Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-17 / 165. szám

T?m. ?,Trills Vf ■uifT'vr M AGYAWOV *7iff 5. oWa? Kevés a bádogos, kályhás, kovács ! 376 fiatal szakmunkás vizsgázott Nyíregyházán Július közepével valameny- nvi középiskolában befejeződ­tek a vizsgák. Véget ért a vizsgák előtti lámpaláz kor­szaka. új szakasz kezdődik a végzősök életében. Nyír- egvháza három szakmunkás- kénző iskolájában is lezárulta vizsgaidőszak. Már több mint két hete dol­goznak az egészségügyi szak­munkások a képesítő vizsgák befejezése után. A Nyíregy­házi Egészségügyi Szakisko­lában júniusban a három éves munka melletti általá­nos ápolónői tanfolyamon ti­zenhármán, a kétéves áooló- női tanfolyam nappali tago­zatán huszonötén szerezték meg a képesítőoklevelet. Kö­zülük tizenhatan a nvíregy- " házi kórházban segítik az orvosok munkáját, a többiek a megye kórházaiban ülte­tik át a gyakorlatba a meg­szerzett elméleti ismerete­ket. A laborasszisztens-kép­zőn harminchármán végez­tek közülük ketten Borsod­ból jöttek megyénkbe. Fiatal ápolónők veszik gondozásba a szociális otthonok lakóit is, ezen a tagozaton az idén hu­szonhárom fiatal nő vizsgá­zott. A szeptemberben kez­dődő új tanévre már megkez­dődtek a felvételi , vizsgák- amelyek július 31-én feje­ződnek be. Az új iskolaév­ben egy nappali általános ápolónői, két esti tagozatú ápolónői, és egy csecsemő- és gvermekgondozói tanfolyam indul. Június végével a Nyíregy­házi Kereskedelmi és Ven­dén! átóipari Szakmunkás- kéozőber is levizsgáztak a harmadévesek. Mint minden évben az idén is jóval na­gyobb arányban voltak lá­nyok. összesen 223 eladó áll maid szakmunkásként az üzle­tek pultjai mögé. Közöttük élel­miszer. hentesárú, kozmeti- kai. ruházati, kultúrcikk és ve déglátóipari eladó egy­aránt található- legtöbben: százhuszonhárman az élelmi- 6zer-eladók vannak. Az üdé­tek kiszolgálóin kívül még tizennégy cukrász, huszonki­lenc felszolgáló és tizenkilenc szakács helyezkedett el Sza­bolcs megye ÁFÉSZ-üzemei- ben. A megyénk legnagyobb szakmunkásképző intézeté­ben: a 110-es számú Ipari Szakmunkásképzőben az idén a góplakatosi szakma bizo­nyult a „legdivatosabbnak”. A 997 végzős közül 214-en választották a géplakatossá- got. Másodikként az autósze­relést lehet említeni, az egyre modernebb kivitelű kocsiknak a fiatal fiúkra gya­korolt vonzóereje még min­dig változatlan. Vanqak szakmák azonban. ahol csak egyjegyű számokban beszél­hetünk a fiatal szakmunkások­ról. Ilyen a mezőgazdasági kovács, a bádogos- cserép­kályhás, és vasbetonkészítő szakma. Igaz, ezeken a pá­lyákon lényegesen kevesebb szakmunkásra van szükség, mint például az autószere­lőin. de a jelentkezőknél többre várna munka. A vég­zett szakmunkások közül a legtöbben a Szabolcs megyei Építőipari Vállalatnál, a HAFE-nál- és a MEZŐGÉP vállalatnál dolgoznak. Sokat lendít az indításukon az, hogy ebben az évben először az in­tézet és a vállalatok együtt­működve ünnepélyes kere­tek között avatták szakmun­kássá az ifjú jelölteket. (Tudósítónktól) Csütörtökön érkezett haza Káptalanfüredről, a járási váltótáborból a nyi'bátori járás úttörőinek százfős cso­portja. Ugyanezen a napon újabb 70 fiatal indult tízna­pos üdülésre. Az utolsó cso­port tagjai július 22-én 82 fővel érkeznek a Balaton partjára. A csillebérci nagytáborból kölcsön kapott sátrakat ha­marosan faházak váltják fel a táborhelyen. A megyei ta­nács mintegy ötvenezer fo­rint értékben négy „árvizes” faházat adott a nyírbátori járás fiataljainak, melyek szétbontását és felépítését a nyírbogáti tsz ezekben a na­pokban, a nyírlugos—sza­badság-telepi termelőszövet­kezet pedig augusztusban végzi eí — egyaránt társa­dalmi munkában. A nyírbo­gáti Rákóczi Tsz — a fen­tieken kívül hamarosan tel­jes berendezéssel két új fa­Uj tiszthelyettesek Vasárnap hazánk több vá­rosában rendezték meg nép­hadseregünk tiszthelyette­seinek nyilvános avató ün­nepségeit. így tiszthelyettes­avatásra került sor Békés­csabán, Szolnpkon, Mezőtú­ron. valamint Vácott. Paesek József vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, a Magyar Néphadsereg kiképzési főfel ügyelő je ebből az alkalomból díszparancsot adott ki. amelyben köszönti a néphadsereg ifié tiszthe­lyetteseit, akik kétéves szor­galmas tanulás után tiszthe­lyettesi állományba lépnek. —■ Önökre az a nemes fela­dat vár, hogy mint komoly hatáskörrel rendelkező pa­rancsnokok, teljesítsék a párt. a munkásosztály és a szocialista haza fegyveres szolgálatával táró megtiszte­lő kötelességüket. Ne felejt­sék el. hocrv az elmúlt két év során szilárd alapot kaptak, ami azonban csak akkor lesz tartós, ha áüandóan és fo- 1 várnát osan fejlesztik politi­kai és szakmai ismereteiket, lépést tartanak az élet által felvetett úi kérdésekkel, fei- lesztik- általénos műveltségü­ket — hangzik egve^ek közf a parancs. A továbbiakban felhívja az úi tiszthelyettesek figyelmét: legyenek igazsá­gos. a beosztottakról minden körülmények között gondos­kodó parancsnokok, a tc-vé- nye=ség bejárásival bizto­sítsák a szilárd katonai fe­gyelmet. házat létesít Káptalanfüre- den, a nyírbátori Uj Ba­rázda Termelőszövetkezet egy ház felépítését tervezi a nyírbátori járás rendelkezé­sére bocsátott területen, a nyírpilisi tsz húszezer fo­rinttal támogatja ezt az ak­ciót. A pócspetri Béke Tsz komoly anyagi támogatásá­val a táborhely körülkeríté­se is megtörtént. A hasznos kezdeményezés bizonyára to­vábbi támogatókra talál majd a járás területén. A társadalmi összefogás eredményeképpen sokkal több úttörő és KISZ-fiatal üdülhet ezután a nyírbátori járás területéről a káptalan­füredi ifjúsági táborban a Balaton partján, s most már — az akcióba betársuló — termelőszövetkezetek dolgo. zói, KISZ-esei is szinte tel­jesen ingyenesen tölthetik majd a „magyar tenger” partján felépült üdülőhe­lyen megérdemelt nyári sza­badságukat. Szabó Gyula Nyírbátori kezdeményezés Ingyenes nyaralás Társadalmi összefogás az úttörőkért •VICA V ica nemcsak élőlény volt, hanem egy kicsit műemlék, kicsit intézmény. Elmúlása igen sok gondola­tot .serkentett ismerősei szí­vóban. De kezdjük a történetet elölről. A baj ott kezdődött, hogy az egyik utolsó szorgal­mas nyíregyházi fiákeres, Zathureczky Pál —, akinek és Vica nevű lovának nem­rég emléket állítottunk e ha­sábokon, kiknek a képe is megjelent egyik képesla­punkban, kiknek — gazdá­nak és lovának — a meglá­togatására éppen a hetilap­ban látott kép nyomán a ba­jai fiákeresek testületileg ké­szültek. előre meglevelezvén az ügyet. — egyszóval a fiá­keres megbetegedett. Nem fiatal legény már. A szolgálat, — napi három­négy temetésen is megjelen­tek ők ketten az utóbbi években —, megviselte a gazda egészségét. Általános kivizsgálásra befeküdt hát a kórházba. Mit csinál ezalatt egy ti­zenkét éves ló? Gazdasszo­nya eteti. Járni, húzni nem kell. Pihen és ficánkol. Amikor aztán gazduram kijött a kórházból, alig bírt vele. Tizenkét év egy fiatal kanta életében a legszebb menyecskekor. Kipihenten egy istrángot elszakítani, mi az egy ilyen kacér lóasz- szony Ságnak? ^ A fiáker tulajdonosa nem is merte még a városba szol­gálatba vinni. Ismerte a lo­vat, hiszen már öt éve együtt dolgoznak. Négy év szolgálat egy fiákeresnél, mondta a gazda, az az érettségi. Most következnek az egyetemi évek. Még négy év és ledok­torálhat. így tanulta édesap­jától, akitől a mesterséget örökölte. Viszont a rendszeres mun­kához mégis csak szoktatni kell a jószágot. Mit lehet ilyenkor tenni? Tanyai fu­vart vállalt, sertések szállí­tását, valamelyik bokorba. Gumirádlis stráfszekérrel. És ez volt a baj. Vica, aki eredetileg „igás” családban született, öt év alatt úgy elurnősödött, any- nyira megszokta a könnyű kis városi fiákért, hogy ami­kor egy dülőút árkán ke­resztülhaladva hirtelen rá­szaladt a teher és az isafa a csüdjét érintette, megvadult és szokása szerint akkorát rú­gott, hogy valaminek el kel­lett törnie. A combcsontja tört el. Sajnos, a gazdasági törvé­nyek ilyenkor nem operációt, hanem a virslivé válást ír­ják elő lovak számára. Vica. a büszke fiákerló is a vágóhídon fejezte be arány­lag fiatal életét. A fiákeres tulajdonképpen nem ment tönkre. Kilónként öt forintjával számolva, ket­tőezer-négyszáz forintot fi­zettek Vicáért, mint hús­alapanyagért. Zathureczky Pál annak idején kétezerért vette. Amit azóta megevett, azért meg is dolgozott. Ezen kívül, — mert fajtiszta ló volt —valamilyen jó sza­bály szerint még valami ezerhétszáz forintok is ütik a póruljárt gazda markát. És itt van a lánya, Csilla. Csil­lát azonban még nem lehet egyedül városi szolgálatba fogni. Még nem szokta meg az autókat, örökölte anyja komisz természetét. De új lo­Mi az az iirg-efoál? Okos játék a tanyai if júsági klubban Kalandozás az „időgép” se­gítségével, évszázadok, évez­redek távolába. Utazás oda és vissza. . . Peregnek a kér­dések a felsősimái ifjúsági klubban. Megoszlik a hallga­tóság figyelme. Van aki egy ásítást nyom el és talán arra gondol, mi újat mondhat szá­mára a sokszor már agyon- csópelt velélkpdo. Többen jegyzetelnek. Dunántúli, pes­ti vendégek Is statisztálnak a vetélkedőnél. Meghívottak, akik először ízlelgetik a fur­csa neveket, amikor elhang­zik a kércjés: milyen tanyák, lakott területek tartoznak Felsősimához... Már a kökorszakban Verescsárda, Benehalom, Polyák-bokor, Suber sor, Csengeri tanya — ma Darázs és Major utca — Kózsai ta­nya, — ma Lomb utca, Ron­gyos, — ma Lovas utca. Mit mondanak ezek a nevek a vendégeknek’ F,s miről val­lanak a hdyieknek, akik sok éves gyűjtőmunkával rajzol­ták ki Felsősima múltjának sokáig homályba vesző ké­pét? Már a kőkorszakban la­kott itt ember, kőkori balta­töredéket ástak ki a mély­ből. Szarmata kori edény is előkerült. A tanya helyén egy szarmata kunyhó alapjaira bukkantak a szorgos kutatók. Kell ezeket ismerni az itt lakóknak? A kérdésre adott válaszok igenlőek. A sokáig csak puszta névként emlege­tett tanyabokrok, dombok, árkok így kelnek életre, így válnak emberivé a mai em­ber számára. Mit takar pél­dául a Benehalom tanyanév? A legenda szerint a honfog­lalás idején egy Bene nevű vitézt temettek ott el és baj- társai sapkájukkal hordták a sírjára a földet. Ebből kelet­kezett a domb. így a legen­da. De az már bizanyítha- tóbb: mi fűződik a simái nagyárokhoz, mikar és ho­gyan keletkezett... Az első világháború idején az orosz* hadifoglyokkal ásatták, az ő verejtékük öntözte a környék egyik nevezetességét. S to­vább pereg a játék. .. Kjde- derül, mit neveztek a felső­simái cselédek ürgebálnak. Nyáron a dohánypajták kö­zött vasárnap délután rende­zett citerabált. S mi volt az egykori házibuli tirpák ne­ve? A bursza volt a tirpák fiatalok házimulatsága. Mit jelent a vecserkázás? A tir­pák este szóból származik. Estézés. Az idősebb tirpákok esti szórakozása, szomszédo­lás, esetleg poharazással... Tirpák és bokortanya A vendégek közül valaki a szomszédjához fordul: mi az hogy tirpák... a válasz vat vehet már a gazda. Vesz is. Nem lesz kevesebb egy fiákeressel Nyíregyházán. — Legalább megsirattad? , kérdik a barátai a bána­tos fiákerest, aki alig gyó­gyultan most ló után járhat. — Nem én! — mondja Zathureczky konokul. — En­gem, a gazdáját is megrugott, nem is egyszer. Egy kicsit hallgat. Menni kellene már, elállt kint az eső. A kalapját keresi, de azt a mókás barátok szokás szerint eldugták. Zathurecz­ky Pál, akivel ezt a tréfát már ezredszer űzik, nem tudja, hol keresse. — Nem'siratom én! — mondja. A többiek úgy tesznek, mintha nem figyelnék. A fi­ákeres erre előveszi a zseb­kendőjét, megtörli a homlo­kát, aztán a szemét, kifújja az orrát, aztán megint a sze­mét kell törölni. Közben dú­dol. Egy zenész odajön, fülel, aztán magyarázólag a társa­ságnak fordítja a dal szöve­gét: — Régi nóta ez, már nem sokan ismerik. Azt dúdolja, hogy nekeresd, fakereszt, nem keres a fiákeres... (fentél* Nagy Zoltán vállrándítás. Nem sokáig kell várni a válaszi'a. A vetélke­dő egyik kérdése: honnan származnak Felsősima lakói? A központi rész uradalom volt, itt magyar származású gazdasági cselédek éltek, Ti- szaeszlár, Tiszanagyfalú. Ti- szavasvári környékéről köl­töztek ide. A külső területek lakói Békés megyéből és a Felvidékről származó szlová­kok. akik leszármazottait ne­vezték tirpákoknak. . . A Po­lyák-bokor neve viszont ar­ról árulkodik, hogy lengyel családok is letelepedtek a nyíregyházi bokortanyák­ban. .. De mi az, hogy bokorta- nva? — kérdezi a játékveze­tő. Miben különböznek a nyíregyházi tanyák az alföl­di városok tanyáitól? Fő jel­lemzőjük, hogy nem szétszórt települések, hanem kis csoportokban, bokrokban te­lepültek, ezért is nevezik őket bokortanyáknak. A ta- nyabokvok többsége az itt először letelepült családok neveit őrzi, ezekből ma is több van egy-egy tanyában. Bálint-, Lóczi-, Kordován*, Antal-, Markó-bokor. . . Ügyesség, történelem, A múltban való kalando­zást egy-egy léggömb durra­nása szakítja meg. visszazök­kentve a részvevőket, a hall­gatóságot a jelenbe. A játékvezető mondja; „Leg­több pontot az kap, aki adott időre a legnagyobbra fújja a léggömböt. Elpukkant lég­gömb után nem jár pont.. i ” A történelmi, helytörténeti kérdéseket újabb ügyességi feladatok váltják: konturcí­merbe rajzolják be színes ce­ruzával Nyíregyháza címe­rét. Jellemző balesetvédel­münk szervezetére, hogy — bár egyáltalában nem ne­vezhetők az utóbbi zivata­rok villámcsapásos halálos végű balesetei üzemi balese­teknek — az emberi élet fölött érzett szervezett gon­doskodás logikája szerint ismételten foglalkoztak az­zal a kérdéssel; hogyan le­hetne megelőzni, hogy a megyénk felett elég gyak­ran elhúzódó zivatarok vil­lámai újabb halálos balese­teket okozzanak, emberi éle­teket követeljenek áldozatul. Balesetvédelmünk egyik alapszabálya, hogy a meg­történt esetek széles körű ismertetése a leghatásosabb megelőző é* nevelő eszköz. Abban maradtunk, hogy rpegkérik lapunkat az ese­tek és tanulságaik ismer­tetésére. Az első eset Tunyogma- tolcson történt. Kovács Gyu­la termelőszövetkezeti nyug­díjas a fiával dolgozott a háztájiban. Szálas takar­mányt készültek hazavinni. A közelgő zivatar hallata- fa gyorsan befejezték a munkát és sietve elindultak hazafelé. Az .elég magasan fekvő úton a fiú ment a szekér előtt, az idős apa pe­dig a szekér után haladt, közvetlenül mögötte. A vil­lám odacsapott, és halálosan megütötte az idős embert. A másik eset Nyírkárász­ban történt a közelmúltban és még szomorúbb. Itt szin­tén a háztájiban kapált egy család. A zivatar elől egy fa alá menekültek az anya és lányai. A villám a fába csapott és a „szele” is elég volt ahhoz, hogy megölje az ' édesanyát és egyik asszony­lányát, aki négyhónapos ter­hes volt. Ezenkívül súlyo­san megsebesült egy má­sik leány is. Az árván ma­radt család tragédiája azért is váltott ki még a szoká­sosnál is mélyebb részvétet a faluban, mert a megma­A játék egy kis település történelmét rajzolja ki: az ősidőktől napjainkig. Megtud­ják a részvevők, kik voltak a földosztó bizottság tagjai: Cs. Nagy Ferenc, Bakó István, Novak Károly. Egy-egy csa­lád hány hold földet kapott a földosztáskor Felsősimán? Egy család 3 holdat, az öz­vegyasszonyok másfél holdat és minden gyermek egy-egy holdat. Ki volt a felszaba­dulás után Felsősimán a kommunista párt legelső tit­kára? Cs. Nagy Ferenc. Mi­kor alakult meg az első tsz, melyik évben épült fel a mű­velődési ház? S újabb ügyes­ségi feladat: rajzolják le egy felsősimái cseléd ház alaoraj- zát. Nem könnyű, az emléke­zet és a sárguló papírok őr­zik a nyomát. Utak az ismeretlenbe A játék elűzi az unalma^ az ásítok figyelmesen hall­gatják, mi mindent tudtak meg tanyájukról a honisme­reti kör fáradhatatlan gyűj- tögetői. Utakat vágtak az is­meretlen múltba. Újabb ügyességi faladat következik: minden csapat kap egy-egy tárgyat a szakkör gyűjtemé­nyéből : gereben, guzsaly, szlo­vák énekes könyv, nádvágó papucs, mángorló. Árpád ko­ri szablya. Ismerjék fel. ne­vezzék meg, mondják el mit tudnak róla. . . Végül a cite- razenekar lép a pódiumra, hat cseléd- vagy tirpákdalt játszik, gmjt a játékosaknak fel kell ismerniük... A játék a simái klubban véget ér, következnek a hét­köznapok. amelyek során a honismereti szakkör lelke« tagjai féltőn rögzítik a je­len minden fontos eseményét. A jelent, amely holnap már múlt lesz... Páll Géza radt gyemekek eltartója, a családfő egyik keze használ­hatatlan és így dupla te­her nehezedik most rá, a gyászon kívül még a meg­maradt család sorsa ia igen nehéz lesz. A kérdés: hogyan lehetett volna elkerülni ezeket a ha­lálos eseteket? Hangsúlyoz­zuk, hogy mindkettő háztá­jiban dolgozó családokkal történt, ami már arra utal, hogy a közös gazdaságok üzemi munkásvédelme elju­tott addig, hogy zivatar kö­zeledtével haza, vagy meg­felelő védelem alá juttatja a dolgozókat. De mindig lesznek magányosan, csa­ládjukkal dolgozó mezei munkások, ezért nem árt kimondani ismételten, hogy a zivatar elől védelmet kell keresni. És nem fa alatt. A vil­lám természeténél fogva ke­resi a kiemelkedő helyeket, így a fákat is. Ha már me­zőn marad valaki, inkább ázzon, de semmkiéppen ne menjen fa alá villámlások idején. Rendszerint mindig van idő arra, hogy zárt helyre, tehát házba, tanyára, fedél­lel ellátott, rendszerint vil­lámhárítóval is rendelkező hodályba, istállóba, akár szolgálati helyre menjenek a mezőn dolgozók. Ha nincs a közelben ház, védett hely, a mélyebben fekvő helyek is menedéket kínálnak. Az sem jó, ha zi­vatar idején közvetlenül 8 szekér mögött haladunk. Elég ugyanis egy kis vas- alkatrész, vasalás, ráf a szekérben, hogy — túl a megrakott szekér magas helyzetén is — duplán ma­gához vonzza a villámot. A nyár még tartogathat számunkra zivatarokat. JA volna, ha hasznosítanák ol­vasóink ezt az egyszerű ta­nácsot, mely egyben életvédelem parancsa is szá­munkra. II tragédiák elkerülhetők A villámok etleni védekezésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom