Kelet-Magyarország, 1973. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

«XX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM I.APÜNK TARTALMABOEi Az olvasó népért (7. olda* Sóstó várja a vendégeket (5. oldali Sportjelentéseink ill. oldal Mit fizet a lottó? (12. oldal A tárgyalóteremből (5. oWqtf A béke politikája Nagygyűlések, baráti találkozók Szeptemberben megtartják a békemozgalom megyei konferenciáját ~r Mélyreható nemzetközi fo­lyamatok kibontakozása ide­áén foglalt állást a párt veze­tő szerve Magyarország kül­politikájáról és a világpoli­tikai helyzetről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ponti Bizottságának szerdai ülése néhány nappal Leonyid Brezsnyev amerikai és fran­ciaországi utazása után és ugyancsak néhány nappal az európai biz­tonsági értekezlet megJ nyitása előtt tekintette át a nemzetközi helyzetet, vala- mint a párt és a kormány nemzetközi tevékenységét. A párt vezető szerve a két világrendszer kapcsolatai és a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok békés egymás mellett élése politi­kájának szemoontjából vizs­gálta és értékelte Leonyid Brezsnyev washingtoni és párizsi tárgyalásait. Nagy 'horderejű események ezek, mert segítik eltoriaszolni a hidegháború visszatérésének útját, növelik a szocialista világrendszer tekintélyét, az életbe ültetik át az SZKP XXIV. kongresszusán elfo­gadott nagyszabású béke­programot. A csúcstalálkozókon is kife­jezésre jutó politika: a Var­sói Szerződés országai egyez­tetett tevékenységének, ösz- szehangolt fellépésének kö- vetkezménye — a nemzetkö- viszonyok általános javí- >a, a haladás érdekében, a magyar érdekeket is testesítő internacionalis- olitikát. mint közös erő- ést az MSZMP Közpon- zottsága üdvözli és tá­lja. nemzetközi enyhülés legfontosabb feltétele, az erőviszonyok meg- sa és a szocialista or- sikeres fejlődése és vságe révén több tó­iban reálpolitikai k kerekednek felül. '*en kezdődő he’sin- •cozás ennek a ten- megtestesítése. A gy ítélte meg. hogy iferencián az érde- <. ésszerű kompro- nak alapján, vagy- készítő tárgvaláso- eredmények meg- ü előbbre lehet li az európai béke ág ügyében. A ma- küldöttség — erősíti , a határozat — ebben a struktív szellemben fog ékenykedni Helsinkiben, akúgy, mint Bécsben a aderő- és fegyverzetcsök­kentési megbeszéléseken. A KB-állásfoglalás útmu­tatást ad a magyar külpoli­tikai tevékenységhez egy másik európai vonatkozás­ban is. Miután életbe lépett a két német állam alapszerző­dése, valamint a müncheni diktátum érvénytelenítésé­vel sikeresen befejeződtek a csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások, „elhárulnak az akadályok a Magyar Nép- köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság diplo­máciai kapcsolatainak rende­lése útjából.” Az általános nemzetközi érdeklődésünkön és érdekelt­ségünkön túl ugyancsak kü- ' nleges nemzeti vonása is annak a direktívának, ;ly az indokínai kérdésre átkozik. Hiszen hazánk- mint a nemzetközi Viet- i-konferencia okmánya rójának és a Dél-Viet- iban működő nemzetközi íőrző és felügyelő bizott- tagjának becsületbeli fel- ta közreműködni a béke Békenagygyűlések, baráti találkozók sok ezer szabolcs- szatmári résztvevővel — ez jelezte az első félév munká- ját, állapította meg a legu­tóbbi ülésen a Hazafias Nép­front megyei elnöksége mel­lett működő békemozgalmi és nemzetközi barátsági tár- sadalmi bizottság. Az idei programot és a békehónapi rendezvényeket szinte kivé­tel nélkül nagy érdeklődés mellett valósították meg. A béke és barátsági ren­dezvények átfogták megyénk egész területét. Ennek ered­ményeként a béke és barát- sági hónap befejeztével új erőre kapott a mozgalom. Erre építve állította össze a bizottság a második féléves munkatervét. Júliusban tárgyalja a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága és elnöksége a VIII. magyar békekongresszus elő­biztosításában. Az ellenőrző felügyelő bizottság magyar részlege a legpontosabban eleget tesz vállalt kötelessé­gének és ennek a közhasznú és általánosan nagyra becsült nemzetközi tevékenységnek tudatában „elítéljük és visz- szautasítjuk azokat a mester­kedéseket, amelyek a bizott­ság normális tevékenységé­nek akadályozására és meg­hiúsítására irányulnak.” rom hét leforgása alatt me­gyénk minden településén •egy napot — a helyi szervek választása alapján — „béke­nappá” nyilvánítanak, me­lyeknek ünnepélyes program­ja lesz. Az ünnepségek ösz- szehangolására és az időpon­tok egyeztetésére a megyei társadalmi bizottság irányí­tásával a járásokban akció- csoportok alakulnak. Október 19-én békevonat indul a Szovjetunióba, mely­nek résztvevői a megye bé­kemozgalmi tevékenységéről és alkotó hétköznapjairól szóló képes és írásos albumot adnak át Moszkvában a bé- ke-világkongresszust előké­szítő bizottságnak. Segítik a megye egész területén a no­vember hetedikéi ünnepsé­gek méltó megünneplését, baráti találkozók megszerve- zését. A Hazafias Népfront A nemzetközi, mindenek­előtt az európai helyzetben bekövetkezett enyhülés gyü­mölcse, hogy erősödik a kap­csolat és esetenként már a kölcsönösen gyümölcsöző együttműködés a szocialista és a tőkésországok gazdasá­gai között is. A KGST, amely a szocialista országok integ­rációs programjának megva­lósításán tevékenykedik — Prágában éppen a közelmúlt­készítésével és az októberi moszkvai békevonat indítá­sával kapcsolatos megyei fel- adatokat. A finn—magyar barátsági hét alkalmával me­gyénket nyolcán képviselik a Finnországba utazq delegá­cióban. A Koreai Népi De- mokratikus Köztársaság fel- szabadulásának 28. évfordu- lóján, augusztus 15-án négy járás és Kisvárda, valamint a nyíregyházi s a nagykállói járás egy-egy községében megemlékezést tartanak. Augusztus második felében kiállítást nyitnak „Moszkva ötvenéves fejlődése” cím­mel. Szeptember elején tartják meg Nyíregyházán. 600 részt­vevő jelenlétében a béke­mozgalom megyei konferen­ciáját. A konferencián vá­lasztják meg a VIII. magyar békekongresszus megyei küldötteit. A kongresszus tiszteletére az előtte lévő há­rendezésében megyénk vala­mennyi városában és közsé- gében a felszabadulás idő­rendjében ünnepséget tarta­nak, amelyen a magyar— szovjet barátság és együtt­működés egv-egy külön, e;,e- ményével foglalkoznak.1 Szeptemberben Mátészal­kán és a járásban egy köz­ségben Bulgária nemzeti ün­nepe alkalmából barátsági estet rendeznek. Nyíregyháza a csehszlovákiai Presov vá­rossal októberben barátsági rendezvénnyel egybekap­csolt delegációcserét bonyo­lít le. Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából július 23- án Nyírbátorban és a fehér- gyarmati járásban ünnepi megemlékezést tartanak. Ok­tóber első felében a megye középiskoláiban ünnepsége­ken emlékeznek meg a Né­met Demokratikus Köztársa­ság megalakulásának 21 év­fordulójáról. Mátészalkán rendezik a nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségét Hagyományosan július 8- án tartják a nemzetközi szö­vetkezeti napot, melynek megyei ünnepségét az idén Mátészalkán rendezik.1 A vá­rosi fürdő ideális környezetet ad a több ezer résztvevőt megmozgató politikai, társa­dalmi és kulturális esemény­nek. »' A nemzetközi szövetkezeti nap délelőtt 9 órakor az Ifjú­ság téren épített új ABC-áru- ház ünnepélyes megnyitásá­val kezdődik. ■ Ezt követően fél 10-től a városi fürdő te­rületén folytatódik a rendez­vénysorozat, ahol térzene szórakoztatja a résztvevőket. Az ünnepi nagygyűlésen dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára mond beszédet. Tizenegy órától kulturális műsor következik. A szabad­téri színpadon fellép a nyír- meggyesi vegyeskórus, az ököritói Fergeteges tánccso­port, Simon Józsefné és Lá­bas Tibor népi énekesek, a fehérgyarmati, a vásárosna- ményi és a mátészalkai ÁFÉSZ-ek egyesített népi ze­nekara, a mátészalkai cigány­együttes. Délután folytatódik a kul­turális és sportműsor. A napi programban helyet kap az MHSZ versenyzőinek ejtőer­nyős bemutatója, s több sportág tart színvonalasnak ígérkező sportvetélkedőt. A nemzetközi szövetkezeti nap megyei megnyitójára a környékbeli községekből mintegy 3—4000 résztvevőre számítanak. A programban szerepel a szövetkezeti tagok és a fiatalok találkozója is. Apró Antal elvtárs látogatása Kisvárdán Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szom­baton dr. Tar Imrének, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága első titká­rának és dr. Pénzes Jánosnak, a megyei tanács elnökének társaságában Kisvárdán tett látogatást. A vefidég és kísérete láto­gatásának első állomása a városi pártbizottság székhá­za volt, ahol Lipők András, a pártbizottság első titkára, Szabó Ferenc, a városi ta­nács elnöke és Juhász István, a Rákóczi Termelőszövetke­zet elnöke fogadták. Apró Antal meghallgatta Lipők András tájékoztatóját Kis­várda fejlődéséről, terveiről és gondjairól, majd a város gazdasági létesítményeivel, idegenforgalmi nevezetessé­geivef ismerkedett. Az szággyűlés elnöke ezt kőve­tően látogatást tett a Kisvár- dai Szeszipari Vállalat tele­pén és a Rákóczi Termelő­szövetkezetben. Apró Antal szombaton fejezte Szabolcs-Szatmár me­gyei látogatását. (Az ország­gyűlés elnökének szabolcsi programjáról képes riport tunk a lap 3. oldalán.) 1919-es mártírok emlékművét avatták Baktaiórántházán Tanácsköztársasági márti­rok emlékművének avató­ünnepségére került sor jú­nius 30-án, délelőtt 10 óra­kor Baktalórántházán, a község határában lévő Pusz­takerti dűlőben. 1919-ben a fehér román terrorista csa­patok itt végezték ki a Ta­nácsköztársaság tizenhat har- cosát, vöröskatonát. Régi vá­gya a község lakóinak, veze­tőinek, hogy méltó emléket állítsanak a kivégzett már- ■ rikni.k. Kiváló- patroná- lóra találtak a megyei ki­egészítő parancsnokság ve­zetőiben, s több, mint húsz helyi és megyei vállalat, üzem, tsz, intézmény, társa­dalmi szerv, iskola járult hozzá társadalmi munkában a síremlék elkészítéséhez, környezetének rendbe hozá­sához. A mártírok emlékművét június 30-án délelőtt ünne­pélyes katonai tiszteletadás­sal avatták fel a jelenlévő párt-, állami, tanácsi, tö­megszervezeti, katonai veze­tők és mintegy nyolcszáz— ezer helyi lakos részvételé­vel. Megjelent az ünnepsé­gen Alexa László, a megyei pártbizottság titkára, Tóth Ernő, a nyíregyházi járási pártbizottság titkára, Gyúró Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese, dr. Gombás Sándor, a megyei tanács já­rási hivatalának elnöke, a mártírok hozzátartozói, roko­nai, harcostársai, veteránok, egykori vöröskatonák, a já­rások meghívott képviselői. Dr. Gombás Sándor meg­nyitó beszédében méltatta a 19-es mártírok hősi harcait, s elismerését fejezte ki az emlékmű létrehozásán fára- dozóknak. Külön is köszöne­tét mondott Unatenszki Pál­nak, a megyei kiegészítő pa- rancsnokság vezetőjének, aki a síremlék létrehozásáért so­kat fáradozott. A mártírok­ról és az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaság jelentősé­géről és a szabolcsi esemé­nyekről Gyúró Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese emlékezett meg, tartott ava­tóbeszédet. Arra kérte a község lakosságát; őrizzék to­vábbra is kegyelettel a ki­végzett mártírok emlékét, akik /életüket adták az elsS magyar proletárforradalo­mért. Ezután Unatenszki Pál. a megyei kiegészítő parancs­nokság vezetője adta át az emlékművet, majd Antal La­josba községi pártbizottság titkára szólt arról, hogy megőrzik és tovább ápolják a mártírok emlékét. Ezt követően a részvevő párt-, állami, tanácsi és tö­megszervezetek vezetői, a fegyveres testületek képvi­selői megkoszorúzták a ti­zenhat mártír emlékművét A márványtáblán tizenkét név áll, az elsők között Császy László és Vári Emil gimnáziumi tanárok neve, s a környékből idehurcolt és itt kivégzett cseléd, napszá­mos, földműves emberek ne­vei kerültek fel az emlék­táblára. Négy ismeretlen vö­röskatona hamvai is itt nyugosznak, akiknek nevét nem tudták megörökíteni as emlékművön. Az Internacionálé után a díszegységek elvonulásavaJ ért véget az 1919-ben kivég­zett mártírok tiszteletér» emelt emlékműavató ünnep­ség. (P. G.) Alexa László, a megyei pártbizottság titkára és Tóth Ernő, a nyíregyházi járási párt- bizottság titkára megkoszorúzzák a hősök emlékművét. ban fogadtak el a fejlesztést elősegítő újabb rendszabályo­kat — maga is növekvő fi­gyelmet fordít erre az együtt­működésre, s a lépésről lé­pésre való előrehaladást ösz­tönzi. „Ennek során — álla­pítja meg a Központi Bizott­ság határozata — megterem­tődhetnek a KGST és a Kö­zös Piac közötti kapcsolatok feltételei is.” A párt vezető szerva » nemzetközi kérdéseket átte­kintve joggal vonhatta le azt a fő következtetést, hogy a nemzetközi életben jelenleg a pozitív tényezők és voná­sok erősödnek. De egyben fi­gyelmeztetett arra is. hogy megfelelő józansággal és minden túlzások nélkül kell ezeket a körülményeket meg­ítélni, hiszen az enyhülési fo­lyamat csak a reakciós, hi­degháborús erők ellen foly­tatott következetes, soha sem lanyhuló harcban érvényesült eddig is és a jövőben is csu­pán ilyen feltételek közepet­te erősödhet meg. Az MSZMP és a magyar kormány ennek tudatában és e cél szolgála­tában fejti ki a jövőben is tevékenységét a nemzetközi haladás erőivel egyetértés­ben. ÁRA: 1 FORINT 1973. JÚLIUS 1, VASÁRNAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom