Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

*«/!*»«»*»'«'*.*•!*«V*..»«*«*»''«^V«»m.“*'.'»^*'.'*« *»'./•'*.*♦ *«*»'»«'.'»’.

ÉLET

A KELET-MAGYARORSZÁG MELLÉKLETE

Napjaink

Szót érteni

Már készülnek a plakátok, amelyek közük 8 váx'os lakosságával, hogy június 25-én, 17

ói’akor sor kerül az,első városi fórumra, a 4-es iskolában, amelyen szeretettel látják a 'nyíregyháziakat a város vezetői.

Mi ebben az érdekes, mi ebben az új, miért érdemes elmenni egy ilyen fórumra? Ezt kérdeztem én is a városi illetékesektől. Elmondták, hogy varinak ugyan az utóbbi hónapokban az üzemekben munkásfórumok, az iskolákban és másutt ifjúsági fórumok, s jó, hogy vapnak.

És a városi fórum? Közölték, hogy nem ők találták fel a spanyolviaszt. A felszabadulást követő hónapokban, első években volt Nyíregyházán egy úgynevezett népparlament, amelyen a város és’ a megyp kommunista vezetői minden héten csütörtökön szívesen látták az érdeklődő városlakókat eszmecserére bármilyen témában Ezek a csütörtök délutánok, esték 'nagyon hasznosak ‘voltak. Egyrészt amiatt, hogy az emberek a kommunistáktól és nem mástól tájékozódtak az őket érdeklő kérdésekben. Másrészt azért, mert közvetlenebb, emberibb, sőt barátibb lett a kapcsolat a pódiumon erről és arról ülők között, s ez sem leh^+ közömbös a kommunisták számára.

Hogy most újra felelevenítik a felszaba- dulás utáni bensőséges találkozásokat Nyíregyházán, annak más előzménye is van. Nemrégiben szovjet vendégekkel találkoztak a város vezetői, ak% élénken érdeklődtek az üzemekben és vállalatoknál már rendszeresen megtartott munkahelyi fórumok Iránt. Örültek annak, hogy az a forma jól bevált. Közölték, hogy ezeket ők is meg akarják rendezni. Egyúttal elmondták. hogy náluk viszoht jól beváltak a lakóhelyi fórumok, amelyeken a ia- kosság az őt érintő ügyekben kérdez és az illetékesek ott, a helyszínen adják meg nekik a tájékoztatást

így, ezek után került sor arra, hogy a városi pártbizottság és a tanács szervei szervezni kezd+e az első városi fórumot.

Miről lesz ott szó? Egy kérdéscsokrot tét- tek elém, s magyarázták, hogy a tanácstagi jelölőgyűléseken felvetődött számos problémák közül válogatták ki a legfontosabbakat. Ilyenek a közlekedés, az ifjúság szórakozása, a lakáskérd 4« a város tisztasága, parkosítás, játszóterek tö^bi. Sokáig gondolkoztak rajta. hogy melyiket vegyék előre, amely nagy rétegeket érdekel, mert azt szeretnénk, ha az első beszélgetésen is sokan letYnének, s olyan fóruma lenne a június 25-i vitáhak, amelyről sokat beszélnének a városban.

így választották ki a lakásépítést,' lakáselosztást.

Nem kell bizonygatni ennek a témának a horderejét. Azt sem, milyen komolyan veszik a városi fórum szervezői is a témát. Mindenki ott lesz, akinek csak köze van a lakások építéséhez, elosztásához: a kivitelező vállalatok, az OTP. a lakásépítő szövetkezet vezetői, az elosztás ügyében valamennyi érdekelt, s nem utolsósorban Nyíregyháza párt- és tanácsi vezetői.

Először a városi művelődési központ' 100 személyes termében akarták megrendezni a fórumot, de máris kitűnt, hogy kicsinek bizonyul a helyiség, nagyobb teremre van szükség. Pedig a fórumra nem küldenek külön meghívókat, nem szerveznek sehol. De már a napokban minden fontosabb nyíregyházi üzem, válla'lat portáján, a városi tanács alatt, a nagyobb áruházakban megtalálja a lakosság azt a kis ládát, amelyen paavjábói a következő szöveget olvashatják: ...Június 25-én városi fórumot rendezünk a lakásépítés, -elosztás ügyében. Meghívjuk erre és kérjük, hogy az építéssel. elosztással kapcsolatos kérdéseit, javaslatait helyezze el ebben a ládában, hogy arra az illetékesek válaszolni tudjanak.”

A városi fórum helyiségében ott lesz egy rögtönzött kiállítás is. Maketten a városközpont rendezési terve, a Jósaváros terve, a városrendezés legfontosabb szelvényei.

Fontos, talán a legfontosabb kérdés kerül elsőként a városi fórum napirendjére. Biztos, hogv sokan 'esznek ott fiatalok, idősebbek, érintettek és olvanok, akik csunán tudni akarják. hogyan állunk ezen a területen. Ezzel ,fügs össze: nincs két éve. hogy a lakáse'osz- tá=sai kapcsolatos úi rende'e+ét megalkotta a nyíregyházi tanács. Már előre is elmondhatjuk hogv na gvon ió. egész közvéleményünkre kedvező hatást váltott ki az elosztás úi. az addigiaknál igazságosabb média, rendszere Már csunán azzal is. hogv az úi lakásba költözők ■nevei után száz és száz esetben ézt olvashatjuk- esztereálvos. ács. segédmunkás, sütő- mu" !-ás szabó, cinész... és a többi.

I Sokan kerültek úi lakásba, a munkások lakásügyeit .különös figyelemmel intézik a városi szervek. De m“g nem e'egen. Még kevés 8 oénz. s az anvaai eszközöket is lehet máa koncentrálni, még sok mindenen' lehet és kell is ''áltnztatni

Erről akarnak szót érteni a nyíregyháziakkal elősfeör június 25-én és azután más témákban rendszeresen a városi fórumokon.

Kooks» JAíms

Az első hat között

Az ÁFÉSZ szerepe

'T* ÖBB MINT NEGYEDSZÁZADA, hogy * Sóstóhegyen a szeszfőzde mellett egy szerény kis épületben néhány vállalkozó szellemű szegény paraszt megalakította a földművesszövetkezetet. Az egykori alapítók büszkén vallják magukénak a több száz mil_ liós forgalmat, lebonyolító mostani üzlethálózatot. a Búza téri emeletes központi irodát, de nem kisebb büszkeséggel hozzáteszik: a -bölcső " náluk, Sóstóhegyen ringott. Üzleti szakértelem és mindenféle könyvelési, pénzügyi tudás nélkül vágtak neki egy népi szövetkezeti forma megteremtésének. Az inflációs időben olajat, babot, burgonyát szállítottak az üzemi munkásoknak iparcikkért cserébe. A háború szülte nehézségeket a maguk posztján iparkodtak minél előbb megszüntetni. Segítői voltak a mezőgazdasági termelésnek, később kezdeményezői a föld bérlő szövetkezetnek, majd a termelőszövetkezetnek, Az elmúlt közel 30 esztendő a bátor kezdeményezőket igazolta.

Mintegy két évtizeden át az a kereskedelempolitikai felfogás érvényesült, hogy a városok, nagyobb ipari települések az., állami kéreskedelem kizárólagos területei, a községek, a falvak pedig a földművesszövetkezeteké. A Nyíregyházi ÁFÉSZ esetében ez az irányzat soha nem érvényesült teljesen, mert a város perifériáján mindig voltak üzleteik, sőt rövidebb ideig a belterületen is. (A vendéglátóipari vállalat mostani gyorsbüféje helyén szövetkezeti üzlet is volt.) Teljes joggal azonban csak 1968 után, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével építhette üzlethálózatát a város belterületén is az ÁFÉSZ. Azóta létesültek olyan jeles üzletek, mint a Búza téri ABC-áruház, vagy az Aranyszarvas vendéglő. Mind a kettő új színfoltot, egészséges versenyszellemet hozott , a város kereskedelmi életébe — a lakosság javára.

A

kiskereskedelmi üzemág a

múlt esztendőben 238 millió forintos forgalmat bonyolított le. (A Nyíregyházi ÁFÉSZ-hez tartozik kilenc környező község is. a város területén lévő üzletek több. mint 170 milliót forgalmaztak.) Az előző évihez viszonyítva 12,5 százalékos forgalomnövekedést értek el, ami jóval fölötte van az országos átlagnak. Ez két dolgot is jelez: jelentősen nőtt a lakosság vásárióalapja, másrészt a szövetkezeti kereskedelem dolgozói iparkodtak a jelentkező igények teljes kielégítésére! Igen sok energiát fordítottak például arra, hogy a tüzelőolajat a lakosság a tanyavilágban is helyben beszerezhesse. Egyre inkább terjednek a korszerű táplálkozási cikkek a tanyai üzleti forgalomban is. Á szövetkezet nagyobb gondot fordít a külterületi hálózat technikai korszerűsítésére, például hűtő- és presszógépek vásárlására.

A város belterületének egyik legkedveltebb vásárlóhelye a Búza téri ABC-áru- ház. Ez az egy üzlet 97 milliót forgalmazott 1972-ben. Tavaly májusban nyílt az Arany János utcán két ruházati szakbolt. Ezek is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Érdemes megemlíteni a könyvesboltot, amit a múlt év januárjában vettek át a SZÖV- KÖNYV Vállalattól. Majdnem hárommillió forint értékű könyvet adtak el ebben a Tanácsköztársaság tér sarkán lévő szerény külsejű kis üzletben. A húshiány enyhítésére ezer darab saját hizlalású sertést vágott le a szövetkezet. A vendéglátóüzletek bevétele 48 millió forint volt. Nyíregyházán működik a megye egyetlen vetőmagboltja is.

A lakosságtól felvásárolt termények, termékek értéke 46 millió forintot tett ki. ez 34 százalékkal több, mint az 1971-es felvásárlás. Mennyiségben 80 vagonnal több árut vásároltak, mint az előző évben. Különösen kiemelkedő volt az almafelvásárlás. Az általános fejlődés ellenére sem érték el burgonyából és’' zöldségből a tervezett meny- nyiséget. Kevesebb volt a termés, de a felvásárló-hálózat; sem foglalkozott ezeknek a cikkeknek a felkutatásával, átvételével olyan gonddal, ahogyan kellett volna. ,

A TAGSÁG ÉS A LAKOSSÁG háztáj . termelésének segítése — a város 1? 'tóinak áruval való jobb ellátása — érdekében félmillió naposbaromfit értékesítettek. Ez ötven százalékkal több. mint az előző évi. A tenyésztést azzal is segítették. hogv 54 vagon keveréktakarmányt adtak el a háztáji gazdaságoknak. A szövetkezet valameny- nyi tevékenysége, forgalma pénzben kifejezve 336 millió 532 ezer forint volt a múlt évben. Szabolcs megyei mércével mérve ez a teljesítés egy jó közepes vállalatnak felel meg. Ezt a szép eredményt 504 dolgozóval érte el- a szövetkezet. Meg kell említeni, hogy 14 szocialista brigádban 135 dolgozó példAy m-vukáj» waíSatartása jelentőser b«ePillanatkép a vetőmagboltban

folyásolta az eredményeket. A brigádok közül egy aranykoszorús, kettő bronzkoszorús, három pedig zöldkoszórús. A dolgozók közül 145-en rendelkeznek kiváló dolgozó jelvénnyel.

Április végén ünnepi termelési tanácskozáson vették át a szövetkezet dolgozói a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnöksége vörös vándorzászlaját, valamint a kiváló címet jelző oklevelet. Az ország 580 hasonló típusú szövetkezete sorában az első hat között jegyzik a Nyíregyházi AFÉSZ-t. Az ünnepi beszédben elhangzott elismerő szavak mellett szó volt a következő dolgos hétköznapok teendőiről is. Ebben az évben

mái- nem elégszenek meg a sikeres 1972_es eredmények megismétlésével. Valamennyi területen túl akarják azt szárnyalni. Nem' lesz könnyű dolguk, hiszen az eddigi üzletek sok esetben már túlterheltek, zsúfoltság miatt nem túdnak kereskedelmi munkát végezni. Ezt tanúsíthatják a Búza téri. ABC- ben vásárlók. Ha az építők a tervezett határidőre elkészítik a Jósavárosban épülő ABC-áruházat, akkor minden remény megvan arra, hogy október elejétől ez az üzlet is segíti a tervek teljesítését.

Az élelmiszer-kereskedelemben az átlagosnál magasabb forgalmat terveznek. A dolgozó nőknek kívánnak segítséget nyújtani azzal, hogy növelik a főzésre előkészített. tartósított élelmiszerek konyhakész és félkész zöldségfélét, mirelitáruk forgalmát és választékát. A jósavárosi új ABC_áruházban előcsomagolt tőkehúst hoznak forgalomba. Növelni kívánják a töltelékáru-választékot azzal is, hogy a húsipar mellett tsz—ÁFÉSZ és állami gazdasági húsüzemektől is vásárolnak. Tovább növelik az . élőbarómfi-áru- sítást. Egyre több üzletben árulnak tejet és tejterméket. '

F

okozzák az értékesítési munka színvonalát a korszerű eladási tormákkal. Nyíregyházán, a jósavárosi új üzletben teljes önkiszolgálást terveznek.

A vendéglátásban növelik a melegétel- forgalmat. Ez társadalmi kötelezettsag. Ez_ tel is segíteni' kivannak a dolgozó nők telyzetén. könnyíteni akarnak a második műszak terhein. Szeszmentes italok válasz- ékának bővítésére kapcsolatot teremtenek a Borsod megyei bocsi sörgyár Pepsi Cola üzemével. A cukrászüzemi termékek meny- íyiségének és választékának növelése végett szükségszerű két műszakban termelni. ^Ha a ’vereslet indokolja, hasonlóan két műszakban üzemeltetik a hidegkonyhai részleget is. Sós- ' ógyógyfürdő jobb ellátására az eddigi hur- <a-kolbász és íacipecsenye árusító hely mellett a grill csirke értékesítését is bevezetik.

1973-ban többek között a tanyai ^lakosiig baromfitenyésztésének felfrissítésére több százezer fajtájú naposbaromfit értékesítenek. Készül a szövetkezet sóstónegyi és orosi telepén az alma önálló exportcsomagolására. A hálózatfejlesztés mellett nagy gondot fordítanak a meglévő üzletek korszerűsítésére, az épületek tatarozására.

Csikós Hskiazís

Várospolitika

KEVESEN TUDNAK ARRÓL, hogy menynyi fáradtság. milyen sok munka van az új ipari létesítmények, a szép lakónegyedek, a bontakozó körút impozáns épületei mögött. Miként sikerül összefogni a fejlődéshez szükséges erőket; képes-e a megyeszékhely példát mutatni Szabolcs-Szatmár fiatal városainak a településfejlesztésben? Ilyen kérdésekre keresett választ a párt megyei-végrehajtó bizott sága egyik, ez év májusában megtartott ülésé.í, ahol tüzetesen vizsgálták a nyíregyházi várod pártbizottság várospolitikát irányitó, szervezd tevékenységét. A megyei vb abból indult ki, hogy a várospblitika lényegesen többet jel rí a szorosan vett városfejlesztési feladatok m g- valósításánál. A jó várospolitika kidolgoz Vsa és magvalósítása a létesítmények építésén tál jelenti a településen és vonzáskörzetében élő lakosság ellátásának lehető legjobb megszervezését, a dolgozók ügyei intézésével kapcsolatos igazgatási tennivalók végzését. E szerteágazó tevékenység legerősebb motorja a városban együtt lakóknak az a közössége, amelyet az érdekek egvsége, a város szerete tömörebben: a várostudat kovácsolja egységbe.

Ilyen nézőpontból szemlélve is jelentős eredményeket vehetett számba a párt megyei végrehajtó bizottsága. Miután megteremtődtek Nyíregyházán is a nagyobb léptű urbanizáló- dás alapvető feltételei (rendezési tervek, egységes víz- és csatornarendszer, távhőeRátás, stb.), soha nem tapasztalt méretű /fejlődés vette kezdetét. Jól példázzák ezt a következő tények:

HÜSZ ÉVE ÖTVENHATEZER volt a vá- ros lakóinak száma, ez ma meghaladja a 75 ezret. Akkor a város egyetlen nagyobb üzeme a. dohányfermentáló gyár volt. Azóta új ipari üzemek, gyárak létesültek itt, kiépült Nyíregyháza ipari övezete: jelenleg a nyíregyházi ipar évi termelése megközelíti a 6 milliárd forintot: Ott, ahol a felszabadulás előtt talán a legtöbb munkanélkülit tartották számon, ma 40 ezer a foglalkoztatottak száma! Sokat javult az utóbbi 10 esztendőben a lakáshelyzet; ha nem is a kívánt mértékben, de korszerűbbé vált a kereskedelem. Hasonlóan változott a városon belüli közlekedés, jóllehet, a korábbi egyetlen villamost felváltó autóbuszjáratok még igen sok igényt nem tudnak kielégíteni. Iskolaváros Nyíregyháza: ebben is jelentős

fejlődést hozott a szakmunkásképzés megyei bázisának kialakítása és a két főiskola létesítése.

Hosszan lehetne még sorolni azokat aa eredményeket, amelyek arról, tanúskodnak} megyénk székhelyén mind átgondoltabb és nemcsak a pillanatnyi érdekek ‘ szem előtt tartó várospolitika valósul meg. A városi pártbizottságra jelentős szerep vár e munkában, jóllehet, nem ez az egyetlen testület felelős a megoldandó feladatok sikeres elvégzéséért. Már a legutóbbi városi pártértekezleten rögzítette a városi pártbizottság a fejlesztési munka legfontosabb tennivalóit. Irányításával — és a város valamennyi társadalmi rétegének bevonásával — készült el a „Fejlesztési elképzelések Nyíregyháza IV. ötéves tervéhez” című koncepció, amelyekben a legégetőbb problémák megoldásához adott irányelveket a városi pártbizottság. Az utóbbi két esztendőben 23, a várospolitikát közvetlenül érintő témát tárgyalt meg a városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság. Az állásfoglalások és határozatok végrehajtását is következetesen napirendre tűzte a testület — ez is nagyban hozzájárult a most szamba vehető eredmények eléréséhez. ^

a városi pártbizottság igyekezett

időben felismerni a meglévő feszültségeket. gondokat, s eszerint határozta meg a feladatokat. Intézkedési tervet fogadott el például a pártbizottság az államigazgatás fejlesztésére a városi tanácsnál; a vb határozatot hozott a városi tanács személyzeti munkájának megjavítására. A közös tervek készítése, az erők koncentrálása szempontjából nagy jelentősége van a városban dolgozó különböző állami és társadalmi szervek együttes tevékenységének. lynnek felismerése nyomán — a város! pártbizottság kezdeményezésére — vezették be 1972 elején a koordinációs értekezletet, ahol a város állami, társadalmi szervei rendszeresen tájékoztatják egymást tevékenységükről. Az említett szervek együttműködési szerződései is a jobb munkát szolgálják, csakúgy, mint a lakosság tájékoztatásában, informálásában tapasztalható kedvező változások. (Ankétok. különböző népszerű kiadványok, a városfejlesztést bemutató kiállítás, stb.) Kitűnt viszont, hogy bár sokszínűbb és elevenebb lett a lakosság tájékoztatása az elmúlt években, a folyamatos és élő véleménycsere még csak alakulóban van. „Információs rendszerünk a visszajelzéssel: párt-, állami szerveink pedig a szükséges intézkedések gyors megtételével gyakran adósok maradnak. Gondjainkat még nem eléggé osztjuk meg a lakossággal...”

Ez az önkritikus szemlélet jellemző a városi pártbizottság és vb munkájára: nem leplezik a gondokat, feltárják a visszásságokat. így közelítik például a célcsoportos lakásépítés akadályait, a szolgáltatás és a kereskedelem. vagy a közlekedés naponta bősz- szúságot okozó visszásságait. Reális kép birtokában születnek aztán a határozatok, amelyek a meglévő anyagi források lehető legcélszerűbb felhasználására, a lakosság társadalmi munkájának irányítására vonatkoznak.

„A város fejlesztése, a lakosság anyagi és szellemi igényeinek kielégítése új feszültségeket, új tennivalókat teremt. E problémák tervszerű megoldása jelenti várospolitikánk gyakorlati megvalósítását.” Mottónak is beillik ez a mondat ahhoz a nagy munkához, amelyet a városi pártbizottság a megyeszékhely felgyorsult városiasodásának i svára igyekszik végezni a jövőben is.

A. %