Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-24 / 197. szám
r 1 of3a! KELET-MAGYAR0RSZA<? f97§. augusztus Ä Újdonságok I Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban i ......... .. , i-, .....— KISTERMELŐKNEK Almaszüretelési tanácsok Megyénkben a kistermelők által megtermelt almameny- nyiség - igen jelentős. 1972- ben a háztájiból felvásárolt alma mennyisége 9500 vagon volt. Ilyen nagy mennyiségű alma megtermelése, felvásárlása, értékesítése komoly feladat a termelőknek és a felvásárló szerveknek egyaránt. Most néhány olyan javaslatot ismertetek, amelyeknek betartása elősegítheti az eredményes almabetakarítást. A fehér almafajták szedésével kezdjük a szüretelést. Arra törekedjünk, hogy ezek szedését a piros almafajták szüretelése előtt végezzük el. Ha ősszel értékesíteni akarjuk, 1—2 napon belül adjuk át szedés után a felvásárló szerveknek. A jonatánalma szedését akkor kezdhetjük, ha az alma felületének több, mint 50 %-a pirosra színező- dött. A starking és a red delicious szedése csak az alma beszíneződése után kezdhető el. Célszerű az almát a fiatal fákról először leszedni, mert ezeken hamarabb érik az alma, mint a nagy koro- nájú, idősebb fákon. Körszedés céljára csak a jó minőségű alma megfelelő. Több évben előfordult már, hogy ősszel súlyosan károsított a jégverés vagy az erős szél. A kistermelőknek nem okoz nagy gondot a megtermelt alma leszedése. Ezért ne hagyjuk a fán az almát október végéig, igyekezzünk azt szeptember második felében leszedni. Ilyenkor az alma még nincs túlérve, viszonylag kemény, nem törődik, és jobban szállítható, mint október vége felé. összpontosítani kell a munkaerőt, rövid idő alatt kell elvégezni a szedést, a csomagolást, mert így köny- nyebb az értékesítése. A fáról leszedett gyümölcsben az érési folyamatok nem állnak le. Különösen akkor, ha az almát meleg helyen^ tároljuk. Ahol lehetséges, ott árnyékos helyen vagy fedett épületben tároljuk ideiglenesen. A ládák között hagyott utakat vízzel locsoljuk fel. 'hogy a környező levegő páratartalma magasabb legyen. Az értékesítésre kerülő alma mennyiségéből szedjük ki a törődött, túlzottan perzselt, kártevőktől és betegségektől fertőzött gyümölcsöt. Az amerikai szövőlepke által fertőzött almát kizárják az exportból. Ugyanez a következmény, ha csak egyetlen molyos vagy pajzstetves almát találnak a szállítmány között. A házikerti gyümölcsösök egy részében a fasorok között burgonyát terrhe3ztenek. így előfordul, hogy a ládán és az almán burgonyabogár található, amely ellen a védekezést szintén el kell végezni. Ahol a lehetőség biztosított, célszerű a termelőknek az almát exportra csomagolni. Az ÁFÉSZ-ek törekedjenek ennek biztosítására. Az időben elvégzett almaszedés kedvezően hat a következő évi almatermésre, mert a fák a nagy megterheléstől időben mentesülnek. Megfelelő mennyiségű göngyöleg áll rendelkezésre az alma szállításához. Mérjük fel újra a várható termés- mennyiséget és ha szükséges, most szerezzük be a hiányzó göngyöleget. Az esetleg sérült ládákat javítsuk ki. A megtermelt jó minőségű almára minden mennyiségben szükség van. A termelők és értékesítők együttes összefogására van szükség -ahhoz, hogy eredményes legyen a munkánk. Ez az érdeke a termelőknek, felvásárlóknak és a népgazdaságnak egyaránt. Karádi István Védekezzünk az amerikai fehér szövőlepke ellen! Gyümölcsexportunk egyik alapvető feltétele az importáló országok által előírt és szerződésben rögzített növényegészségügyi előírások biztosítása. A nem zárlati (karantén) károsítókkal való fertőzés az áru 'leminősíté- sét, a zárlati kártevőkkel fertőzött áru pedig az exportból való teljes kizárást vonhatja maga után. Megyénkben elsősorban a kaliforniai pajzstetű, az amerikai fehér szövőlepke és a burgonyabogár okoz komoly problémát. A kaliforniai pajzstetűvel szemben az egész évi rendszeres védekezés védelmet nyújt. Gondot okoz viszont az őszi szállítások idején a szövőlepke és a burgonyabogát. Helytelen az a nézet, hogy az ellenük való védekezés és a teljes mentesség biztosítása szükségtelen, mivel az importáló országok egy részében a fenti kártevők amúgy is jelen vannak. A növényegészségügyi kikötések teljesítése exportnál is, importnál is ugyanolyan kötelező, mint a minőségi előírások biztosítása. A 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet az amerikai fehér szövőlepkét a karantén károsítók közé sorolja és az alábbiakban rendelkezik: „Az amerikai fehér szö- vőleoke bármely fejlődési alakiával fertőzött növények szállítása tilos! Növényi eredetű kiviteli küldemény csak olyan útvonalakon szállítható, és olyan vizsgálóhelyeken vizsgálható, rakható szállítóeszközre, amelv mentes szövőlepke-fertőzéstől. A kivitelre szánt növényi eredetű küldemények átvétele, előkészítése . és csomagolása csak szövőlepke-fertőzéstől mentes átvevőhelyen történhet. Az exportra közvetlen veszélyt jelentő fertőzött területeket zárlat alá kell helyezni. A zárlat a fertőzés felszámolása után oldható fel.” A fenti rendelkezés vonatkozik a többi karantén károsítóra is, és egyben feladatainkat is megszabja. Népgazdasági és üzemi érdek is, hogy biztosítsuk a télialma-export, növényegészségügyi feltételeit. Ahol a mechanikai védekezést elmulasztották, ott jelenleg csak a vegyszeres védekezés vezethet eredményre. Ezt kimondottan csak a növényvédő állomás (gépkapacitás hiányában) nem tudja végrehajtani, ezért szükséges, hogy az üzemek saját területeiken, útvonalaikon maguk védekezzenek az állomás által biztosított szerekkel. Az átvevő és feldolgozó telepeket olyan területen kell kialakítani, ahol nem áll fenn a fertőzés lehetősége. Csomagoláshoz csak olyan tiszta és új ládákat használjunk, melyek fertőzésmentes területen voltak tárolva. A szállítás közbeni fertőzés elkerülése végett kötelező a szállítmány ponyvával, fóliával történő letakarása. A karanténrendelkezések be nem tartása jelentős nép- gazdasági és üzemi kárt okoz. Az átvevőhelyeken (Tu- zsér, Mándok, Komoró stb.) a növényegészségügyi követelmények évről évre nőnek. Mindannyiunk érdeke, hogy megelőző, jól szervezett védekezéssel megakadályozzuk a fölösleges szállításokat, válogatást, csomagolást, és megőrizzük megyénk üzemeinek jó hírnevét. Keresztély József növényvédő állomás A tejtermelési verseny I. fél évi eredményei A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi operatív bizottság, a tejipari vállalat és a három területi szövetséggel 1972. évre tej termelési versenyt hirdetett meg a termelőszövetkezeti közös gazdaságok között. A díjazásra 65 ezer forintot a megyei tejipari vállalat és a három szövetség adott. S verseny és az 11)25/1972, minisztertanácsi határozat hatásár* a szövetkezetekben 6,7 százalékban növekedett, az átlagos tejtermelés, az országos 0,7 százalékos csökkenéssel szemben. Az 1973. évre az előző évhez hasonlóan a tsz-eikben a tehenek átlagos tejtermelésének és a kifejt te.i tisztaságának további javítása céljából szocialista versenyt indított a megyei tejfelvásárlási és -ellátási operatív bizottság három kategóriában. Az I. kategória: a szakosított tehenészeti telepek és a kétszázon felüli tehenet tartó tsz-ek versenye. A II. kategória: a százon felüli és a kétszázon aluli tehenet tartó termelőszövetkezet versenye. A III. kategória: a százon aluli tehenet tartó termelőszövetkezetek versenye. A meghirdetett versenybe 130 termelőszövetkezet nevezett be, a tehene^ tartó közös gazdaságok 70,2 százaléka, 15 ezer 793 tehénnéí, a jelenlegi közös tehénlétszám 91,0 százalékával. A 1.30 közös gazdaság ez év első felében az átlagos tejtermelés 67 literrel magasabb, mint egy évvel ezelőtt volt, azonos időszakban. Az első fél évi tejtermelés-növekedés 18 literrel magasabb, mint 1972. első fél évében volt. 33174 hl-d, 24,6 százalékkal termeltek több tejet. Az első fél év helyezési sorrendje az átlagos tejtermelés és a megyei tejipari vállalatnak átadott I. osztályú tisztaságú tej százalékára adható pontszámok alapján: NUKLEÁRIS műszer az öntözés szolgálatában. Győr megyében a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetsegy csoportja nukleáris műszerrel vizsgálja a talajnedvességet. A kapott adatokat számítógéppel dolgozzák fel, a megye mezőgazdasági üzemei pedig közvetlenül az öntözésben hasznosítják. Ezt a munkát a VITUKI a későbbiekben országos méretűvé kívánja kifejleszteni. A képünkön: a sugárforrás elhelyezése az ún. mérőkútra. (MTI fotó — Bajkor József felvétele — KS) Az öntözés hatékonyságának fokozása A növények testük felépítéséhez és a termésérleléshez nagyon sok vizet használnak fel: általában 300—500 liter víz elpárologtatásával állítanak elő 1 kg száraz anyagot. Ez azt jelenti, hogy például a szőlőtőkéknek egy kilogramm termés ki neveléséhez körülbelül 250 liter vízre van szükségükX Ha a növények nem jutnak hozzá a szükséges vízhez, fejlődésük megakad és nagymértékben csökkenhet a termésük. A természetes csapadék viszont a legtöbb termesztett növény vízigényét nem képes kielégíteni. Elsősorban azért nem, mert nálunk viszonylag kevés csapadék hull. az is egyenlőtlen elosztásban, gyakori a nagyon meleg, száraz időszak. Ezenkívül a lehulló csapadék jelentős része már közvetlenül a felszíni talajrétegekből elpárolog és sok megkötődik belőle a talajban, a növények számára hasznosíthatatlan holtvízként. így a termesztett növények többségénél jelentős termésnövekedés érhető el mesterséges vízpótlással, öntözéssel. amire hazánkban már több, mint nósvszázhat- vanezer hektár területen van lehetőség. Az öntözővíz azonban csak akkor hasznosul jól. ha a megfelelő időben és a szükséges mennyiségben juttatják ki. Ezért behatóan vizsgálták az egyes növények vízigényét. ‘ Megállapították, hogy a burgonya a gumökö- tés időszakában, a bab és a borsó elsősorban virágzáskor kíván jó vízellátást, amit különösen a kései és a másodvetéseknél fontos figyelembe venni. mert ekkor gyakori a szárazság. A szőlő a vizsgálatok szerint a bogyónövekedés időszakában a legérzékenyebb a vízhiányra. A gyümölcstermő növényeknek pedig az első természetes gyümölcshullás idején, majd a termőrügy képződéskor és az erőteljes gyümölcs- növekedés időszakában van a legnagyobb szükségük jó vízellátásra. Ezért különösen a jövő évi termést megalapozó termőrügy-kialakulás- kor — július—augusztus hónapokban — hatásos a gyümölcsfák öntözése, mert ilyenkor a természetes csapadék szinte soha nem elégíti ki a vízigényüket. A növények rendszerint maguk is jelzik, ha már any- nyira lecsökkent a talaj vízkészlete, hogy nem képes fedezni az igényüket. ’ Ilyenkor színük haragoszöldre változik, a leveleik, a zsenge hajtáscsúcsaik meglankadnak és nem, frissülnek fel éjszaka sem, reggel is lankadtak. Ekkor feltétlenül öntözni kell, különben a meglankadt növényrészek leszáradnak, sőt teljesen elpusztulhatnak a növények. Egy-egy öntözés alkalmával legjobb annyi vizet kijuttatni, amennyi képes átnedvesíteni a gyökerekkel legsűrűbben beszőtt talajréteget. A talajréteg a termesztett lágyszárú növényeknél, így a zöldségfélék többségénél is átlagosan 30 cm vastag. a szőlőnél körülbelül fél méter, a gyümölcsfáknál rendszerint 60 cm-nél is vastagabb, átlagos minőségű talajon. Ennek a talajrétegnél? az átnedvesítéséhez szükséges vízmennyiség Ugyan nem a legpontosabban, de viszonylag a legegyszerűbben annak alapján határozható meg. hogy a tapasztalatok szerint egy centiméteres talajréteg átnedvesítéséhez homokon 0,8 liter, középkötött talajon 1 liter, agyagtalajon 1,2 liter víz kell négyzetméterenként, azaz 0.8 1. illetve 1.2 mm-es vízadag. Ennél kevesebb vízzel csak frissítő öntözés végezhető. ami egv-két napig biztosítja a növények vízellátását, vagy a levegő páratartalma növelhető meg vele, amikor annyira száraz a levegő. hogv a növények képtelenek a nagymértékű párologtatásukhoz elegendő vizet felvenni és ezért lankadnak meg. Komiszár Lajos A verseny első fél évi eredményei mutatják, hogy megyénk közös tehénállományának jelentős növekedésével párhuzamosan javult az átlagos tejtermelés is. Ha a második fél évben üzemeink tudják ezt a növekedési ütemet tartani, akkor megközelítjük az. ország közös gazdaságainak 1972. évi (2265 liter) tej termelési átlagát. Ez az átlagos tejtermelés a jelentősen növelt jelenlegi tejfelvásárlási áron — a született borjúk értékét is figyelembe véve — sem.' elég ahhoz, hogy azzal kifizetődjenek a tehéntartás költségei. Az érvényben lévő, hosszú időre meghirdetett közgazdasági ösztönzők a 2700— 2800 literes, szakosított telepeken pedig a 3500—4000 literes évi átlagos tejtermelés esetén hoznak jövedelmet. Ezt az átlagos tejtermelési szintet minél előbb el kell érniük megyénkben azoknak a közös gazdaságoknak, ahol a teheneket fejéssel — tejtermelésen keresztül is — hasznosítják. A hátralévő hónapok termelésnövekedését nem lesz könnyű tartani a hosszan tartó ragadós száj- és körömfájás miatt, a termékenyítések hónapokkal tolódtak el, ennek eredményeként; elhúzódik az újraellés, megnyúlik, meghosszabbodik a tejelési időszak, amelynek vége felé a tejtermelést csak tokozott és gondos takarmányozással lehet tartani. A versenyben meghirdetett díjak elnyerésében érdekeltek a termelőszövetkezetek elnökei, a tehenészetek szakvezetői és a fejők — tehenészek —, a tehenészet jövedelmezőségében pedig a termelő-szövetkezetek tagjai és dolgozói. Valamennyiül? összefogására részletesen megszervezett, fegyelmezett munkára van szükség ahhoz, hogy a tehenészetek tejtermelését, a szarvasmarha-tenyésztést minél előbb jól jövedelmező ágazattá változtassuk. Rr. S*kiía József igazgató Akadályozzuk meg a sodrómolyok őszi kártételét! A több nemzedékes sod- rómolyfajok — főleg megyénkben a zöld rügysodró (Panciemis ribeana Hb.) és az almailonca (Adoxophyes reticulana Hbn.) — kártételét gyakran láthatjuk szüretkor. Jellegzetes kép a gyümölcshöz szövött levél, alatta az almán felületi rágással. Mindkét faj lepkerajzása augusztus első negyedében kezdődött. Azokban a gyű - mölcsösökben, ahol tavaszi vagy nyári kártételével találkoztak, fel kell készülni az érő alma megvédésére. A vegyes és a fehér alma kivételével — a szüret kezdetétől függően, a várakozási idők betartása mellett — a kikelő fiatal lárvák ellen célszerű még védekezni. Permetezésre a következő szereket használhatjuk fel: Uniíosz 50 EC 0,15 %. Me- til-Cotnion 25 WP 0,15—0,2 ri0, Gusathion 25 WP 0,15— 0,2 ° n, Wofatox Sp. 30 0,5— 0,6 %. A Metil-Cotnion 25 WP, a Gusathion 25 WP és a Wofatox Sp. 30 kizárólag nagyüzemben használható! Molnár Józsefné növényvédő állomás 1, Szamosszeg, Dózsa Tsz 217,83 összes pontszám 2. Dombrád, Petőfi Tsz 206,00 összes pontszára 3. Nagyecsed, Rákóczi Tsz 205,1 öa*”%s pontszám 4. Rakamaz, Győzelem Tsz 192,15 összes pontszám 5. Csengerújfalu, Béke Tsz 186,00 ösezes pontszám 6. Beregdaróc, Barátság Tsz 181,1 összes pontszán» I. kategória: II. kategória: 1. Fábiánháza, Kossuth Tsz 248,4 összes pontszárn 2. Kisléta, Rákóczi Tsz 229,3 összes pontszára 3. Gáva-Vencsellő, Ut Erő Tsz §23,25 összes pontszárn 4. Tisztaberek, Petőfi Tsz 196,4 összes pontszám 5. Tiszaeszlár, Kossuth Tsz 193,1 összes pontszárn 6. Aranyosapáti, Béke Tsz 191,7 összes pontszára III. kategória: 1. Kótaj, Uj Erő Tsz 244,95 összes pontszárn 2. Nyíregyháza, Ságvári Tsz 224,5 összes pontszára 3. Ö-imböly, Kossuth Tsz 224,1 összes pontszám. 4. Encsencs, Virágzó Tsz 221.8 összes pontszám 5. Bessenyőd, Igazság Tsz 208.0 összes pontszárn 6. Gyű gye, Uj Barázda Tsz 203,1 összes pontszám
