Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-20 / 168. szám

Í9V3 július 20. 9. oldal —- '* » Ti ORSZ A <3 Áz ezredik lakás Harminckét fokot mutat a hőmérő. Fönn, a házgyári ele­mek között és lenn. az alapo­zóknál ennek legalább a dup­lája vah. A jőXavárosi épít­kezésén dolgozó 650 efnber nem törődik a t+ieleggel. A jó idő pénzt jelent. Az időjárás miatti kiesést nem fizeti meg senki. Nyáron többet dolgoz­nak. A meleget jobban elvi­seli az ember. ★ A legtöbb verejték az ala­pozóknál megy el. Jelenleg egy 10 szintes ház alapozását végzi a Jenéi-, a Pofnázi- és a Kies-brigád. Hamiincölen. A kubikosok a legbeszédeseb­bek : — A mi munkánkban nincs megállás. Amikor ' áz autó meghozza az anyagot) ha esik, ha fúj, be kell dol­gozni. — Egy köbméterért 2.3.60­at kapuhk. A múlt há­rom nap alatt 180 köbmétert teljesítettünk nyolcán. Hogy sok? Meghiszem azt. Akik a mi normánkat kiszámították, csak egyszer állnának ide, egv naora... Pomázi Pál brigádvezető tovább viszi a szót: — Ha „csak” ä normát tel­jesít iük. abból még nem élünk meg. Pedig nágv a munka. Volt olyan, hogy 150—160 százalékot téliesítet­tünk. de nem kaptük meg az érte járó pénzt. Azt mondják, hogy az lehetetten. A brigád­ban a legfiatalabb embér 37 éves. A fiatalok nem szíve­sen vállalják ezt a munkát. Vén igazság az öreg kubikos szavaiban: — Ki kell találni valami fii módszert, mert ha á mi kezünkből kiesig a la­pát. nem tudom, lesz-e foly­tatója. Az építésvezető. Bíró László jó véleménnyel van a kubikosokról. — Olyan emberek, akik, ha munkáról van szó, nem is­mernek lehetetlent. Hogy mindezért a 2300 forint nem kevés-e egy kicsit? — arra nem válaszol. Az alapozás a régi maradt. Annál nagyobb változáson mént át a kőművesmunka. A malternak nyoma sem lát­szik a mu’éz'isoi, rubá.ián. Házgyári élémekkel könv- riyebb, jobb a munka. Két brigád végzi a szerelést. Kiss Ferenc brigádja kezdettől itt dolgozik a jősavárósi építke­zésén. Szocialista brigád. Idén. az építők napián kap­lak meg az ezüst fokozatot. Hal Széf élő. egv Hegesztő és a darus. összhang nélkül nem ménné a munka. Nem tudják megmondani, hány lépcsőt járnak meg naponta. A nagy melegben a hegesz­tőnek van á legkeményebb dolga. Tár György szabadko­zik. Az ő tnunkáiá sem ne- hezehb a többinél. Viccesen mondja, bogv legfel tebh csak abban különbözik, hosv ö kanott egyedül védői tab — eddig; Mért mos* mát 6 sem kan. Azt mondták. Hegy a szahadban v®n elég levegő... Ezt a védőitalt — bármi- íven anrnsá^npk tonik is — nem Iebe»+ «ró nélkül hacfvni. A munkások az 50—60 fokos hőségben már gvornorrnnfás, kapnak a sót- víztől. Kértek tavaly nyáron iá szódavize legalább. d° mire elintézték — tél 1“tt. évkor már senki­nek riem knufft a sznóaVfZ. ígéret az idén is van rá. ★ Naponta két lakás. Ez a jó- savárosi norma. Ha esik, ha fúj — nincs megállás. A nor­mának meg kell íehtii. külön­ben kisebb darab jut a ke­nyérből. Az jó érzés, hogy már az ezredik lakásnál tar­tanak. Jósayáros egyharma- dát ök építették. K. A. EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN Ne tárolfunk romlandó élelmiszeri! A hirtelén ránk tört forró­ság komoly gondokat jelent a könnyen romlandó élelmi­szercikkek tárolásánál, áru­sításánál. A romlandó áruk­kal kapcsolatos problémákról beszélgettünk a városi ta­nács egészségügyi osztályán dr. Kardos Katalinnal. Arról kértünk tájékoztatást, hogy az egészségügyi osztály mi­lyen gyors intézkedéseket fo­ganatosított a szokatlanul forró nyári napokon. — Elsősorban a fagylalt­készítmények anyagának frisseségét Vizsgáltuk; hogy fezek baktériumszennyező­déstől mentesek legyenek. Gyártásuk higiénikus körül­ményei is elsőrendű fontos­ságúak. Nem csak készítése, hanem raktározása is jéléh- tős gondosságot, figyelmet igényel. Éppen ezért nem­csak a fagylaltkészítmények árusítását ellenőrizzük, ha­nem az üzemeket, konyhá­kat és a könnyen romlandó áruk hűtőkapacitását is. El­sőrendű feladat a szavatossá­gi idő pofitös betartása. Megtörténhet — mint aho­gyan az elmúlt napokban két alkalommal is megtörtént —, hogy áramkimaradás miatt nem csak a fagylaltkészít­mények, de a hűtőszekré- nyékben tárolt, baromfihús is megromlott Harmincnégy fokos melegben fokozottab­ban ellenőrizni kell a kisebb üzletekben történő áruellá- tást-tárolást. Áz egészségügyi osztály írásban figyelmeztette a vál­lalatokat, högy a fagylaltké­szítményeket vagy tejes, kré- mes tészta féleségeket csak úgv hozzák forgalomba, hogy 24 órán belül eladlak a fo- gvasztóknak. Arról is intéz­kedés történt, hogy a fagy­laltot és üdítő italt árusító bódékat, sátrakat a város belterületén felállítani nem lehet. Az egészségügyi osztály ar­ra is felhívja a vásárlók fi­gyelmét. — különösen az utazni szándékozókat —. hogy romlandó ételfélesége­ket. például kenőmájast, pa- rizélt. friss kolbászféléket és tejtermékeket ne vigyenek Szagukkal, mint csomagolt árut. Már az az Idő ,ls hosz- szü az ilyen kánikulában, amikor a könnyen romlandó árüt mégVásáfíás Után a szatyrokban hazaszállítják. Arra különösén kell figyelni, hogy a mirelit árukat — ha azok felolvadtak — azonnal el kell készíteni fogyasztásra, semmiképpen sem szabad új­ra fagyasztani. Ezekben a meleg napokban a nyers húst is mélyhűtőben kell tá- fölfii, de Őtt is Csák maxi­mum két napig. A városi egészségügyi ha­tóságok félhívják a lakosság figyelmét arra, hogy lehe­tőség szerint a fagylalt- vagy a húsáru tárolásától tartóz­kodjon, csak annyi romlan­dó élelmiszert vásároljanak, amit aznap el is tudnak fo­gyasztani. Farkas Pál „Klubtagok, hozzatok ásót, lapátot!" J. uliúrhajó a Tiszán — Játék, szórakozás Bereg „fővárosában" Öérég ..fővárosában”, Vá- sárosnaményban az üdülés* a pihenés mellett a műve­lődésre is felhasználják a Ti­szát. Elsősorban a fiatalokra gondoltak; ponld-sabban a fiatalok gondolták rá: jó lenne „kivinni” a rrlűvelő- dési házat, a klubot, a le­mezhallgatást, a táncot. a játékokat a szabadba. Alig két, két és fél kilométeres távolság a nagyközség köz­pontjától az ugornyai Tiszá­ért, áhöl lázas ütemben épül az ifjúsági park. Hűvös p ncékben „Klubtagok: hozzatok ma­gatokkal ásót. vagy lapátot” — ez a felírás fogadja az érkezőket a művelődési ház ablakában. A fiatalok, a klub tagjai újabban ásóval, lapáttal érkeznek a szojA- Sds összejövetelekre. a pin­ceklubba, amely kellerftesen hűs. Három pinceklub van Vá- sárosnaményban, a járási művelődési házbán, a közép­iskolai kollégiümbán és a terményforgalmi vállalat­nál. Tálán mániának tartot­ták egy időben, hogy a fia­talok a pincébe húzódnak, de Vásárosnaménvban egy kicsit a szükség is szülte őket. A helyhiány. Árra alig gondoltak: milyen kellemes „éghajlatot” kölcsönöz a pince a szórakozó, művelő­dő fiataloknak. A pinceklu­bokban nyáron is zajlik az élet. Irodalmi estek, felol­vasások, lefnezhallgatás, él­ménybeszámolók, filmvetí­tések, író, művész, közéleti emberekkel váló beszélgeté­sek váltogatják egymást. De vétek lenne nem ki­használni a szabad termé­szetet. különösen a Tisza- pärtot. Az idén pattant ki az ötlet, és már a nyáron fel is avatják az ifjúsági parkot, amely több lesz. mint egy park. Szabadtéri művelődési háznak, klub­nak. tévézőnek is beillik, ahogyaft a fiatalok és a mű­velődési intézmények veze­tői tervezik. Egyelőre a ka­páké, az ásóké a szó. Segí­tenek a KISZ-tábör láköi IS. Készül a szabadtéri kultúr - park, amely nemsokára a nagyközség mintegy kilenc- száz és a társközségek még legalább ennyi fiataljának nyújt tartalmas, változatos kikapcsolódást. Mert igaz ugyan, hogy a gazda és a kezdeményező szerepét a „Klub ’71”, a jáfási művelő­dési ház klubja vállalta, de az érdeklődés máris tovább gyűrűzik, több száz fiatalt érifit. fe nem csak ifiüsági park lesz az ugornyai Tisza- párton . . . Volt itt — az árvíz előtt — egy művelődési sátor iá, tévével. lemezjátszóval, strandkönyvtárral. Erről An­tal Miklós, a járási könyv­tár vezetője beszélt, s hoz­zátette: nem mondtak le ró­la, hogy könj’Vékét, folyó­iratokat, hanglemezeket és televíziót is kivigyének a Ti. «sza-paí-tra. Pontosabban: szervezik, szorgalmazzák az anyagiakat, hogy ismét meg­nyithassák a strand könyvtá­rat,- amely korszerűbb len­ne, mint a korábbi, olvasp- pavilönt iS szérethének, té­vénéző helyiséget... Strand könyvtár a parton Miközben latolgatjuk, mi­be kerül, hogyan oldható meg ez a hirtelen meg sem nevezhető művelődési pavi­lon — amely nem pusztán a strandkönyvtár szerepét töltené be —, közbevetjük: mi lenne, ha erre a célra keresnének egy kiszuperált hajőt. A jó ügy érdekében igénybe vehnék Dégen elv­társ segítségét is, aki már többször szívesen támogat­ta a szabolcsiak erőfeszíté­seit más feladatoknál is. A tiszai kultúrhajó rövid idő1 aiatt a fiatalok kedvenc szó­rakozóhelye lfenné, érdemes lenne lépéseket tenni az ér­dekében. Az ifjúsági park közelében „horgonyzó” kul- tűfhajój a már létező és a községi tanács fenntartásá­val működő ifjúsági tábor együttesen gazdag. színes programöt ígér a naményi és a környékbeli fiatalok­nak. Az elképzelt hajó elé azonban még oda kell ten­nünk a ..hä” szócskát, de a többi már valóság. Amíg teljesen ..szalonképessé” vá­lik az ifjúsági näi-k, addig a KISZ-tábor ígéri a leg­több művelődési, szórakozá­si, szereplési lehetőséget a fiataloknak. Minden héten akad egy-egy — a táboron kívülieket is érdeklő — rendezvény. Augusztus első felében itt üt tanyát' az or­szágos honismereti diáktá­bor. Kezdődnek a VIT-ve- télkedők is. Sok naményi fiatal kirándulásra indul, Szegedre, a Balaton mellé, igénybe véve a kedvezmé­nyes utazási és táborozási lehetőségeket. S az Itthon maradók még hol tölthetik hasznosan sza­bad idejüket? A könyvek, folyóiratok kedvelői reggel 8-tól este 6-ig bármikor nyitva találják a könyvtá­rat. ahol 28 ezer kötet könyv és 14Ó féle folyóirat között válogathatnak. Hivatalosan ugyan délelőtt 10-től nyit a könyvtár, 12-től pedig az Irány Brno, Moszkva Kiállításon mutatják be a nyíregyházi papíripari termékeket Áz utóbbi fél év alatt is sokat változott a nyíregyhá­zi papíripari vállaláí kör­nyéke. Szépen megművelt park, virágok díszítik az új gyár épületét. A változás a termelés fo­kozódásában is megmutatko­zik; bár az idén a papír—poli­etilén kombinációs termé­kekre nagyon kis megrende­lést kaptak, s tgtf ä féléves tervet csak 95 százalékra teljesítették. Nagyon keresett äzöhbäfi a fibrmál és á thik- rohullámlémez és az ezek­ből készített termékük. Szin­te dömoingszerű igény je­lentkezik ai édesipartól: sza­loncukros-. desszert-ésdőtiozo- kat rendelnek. Már február­tól készítik az üzemben á Szaloncukrosdobozokat, az év végére összesen két és fél millió darabot. A konzérv- ioar iS a legnagyobb megren­delők egvike. événte 9 ezer tonna hullámíemezt vásárol. Fennállásuk óta á légsike­resebb hónapot júniusban zárták, amikor 123 százalékra téliesítettéit a termelési ter­vüket. CsehszldVák mégren- déiésre az eltelt fél évben 65Ö tonna miki-ohüllámlfe- mezt szállítottak, s ugyan­ennyit exportálnak ez év második félében Is. Csehszlo­vákián kívül még Ausztriá­ba küldtek kis mennyiségű hullámíemezt. Az év első szakaszában ar­ra törekedtek, hogy az éves 36 ezer tonha tervet túltelje­sítsék. A kitűzött 38 ezer tonna eléréséhez havonként 3 ezer 500 tonn3 lemezt kell gyártaniuk. A dolgozókat 'Célfeladatok kitűzésével ösz­tönzik a jobb munkára. De elősegíti a tere félemelését az új gépek munkába állítá­sa is. Az úgVrievézett hot- melt berendezés az újfajta ragasztó alkalmazását tészi lehetővé. Ez a gép a polieti­lén zsákréteg hbsszattti ra­gasztásánál gyorsítja meg a fnuükát. A két kötözőgép pé­tiig az asszonvi kezeket sza­badítja fel más munkára. A dobozok színe, formája s legváltozatosabb. A bor­gazdaságok országos vállala­ta egy hátrékeszes doboz, ter­vét nyújtdtta át a papírgyár­nak. Az egyszínhyőmással Háromféle méretben készülő dobozokban különleges Ha­lókat exportálnak. Ezekből havonta 200—300 ezer dara­bot gyártanak majd. Még csak most kísérleteznek vele, de hamarosan gyártani is fogják azt a dobozt, amelyen a polietilén réteget celofán­nal vonják be. így egy ele­gáns kivitelű esorhágölóes2- köZt hoznak létre. A nyíregyházi üzem betört a papíripar élvonalába. Bizo­nyítják ezt a külföldi kiállí­tásokon aratott sikerek. Jú- niUSbáh tírtiöbáil a nemzet­közi csomagolástechnikai ki­állításon vettek részt termé­keikkel. Ősszel pedig Moszk­vában rendez a magyar pa­pír- és nyomdaipar termék- bemutatót. Érré a nyíregy­házi papírgyár mikrohul­lámlemezből készült termé­keit küldi. <bk)-olvasóterem, de ezt riem ve­szik „komolyan” a könyvtá­rosok. Előfordul, hogy mar fél 8-kor megérkezik áz el­ső látogató, a takarító néni fen|édi be ... A játék élménye Vöít idő — ahogyan vicce­sen megjegyezték — amikor Naményban is két hely fo­gadta tárt ajtókkal a fia­talokat: a kocsma és ázital- bolt. Mint kiderült, a fiata­lok hém is az ital, inkább a biliárd miatt járták a kocs­mába. Ma már néhány klub biliárdot, is Vásárolt, vagy „örökölt”. Természetesen nem a hazárdjáték nénsze- rűsítésére, hanem a játék élménye miatt. Bereg „fővárosában” vál­tozatos művelődési, szórako­zási lehetőségek várják a fiatalokat, még sincsenek megelégedve, többet akar­nak. Ezért vetették ki a „Hálójukét” a Tiszára is, hogy kultúrált Szórakozást teremtsenek a pihenőknek. Páll Géza LAPiZÉLEN Az értekezlet elmarad Tfelefonértesités jött az egyik szabolcsi irányító szerv vezetőjéhez. Valahogyan így hangzott: ),HoÍnap jövünk, rángassátok ősszé az embere- két”. Kiderült, hogy ez nem is olyan egyszerű dolog. Ara­tás van, számos mezőgazda­sági, vízügyi, erdészeti szak- ember bevonása szükséges. Az sem ismeretes, milyen ja­vaslatokkal állnak elő a Pest­ről érkezők. Valaki meg is iegyézte. hogv még az üzemi demokráciának is az a szabá­lya, hogy a részt vevő dolgo­zókat jó előre, a meghívó mellé küldött írásos anyaggal tájékoztatják, miről is lesz szó. A mi vehetőnknek több sem kellett. Közölte elhatározá­sát: — Majd én vállalom, hogy lefújom az egészet. És viszatérve hivatali szó- bájába a következő viszont- telefónüzenetet küldte a te­lefonálónak: ..Küldjétek idé- jében meghívót és írásos anyagot.” Egv tanácskozással keve­sebb ami elvonja á mezőgaz­dasági üzemék vezetőinek és szakembereinek figyelmét arról, ami most számunkra is, de nékik különösén ä tégfori- tösabb: az aratásról. (gnz) A /UL.USI FOLYÓIRATOKRÓL Tá rsadalmí Szemle Az MSZMP elméleti és po­litikai folyöiratáitak júliusi száma vezető hélyen közli Várnai Ferenc cikkét a Szov­jet—amerikai kapcsolatok fejlődéséről és jelentőségéről. Nyúl Emil tanulmánya árkép­zési rendszerünk fejleszté­sével és az áréi lenőrzés meg ­szigorításával foglalkozik. Á szerzó mindenekelőtt egv tévhitet kíván eloszlatni, megállapítva, hogy az ármoz­gatás riem újkeiétű jelenség, hanem minden árutermelő gazdaságnak — tehát a szoci­alizmusnak is — objektív jelensége. Í968 előtt ez idő­szakonkénti árrendezések­ben, ma az árak folyamatos mozgásában jut kifejfezésre. Miután áttekinti az utóbbi években az árakra ható főbb tényezőket, a szerző felteszi a kérdést: szükséges-e az ár­rendszer változtatása? Vá­laszában utal arra. hogy az V. ötéves tervben szükség lesz néhány lényeges változ­tatásra, de kisebb, nem átfo­gó kérdések megoldása máris napirenden van. így került sor az árellertőrzésnek, az ár­kalkulációnak és az ün. Szer­ződéses árak rendszerének értékelésére. Vitányi Iván Kispolgáriság és kultúra cí­mű cikkében a kispolgáriság fogalmát és a kispolgári kul­túra lényegét elemzi. A Számié rovat két cikke a munkások életmódjával foglalkozik: Szátitó Miklós a munkáséletmód változásá­ról ír, Simonyi Ágnes pedig néhány véletlenszerűen ki­választott munkás megkér­dezésével kíván választ adni arra. hogyan élnek a munká­sok. Horváth László tanul­mányának témája a vállalati demokrácia megvalósítása, a demokrácia és a vállalat dön­tési, érdekeltségi rendszere közötti összefüggés. Ugyancsak itt olvashatunk két cikket áz ifjúsági münka- versény-íhozgaltím formáiról, létjogosultságáról és hétköz­napjaitól. Az Eszmecsere rovatban Politikai szervezeteink a vál­tozó társadalomban címmel a szerkesztőség zárszava ol- váshátó az „eszme — szervezet — mozgalom” témakörbed folytatott eszmecseréhez. A Művelődéspolitikai ro­vatban megjelent jegyzetelt többségének közös a rendező éive. azotiós a témaköre. Va- lamenriyi a vizuális ku-ltúrá helyzetével és problémáival foglalkozik. Pártéh f A folyóirat gazdag tartal­mú júliusi számában Gál László, a SZOT titkára A szakszervezetek és á munkás- ifjúság című írásában a fia­talok termelési és társadalmi aktivitásának, élét- és mun­kakörül menyéi javításának kérdéseit, valamint a szak- szervezetek ifjúsági rlfevélő- murikájának helyzetét, fel­adatait vizsgálja. A többi kö­zött hangoztatja: a munkás­sá válás folyamatában jelen­tős állomás a fiatalok mun­kába állása. A párt és a SZOT határozatai felhívják a fi­gyelmet. hogy a Dályakezdes- nél, a béil'eszkedésnél többét kell törődni a fia­talokkal. A legutóbbi időben itt is élőbbre léptünk. Áz üzemi, munkahelyi közössé­gek többnyire tekintetbe ve­szik. hogy a munkába lépés a? életpálya egyik legkritiku­sabb időszaka. Mindinkább megértik, hogv a fiataloknak időre van szükségük a mun­kahelyhez, a társadalmi szer­vezethez. a vezetőkhöz, a munkahelyi közösséghez fű­ződő kaöcsolataik megterem­tésére. Figyelembe vészik,' högy ä fiätälök gyakran el­lentétes üzemi és társadalmi hatások között nevelődnek, fejlődnék, s magatartásukban gyakran öftmagukkal vívott konfliktusok is tükröződnek. A báftrtiunka időszerű kér­déséi közt — többek között —* a párt munkastílusának né­hány időszerű kérdéséről, valamint az iparszerű mező- gazdasági termelésről, s a páftSzefvéZeték ezzel kap­csolatos feladatairól találunk figyelemre méltó írásokat, A kühzúltációs rovat ez al­kalommai a pártból való ki­lépés. törlés és kizárás kér­déseivel fbglalkózdk. A propagandisták munká­ját segíti a szocializmusban megnyilváfiülő éfdékviszo- nyokat, valamint a Bács me­gyei oktatási igazgatóság módszertani munkáját is­mertető cikk. Érdekes hoz­zászólásokat Olvashatunk a folyóiratban a Vezetők to­vábbképzéséről nyitott véle­ménycserében. A folyóirat üj számát a pártszervezetek életével, ak­tuális kérdéseivel foglalko­zó kisebb információk, cik­kek egészítik ki. O. SS»

Next

/
Oldalképek
Tartalom