Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

PÁRTSZERVEZÉS-PÁRTIRÁNYÍTÁS Békés egymás mellett élés és konvergencia A SZOCIALISTA ORSZÁGOK pártveze­tőinek legutóbbi, krími találkozójáról kiadott közlemény hangsúlyozza: „...az egész nemzet­közi helyzetben jelentős pozitív változások mentek végbe: mind átfogóbb nemzetközi el­ismerésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élé­sének elvei...” Naponta tanúi lehetünk annak, hogyan valósulnak meg ezek az elvek a gya­korlatban: a szocialista és a tőkés imperialis­ta országok között — mindenekelőtt a Szov­jetunió és az Egyesült Államok viszonylatában — megállapodások születnek konkrét politikai kérdésekben, amelyek a nemzetközi fesz'"’ltg|^ enyhítését, a katonai szembenállás mérséklé­sét, a békés, egyenjogú együthmj£ödést cé­lozzák és eredményezték. Szaporodnak az egyezmények a gazdaság,' műszaki-tudomá­nyos, környezetvédeijrtf problémák kölcsönö­sen előnyös megóvására, bővülnek a turiszti­kai, kulturálisak sportkapcsolatok. Mind^ azt a benyomást keltheti — és találkozni nálunk részben ilyen illúziókkal, régben ilyen aggodalmakkal —, hogy a két .ántagonisztikus társadami rendszer lényegét tekintve közeledik egymáshoz. A burzsoá propaganda céltudatosan táplálja is ezeket a nézeteket: széthinti a nyugaton dívó űn. kon­vergenciaelméletek ideológiai magvait, azt állítva, hogy a békés egymás mellett élés során megvalósuló együttműködés és közele­dés a két ellentétes társadami rendszer egy­más felé haladását (konvergálását), végső so­ron összeolvadását jelenti. A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI REND­SZERŰ államok mai közeledésének (mindkét részről szigorúan osztályalapokon álló) gya­korlata és a burzsoá konvergenciaelméletek — különös módón — egyazon tőről fakadnak. Mindkettő a békés egymás mellett élés kor­szakának. a terméke, a nemzetközi erőviszo­nyok alapvető módosulását tükrözi. A nem­zetközi erőviszonyok gyökeres megváltozásá­nak következményeként fogadták el ugyanis a tőkésosztály realitásokat felismerő körei a békés egymás mellett élés politikáját. Ezt rá kellett, és naponta rá kell kényszeríteni a tő­késországokra. S ez azért sikerülhetett, azért tudtuk elvileg elismertetni, a gyakorlatban pe­dig alkalmaztatni velük, mert erőnk kilátás­talanná tette számukra a háborút, szétfosz- latta reményeiket, hogy kívülről vagy belülről, katonai nyomással vagy gazdasági blokáddal, fíyílt vagy „csendes” ellenforradalom kirob- bantásávai megdöntsék a szocialista rendsze­reket. A konvergenciaelméletek is erről a tőről fakadtak. Ezek ugyanis — ha a megoldást ha­mis irányban látják és láttatják is — tulaj­donképpen az imperialista háborús politika, a szocializmus elleni frontális támadás, a kato­nai lerohanás és a hidegháború csődjét isme­rik be. Úgy is mondhatnánk: a békés egymás mellett élés történelmi szükségszerűségének kifejezői. Mit állítanak ezek a konvergenciaelmé­letek? Azt, hogy a tudományos-technikai for­radalom azonos követelményeket és feladato­kat, azonos problémákat és következményeket hoz mind a kapitalista, mind a szocialista vi­lágban, s ezért a két társadalmi rendszer út­jai egymás felé tartanak. A kapitalizmus technikai-gazdasági módszereit alkalmazza a szocializmus — a szocializmus „jó vonásait”, a központosított tervezést, a nagyobb szociá­lis gondoskodást stb. pedig átveszi a kapitaliz­mus. így aztán egyik behatol a másikba, s ebből a „házasságból” megszületik valamiféle új társadalom, amely sem szocializmus nem lesz, sem kapitalizmus. Hogy mi lesz? Egy megfoghatatlan, ködös, de összes lényeges ka­tegóriáiban inkább a tőkés rendszerre emlé­keztető „modern ipari társadalom”. Mint látható, ez az elmélet már nem ta­gadja teljesen a szocializmust, elismeri nem­csak létét, hanem azt is, hogy van mit át­venni tőle, mert bizonyos problémákat csak ez a rendszer tud megoldani. Ennek ellenére a konvergenciafelfogás nem kevésbé vesze­delmes éppen tetszetős csomagolása miatt , mint az imperializmus más módszerei a szocialista országok. tüááKnázására. Először is ea-tíz elmélet azt sugallja, hogy a szocializmus sohasem győzheti le a kapita­lizmust /nincs is rá szükség, hiszen a két rendszer nem kibékíthetetlenül ellentétes, ha- n6ai e*tér°> vagyis elemei egymásba ol­vadhatnak, és/£gymásba is kell olvadniok. Ta­gadja lehp^-Afogy a szocializmus megdönti és torven^s^r-üen felváltja a kapitalista társa- ^Jrfínat. A KÉT RENDSZER — különösen a ki­bontakozóban lévő tudományos-technikai for­radalom idején — sok mindenben találkozhat egymással, hasonló fázison mehet át. De ez nem változtat lényegükön: azon, hogy az egyik a magántulajdon, a kizsákmányolás, a profitra termelés társadalmát igyekszik kon­zerválni, a másik pedig a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdonának, a kizsákmányolás meg­szüntetésének, a társadalom tudatos fejleszté­sének alapján az osztálynélküli, kommunista társadalom felé halad. A konvergenciaelméletből logikusan kö­vetkezik, hogy „nincs szükség” a szocialista forradalomra, el kell vetni a forradalmi har­cot, sőt egyáltalán az osztályharcot. Miért is kellene egymás ellen harcolniuk osztályoknak, amikor — mondják — közös az érdekük: egy „modern ipari”, egy „jóléti, fogyasztói” tár­sadalom megteremtésére. Együtt kell tehát küzdeniük — persze nem a kapitalizmus meg­döntéséért, hanem „tökéletesítéséért”: a szo­cializmusból átvett, „jó, használható” módsze­rekkel kell „feljavítani” a kapitalizmust. Mert ez a „modern iparj társadalom” félreérthetet­lenül és alapvetően tőkés jegyeket visel ma­gán: hiszen ezeknek az elméleteknek a hir­detői a tulajdont csak magántulajdon, a ter­melést csak piaci viszonyok formájában tud­ják elképzelni. E FELFOGÁS ALAPVETŐ IDEOLÓGIAI célja tehát, hogy elmossa az osztálylényeget, elaltassa az osztályszemléletet, és az osztály­békét hirdesse. Ezért tagadia a munkásosztály vezető szerepét, sőt kétségbe vonja a munkás- osztály létét is. A proletárforradalom helyé­be az „elit forradalmát”, a proletárdiktatúra helyébe a „technokraták uralmát” állítja. Ta­gadja az osztályszemlélet jogosságát olyan kér­désekben is, mint az állam, a hatalom prob­lémája. Azt bizonygatja, hogy az állam, a ha­talom jellege, funkciója mindkét társadalmi rendszerben ugyanaz. Az osztályszemlélet fel­számolására irányuló törekvés jelentkezik az ún. ideoógiamentességben is. A modern kor­ban — mondják — a technika, a tudomány, a művészet egyforma bármely társadalmi rend­szerben; nem szükséges tehát ideológiával, politikával törődni, jó szakemberré kell csu­pán válni, az ideológia maradjon csak a poli­tikusoké. És innen már csak egy fél lépés a fella­zítás politikájáig. Mert ha a két rendszer úgy­is összeolvad, ha csupán „tanulnunk kell egymástól”, akkor nekik — így értelmezik és teszik — „joguk van” beleszólni a szocialista országok dolgaiba, „megtanítani” minket ar­ra, mi is a szocializmus, számon kérni tőlünk, hogyan valósítjuk meg a marxizmus tanítá­sait, és arra ösztönözni a szocialista országok dolgozóit, hogy a marxizmus cégére alatt va­lamiféle „liberalizálást” követeljenek. „Álta­lános emberi eszmények” nevében próbálják kikezdeni a létező szocializmus alakuló erköl­csi világának normáit, példaként állítva a kis polgári életideálokat, életvitelt, magatartási a „jólét társadalmának” azonnali megteremtő sét követelik a szocialista országok dolgozó' számára, a „fogyasztói” szemléletet propagál ják, a szerzés, az önzés, a birtoklás mohosa gát igyekeznek beléjük plántálni. EZÉRT EGYIK KONVERGENCIAEL­MÉLET sem puszta teória, nem elvont ideo­lógia, hanem olyan ellenséges eszmeáramlat amely ellen világnézeti-politikai érvekkel gyakorlatunk tökéletesítésével szüntelenül harcolnunk kell. Láng György PRESZTÍZS A Szép Reménység Terme­lőszövetkezet bátor elhatáro­zást, tett. Ösztönözve érezte magát, a nagyszerű bevétel biztosítására. Legelőbb kije­lölte a szakirányítás a man­natermelés húsz holdját. Jó televény talajt, melyet enyhe lejtése miatt reggeltől estig érhet a nyári napfény. Az­tán elküldték a vetőmag­megrendelés iratát. Termé­szetesen a babilóniai vörös húsú fajtára. Ennek kelendő­ségét illetően már volt némi tapasztalatuk. Az úgynevezett különlege­sen extra magok intézését az országos tröszt magának tart­ja fenn. Ebből is látszik, nem közönséges az értékük. Közé­jük soroltatik a manna is. Csak ez esetben valamiképp hiba csúszott a megrendelés teljesítésébe. Ám a különbségre a Szép Reménység Tsz-ben csak már a növény fejlődésében fordult a gyanú. Nem úgy alakult az egész, mint vár­ták. Másabb a levélzet, a »zár. de leginkább a kobak, bassan fejlődik s végül is ki­csinek marad. És a külsején semmi cirádás színezet. Nem hagyták meg külön is a vető­mag-csomagolás anyagát, így nem tudhatták, hogy a kért nemes babilóniai vörös húsú helyett közönséges nyári vö­rös húsú manna vetőmagját kapta a tsz. Pedig ők félre­érthetetlenül megírták, mit akarnak. S valóban, a tsz mostani mannájának az íze e tájon ismeretlen, élvezhetetlennek tartják. Semmiképp nem si­kerül az értékesítése. Pedig a legközvetlenebb értékesí­téssel is próbálkozik a szö­vetkezet, a környező közsé­gekbe, piacokra hordja az „elfajzott” mannát. Nem kell a kutyának sem. Nyilvánvaló a gazdaság ká­ra. A közös határ húsz hold­jának legjava mintha nem is lett volna. Meg a rengeteg munka, végződés. Nem kö­vetkezhetett más, minthogy értesítse minderről a magot adó trösztöt és próbálják meg valamiféle egyezséggel elsi­mítani a veszteséget. Nyil­vánvaló a nagy tröszt téve­dése, mivel a megrendelt mag helyett mást küldött. S ha nem így történik, mint egyes helyekről értesülnek, aranybánya lett volna a húsz holdjuk. Persze, kettőn áll a vásár — tartja egy régi szólás. A tröszttől egy betű válasz nem érkezik, emberét sem küldi az eset helyi vizsgálatára. Nem látszik más megbldás, a tsz kárának megtérítését peres úton érvényesíteni. öt tárgyalás követi egy­mást. Az elsőre írásban je­lenti be a tröszt, nem kíván­ja magát képviseltetni. Utá­na már egy sor magyarázko­dás, kifogás a tsz gazdálko­dási módszere ellen. Szak­ít j vízművet helyeztek üzembe augusztus 20. tiszteletére Baktalőrántházán. A 25 milliós beruházásból épült vízmű a tervek szerint Baktalóráníliázán kívül még négy kö­zeli község ivóvízellátását oldja meg. (Elek Emil felvétele) Fejlődik-e Ujfehértó? A nagyközség gondjai Húsz év alatt egyetlen is­kola épült Üjfehértón, a gimnáziumon kívül. Ezért a 2500 általános iskolás a rég­ről örökölt iskolákban tanul ma is — egy-egy osztály há­rom távolabb eső tanterem­ben. A nagyközség úthálóza­ta — összesen 70 kilométer — korszerűtlen, kátyús föld- u lakból áll. A hatvanegyből csupán négyet portalanítot- tak az utóbbi években. Rosz- szak a közkutak is. Néme­lyikből csak hosszas ránga- tás után csorog a víz, amit nem mindig lehet ivóvízként használni. Az égető gondok közé lehetne még sorolni a négy szakszövetkezetet. me­lyeknek három éve ráfizeté­ses a gazdálkodásuk. Járda, villany A felgyülemlett feladatok súlyát érzik a nagyközségi tanács vezetői is. — Ötmillió forintból gaz­dálkodunk az idén, amiből egymillió az állami támoga­tás — mondta Szilasy István tanácselnök. Ebből a pénzből 4—5 kilométer hosszú járdát építünk, a Mályváskertben megoldjuk a vízelvezetést, mert az alacsony területen gyakran áll a víz. A belte­rületen egy 1400 méteres vil­lanyhálózat terveit készíttet­jük és Vadastag tanyában 400 ezer forintos támogatás­sal tovább villamosítunk. A Szabadság téren hat lakást adunk át, két ötvenszemé- lyes óvodát építünk.v részben társadalmi munkával. A mályváskertit már ősszel át­adjuk, a Bocskai úti iskola udvarán épülőnek eddig az alapjait készítették el. emberek tanulmányozzák az ügyet és tesznek jelentést. Aztán az utolsó peren tör­ténik a váratlan kibontako­zás. A nagy tröszt hajlandó a kis tsz-szel egyezségre. Ki­egyenlíti a szövetkezet köve­telését. a szakértői díjakat és megfizeti a peres összeg utá­ni illetéket. Szóval mindent, amit kell. S készüljön a felek megállapodásáról bírói egyez­ség. A tsz-elnök látszólag meg­nyugszik, hogy végre pont kerüljön a dolog végére. Amit vesztettek, annak nagy része megtérül. De miért így? Ugyanezt a feltételt kezdetben ajánlották. S ab­ban még nem is volt sem­milyen külső költség. Nyug­talanító gondolata nem is hagyja szó nélkül. Búcsúzás­kor mondta a tröszt képvise­lőjének, hogy mindennek a tortúrának elejét lehetett volna venni. A vállalat képviselője le­gyintett. Igen, igen. Persze. Lehetett volna, talán... Csak- hát egy tröszt presztízse... teKsfcUOB) Felújítjuk 100 ezer forin­tos költséggel az egészséghá­zat. Ezek a legfontosabbak — a lakosság közel 300 közér­dekű bejelentésében is első helyen áll az út-, a járda-, a csatornaépítés. A vízellátás javítására csak az V. ötéves tervben számíthatunk. A .re­gionális vízmű tervét Hajdú és Szabolcs megyék vezetői dolgoztatták ki és hat község, részére készül. A gerincveze­ték 50 millió forintba kerül, amiből 10 millió jut Uj- fehértóra. Ipar települ A nagyközség fejlődésén kívül az embereket elsősor­ban az iparosítás érdekli. A több éves témából végre va­lóság lett.- az ipari negyed a 4-es főútvonal mellett épül fel. Az Újpesti Gyapjúszövő­gyár telepét most még csak egy almafára függesztett táb­la hirdeti, de beljebb már festik az első - csarnokot. Száznegyven nő fog itt dol­gozni —- elsősorban kézi mű- stoppolást végeznek. A mun­kát már huszonkilencen meg­kezdték. A lányok, asszonyok irányítója Mike Istvánná, te­lepvezető. — Ez az első csoport Pes­ten tanulta a szakmát há­rom hónap alatt. Ök fogják megtanítani itt helyben a többi 110 dolgozónak is amű- stoppolást. Jelenleg csak 30 éven aluliakat veszünk fel erre a munkára, mert apró­lékos és nagy figyelmet kí­ván. jó szemek kellenek hoz­zá. Még ebben az évben meg­kezdik a második csarnok építését és 8—10 hónap múl­va négyszázan fognak a te­lepen dolgozni. Azok, akik ezután kerülnek a pesti gyár­ba, megismerik a szövő-, fonógépeket is és az új csar­nokban már szakképzett munkások termelhetnek. A jelentkezők száma nagy. Sokan évek óta arra vágy­tak, hogy ne kelljen a lakó­helyüktől 10—20 kilométerre vagy még messzebb dolgoz­Augusztus 24-én, pénteken át­adják a forgalomnak a 4. számú országos főközlekedési út Tiszabezdéd és Záhony kö­zötti szakaszát. A hazánkat a Szovjetunióval összekötő út korszerűsítésének jelentős szakasza zárul ezzel me­gyénkben, hiszen Kisvárdá- tól Záhonyig az új úton köz­lekedhetnék a gépkocsik. A Tiszabezdéd és Záhony közötti öt kilométeres sza­kasz építését a múlt év má­jusában kezdte «1 a Bekap­niuk, megszüntessék az időt rabló és fáradságos utazást. Későbben kelhetnek és ha­marabb érhetnek haza, ami a családos asszonyoknál sokat számit. Anyagilag sem jár­nak rosszul. A tanulóidő alatt 5.20-as órabért kapnak, de később a teljesítménybére­zésnél már többet kereshet­nek. Rekord társa­dalmi munka Ezzel az újabb munkale­hetőséggel sem tudják jelen­tősen csökkenteni az ingázók számát. Több, mint kétezren dolgoznak a közeli városok­ban és az ország különböző részein. Ha szabadszomba- lonként hazatérnek, földjei­ket művelik. Ezért nehéí megszervezni a társadalmi munkát. Habár a múlt év­ben „rekordot” értek el az újfehértóiak, 3 millió 140 ezer forint értékű társadal­mi munkát végeztek, első­sorban útépítéseknél. Az 1971- es összeg ennek . a felét is alig érte el. Jelentősebb ellátási gon­dok nincsenek. Igaz. a sok ingázó a munkahelyén vásá­rol és naponta még legalább 60(V-an utaznak Nyíregyházá­ra, bevásárolni vagy a szak­orvosi rendelésekre. Az ingá­zók és az utazgatok nagy szá­ma azt is mutatja, hogy az újfehértóiak ragaszkodnak községükhöz. Ritka, ha a 3600 család közül valamelyik is költözésre szánja magát. A tanyai településekről viszont 10 év alatt ezer család tele­pült Üjfehértóra. A Szőlő ut­cán kaptak területet, és C- telepes kölcsönből eddig 41- en építettek házat. A nagyközségnek legfonto­sabb az ipartelepítés és a vízellátás megoldása. Az ipar már „megvetette a lábát”, de a vízre még várnia kell a la­kosságnak. A látható és a je­lentős fejlődésnek mindkettő elengedhetetlen feltétele. Balogh Júlia útépítő Vállalat. Teljesen új nyomvonalon, Győröcskét ki­kerülve építették meg a 8 mé­ter széles utat több ezer köb­méter földet megmozgatva. A hagyományos betonozott utak helyett itt már új mód­szerrel, tisztán aszfaltszőnye­get építettek az előkészített alapra. A 25 és fél centimé­ter vastag aszfaltréteg bizto­sítja az út tartósságát, s egy­ben rugalmasságát is, ugyan- akkor nem keH félni a téli felíggjáaoktóDawo. Elkészült a 4-es út záhonyi szakasza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom