Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

f973. július fl. Wrr W-WA'GVÄRORSZAÖ 5, oldal Kertészek, gépészek A főiskola polgárává fogadom...? érteni hozzá, ök vállalják a nehéz, több évi tanulást, hogy kikerülve a főiskoláról szakszerűen bánjanak a gé­pekkel, és nem utolsósorban a gépeket kezelő emberekkel. Matematikából nem írtak Az eredményt még nem tudják, de máris szó esik az írásbeli példáiról, feladatai­ról. Vitatkoznak a helyes megoldásról, mindenki a sa­ját eredményét vallja a jónak, pontosnak. A vélemények megoszlanak. — A gépészeknek, akik eb- ben az évben érettségiztek, könnvebb volt — mondja Szabó Elemér —, mert csak fizikából kellett felvételiz­niük, a matematikajegyet a középiskolából hozták ma­gukkal. Én tavaly érettségiz­tem, így mind a kettőből ír­tam dolgozatot, s úgy érzem sikerült. A feladatok nehézségi fo­ka között megoszlanak a vé­lemények. Egyes feladatok könnyebbek voltak, azonban kaptak nehezebb példákat is a jelentkezők. Abban meg­egyeztek, hogy középiskolai tudásuk elegendőnek bizo­nyult a sikeres megoldáshoz. — Persze — jegyzi meg tréfásan Nándori Imre. aki szintén tavaly érettségizett — elég lett volna csak a könnyű példákat feladni. A kertészek szerint nekik annyival volt nehezebb, hogy kémiából és biológiából is kellett írásbelizniük. Pócsi Éva azonban nincs elkesered­ve. — Azért mi sem panasz­kodhatunk. Jó figyelemmel, összpontosítással mindenki túljuthatott az írásbelin. getés közben Koszi Sándor megjegyzi: „Szeretném hal­lani az évnyitón, amint azt mondják nekem: a főiskola polgárává fogadom.” Ezen mindannyian derül- nek, hiszen mindenki ezt a mondatot szeretné hallani szeptemberben. Ök már „szétnéztek” a fő­iskola KISZ-bizottságán, és esetleges felvétel esetén — ezt nyomatékosan hangsú­lyozták — a tanuláson kívül be akarnak kapcsolódni a moz­galmi munkába is. Hürkeez Katalin szívesen dolgozik a KISZ-ben. emellett sportol is. Pócsi Éva az irodalmi színpad munkájában venne részt szí­vesen. Legtöbben mégis spor­tolni akarnak. A gépészek közül Nándori Imre szívesen kosárlabdázna. Koszi Sán­dor pedig a labdarúgócsapa- tot erősítené. Az iskoláról és a KISZ-ről különben máris jó véle­ményt alakítóiak ki, ugyanis az iskola és az ifjúsági szer­vezet rendezte az előkészítő tanfolyamot, ami három dél­előtt tartott, délután kultu­rális programok zajlottak, es­te pedig a nemrég átadott. íz­lésesen berendezett pince­klubban hallgattak tánczenét a felvételire jelentkezett fia­talok. Minden negyedik Hogv Hürkeez Katalinnak. Szabó Elemérnek és a többi jelentkezőnek sikerül-e be­jutni az intézetbe, hogv va­lóra válnak-e az elképzelé­seik, az a következő napok­ban dől el. Az 1973—74-es tanévre i főiskola két karára összesei Felvételi vizsga a Nyíregy­házi Mezőgazdasági Főis­kolán. Hallgatójelöltek az or­szág sok megyéjéből. Vannak köztük, akik először látják a főiskolát, mások már néhány napja itt vannak: a fizikai dolgozók gyermekeinek há­romnapos előkészítő tanfo­lyamot rendeztek. Ök már bepillantást nyerhettek a fő­iskola életébe. Az írásbeli vizsga után ért­hetően mindenki nyugod- tabb. de még mindig ott ül a diákok arcán a feszültség, ami velejárója az ilyen „meg­próbáltatásoknak”. Egy évig dolgozóit A felvételizők közül öttel beszélgettünk: Szabolcs. Haj­dú. Heves. Szolnok megyeiek. Hiirkecz Katalin Kunszent- mártonból, Pócsi Éva Kán- torjánosiból ielentkezett a kertész karra. Koszi Sándor Derecskére való, Szabó Elemér, a Heves megyei Noszvaj községből jött és Nándori Imre pedig nyíregyházi. Ök hárman gé­pészek. Kint ontja a meleget a nap, öltözködésük ehhez igazodik. Színes ingekben, könnyű pu­lóverekben ülnek, a lányo­kon miniszoknya feszül. A téma természetesen a főiskola, miért választották ezt a pályát? Hürkeez Katalin válaszol először: — Mezőgazdasági szak- középiskolában érettségiztem tavaly, és így már általános iskolában elhatároztam, hogy kertész leszek. Egy évig a szentesi Árpád Tsz-ben dol­goztam és ott méginkább megszerettem a pályát. A gépészkarra jelentkezők is nekibátorodnak, és el­mondják az ő „miértjüket”. A válaszuk lényege: a mai me­zőgazdaság elképzelhetetlen gépek nélkül. Ahhoz, hogv a gének működjenek, segítse­nek az embereknek, sokat kell Ilyenkor nyáron sok gon­dot okoz a zöldség-gyümölcs ellátás. Különösen ott, ahol hirtelen megnőttek az igé­nyek és már nem kielégítő a néhány év előtti minőség és mennyiség. A gyors lélek- szám-emelkedés, a városia­sodás ütemét Kisvárdán, a 4 éves városban sem tudta követni néhány fontos szol­gáltatás. Ezek közé tartozik a zöldség-gyümölcs ellátás, amely bár fejlődött, de nem annyit, hogy a lakosság meg­növekedett igényeinek meg­feleljen. Ennek oka részben, hogy csökkent a magánter­melők száma. A legnagyobb gondot az okozza, hogy kevés a bolt, az üzlethelyiségek legtöbbje na­gyon régi, kicsi, korszerűt­len. Rossz a területi elhe­lyezkedés is. Ebből követke­zik, hogy csak egyes körze­tek ellátása megfelelő. A város több helyről kap zöldséget, gyümölcsöt, így sokszor nagy a minőségbeli különbség. A MÉK üzletei­ben („legmodernebb” a Zrínyi téri — sötét, piszkos, egészségtelen) gyengébb a minőség, és mégis drágább az ár, mint az ÁFÉSZ modern boltjaiban ahol kiváló mi­nőségű az áru. Mindkét eset­ben megtaláltuk a magya­rázatot. Az ÁEÉSZ közvetle­nül a termelőszövetkezetek­től. magántermelőktől veszi át a frissen leszedett zöld­.,Fóisfco/cís” tervek Miközben a felvételi ered­ményeit boncolják, máris a főiskolai életről, tanulásról folyik tovább a szó. Beszél­séaet, illetve gyümölcsöt. A MÉK viszont még a Kisvár­dán felvásárolt árut is kivi­szi előbb az anarcsi és nyír­egyházi begyűjtő telepekre, hogy onnan sokszor fony- nyadtan, összetörve hozza vissza. Az indoklás pedig: az egész megyében így van, ez a szabályos eljárás. A kijelölt begyűjtő telepeken osztják szét az árut. Lehet, hogy ez így szabályos, de ettől csak romlik a zöldség- és gyü­mölcsellátás. Legalábbis Kisvárdán. Váratlan súlyos gondot okozott a városi tanácsnak, hogy az idény elején két üzlet is bezárt. Az egyiket életveszélyesnek nyilvání­tották, a másikban egy kör­nyékbeli termelőszövetkezet megszüntette az árusítást. Pedig a forgalom nagyon megnövekedett. Egy évtized­del ezelőtt annyi volt az évi, mint most a havi: 1 millió felett. A Kisvárdai Város Tanács úgy próbál segíteni az ellá­tási gondokon, hogy a piac területén egy új, modern vá­sárcsarnokot építtetett. Az 1 millió forintos létesítmény két most épülő lakótelepet lát majd el zöldséggel, gyü­mölccsel és egyéb áruval. Átadását augusztusra terve­zik. > (d. aj 494-en jelentkeztek. A jelent­kezők közül csak minden ne­gyedik fiatal kaphatja meg az áhított „igen”-t. Sípos Béla 3 — 4 millió köbméter tíz A napok óta tartó kánikula tetemes vízmennyiséggel apasztja a Balatont. A szak­emberek szerint nyáron a napi átlagos párolgás elér a 3 millió köbmétert. Az el­múlt időszakban azonban na­ponta több, mint négymillió köbméterrel apadt a Balaton vize. A mostanihoz hasonló időjárásban naponta csak­nem egy centiméterrel csők ken a majdnem hatszáz négy zetkilométer területű tó víz- szintie. Az évi párolgás há­rom évtizedes átlagban el­éri a 360 millió köbmétert ami annyit jelent, hogy az égi „szivattyú” évenkínt mint­egy hatvan centiméterre] apasztja a tó vízszintjét. A levegőbe szálló hatalmas víztömeg ellenére nem kelet­kezik nagyobb zavar a tó víz­háztartásában. A csapadék éves átlagban nagyjából ki­egyenlíti a párolgás okozta veszteséget. A Zala folyó és a beömlő patakok másodper­cenként átlag 17 köbméter vízzel táplálják a tavat és az esetleges nyári aszályt ki­véve, ebből a mennyiségből jut a Sió feltöltésére és ön­tözésre is. Az idei csapadék- mennyiségből megfelelő kész­letet tároltak a tóban, számít­va a főidény szárazabb idő­szakára. A nagyarányú vízforgalom­nak köszönhető, hogy a ma­gyar tenger vize a nyár leg­melegebb heteiben is friss és üdítő hatású. 1 öhh és frissebb kellene Mi kerül a kisvárdai piacra? Épül az új vásárcsarnok A fénykép bizonyít Sokba kerül a sebességlúílépés — Bevonhatják a jogosítványt Az IT 83—28 rendszámú gépkocsi vezetője 60 helyett 86 kilométeres sebességgel haji — Van önnek személygép­kocsi ia? — Igen, IM 36—28 a forgal­mi rendszáma. — Járt június 16-án reggel a 4-es számú főútvonalon? — Igen, Debrecen felé mentem. — Ebben az időpontban szabálysértést követett el, mert Nyíregyháza belterüle­tén jelentős mértékben túl­lépte a megengedett sebessé­get, 60 helyett 82 kilométeres sebességgel hajtott. A középkorú férfi, aki a személygépkocsit vezette, ki­csit gondolkozik, maga is fur­csállja, tényleg sok a 82. de lehet, hogy annyival ment. Gondolta is, hogy bemérték, de a rendőr nem állította meg, így remélte szerencséje van. Az eset azonban máskép­pen alakult. bizonyítja a nagyjából idézett fenti pár­beszéd, amely a napokban zajlott a nyíregyházi járási­városi rendőrkapitányságon az illető gépkocsitulajdonos és a szabálysértési eljárást folytató rendőrtiszt között. A bizonyíték pedig egy fénykép: raita az illető ko­csija — jól olvasható a rendszám —. a pontos dá­tum és a sebességet jelző 82. A rendőri szervek nemrégen bevezetett új sebességmérő berendezésének terméke a speciális fotó. A jövőben ezek a készülékek sok gondot okoznak maid a megenge­dettnél gyorsabban közle­kedőknek. Ebben az esetben például kétezer forintot meghaladó pénzbírságot szab­tak ki. S az ügynek ezzel még nincs vége, mert a közlekedé­si osztályon csak a pénz be­fizetése után mérlegelik olvan mértékű-e a sebesség­túllépés. amely indokolja, hogv néhány hónapra be­vonják a vezetői engedélyt. A 22 kilométeres sebesség- túllépés ebben az Esetben azt jelentette, hogy tíz .hónapra bevonják a jogosítványt. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, vajon indokolt-e az ilyen kétségtelenül szigo­rú büntetés? A válaszhoz né­hány statisztikai adat: tavaly több. mint 1200 baleset tör­tént Szabolcs-Szatmár me­gye közútjain. 67 ember meghalt, négyszáz sú'yosan megsérült, több. mint ötszá­zan könnyebb sérülést szen­vedtek. A balesetek száma ál­landóan emelkedik. A két fő ok: ittas vezetés és sebesség- túllépés. Most csak ez utóbbi adato­kat nézzük: gyorshajtás mi­att 1970 óta minden eszten­dőben körülbelül 280 baleset történt Szabolcs-Szatmárban s a dolog természete miatt ilyenkor sok a súlvos és ha­lálos sérülés is. De ísv van ez országosan is. ezért került nemrégiben a közlekedés ügye a kormány elé. ahol több millió forintot bizto­sítottak soron kívül a haté­kony megelőzésre. Ennek eay részét képezik azok az ú.i se­bességmérő berendezések, amelyek a gyorshaitók elleni bizonyítást szolgáló speciá­lis fényképeket is készítik. (A készülékek Európában a legmodernebbek, alkalmazá­suk széles körű, „sokat tud­nak”.) Még néhány példa az első szabolcsi ellenőrzés napjáról. A fotó bizonyítja: az IT 83— 28 forgalmi rendszámú Polski Fiat vezetője 86 kilométeres sebességgel halad, de volt ez több, is, mert a fotó pillanatá­ban világítanak a stoplám­pák, a vezető már fékezett. (Itt is kétezer forintot meg­haladó pénzbírságot szabtak ki első fokon, de az ügy még nem zárult le, mert a fotó, és a később jogerőssé váló sza­bálysértési határozat ezután kerül a közlekedésrendészeti osztályra további intézkedés céljából.) Az OD 52—48 rendszámú motorkerékpár vezetője a megengedett 50 helyett 87 kilométeres se­bességgel hajtott. Ez ügvbep- még nem zárult le az eliárás. Lehetne sorolni az eseteket, a súlyos bírságokat. Sajnos, bőven van példa. Pedig a rendőri szervek nem elsősor­ban a súlyos bírságokra tö­rekednek. ennél sokkal fonto­sabb a megelőzés, a gyors mo­torok, kocsik idejében a csá­bító gyorshajtás visszaszorí- . tása. a balesetek csökkenté­se. Ezt bizonyítja, hogy az új sebességmérő készülék­kel felszerelt rendőrségi ko­csi első szabolcsi munkanap­ján a munkatársak nemcsak feljelentéseket tettek. 25 gép­A moziuzemí vállalat gép­kocsijának szélvédőjét, — drága üvegből —,a környék gyerekei bezúzták. Emiatt már napok óta nem tud a fő­városba elindulni. Néhány vakációzó, unatkozó gyerek rendszeresen felmászik a vil­lámhárító drótján a Krúdy mozi tetejére és a tetőről ijesztgetni az arra járókat, — no meg a mozi személyzetét. Egy rakoncátlan gyerek „hecből” bedobott a mozi nézőterére egy szeméttel megtöltött régi aktatáskát, amit valamelyik kukás edényből szedett elő. Aztán, amikor az egyik jegyszedő emiatt megrótta, bosszúból belopakodott az üzemben álló mozi nézőterére és ott olyas­mit csinált, ami már sérti a közösség elnézőbb tagjainak szemét is. A Szarvas utcai roßsz gye­rek még nyáron is egyszerűen csak rossz gyerek, épp úgy. mint a Kossuth utcai rossz gyerek, a Lenin téri kis ga­leri körül valami teljesen fél­reértett szemlélet kezd kiala­kulni. Még a legiobb, ha azt halljuk: ne bántsuk őket. mert szüleik megsértődnek. Sokkal kevésbé tetszik ne­kem, ha azt hallom, hogy nem kell ebbe beleavatkoz­járművezető (nyolc személy- gépkocsi-, tizenhárom teher­gépkocsi- és négy motorkerék­pár-vezető) ellen csak a fel­jelentést kővetően lehetett el­járni. Ezek voltak a legsúlyo­sabb esetek, mert lakott te­rületen belül a megengedett sebességet jelentősen túllép­ték. (Ez azt jelenti, hogy pél­dául személygépkocsival 80 helyett 89 kilométernél gyor­sabban haladtak.) 247 eset­ben helyszínen bírságot szabtak ki. mert a járműve­zetők 10—15 kilométerre! lép­ték tül a megengedett se­bességet. Ezen kívül 34 gép- járművezetőt fieyeimeztettek, mert kis mértékben ugyan, de a megengedettnél gyor­sabban hajtottak. Ezek a számok azt jelzik, gyakori a gyorshajtás és nemcsak az olyan utakon, mint a Sóstóra vezető erdei út, hanem az olyan keskeny és nagy forgalmú utakon i*. mint a Debreceni út — ahol az útépítés miatt jelenleg se­bességkorlátozás is van. És milyen a véletlen, miköz­ben a fenti adatokat össze­gezték a közlekedésrendészet munkatársai, érkezett a hír. S I. nagvkállói lakos 99 kilo­méteres sebességgel haladt a Balkánvi Állami Gazdaság nagykállói üzemegységéhez vezető bekötő úton, egv fá­nak ütközött, felborult és a helyszínen meghalt. 19 éves volt... ni, mert még politikai kéffe dést csinál valaki belőle. As aztán végleg felháborít, ha azt hallom: mi lesz ezekből? Ez utolsó megjegyzés mélyén még valami kaján kárörömet is érzek, amit úgy is lehetne megfogalmazni: hagyjuk csak ezeket tovább rosszalkodni, később akkor, nagyobb csí­nyekre vállalkozva bennün­ket fognak igazolni, hogy ezeket úgysem lehet megne­velni, kár volt nekik palotá­kat adni. Természetesen a szülők, a* utca lakói, a tanácstagjaik, a gyámhatóság is tehetne vala­mit nevelésük érdekében. Nem okvetlenül a járókelők és a moziban esténként meg­forduló ezernyi néző felada­ta a beavatkozás — akiknek egyébként a szeme láttára tör-, ténik mindez. Egy idős, cigány származá­sú apa mondotta: „írja csak meg nyugodtan. Rosszul véd bennünket az, aki úgy véli, ne bántsuk a cigánygyereket. Persze, nem verésre gondo­lok. De lehetne számukra ját­szóteret építeni, valami el­foglaltságot találni. Értelmes kis srácok ezek, megértik a jó szót.” (g$sztelyj) Marik Sándor MEGEGYZÉS Vásott gyerekek

Next

/
Oldalképek
Tartalom