Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-24 / 197. szám

1Ö73. augusztus 2l. CTfW-WXetXHSRggJR! S. oída! Többszintes lakóházak Uj faluközpont Aranyosiéiban SioboravaDás élőit Szalmárc*sekén Méltó tisztelgés Kölcsey emlékének — Rendezési terv az ezredfordulói» — Évente hatezer vendég Szatmárcsekén a kultúrház előtti parkban kapott helyet az új Kölcsey-szobor. (Hammel József felvétele) A Debreceni Tervező Vál­lalat elkészítette Aranyos­apáti egyszerűsített rendezési tervét. Á tervrajzokon már látni lehet, hogy milyen lesz a két egyesített község: Rév­aranyos és Kopócsapáti a következő évtizedekben. A terv elkészítésénél figyelem­be vették, hogy a községnek nincs rendezett központja, főleg azért nincs, mert két településből tevődik össze. A tervet úgy állították össze, hogy egy rendezett központ köré tömörüljön a település, s a terv megvalósítása üte­mezhető és gazdaságos le­gyen. A község jelenleg nagy te­rületen fekszik, a vasút és közút szeli át. A terv szerint a vasúton túli települést visz- szafejlesztik, később pedig meg is szüntetik. A házak, illetve az utcák helyén zárt­kertet alakítanak ki. A köz­pontban lesz a tanácsháza. Délután 4 óra. A rendőrök feszes sorokban hallgatják az eligazítást végző főtiszt sza­vait. Aztán elhangzik a cso­portok beosztása, kijelölik az útvonalat es máris felbúg­nak a gépkocsik motorjai. Rendőrségi, vállalati és ma­gán rendszámú autók indul­nak rendőrökkel, üzemren- dészekkel, közlekedési és szállítási szakemberekkel, hogy a kettős ünnep és a szabadszombat előtt ellen­őrizzék a közlekedés rend­jét, a személy- és teherszál­lítást, a városokban, falvak­ban pedig a rendet, a biz­tonságot. A nagykállói úton nagy a forgalom. Minden harmadik­negyedik jármű előtt köröz a piros tárcsa. Egy ZIL kö­zeledik. Lassít, aztán meg­áll. Míg a rendőrtiszt a ve­zetői engedélyt, a forgalmi engedélyt nézi, a rendész a platót figyeli. Homok, más semmi. A menetlevél, illet­ve a menetlevelek is előke­rülnek — mert kettő volt neki — de kitöltve egyik sincs. A homok sem szere­pel, de nem is szerepelhet, mert csak egy „maszek” fuvar az egész, és még az ÉPFU miskolci szállítási ki- rendeltsége sem járulna -hoz­zá O. Lajos Oros, nagyszál­lási lakos ilyen fuvarjához. Személyszállításra átala­kított teherautók sorakoznak egymás után. Lejárt a mű­szak, viszik haza a dolgozó­kat. A legtöbb okmányai rendben vannak, akad azon­ban néhány, ahol nincs név­sor a platón ülőkről. Ilyen­kor előkerül a kis csekkfü­zet és a vezetők — ha nem is szó nélkül, de —fizetik a helyszíni bírságol. Egy másik ÉPFU-kocsi kö­zeledik. Leáll az út. szélére. Mutatja a menetlevelet: út­irány Nyíregyháza—Debre­cen. Mit. keres a Nagykáiló felé vezető úton? Azt mond­ja, Debrecenbe igyekszik, csak szombaton is dolgozni kell, bemegv Balkányba a feleségének szólni, hogy ne várja. Különben sincs 10 ki­lométernél nagyobb különb­ség a két útvonal között. Ez igaz is és talán nem is illik kétségbe vonni a sza­vait. de a tapasztalatok azt igazolják, hogy ilyen esetek­ben a legtöbbször otthon akad egy-két ' feketefuvar, amit nem túl nehéz dolog elbújtatni egv napi 2—300 kilométert futó kocsi eseté­ben. Míg erről beszélünk a gépkocsivezetővel, nagy zú­gás hallatszik Káiló felől. Valami elszabadult Zetort várunk, de egy motorkerék­páron kívül semmi sem lát­szik. Nem is jön. a fülsike­títő hang a Jáwa kipufogó­jából származik. Az igazoltatást ő sem ke­rüli el. azt pedig teljesen érthetetlennek tartja, hogy meg is büntetik érte. A cso­port marad tovább a helyén, a tsz irodaháza, a tömeg­szervezetek irodája, az egész­ségügyi kombinát, a műve­lődési otthon, néhány ven­déglátóhely és a piac. Az egészségügyi kombinát mellé építik az 50 személyes óvodát és a 40 személyes bölcsődét. A középületek kö­ré 2—8 szintes lakóházakat terveznek. A központtól ke­letre épül az ú.i sportpálya, a Petőfi utcai általános is­kolát bővítik, s mellette lesz a 80 személyes napközi ott­hon. A Kölcsev utcán, az új park közelében boltokat nyit­nak. A Kossuth utcán, a/ Újhelyi-kastélyból az óvoda felépülése után öregek nao- közi otthona lesz. Uj sirand- fürdőt jelölnek ki a Tiszán. Fedett buszmegállót éoítenek a központban. • valamint a Jókai és a Petőfi utca sál*- kára. Az üzemeket, a raktárakat az előírásoknak megfelelően a községen kívül helyezik el. a rendőrségi kocsi azonban elindul egy dömper után. Mikor megállítjuk, a vezétő mentegetőzni kezd: — Nem tudtam, hogy ne­kem intenek, azt hittem, azt mutatják, hogy mehetek. Jogosítvány, menetlevél kerül elő, de a forgalmi en­gedélyt már hiába keresi. Nincs. Aztán a menetlevél is üres, nincs beírva a vezető­fülkében utazó két férfi ne­ve. — Itt vettem fel őket Kál- lósemjénben, sietnének a vo­nathoz — mondja — de hogy kik az utasai, azt nem tudja. Mi megtudtuk, a ve­zető pedig fizette a helyszí­ni bírságot. A rendőrség kocsija a 4-es úton indul tovább Ujíeliértó felé. Már besötétedett, vi­lágítással lehet csak közle­kedni. A városi szakaszon, ahol 40 kilométerre korlátoz­ták a sebességet, húznak, előznek a kocsik. Aztán ész­reveszik a kék-fehér színt és szépen tartják a negyve­net. Mögöttünk egy Trabant halad. Egyik lámpája fehér, a másik sárga, fénye erősen zavarja a szembejövőket. Az intésre megáll, mondja: épp ma reggel cserélte ki az égőt, mert a másik ki­égett. Holnap ezt is kicseréli. Az ő papírjai is előkerül­nek. A jogosítvány rendben, a forgalmi engedély azon-, ban lejárt. — És akkor mi van? — kérdezi —, majd megcsinál­tatom. Nem olyan sürgős. Neki nem, annyira nem, hogy amikor a rendőrtiszt felszólítja az IC 6.3—11 rend­szám leszerelésére, meg sem mozdul. Vitatkozik, nem ér­ti, hogv lehet épp vele iíyet csinálni. Nagy sikerrel vendégszere­pel megyénkben a kielcei vajdasági művelődési ház esztrádegyüttese. Szabolcs- szatmári kőrútjukkal a né­hány nappal ezelőtt Lengyel- országban járt Szabolcs-Vo- lán táncegyüttes fellépéseit viszonozzák. Tíznapos bemu­tatósorozatuk augusztus 19- én Nyírbátorban kezdődött, aznap Mátészalkán is fel­léptek, majd Kisvárda volt a következő állomás. A nyír­egyházi közönség előtt szer­dán az ifjúsági parkban mu­tatkoztak be. Pory roku — Négy évszak című összeállításuk zöme mai lengyel könnyűzenei számok­ból áll, világslágerekkel, pantomimmai, akrobatikus A vasúttól nyugatra lesz a TÜZÉP-telep, a fűrésztelep és néhány raktár. A felsorolt épületeken túl helyezik el a vágóhidat. A község északi részén üzemanyagtöltő-állo- mást építenek — számítva a gépkocsiforgalom megnőve kedésére. A debreceni vasút- igazga tósúg beleegyezésével bővítik az állomást, amely a bővítés után újabb 75 ko­csi befogadására lesz alkal­mas. A későbbi években sor kerülhet a vasúti váróterem bővítésére is. A közintézmények és a zöld területek az igényektől és a lehetőségektől függően folyamatosan épülnek, a terv többi részét azonban 3 ütem­ben valósítják meg. A köz­ség keleti részén építik fel a törpe vízmüvet. Az egyszin­tes házak lakói közkifolyók­ból kapják majd a vizet, az emeletes házakat azonban közművesítik. N. L. teherautót állítunk meg. A menetlevele Nyírmadáról Nyíregyházára van kiállítva. Mit keresett Ujfehértón? Azt mondja, tönkrement a kere­ke, otthonról hozza a pót­kereket. Nézzük az igazolvá­nyát: nyíregyházi lakos. To­vább magyarázza, hogy a szüleinél volt a kerék, de nem kell a menetlevélre ír­ni semmit: mert a VAGÉP — mármint a munkahelye — akkor megbünteti. Túlságo­san nem is csodálkoznánk rajta, mert Nyírmadáról dél­után 3-kor indult, mi este fél nyolckor találkoztunk^ vele. Nyilván kevés gyakor­lata van még a kerékkicse­rélésben... ★ Nagyon kis része volt ez a péntek délutáni ellenőr­zésnek, ahol a közlekedés szabályainak megtartását, a társadalmi ' tulajdon védel­mét vizsgálták az ellenőrök, hiszen 717 motoros, gépjár­művezető, kerékpáros, vagy éppen lófogatos állt meg a piros tárcsák intésére. Közü­lük hárman azonnal „bevo­nultak” a rendőrségre, mert ittasan vezettek — két mo­toros és a pátrohai Zöld Me ző Tsz vontatóvezetője — 2" járművezető ellen szabály - sértési eljárást indítanak harminc embert figyelme? tettek és 46-an fizettek heb' színi bírságot. Bármennyim is magas ez a szám. még»' azt kell mondanunk, hog'~ lényegesen kedvezőbb a ko­rábbi ellenőrzések mérlegé­nél. Ehhez hozzájárulnak a gyakoribb ellenőrzések is. tánccal és népi tánccal ki­egészítve. A nyíregyházi elő­adáson Arkadiusz Ezostak ki­tűnő magyarsággal bemuta­tott énekszáma, Grazyna Rém pantomim és akrobata táncai, Hanna Kiszkurno „Pattogatott kukoricája”, és a Rogalska—Skwarciak ket­tős lengyel népláncokból álló bemutatója sikerült kü­lönösen jól. Kár, hogy a •szabadtéri „színpad” lehető­ségeihez alkalmazkodva nem sikerült a teljes műsort be­mutatni. s kimaradtak pél­dául az ötletes szín- és fényhatások és képek, ame­lyeket „rendes” színpadon a háttérből vetítenek. A csoport vezetője és egy­ben a vajdasági művelődési ház igazgatója Ryszard Lip- ko beszámolt arról, hogy a Szatmárcseke, ahol Köl­csey Ferenc 150 évvel ezelőtt a Himnuszt írta, az idén gaz­dag rendezvénysorozattal tiszteleg a nagy költő emlé­kének. Már a múlt év őszén, telén hozzáláttak az ünnepi programok kidolgozásához. Emlékbizottságot alakítottak; januárban ünnepi tanácsülé­sen méltatták a kettős évfor­duló jelentőségét. 1823. janu­ár 22-én született meg nem­zeti énekünk, s 1838. augusz­tus 24. óta halott Kölcsey Ferenc. 4lig fél év a!aff... Májusban Kölcsey-tudo- mányos emlékülést tartottak Fehérgyarmaton, melyen a járási és a megyei társadalmi, tömegszervezetek, művelő­dési intézmények képviselőin kívül a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtudomá­nyi szakemberei is részt vet­tek. Az elhangzott referátu­mokat megyei kiadványban örökítik meg. hozzájárulva ezzel a Kölcseyről alkotott teljesebb kén megrajzolásá­hoz. A tudományos ülésen je­len voltak a község kénviselői is. akik már akkor régi ter­vük megvalósí+ásán fáradoz­tak. s támogatókat kerestek. Mind ez ideig Szatmáreeékén nem volt méltó művészi al­kotás, a na°v fró egyénisé­gét renrezentáV> szobor. A szatmárcsekeiek jól tudták, hogv ez nem lehet csak az ő üsrvíi'k. Kölcsev az eess’7 ors’vásfé. TurHók vi^rynl* hoev elsősorban nekik kell npKn samá^ták p fáradtságot, tu 0*5701* patrómisckat keres+ek. M°r is találták a néofront rnegv-u titkárának személyében, aki egy alkalmas időpontban tol­mácsolta a kérést Ilku Pál művelődésügyi miniszternek — Ilku elvtárs vállalt véd­nökséget. neki köszönhetjük, hogy ilyen rövid idő alatt, alig fél év tel) el, elkészült a szobor. Marton László szob­rászművész alkotása. Már itt van a községben. A napok­ban állították fel; augusztus 26-án, vasárnap tartjuk a szoboravató ünnepséget. Meg­hívtunk mindenkit, aki segí­tett abban, hogy méltó emlé­ket állítsunk a falunkban Kölcsey Ferencnek. Az ava­tóbeszéd megtartására Dar­vas József írót kértük fel. ^cgílség Sbrsódból Tőmondatokban halljuk mindezt a Kölcsey-ünnepsé- gek lebonyolításában, a szo­bor ügvében legtöbbet fára- dozóktól, a község vezetőitől. Csak annyival egészítik ki: 40 tagú együttes először jár Magyarországon. Valameny- nyien amatőrök, néhány egyetemistát ,és technikust kivéve általában kielcei üzemekben, hivatalokban dol­goznak. Tizenhárom éve mű­ködik ez a csoport, kiváló munkájukért 1963-ban el­nyerték a miniszteri kitün­tetés második fokozatát. Két éve szovjet körúton vettek részt, s a nagy együttes egy-egy kisebb csoportja — műfajonként —: bemutatko­zott már Bulgáriában. Cseh­szlovákiában. a? NDK-ban és Bécsben, valamint a külön­böző lengyel könnyűzenei fesztiválokon. Ez év végén Magdeburgba utaznak, jövőre pedig lesz egy jugoszláv tur­néjuk. Ezzel a csoporttal együtt 15 „Sokat kellett ez után járni...” A több. mint 300 ezer forintos költséggel készült, életnagy­ságé bronzszobor a volt Köl- csev-ház udvarára került, ahol a költőről elneve­zett művelődési ház áll. Ugyanabban az épületben van a könyvtár, a mozi és az emlékszoba. A régi Köl- esey-mellszobor. Berki Nán­dor szobrászművész munkája volt. itt eddig. Ezután az ál­talános iskola udvarán áll, szeptember első felében ün­nepélyesen a költő nevét ve­szi fel az iskola. Megszépült a 2100 lakosú Szatmárcseke főutcája: me­gyei és járási támogatással több 10 ezer'forint értékben új kerítéssel látták el a mű­velődési otthon és az iskolák előtti területeket/ Parkosítot­tak, rendbe hozták a Kölcsey- sírsmláket és környékét. 150 méteres betonutat építettek a néprajzi értékű temetőhöz ve­zető részen. Több, mint 300 köbméter sódert szállított társadalmi munkában a he­lyi tsz. Kivették a részüket a társadalmi munkából a Fe­hérgyarmati • Állami Gazda­ság dolgozói és a szomszédos községek, Tiszakóród. Tisza- Hecs lakosai is. A síremlék kerítését a Borsodnádasdi Le- mezárugyár és a kisferenyéi különböző együttese van a művelődési haznak. A ma­gyar művelődési házakéhoz hasonlóan működik könyvba- rálok klubja, gyermekklub, eszperantó nyelvklub, fotó- és filmklub, sakk-klub, va­lamint több művészetbarát kör. Számunkra szokatlan együtteseket is tartanak fenn, így művészi tornával, mo­dern komoly zenével, ba - lettel foglalkozó csoportokat. Évente általában háromszáz különféle rendezvényt szer­veznek, ahol ezek a csopor­tok bemutatkozhatnak. A vajdasági központhoz tartozó körzetben körülbelül ezer klubot tartanak számon, ame­lyeknek a kielcei művelődé si ház ad módszertani segít­séget. Az esztrádegyüttes megyei bemutatója augusztus 23-án Vásárosnaményban folytató­dott, a következő napokban oedig Nagykáiló vendégei lesznek, s fellépnek a járás több nagyobb községében. B. E. MEZŐGÉP munkásai készí­tették, akiket szintén meghív­tak a 26-i ünnepségre. Szatmárcseke a vendégek százai^ várja és fogadja a költő halálának évfordulója alkalmából rendezendő szo­boravató ünnepségen. A meg­hívottak között vannak az írószövetség vezetői, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a Művelődésügyi Minisztéri­um, a Képző és Iparművésze­ti Lektorátus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, Álmosd köziség, az ország há­rom Kölcsey never viselő kö­zépiskoláin. az emlékimnep- ségekef: segítő megyei könyv­tár. s természetesen a járási és megyei párt-, társadat! és tömegszervezeti, művelő­dési intézmények képviselői. Védeti temető Szatmárcseke, az ország gazdagabb lett egy alkotással, amelyet mind többen néznek majd meg az erre járó Ven­dégek, turisták közül is. Évente 6 ezer látogató fordul meg a faluban. Főként a Köl- csey-emlékszobát és a költő sírját tekintik meg az egye­dülálló néprajzi értékeket rejtő temetőben, melyet ép­pen a napokban nyilvánított védetté a műemléki felügye­lőség. Külföldi néprajzkuta­tók is gyakran felkeresik a csónak alakú kopjafás teme­tőt. Legutóbb francia szak­emberek jártak itt,: disszertá­ciójukhoz gyűjtöttek anyagot A hétköznapok során Szat- naárcsekénék azzal is számol­ni keli, hogy mind nagyobb lesz az idegenforgalom. Ezt a községrendezésnél, fejlesztés­nél sem hagyhatják figyel­men kívül. Nemrég készült el a község általános rendezési terve, amely 2000-ig foglal­ja magában a legfontosabb rendezési feladatokat. Többek között a későbbiekben meg­valósuló közművesítést, új utcák, üdülő- és pihenőhe­lyek kialakítását, az. utak rendbe hozását, a belvizek szabályozását, s az északi ré­szen emeletes falunegyed épí­tését. Kölcsey falúja, ahol élete 'elentős részét töltötte. így alakul át az ezredfordulóig korszerű, városias községgé. \ költő emlékének ápolásán kívül természeti szépsége, fekvése is idegenforgalmi hellyé avatja. Páll Géza KÖRÖZ A PIROS TÁRCSA... Ittas vezetők, feketefuvar Míg ráérősen álldogál, egy B dagh József „PORY ROKU“ Megyénkben a kielcei lengyel esztrádegyüttes i

Next

/
Oldalképek
Tartalom