Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-03 / 128. szám

ton. Június 3. KFEET-MAGYARORSZÄG 3. oldat Két tűz kozott Drága-e a nyíregyházi piac? A zöldség-gyümölcs ellátás a megyeszékhelyen TsZ'-v®mtí'é«g!áF, szerviz falaari Kisegítő üzemág — jobb eElátás Jó vagy rossz, drága vagy olcsó-e a nyíregyházi piac? Gyakran felvetődik ez a kér­dés a legkülönbözőbb fórumo­kon és a legtöbbször igen éles vita kerekedik belőle. Mert ha valaki nem kap va­lamit, akkor rossznak, ha kap, akkor drágának tartja a piacot. Ha valamikor lehet ezzel a témával foglalkozni, ilyenkor, tavasszal a legak­tuálisabb. És n,em is csak azért, mert megkérik a pri­mőrök árát, hanem azért is, mert fogytán vannak a tava­lyi — lényegesen olcsóbb — áruk. Munkában ti viszonteladók Május 30. Megrakott asztal­sorok, zsibongó, válogató em­berek a Búza téren. Asszo­nyok. lányok, alaposan meg- gusztálják az árut, míg elő­veszik a pénztárcájukat. A férfiak gyorsabban vásárol­nak, csak néhányan alkusz­nak, nem is a 20—30 fillérért, inkább az alku kedvéért. Két három kör után aztán beáll­nak a sorba és megveszik, amiért jöttek a MÉK stand­jainál, vagy a közeli zöldség­boltban, mert ott a sor is rö- videbb. Nézzük az árakat: 16 fo­rint egy kiló újburgonya, 12 a káposzta, 15 a borsó, 40 a paradicsom, 5,50 egy csomó karalábé, 5 a nagy, fehér húsú paprika, 13 a cseresznye, 3,50 egy csomó új sárgarépa, 5,50 a régi kilója és 35 a szamó­ca. Szerdal áron, amelyet fon­tos hangsúlyozni, mert ilyen­kor szinte naponta változik: napról napra olcsóbb. A múlt szombaton például még 45 volt a szamóca, 18 az új bur­gonya. Az asztalok mellett őster­melők, viszonteladók árulnak. Kisebb a választék, egy, ket­tő, esetleg négy-öt termékre korlátozódik. Ki mit termel, illetve ki mit vesz, hogy másnap, vagy egy-két óra múlva továbbadja, de olyan áron, hogy neki is legyen haszna rajta. Mennyi? Mi­kor milyen a kereslet, vagy mi hiányzik éppen a MÉK standjairól. A múlt szomba­ton például már kora reggel elvitték az óburgonyát, ami­nek kilója 3,50 és 5 forint, sőt 6—6,50-et is elkértek ér­te, legalábbis addig, amíg megérkezett a MÉK újabb szállítmánya. Szakemberek, piaci ellenőrök tapasztalata hogy ilyen esetekben leg­többször a viszonteladók vá­sárolják fel a MÉK áruját, aztán — miután már máshol nincs — felverik az árát. — Nem kell nekik odaadni — mondhatiuk első hallásra. Aztán magától jön a válasz: ki tudja kiválogatni kinek adion és kinek ne? Akkor ne adjanak nagy mennyiséget! Nem is adnak, mert öt kiló­nál többet senki nem vehet. És mi van akkor? Aki ezzel akar kereskedni, beáll 5—6 helyen, vagy éppen megkér néhány ismerőst és máris me«van n°hánv zsákkal. Ez pedig már mennyiség ilyen­kor tavasszal, amikor napon­ta jönnek levelek, telefonok, gépkocsik idegen megyékből, hogv Szabolcs segítsen nekik mert elfogyott minden krumplijuk. Az árak alakulása Persze nem csak óburgo- nva van a világon, hanem sok minden más, amire a házi­asszonynak szüksége van. és azok áraitól gyorsabban apad a havi kosztpénz. Néhá­nyan — éppen ezért — < úgv vélekednek, hogy ez a kör­nyék legdrágább piaca. Néz­zük igaz-e7 A gyümölcsök közül például az almát a fő­városban 14 nálunk 6.50-éri adiák és adták egéqz évben de hasonló volt az árkülönb­ség aránva a toiás. a burgo­nya és — egész tavasszal — a primőrök árainál is. Min­den jirat nem sorolhatunk fel’ összegezésül falán anv- nyit: körülbelül 20—25 szá­zalékkal volt olcsóbb Nyír­egyházán — csak a MÉK-re értendő — az ár, mint a fő­városban. — Persze, mert ott nem termelnek, mi pedig mező- gazdasági jellegű megye va­gyunk — mondhatjuk ilyen­kor. De így van-e? Tény, hogy almából, burgonyából és még néhány termékből többel, ter­melünk mint más megyék. De ez csak a teljes érés ide­jén jelent előnyt, ilyenkor, tavasszal nem. A MÉK pél­dául a primőr árukat Bara­nya, Csongrád és Békés me­gyéből szállítja, legalább olyan távolságból, mint ami- lyen messziről eljut a fővá­rosi piacokra. Különbség mégis van, mégpedig azért, mert a főváros környékén jó­val több termelőszövetkezet és állami gazdaság foglalko­zik zöldség-gyümölcs ter­mesztéssel, mint nálunk. Itt nincs hagyománya a fóliás termelésnek, kevés a munka­erő az ilyen kézzel művelhe­tő ágazathoz és ^z éghajlati adottságaink is /kedvezőtle­nebbek, mint a déli megyé­ké. És nem feledkezhetünk meg még egy lényeges dologról sem: az árról. Gondoljunk csak vissza — nemrégen történt —, hogy a kormány, éppen a termelési kedv foko­zására emelte a zöldségfélék termelői árát. Első szempont az volt, hogy többet termel­jenek, mert a lakosság ellá­tásához többre van szükség. Mi viszont — akik vevők va­gyunk — azt várjuk, hogy ol­csóbb legyen. Hogy lehet így — két tűz közé szorítva — mindenkinek eleget tenni? Szinte lehetet­len. A legfontosabb a MÉK gyakorlata: a megyeszékhely ellátásában ugyanis nekik meghatározó szerepük van. Egyrészt megpróbálja növel­ni a termelési kedvet. Ta­valy például kétmilliónál na­Az eset még karácsonykor történt Tarpán, de a végleges eredmény csak a napokban született meg Nyíregyházán, a megyei bíróságon. Volt már ugyan korábban is tárgyalás Vásárosnáményban, de az btt meghozott ítéletet a vádlott súlyosnak tartotta és megfel­lebbezte. Sehogy nem értette, hogyan lehet néhány pofo­nért két és fél évet kapni, mikor más is Csinált már ilyet és sokkal „olcsóbban megúszta.” Csak azt felejtet­te ki saját számításából, hogy a bíróság figyelembe vette a korábbi dolgait is és azt, hogy alig telt el két hónap azóta, hogy feltételesen sza­badult a börtönből. A tarpaiaknak már nem volt meglepetés a 25 éves Torzsás Ferencre kiszabott büntetés, mert alig akad a faluban, aki jót tudna mon­dani róla. Azt viszont csak­nem az egész falu tudja, hogy ha Torzsás iszitó — márpedig nagyon gvakran megtörténik vele —, akkor izgága, köteke­dő természetű, beleköt még az élő fába is Pontosán ez történt vele december 24-én is. Egyik családnak volt egv vendége és elvitték egy kicsit szórakozni. Felállt az asztal­tól, hogv kiviszi a sört a ro­konoknak. és mikor vissza­felé ment. Torzsás meglökte. Nem mintha oka lett volna rá. csak úgy. hogv mások is tudomást szerezzenek az ő vagányságáról. A fiatalember rászólt, hogy nincs ilyesmihez hozzászok­va. aztán visszament az asz­óihoz. Az ittas Torzsás per­sze nem hagyta ennviben a dolgot, jó néhányszor oda­ment az asztalhoz és köteke­dett. A helybeliek már na­ivon unták ezt és egyikük — Tóth Elek — rászólt, hogy hagyja abba, nem hiányzik gyobb értékben adott fóliát Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda környéki tsz-eknek, hogy termeljenek zöldségfé­lét, a termelőáron felül pe­dig minimális hasznot számí­tott. \ Segíthetnek a város- környéki tsz ek A múlt évben — éppen a termelőiár-emelés miatt — országosan 4—5 százalékkal növekedtek a zöldség-gyü­mölcs árak, Szabolcsban 2 százalékkal. Az idei év első négy hónapjában pedig az országos 8—9 százalékos ár­növekedéssel szemben ná­lunk csak 0,8 százalék volt, pedig a forgalom 30 száza­lékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Talán elég ennyi annak bizonyítására, hogy — ha nem is olcsó — de a lehető­ségekhez képest nem is túl drága a nyíregyházi piac. Ami pedig az áruválasztékot, árubőséget és a minőséget il­leti, még az olyan nagy vá­rosok, mint Miskolc, vagy Debrecen sem előznek meg bennünket. Mindezek ellené­re is sokat lehetne még javí- tani az ellátáson elsősorban azzal, hogy a város környé­kén működő termelőszövet­kezetek az eddiginél is job­ban bekapcsolódnának a zöldség-gyümölcs termelésbe és saiát standjaikon árusíta­nának is, az ÁFÉSZ pedis megoldaná a már megalakult kertszövetkezetben termelt áruk helyszíni felvásárlását és az értékesítést is. Az ilyenfajta többcsatornás ér­tékesítésnek komoly ármér­séklő szerepe is lehet, ennek pedig mindenképpen a fo­gyasztók látnák hasznát. ez neki különösen azok után, hogy nemrég szabadult a bör­tönből. Aztán belekötött egy másik férfibe, mert korábban — amikor neki nézeteltérése támadt egy rendőrrel — a férfi a rendőr pártjára, állt. Addig tartott a kötözködés, míg Torzsás — hogy az ere­jét is megmutassa — az ide­gen fiatalembert kihívta az udvarra. Vendéglátói persze nem engedték egyedül, ki­mentek vele. Torzsás ledobta a kabátját, ingujjra gyűrkő- zött és odaszólt: egyenként jöhettek! A társaság termé­szetesen nem verekedett, szóltak s rendőrnek, aki ha­zaküldte az erősködő Tor­zsást. Két nap múlva Torzsás is­mét bement a presszóba. Meglátta, hogy ott van Tóth Elek, aki előző találkozásuk­kor „megsértette.” Torzsás látta, hogy Tóth jobban it­tas mint ő, no meg a húsz év korkülönbség is az ő ja­vára szólt, gondolta, most „lerendezi” a dolgot. Szólt neki, hogy valamit mondani akar, de nem szeretné, ha mások is meghallanák, in­kább menjenek ki az udvarra. Tóth elindult, aztán amikor kiértek és szembefordult Torzsással. ákkorát kapott, hogy összeesett. Torzsás nem hagyta sokáig a földön, felállította, megfog­ta a karját és elindult vele haza. Ezt persze csak mond­ta, mert alig mentek vagy ötszáz métert, Torzsás ismét nekiállt. Pofon vágta, aztán amikor elesett, felállította és kezdődött elölről a nálánál jóval gyengébb fizikumú, idősebb — és ittasabb — fér­fi verése. Már legalább öt­ször felállította, amikor ab­bahagyta a pofozást és mint­ha mi sem történt volna, meghívta borozni. Tóth nem A termelőszövetkezetek ki­segítő tevékenységére, mel- iekúzemági tevékenységére mind nagyobb szükség van, támogatni kell ezeket a pró­bálkozásokat, amelyek az élelmiszer-ellátáshoz és a fa­lusi szolgáltatásokhoz kap­csolódnak. A megyei tanács nyírbátori, vásárosnaményi és fehérgyarmati járási hiva­talának szakemberei elmond­ták: több faluból azért men- nek el a fiatalok, mert nincs állandó munkájuk — ezért is szükséges a melléküzem- ágak létrehozása. De nem­csak ezért. A termelőszövet- kezetek ipari és kereskedel­mi tevékenységének népgaz­dasági jelentősége van; Mert ha a falvakban helyben ta­lálható szolgáltatóipar, alt­kor a környező városok és a járási székhelyek szolgáltató- ipara sincs túlterhelve, s ha a tsz-ek javítják a falusi élelmiszer-ellátást, akkor a központi ellátás, a városi el­látás is javulhat. Sajnos, az említett három járásban még kezdetleges a termelőszövetkezetek mel­léküzemági és kisegítő te­vékenysége. Kevesen követik a nyirmadaiak példáját, ahol cipészt alkalmaz a termelő- szövetkezet, aki szolgáltató tevékenységet végez a tag­ságnak. A nyírbátori járás­ban alig van felsorolni való. A máriapócsi és a pócspetri tsz-ben papírragasztó üzem működik. Ezekben a tsz-ek- ben bérmunkát végeznek a lányok és az asszonyok a pa­píripari vállalatnak. A mel­léküzemág — télen is — mun­kát és megélhetést nyújt ne­kik. A pócspetri termelőszö­vetkezet — valószínű, hogy más tsz-ekkel társulva — a közeli években húsfeldolgozó üzemet és húsboltot épít. A két létesítményre máris n^gy az igény, de az anyagi fede­zet még nincs meg. A nVír- lugosi tsz ugyancsak a közel­jövőben almabort és palacko­zott gyümölcslét akar gyárta­ni. Követésre méltó elképze­lés ez, hiszen Nyírlugoson az említett két termékhez meg­akart menni, de Torzsás megfogta és magával vonszol­ta egyik ismerőséhez. Tóth nem akart inni, a sérülések is jól látszottak már rajta és haza akart menni, de Torzsás nem engedte, megint nekiállt. Ez a verés is hasonló volt az előbbihez, csak abban kü- lönbözött, hogy most felso­rolta mindazokat, akik két nappal azelőtt az asztaltársa­ságban ültek és mindegyikért adott egyet. Aztán mikor lát­ta, hogy Tóth már nagyon le­gyengült, beígérte neki, hogy a többiek is így fognak jár­ni. Másnap reggel látta meg Tóth Eleket, hogy ott megy el a kapujuk előtt. Kerékpárra ült, utánahajtott és mintha semmiről nem tudott volna megkérdezte: mi van magá­val Elek bácsi? — Kikészítettél az este — hangzott a válasz, de Torzsás úgy viselkedett továbbra is, mintha valóban semmi nem történt volna. Meghívta Tóthot egy pohár borra, csak — miután visszautasították a meghívását — azután tért rá a lényegre. „Ügy próbáljon feljelenteni, hogy kinyírom” mondta és útjára engedte a súlyos sérüléseket szenvedett Tóth Eleket. Torzsás Ferencet első fo­kon a vásárosnaményi járás- bíróság 2 év 6 hónap szabad­ságvesztésre ítélte, amelyet fegyházban kell letölteni, mellékbüntetésként pedig 3 évre eltiltották a közügyén: gyakorlásától, valamint kö­telezték arra, hogy a szabad­ságvesztés ideje alatt kény­szerelvonó kezelésnek vesse alá magát. Torzsás fellebbe­zését a megyei bíróság eluta­sította, fgy az ítélet jogerős. <b. J.) i van a nyersanyag. A nyírbá­tori tsz a közeli hónapokban a város központjában lévő büféjét vendéglővé alakítja át, ezzel jelentősen javítja a tagság és a város lakóinak ellátását. Saját zöldségbolt­jának kínálatát is bővíti a termelőszövetkezet, még a nyáron. A vásárosnaményi járásban is elég kedvezőtlenek a ta­pasztalatok. Gulácson például meg akarták szüntetni a ki­egészítő tevékenységet: a zöldségboltot. Csak a járási hivatal közbenjárására ma­radt meg a bolt. Az aranyos­apáti tsz-nek viszont stand­ja van egy fővárosi piacon. A gemzsei tsz a közelmúltban új létesítményt építtet, amelyben boltokat akart nyit­ni. Aztán meggondolták ma­gukat'a vezetők és eladták az épületét, amelyből magánla- kás lett. Nagyvarsáayban fa­latozója van a tsz-rtek, ahol egyre nagyobb választékkal találkozhatnak a fogyasztók. A vásárosnaményi Vörös Csillag, a vásárosnaményi Kossuth és az olesvaapáti Pe­tőfi Tsz húsfeldolgozó üze­met létesített. Az üzem be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket — mind a fogyasztók, mind a tagság szempontjából. A három tsz Vásárosnamény- ban falatozót is üzemeltet, ahol a saját készítésű szalá­min kívül több, mint tízféle termék kapható. A nagydobo­si tsz Vásárosnáményban csak rövid ideig üzemeltetette ven­déglőjét, mert. „fenntartása nem volt gazdaságos”, ezért, hogy ne kelljen bezárni, ta­valy átvette az ÁFÉSZ. A vendéglő XV. osztályú söntését asztalokkal és székekkel lát­ták el, s a berendezett sön­Szinte naponta adják át az új . házakat Nyíregyházán, épülnek az új lakónegyedek. Fiatal házaspárok, gyerme­kes családok veszik birto­kukba az új lakásokat. A la­kásokkal egyidőben azonban nem épül kellő számú üz­let. Hogy mindannyian hosszú sorban állás nélkül jussanak hozzá a naponta szükséges tejhez, kenyérhez és húshoz, több üzletre van szükség. A városi tanács tervei sze­rint 1975-ig a húsboltok alapterülete csaknem három­száz négyzetméterrel, a tej és kenyérboltoké 335 négyzet- méterrel növekszik. Ezek be­ruházási értéke ötmillió-két­százezer forint Ami a gya­korlati lényeg, három hús- és három tej-kenyér üzlettel gyarapodik a mostaniak szá­ma. Az újabb üzletek termé­szetesen elsősorban az új la­kótelepeken, az északi lakó­negyedben és Jósavárosban épülnek majd fel, hiszen in­nen a távolság a város köz­pontjához túl nagy ahhoz, hogy az emberek bejárjanak vásárolni. Egy-két hét és Jó­A tüzelőkereskedelem a kor­mányzat százmillió forintos költségvetési támogatásával április 2-től június 30-ig tart­ja a hazai szenek és briket­tek kedvezményes vásárát. A Belkereskedelmi Minisz­térium illetékes főosztályán elmondották, hogy az enged­ményes tüzelővásár a tavalyi­nál is sikeresebb. Két hónap alatt megközelítően 30 ezer vagon szén és körülbelül 21 ezer vagon brikett, — összesen mintegy 50 ezer vagon ked­vezményes tüzelő fogyott el, s így a lakosság csaknem 60 millió forintot takarít meg. A, múlt évben az egész akcióban értékesítettek ennyi kedvez­ményes tüzelőt, s most még égy hónap hátravan. Az in­tézkedésnek kedvező vissz­hangja van a közönség,. fő­leg a nyugdíjasok körében. Az évek óta 4—5 százalékkal csökkenő részletvásárlási ak­cióban is több utalványt, szám test III. osztályúvá léptettél« elő — így több lett a bevétel is. A tarpai tsz-nek parkett taüzeme van, amely egyre jobban segíti a környékbe­liek lakásépítését. A nyírma- dai tsz nikeeell üzeme joggal vált hiresfsá a megyén kívül is. A tiszaszalkai tsz a Tisz* partjára ipari vesszőt telepí­tett, a terméketlen földet te- hát hasznosította. Ez a tsz az ÁFÉSZ-szel és a tiszaviüi tsz-szel sütőüzemét létesített, a nyáron kenyér- és zöldség­boltot nyitnak^ az »üzem mel- lett, később megoldják az is­kolatej ellátását is. A fehérgyarmati járás me­zőgazdasági üzemei sem hasz­nálják ki a kínálkozó lehető­ségeket. Jó példáról ebben a járásban is alig beszélhetünk. A kömöröi tsz autószerviz üzemet létesített tavaly, a megyei tárnics is segítette az üzefn létrehozását. Csegöldön több mint száz nődolgozó fél­kész árukat termel a Nyíregy­házi Konzervgyárnak — a nyersanyagot a helyi tsz ad­ja. A kölesei tsz lakatosüzema és lángossütő üzeme is jelen­tősnek és hasznosnak mond­ható. A kisari tsz-nek biszt­rója van Fehérgyarmaton, ahol a nyáron már meleg ételt is árulnak. Jánkmajtison és Gacsályban cirokseprű üzemet létesítenek, a teijv sze­rint még ebben az évben. Az Erdőháton a szatmárcsekei, a túristvándi és a milotai tsz fafeldolgozással is foglalko­zik, aminek nemcsak a Szat- már Bútorgyár veszi hasznát, hanem a tagság és a környe­ző falvak lakói is. Nábrádi Lajos savárosban a házgyári lakó­telep mellett megnyílik az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat tej- és kenyérboltja, amely megoldja a háziasszo­nyok bevásárlási problémá­ját. Ugyancsak Jósavárosban a házgyári lakótelep mellett már átadták a húsipari 'vál­lalat legújabb szakboltját. A Kun Béla úton a tejipari vál­lalat működtetésével indul majd meg az árusítás — saj­nos »csak 1975-ben — a tej- és kenyérboltban. Az északi la­kónegyed tej- és kenyérellá­tása már megoldódott, húst azonban kizárólag csak a körúti ABC-áruházban lehet vásárolni. Ezért „kapnak” az itt lakók is húsboltot, amely a körúton most készülő több- emeletes épület földszintjén kap majd helyet. A város központja is gya­rapodik 1975-re újabb szak­üzlettel: a Zrínyi Ilona úton épülő sávház földszintjén egy 128 négyzetméter alapterüle­tű tej és kenyér-, s egy 78 négyzetméternyi húsbolt se­gíti majd a jobb ellátást. (b. kJ szerint 230 ezret váltottak be; s ebből 122 ezer a nyugdíja­soké volt. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy az elmúlt két hó­napban volt olyan időszak, arrlikor a sok megrendelés a szállításban torlódást is oko­zott a fővárosban, kevés volt még az őszi csúcsforgalomra méretezett napi 500 vagonos fuvarkapacitás is. A minisztérium tájékozta­tása szerint — ugyancsak költ­ségvetési támogatással — időközben újabb kedvezmény is életbe lépett. Június 1-e és augusztus 31-e között az úgy­nevezett Haldex-szenet, — amelynek 5700 kalóriás fűtő­értéke alig alacsonyabb a megszokott lengyel szénnél, s igen jól használható a köz­ponti fűtéses házak kazánjai­hoz és az etázskazánokhozi — mázsánként öt forinttal ol­csóbban adják a lakosságnak és a közületi vásárlóknak Balogh József A tárgyalóteremből Két és féS év az inisíráskadésért Kenyér, hús, tei ÚJ üzletek Nyíregyházán Június végén, befejeződik a kedvezményes akció

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom