Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-02 / 179. szám

1973. augusjh» 5. fern T7T­YARORSZAd S. oldal Készülődés a múzeumi hónapra Ulmen örökítik meg a régi tárgyakat, a kihaló foglalkozásokat Vásárosnaményban Honorálni a választók bizalmát „Mi, fő és alcéhmester és többi mestertársak, mint a becsületes tímárok céh tag­jai Szatmár Németi városá­ban ezennel tudomássá tesz- szük, hogy Bereg Ugotsa Megyei Mezó Tarpai születé- sű egész tanuló ideje alatt magát nemcsak híven és rendesei! viselte, hanem mesterségének megtanulásá­ban különös buzgósággal visel­tetett, mai napon általunk fel- szabadíttatott és legénnyé fel­vétetett légyen. Mely végett említett Simon Mihály Tímár segédnek jelen tanulóleve­lünket kiadjuk, és őt min­denkinek mint szorgalmas és becsületes embert ajánl­juk. Ki is az ő tanuló idejét és felszabadulását a mi mes­tertársunknál Rátz István urnái nyerte és végezte. Melvnek bizonyságául e ta- nulólevél céhünk pecsétjével ellátott. Kelt: Szatmár 29. november 1857. év. Főnéb­ől ester : Félegyhárt Bálint, A1 céhmester r Tersánszki Miklós. ” Az idézet — mint ahogv a nehézkes stílusú szövegből kiderül — egv Simon Mihály nevű céhinas tanulólevele 1857-ből. A nagyméretű, ékes okmány a közelmúltban került a vásárosnaménvi mú­zeum féltve őrzött kincsei közé. Rendkívüli értékű, nem csak azért, mert a szak­embereknek sok mindent . elárul a korból, hanem mert megyénkben kevés a céhes emlék. Ugyanennek a mes- terleeénvnek a „vásározó lá­dáját’* is felkutatták. A szép „vasazásű” ládát valamikot titkos zárral látták el, melyet monogramos kulcs nyit. Bel­sejében is két titkos fiók Tanévnyitós előtt Iskolaköpeny A boltok forgalmán még nem nagyon érződik a tan­év eleji sürgés-forgás. Úgy látszik, az idén is augusz­tus utolsó hetében lesz csúcsforgalom, tolongás, ho­lott már most teljes a vá­laszték. A Kelet-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat raktáraiból 20—30 százalék­kal több iskolaköpeny ke­rült a megyei áruházak, szaküzletek polcaira, mint a múlt évben. Lányok közel tízféle fazonú, "változatos dí­szítésű köpeny között válo­gathatnak. Mindegyik alap­anyaga könnyen tisztítható szintetikus anyag és nylon. Az encián, a sötétkék és a fehér köpenyek gombolhatós nyakmegoldásúak. Az idén rendelt először rövid nylon fiúköpenyeket a nagykereskedelmi vállalat. A több ezer darabból vár­hatóan ki tudják elégíteni az igényeket. Ezen kívül vas­tagabb szintetikus anyagú sötétkék kamasz iskolakö­van, a feltételezés szerint céhbeli lakatos munkája. A ládát a tanulólevéllel együtt Tarpán, Simon Mihály fel­szabadított céh mester leszár- mazottainál találta meg a múzeum igazgatója. A régi korok hírmondói, a „beszédes” tárgyak, eszközök felkutatása nehéz, körülte- kintő munkát igényel, hiszen ezeket ma már nem használ­juk. Ezért döntötte’- úgv e vásárosnaménvi múzeum dol­gozói, hogy filmeket készíte­nek a kihalófélben lévő tár- gvakról. Vállalkozásukat a járási hivatal is támogatja. Két évvel ezelőtt néprai- zos-találkozót rendeztek Va­sa rostiamén y ban. A vendégek bejárták a környéket, s a vá- mosatyaí legelőn olyan tövis­ből font karámokat találtak, amiben régen a gulyát tar­tották. Lefényképezték, hogy majd később feldolgoz^ z4k. Erre a munkára most. nyáron került sor. A kutatók » egy 1830-as térkén alapján indultak el, de már csak nyomokat, a .gelénesi legelőn szétbomlott karámokat ta- lábak. Most készül a „Felfedező- útón egy régi parasztudva­ron” című film. amelyen a használati eszközöktől a ház beosztásáig mindent meg akarnak örökíteni. Egy erre alkalmas házat Gergelyi- ugornyán találtak. Filmre ve­szik a kenyérsütést, és a fűz­favessző felhasználásának módjait is. Az értékes doku­mentumokat a múzeumi hó­nap rendezvényei keretében, októberben akarják bemu­tatni a szakembereknek. Darabos Anikó — írószerek penveket is árusítanak, zse­bükön emblem e díszítéssel. Az iskolás lányoknak gyűrtelenített anyagból ké­szült rakott és sima szok­nyákról is gondoskodott a vállalat. A színek kiválasz­tásánál figyelembe vették egyes iskolák kéréséi, és fe­kete, elöl gombos szoknyákat is rendeltek. A Papír- és Irodaszer Nagvkereskedelmi Vállalat raktáraiból 16 ezer darab, negyvenféle iskolatáskát szállítottak'a boltokba ed­dig. A különböző nagyságú műbőr táskák közül a kézi, kétzsebes a legkeresettebb. Kapható prizmás táska is, ami elsősorban falusi és ta­nyasi gyerekek számára ké­szült, hogy a szürkületben világító prizmát a gépkocsi- vezetők már messziről ész- revehessék. Füzetekből — fél fa- és fa­mentesekből — több tízezer darabot adtak át a kiskeres­kedelmi vállalatoknak, ahol osztályok szerint is készíte­nek csomagot. / Három megyei tanácstag a feladatokról Czap Lajos, a mándoki Uj Élet Mezőgazdasági Termelő­szövetkezet Munka Érdem­renddel kitüntetett elnöke már a negyedik ciklusban képviseli Mándok község választópolgárainak egyik ré- szét a megyei tanácsban. Hét-* köznapi teendőinek natgy ré*1 szét természetes elnöki mun­ka já teszi ki. Ám ennek vég- zese közben számtalanszor mint megyei tanácstag is ténykedik. Vagy csak mint táeszelnök fáradozik — az Uj fiiét. a Kossuth és a benki ' Arany­halé sz — eddig három kü­lönböző szintű gazdasági adottságokkal rendelkező szövetkezet egy szintre hozá­sáért. I\ehéz szétválasztani — A vezetés gazdasági szint­jén első látásra nehéz szétvá­lasztani. hogy hol kezdődik az elnök munkája, és hol fe­jeződik be a megyei tanács­tagé. A politika szintjén már nem. _ És nemcsak mint tsz-elnök fáradozik azon, hpgv minél gyorsabban megnyíljon a szö­vetkezet tej-, zöldség- és gyümölcsboltja, hogy ezzel is segítsék Mándok község el­látási gondjainak a megol­dását. Látszatra az is csak szövetkezeti gond. hogy van-e ifjúsági klub a szövetkezet fiataljainak, társalgó, játék, olvasóterem az idősebbeknek, vagy nincs. Az külön öröm, hogy Zenegéptől az újságokon, folyóiratokon át ifjúsági szórakozást biztosító játék­tárgyakat is vásárolt bele a szövetkezet. Renken a futball­csapatot látták el felszerelés­sel. Hogy sérelmei is vannak? Ezt mint elnök, mint gazda­sági vezető éppen úgv fáj­lalja. mint megvei tanácstag. Az köztudott, ho.av a gimná­ziumot elviszik Mándokról. E döntéssel nem is vitatkozik. De azt már nem tartja helyén­valónak, hogy vele sem mint a községi vezetővel, sem mint megvei tanácstaggal nem kö­zölték, hogy mi lesz az épü­lettel, az iskolai felszerelési tárgyakkal. Azt sém. hogy hogyan oldódik meg az eddig ott tanító pedagógusok sor­sa? Tőle a választói ezt szá­mon kérik. Van gondja a gyerekek óvo­dai elhelyezésével is. A meg­lévő óvodákat most száz hellyel bővítik. Ám az igé­nyekhez mérten ez is igen ke­vés. Tőle mint megyei ta­nácstagtól kérik számon, hogy a Mándokró! Záhony térségé­be eljáró dolgozók üzemei, vállalatai miért nem támo­gatják anvagilag — mint _a termelőszövetkezet — az új óvodák építését? Az óvodás korú gyermekeknek mint­egy 30 százalékát tudják a kővetkező fél évben felven­ni. A megyei tanácstag látó­köre kiterjed Benkre és Ti- szamogyorósra is. Itt az ösz- szevont rendszerű oktatás mielőbbi megszüntetéséért agitál. A kis ügyek is fontosak /.ncsán Lászlóné magyar történelem szakos tanárt — Tornyospálca, Jéke, Mezőtú­ri ány és Újkenéz megyei ta­nácstagját — otthonában ke­restük meg. Első ízben lett a megyei testület tagja. Te­endőiről így vall: — Hol kell itt kezdeni a munkát? A felvilágosító- munka volna a legfontosabb. Ám a hétköznapok kis ügyei is fontosak, örülnék, ha ki tudnám járni, hogy a most épülő „alrnaútból”, mivel az a község szélénél húzódik, Újkenézre megépítenének egy mindössze 300 méter hosszú bekötőt utat, mert így a busz ros-sz időben is bemehetne a községbe. Enélkül az áruk be­szállítása és a mezőgazdasági termékek kiszállítása is gon­dot jelent. A község és a ter­melőszövetkezet társadalmi munkával segítené az útépí­tést. Szűkebb hazájában. Tor­nyospálcán a vasútállomáson az eljáró dolgozók kerék­párjainak őrzését — mint­egy 50 járműről van szó — szeretné megoldani. Sürgeti még egy iskolai napközis cso­port. létrehozását is. Itt azzal érvel, hogy az óvodában kö­zösséghez szokott csoport is­kolai nevelése is könnyebb lenne így. Mezőladányban a most épü­lő óvodához a lakosság és a termelőszövetkezet társadal­mi munkáját. .lékén a felső tagozat szakrendszerű oktatá­sát szorgalmazza. Gondol a cigánylakosság helyzetének a javítására, az ifjúsági szóra­kozási lehetőségek bővítésé­re. Vasút helyeit kövesül Szabó Istvánná tsz-tag. Petneháza és Laskod válasz­tópolgárai másodszor küld­ték a megyei tanácsba. Jelen­leg laskodi választóinak a gondja foglalkoztatja. Ismert tény, hogy a Baktalóránthá- za—Kisvárda szárnyvasutat a MÁV megszünteti. Azt sze­retnék választói, hogy mire a vasút megszűnik, akkorra a községbe vezető elhanyagolt állapotban lévő kövesutat megjavítanák. Ezt szeretné Szabó Istvánná megyei ta­nácstag is. Ennek elérésére koncentrálja az erejét, de se­gíti a nagycsaládosok óvoda­gondjainak a megoldását is. Stgér Imre Kétszer ejnye-bejnye Vannak történetek, ame­lyek rosszul kezdődnek, de aztán jól folytatódnak. Ilyen­kor részben mérgesek va­gyunk, részben örülünk an­nak a jelenségnek, amikor a társadalom maga vakarja le az arcáról azokat a kis szep- lőket, melyekkel nem is érde­mes most már foglalkozni. Az alábbi két „ejnye-bej­nye” mégis megérdemli a nyilvánosságot. ★ Bíró Gergely nyíregyházi, Váci Mihály utca 64. alatti lakost barátai konok ember­nek ismerték mindig. De most cspndes baráti ünnep­lésben részesült, ugyanezért. Barátunk jó pár hete, va­lami személyes emlék hatá­sára könnyelműen a Kossuth téri ABC-áruház eszpresszó­jában kért egy kis üveg, fél- decis pálinkát a feketekávé­jába. Gyorsan adta vissza az üveget. És ekkor kezdődött összeütközése a kereskede­lemmel. A pénztárosnő azt mondta, nem veszi vissza az üveget, mert az törött. / Olvasónk akkor még vicc­nek vette az egészet. Azt mondta: — De asszonyom, ha törött is, itt kaptam, maguktól, eb­ben a pillanatban. Sem föld­höz nem verdestem, sem nem rágcsáltam.- Ahogy volt, úgy adom vissza. Attól, hogy azt a puha kis ónlemezt letéptem a nyakáról. nem törhetett össze, ezt szakmailag igazo­lom. Hiába volt minden. Jöttek a többiek, jött az egyébként igen népszerű üzletvezető. Valami baj van ezekkel a kisvárdai szeszipari üzem­ből kibocsátott kis üvegekkel. Törött, törött, nem vették vissza, nem fizet­ték ki érte az egyötvenet. Na jól van, egyötvenen nem múlik a világ. Az olvasó zsebretette, hazavitte, újság­olvasásba fojtotta mérgét. És éppen olvasta a belkereske­delmi miniszternek azt a már nem is tudja bányadik'rende- letét, hogy márpedig az üve­geket igenis vissza kell vál­tani. Elővette a saját kis üvegét. És azonnal felszállt a vérnyomása. A kis féldecis üveg ugyan­is nem volt. törött. Egy apró kis légbúborék volt benne, éppen a nyaka közelében. Egy olyan kis szépséghiba, amely selejtté tesz egy ve­lencei tükröt, vagy egy ólomkristály vázát, de egy féldecis üveg ötvenszer is megfordulhat a vevő és eladó kezén ezzel a szépséghibával is. Olvasónk előttünk tette be­le egy kis dobozba és el­küldte a Belkereskedelmi Minisztérium kereskedelmi főosztályának. Most jött meg a válasz Közölték vele, hogy az üveg visszaváltható. A kedves ve­vő a levél vétele utáni napon fáradjon be a nyíregyházi ABC-be, megkapja az üveg­betét árát. Be is ment. Közölte, hogy megkapta a levelet. Az ABC- éruház is megkapta. Le is blokkolták az egyötvenet, ha már a kedves vevő ilyen ma­kacs. És most jön a poén. Bíró Gergely eltolta az egyötve­net. Azt mondta, neki az nem kell. Neki az aranyfé­nyes igazság kellett csak és azt már megkapta. így mulat egy magyar úr. 1073-ban. •k A másik einye-bejnye hős­nője fiatal főiskolás lány, egyike annak a friss, fiata' hajtásnak, akik — nagyon helvesen — ösztöndíiuk ki­egészítésére a délutáni lapok 'Esti Hírlap. Hétfői Hírekl kézbesítésére vállalkoztak Jól jön az a kis mellékkere­set, nem árt a fiatalnak, ha emberek közt forog, a Ma­gyar Postának is jól jön, bár lenne belőlük minél több. Negyvenéves a nyíregyházi rádióállomás A nyíregyházi rádióállomás 40 éves fennállásáról emlé­keztek meg dolgozói. Az év­fordulón megjelent Becz, Sándor, a posta, rádió és te­levízió műszaki igazgatósá­nak vezetője és Villányi László, az igazgatóság párt- titkára, Czakó István, a nyír­egyházi városi pártbizottság osztályvezetője, Nagy Domo­kos nyíregyházi postafőnök', és a debreceni posraigazgatÓT ság, valamint a testvérállo­mások képviseletében többen. A vendégeket Zentai Jó­zsef, az állomás vezetője, va­lamint Tóth Andor szakszer­vezeti bizottsági körzeti tit­kár fogadta. Meghívták az ünnepségre Gubányi János vonalfelvigyázót is, aki nem­rég nyugdíjba vonulj,' de mind a négy évtizedet végig­dolgozta a nyíregyházi rádió- állomás műszaki dolgozója­ként. Szöllősi Domokos, az állo­más vezeíőhelyettese ünnepi beszédében röviden vázolta az állomás történetét. Mint elmondotta, 1933. május 18- án indult meg Nyíregyházán a középhullámú rádióműsor­sugárzás, Pécs. Miskolc és Mosonmagyaróvár hasonló berendezéseivel nagyjából egyidőhen. Az első berende­zés teljesítménye mindössze 6,25 kilowatt volt. A második - ’’égháhorú so­rán ez az adóállomás meg­semmisült. 1948. februárjá­ban hozzákezdtek eev T tí­pusú antenna felépítéséhez, amelyet augusztusban he­lyeztek üzembe. Az igazgató- sás 1949. szentem Herében e Bel oi an n i <5 7. Hí rs d ó*»! n i V a i Gyár előd iónéi két 25 kilo­watt teljesítménvü adó«- ren- delt. Szombathely és Nyír­egyhaza kapta. Hatmillióba került. Később, 1949 novem­berében megkezdték a nyír­egyházi 130 méteres torony tervezését, később műszaki okokból lerövidítették (115 méterre). Próbaüzemét 1952. március 16-án kezdte meg. Rendes üzemét 1952 májusá­ban. A húszéves, 25 kilo- wattos berendezés korszerű­sítésére azóta is. ez évben is jelentős összegeket költ az igazgatóság. Az ünnepi beszéd után Becz, Sándor igazgató méltat­ta röviden az állomás szó- eial ista brigádját, gratulált az élürarn cím elnyeréséhez, hangsúlyozta. ho«v a gének rs berendezések mögött min­dig ott van &7. ember munká­ja is, és a központ nevében jutalmakat osztott ki Zenta! Józsefnek, az. állomás veze­tőjének, a nosta kiváló dol­gozójának, Hegyi János és Pásztor Zoltán csoportveze­tőknek. Kovács Barna adóke- zelőnek, valamint Szabó András és Nemes Ádám mű- szaki munkásoknak. Cz-akő István a városi párt­bizottság nevében üdvözölte az adóállomás dolgozóit és hangsúlyozta, bo"'v a nirt mindig fontos munkának te­kintette azt a munkát, ami itt folvik, a rendszeres iáié- koptatás műszaki fe1 tételei- n^V pUqrtóó Juhász Tstván. a Helyközi Távközlési Igazgatóság nyír- egyházi gócüzemének vezető­je felszólalásában régi emlé­keket elevenített fel a közős munkáról, az építésről, kor­szerűsítésről. melyekben év­tizedeken át reszt vett. (G1YZ) Javul a felhozatal, csökkennek a zöldség-gyümölcs áraH A megye zöldség-gyümölcs ellátásáról a MÉK értékesíté­si és beszerzési főosztály ve­zetője adott tájékoztatást. A hét folyamán már olyan mennyiség jelentkezik me­gyén belüli felvásárlásból, hogy nemcsak a városi lakos­ság. hanem a vidék nagy ré­szének igényeit is ki tudják elégíteni, Budapest ellátására is ieléntős mennyiséget biz­tosítanak. A zöldség-gyümölcsfélék­re az időjárás kedvezően ala­kult. Ezért az ellátásban fennakadás nem lesz. Jelenleg az árak országos viszonylatban is itt a legelő­nyösebbek. Például a papri­A mi lányunk rohan a frissen kapott Esti Hírlappal és bemegy az egyik nyíregy­házi Omniába, árulja a ven­dégeknek a lapot. Illetve csak kezdené, mert odajön az üzletvezető és meglehetősen keményen kizavarja, mond­ván, hogy ez nem utca, ha­nem bár, itt semmi keresni­valója nincsen az újságnak. Namármost. A mi fiatal lá­nyunk tudja, hogy a Fidzsi- szigetektőj Tanganyikáig, a budapesti Belvárosi kávé­háztól a New York-i bidőkig minden kulturált vendéglátó- helynek az az egyik kedves szolgáltatása, hogy bejön a rikkancs a friss lapokkal... No. de ez Nyíregyháza! fiiszomorodott és kiment. És most lön a poén. A vendégek kivétel nélkül utá­namentek. (Volt olyan is köztük, aki vissza se ment.! Mindenki vett egv-két újsá­got és arra kérték a főiskolás lányt, hogy ha legközelebb erre jár. csak Intsen, ők ki­jönnek az újságért, ha már az újság ki van tiltva a bár­ból. Éz az, amire azt monda­nám, hogy ejnye-bejnye. Gesztelyj Nagy Zoltán ka fogyasztói ára ma már é.50—tőt 8 forint, az elmúlt hé­ten ez még 18—20 forint volt. A paradicsom az elmúlt hé­ten 2,50-től 5 forint volt. a mai napon már 1,50-től 3 fo- rint a kilogrammonkénti ár, A burgonya ára is esett, az elmúlt heti 4—5 forint helyett 3,60. A többi áruféleségben is csökkennek az árak. Különö­sen a paprikánál várható a közeli napokban nagyobb ár­esés, mert a kínálat erősen növekedni fog. Olcsóbb lett 3 fejes káposzta 2 forint kilog­rammja. Az uborka ára 50 fillértől 3 forintig, a cseme­geuborka 5,50 forint, a kelká­poszta ára 3,60 forint. A sárga- és görögdinnyénél árcsökkenés várható, bár az időjárás nem kedvez a dinnye éréséhez. Jelenlegi ára: a sárgadinnye 5, a görög 6,50 Ft. A lakosság részére ősziba­rackot minden mennyiség* ben biztosítani tudnak. Az országos árakhoz viszonyít­va Szabolcsban a legolcsóbb 2,50—8,50 forintos áron kerül forgalomba. A lakosság igen kedveli a nyári körtét. A tavalyi árhoz hasonlóan kilogrammonként 5,50 forint. A nyári alma 4,50. Már lefutóban van, de még mindig kapható kajszibarack. Befejezésül a tájékoztató kiemeli, hogy a további ellá­tás a nyár végi, őszi, vala­mint a téli hónapokban olyan bőséges lesz, hogy a keresletet, mindenben ki tudják elégíteni. Az ipari és az exportszállításokat min­I Jenkor meg fogja előzni a lakosság ellátása. Farkas Fái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom