Kelet-Magyarország, 1973. augusztus (33. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

Napjaink Belváros Ayr ostanában reflektorfénybe kerültek tvl Nyíregyházán, az új lakónegyedek, s ttt-ott hajlamosak is vagyunk arra, hogy eze­ket mutassuk meg a vendégeknek, ezekről be ezéljünk többet. Ez természetes is, hiszen csak az elmúlt öt-hat év hozott számottevő előbb re lépést: a körút. Jósaváros kellett ahhoz, hogy valóban szebbnek érezzük a korábbi északi lakónegyedet is. Az ilyen típusú vá­rosépítés nálunk új, most alakulnak ki for- mái, most kezdődnek „bejáródni” az új lakó­negyedek. 5 miközben arról beszélünk, hogy az ossz- komfortos városrészekbe több kereskedelmi, vendéglátó-, kulturális, szolgáltatólétesímény kellene — szinte hajlamosak vagyunk elsik- lani afölött, hogy az utóbbi hónapokban sokat szépült a belváros. Pedig a régi városközpont — a bontások, építkezések ellenére — napról napra szeob köntöst ölt. A leglátványosabb talán a Tanácsköztársa sag tér rendezése, az itteni épületek tataro­zása. A tér nagyvonalú átalakítása, az elha­nyagolt állapotban már-már inkább lebon tásra ítélt épületek felújítása visszahozott valamit a belváros hangulatából. A városi tanács épületében a földszinti üzletsor a kirakatok „megrendszabályozásával”, az egy­öntetűen tervezett egyszerű, ízléses neonrek- lámokkal — mintha kicserélték volna. A tér másik oldalán a régi Szabolcs-szálló épüle­te: kíváncsian várjuk az első döntést. Saj­nos, megkongatták a vészharangot a szép, vá­rosképi szempontból lényeges épület fölött. Az elhatározás így hangzik: ha egy bizonyos összegnél többe kerül a felújítás, akkor in­kább újat kell építeni ezen a helyen. Itt azon­ban — véleményünk szerint — nem csupán gazdaságossági megfontolásoknak kell köz­rejátszaniuk. Nemcsak pénzben, de városké- pileg szép, nevezetes épületekben sem állunk bőviben. s ez egyike azoknak a szép régi épü­leteknek, amelyek meghatározzák a belváros karakterét. Talán egy versenytárgyalás a felújítás tervezésére módot adhatna az anyagi és a városépítészeti elgondolások összeegyez­tetésére. A Széchenyi utcai sortatarozások nemcsak több régi, szép épületre hívják fel a figyel­met — érdemes talán néhány hét múlva vé­gigsétálni a régi Nyírvíztől a vízügyi igazgatóság új épületéig —, hanem arra is, hogy az ilyen épületek megőrzését külön ta­nulni kell. Mert tavaly még az utca egyik házáról leverték a szép díszítő figurákat, rútul megkopasztották a valaha az utca ékes­ségei közé tartozó házat mindentől, ami szép. S a „munka” láttán kibontakozott vita bizonyította, a nyíregyháziak nem mennek el szó nélkül az ilyen sikeredetten vállalkozá­sok mellett sem. Szerencsére ez a vita még jókor jött, mert a munka java még hátravan, s ilyen baklövés nem fordulhat elő. _ S mi­közben a Nyírvíz-palotán még az építők dol­goznak, már az új, korszerű világítás higany­gőzlámpáinak oszlopait helyezik el a Széché­nyi utcán — amelyek még szebb, meg kelle­mesebb képet kölcsönöznek a város e regi hangulatot őrző szép utcájának. De nemcsak itt keveredik a régi és az új, »mi szaporítja a városépítészek szép munká­jának megkötöttségeit. Alakul a városnak egy új tere. amely elsőként nyeri el végleges for máját, és nem is olyan távoli jövőben. A Szabadság tér megújulásának hírnökei még csak a Zrínyi Ilona utcában, az áruházépítke­zéseknél láthatók. De hamarosan bontanak tovább, s nem is kis épületeket. A városi mű­velődési központ mellett négyszintes modern épületet emelnek, földszintjén üzletekkel, az emeleten lakásokkal. így összekötik a Zrínyi Ilona utcát a Felszabadulás útjával. Ez mar az új kiskörút része is lesz, amelyet a regi MÉSZÖV-székház, a Gorkij mozi helyen foly­tatnak Ezeknek az épületeknek a helyen szintén üzletsor és lakások épülnék, 9 így építik be a tér nyugati oldalán lévő két szép épület közötti, most még bontás alatt le területet is. Ezek már idei es jovo évi ter­vek — megvalósításukat mar megkezdték. S, hogy mindezeket a városközpont megőr­zésre méltó régi szép épületeiről szólva mond­juk el. annak az az oka, hogy talán e tervek magvalósítása közepette valóra válthatnák 3 tervezők a régi .sétálóutca” tervét^ is, mely­re a Zrínyi I utca — különösen az új áruház megépítése után — alkalmasabb tehetne, mint nho Az itt végzett s a hamarosan foly­va ‘ri+arozésok után ez. a rész is megvál­ókat lépünk előbbre a városiasabb !Zfv. városközpont kialakítása útján. Miközben erről szólunk, érdemes azt is megemlíteni: nem egyszerűen^ feladatokról van szó, hiszen az anyagi tehetőségek határt szabnak a nem műemlék épületek drága fel­újításának. megőrzésének. Kellő körültekin­téssel azonban időről időre beilleszthető egy ilyen téma is a feladatok közé. mert nemze­tiét közömbös, hogyan alakul, változik s őrzi meg karakterét Nyíregyháza centruma. Marik Sándor Hosszú út Made in Nyíregyháza” A gyár homlokzata va! tat fcozik A Z ÜZEM ELÉRKEZETT A FÉRFI- KORBA. A BEAG UNIVERSIL gyár­egységre, fejlődésére ez a mondat a legtalá­lóbb. 1952-ben alakult egy tőzeg-, kő-, kavics­ipari vállalat. Ez a vállalat 1955-ben építő­anyag-ipari vállalattá szerveződött, megkapta téglagyárakat; és 1956-ban kiegészült egy betonüzemmel. 1960-ban a vállalat ismét újjáalakult, és 1961-ben megkapta a nyíregyházi kerámia­üzemet, foglalkoztak kályhacsempegyártás- sal, készítették a hordozható cserépkályhá­kat. A vállalat történetében fordulópontot jelentett, hogy 1964-ben létrejött az üveg­technikai üzem, megkezdték azoknak az üvegtechnikai áruknak a gyártását, amely kezdettől fogva mind a hazai, mind a kül­földi piacon keresett cikk lett. Az UNIVERSIL nevet 1968-ban vettek fel, ekkor kezdték meg a Derkovits úti telep birtokba vételét is, amely egy tízholdas te­rület, és jelenleg az üvegtechnikai üzemmel, trafógyártó üzemmel, az oxigéngyárral ma egy komoly vállalat képét mutatja. Az UNIVERSIL történetében az eltelt több, mint húsz év lényegében az útkeresés volt, a megfelelő profil kialakítása. A BEAG UNIVERSIL nemcsak Nyíregy­házán és Magyarországon, de nemzetközileg is ismert, és tegyük hozzá: elismert. A Vi­lággazdaság című lap júniusi számának egyik vezető cikke arról ír. hogy a magyar —perui gazdasági kapcsolatok erős ütem­ben. fejlődnek. A két ország közötti keres­kedelmi forgalom az elmúlt ötéves tervben háromszorosára nőtt, s az export az elmúlt évben négyvenhatmi 11 ió devizaforintot tett ki, tizenhatszorosát az 1971. évinek. Mi köze mindennek az UNIVERSIL vál­lalathoz? A vállalat vezetőin kívül csak kevesen tudják, hogy az UNIVERSIL ter­mékeinek nagy részét exportálja, 1972-ben például harmincmillió forint értékű volt az export, amelyből 500 ezer dollár értéket kép­viselt a tőkésországokba történő szállítás. Az idei export 55 millió forint értékű lesz. Peru ebből az exportból idén 600 ezer dollár értékben részesül. Jelentős még a franciaor­szági export, s ezenkívül más tíz tőkésország is kap kisebb-nagyobb mennyiségű árut. A szocialista országok közül az UNIVERSIL leg­nagyobb megrendelője a Szovjetunió. Oda 1972-ben 27 millió forint értékű árut küldtek, és az idei export is hasonló arányú lesz. M I AZ, AMI ENNYIRE keresett cikk? Legfőbb termékük a komplett labo­ratóriumok gyártása. Készül biológiai, ve­gyészeti, olajbányászati és iskolai laborató­rium. Perunak például zömmel az iskolai la­boratóriumokat szállítják. Keresett cikk to­vábbá az üvegszűrő, amely magyar szabada­lom .és a korábban gyártott szűrőkkel ellen­tétben az alkalmazott üveggyöngy a gyor­sabb és jobb minőségű munkát teszi lehető­vé az élelmiszeripari, geológiai laboratóri­umokban és még számos felhasználási terü­leten. Az országban egyedül az UNIVERSIL gyárt úgynevezett rotamétereket, amely a lég« nemű és folyékony közegeket méri egy zárt csőrendszerben. Kiegészítik még a hiteles mé­rőeszközöket, a desztillálókat és más üveg- technikai gyártmányokat. Az üvegtechnikai üzem úgy épült, hogy kapacitása évi 26 millió forint lesz. 1972-ben már 53 millió forint értékű üvegáru hagyta el az üzemet. Az idei terv 80 millió forintos. A pluszt a jó szervezés, az igények helyes felis­merése adta. Az üzemben folyamatosan két műszakban dolgoznak. A laboratóriumi rész- szállítás helyett áttértek a komplettírozásra, s ezzel nemcsak az árbevétel növekedett, ha­nem újabb munkalehetőség is adódott. Az üvegtechnikai üzemben 1970-ben kétszáztíz munkás dolgozott, az erre az évre tervezett létszám 350. Több mint 90 százalék a nő. * Z ÜVEGTECHNIKAI ÜZEMBEN — ^ annak ellenére, hogy a gázégők mi­att a munka kissé zajos, és az átlagnál mele­gebb van — az asszonyok szívesen dolgoznak, mert a munka könnyű és a kereset is megfe­lelő. Többnyire kétezer forinton felül keres­nek, mert ügyesek, szorgalmasak. Az UNIVERSIL 1971. június 1-ével egye­sült a Budapesti Elektroakusztikai Gyárral, és ez a „házasság” a nyíregyházi vállalatnak sok szempontból volt előnyös. Nagyobb ará­nyokban bővülhetett a termelés, új épületek­kel, gépekkel gazdagodhattak, és végered­ményben biztonságosabbá vált a gazdálko­dás. A BEAG a transzformátorgyártást hono­sította Nyíregyházára. 1972-ben kezdték meg az elektroakusztikai termékek gyártását; hangszórókat, hangoszlopokat, házi telefono­kat. Uj termékként idén honosodik az erősí­tők gyártása, amelyeket zenekaroktól sta­dionokig, a községi hangosbeszélőkig sokféle módon alkalmaznak. Nyíregyházán gyárt­ják az úgynevezett tolmácsberendezéseket is, amelyeket konferenciatermekben szerelnek fel és lehetővé teszik a szinkron fordítást. Az üvegtechnika mellett az elektroakusztikai berendezéseknek is nagy jövőjük van. A DERKOVITS UTCÁBAN, a BEAG fv UNIVERSIL vállalatnál, ahol nem régen még káposztaföld volt. ma 800 ember dolgozik. A törzsgárda kialakulása most kezdődik. Mint ahogy most alakult a termeléssel ösz- szefüggő vagy ahhoz szorosan nem kapcso­lódó üzemi étet is. 27 szocialista brigád dol­gozik a vállalatnál 420 fővel. Ahogy az üzemben mondják, lesz több is. Az üzem dol­gozói kedvvel végzik munkájukat, ragasz­kodnak a gyárhoz. Ennek apró megnyilvánu­lása ugyan, de sokat mond, hogy a vállalat dolgozói szívesen végeznek társadalmi mun­kát azért hogy munkahelyük otthonosabb, szebb tegyen. Építettek például társadalmi munkában Gergelyiugornyán egy kis üdülőt, amelyet augusztus 1-ével avattak, s ahol a gyár dolgozói töltik majd idejüket. Sets» Bra& A lényeget A pártmunka különböző területeit as ** alapszervezetek és az irányító pártszer­vek rendszeresen számba veszik, értékelik, így került alapos megvizsgálásra a közelmúlt­ban a városi pártszervezetek gazdálkodással összefüggő segítő, irányító és ellenőrző tevé­kenysége. A „magasabb szinten” minőségi kö­vetelménye a munkamódszerek állandó fej­lesztését, korszerűsítését teszi szükségessé. A folyamat állandósága különösen jelentőséggel bír a gazdaságpolitikai munkában. A vállala­tok munkájának irányt szabó feltételek vál­tozása, az intenzív gazdálkodásra való egyre erőteljesebb áttérés és az a szükségesség, hogy az alapszervezetek ne csak nyomon tud­ják követni a változásokat, hanem a megvál­tozott körülmények között folyó gazdálkodás­ra az eddigieknél jobban, nagyobb gazdaság­politikai szemlélettel tudjanak hatni — meg­erősíti a folyamatos fejlődés szükségességére vonatkozó előbbi utalást. Meg tudnak-e felelni ezeknek a feladatok­nak, és milyen szinten, a vállalati pártszerve­zetek a városban ? Egyre több pártszervezet és egy*e megfe­lelőbb színvonalon — igen. Ezzel együtt meg keli azt is állapítani, hogy a különbségek' a munka színvonalában és eredményességében nem csökkennek. A pártszervezetek egészét nézve a munkának ezen a területén van a leg­több bizonytalanság, itt a legkevésbé kiforrot­tak a módszerek. A folyamatos felődést mu­tatja és a korábbi időszakokhoz képest nagy előrelépés a tervszerűség erősödése. Ez a mun­katervekhez való igazodáson túl azt is jelen­ti, hogy a legfontosabb kérdések megfelelő ütemezésben és gyakorisággal a legtöbb helyen napirendre kerülnek. Két hónapja jelent meg egy cikksorozat a párt központi lapjában a borsodi üzemekben folyó pártmunkáról. Ebben azt jelzik, hogy a pártfórumok által tárgyalt, megvizsgált kérdé­sek mintegy 40 százaléka gazdaságpolitikai téma, azaz szoros összefüggésben van a ter­meléssel, gazdálkodással. Nálunk ez az arány sokkal alacsonyabb és több helyen az okvet­lenül szükségestől is elmarad. Itt tehát meny- nyiségi és minőségi előrelépés kell, ehhez több útmutatás, koordináció szükséges. Fontos kiinduló kérdés a témaválasztás. Fontos, mert sok közül kell kiválasztani a leg­lényegesebbeket, azokat, ahol alapos politikai munka szükséges a fejlődéshez. Nem érik el céljukat sok vállalatnál azok a napirendek, amelyek témája az éves-féléves gazdálkodás értékelése, megvitatása. Ezekre is szükség van, de nem lehetnek kizárólagos gazdaságpolitikai napirendek. A megtárgyalásból származó ke­vés eredmény az általánossággal, összevont- sággal, a tájékoztatás keveset fejlődő módsze­reivel és az előkészítés problémáival vannak összefüggésben. Nézzük először a leglényegesebb és utol­sónak említett tényezőt, az előkészítő munkát. A jó előkészítő munka meghatározó az eredményességre nézve. Mit jelent hát ez, mi a tartalma a jó előkészítésnek. Az, hogy a párttagság felkészülten, értőn vesz részt a pártrendezvényen. Ez úgy érhető el, ha a párt- vezetőség széles körben tájékozódik. A vizs­gált kérdés megítéléséhez igénybe veszi, fel­használja az ezzel kapcsolatos felügyeleti szer­vi értékeléseket, összegezi a felgyülemlett ta­pasztalatokat, újból megvizsgálja a korábban jelentkező problémákat. Nagyon fontos része az előkészítésnek a dolgozók véleményének megismerése, az ismert vélemények rendsze­rezése. Kialakul a véleménye, állásfoglalása a pártvezetőségnek: a hatékony munkához szük­ség van arra, hogy ezt a párttagok a pártcso­portmunka keretében megismerjék, megvi­tassák. Ezután azon a taggyűlésen, ahol a vállalat vezetője beszámol az éves gazdálkodásról, van. aktív vita, van állásfoglalás és feladat-megje­lölés. Még egy gondolat: egyik vállalatunk pártvezetősége, amikor gazdasági kérdést tár­gyal, vagy beszámoltat vezetőt, a témában legspeciálisabb ismeretekkel rendelkező elő­adótól is véleményt kér. A meglévő gondok jó része abból adódik, hogy nem eléggé konkrét, és az adott gyár, üzem valóban legégetőbb, legnagyobb hordere­jű ügyeivel foglalkozunk. Az általánosság és összevontság a nagyon konkrét termelési, gaz­dálkodási problémáknál eredménytelen, és azt a megnyugtató érzést adja, hogv foglalkoz­tunk vele, ha általánosságban és alacsony ha­tásfokkal is. A párttagság egész éves gazdasági mun­kát, vagy annak egy részterületét minősíti. Fontos kérdés, hogy mi az értékelés mércéié, mihez viszonyít. Sajnos, kevés helyen vizsgál­ják úgy az eredményeket, hogy azok mennyi­ben felelnek meg a népgazdasági és megyei célkitűzéseknek, ezekről pedig részletes in­formációkkal rendelkeznek. A politikai munkának nagyon fontos ré­sze a mozgósítás, a problémákkal való azono­sulás, a döntések és hatásaik magyarázása. Számottevő javulás van ezen a területen. A legfontosabb döntéseket alapos előkészítés, a várható hatások vizsgálata előzi meg. Erre nagy szükség van, mert minden, a legműsza- kibbnak látszó kérdés is hatással van a dol­gozó emberre, tehát társadalmi és politikai vonatkozásai vannak. A legjobb döntések jó végrehajtásához is, az azonosulásból származó többlet eléréséhez okvetlenül szükséges, hogy megmagyarázzák, megértessék az indokoltsá­gát. Ebben nagy szerepe van a párttagságnak, jogos tehát az az igényük, hogy őket a nyilvá­nosságra hozás előtt tájékoztassák. Ez egyre általánosabb és rendszeresebb a vállalati ve­zetés szintjén. Kevésbé elterjedt a vezetés második lépcsőjénél, az igazán életközeli dön­téseknél. A helyzet megváltoztatása az üzemi demokrácia elmélyülésének fontos tényezője. A kezdeményező lépések a gazdasági vezetők­be várnak. _ íSsnyfct*» RátasÁa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom