e- szélések hasznosságát. Jósavárosban például egyszerre több vallalat dolgozik. Nem arra várnak, hogy felszabaduljon a munkaterü­let, levélben intézzék a formaságokat, ha­nem helyet adnak a másiknak is, egyszerre többen és gyorsabban dolgozhatnak. Különösen a szakemberképzésben nagy távlatai vannak az együttműködésnek. A programozás ismertetésére szervezett szak- tanfolyamon például mindhárom kivitelező vállalat szakemberei részt vettek, együttesen kialakult a tanfolyam megtartásához szük­séges létszám. Miközben — külső előadók bevonásával — a legújabb módszerekkel is­merkedtek. megtudták azt is, hogy egy-egy dolgot a szomszédban hogyan intéznek, mi az, ami abból a saját vállalatuknál haszno­sítható. De még olyan segítségnyújtás is volt, mint a kárpátaljai gyerekek csereüdül­tetése, amikor a KEMÉV munkásszállójá­ban kaptak otthont a gyerekek, s az EP- SZER sóstói üdülőjében élvezték az üdülést napközben. A VÁLLALATOK TÁJÉKOZTATJÁK EGYMÁST a folyamatban lévő tervekről, az egyes városok építéséről, a különböző helyi problémákról, s mindezzel ugyanezen vállalatok nyernek. Az első kézből kapott információk révén tudnak gondolni a jö­vőre. úgy szervezhetik a munkát, hogy a megrendelők elégedettek legyenek. Nem ellenfelekként, hanem olyan szocialista szer­vezetekként dolgoznak, akiknél a cél közös: a megye érdekében minél jobb építőipari munkát végezni. Naprakészen ' ANNAK KISZÁMÍTÁSA, hogy mennyi g napi termelés, mennyit termeltek, az év eddig élteit időszakában, s az adott hónap­ban. az előző évvel való összehasonlításban hogyan alakult a gyár munkája, fontos in­formáció minden gazdasági vezetőnek. De ugyanolyan jó, ha ezeket az adatokat a munkás szintén ismeri, tudja, hol szorít a oi- pő, mikor kell jobban igyekezni a termelés­sel. Az adatok kiszámítása után a munká­ban sem jelent sokat, ha ezek a számok a Vállalati hirdetőtáblára kikerülnek, nem titkolván semmit, mint ahogy a Nyíregyházi Konzervgyárban teszik. A meggondolás egyszerű: csak akkor le­bet kérni a dolgozóktól, ha mindig tudják, bogy miért, mire kérik őket a termelés ér­dekében. Mivel a gyár eredményei attól függnek, hagy a munkások mit tesznek ke az asztalra, nyilvánvaló, hogy velük, segítsé­gükkel, a tájékoztatás révén lehet a legjob­ban elérni a kitűzött termelési célokat A naprakész adatok ismerete komoly lendítőerő lehet a szocialista brigádmozga­lomban, a munkaversenyben. Különösen ak­kor, ha a kapott tájékoztatás 'mellett nem marad el a dicsérő szó, a jutalom sem a leg­jobbaknak. Ismét konzervgyári példát említ­hetünk — de az építőiparban, a vegyipari vállalatoknál is szinte tipikus —, hogy egy- egy kollektíva jó eredményeinél! nyilvános­ságra hozása után nem resteU a gazdasági vezető írásban, vagy szóban köszönetét mon­dani a végzett munkáért. Nem csak egy­szerűen jó érzés ez annak, akit megdicsér­tek. hanem annak az érzete is, hogy figyelik a munkáját, elismerik a jó teljesítményt; olyan apró csavar a vállalat gépezetében, aminek révén előrébb megy a szerkezet. S ugyanúgy a feddő szó, a figyelmeztetés a rosszul dolgozóknak, hogy mások munkáját is akadályozzák, igyekezzenek jobban a kol­lektíva érdekében. A VALLALÁTOK GAZDASÄGI ÉRDE­KELTSÉGE olyan, hogy árgus szemekkel kell figyelni a piaci változásokat, s a ter­melés minden apró mozzanatának ismerete kell alrhoz, hogy a vezető helyt tudjon állni. Ha megosztja a gondokat a kollektívával, ha őket is naprakészen tájékoztatja a válla­lat gondjairól és eredményeiről, akkor nem­csak szép gesztussal vonja be őket a mun­kába, hanem tudatosítja: csak\ velük együtt, egy akarattal lehet a jó eredményeket el­érni, ami mindannyiuk boldogulását bizto­sítja. Lányi Kotorni Galambos Szilvesztert Kinőttünk, a gyerekcipőből Droznicsek Árpád ivott egy korty vizet, aztán így folytatta ünnepi beszédét: — Még egyszer szeretettel üdvözlöm a minisztérium küldöttét és minden kedves vendégünket. Az Általános Művek történelmébe arany betűkkel írjuk be a mai nap dátumát. Az emberi géniusz, a szorgalom, az akaraterő fé­nyes diadalt aratott. Büsz­kén jelenthetem, hogy elké­szült új létesítményünk, az ultramodern, reprezentatív, monumentális Reklamációs Kombinát. Meghatottan em­lékezünk vissza a múltra. Tíz esztendővel ezelőtt egy egyszerű kis szobácskábán kezdtük, kopott bútorok kö­zött, három beosztottal, ez volt az Általános Művek reklamációs osztálya. Am. ahogy múltak az évek,, úgy terebélyesedett, növekedett ez a fontos részleg, a fejlő­dés örök törvényei szerint. örömmel mondhatjuk, ki­nőttünk a gyerekcipőből. Nem lehet meghatottság nél­kül elmondani, hogy a mai ■iiaptól miénk az ország leg­fejlettebb, legnagyobb telje­sítőképességű panaszirodá­ja. Nézzenek csak körül eb­ben a pompás építőművésze­ti alkotásban! Ezernyi cso­dával várjuk kedves rekla­málóinkat. Tekintsék meg a terem közepén álló zenélő szökőkutat. Csipkefinom Mo­zart- és Chopin-melódiákat játszik. A falak égszínkékre vannak festve, mivel az or­vosok bebizonyították, hogy ez a szín nyugtatja meg leg­jobban az idegeket. Tisztvi­selőnőink a balatoni szépség- verseny helyezettjei. Női reklamálóinkat pedig rend­kívül előnyös megjelenésű fiatalemberek intik türelem­re, gyártmányaink konstruk­ciós hibáival kapcsolatban. A carrarai márvánnyal bo­rított falak között, a sixtusi kápolnára emlékeztető ünne­pélyes környezetben, vajon kinek jut majd eszébe, hogy gorombáskodjék és illetlen szavakkal illesse üzemünket? Feldúlt és különösen ideges panaszosokkal tapasztalt pszichológusok, európai hírű lélekbúvárok foglalkoznak. Ha szükséges, indokolt eset­ben altatókurát is alkalmaz­nak. A gépesítés, a fejlett technika segítségével rekla­mációs kombinátunk egy­szerre ezer ügyféllel foglal­kozhat. De mivel ennél jó­val magasabb a panasztevök létszáma, • a teljes apparátus éjszakai műszakban is fo­gadja az Általános Művek csalódott vásárlóit. Végeze­tül: köszönöm a megjelené­süket. Ezennel felavatotlnak nyilvánítom új létesítmé­nyünket. A beosztottaknak jó munkát kívánok. Biztos vagyok abban, hogy ilyen kellemes környezetben, ilyen kulturált körülmények között ügyfeleinknek öröm lesz panaszkodni gyártmá­nyaink minőségére — fejez­te be ünnepi beszedet Droz­nicsek Árpád, az Általános Művek zseniális vezetője. A Divatruházati Vállalat új üzemcsarnokában már as őszi—téli szezonra készülik • szebbnél szebb női kabátokat. (Elek Emil felvétele) Elübltre lépni Tsz-egyesülési hullám Szatmár-Beregben öt esztendővel ezelőtt, 1968-ban, az új gazdaság- irányítási rendszer gyakor­lati bevezetése után az egész országban, így Sza- bolcs-Szatmáí megyében is erőteljesen elkezdődött a mezőgazdasági termelés koncentrálódása, elsősorban is a termelőszövetkezetek egyesülése. Közös vállalko­zások, különböző társulások alakultak és a mezőgazdasá­gi termelés mellett Szabolcs- Szatmár megye sok termelő- szövetkezetében megjelent az ipari tevékenység, vagy ép­penséggel a mezőgazdasági termékek feldolgozása. A már korábban is meg­lévő hátrány, valamint az országosnál általában kedve­zőtlenebb termelési körül­mények mellett és azokkal egyszerre azonban Szabolcs- Szatmárban egy rendkívüli tényező is közrejátszott a koncentrációs folyamat lassí­tásában: az 1970. évi kataszt­rofális árvíz a szatmári terü­leten, éppen ott, ahol addig — átlagosan viszonyítva — a megye legnagyobb területű termelőszövetkezetei gaz­dálkodtak. felismerés helyben A szatmári termelőszövet­kezetek maradéktalanul „ki­heverték” az árvíz okozta károkat, sikerült gyorsan „behozni” a lemaradást, így a tájegység mezőgazdasági üzemeinek vezetői és dolgo­zó kollektívái ismét a jövő, a gyorsabb fejlődés felé for­díthatják figyelmüket. Ez törvényszerűen ered a két évig tartó kárpótló küzde­lemből, a kényszermegállás­ból, az elért igazán nagysze­rű eredményekből és azokból a követelményekből, ame­lyek ma az egész népgazda­ságban. azon belül az egész magyar mezőgazdaságban ér­vényesek. Szatmárban vannak ma — átlagosan — a legkisebb te­rületű termelőszövetkezetek. Ezt azonban a fejlődés ör­vendetes felgyorsulása, a je­lenlegi gazdasági és politikai helyzet már nem tűri. Éppen az idén, az árvízkárok teljes felszámolása utáni második esztendőben derült ki lépten- nyomon, hogy a termelés, a gazdálkodás és a további fej­lődés keresztmetszete a je­lenlegi formák, átlagos kere­tek között szűk és egyre jobban szorít. Nem kellett ezt „felülről” észrevenni, mert észrevették a termelő­szövetkezeti tagok és veze­tők. Egy-két helyen már ta­valy halaszthatatlanná vált az egyesülés (Vásárosnamény —Olcsva, Mérk—Tiborszál- lás), ami meg is történt. Je­lenleg, éppen ezekben a na- pokba'n viszont valóságos koncentrálódási — egyesülési — hullám indult él Szatmár- Beregben elsősorban a szat­mári részen. Egészen konk­rétan és előre haladottan tíz termelőszövetkezetben bon­takozott ki az egyesülési fo­lyamat. Szatmárcseke—To. ristvándi, Cégénydányád— Szamosújlák—Gyügye, Köl­ese—Sonkád—Fülesd. Tisza- .szalka—Tiszavid—Tiszaadony és Panyola—Olcsvaapáti. A tiszaszalkaí körzetben már ki is mondták az egyesülést mindhárom tsz közgyűlésén. Szatmárcseke és Cégénydá­nyád körzetében még ebben a hónapban (augusztus végé­ig) megtartják az egyesülési közgyűléseket, hiszen az elő­készítés majdnem befejező­dött. A termelőszövetkezetek még gyorsabb fejlődésének, a lehetőségek még jobb ki­használásának jelenleg vitat­hatatlanul az egyik legjár­hatóbb és legígéretesebb út- ja-módjia Szatmár-Beregben az apró termelőszövetkezetek összefogása, egyesülése. Jobban kihasználni a lehetőségieket Az egyesülési hullámot azonban nem csak a lema­radás ténye és a felzárkózás­ra való természetes — tör­vényszerű — törekvés váltot­ta ki, indította el, hanem más fontos tényezők is. Elsősorban a meglévő le­hetőségek kihasználatlansá­ga. Mindenütt, ahol az egyesülés folyamatban van, elsősorban azt ismerték fel, hogy közösen, egy üzemben, egy irányítással a meglévő lehetőségeiket használhatják ki jobban. Ezek elsődlegesen szakosított termelési és üzemszervezési, munkaszer­vezési lehetőségek. A meglé­vő gépeket, eszközöket és az élő munkaerőt is jobban, ütőképesebben, az eddiginél nagyobb haszonnal lehet működtetni nagyobb üzem­ben. Az eddigi öt-hatszáz, ezer, vagy legfeljebb 1500 hektáros tsz-ek egyesülése lehetővé teszi a speciális ágazati termelési rendszer kialakítását és a gépesítés specializálását is. Ez egyben — és a legtöbb helyen —- a zárt termelési rendszerek (búza, kukorica, cukorrépa, takarmánytermesztés, alma- termesztés. stb.) kialakítását is lehetővé teszi. Apró gaz­daságokban zárt rendszerű termelést kialakítani egysze­rűen nem lehet. Ahhoz meg­felelő nagyságú területek kellenek, hogy a korszerű gépeket, a korszerű techno­lógiai követelmények szerint, megfelelő haszonnal lehessen kihasználríi. E gépek, gépso­rok megvásárlásához sem elegendő az apró tsz-ek anyagi ereje. Az egyesített alapokból viszont képesek lesznek az ilyen gépek meg­vásárlására. Az egyesülési folyamatban lévő tsz-ekben mindenütt hangsúlyozzák is: egyelőre nem akarnak semmi különö­set, csak azt, hogy a meglévő termelési, gazdálkodási és beruházási eszközöket hasz­nálják ' ki jobban az eddigi­nél. Ide tartozik olyan té­nyező is, hogy a meglévő szakembereket is jobban hasznosíthassák. így minden ágazat élére tudnak safeaa­bért állítani, hiszen az anya­gi javakkal és erőkkel együtt a szellemi-szakmai kapacitás is egyesül. A termelésben és a gazdálkodásban olyan fel­adatokat szabtak meg. mint például: a helyi adottságok­nak megfelelően az állatte­nyésztés fejlesztése további nagyobb beruházások nélkül, a meglévő épületek és esz. közök jobb kihasználásával. Például: Szatmárcseke—Tur- istvándi. Ugyanitt a faipari tevékenység is tovább fej­leszthető a két furnirkészítő üzem egyesítésével, távlati tervben korszerű faipari gé­pek vásárlásával. Cégénydá. nyád körzetében az egyesü­lés nagy lehetőségeket nyit az almatermesztésben t>s a konyhakerti növények ter­mesztésében, az állattenyész­tés fejlesztésében is. hiszen Cégánydányádon elég sok aa üres állatférőhely. Kicsiben nem kifizetődő Vannak új keletű tényezők is, amelyek kiváltották az egyesülési hullámot Szat. már-Beregben és erőteljesen hatnak. Például: az almare­konstrukció. általában a gyümölcstelepítés, a gyü­mölcstermesztés fejlesztése, korszerűsítése. Az állami tá­mogatásnak ugyanis feltété- lei vannak. Azoknak a felté­teleknek, az apró tez-ek nem tudnak eleget tenni, mert se a föld, se a pénz nem ele­gendő. Márpedig mindenütt szeretnének korszerű gyü­mölcstermesztést, rekonst­rukciót és új telepítéseket Egyesülve, nagyobb üzemben ezt is könnyebb lesz megva­lósítani. Örvendetes a nagy­üzemi zöldségtermesztésre való törekvés is. Sokan el­mondták már: kicsiben, el­aprózva nagyüzemnek nem kifizetődő zöldségtermesztés­sel foglalkozni. Száz hektá­ros nagyságú területeken es gépesítve viszont igen. Es ilyen tervek is vannak az egyesülni készülő szatmári tsz-ekben. Az egyesülési folyamatot a járási pártbizottságok és a tanácsi hivatal vezetői, szak­emberei, valamint a területi tsz-szövetség támogatják, konkrétan segítik. Segítenek a szervezésben, a felmérések­ben, a közgazdasági tényezők elemzésében, a tervek elké­szítésében, a jogszabályok alkalmazásában. A folyama­tot sehol sem gyorsítják, sőt, hangsúlyozzák az alapos megfontolás és széles körű megvitatás szükségességét. Csakis a tsz-tagság döntő többségének akarata szerint lehet kimondani az egyesü­lést. így is történik minde­nütt. Párttaggyűlések. bri­gádgyűlések, egész során be­szélik meg az egyesülés szükségszerűségét, a módo­zatokat, a problémákat — mert vannak kételyek jfe —v valamint a feladatokat, elő­zetes terveket, elképzelése­ket afe ....M-- . a rSfSS&SSSXSÁSe: JRKSsSB

Next

/
Oldalképek
Tartalom