Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

tr. otastt KELET-MAGYARORSZAS 1373; ÍÖTIÚ* irr Nem divat dolga Sóstó A művelt munkásért 1 KÖZELMÚLTBAN FOGLALKOZOTT a városi párt-végrehajtóbizottság, azt Követően a városi pártbizottság a munkás- műveltség helyzetével és a feladatokkal. Ab­ból kiindulva elemezték a tennivalókat, hogy a társadalom vezető osztálya csak akkor tud megfelelni a fejlődés által támasztott köve- télményeknek, akkor töltheti be eredménye- sen vezető szerepét, ha szellemiekben is to- vábo gazdagodik, műveltsége intenzívebben fejlődik. Mindenekelőtt leszögezték: fontos a gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetők­nek, mindenkinek, aki a munkásokkal kap- csopatban van, hogy az alapképzettség meg­szerzésében legyenek a segítségükre. Nem lehet fetisizálni az iskolai végzettséget. Jól tudjuk, minden ismeret annyit ér, amennyit a gyakorlatban alkotó módon alkalmazni tud az ember, csírájává válik a rendszeres ön­képzésnek, továbbképzésnek, az általános mű­veltség. ízlés, gondolkodás, magatartás to- : vábbi fejlesztésének. Mégis, a munkásművelt­ségnél elsőként szükséges szemügyre venni, milyen alapokkal indulnak, mit mutat az iskolai végzettségről készült „mérleg”. A VAROS 2d EZER FIZIKAI DOLGO­ZÖJANAK 42 százaléka két évvel ez- «lőtt még nem rendelkezett az általános isko­lai végzettséggel. A nyolc osztályt végzettek aránya 53 százalék, a középiskolai végzettség­gel rendelkezők aránya 5 százalék volt. Ez az utóbbi két évben valamelyest javult, de még mindig a fizikai dolgozók 33 százaléka, min­den harmadik ember nem rendelkezik álta­lános iskolai végzettséggel. Ez nem jó arány, háti áltatja mind az általános, mind a szakmai képzést, hiányoznak az alapok.Ezért van. hogy közülük sokan hivatásként választották a segédmunkát, holott betanított vagy szakmun­kások lehetnének, ha tanulnának. De ez nem csak rajtuk múlik. A felnőttoktatás tartalma, formája, mód­szerei az utóbbi években korszerűsödtek, de még mindig nem eléggé vonzóak. Egy sor új­szerű felnőttoktatási forma nem terjedt el szélesebb körben. Az alapműveltség meg­szerzésének legjárhatóbb útja kétségtelenül a dolgozók esti vagy levelező Iskolája. De ezen kívül még léteznek különböző formák, amelyek lehetőséget adnak a hiányzó osztá­lyok pótlására. Egynek csupán az újfehértói művelődési ház példáját említjük, ahol kor­szerű felnőttoktatási módszerekkel kísérle­teznek. eredményesen. De kevesen használják ki a magántanulás lehetőségeit, amely mente­síti a felnőtt „diákot” a rendszeres iskolába járástól, igaz nagyobb önállóságot, öntevé­kenységet feltételez, de gyorsabb előbbre ju­tást is. ü LGONDOLKOZTATÓ, HOGY egyti­zedére csökkent az utóbbi években a dolgozók általános iskolájának tanulólétszá­ma. Ennek magyarázható, reális okai is van­nak Mégpedig olyanok, mint a korábbi évek­ben elért sikerek. Sokan már pótolták a lema­radást. S a „csonka” általános iskolai, vagy a korábbi elemi iskolai végzettséggel rendel­kezők tekintélyes hányada idős ember. Egye­dül ezzel mégsem magyarázható a tanulás iránti érdeklődés ilyen zuhanása. Inkább ar­ról van szó, hogy az üzemeknek, vállalatok­nak többet kell tenni, — szervezésben, anya­giakban. kezdeményezésben, stb. — a dolgo­zóknak legjobban megfelelő üzemi, vállalati iskolák meghonosításáért. Vannak már életrevaló példák, hogy csak a konzervgyárat,' az ingatlankezelő _ vállala­tot. a gumigyárat említsük. De még több üzemben, vállalatnál szervezhetnék meg a dol­gozók kihelyezett esti tagozatait, ha a termelési feladatok mellett erre is jutna erő és Ugye- lem. A városi párt-vb és a pártbizottság fel- adattervében az elsők között találjuk az üze­mi, vállalati igazgatóknak címzett tenniva­lókat: el kell érni, hogy a 45 éven aluli tor- osztály megszerezze az alapképzettséget. Ké­szítsenek több évre szóló oktatási tervet, se­gítsék elő megfelelő anyagi és erkölcsi ösz­tönzéssé' a továbbtanulást. Az üzemi pártszer­vezetek időnként elemezzék a közmuvelodesi helyzetet, annak részterületeit,, így az oktatást is, és hozzanak előremutató határozatokat. Alapképzettség nélkül aligha beszélhe­tünk szakmai képzésről, hisz a kettő együtt alkotóeleme a korszerű munkásműveltség­nek, amely természetesen magában foglalja a művészetek iránti igényt, az olvasás, a kép­zőművészet, a zenei ízlés, az önművelődés, a szakköri és klubélet sokszínű világát. Többet kell tenni a munkásnak is, de elsősorban azok­nak a gazdasági vezetőknek, akik nemcsak a termelésért felelősek, hanem a forintban nem mérhető értékek, a kultúra fejleszté­séért. /‘A RVENDETES: A GAZDASÄGI FEL- ADATOK mellett olykor velük egyen­rangúan foglalkoznak a gazdasági, párt- és társadalmi szervek a munkások művelődésé­vel. Igaz, még nem általános, sokban függ a vezető beállítottságától, érdeklődésétől. De nem is egvedi, hogy az üzemekben, vállala­toknál, termelőegységeknél nem csak alkal­manként, nem csak anyagiakban áldoznak a kultúrára, hanem megpróbálják szervés egy­ségként felfogni — más tennivalókkal együtt — a művelődési feladatokat. Talán a legnagyobb munka az olvasás megszerettetésében vár ránk, hisz a művelt­ség gyarapításának nélkülözhetetlen alapesz­köze a könyv. Mint az Olvasó népért mozga­lom első országos konferenciáján is megálla­pították, örvendetesen növekszik az az ösz- szeg, amelyet a munkások könyvek vásárlá­sára költenek. De még korai lenne elkiabál­ni, hogy már a csúcson vagyunk. Az üzemi könyvtárak is szépen fejlődnek, — a város­ban negyven üzemi könyvtár van. Fő hiva- tású vezetője csak a konzervgyárinak van. Vagyis: sok száz és ezer könyv vár olvasás­ra az üzemi könyvtárakban, azonban kevés a kölcsönzésre fordítható idő, a helyben olva­sási lehetőség, s néhol le is becsülik az üzemi könyvtárak létesítésének jelentőségét. A film, a színház, a zene is nélkülözhetet­len a műveltség állandó gyarapításában. Eb­ben is vannak biztató kezdeményezések. A mozi kilépett a zártságból, több üzemmel kötnek megállapodást, házi vetítéseket ren­deznek, amikor nem a néző megy a moziba, hanem a mozi jön a nézőhöz. A színháznak is szerepe van a munkásság művelődésében. Jó a kapcsolata az üzemekkel, az üzemek több­sége rendszeresen vásárol bérleteket, a láto­gatók között egyre több a munkás. A zene már kevésbé vonzza a munkásokat. A hang- vessenyeken, — kivéve a könnyűzenei műso­rokat — kevésbé Vannak jelen a múnkások. De meglepően sokan iratkoznak be a munka melletti zeneiskolába, s nem kevés a hang­lemezgyűjtők száma sem. A művészetek közül talán az utóbbi idő­ben a képzőművészet jutott a legközelebb a munkás.tömegekhez: a művészeti hetek során egy sor üzemben, rendeznek kamaratárla- tokat, művész-közönség-találkozót. diavetí­tést, ahol az alkotók közvetlen élményeket szereznek, a munkások pedig közelebbről megismerik a művészeket. Tovább kell azon- ban finomítani a kiállítások, találkozók elő­készítését, csökkenteni az ötletszerűséget, az alibitárlatok számát. Külön említést érdemel a szocialista bri­gádok kulturálódása, amelynek még ma sincsenek kitaposott útjai. Az SZMT ennek segítésére hozta létre a szocialista brigádve­zetők klubját, amely tapasztalatokat, ötlete­ket igyekszik adni a brigádokban megvaló­sítható, legjobban megfelelő művelődési for­mákhoz. Sajnos, az üzemek vezetői nem min­denütt értékelik jelentősége szerint a szocia­lista brigádvezetők klubjának erőfeszítéseit. A kulturális vállalásoknál még sokszor kí­sért az egyhangúság, a sablonosság, az ala­csony színvonal. A városi pártbizottság elkészítette _ a feladattervét, amelyet eljuttat a gazdasági vezetőkhöz és valamennyi pártalapszervezet- hez, hogy a munkásműveltség alakításának társadalmi hatósugarát tovább növeljék. Páll G«za A konzervgyár könyvtárában — a délelőtti műszak után Mit ígér a jövő ? Sóstónak január egytől címe van: üdülő­hely. Vagyis hivatalosan is konstatálták: van fantázia a fejlesztésben, a város melletti te­rületnek nemcsak helyi jelentősége van. A városlakót két dolo~ izgatja: mit ígér a jövőben számára a kedvelt városrész, vala­mint mit tudunk mi nyíregyháziak nyújtani azoknak, akik megtisztelnek látogatásukkal, és hosszabb-rövidebb időt töltenek az immár ranggal rendelkező területen. | Kedvkeltő kirándulás Egyelőre aki a Sóstóra ki akar jutni, és történetesen nem idevalósi, az igazán fiehéz helyzetben van. A város területén ugyanis egyetlen tábla sem hirdeti, hogy merre a strand, a kemping, a motel, az étterem, a ■fürdő. Igaz, a NYIRTOURIST megrendelte a KPM Közúti Igazgatóságától a fényvissza­verő táblákat, de erre még várni kell. Amíg ezeket legyártják, talán egy újabb szezon is elmúlik. Pedig kár. A Sóstót így, ahogy van is érdemes megmutatni. Ha mindehhez hoz­zátesszük, hogy mit ígér a jövő, akkor pedig egyenesen kedvk'eltő lehet egy ilyen kirán­dulás. Ami ma a legvonzóbb, az a strand. Ki­lencmillióért építették ide a inztisztító be­rendezést, és ezzel a létesítménnyel legna­gyobb gondja, a vízelvezetés is megoldódott. Az öltözők, kabinok mennyisége kielégítő, még a nyári kánikulában is. A zöldterület nagy, még az elbújni akaróknak is akad hely. Egyszerre 4600 embert tudnak itt vendégül látni, bár ha jól megnézzük, a meglévő me­dencék már nem elegendőek. Aki hosszabb tartózkodásra érkezik, talál helyet magának. Van a Krúdy-szálló, a Svái- ci-lak, ezenkívül valami, ami már a jövőt jelzi. Az idegenforgalom működteti a Feny­ves-turistaszállót, Igrice-falut, a motelt, va­lamint a mellette elterijlő, kempingezésre al­kalmas területet. Hatszáz személyes étterem, néhány bisztró, taponálló büfé jelenti ezek­hez az ellátást. Van ezenkívül a fürdő. Elavult, ódon. ka­zánja levegőszennyező, az ellátó kútrendszer egyre kevesebb vizet ad. így is kedvelt hely, hiszen amint azt egy korábban Nyíregyházán ülésező balneológus-tonferencián megállapí­tották, vize gyógyhatású. Találunk itt jó néhány vállalati üdülőt is. A Sóstón épült meg a KISZ vezetőképző? tá­bora. Csirájában már bontakozik ki az ifjú­sági és úttörőpark is. Épül, épülgét a sza­badtéri múzeum, a szeszélyes pénzügyi lehe­tőségektől függően. Van ezeken kívül egy iszapos csónakázótó, illetve egy szabadtéri tóstrand is, sok problémával. (Kotorni, tisz­títani kellene, esedékes a lehalászás is. Mind­ez egy jó millióba kerülne). Komplex probléma Amiről eddig szóltunk, csak a szoros ér­telemben vett Sóstó, vagyis az' a terület, amelyet a busszal vagy kocsival érkező elő­ször lát, megfigyel, bejár és élvez vagy bí­rál. Petiig ha az egész területet akarjuk szemügyre venni, jó negyvenhektáros pers­pektíva kell hozzá. Mert a Sóstóhoz tartoz­nak még erdők, víkenötelepek, kiesőbb, de mind jobban idekapcsolódó területek, telkek, leendő házhelyek. Nem véletlen, hogy a vá­ros vezetői a távlatok kimunkálásakor az egész együttest vették górcső alá. Az első és nem megvetendő elv: úgy kell alakítani ezt a területet, hogy ne legyen idényjellegű. Jelenleg az év felében a Sóstó kihalt, legfeljebb néhány fürdeni akaró ke­resi ősztől tavaszig a gyógyvizet. Az egész évben szórakozást, felüdülést célzó elképze­lések termékeny talajba hullottak. A K1SZ- tábort „téliesitik”, így egész évben lesznek itt fiatalok. Az ifjúsági parkba olyan játék­termet, zárt lehetőséget akarnak kialakítani, hogy egész évben élvezhessék a város kis és nagy gyermekei, kamaszai. Télen is lak­ható résszel bővíti jelenlegi 200 helyét az idegenforgalom is, mégpedig összkomfortot kínálva. ígéretes a fedett uszoda megépülése is, ami bizonyára sportolni, úszni akarók szá­zait vonzza majd. Mindez azonban csak csepp a xtenger- ben. Az adottságok többet is feltételeznének. Először is igen kedvező lenne, ha a SZOT egy üdülőt építene a Sóstón. Gyógyulási és pihenési lehetőséget kínál ez a táj. Érdeme; lenne elgondolkodni a tsz-eknek. egy ter­melőszövetkezeti üdülő építésén. Feltétlenül kellene még korszerű szálloda is. Ha a helyi vendéglátó ezt nem bírja, talán akadna az országban rangos vállalat, amely felismerné a jövő kínált* lehetőséget. És mindehhez fel­tétlenül szükséges lenne olyan egészségügyi hálózat, amely a napi szükségletek ellátásán tűi speciális gyógytherápiára is alkalmas lenne. \ "Egy ilyen program, amely a rendezési tervben is benne foglaltatik, messze megha­ladja a városi tanács erejét. Ennek igazolá­sára egy szám: ha csak a legszükségesebb építéseket (medencék), karbantartásokat (ka­A tegnap képe: az öreg víztorony árnyas fák alatt zánok, kutak) és felújításokat akarják vég­rehajtani, ahhoz is több mint 20 millió forint kellene. Az igény: százféle A távlati terv, amelynek megvalósítása már folyik, láthatóan sokféle szempontot fi­gyelembe vesz. De kapcsoljunk ehhez még néhányat a napi gondokból. A Sóstóhegy felé eső területen új telekrendszert kell kialakí­tani. Ehhez majd kell a víz, ehhez viszont a 200 köbméteres új hydrokristály. Villany is kell az új víkendtelkekhez. A városlakók me­nekülése a szabadba erőfeszítésekre készte­ti a város vezetőit is. De nyomban jelentke- zik a korszerűbb ellátás igénye is. Boltokra,1 modern elárusítóhelyekre, pavilonokra is szükség van. j.De. joggal jelenti be kívánságait az a városlakó is, akinek ninas&n -telke, hanem csak úgy kiruccan a Sóstóra, ha jó az idő. Igénye van kijelölt pihenőhelyekre, parker­dőre, ahol a környezetbe illő helyeken pihen­het, ehet. Szükséges a Sóstón játszóhely, sza­badtéri mozi, jó néhány kulturális lehetőség, erdei táborozóhely is. Igényli a könnyű, nap- közben is zajló műsorokat (bábelőadás a sza­badtéren, térzene, esti vetítés, gyermekprog- ram, stb.). A távlati tervek ezekkel is szá­moltak. Már folytak olyan tárgyalások, amelyek hatalmas erdőterületeket akarnak a kirándu­lók javára kialakítani. Szó van a kocogópá- lya építéséről is. A mostani gyermeküdülő szabadtéri színpaddá alakul néhány éven be­lül. Gyermekmegőrző létesítéséi is tartalmaz­zák az elképzelések. Még egy fedett mozi is szerepel a tervben, amely egész évben mű­ködhetne. Mindebből látható: a Sóstó jövőjé­ről komolyan gondolkodnak. A sokféleség is jelzi azt, hogy a Sóstő jelenéért, jövőjéért sokaknak kell összefog- niok. A város lehetőségeihez mérten áldoz. De nagy szükség lenne arra, hogy a Felső-Tisza- vidéki Intéző Bizottság is módot találjon ar­ra, hogy pénzzel támogassa a megyeszékhely rangos (már címében is rangos!)»üdü!őáeIyét. Megyénk és városunk intézményeinek is ko­molyan fontolóra kell venniök, mivel járul­hatnának hozzá a terület fejlesztéséhez. A vállalatok számára követendő példaként em­líthetjük az, ÉPSZER-t, a MEZŐGÉP-et, me­lyek itt építettek otthonos üdülőt. De nem megvetendő lehetőségei rejt magában a tár­sadalmi munka is. Egészen bizonyos, hogy egy Sóstóért indítandó akció a várost sze­rető nyíregyháziak ezreit mozgatná meg. (Egy nap a Sóstóért!) Információs szolgálat Nyíregyháziak ezrei, de a megye más ré­széből érkezők Is sokan keresik fel a Sós­tót. Amit ma kínálunk itt, az szép, de még nem sok. Korántsem annyi és olvan, ami az üdülőhely címmel összhangban van. Gyors intézkedés szükséges például ahhoz, hogy a sok tákolt víkendházat rendbehozzák vagy lebontsák. Sokkal körültekintőbb ellátást kell szervezni. Határozott hatósági beavatkozás szükséges ahhoz, hogy a sátorozók, alkalmi árusok partizántevékenysége megszűnjön. Modernizálni kell a közlekedést is, sokkal jobban gazdálkodva ä Volán hat tartalékbu­szával, amelyet csúcsidőben bevethet. Nem lenne oktalanság megvizsgálni, mi lenne ak­kor, ha a hetes járat, néhány száz métert kerülve, érintené a Sóstót és a Blaha Lujza sétányon haladba végig. Rendet kell terem­teni á legszebb sétányon, amely éppen a für­dő szén- és hulladéktelepén halad keresztül. Szigorú rendelkezésekkel kell meggátolni, hogy az erdő csendjét motorosok verjék fel. Jagyis lényegesen kulturáltabb körülmények biztosítása kívántatik. Bürget Lajo#

Next

/
Oldalképek
Tartalom