Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-16 / 191. szám
W3. augusztus 19. IOB!^-I(et©Y2*CROf?SZÄG 3. oMat Szocialista építésünk szilárd alapja Irta* Dr. Csizmadia Ernő« az MSZMP KB gazdaság- politikai osztályának helyettes vezetője Népgazdaságunk és társaMegkezdték a próbaüzemelést a Háziipari és Népiiparművészeti Szövetkezet nyíregyházi új kötőüzemében. Képünkön: Bánszki Mária és Hódi Éva speciális körvarrógéppel a pulóverek pántjait varrja. (Elek Emil felvétele) Falu a homokon dalműnk dinamikusan fejlődik, sikeresen halad a szocializmus teljes felépítésének útján. A munkás-paraszt szövetség, amely a falu szocialista útra lépésével, a termelőszövetkezetek ffleg*erősödésével űnagaSabb eszmei és politikai színvonalra emelkedett, változatlanul alapja szocialista rendünknek, gazdasági és társadalmi eredményeinknek. A szocializmus építésének előrehaladásával sem csökken e szövetség fontossága, mert szocialista vívmányaink csakis fi dolgozók széles tőségeinek szoros együttműködésére alapozhatok és fejleszthetők. A termelés —ezzel együtt népünk életszínvonalának javítása, a dolgozók jobb ellátása — csakis a munkások és parasztok jobb munkájának eredménye révén lehetséges, együttműködésben az értelmiséggel. A szocialista viszonyok erősítése, a szocialista demokrácia szélesítése is csak szilárd osztályszövetség alapján valósulhat meg. A munkás-paraszt szövetség olyan politikai összefogás, amely mindenekelőtt a két osztály szoros gazdasági egymásrautaltságára épül. A parasztság nem lehet meg és nem fejlesztheti gazdaságát az ipar termékei nélkül. A mai korszerű gazdálkodásban egyre növekvő szerepe van az ipari eszközöknek, tehát az ipari munkának. Több termelési ágban ma már az ipar szerepe és közreműködése a döntő a mezőgazdaságban. A szövetkezeti parasztságunk által elért szép eredményekben, a 30 mázsa feletti búzahozamokban, a nagy kukoricatermésben, hasonlóképpen a növekvő tej-, tojás- és hústermelésben ugyanúgy megtalálható az ipari dolgozók jó munkája, mint a mezőgazdaságiaké. Mindez egyúttal a legközvetlenebb munkásérdek, hiszen a mezőgazdasági termelés a város élelmiszerbázisa, a közszükségleti cikkeket gyártó könnyű- és élelmiszeripar nyersanyag'orrása. Sőt a mezőgazdaság hazánkban fontos tényezője külkereskedelmünk fejlődésének is. Az élelmiszer-gazdaság export- bevétele évről évre számottevő népgazdasági beruházások forrása. A munkás-paraszt szövetség politikája a gyakorlatban ezért azt követeli, hogy felismerjük és elfogadjuk az ipar és a mezőgazdaság arányos tejleszté-’ sének fontosságát. Az utóbbi években ez a politika kézzelfogható eredményeket hozott. Évente mintegy hat százalékkal növekedett az (REGÉNY TELEFONON ELBESZÉLVE) — Halló! Lóápoló intézet? — Nem. Itt Stemmer Piri, magánlakás. — Elnézést kérek. A hangja milyen bársonyos és simogató! Esküdni mernék, hogy szőke, és teltkarcsú, vagy magas, nyúlánk, éjfekete. A hangjában benne vibrál a társtalanság. Jól érzem? — Jól érzed. Nyugodtan tegezz! A hangod simogat. — Ennek örülök. Szervusz! Ahasári (Frédi vagyok. Hol- nap hatkor a ..Vidám Mar- hafelsál”-ban várlak. Az asztalomon egy bakelit telefonkagyló lesz. ipari és mezőgazdasági termelés. Az élelmiszer-ellátás — időszakos hiányoktól eltekintve — bőséges és csaknem zavartalan volt. Az élelmiszer-ellátás javítása érdekében különösen föntos, hogy szövetkezeti parasztságunk fokozott gondot fordítson a zöldségfélék termelésére és a hústermelésre. Ebben az évben e két területen tapasztatható a lemaradás: a zöldségellátásban már néhány év óta, a húsellátásban pedig átmenetileg az állatjárvány miatt. A sertéshústermelés növelésével év végére az ellátás zavartalanná válhat, a zöldségtermelés fokozásához azonban még lovábbi befektetések, szorgalmas, hozzáértő munka szükséges. Mindennek —■ a mezőgazdasági nagyüzemeken belüli tennivalók mellett — ipar- fejlesztésünk, munkásosztályunk számára is figyelemre méltó mondanivalója van. Az egyik lényeges mondanivaló, hogy az intenzív termeléshez a mezőgazdaságban egyre több gép, műtrágya, ipari termelőeszköz és anyag szükséges. Mindezt hazai termelésből, Vagy importból, mindenképpen biztosítani kell. A másik mondanivaló az, hogy jó minőségű ipari eszközök kellenek, a mező- gazdasági üzemek jövedelmével összhangban álló árakon. Fontos termelési és ellátási érdekek fűződnek ahhoz is. hogy termelőszövetkezeteink ne csak a szűk értelemben vett növénytermelést, állat- tenyésztést és kertészetet fejlesszék, hanem az azokkal összefüggő ipari feldolgozást, szolgáltatást, és a közvetlen értékesítést is. A vertikális kooperáció lehetőségeit jól hasznosító szakosított tömegtermelés és az ehhez kapcsolódó értékesítés társadalmi és üzemi szempontból egyaránt előnyös: növeli az áru- választékot, lerövidíti az áru útját, ezzel javítja a fogyasztók ellátását, egyúttal elősegíti a szövetkezetekben dolgozók munkaidejének jobb hasznosítását, bővíti a szövetkezetek jövedelmi és felhalmozási forrásait. Gyökeres átalakulás kezdődött a mezőgazdasági dolgozók, a szövetkezeti parasztok gondolkodásmódjában, politikai és emberi magatartásában is. Átléptünk a szocialista építésnek abba a szakaszába, amikor parasztságunk túlnyomó többsége nemcsak megélhetése alap- jának tekinti a közös gazdaságot, hanem élettormájaként is elfogadja a szövetkezeti közösségben való munkálkodást. Termelőszövetkezeteinkben olyan új kollektívák kovácsolódnak, amelyekre — Én meg egy közületi telefonkönyvet olvasok majd a „Z” betűnél. A viszonthallásra! ★ — Halló! Piri! Itt Frédi. Életem legcsodálatosabb estéje volt a tegnapi. Úgy érzem, szép voltam és kedves. Boldog vagy? — Boldog. Imádom a modorod. Meg kell ígérned, hogy soha nem tárcsázol mást, csak engem. — Esküszöm. Hétkor a szokott helyen. — Ott vagyok. Szerelmem1! Pá! — Halló! — Tessék, ftt Stemmer Lajos. mind jellemzőbb a szocialista munka, a szocialista erkölcs és gondolkodásmód. A termelőszövetkezetekben meghonosodott és egyre szélesedik a szocialista munkaverseny, a szocialista bri- gádmozgalom. A falun is új társadalmi értékmérő nyer polgárjogot: a munka és a közösségi magatartás. A kibontakozó gazdasági és társadalmi változások fokozatosan abba az irányba haladnak, hogy a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság egyre több közös vonással rendelkezik. A gazdálkodás törvényes rendjének megtartása szövetkezeteink zömében mindennapi gyakorlattá vált. Esetenként, sajnos még előfordulnak törvénysértő szabálytalanságok és tudatos visszaélések. Találkozhatunk az önzés, az anyagiasság, az emberi együttélés szabályait, erkölcsi normáit semmibe vevő megnyilvánulásokkal is. Nem lehet eltekinteni a határozott fellépéstől, sőt a büntetéstől sem a törvényeinket megsértő vezetőkkel és beosztottakkal szemben. A jó munkát vég-, ző, vagy önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülő és helytálló dolgozókat és vezetőket azonban fáradságos munkájukért kellő anyagi és erkölcsi megbecsülésben keli részesíteni. Feladataink között ezért igen fontos helyet foglal el a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom fejlesztése. Fő céljait az üzemi tervekre alapozva célszerű meghatározni. Minden támogatást megérdemelnek a szocialista brigádok, hogy olyan kollektívákká váljanak, amelyek úttörő, mozgósító és példamutató szerepet töltenek be nemcsak a termelésben, hanem a közösségi életben, a szocialista magatartás és munkaerkölcs alakításában is. A mai történelmileg új helyzetben a fejlődés túlhaladott egyes korábban bevált módszereket, mint például a falujárást, a szövetkezeti patronálást. Továbbra is igen időszerű azonban a múlt harcainak, a munkásparaszt összefogás emlékeinek, néhol feledésbe menő helyi hagyományainak ápolása. Egymás jobb megismerése érdekében tovább kellene szélesíteni a munkások és parasztok rendszeres találkozásait. Ezek az összejövetelek jelentősen előmozdíthatják, hogy az egymással szorosabb termelési kapcsolatban álló ipari és mező- gazdasági üzemek dolgozói kölcsönösen, jobban megismerjék egvmás életét, munkáját. eredményeit, gondjait, terveit. — Piriké édesapja? ör- vendek. Tisztelettel megkérem a kedves lánya kezét. — Vigye. A magáé. De miért telefonon intézi a lean ykérést? — Éppen volt egy tantuszom... ★ — Halló! Piri? — Igen. — Itt a férjed beszél, Frédi. Szivecském, ma egy kicsit később jövök haza. — Pont ma, a nászéjszakánkon ? — Ne haragudj. De már a múlt héten megvettem a mozijegyet. iár — Haííó, Frédi. Csákány- nyit szeretnék mondani, szivecském, nemsokára hárman leszünk. — Bizonyára az édesanyád érkezik Miskolci ól. A keskeny járda mellett puha homok. És mindenütt, a nyírpilisi Vörös Zászló Termelőszövetkezet irodája környékén, a tanyaközpontban. Homokon van a falu is. Sokan úgy vélik: ilyen helyre nem lehet biztonsággal építeni.. Vajon így van-e? Uicsekvcs nélkül Biró Ferenc elnök azért van jó hangulatban, mert több idei elképzelés eddig kitűnően bevált. Egyik a 38 hektáron csirásan ültetett, korai burgonya sikere. A megyében elsők közt, június 18-án adott a tsz ilyen termést piaci a. Szép j öveit: elmet is hozott. A felszedett burgonya helyét káposztával ültették be, amit már megkapáltak. — Távol áll tőlünk minden dicsekvés. De az bizonyos, ahogyan és amilyen körülmények között termeljük a korai burgonyát, nagy kockázattal, felelősséggel jár. Vállaljuk. Átlag két és fél aranykoronás határunkon nem tehetünk másképp. Az ilyen bátor, de egyébként nagyon megfontolt kezdeményezések adnak más terű leteli en is jó eredményeket. Emlékeznek, amikor már szövetkezett gazdálkodással is, holdanként négy mázsán alul termeltek rozsot. (Búzát egyáltalán nem vethetnek.) — Ez évre rozsból hektáronként 13,6 mázsa termésátlagot terveztünk. 407 hektár átlagában 9 mázsával lett több. Háromezer mázsával megtoldhatjuk a gabonaértékesítést. Ez 1 közel egymillió pluszbevételt jelent. Az aratással augusztus első hetében végeztek. Másutt: is tudtak segíteni. A kombáj- nosok különösen jói kerestek idm. Mintegy három hét alatt Duka János 9647. Csordás Gvula 7754. Üveges István, aki közben beteg is volt 5813. Biró József hrivet- tesítő 3230 forint díjazásban részesült. — Nyolc éve tértünk át a teljesítmény utáni készpénz— Hagyd ezeket a régi vicceket! Fogódzkodj meg a kagylóban! Lesz egy kis bébink. — Rendben van. De miért zavarsz ilyesmivel a hivatalban, amikor végre sikerült vonalat kapnom a központtól. Egyébként intézkedhetnél, hogy ne iker legyen. — A gyerek? — Nem, , a telefonunk. Ahányszor hívlak, mindigaz 'kertárs beszél. ★ — Halló, Piri? — Igen. Kivel beszélek? — Itt a férjed, Frédi. — Te még élsz? Két éve nem hallottam hírt felőled. Pedig azóta született egy kisleányunk is. A kis Margitka. — Legalább hasonlít rám? — Tisztára az apja. díjazásra — folytatja az elnök. — Az előző évek mérleghiányai után nem volt anyagi tartalékalap. Hitellel indultunk. Nem csalódtunk az új módszerben. Azóta nincs gazdálkodási hiányunk. Persze úgy, hogy a tagság egyetértett a változtatás szükségével. Nem kétséges, nagy a szorgalmunk és boldogulni akarunk. Nagyobb jövede?em Az aránylag kis tsz-ben ,,megragadnak” a szakemberek. Innen még csak az ment el, akit alkalmatlansága vagy viselkedése miatt elküldték. S a szakemberek becsülésének hatása, eredménye nem marad el. így jutottak el odáig, hogy rendszeresen szilárdul, fokozódik a jövedelem. Jól jár a tagság, gyarapodik a falu. Az adottságoknak meg nem felelő több, ráfizetéses növény termesztését megszüntették. Felszámolták az ugyancsak gazdaságtalan sertéstenyésztést, -hizlalást. — Mind pontosabban tudjuk, mi felel meg körülményeinknek. Állandó közgazdasági számításokkal dolgozunk. Legtöbb jövedelmet számunkra a gabonatermesztés, a szarvasmarha- és juh- hizlalás biztosít. Utóbbinál persze, a szaporulatot értve, kétévenként: háromszori elle- léssel. Az pedig megint csak a vezetőség gondja, hogy a tagságnak elegendő munka- lehetősége legyen. Jó! iár a falu is A falura is kihat, milyen a termelőszövetkezet. Gazda-e ott a tagság vaw csak közömbös ..közreműködő”. Ez a gazdaérzss folytatódik otthon. a családban, a ház környékén. Emlegetik: a legszegényebb nyírj falvak sorába tartozott valaha Pilis. Most nem igen látszik, hogy kevésre értékelt határa volna. — Örülök. Szervusz. — Csau. ★ — Halló! Itt doktor Spét Armand, a hét per huszon- négyes közösségtől. — Doktor Galgamácsai Ervin. — Kedves kollegám, ügyfelem megbízásából közlöm, hogy hajlandó válni, de ragaszkodik a bakelit éjjeli- szekrényhez. :— Tisztelt kartársam, ügyfelem a legmesszebbmenő jóindulatról tesz tanúságot, de a bakelit éjjeliszekrénytől nem hajlandó megválni. Őszintén reméljük, hogy elfogadják helyette a szintén közös szerzeménynek számító krómozott norvég szappantartót. .. Múlt évben átlag húszezer forinton felül jutott a tsz- ben egy dolgozó tagra. A háztáji gazdaságból is kihozzák a lehetségest. Sok az új ház. Megtalálhatók a korszerű háztartási gépek, kul- turcikkek. Erősen hat a „ke- ritésdivat”. Jelentős a takarékbetét. — Utóbbi két évben az óvodának 36, tavaly áz iskolának 10 ezer forint készpénzt adtunk — mondja a tsz főkönyvelője. Idén az óvodának mintegy 7 ezer forintért vásárolunk felszerelést. Múlt esztendőben 45 ezer forint volt a községfei- lesztési hozzájárulásunk, ez évben — preri mi is gyarapodunk anyagilag — eléri az 50 ezer forintot. A közös tanács másik faluja, Piricse hat tantermes új iskolájának építése segítéséhez eddig legalább 30 ezer forint értékben végeztünk társadalmi munkát. A fagok véleménye Üveges István, traktoros} — Rosszat nem mondhatok. Nyolc éve vagyok tsz-tag. Azelőtt Pesten dolgoztam. Feleségem kisegítő tag, mert három kislányunk és a ház gondja is főleg az övé. Egyébként én Kávástanyán lakom. Olyan öt kilométer formán. Most vagyok alkuban egy falusi házhelyre. Úgy gondolom, mához egy évre benn lakhatom a- családdal. Mi traktorosok szocialista brigádban vagyunk. Szükség esetén segítenek a társaim. Sz. Vajdics Jánosné: — Férjem a tag. Én utána dolgozom a növénytermesztésben. Dohányban, burgonyában, szőlőben meg ahol ava- logmunka adódik, fessek elképzelni, 9 ezer forintot kantunk a közös pénztárból, csak a csirásburgonva termesztése után. Tavaly do- hánvművelés után pontosan 7 ezer 4 forintot. Idén ezt nem tudtam csinálni. A 1--5- nvunkék mellettünk laknak. Kisbabaia van Férjem is betegeskedett. Jövőre m^rint szeretnék dohánymunkában is részt venni. 9 holddá’ léo- tünk be. Igv jobb. ahoev most van. Nem/ kell szántanunk, vetnünk, űznünk magunkat. 'Csak az aratás is. . . nem tudom, hosv bírnánk. Nem költené* bizony vissza a földünk. Bécsi Sándor, kovács: — Hatvanhatban itt lettem mari tanuló. Végleg maradtam. Nem vágyok elmenni lurnn- kám után ryn'U'con rneyfímfnek Nviron lehet föhhni- ke- . resni Még n°m nősültem. De. ha snr kerül rá, a ház nem nrnhióma. Kiss Leios. 21 éves génszo- "°in: — Szeretem a kö- -örményekét, az embereket. Másutt tanultam, de nem bántam meg, hogy hazajöttem. Megértnek a vezetők. Jó hangon beszélnek. Órabérem 12 forint. Csendes helyén vagyok de biztosan. Halló! Galambos Szilveszter Asztalos liáW
