Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-17 / 192. szám

4. oídá! 4&fS. auguszru* Tfc t Újdonságok •#• Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A burgonya egyszerű szellőztetett előtftrolása Felemelték a szójabab felvásárlási árát A termelői érdekeltség fokozására szabályozták a szója­bab felvásárlási árát; a megállapított irányár: mázsánként 1100 forint. Az eddiginél 350 forinttal magasabb ártól a ter­melők és a vevők közös megegyezéssel fel és le egyaránt 15 százalékkal térhetnek el. A burgonyaproblémáink megoldásának egyik sarka­latos pontja a megfelelő, olcsó tárolási módok általá­nossá tétele. A legtöbb szak­ember kezeben bizonyára megfordult már dr. Borús József kutató tapasztalatait összegező „A burgonya tá­rolásának újabb módszerei’' című kiadvány. Közeleg a burgonya szedése, itt az ide­je az elötárolásra való felké­szülésnek. Az idézett kiad­vány alapián közreadjuk az egyszerű szellőztetett burgo- nya-előtárolá? általa aján­lott módszerét. A burgonya előtárolására sok üzemben máris adottak a feltételek, vagy csekély beruházással aránylag egy­szerűen megvalósíthatók. Az üresen álló hideglevegős szénaszárító berendezések, kis átalakítással alkalmasak burgonya előtárolására. A légelosztó rácsszerkeze- tet sűrítjük, hogy a gumók ne hulljanak át rajta. A lég- csatom ához csatlakozó rács­szerkezetet szükség szerint kitoldjuk, úgy, hogy a ven­tillátortól számítva 20 m hosszú és a légesa tornát is beleszámítva 6 m széles le­gyen. Ezzel egyenletes légel­osztást biztosítunk a burgo­nyahalom alapjában. A szé­naszárításhoz használt függő­leges csatornákra nincs szük­ség, a légelosztó megfelelő teherbírását viszont ellen­őrizzük, hiszen m--enként körülbelül 20 q burgonya súlyát kell tartania. A táro­lóteret úgy alakítsuk ki, hogy a rácsszerkezet széleitől 1—1 m, a végétől pedig 1,5 m távolságra lapjára fekte­tett 50 cm széles szalmabá- lafalat építünk. A bálákat kívülről 2 m-enként földbe ásott 10 cm bálasorhoz he­fektetett collos deszkalapok, vagy dorongok tartják. A bálafalat a burgonya betáro­lásával együtt emeljük. A tárolóba rakást a ventillá­tornál kezdjük, a légcsatorna mindkét oldalán egyszerre. A burgonyahalom teljes magas­sága a gerincen 3,5 m, a szé­leken 3 m, tehát két oldalra enyhén lejt. A hasznos tá­rolótér 21,5x8x3 m, tehát 516 m'. Ebben mintegy 3500 q burgonya fér el. A faosz­lopokat kívülről támasszuk meg, vagy fent, átlósan erős huzallal kössük össze. A ha­lom tetejét élére állított, szo­rosan rakott szalmabálákkal fedjük, s erre még arasznyi vastagon törekes szalmát te­rítsünk A szalmabála-taka- rás a gerincen ne érjen ösz- sze, hanem ott 50 cm széles gerinclégcsatorna húzódjék végig, amit keresztbe fekte­tett bálákkal fedjünk be. A burgonyát előosztályo- zottan rakjuk a halomba. A legfontosabb, hogy a földet és a szennyeződést leválasz- szuk, de helyes, ha a takar­mányminőségi} gumók sem kerülnek be a halomba. A BON 100-as burgonyaosztá­lyozó gépen áteresztve ezt a célt elérhetjük, sőt vetőbur­gonya tárolása esetén meg­szervezhető a nagyméretű, étkezési burgonya leválasztá­sa is. A burgonya behordá- sára a ZS—8 típusú léces szállítószalag felel meg leg­jobban. Erről ugyanis menet közben lehullik a por, és nem képződik a szalag végén a halomban földes kupac. A darabos rögök nem ve­szélyesek, mert köztük a szárító levegő szabadon A Volán 21. sz. Vállalat nyír­egyházi főnöksége azon­nali belépéssel felvesz autószerelőket változó munkahelyre Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezés: Nyír­egyháza. Irodaház, III. em. 321. szoba. (793) áramlik, de a porhanyósföl- des kupacok nem szellőződ­nek át, ezért romlási vagy később ' csirázási gócokká válnak. Fia mindent felhordó sza­laggal tárolunk be, a végé­hez erősítsünk egy 2 m hosz- szú, mozgatható, ferde csúsz­dát, s ezzel szélesebb kör­ben teríthetjük a burgonyát. Az esés! magasság 1,5 m-nél ne legyen több, mert külön­ben —• különösen hideg idő­ben — törnek a gumók. A halmon dolgozók a lábukat puha ronggyal kössék be. Ha a tárolóba rakott bur­gonya nyirkos vagy a ha­lom beázott, folyamatosan működtessük a ventillátort, amíg megszikkad az egész halom. Egyébként félórás időtartammal, egyórás kiha­gyásokkal, kell ventillálni nappal a betárolás alatt; majd este és reggel két-két órát úgy, hogy 15—20 C fo­kos levegőt fuvassunk be. A tárolóba rakás befejezése után még 10 napon át napi kétszer két órát szellőztes­sünk ugyanúgy, ezután pedig kezdődhet a halom lehűtése. Erre a hideg éjszakát s a hajnali lehűlést használjuk ki, és ilyenkor folyamatosan ventilláljunk. A kellően lehűlt halmot is hetenként kétszer szellőz­tetni kell. A .halom hőmér­sékletét legegyszerűbben úgy mérhetjük, hogy a bálafalon át a gumófelületig bedugott hőmérőt a ventillálás megin­dítása után 10 perccel leol­vassuk. Téves az a nézet, hogy a hajnali hideg levegő párát visz a halomba, ellenkező­leg, a halomban felmelege­dő hideg levegő párafelvevő képessége megnövekszik. A halom páraviszonyait jól jel­lemzik a felületi rétegek: ha itt páralecsapódást tapaszta­lunk a gumókon, addig szel­lőztessünk, amíg felszikkad. A hűtőszellőztetéskor a be- fúvott levegő legalább 3 fok­kal legyen hidegebb, mint a halom belseje. Ebben az esetben 1 köbméter levegő kereken 1 kalória hőt és 2 gramm vízpárát képes el­vinni a halomból. A gyümölcsöseinkben al­kalmazott rovarölőszerek túlnyomó többségét, a szüret közelsége miatt a továbbiak­ban nem ajánlatos alkalmaz­ni. Mint ismeretes minden növényvédő szerre megálla­pított várakozási idő érvé­nyes, amelyek be nem tartá­sa súlyos mérgezésekhez, il­letve az áru exportból való kizárásához vezethet. Élelme­zés-egészségügyi várakozási idő alatt azt az időtartamot értjük napokban, melynek az utolsó növényvédelmi ke­zelés és a szüret, illetve be­takarítás között kell eltelnie. Munkaegészségügyi vára­kozási idő pedig az a napok­ban megadott időtartam, melynek eltelte után a kezelt területen a felhasználáshoz előírt védőfelszerelés nélkül munka végezhető. A várako­zási időtartam alatt bomlik le az adott szer oly mérték­ben, hogy a növényi termé­kek már forgalomba hozha­tók. Természetes, hogy gyümöl­csöseink még jelen időszak­ban is ki vannak téve egyes állati kártevők károsításá­nak (mint például a kalifor­niai pajzstetű, amerikai fe­hér szövőlepke stb). Az elle­nük való védekezésnél vi­szont ebben az időszakban csak a rövid várakozási ide­jű szerek jöhetnek számítás­ba, Ilyen tulajdonságokkal rendelkezik a mevinfosz ha­tóanyagot tartalmazó kiváló rovarölő hatású Phosdrin. Felhasználható: kizárólag nagyüzemben, üzemi mére­tekben, különösen a szüretet megelőző permetezéseknél rovarkártevők ellen 0,1—0,2 %-os töménységben. Rendkí­vüli „erős méreg” LD50 ér­A korszerű állattenyésztés­ben, tartásban egyre inkább nélkülözhetetlenek a fehérjé­ben gazdag tápanyagok, ta­karmányok, amelyek iránt világszerte nő az érdeklődés az egyik legértékesebb fe­hérjenövény, a szójabab, amelyet más fehérje tartal­mú takarmányokkal csak igen nehezen, vagy egyálta­lában nem lehet helyettesí­teni, s éppen ezért egyre fokozódik iránta a kereslet, amit az is bizonyít, hogy 1970-hez képes 2,8 szorosára növekedett világpiaci ára. A hazai gazdaságok számára mindeddig importból biztosí­tották a szójababot, a ma­gyarországi termelők ugyanis nagy'bbb mértékben nem fog­lalkoztak vele, főleg azért, mert nem volt megfelelő faj­ta és a szükséges agrotech­nikai feltételek is hiányoz­tak. A szójatermesztés fejlesz­A cukorrépa-termesztés vi­lágszerte egyre inkább kinő a kis termőterülettel rendel­kező gazdaságok köréből; a növénytermesztésnek ebben az ágazatában hazánkban is szakosodás és koncentráció van kialakulóban — erről tá­jékoztatták az MTI munka­társát a MÉM-ben. Az 1969— 70. évi mélypont után, ami­kor — mint ismeretes — a cukorrépa-vetésterület több ezer hektárral csökkent, 1971—72-ben figyelemre méltó fellendülés követke­zett be. A korábbinál na­gyobb anyagi ösztönzés ha­tására egyre több gazdaság alakított ki hosszútávú ter­melési kapcsolatot az ipar­ral; 1972-ben 72 ezer hek­téke 16—37 mg,kg. A perme­tezett növényben 5 nap alatt elbomló szer, a permetlevet előkészítő és a permetezést végző dolgozóra súlyos mérgezési veszélyt jelent, ha az előírt munkavédelmi sza­bályokat megszegi. Előnye magas biológiai Hatása és rövid munka- és élelmezés­egészségügyi várakozási ide- je (5 nap). Az elmúlt 1972-es évben országosan 6, megyénkben pedig 3 halálos és több sú­lyos mérgezés történt Phosd- rin-nal. Az ok minden esetben az óvó rendszabályok durva megsértése. Ezt kívánjuk megelőzni a szigorúan betar­tandó óvó rendszabályok Is­mertetésével, amelyek legki­sebb mértékű megszegése is súlyos következményekkel járhat. A szer erősen mérge­ző, hirtelen nagy toxicitással jelentkező, de gyorsan le- bomló foszfátészterek közé tartozik. Használatát a kör­zeti orvosnak be kell jelen­teni. Minden körülmények kö­zött kötelező az alábbi védő- felszerelések használata: vé­dőruha, védőkalap, gumi­kesztyű, gumicsizma, védőá­larc (X betét) még a szert előkészítőknek is. A betétet 10 órai munka után feltétlen cserélni kell. A védőruhát és védőkalapot hetenként leg­alább kétszer kell váltani. Meleg időben különösen óva­tosan kell eljárni. Munka közben enni, inni. dohányoz­ni tilos. A szer felhasználá­sánál feltétlen kerülni kell a szernek vagy permetlének szembe, szájba, gyomorba vagy testfelületre jutását. Munka közben, munka vé­geztével a szerrel szennye­tésére évekkel ezelőtt kutató­munka indult hazánkban. Az eredmények biztatóak. A kí­sérleti parcellákon jól vizs­gáztak a különféle külföldi, (amerikai) fajták, a termesz­tés technológiai rendszereit is sikerült megalapozni. A feldolgozáshoz szükséges ipa­ri háttér máris biztosítva van, ugyanis a növényolaj- ipar — megfelelő átalakítás és korszerűsítés után — ké­pes a szójababszállítmányok fogadására es feldolgozására. Az eredmények ismeretében állapították meg az ösztönző jellegű felvásárlási árat. A MÉM illetékesei arra számítanak, hogy 1974-ben az 1973. évi néhány ezer hektá­ros szójababtermő-terület 8—10 ezer hektárra növeke­dik, .1975—76-ban pedig vár­hatóan 20—25 ezer hektárról takarítják majd be ezt az igen fontos takarmánynö­vényt. tárra kötöttek több évre szóló szerződést. Tavaly már 30 szakosított mintagazdaság működött az országban. 8400. hektáros vetésterületei. Ezek a gazdaságok már komplex módon valósították meg a korszerű agrotechnikai rend­szereket, s így az országos át- laghoz képest 12 százalékkal nagyobb termésátlagot ér­tek. el. A termelés koncentrációja is kialakulóban van, a tér- melók egyre inkább összpon­tosítják az anyagi és szellemi erőket. Idén 1217 mezőgazda­sági üzemben takarítanak be cukorrépát, emellett még 142 kistermelő ad majd alap­anyagot a gyáraknak. zett testrészeket szappanos vízzel jól le kell mosni. A szerrel folyamatosan munkát végző dolgozók csak hetenként elvégzett orvoái vizsgálat és engedély alapján állíthatók munkába. Szeszes italt fogyasztani a munka megkezdése előtti 8 órától a munka befejezése utáni 8 óra időtartamig szigorúan tilos. A Phosdrin alkalmazásakor még fokozottabban be kell tartani azt a követelményt, hogy a munka végrehajtása­kor csak józanéletű, megbíz­ható, egészséges és szakkép­zett dolgozókat foglalkoztas­sunk. A permetezés befejezése után a várakozási idő lejár­táig feltétlen gondoskodnunk kell a terület őrzéséről, a rendeletben előírt figyelmez­tető táblák kirakásáról. Fenti feltételek biztosítása nélkül a legszigorúbban ti­los a Phosdrin alkalmazása. Éppen a szigorú előírások következtében a Phosdrin csak olyan nagyüzemben al­kalmazható, ahol irányító szakember van, és minden feltétel biztosított a perme­tezés veszély nélküli vf'be­hajtására. A csak nagyüzemi felhasz­nálásra engedélyezett nö­vényvédő szerek magánosok­nak való átadásából vagy tiltott értékesítésből szárma­zó balesetekért, mérgezése­kért az elkövetőket komoly felelősség terheli. Az üzem­vezetőkön, szakembereken és a növényvédelem dolgozóin múlik, hogy 1973-ban lénye­gében komolyabb mérgezés nélkül tudjuk befejezni a termelési évet. Keresztély József növényvédelmi főfelügyelő Szakosodás és konceisíráció a cukorrépa-termesztésben Tudnivalók a Phosdrin alkalmazásáról Ml IGY CSINÁLIUK Megggiysövény nevelése házikertekben Az elmúlt években Sza- boIcs-Szatmár megyében a nagyüzemekben és háziker­tekben jelentős területen te­lepítettek meggyet. Gáva- vencsellőn Natkó István és Vinnai Béla, Nyíregyházán dr. Mikita Sándor meggysö­vényt nevel. Magam is részt veszek a legfontosabb mun- kák elvégzésénél, így mó­domban áll a tapasztalato­kat összefoglalni. TELEPÍTÉS Nagy adagú istálló- és műtrágyázást végeztünk. Négy négyzetméterenként 1 kg vegyes műtrágyát 20 kg szerves trágyát szórtunk ki ősszel a területre. Ezután a talajt 70 cm mély talaifor- gatásba részesítettük. A for- gatás után 3 héttel később megkezdtük a gyümölcsfák ültetését 5x4—3 m-re. Nagy súlvt helyeztünk arra, hogy a két legerősebb oldalvezér­nek megfelelő elágazást ül­tetéskor a sor irányába he­lyezzük el. Telepítésre ke­rült az M—1.4-es, M—112-es érdi nagygyümölcsű, F—2-es és beporzás céljából C—215- ös meggyfajták. KOKON ANF.VEI.ÉS A gyümölcsfákat . Palmetta sövénynek neveljük. Jellem­ző e növénytípusra, hogy az oldalvezéreket egy irány­ban neveljük a vízszintessel 15—30 fokos szögben. Első évben a sor irányába eső két oldalvezért hagytuk meg, amelyeket erősen visszamet­szettünk l/3-ára. A sugárt a meglévő két oldalvezér fö­lött 40 cm, távolságra vág­tuk vissza.. Az első évtől kezdődően végezzük a haj­tásválogatást. Az olfjalvezé- reken mindkét oldalon 20— 30 cm távolságra hagytunk meg elágazásokat. A függőle­gesen növekedőket 3-^-4 le­vélre visszavágjuk. Ezekből a részekből bokrétás ter­mőnyársak alakultak ki, je­lentős része termést hozott. A hajtásválogatás során arra törekedtünk, hogy szinte minden felesleges részt eltá- volítsnrik. Ezzel a módszer­rel elértük azt, hogy fás metszéskor főleg a sudárt és az oldalvezéreket kellett visszametszeni. Négy ágeme­letet alakítunk ki 40—50 cm távolságra egymástól, ezután a sudárt metszéssel eltávo­lítjuk. A TERMÖKAROK RÖGZÍTÉSE A termőkarokat a vízszin­tessel bezáróan 15—35 fokos szögben neveljük. A gyenge növekedésűeket a 15 fok, az erősebb növekedésű fajtákat a 30 fokos szögállást meg­közelítően. A három házi- kerti gyümölcsös közül egy­ben nem használunk segéd­eszközt a termőkarok rögzí­téséhez. Az első ágemeletet a törzshöz, a fölötte lévőket az alattuk lévő ágemelethez rögzítjük. Ennél a nevelési A Tisza menti Termelőszö­vetkezetek Építőipari Közös Vállalata felvételre keres: kőműves, vízvezetéksze­relő, asztalos, villanysze­relő szakmunkásokat, kő­műves komplex és beto­nozó brigádokat, vala­mint „D” kategóriával és több éves gyakorlattal rendelkező tehergépkocsi- vezetőket. Jelentkezni a vállalat mun­kaügyi osztályán, Nyíregyhá­za, Irodaház, III. em. 309. aj­tó lehet. (788) módnál" az oldalvezereken kívül más részt nem rögzí­tünk. A másik megoldás esetében a talajba 1,7 m hosszúságú faoszlopokat ás­tunk le, 1 m mélyre. Erre egy huzalt feszítettünk ki, amelyhez az alsó termőkart rögzítettük. A további termő­karokat az alattuk lévőkhöz rögzítjük. Dr. Mikita Sándor kertjé­ben támrendszert, építet­tünk. Faoszlopokat, amelyek 3 m hosszúak, egy m mélyen a talajba ástuk 15 m távol­ságra egymástól. Az első hu­zalt a talaj felszínéhez 0,7 m-re, a 2 és 3 huzalt 0,5 m távolságra egymás fölé erő­sítettük az oszlopokra. Ebben az esetben minden olyan részt, amelynek helyzete nem volt megfelelő műanyag kötöző anyaggal megfelelő helyzetbe rögzítettük. TAPASZTALATAINK A vásárolható- koronás olt­ványok törzsnjagassága ma­gas, ezért alacsony sövény nevelése ezekből nem lehet­séges. Ezért célszerű sövényt suhángból nevelni. Különö­sen az első évoen, de ké­sőbb is nélkülözhetetlen a gyümölcsfák öntözése. Aki nagyobb területen telepít meggyfát a telepítés előtt gondoskodjon a terület víz­ellátásáról. A korona kiala­kítását hajtásválogatással célszerű biztosítani. Az első évben a felesleges függőle­gesen növekvő hajtásokat tő­ből távolítsuk el, a 2. évtől ezeket 3—4 levélre vissza- csípjük. Ezzel a fa növeke­dési ereje csökken és így a kialakítása könnyebb. Fás metszéssel ,, „a. visszametszett rész utolsó 3 rügye hajt ki általában. A visszámetszett rész a metszés hatására erő­sebben fog növekedni, vala­mint az elágazások létrejöt­te következtében megnövek­szik a fa felülete. A meggy termesztéséré megfelelő a kellően trágyá­zott homoktalaj is. Az Ilyen területeken a fák első évben alig nőnek, a második évtől kezdődően azonban a nővén kedés mértéke megfelelő. A termőkarok rögzítéséhez^ ha nem használunk segéd­eszközt, vagy az egy huzalos megoldást alkalmazzuk, úgy a fák sövényalakra történő nevelése megoldható, de az oldalvezérek sorirányba való* irányítása nem minden eset­ben sikerül. így előfordulj hogy a, sorban találhatók olyan gyümölcsfák, amelyek kissé ferdén helyezkednek? el, a soriránnyal szöget zár­nak be. A 3 huzalos tám- rendszer megvalósítása célJ szerű, mert a fák szabályo­san nevelhetők. Betonoszlo­pok használata nem feltét­lenül szükséges. Az eltelepí­tett meggyfajták jó termő­képe,sségűek, megfelelő a gyümölcsök nagysága, színe­ződése, íze. ) Karádi István MÉSZÖV Nyíregyháza Felvételre keresünk állandó munkára nagy gyakorlattal rendelkező syümölcscsomagoló lányokat. Fizetés .teljesít­ménybérben. I. o. rhunkás- szállás. étkezési lehetőség, kéthetenkénti szabadszom­bat és .díjtalan kétszeri hazautazás. Jelentkezés levélben a HUNGAROFRUCT hűtő­háza, 2040 Budaörs. (733)

Next

/
Oldalképek
Tartalom