Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

I oldal' > • V 'V v V ( \ fifitST-MAGYARORSZAÖ TS73. ffinhis 8. Szülők fóruma FIATALOK 8Ü FIATALOK IS FIATALOK ÍÜI FIATALOK ü! FIATALOK Veréssel, büntetéssel Szülőnek lenni nem könnyű feladat, ha egyik leg­szebb emberi kötelesség is. Mindenesetre szülői önkri­tika, illetve önvizsgálat nélkül szinte elképzelhetetlen a helyes nevelési tevékenység. Nemcsak gyermekünk fejlődésénél kell figyelemmel kísérnünk, lenyeseget­nünk az Úgynevezett vadhajtásokat, a magatartásbeli és érzelmi végleteket, hanem a saját nevelési módsze­reinkben előadódó vadhajtások gyomlálását is el kell végeznünk. Melyek lehetnek ezek? Hászony halljuk, hagy a szülő magyarázó szó helyett azzal fékezi, ijesztgeti szófo- gadatlan gyermeket, „ha rossz leszel, hívom a zsákos bácsit ’, „odaadlak a rendőrnek” és egyébé ilyenfajta képtelenséggel. Szinte beláthatatlan követkézmények- kel járhat az is, ha gyermekünket a sótét szobába zár­juk, vagy összecsomagoljuk kis holmiját és kijelent- • jük: „most mehetsz, ahová akarsz, ilyen rossz gyerek nekem nem kell '. Fenyegetéssel, ijesztgetéssel csak azt érjük el, hogy gyermekünk szorongóvá, ijedtté, zaklatottá válik, nem pedig engedelmessé, szófogadó- vá. A verés pedig egyenesen káros, leírhatjuk akár így is: a nevelés csődje. Pedagógusok és orvosok a meg­mondhatói, hogy azok az apák és anyák, akiket vala­mikor nadrágszíjjal „neveltek” a szüleik, s ők is ha­sonlóképpen, legfeljebb vasalózsinórral verik kékre- zöldre gyermeküket, csak azt érik el vele, hogy gyér- meküknek az élettel kapcsolatos szemlélete deformá­lódik, a kiegyensúlyozott, boldog életszemlélet helyett féléim! komplexumok rögződnek az egyéniségébe. Az otthon veréssel „nevelt” gyermek pedig — az iskolá­ban is — úgy próbálja félelmeit feloldani, rendszerint úgy kíván megszabadulni tőle, hogy maga is támad, verekszik, kíméletlenül durva társaival, hogy szinte képtelen beilleszkedni a közösségbe, 'tudat alatt így szerez magának elégtételt, így éri el, hogy legyen olyan hely, ahol ő nem fél, hanem tőle félnek. Ennek ellenére is egy életen át hajlamossá válhat a féle­lemre. „ Az a gyermek, akinek az ütést, verést el kell szen­vednie, viselnie, daccal és közönnyel vértezi fel magát, lassanként a testi fájdalmon kívül semmi sem kelt benne hatást. Az érzelmi élet széles skálája számára ismeretlen marad, s egész további életvitelére rá­nyomja bélyegét a gyerekkorban belérögződött durva, goromba magatartás. Mindez elkerülhető, s nem kell hozzá sem pedagó­gia, sem egyetemi végzettség. De mégis mi az, amiben összefoglalhatjuk a gyermek helyes, emberi nevelésé­nek tudományát? A szeretet, a türelem, a megértés es a következetesség. Szavakkal és szülői szívjósággal a legnehezebben nevelhető gyermekhez is megtalálhat- juk az utat. A legmakacsabb gyerek is megnyílik, megszelídül a türelmes, jó szóra, a dicséretre. Negatí­van nem lehet nevelni. Az örökös szidalmak, a szülői elégedetlenség végül is elhiteti a gyerekkel, hogy o semmi jóra nem képes és nem alkalmas. 1 A büntetést, mint nevelési eszközt — főként a kedvezmények megvonásával — nem kell okvetlenül kiktatnunk, csak módjával és megfontoltan alkalmaz­zuk különös gonddal ügyeljünk arra, hogy az mindig arányban legyen a vétséggel. Különben megtorlásnak, igazságtalannak, a durvaság, az elnyomás az erősebb jogán rejtett, de mégis nyilvánvaló formájának érzi a gvermek. Bármilyen furcsán hangzik is, a gyermek­ben már nagyon korán kialakul egy erkölcsi norma, egy mérce, ők is tudják mit miért érdemelnek meg, mi az, ami meghaladja az elkövetett rosszaságot. Két néger mese A menekülő nyúl Hol a fáról körte hull, élt egyszer egy kicsi nyúl. Ez a isi nyúl, úgy bizony, észrevette egy napon vadadat t mögötte, két szarvával döfkédve. Mindig mögötte szalad, i. mindjárt belé harap. S szegény nyulat, ni, te ni, tálán í is ökleli. Azt kérdi egy kis rigó: _ Halihó, halihó, ily veszettül, ily vadul, hova szaladsz, esi nyúl? A kis nvul Ily választ adott: — Ne csodálkozz, hogy rohanok. Bősz vadállat fut nyo- omban, feldöf engem talán nyomban. Nagyot kacag a rigó: — Ez a tréfa jaj de jó. Nem fut bizony teutánad semmi­le bősz vadállat. Csak az árnyékod követ, s szarvnak nézed igv füled. E szavakra, lám a nyúl egy bokorban meglapul. S körül- kint nyulambuiam, s tapasztalja, hogy csakugyan úgy van inden, halihó, ahogy mondja a rigó. Az oroszlán, a farkasok és a kecskék Kilenc farkas, egy oroszlán elindult az országútján. Mentek, mentek, mendegéltek, nagy a világ, majd megélnek. Istállóhoz értek este, mekegett benn tíz szép kecske. — Nem volt ebéd, lesz vacsora — zengett a farkasok dala. — Majd elosztom — az oroszlán szólt, ahogy kifért a torkán. — Egy szép kecskét adok nektek, így azután tizen lesztek. Kilenc kecske jut énnékem, s mi is tizen leszünk éppen. így osztoztak, veszekedtek, az éjszaka csak úgy zengett. Egymásnak ment a tíz tolvaj, s tépték egymást éles foggal Hallja a lármát a gazda, vasvillát ragad a marka Furkós bottal jön a szomszéd, s összecsődül a rokonnép Egy orosz­lán, kilenc farkas, nektek senki sem irgalmaz. A rablók mind odaveszlek, örültek a kecskék, mek, mek. Németből fordította és átdolgozta: Ölbe? Irén TÖRD A FElEDf Ismerkedés a fényképezőgéppel (folytatása a vízszintes 1.). 10, Sin betűi keverve. 11. összevissza hív!!! 13. Keleti germán törzs volt. 14. ÉAR. 15. Savanyúság. 17. Ragado­zó madár. 19. Pityergő. 21. Államnak fizetendő százalé­kot. 23. Ógörög építészeti stílus. 24. Tejipari mellék­tennék. 26. Némán néz!! 27. Izomköteget ez rögzíti a csonthoz. Megfejtendő: Függőleges 6. vízszintes 1. Múlt heti megfejtés: Olasz — svéd — bolgár — dán. Könyvjutalmat nyertek: Fegyver Sándor Székely, Rácz Judit Mátészalka, Sári Ibolya Tiszavasvári. Hersku Ibolya Gulács és Kiss Zsu­zsanna Nyíregyháza. Édesanya reggel sürgeti első osztályos kisfiát: — Igyekezz, kisfiam, mert elkésel az iskolából. — Az nem baj, hiszen egé~z nap nyitva van! ★ Az állatkertben a ketrecek rácsain ott függnek a táb­lák: „Az állatok etetése szigo­rúan tilos!” Egy kisfiú áll a rácsok előtt és egyre csak a felira­tokat bámulja, majd így szól: — Szegény állatok! vjyon miből élnek meg? A TÖRTÉNELEMÓRÁN — És mi történt, amikor a király 16 éves lett? — Amikor a király 16 éves lett. .. személyi igazolványt kapott és attól fogva meg­nézhette a 16 éven felüliek­nek szóló filmeket. ÉLŐ VILÁGÓRÁN Az élővilágórán a tanu­lók a pápaszemes kígyóról tanulnak. Az egyik kisfiú nagy komolyan megkérdezi: — Tessék mondani, tanító bácsi, rövidlátó vagy távol­látó a pápaszemes kígyó? A KONYHÁBAN — Évikéin. miért van olyan különös ize ennek a salátának? — Nem tudom, anyukám, hiszen szappannal is u?eg- mostam. ★ Édesapa fürdeti a kisfiát, — Na látod, édesapa te meg tud füröszteni. — Hát igen, de édesanya először leveti a cipőmet. ★ Édesanya: Istvánka, miért sírt Ferike? Istvánka: Mert az orrára szállt egy lény. Édesanya (csodálkozva): Ezért sírt volna? Istvánka: Tudod, édesanya, én agyon akartam azt a le­gyet csapni. Dr. Papp Sándorné fordítása Vízszintes: 1. Megfejtendő, a függőle. ges 6. folytatása (a hatodik négyzetben római 5.). 6. A különféle rétegeket egyesítő társadalmi politikai szerve­zetünk. 7. Nóta. 8. Lángol. 9. ...lapu. 11. Szófaj. 12. Gyű­rűt, de körutat is jelent Bécsben. 14. Ehetne. 16. Ma­ró folyadék. 18. Földet for­gat. 20. Kopasz. 21. Alumí­nium vegyjele. 22. Római 1 és 499. 24. Női név (+’). 25. Feudális szék. 27. Költőfélét. 28. Groteszk, amorf. 29. Dal. Függőleges: 1. Becézett férfinév. 2. Ajándékoz. 3. Fonto« égites­tünk. 4. Eleven. 5. Ellentétes az elejével. 6. Megfejtendő Kelényi István: Katica — hívogató Ujjam csodafű holdas-tornyán: körmöm ormán vérző gyönyörű pettyes csillag Csuklóm sziromforgó muzsikál ezer dongó táncolj Katicám tenyerem parazsán szállj hozzám hozzám szállj — hívlaki fazekas Lajos: Kérdés, felelet Jártál-e erdőben? Jártál-e mezőben? Láttál-e gyors vadat, széptollú madarat erdőben, mezőben, erdőben, mezőben? Nagy erdőben jártarn. szarvas jött utánam, színes tollú madár mezőn vállamra szállt, el se röpült tőlem, ed se röpült tőlem. A megvilágítási idő beállítása Álló témák (tájkép, repró, épület) fényképezéséhez tet­szés szerinti hosszú időt vá­laszthatunk, ha egy megfe­lelő stabil állványunk vagy zsebállványunk van. Állvány használatánál ügyeljünk ar­ra, hogy az állvány lábai si­ma padlón vagy kövön meg­csúszhatnak. így ajánlatos az állvány lábait egy darab zsi­neggel összekötni. Kézből fényképezve 1/G0 s-ig exponálhatunk. Hosszabb időt, pl. 1/30, 115, • l/8-ot exponálhatunk, ha a szűk- ségmegoldások egyikével dolgozunk, pl. zsineg állványt, mellállványt használunk. Ha magas érzékenységű anyagra dolgozunk. akkor kézből hosszabb időt is ex­ponálhatunk. Mozdulatlan témák fényképezésekor a mélységélesség követelmé­nyeiből induljunk ki és a íényrekeszértékhez keres­sünk megfelelő megvilágítá­si időt. Mozgó témáknál az expo­zíciós idő kiválasztását a mozgás sebessége, a mozgó tárgynak vagy személynek a fényképezőgéptől való távol­sága és a mozgás iránya ha­tározza meg. 1. A mozgás sebessége. Álló személyre 1/60-ot, fu­tóra 1/123-s-ot, motorkerék­párra 1/500, autóra 1/1000 s-ot exponálunk, ha a fel­vételi távolság és a mozgás iránya azonos. 2. A téma távolsága. Futó személyre 50 méter­ről 1/60, 30 méterről 1/30, 20 méterről 1 125, 10 méterről 1/250, 5 méterrőr 1 500 s-ot exponálunk. Ebből kitűnik, hogy minél közelebb van a téma, annál rövidebb expozíciós idővel kapunk éles képet. 3. A mozgás iránya. Szemközti irányhói jövő személy vagy jármű moz­gását viszonylag hosszú ex­pozíciós idővel fényképez­hetjük. A mozgás irányára 60—90 fokig fényképezve a legnagyobb az elmozdulási veszély. A megvilágítási, expozíciós idő pontos megállapítása a felvételkészítés egyik döntő mozzanata. Az objektív ki­választott fényrekeszérték- hez ki kell választanunk egy megvilágítási időt, ehhez fi­gyelembe kell venni a vilá­gítási viszonyokat, a téma világosságát és a film érzé­kenységét. Összefoglalva a megvilá­gítási idő megállapításakor az alábbiakra kell tekintet­tel lennünk: melyik hónapban fényké­pezünk, hány órakor fényképezünk^ időjárási tényezők, napsü­téses, borús, párás, stb., milyen filmre fényképe­zünk, fényrekesz értéke, az esetleges szűrők szor­zószáma 1—1,5—2-szeres szín. szűrővel fényképezünk. Világos vagy sötét téma- ' jú a táj vagy épület. A megvilágítási időt meg­állapíthatjuk: becslés, meg­világítási táblázat vagy fény. elektromos megvilágításmé­rő segítségével. Becslés alapján állapíthat­juk meg az egyszerűbb nap­pali témákat Ilyenkor jó, ha a felvételi körülményeket feljegyezzük, pl. erős napsü­tésben 11 órakor 18 DIN ér­zékenységű filmre 8-as fényrekesszel 1 125-öt expo­náltunk. A kidolgozás után a kész képpel ellenőrizzük az adatokat. így a tapasztalato­kat a későbbiekben felhasz­nálhatjuk. Megvilágítási táblázat. Különböző táblázatok van­nak forgalomban, melyekből több adat összeteváséből kapjuk meg az expozíciós időt. Egyszerűbb megoldás, ha a fotóboltokban díjmen­tesen kapható évszakoknak megfelelő expozíciós .táblá­zatot hordjuk magunknál. Elektromos fénymérők. Két fajtáját ismerjük. A fényelemes megvilágításmé­rőkben a fény a fényelem­re esik és villamos árammá alakul át. A mutató kilengé­se mutatja a fényerősséget. Olcsón beszerezhetők és megbízhatóan működnek. Újabban jelentek meg az OFOTÉRT-boltokban az úgy­nevezett fotoellenállásos fénymérők. Ezekben beépí­tett áramforrás, gombelem van. A mérendő fény fél­vezető (CdS — kadmium- szulfid) ellenállás felületere jut és így annak ellenállását csökkenti. Ezt az áramerős- ség-vátözást . mikroamper­mérő méri. Jelenleg ez a fénymérőtípus a legmegbiz- hatóbb. Van olyan típus is, pl. Lunasix fénymérő, mely képes holdfénynél is megfe­lelő expozíciós adatokat mérni és mérési tartománya akár a 8 órás expozíciót is mutatja. Természetesen ezek a fénymérők nem olcsók és egy közepes áru fényképe­zőgép árával azonosak. Ä fényelektromos fénymé­rőkre vigyázni kell, mert kia műszerek lévén ütődésre, rá­zásra nagyon kényesek. Tá­rolására a fényképezőgépek­kel kapcsolatos előírások mérvadók. A fényelem élet­tartama kb. 10 év, a gomb­elem cca. két évig használ­ható. BONYOLULT RAJZ. Szórakozott rajzolónk kilenc tár­gyat egymásra rajzolt. Kis türelemmel kibogozható a kilenc tárgy. Rajta, soroljátok fel! ■ojzsnz ‘sau ‘aXuzsaiasa urazs g ‘Xubjj -§so ‘©Aai ‘aizs ‘a;ao>i 'aaputj’p ‘Sozsuiojbh ;sajtajSajj[

Next

/
Oldalképek
Tartalom