Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

WW. attföszíüs T9. 5. oldal Ú/ VÁROSRÉSZ ÉPÜLHET A 4-es főút Nyíregyházán A városépítés szempontjá­ból rendkívül fontos döntés­ről számolhattunk be a na­pokban: eldöntötték, merre halad majd a 4-es számú or­szágos főút nyíregyházi sza­kasza. A téma bonyolultsá­gát jelzi, hogy nemcsak a leendő és a mostani út men­tén lévő házakban lakók, a városban vagy azon túlra gépjárművel igyekvők véle­ménye is megoszlott, hanem a városépítéssel, közlekedés- szervezéssel foglalkozó szak­emberek is három különböző megoldás mellett tették le a voksokat: megtartani a je­lenlegi útvonalat; kikerülni a várost; illetve a keLtö kö­zött egy harmadik, a közle­kedés és a városrendezés szempontjából is sokat ígérő új vonal kialakítása. Az eredményt tudjuk: ezt a harmadikként szereplő út­vonalat — amely egyben a körút második felét, a déli és a keleti körúti szakaszo­kat is tartalmazza — fogad­ták el azon a fórumon, ame­lyen a megye, a város és a KPM szakemberei, valamint az uttervezés és városépítés több szaktekintélye, a közle­kedésszervezés több kitűnő ismerője vett részt sok más szakemberrel együtt. FELÜLJÁRÓK A most épülő felüljáró után az almatárolónál még egyet építenek, majd a je­lenlegi út vonalától eltérve a Váci Mihály utcán, a Kert utcán, az Incédi sörön és a László utcán, a bujtosl ta­vakon át csatlakozik az új 4-es a jelenlegi úthoz. Az elvi döntés után még na­gyon sok munka szükséges, míg az útépítők munkához láthatnak: el kell dönteni, milyen széles, milyen minő­ségű, milyen kiegészítő, kapcsolódd létesítményekkel ellátott utat építsenek; le kell bontani mintegy 200 épületet, amelyekben körül­belül ugyanannyi, vagy va­lamivel több lakás van, amelyeknek lakóit el is kell helyezni. Ezenkívül víz-, gáz-, villanyvezetékeket, szenny­víz-, csapadékvíz-csatornákat kell tervezni és építem — többségüket már az útépítés előtt, ha nem akarjuk, hogy az új utat hamarosan bon­tani kelljen. Megoldásra vár a hőközpont és a távftőveze- ték kialakítása is. A tervezéshez sok segít­séget ad, hogy a város ren­dezési terve — amelynek alapján körülbelül tíz esz­tendeje már alakítják Nyír­egyházát — némiképp meg­előzte a mostani döntést: kis módosítással eleve hasonló megoldást ajánlott. Ez is azt jelzi, hogy az első elképze­lések kiállták a próbát. Ha nem csak szűk közlekedési, hanem ezzel együtt a város- rendezési, építési szemponto­kat is figyelembe vesszük, ez a megoldás nyújt legtöb­bet a városnak. A 4-es főút építési tervei­nél pedig éppen ez adott okot az elhúzódó szakmai vitára. Ugyanis nem ez a legolcsóbb megoldás — a várost elkerülő szakasz több tízmillió forinttal kevesebbe került volna — amely alap­jában döntő szempont is le­hetne Ráadásul a forgalmas főút járművei nem zavarnák a város lakosságát, csök­kenne a zajártalom. FORGALOMSZERVEZÉS Itt kapcsolódnak azonban a külső szemlélő számára kevéssé ismert indokok a döntéshez. A zajártalom, forgalom alig csökkenne egy várost elkerülő szakasz ese­tén, mert a két különböző időpontban végzett forgalom- számlálás is azt igazolta, hogy a 4-esen közlekedő jármüveknek több. mint 80 százaléka (esetenként csak­nem 90 százaléka) nem át­menő, hanem éppen nyír­egyházi céllal érkezik. Erre némi magyarázatot a térkép is ad: határ menti megve központja lévén lényeges át­menő forgalmat tartósan csak Záhony és az ország belseje közötti utazás, szál­lítás a nemzetközi tranzitút Jelenthet. Ez a forgalom elég pontosan mérhető és szám­szerűleg becsülhető. Ha az útépítés — amelyet alapvetően a közlekedés szempontjait figyelembe véve végeznek — más hatását is megnézzük, világosan kitű­nik, a város is sokat nyer ezzel. Szinte felbecsülhetet­len értékű, hogy majdnem teljessé válik a körút, amely a forgalomszervezés szem­pontjából ideális lehetőséget teremt. Nyíregyházáról ki­lenc irányban lehet menni: Budapest, Záhony, Vásáros- namény, Mátészalka, Tokaj, Kemecse, Nyírszőlős, Felső­sima, Tiszavasvári. A városrendezés szempont­jából is kitűnő lehetőségek nyílnak meg. Megkezdődhet a városközpont olyan átala­kítása, amely végre valóban . várost eredményez. A kör­úton belül lévő részek mód­szeres fejlesztésével a város lakossága számához viszo­nyítva nem túl nagy terü­let, két-három ötéves terv alatt átalakítható. Hosszabb távon jól közművesített te­rület áll a lakásépítés rende­zésére, s nem terjeszkedik tovább a város több emeletes házakkal beépített része. A teljes körút révén közelíthet­nek majd a már megépült déli, északi, jósavárosi vá­rosrészek a város központjá­hoz — feloldva azt az el­lentétet, ami most megfi­gyelhető; a városközpont je­lentős része avult, régi, sok földszintes épületből áll, míg az igazi városias külsőt adó emeletes épületek ' a város- központon kívül helyezked­nek el, pusztán „lakótele­pek”, alvó városrészek. városépítés A 4-es főút — a városi körút déli és keleti szakasza — az előzetes tervek szerint egy kisebb város lesz. Az új út mentén négy- és tízeme­letes házakban körülbelül ötezer család számára tud­nak korszerű, összkomfortos otthont építeni. Ez közel húszezer embert jelent. Nagy munka kezdődik te­hát, s az út- és a lakásépítés mellett a különböző más — kulturális, művelődésügyi, kereskedelmi, egészségügyi — építkezésekkel a város­építés sokat ígérő szakasza veszi kezdetét. Marik Sándor Közérdekű javaslatok megvalósítása megyénkben Tízezer közérdekű javas­lat — még ha nem is min­degyik valósítható meg egy­két év alatt — akkor is olyan tekintélyes mennyiség, amely jelentős mértékben hozzá­járul a megye fejlődéséhez, a tervek reális elkészítéséhez. És ennél több javaslatot tett megyénk lakossága az 1973. évi választási rendez­vényeken. Persze ötlet és javaslat között jelentős kü­lönbségek lehetnek, hiszen a mindennap szükséges járdá­tól a „kacsalábon forgó" esz­presszóig sokféle javaslatot lehetne tenni. Az pedig, hogy a több, mint tízezer közérdekű javaslat­ból, bejelentésből mintegy háromezer-kétszázat már az idén megvalósítanak, éppen azt mutatja, hogy a lakosság véleménye a város- és köz­ségfejlesztési tervekkel össz­hangban van. Ebből pedig az a fontos következtetés vonható le, hogy rendkívül fontos és célszerű a megye lakóinak, választóinak rend­szeres bevonása a város- és községfejlesztési tervező munkába. A bejelentések, javasla­tok közül minden negye­dik út- és járdaépítéssel, fel­újítással foglalkozott, min­den hatodik pedig a vízellá­tás és a csatornahálózat fej­lesztését igényelte. Ezek együtt csaknem a felét je­lentik az összes elhangzott javaslatnak, bejelentésnek. Egvben azt is jelzi, hogy me­gyénk lakossága igényesebb, nem ámulva nézi a városi betonjárdákat és a sok he­lyen lakásokba is bevezetett ivóvizet. hanem maga is igényli a nagy községekben, de a kisebb településeken is. A választások óta négy hó­nap telt el. Mindenütt meg­tartották. .a*.. alakuló .tanács­üléseket. kidolgozták a kö­vetkező négy esztendő prog­ramját is — amely lényegé­ben a negyedik ötéves terv második felének terveit, azok megvalósítását is jelenti. A közérdekű javaslatok valóra váltására máris több, mint 121 millió forintot biz­tosítottak így az idén több, mint 3200 javaslattevő már láthatja: érdemes volt szót emelni a lakóterületét érintő ügyekben. Ez a javaslattétel esztendeje, s ha tudjuk, hogy március, áprilisban már konkrét, idei tervek alapján dolgoztak tanácsaink, és mégis több, mint 121 millió forintot tudtak előteremteni, hogy a reális — de tegyük hozzá, hogy egyelőre a ki­sebb összegeket igénylő — javaslatokat megvalósítsák, jó eredményekről beszélhe­tünk. A következő két esztendő­ben közel háromszázötven­millió forintot költenek az elhangzott jó javaslatok meg­valósítására. A reális javas­latok közül a későbbi terv­időszakra már csak a szük­séges összegeknek kisebb része marad. Természetesen minden ja­vaslatot nem lehet megvaló­sítani, ellenben kellő kezde­ményezőkészséggel, társadal­mi öszefogással nagyon sok beruházást, felújítást meg lehet oldani. Ismert a nyír­egyházi példa: a tanács jár­dalapokat készíttet, s azt a lakosság munkáját igénybe véve helyezik el. Ha számí­tásba vesszük, hogy a járda­építést sürgető közérdekű ja­vaslatok több millió forintos tételének csak harmadát, ne­gyedét valósítják meg a la­kosság és a tanács összefo­gásával — máris nagyon sokat nyertünk. Tucatnyi jó példa van. s az idei tanácsválasztások előké­szítése során elhangzott köz­érdekű bejelentések igazol­ják: a lakosság minden réte­ge szót emel a köz érdekében. Természetesen mások az igé­nyek és a bejelentések az olyan korszerű lakónegye­dekben, mint a nyíregyházi Északi, vagy a körút, s me­gint mások a város perem- kerületén, vagy egy kisebb községben. Nem csupán ügyekről, mil­liókról van szó. A közérdekű bejelentések, javaslatok ér­zékenyen jelzik a gondokat. Mindezek mutatják: me­gyénk lakossága egyre igé­nyesebb. de ezzel egyidőben többet is vállal a közös gondok megoldásából, s a rendelkezésre álló milliók valóban közcélokat szolgál­nak. <m) Nem csak büntet, meg is véd! A döntőbizottság meg­hozta a határozatot: a ter­melőszövetkezet köteles ki­fizetni dolgozójának 1110 forintot betegségi segély címén. A tsz nem akarta a dolgot tudomásul venni és a bírósághoz fellebbezett. Az eredmény: a bíróság is ugyanazt állapította meg, mint a döntőbizottság, a tsz-nek fizetnie kell. De mi is volt az, ami miatt a tsz nem akart fi­zetni? Az, hogy az asszony tavaly 500 öl uborka meg­művelését vállalta, el is vé­gezte, a tsz pedig úgy gon­dolta, ha a területet a be­tegség ellenére megművel­te, akkor nem kaphat be­tegségi segélyt. Azt már nem vette figyelembe, hogy a részes művelésen túl az asszony 246 tízórás mun­kanapot is dolgozott, töb­bet, mint amennyit az alapszabály a férfiak részé­re előírt, sőt azt sem. hogy az uborkát és a közös mun­kát az asszony tavaly vé­gezte, beteg pedig ez év januárjában volt. (A Magyar Népköztár­saság védi az állampol­gárok életét, testi épsé­gét, egészségét és beteg­ség, munkaképtelenség, öregség esetén támogat­ja őket. Alkotmány, n §■). •k Másik eset: egy asszony megfellebbezte a döntőbi­zottság határozatát és arra kérte a bíróságbt. hogy he­lyezze vissza eredeti mun­kakörébe, mert semmi olyan fegyelmi vétséget nem köve­tett el, ami indokolta vol­na, hogy a termelőszövet­kezet más munkakörbe he­lyezi onnan, ahol már négy éve dolgozik. A tsz-nek vi­szont az volt a véleménye, hogy az asszony magatar­tása rontja a munkahely légkörét és ezzel veszélyez­teti a termeléshez fűződő általános érdekeket is. A bíróság az asszonynak adott igazat és kimondta: fegyelmi vétséget az követ el, aki a tagsági viszonnyal kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi, vagy termelőszövetkezeti taghoz nem méltó magatartást ta­núsít. És sem a vezetőség határozata, sem a döntőbi­zottság határozata nem ál­lapított meg az asszony tér. hére olyan kötelezettség megszegést, vagy magatar­tást, ami a fegyelmi fele- lősségrevonás alapjául szol­gálhatott volna. Ráadásul a fegyelmi felelősségrevonás egyik legsúlyosabb módja az alacsonyabb munkakör­be való helyezés — ennél már csak a kizárás súlyo­sabb — amit csak kirívóan, vagy ismétlődően súlyos esetben szabad alkalmazni. (A Magyar Népköztár­saság bíróságai védik és biztosítják az állami, gaz­dasági és társadalmi ren­det. az állampolgárok jogait és törvényes ér- dekeit, büntetik a bűn- cselekmények elkövetőit. Alkotmány 50 §.). ★ Egy fiatalember ellen büntetőeljárás indult, mert nem fizette rendszeresen kiilönváltan élő feleségé­nek a házasság felbontása­kor megítélt gyermektar­tásdíjat. összesen 2660 fo­rint elmaradása volt, azt az összeget kívánta a bíróság megfizettetni a saját gyer­mekéről megfeledkezett apával. A tárgyalás előtt azonban megjelent volt fe­lesége a bíróság előtt és be­mutatta a számlákat: a volt férj kifizette tartozását és azóta rendszeresen küldi a megítélt összeget. A bíró­ság, — még a tárgyalás előtt — megszüntette a bün­tetőeljárást. (A Magyar Népköztár­saság állampolgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat él­veznek. Alkotmány 61. §.) ★ Talán szokatlan, hogy a bírósági tudósításnak most ezt a formáját választot­tuk, de nem véletlenül tet­tük. A törvény nem csak büntet, hanem meg is véd, tehát így is igazságot szol­gáltat. Ennek alapelveit mondja ki alkotmányunk és erre alapozva alkotta meg a múlt évben az or­szággyűlés a -bíróságokról szóló törvényt is. amely sze­rint szigorúan meg kell büntetni azokat, akik a tár­sadalomnak, vagy ember­társaiknak károkat okoz­nak, akik veszélyeztetik em­bertársaik életét, testi ép­ségét; humánus azokkal szemben, akiknél minimális büntetés kiszabása is ele­gendő ahhoz, hogy más, ha­sonló cselekedet elkövetésé­től visszatartsa őket és meg. védi azokat, akik e véde­lemre rászorulnak. (balogh) .ti „Olyan, mint az élet' Az üzem alkotmánya a KEMÉV-nót Milyennek tartja az üzem alkotmányát? — Olyannak, amilyen az élet. Emberi szavakkal meg­fogalmazott, mindenki szá­mára egyértelmű, megérthe­tő. És szinte minden évben változik, ahogyan újabb és újabb helyzeteket teremt a fejlődés, az élet... Varga András, a Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat szakszer­vezeti bizottságának titkára jellemezte így a kollektív szerződést, melyet joggal ne­veznek az üzem, a vállalat, a munkahely alkotmányának. A KEMEV-nél több, mint 2300 dolgozó jogait, köteles­ségeit foglalja magában. S valóban nem paragrafusok, jogszabályok gyűjteménye, hanem eleven, folyton vál­tozó, csiszolódó foglalata a mindennapi munkának, az írott és Íratlan erkölcsi nor­máknak, a tanulásnak, a pi­henésnek, az emberi gondos­kodásnak. Nagykorúság önállóság Nem így „született” a vál­lalat alkotmánya — az évek során formálódott olyanná, amilyen. Kollektív bölcses­séggel, kritikával, életisme­rettel. Itt volt például a munkaidő dolga, amelyben a kollektív szerződés tett pon­tot a vég nélküli viták után. Nem lehetett minden mun­kahelyen egyforma — egy az egvben — érvényes idő­beosztást megkövetelni, mert az idénymunkák ezt nem tettéin lehetővé. De hátrá­nyos helyzetbe kerülhet-e a dolgozó emiatt? — Azt mondtuk, a kollek­tív szerződésben a lényeget, a heti munkaórák számát írjuk be, a munkaidő-beosz­tást pedig bízzuk az építési munkahelyekre, a vezetőkre, a műhelybizottságokra. Dönt­sék el, ki kezdjen korábban és később. Csak ne legyen fennakadás, mondjuk a rak­tári anyagok kiadásánál, s a dolgozókat se érje mél­tánytalanság — magyarázta az szb titkára Szavai arra mutatnak, az üzem alkotmá­nyának megvalósulása nagy­korúságot és önállóságot kí­ván a dolgozóktól, a vezetők­től. Különben az írott szó elszakad az élettől. Örök téma a KEMÉV-nél is: az a bizonyos kecske és a káposzta. A nyereségrészese­désről van szó, ami nagy öröm forrása, egyben nagy gond is. Hogyan oldható meg, hogy a nyereség se csökkenjen és a dolgozók la­kásépítésének támogatást! is növekedjen. Aki lakásgon­dokkal küzd, azt mondja: ne kapjon egy fillér nvereség­részesedést se, csak kanja meg a néhány tízezer forin­tot. amivel elindulhat. Aki­nek nincs lakásproblémája, érthetően a nagyobb nyere­ség mellett szavaz. Módjával adjuk a oénzt a lakásépíté­sekre — érvel. Embertől em­berig menő beszélgetések, vi­ták, közös gondolkodás után sikerült megtalálni a min­denki számára 'elfogadható és igazságos megoldást; a kecs­ke is jól lakjon és a káposz­ta is megmaradjon... „lakarnii/o!»'“ nyugdíjban — Úgy számítjuk, körül­belül a tavalyi nyereségré­szesedésünk meglesz — ma­gyarázza Varga András. Két hétnél több, három hétnél kevesebb munkanapnak meg-, felelő kereset. Ezzel együtt minden évben jobban tudjuk támogatni a lakásépítkezést is. Tavaly 28 dolgozónk ka­pott támogatást a fejlesztési és a részesedési alapból, ösz- szesen 1,2 millió forintot. Az idén nemrég osztottunk el harminc lakást, 600 ezer fo­rintot adtunk a lakásépítés, vásárlás támogatására. Vevő­kijelölési jogot is vásárol­tunk az OTP-től. De gondolnak azokra is, akik nem nyíregyháziak, in­gáznak, munkásszálláson lak­nak. A kollektív szerződés­ben foglalt tennivalók meg­egyeznek a vállalat gazda­sági vezetőinek törekvéseivel: kulturált körülményeket te­remteni a bejáróknak és a bentlakó munkásoknak. Nem­rég — az építők napján — avatták fel a Tünde utcai 180 személyes modern munkás- szállót, az ezer adagos üze­mi konyhát, éttermet. Már tervezik a központi székház közelében felépítendő új munkásszállást. Hasonlóan a záhonyi és a mátészalkai munkahelyeken. 1974 végére ötszáz éoítőmunkás lakhat kulturált körülmények kö­zött. 1976 január 1-től nem szállíthatók emberek teher­gépkocsin. Nemrég tíz autó­buszt vásároltak a fővárosi közlekedési vállalattól, „nyugdíjba” küldik a még üzemelő „fakaruszokat”. Az é*eí átírja... Valójában az üzem alkot­mányát a dolgozók, a több száz építőmunkás alakítja, változtatja, formálja. így rendezték a kollektívban a munakidő-beosztást, a külön- élési átalány ügyét, nem ke­vésbé a munkaruhákkal kap­csolatos panaszokat. Nemrég még buszkék vol- t v az eWáns. saját terve­zésű, KEMÉV-emblémával ellátott munkaruhákra, ame­lyet a vállalattól kaptak a dolgozók 18—24 hónapos ki­hordási időre. Nem árt, ha az utcán dolgozó mélyépítők nem az elnyűtt, színtelen, formátlan munkaruhában végzik a munkájukat, —- vélekedtek. Egyre több pa­nasz érkezett az elegáns ru­hákra. hamar tönkremennek, nem állják a kihordási időt. Az idén már erősebb, a bányászokéhoz hasonló mun­karuhát rendeltek a dolgo­zóknak, egyenként 90 forint­tal magasabb áron. Állandóan vizsgázik az üzemi, vállalati alkotmány a kollektíva előtt. Tisztelik a kollektív szerződést a KE- MÉV-nél, mert a közösség és az egyén érdekét, jogait igazságosan képviseli. S mivel tisztelik, sajátjuknak tekintik, nem félnek hozzá igazítani az élethez, újra és újra formálni, ahogyan a fejlődés megkívánja. Művelődési házat avatnak Dögén Augusztus 19-én egész na­pos ünnepség keretében ke­rül sor Dögén a község átala­kított, új művelődési házá­nak avatására. Az építkezés 1970-ben kezdődött, s mintegy 1 millió 600 ezer forintba ke­rült amelyhez a község la­kossága és a helyi Rákóczi. Tsz jelentős társadalmi munkával járult hozzá. Az átalakított épületben 100 személyes mozi-, illetve színházterem, két klubhelyi­ség és több kisebb szoba ka­pott helyett. így azt tervezik, hogy az építkezések idején szünetelő szakköröket újra megszervezik. Az átadási ünnepség elő­adója dr. Józsa István, a kisvárdai járási hivatal el­nöke lesz, majd az átadást követően megnyitják az új művelődési ház első kiállítá­sát Margittay Jenő képző­művész munkáiból, amelyet egy héten át láthat a kö­zönség. Délután az új mozi­teremben filmvetítéssel foly­tatódik az ünnepi program, majd sportrendezvényeket és táncmulatságot tartanak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom