Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-29 / 176. szám
W otda! A VASKALAPOS — Előszói- is ne ordítson, másodszor fejtse ki értelmesen, hogy mi is a problémája! MÜBIRÄLAT — Mester, a múzeumunkat kirabolták, de ttz ön képeit egy ujjal sem érintették™ Állatbarát \ — Ottó, az esernyőt dugd ki, mert ez a szegény para még megsérül tőle! SIETŐS MUNKA «W. ttffius tk k§ TECHNIKA :::: Tudomány BÜ TECHNIKA iilMl Tudomány sül TECHNIKA üt: tudomány Mi a száloptika? Az üdülés „tudománya” Az optika szóhoz sokáig ez a gondolat- társítás járult: lencse. Most azonban új fogalommal ismerkedünk. A neve: száloptika. A foto optika szövetkezet mérnöke, Emesz Ferenc ujjnyi vastag kábelt mutat, amelynek az erei üvegből készültek. Ezek a másfél mikron vastagságú, egyenként üvegbevonattal burkolt szálak vezetik a fényt. (A mikron a milliméter ezredrésze.) Az alapelv — mint minden jelentős felfedezés — voltaképpen egyszerű. Tudjuk, hogy minél kisebb a fény beesési szöge, annál nagyobb a visszaverődésé. Ha vékony üveg- rudon vagy szálon vezetjük át a fényt, az — a szál keskeny átmérője miatt — mindenképpen visszaverődik. Az egyes üvegszálakat azért vonják be külön-külön, hogy a bejutott fényt teljes egészében segítsen megőrizni. A száloptika alkalmas fény, vagy kép továbbítására. Az összefogott szálnyaláb teszi lehetővé, hogy az úgynevezett fényvívő száloptika, — amely egyébként a Magyar Optikai Művekben készül —, homogén fényt továbbítson. Ezt az eszközt felhasználják mikroszkópok tárgyasztalának megvilágítására, mert kis helyet foglal el, — mivel hideg fényt ad —, a vizsgált sejteket nem éri káros hőhatás. Sokkal szélesebb körben alkalmazható a képvívő száloptika. Ez — a televízió alapelvéhez hasonlóan — a képet pontokra bontja, mégpedig annyi pontra, ahány szálat tartalmaz a kábel. Az így kapott kép lefényképezhető, ha a kábel végére fényképezőgépet szerelnek. A kórházak ma már országszerte mintegy kétszáz olyan készülékkel rendelkeznek, amelynek kábele szájon keresztül bevezethető az emberi test üreges részeibe, és segítségével felvételek készíthetők a gége, a tüdő, a gyomor, az epe és a belek betegségeiről, valamint kimutatható az epekő és a gyomorrák. A készülékkel végezhető eljárások a tükrözéses vizsgálatokat helyettesítik, és sokkal kevésbé kellemetlenek és fájdalmasak a beteg számára, hiszen nem merev, hanem hajlékony, kívülről irányítható mozgású csövet juttatnak a szervezetbe. A készülék felhasználható az iparban is. Segítségével például olyan fénymutatós mérleget lehet készíteni, amely a jelzett számot kivetíti. Képvivő száloptikát alkalmaznak gépek, berendezések belső felületének és csővezetékek hegesztésének vizsgálatára is, olyan esetekben, amikor a kopások, repedések, Illetve a hegesztés hibái másképp nem mutathatók ki. A készülék Iránt máris sok ipari üzemünk érdeklődik. Varga Zsuzsa Élő ősmaradványok A Comore-szigeteket Afrika keleti partjai és Madagaszkár között találjuk, az Indiaióceánban. A szigetek Franciaország tengerentúli birtokaihoz tartoztak és 1988-ban nyerték el függetlenségüket. A szigetcsoport négy vulkáni eredű szigetből áll: Mayotte, Anjou- an, Maroni és Angazidjia. Ez utóbbi foglalja el a legnagyobb területet (1147 km*), a franciák ezt La Grande Comore-nek nevezik. A szigeteken trópusi klíma uralkodik, de a tenger mérséklő hatása az európai ember számára is elviselhetővé teszi az éghajlatok A tropikus klíma befolyásolja az ország lakóinak életét, foglalkozását, gazdasági viszonyait. Lakói elsősorban a mezőgazdaságban tevékenykednek és maniokát, burgonyát, kukoricát, kakaót, kávét, kókuszpálmát termesztenek, a juh-, kecske- és szarvasmarhatenyésztés mellett. A Comore-szigetek neve az elmúlt két évtizedben sokszor elhangzott a halbiológusok és az őslénykutatók körében. A szigetkörnyéki vizeken fogták ki ugyanis a legtöbb bojtosúszó halat, amelyeket a paleontológusok több mint 40 millió éve kihaltnak véltek. 1952-ben fogták ki a comorei halászok az első bojtosúszó halat, azóta szám szerint 17-et sikerült szárazra emelniük. Az egyik utóbbi fogás szenzációnak számít, mert 1970-ben első ízben sikerült élve partra hozni egy ilyen halat. A kutatóknak régi vágya volt élő bojtosúszó halat tanulmányozni. A maradványhalak elsősorban fejlődéstani szempontból érdekesek. Különleges úszóik már évmilliókkal ezelőtt lehetővé tették számukra a kapaszkodást a vízfenéken vagy a parti szakaszokon. Hogyan fogják ki ezeket a comorei halászok? Általában november és április között futnak ki a tengerre bárkáikon, leginkább éjszaka, mert ilyenkor csendesebb a tenger. Hosszú zsinór végén helyezik el a csalétket és a kőballasztot. A kőballaszt vékony zsinegen csatlakozik a horoghoz és amikor feneket ér, a halász hirtelen megrántja, így a zsinór a víz alatti áramlás hatására kissé elfekszik, és a csónakhoz viszonyítva 60 fokos szöget zár be. A comorei halászok a legtöbb maradványhalat 100—300 méter mélységből fogták ki, (bár egy francia újságíró szerint a pontos fogási mélységet nehéz minden esetben megállapítani, mert a zsinórhosszból nem lehet kiindulni). Előfordul az is, hogy 120 méter hosszú zsinór fut le, de csak 60 méter mélységben van a horog. Érdekes, hogy a Comore-szigetek környékén viszonylag milyen sok maradványhal él, a világ más tengerrészeihez hasonlítva. Az óceánkutatók azt tervezik, hogy a jövőben víz alatti merülő járművön igyekeznek felkutatni ezeket a halakat és természetes környezetükben megfigyelni életmódjukat. így a halászok mellett az óceánkutatók helyszíni megfigyeléseikkel gazdagíthatják majd a biológia tudományát a maradványhalak életével kapcsolatban. H. M. Az idegrendszer egyensúlya, a testi és szellemi energia megőrzése, a munkaképesség fokozása érdekében szükséges, hogy évenként néhány hétre kikapcsolódjunk mindennapos munkánkból, megszokott környezetünkből: üdülni menjünk. Ám elgondolkoztató, hogy — egy széles körű felmérés tanú sága szerint — üdülés után az embereknek csak 50 százaléka vallja magát pihentnek, 30—35 százaléka bágyadtságról, fáradtságról panaszkodik. Az üdülés „tudományáról” szólva elsősorban azt kell tudnunk, hogy csupán a legalább két Hétig tartó kikapcsolódás eredmé-' nyezhet tökéletes felfrissülést. A szabadság- idő elaprózásakor a szervezetnek nincs lehetősége a regenerálódásra. Azt sem nevezhetjük üdülésnek, ha valaki olyan megerőltető programot állít össze szabadsága idejére, hogy hazatérve alig győzi kiheverni a „pihenés fáradalmait”. Hová menjünk? A rossz „hatásfokhoz” az is hozzájárulhat, hogy az üdülni induló tájékozatlan a kiválasztott üdülőhely klimatikus tényezőit illetően. Gyakori, hogy a számára hátrányos napsugaras vizközel un. ingerklímáját választja a magaslati környezet nyugtatóklímája helyett. Ismeretes, hogy magas vérnyomásban, szív- és tüdőbetegségben, pajzsmi- rigy-túlműködésben szenvedőknek semmiképpen nem ajánlhatók az ingerklímáju üdülőhelyek; de még az egészséges emberek mindegyikének sem egyértelműen. A legtöbben — eléggé helytelenül — többnyire a nyár Idejére tervezik az üdülést. Természetesen sokan vannak, akiknek a napsugárözönös nyári hetek nyújtják a legjobb pihenést, de közel sem annyian, mint ahányan nyáron mennek üdülni. Fontos lenne az üdülési étrendek revíziója és ésszerűsítése is. Elhibázott ugyanis az a szemlélet, amely szerint az üdülés eredményének mércéje: a felszedett kilók. A zsíros, cukrot és tésztákat bőségesen tartalmazó étrend helyett előnyben kellene részesíteni a tejtermékeket, a sovány húsokat, a halat, a tojást, de mindenekelőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztását A pihenést akárcsak a munkát jól kell beosztani. Nem helyes egész nap az ágyban heverészni, reggeltől estig túrázni, de nem ajánlatos az sem, hogy órákat a vízben töltsünk. Az utóbbi, főleg a meleg vizű fürdőkben szokásos, ahol a középkorú vagy az idős — és legtöbbször nem csak reumás fájdalmaktól, hanem magas vérnyomásban és szív- betegségben is szenvedő — üdülők órákig áztatják magukat a meleg vízben. Aki így tesz, az ne csodálkozzék, ha fájdalmai fokozódnak, szervezete kimerül, szívének állapota romlik, és lényegesen rosszabb kondícióban tér haza, mint az üdülés előtt volt. A foglalkozástól és az életkortól szinte függetlenül évi szabadsága idején mindenkinek szüksége van nappal bőséges mozgásra, éjjel kiadós alvásra. Az ébresztőórát nem szabad elvinni az üdülésre. A spontán, tehát ébresztés nélküli felkelés biztosítja leginkább a biológiai életritmusnak megfelelő alvásmennyiséget. Nem jó tehát, ha az üdülőben túl korai időpontban adják a reggelit. Ébredés után azonban — legalábbis a hízásra és a migrénre hajlamos embereknek — ésszerű mindjárt felkelniük. Napfürdő — mértékkel A napozás — ha egyébként egészségesek vagyunk —, valóban jótékony hatású, de ha túlzásba visszük, számos baj okozója lehet így — különféle egyéb ártalmakon kívül — előidézheti a bőr idő előtti öregedését, erő» vörösödést, nyulladását. A napozás következtében a bőr — két-három órai „lappangási idő” után — először kisebb-nagyobb mérték- ben kivörösödik, majd néhány nap múlva fokozatosan bámulni kezd. Ennek maximumát két-három hét múlva éri el, s azután a barna szín néhány hét elteltével csökken, 3 rendszerint 6—10 hónap alatt fokozatosan lekopik. Óvatos, naponta egyenletesen fokozott napozással anélkül is lebarnulhatunk, hogy szükségtelenül vállalnánk a bőrgyulladás kockázatát. Az érzékenyebb szervezetű emberek széles karimájú szalmakalappal és a legnagyobb melegben is viselt fehér inggel, vagy trikóval védekezhetnek a túlzott meny^ nyiségű ibolyántúli sugárzás ellen. Vannak, akik különböző növényi anya-í gok, vegyszerek, gyógyszerek hatására túlér* zékennyé válnak a napsugarakkal szembeni Ilyen hatású lehet a gyógyszerek közül aa Ultraseptyl, a Luminal, a szulfonamidok. a fe- notiazin. Előfordulhat, hogy kozmetikai szerekben is vannak olyan alkotórészek, amelyek előidézhetik a fénnyel szembeni túlér* zékenységet. Rúzsos szájjal, festett arccal te* hát soha nem szabad napozni! Nem árt jól megjegyezni a fürdés két „aranyszabályát”: felhevült testtel és teli gyomorral sohase menjünk a vízbe. Azt sem árt tudni, hogy akinek átfúrták a dobhártyáját, tartózkodjon a lemerüléstől: ilyenkor a belső fülbe is eljuthat a víz és egyensúlyzavart idézhet elő. Elővigyázat a tengerparton Mindazok a tényezők, amelyek a tó- éa folyóparton befolyásolják a szervezetet, a tengerparton sokkal erőteljesebben fejtik kJ hatásukat. A napsugárzást a hatalmas víztükör lényegesen fokozza, a szél járás is erő* sebb a tengerparton és a légmozgás sós via* bői álló cseppecskéket visz njagával. Az erői szél a szervezet hőleadását fokozza, ami a» anyagcsere gyorsulását idézi elő. Szervez®* tünkben megnő a vörösvértestek száma é* vérfesték tartalmuk is. A légzés mélyül, mS étvágy javul. Bizonyos idő szükséges ahhoz, hogy aií kalmazkodni tudjunk a tengerparti klímához A víz, a napfény és a levegő helyes adagolása sokoldalúan erősíti, edzi szervezetül*» két, de az üdülés örömeivel való visszaéléÉ súlyos ártalmak forrása lehet Sb. *5 KERESZT REJTVÉN*/ T*HL jttttos »-én hmm meg Vincent ▼am Gogh, a kiváló holland posztimpressxionista festőEgyik frásábaa qtvaad tatjuk: „Akkor érzem még az életet, ha vadul kilököm a munkát. Az egész természetben, például a dákban kifejezést látok, sőt lelket. Megkíséreltem, hogy a tájba ugyanazt az érzést helyezzem, mint az emberi alakba ; a hasonlóképpen görcsös és szenvedélyes. .. . folyt, a beküldendő vfzsz. 1„ 37., függ. 1. és 39. sorokban. VÍZSZINTES: 11. Angol főnemesi ctm. 14. Város Is, folyó is a Fülőp-szí- geteken. 15. Nőnemű gyermek. 16. ötvenhat római számmal 18. Ids katonai egység. 20. Tar be- tűi. 21. Dohányzik. 22. A méhek maguk termelte viaszból rakott építménye. 24. Mocsár. 26. AN. 31. Park. 33. Megint. 34. Sír. 35. Kivágott, henger alakú fatörzs. 37. Ilyen város Dunaújváros. 38. Király franciául. 40. Világhírű angol fotófelszereléseket gyártó cég. 41. Ifjúsági tv- műsor. 44. SÖDO. 46. Mokka közepe. 46. Egymáshoz nagyon hasonló, a kémiában. 50. RIR. 51. Virág része. 52. Elősdiek. 54. Róma egynemű betűi. 55. Szén és oxigén vegyjele. 56. Előkelősködő, különc. 57. EA. 59. Ragadozó madár. 62. Tudomány. 64. Fejér megyei község. 66. Üzenetet, levelet továbbítok személyesen. 69. Kutyulja. 71. Lisztes magot termő, mezőgazdasági növény. 73. Pest megyei község. FÜGGŐLEGES: 2. Városka Argentína északi részén. 3. Szabolcs megyei községbe való. 4. KL. 5. Görög betű. 6. Fizikai fogalom. 7. Csukom (—’). 8. Kénsav-ban van! 9. Téli sporteszköz. 10. Létezik. 11. Eső után van. 12. Nem érdekelte. 17. Gondol. 19. Az ügyész képviseli. 22. Festők nélkülözhetetlen munkaeszköze. 23. Arcunkat öntheti el. 24. Négyszázötvenegy római számmal. 25. Élénk szín. 27. Férfi estélyi öltözet 28. Mikroszkóp; • • .cső. 29 Becézett Erika. 30. Földbe vájt lyuk, mélyedés. 32. Műtéti beavatkozást kívánó, gyógyítható betegség. 36. Talppont a csillagászatban. 42. Erre mondjuk, hogy kifürkészhet^ len. 43. Kevert bort! 46. Feltételes kötőszó. 47. Éktelen zománcot! 48. Francia város fonetikusan. 49. Libahang. 52. Folyó Olaszországban. 53. Kicsinyítő képző. 55. Férfinév. 58. A raktár. 60. Vissza: dunántúli tarosunk. 61. Lófajta. 63. Színművészünk (Zoltán). 65. Célhoz ... 67. Székesegyház. 68. MAT. 69. Lóbetegség. 70. Üt. 72. Az 53. sz. párja. T3. Alanyi kérdőszó. A megfejtéseket legkésőbb augusztus 6-ig keü beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET? FOGADUNK EL! Július 15-i rejtvény pályázatunk megfejtése: ... a szépségnek az a humánuma, amely az élet katasztrófáiba is valami megejtő édességet tud belopni. Nyertesek: Ambrózy Gézánál Balogh József, Bihari Etelka# Kántor Teréz, Pampuch Erzsébet, Szigeti Ildikó nyíregyházi* Kása János nyírbátori, Sávéi Istvánná nyírteleki, Bereczkl Sándorné és Vadon Sándomé tunyogmátolcsí kedves rejtvény-; fejtőink. A nyereménykönyveket ?xm* tán elküldtük.
