Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

Polgári védelem Mellékletünk a polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója A tanács és a polgári védelem Az állami szervező-, illetve igazgatási munka eredmé­nyességének és hatékonyságának fokozásában kiemelkedő hé- Ivet foglal el a tanácsrendszer 1971.. évbért végrehajtott re­formja és az annak alapján bevezetett nagyszámú szetvézéti, hatásköri és működési változás. A reform bevezetésével kezdetét vette az államigazgatási tnunka formáinak és tartalmának továbbfejlesztése. Megkez­dődött az államigazgatási szerVek munkájának egyszerűsítése, az állampolgárok ügyei intézésének gyorsabbá tétele. Egyre újabb rendelkezések vannak megszületőben annak érdeké­ben, hogy mely feladatok ruházhatók ét á rtUrtiSítéHüifli ága­zati tevékenységi körből a tanácsszSrvék részére. Á tártács- szervek hatáskörébe, illetőleg hatósági jogkörébe tartozó fela­datok érdemi intézése miképpen közelíthető az állampolgárok lakó-, illetőleg munkahelye szerinti tanácshoz. A tanácsrendszerben végbement reformok természetesen kihatnak az államigazgatás különböző ágazataira és érintik — többek között — a honvédelmi igazgatás, illetőleg azon belül a polgári védelmi igazgatás (alágazat) tevékenységét is. A honvédelmi törvény rendelkezései közül feltétlenül alapvetőnek kell nyilvánítani a tanácsszervek — mint polgári szervek — tekintetében az általános polgári védelmi jog- és hatáskörnek, illetőleg feladatkörnek meghatározását tartal­mazó rendelkezést (79. §). E törvényi rendelkezés szerint a tanácsnál (a törvény szövege szerint: a tanács végrehajtó bi­zottságánál) működő polgári védelmi szerv feladata ... az ál­lamigazgatási terület, a lakóházak, valamint a tanács végre­hajtó bizottsága alá rendelt üzemek, intézmények, hivatalok polgári védelmének szervezése, irányítása és ellenőrzése, to­vábbá a tanács végrehajtó bizottsága alá nem tartózó üzemek polgári védelmének közvetlen ellenőrzése. Hasonló rendelke- zést tartalmaz a területi igazgatási egységek tanácsszervének vezetőjét (tanácselnököt) illetően a polgári védelemről szóló 2002/1966. (I. 23.) korm. sz. határozat és több más jogszabály is. A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény — a megalkotásá­nak idejét tekintve — mintegy a korábban keletkezett, eddig említett polgári védelmi vonatkozású, tehát külön jogszabá­lyokban foglalt rendelkezéseket summázza a tanács mint vá­lasztott testületi szerv tekintetében akkor, amikor a tanács ál­talános feladatairól és hatásköréről szólva [tanácstörvény 9. § (1) bek ] — többek között — kimondja, hogy a tanács tevé­kenysége során „részt vesz a honvédelmi feladatok ellátásá­ban’’. E kifejezetten honvédelmi — és ezáltal polgári védelmi — tartalmú rendelkezésen felül azonban más rendelkezések is tartoznak közvetve a tanács mint testületi szerv tekinteté­ben általános honvédelmi (polgári védelmi) Vonatkozású fela­dat-, illetőleg hatáskört. Az említett rendelkezés ugyanis — többem között — ki­mondja azt is, hogy a tanács tevékenysége során gondoskodik a központi állami célkitűzések megvalósításáról (c. pont), biz­tosítja az államigazgatási feladatok (ilyenek a polgári védél- mi feladatok is) végrehajtását (d. pont), szervezi a lakosság közvetlen és állandó részvételét a tanácsi feladatok megoldá­sában, amelyek között a konkrét polgári védelmi feladatok — a hatályos ügykörjegyzékek szerint — több tanácsi szakigaz­gatási területen részleteződnek (f. pont). A tanácsnak mint testületi szervnek a polgári védelem­mel való szoros és közvetlen kapcsolata azonban nemcsak a jogszabályi rendelkezéseket (normákat) tekintve, hanem az általánosan kialakul munkamechanizmus (gyakorlatot) ele­mezve is megállapítható. A tanácstörvény ugyanis a tanácsok szervezetére és mű­ködésére vonatkozóan csak a legfontosabb rendelkezéseket tartalmazza és a tanácsokra bízza, hogy a tanácstörvény, a törvény végrehajtási rendelete, valamint a Minisztertanács által kibocsátandó irányelvek alapján tanácsrendeletbe fog­lalva maguk dolgozzák ki és határozzák meg működési sza­bályzatukat. Az említett rendelkezéseknek megfelelően megal­kotott tanácsrendeletek pedig rendszerint rendelkeznek is a honvédelmi (polgári védelem) egyes kérdéseiről. További kapcsolatát jelenti a tanácsnak mint választott testületi szervnek a polgári védelemmel az, hogy saját kezde­ményezésben a tanácsi testületi ülésen is foglalkozott a terü­let. illetőleg a település időszerű polgári védelmi kérdéseivel, esetleg a polgári védelem helyzetéhek átfogó értékelésével, fejlesztésének Időszerű feladataival. A tanács egyik alapvető jogaként rögzíti továbbá a ta­nácstörvény azt a jogosultságot is, hogy a tanácstagok többsé­gének szavazatával — a magasabb szintű jogszabályok ke­retei között — tanácsrendeletet alkothat, tehát jogszabályt hozhat lére. Ez a jogosultság — bár ez ideig a polgári véde­lem vonatkozásában megvalósítására általában még nem ke­rült sor — a polgári védelem szempontjából rendkívüli hely­zetben, mégis mind békeviszonyok között (árvíz, földrengés, stb.), mind háború esetén (atomcsapás) jelentős lehet. A pol­gári védelemnek ugyanis a védekezés, mentés, mentesítés el­látása érdekében számos olyan feladata lehet, amely csakis a tanács említett jogkörében szabályozható megfelelően a mű­ködési (Illetékességi) terület sajátosságainak figyelembe véte­lével. A tanács általános feladat-, illetőleg hatásköre nem volna azonban teljes, a más szervekkel, illetőleg szervezetekkel való kapcsolattartás, főképpen együttműködés, továbbá az em í- tettek tevékenységét is érintő koordinácios munka megemli- tése nélkül. Minthogy a polgári védelemben a tanácsszerveknek alá­rendelt és alá nem rendelt gazdálkodó, Szolgáltató, Stb. Szer­vek, a tömegszervezetek, stb. egyaránt érintettek, a törvén,» ide vonatkozó általános érvényű rendelkezései a polgári vé­delem konkrét intézkedéseivel kapcsolatosan széles körben realizálódhatnak... és a polgári védelem különböző szakterüle­tei — egészségügyi, műszaki-mentő, élelmezési, vegyivédelmi, állat- és növényvédelmi, stb. szakvonal — tekintetében az ágazati, vagy ágazatközi fejlesztő, szervező tevékenység ösz- 6zehartgolásával előmozdíthatják a honvédelmi igazgatásban, illetőleg annak polgári védelmi alágazatában különösen jelen­tős, egyes vonatkozásokban törvényszerűen szükséges és nél­külözhetetlen centrális elgondolásom és célok megvalósítását Az eddigiekből — bár azok korántsem felelnek meg a honvédelmi (polgári védelmi) szempontból a teljesség Igényé­nek — egyértelműen megállapítható, hogy a tanácsok a békés szocialista építőmunka mellett a védelmi funkció ellátásában fontos szerepet töltenek be és ez a Szerepük — ha a Szükség úgy kívánja — a kiépült jogi alapokon tovább fokozható. E-' a helyzet és lehetőség a védelmi funkciót, illetőleg ennek ke­retében a polgári védelmet tekintve is egyértelműén (gazolja e tanácsok alapintézmény-voltát állami, gazdasági és társa­dalmi rendszerünkben. „Fertőzőit terület—belépni tiles!" Megyei módszertani bemutató gyakorlat biológiai kárterületen AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAKULAT PARANCSNOKA F EL ADATOT AD A JÁRŐRPA­RANCSNOKOKNAK. A történelem folyamán le­zajlott háborúkat majdnem mindig nagy járványok kö­vették. ísrrieretes, hogy a fel­lépő járványok (pestis, kole­ra, stb.) következtében milli­ók pusztultak el. A háborúk alkalmával elterjedt járvá­nyok, fertőző megbetegedések több ember halálát okolták, mint a fegyveres küzdelmek. Háborús körülmények kö­zött a közegészségügyi hely­zet romlása, a hiányos táp­lálkozás, a zsúfoltság, a nagyfokú lakosságmozgás, a fokozott fizikai igénybevétel, az emberi szervezet lerom­lása kedveztek a járványok­nak. A biológiai harcanyagokkal előidézhető járványok más típusúak, mint a „természe- tes”-ek. A biológiai háború élő kórokozóknak mestersé­ges felhasználását jelenti az emberek, az állatok és növé­nyek járványos megbetegedé­sének előidézésére. A bioló­giai fegyver alapvetően eltér a többi tömegpusztító fegy­vertől. Könnyűszerrel hatal­mas területe^ fertőzhetők, hatásuk tartós, a betegségek tünetei nem jelentkeznek azonnal. Nehéz a kórokozók meghatározása, így a hatásos ellenintézkedés és a fertőtle­nítés, a tömeges védőoltás a labbratóriumi meghatározás után hajtható végre. A biológiai harcanyagok bombákkal, lövedékekkel, léggömbökkel, fertőzött ro­varok, rágcsálók útján juttat­hatók el. Még veszélyesebbek a rejtetten — permet, köd. füst formájában, a szél útján — eljuttatott kórokozók. A tömeges fertőző megbe­tegedések veszélye rejtve ma­rad. A fertőző góchói gyor­san szétterjedhet. A hosz- szabb iappangási idejű be­tegségek még a felismerés, a felderítés előtt széthurcolha- tók. Ez fokozza a láthatatlan súlyos veszély lehetőségét, a védekezés fontosságát és sa­játos bonyolultságát. A fertőző járványos meg­betegedések, járványok elle­ni védelem több évszázados múltra tekint vissza. A min­dennapi békés életünket is veszélyeztetik a vírusok, baktériumok, rickettslák. Ezekkel szemben jól kiépített közegészségügyi és járvány- védelfhi rendszabályok szigo­rú megtartásával véditik egészségünket. Háborús kö­rülmények között olyan kór­okozókat alkalmazhatna az ellenség, melyek területünkön ismeretlenek. így a felisme­résük nehezebb lenne és az ellehük való védekezésre még szigorúbb rendszabálvo- kat kellene bevezetnünk, be­tartanunk. Ilyen kórokozók: vírusok (himlő, paoagajKor, agyvelőgvulladás, stb.). rlc- kettsiák (kiütéses tífusz, Q- láz), baktériumok (nestls, ta­konykor, lépfene, stb.). Háborús körü'ménvek kö­zött a megelőző védelemben fontos helvet foglal el a sze­mélyi higiénés előírások szi­gorú betartása, az élelmiszer, a víz biológiai védelmének megszervezése, különleges rendszabályok bevezetése. Á polgári védelem egész­ségügyi szakszolgálati alaku­latai az 1073-as kikénzési év­ben biológiai kárt=rü!et felté­telezésével hajtják végre "vakorintaikat. A biológiai fegyveréit ellen! védelem porrrtáit. a kártfríjléj felszá­molását elméletileg elsaiátí- ‘ották. A gyakorlatok végre- haltását mee'eiő'-őoo megvei. maid városonként. táráson­ként módszertani bemutat* "»vakorlatokat ír* elő a megvej rbjgári védrimi Parancsnok. A megyei módszertani be­mutató gyakorlat megtartá­sára a mátészalkai járás ka­pott megbízást. A bemutató Mérk-Vállaj községben két egészségügyi és egy járási járványügyi felderítő alegy­ség részvételével került vég­rehajtásra. Az előkészítés kö­rültekintő, figyelmes munkát igényelt, mert ilyert jellegű gyakorlatra, biológiai kárfel­tételezésre első alkalommal került sor. A módszertani bemutató gyakorlatot mintegy kétszáz fontos beosztású parancsnok tekintette meg, ott voltak a városi, járási pv-barancsno- kok (járásihivatal-elnökök). törz.sparancsnokok. az egész­ségügyi szákszolgálati alaku­latok parancsnokai (iárási főorvosok), áz alakulatok fe­lelősei (járási vöröskeresztes titkárok). A gyakorlat ta­pasztalatait hasznosítva kerti! sor városonként és járáson­ként a saját bemutató gya­korlataikra, melyeken a já­rás területéről a községi pv- parancsnökök, körzeti orvo­sok. és az egészségű BV1 sza- kaszoarancsnokok vesznek részt. Harmadik lépcsőben kStHil sor minden községben az egészségügyi szakaszok biológiai kárterületeken vég­rehajtandó gyakorlataira. A feltételezés szerint Mérk- Vállaj község biológiai harc­anyaggal fertőzött. A jár­ványügyi felderítő alegység a kapott utasítás alapján meg­szervezte a biológiai kárhely felderítését az előírásoknak megfelelően, a biztonsági, vé­delmi rendszabályok megtar­tásával. Levegő-, víz-, föld-, növény- és rovarmintákat vettek, melyet motoros fu­tárral laborátóriurni vizsgá­latra küldték. Miután a vizs­gálat megállapította a bioló­giai csapást, a járási parancs­nokság a községre elrendelte az egészségügyi zárlatot (ka­rantént). A községi parancs­nok intézkedéseket adott ki, és hahgosbemondón tájékoz­tatta a lakosságot, felhívta a figyelmet az alapvető szabá­lyokra, a karantén szigorú megtartására. A körzeti orvosok utasítá­sai alapján a szakaszparancs­nokok vezetésével, kibontako­zott az egészségűgjűek sok-* oldalú tevékenysége. Sorom­pók kerültek azt úttestekre, klórozott fűrészpor, mosdó­edények, fertőtlenítőszerek a kijelölt bejáratokhoz. Megje­lentek a tiltó és figyelmezte­tő táblák: „Fertőzött terület, belépni tilos!” Megszervezték az állandó őrségeket. Felállították a fertőtlenítő­fürdető sátrakat, intézkedés történt a szükség járvány­fektető-, valamint az oltóhe­lyek kijelölésére. Ezután to­vább szélesedett a biológiai kárhelyen folyó munka. Az egészségügyi alegységek megkezdték a fertőzött sóc.ok részletes felderítését. Kétfős járőrök járták a részükre ki­jelölt körteket és házról ház­ra menve kikérdezték a la­kosságot. Minden gyanús je­let, tünetet feljegyezve jelen­tést tettek a körzeti orvo­soknak, akik a súlyosabb ese­teknél kórházba szállításra, a gyanúsoknál elkülönítésre intézkedtek. A biológiai kárhely teljes felderítése és a helyzet érté­kelése után a megyei egész- • ségügyi szakszolgálati alaku­latok parancsnoka (a megyei főorvos helyettese) intézkedett az oltóhelyeken a védőoltások megkezdésére. Az egészség- ügyi járőrök jó szervező munkájára fegyelmezetten — tiltakozás nélkül —. saját egészségük megvédése érde­kében sorakoztak a felnőttek, a gyerekek az oltóhelyeken-, hogy jelképesen megkapják az életmentő védőoltást. Ezzel egyidejűleg a lerob­ban fertőzött körtetekben megkezdődött a lakóházak, udvar. mellaképületek nagy teljesítményű fertőtlenítő- génekkel. kézi permetezőkkel való fertőtlenítése. A gyakorlatot végrehajtó polgári védelmi egészségügy) szervek, a részt vevő lakos­ság. idősek, fiatalok szerve­zetten és kellő komolysággal hajtották végre életmentő feladataikat. Az egészségügyiek jól vizs­gáztak a három évvel ezelőtt ránk tört árvíz idején is. ott voltak a községben fellépett iárvánvos állatbetegség meg­fékezésénél. Jó volt látni és érezni azt az. odaadó, lelkes ás hozzáértő munkát, melvnek alaoia az évek óta folvó fel­készítés. kikénzés-gvakorlás. A bemutató gyakorlat sikere* volt. A gyakorlaton részt ve­vő járási, községi vezetők, az eaészeégüevi és a járvénv- feldérítő a1ewsések oé’dát mutattak biológiai kárterülé- ten a sokiránvú, összetett fel­adatok 1ő megszervezésében és végrehajtásában. A meghí­vott narancsmkok jelentős segirt^oet kanták, hottv ehhez hasonlóan szervezzék meg á oárnenVh'i.'i p ipfp^rUrbpr*. a küllőit kö-7sácíek +er>i1etan a salát bemutató gyakorlatai­kat. Az egészséníjgvi szakszói- «á’atí alakulatok parancsno­kai évek óta mind szervezet­tebb és Színvonalasabb svg. korlatoVat tartottak. Elis- m°»*as illeti i'vrv a narnnesno­kokat. mist p heosztottekSt azért n fríoc rnnriV^ór-f; amp111’?11 a? pi.m-ko ov.p'k f el f ótól0*7ékcóiypl yónra«, hriiíotl fömocro^ plpfrrion gvnkorlataikat végrehajtot­ták. Az 1973. évi gyakorlatok nem olyan látványosak, új- szerűek, nasvobb területért zajlanak le. Minden községi paranesnoknák. körzeti or­vosnak. eeészségügvi szakasz* oarancsnoknak több gonddal, körültekintéssel, jobb szerve­zőmunkával keli az „Egész­ségügyi alakulat feladatai a biológiai kárhelyen” elneve­zésű gyakorlataikat megszer­vezni. BIOLÓGIAI MINTAVÉTEL VÉDŐFELSZERELÉSBEN.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom