Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

K§73. JBnYus ?T. íP&LBt-M AGY ABORSZÄ 5 S. oldal Válaszok a Tv-fórum kérdéseire Uíojáfék Nyírcsaholyban gyón is eltérő körülmények között. Ez bonyolulttá teszi az irányítást, megnehezíti az egyébként is szűkös anyagi és szellemi erőforrások meg­felelő koncentrálását, a kü­lönböző iskolatípusok kép­zési feladatainak összehan­golását és a korszerű isko­lahálózat megteremtését. — Az állami oktatás múlt évben lezárult felülvizsgála­ta ezeket a hiányosságokat felszínre hozta. Az MSZMP Központi Bizottságának ha­tározata a többi között ezért hangsúlyozta, hogy az egész közoktatás tartalmi korsze­rűsítésével párhuzamosan minden szinten hatékonyab­bá kell tenni az irányítást, növelni kell a szervezettsé­get és javítani az iskolaháló­zat fejlesztésének összehan­golását. Az irányítás szerve­zetére vonatkozóan a hatá­rozat előírta, hogy: főható­sági irányításra tekintet nél­kül minden iskolatípus fenn­tartásának jogát a jövőben a tanácsok gyakorolják. — Ez az intézkedés, ha át­meneti gondokkal jár is, közoktatásunk, s ennek ke­retében a szakmunkásképzés fejlődését szolgálja. A szak­munkásképzésben a Munka­ügyi Minisztérium központi — szakmai ágazati — irá­nyítása változatlan marad. Úgyszintén az iskolaigazga­tók önállósága is. Emellett a Munkaügyi Minisztérium minden szükséges támoga­tást megad a tanácsoknak az új feladatok ellátásához, így remélhető, hogy az is­kolák közvetlen irányításá­nak megváltozása nem okoz átmeneti visszaesést a kép­zésben Hosszabb távon pe­dig mindenképpen hasznos. KÉRDÉS: 1974-től a ke­reskedelmi beruházásokra (például általános fogyasztá­si és értékesítő szövetkeze­tek) megszüntetik-e a beru­házási stoppot? VÁNDOR SÁNDOR, a Belkereskedelmi Minisztéri­um közgazdasági főosztá­lyának helyettes vezetője: — Jelenleg nincs beruhá­zási stop a belkereskedelem­ben. A beruházások alapja ma is a vállalatok hitelké­pessége, fizetési lehetősége, valamint a mindenkori épí­tőipari kapacitás. A szövet­kezeteknél a negyedik öt­éves terv idejére határozták meg a pénzügyi kereteket. Ezeknek felszabadításával a beruházási piac lehetőségé­től függően foglalkoznak. KÉRDÉS: A forgóeszkö­zöket a vállalatoknak saját fejlesztési alapjukból kell finanszírozni. A Magyar Nemzeti Bank június 1-től nem dolgozza fel a hozzá beérkezett anyagokat, így a kereskedelmi vállalatok készpénzfizetését sem, ezért a vállalatoknál növekszik a * forgóeszköz-állomány. Vál­toztatnak-e ezen a jövő­ben? DR. BÉL IMRE, Belkeres­kedelmi Minisztérium köz- gazdasági főosztálya: — Valóban, a vállalatok­nak kell finanszírozniok sa­ját fejlesztési alapjukból a forgóeszközöket. Ezen a jö­vőben sem változtatunk. Ami a készpénzbefizetések kifo­gásolt feldolgozását illeti, az nyilvánvalóan az államigaz­gatásban június 1-től beve­zetett szabad szombattal függ össze. A Magyar Nemzeti Bank csak szombaton nem könyvel: se nem terhel, se nem ír jóvá. Ez némileg növeli az átfutási időket, de jelentősen nem befolyásolja a vállalati gazdálkodást. KÉRDÉS: Az utóbbi idő­ben több jelentős beruházást leállítottak, példa erre a pak­si atomerőmű. Az eddig be­fektetett pénz vajon kárba veszett? DEÁK ANDREA, a Ma­gyar Beruházási Bank főosz­tályvezetője: — Beruházási tevékenysé­günknek anyagi-műszaki ka­pacitásainkkal való össze­hangolása időnként szigorú központi intézkedéseket kí­vánt. Emiatt volt már pél­da, hogy kormányunk a ter- •vezett nagyberuházásaink közül néhánynak az indítá­sát későbbre halasztotta. A már megkezdett beruházások ■ leállítására azonban hosz- szabb időtávra visszatekint­ve sem került sor. — Más kérdés, hogy kivé­telesen indokolt esetben a beruházás kivitelezésének megkezdése után rendelte el a kormány a szüneteltetést, természetesen a várható kö­vetkezmények sokoldalú mérlegelése után. A paksi atomerőművet szüneteltető (és nem leállító!) határozatra gazdaságossági okokból ke­rült sor. A negyedik ötéves tervidőszakban ugyanis a vártnál több szénhidrogén állt rendelkezésünkre, s így olcsóbb volt olajerőműveket (pl. százhalombattai hőerő­mű stb.) építeni. Most idő­szerűvé vált az atomerőmű építésének. folytatása. A Szovjetunióval érvényben lévő államközi egyezmény alapján — a már elvégzett területelőkészítés folytatá­saként — 1973-ban az atom­erőmű kivitelezése ismét megindul és az eddigi be­fektetések mind a megvaló­sításban, mind a villamos- energia-termelésben megté­rülnek. Tehát kárba veszett befektetés nincs. A dráma, a történés szín­helye: Nyírcsaholv község a mátészalkai járásban. Az utó­játék színhelye is Nyírcsa- holy. A szereplők is nyírcsa- holyiak. Gsakhát, mert mú­lik az idő, kissé megöreged­tek azóta és a gondolkozásuk alapvetően megváltozott. Az 1960 februári nagy tsz- szervezés után a kommunis­ták úgy határoztak, hogy to­vább nem agitálnak. Aki nem érti az idők szavát, aki ma­kacs és maradi — legyen to­vábbra is egyéni gazda. A községben 33 család maradt kívül a szövetkezeten. Mara­déktalanul meghagyták a földjüket is. Akkor még 450 holdnyi földről volt szó. Az évek során néhányan meg­gondolták magukat, belátták, hogy tévedtek és csatlakoz'- tak a közöshöz, beléptek a tsz-be, ahogyan mondják: még időben. De vagy húsz család maradt. Olyan eset is előfordult, hogy a . szülők egyénileg gazdálkodtak, vi­szont gyermekeik — föld nél­kül — beléptek a tsz-be. Ma is ott dolgoznak és a közgyű­lés határozatával értenek egyet. Azzal, hogy nem kel­lenek újabb tagok a tse-nek, mert van munkaerő bősége­sen, hiszen a gépesítést is elvégezték az évek során. . . A földet meg kell művelni De nem ilyen egyszerű ez. Azok, akik kívül maradtak már második éve ostromol­ják a tsz-elnököt és a többi vezetőt, hogy be akarnak lépni. Nem fiatalok már. Földjük azonban még jócs­kán van. Öt-tíz hold egynek- egynek, sőt, több is. A tsz azonban — éppen a közgyű­lés határozata értelmé­ben — két-három éve már nem vett fel új tagokat. A kívülállók —_ így nevezik őket —- azonban ebbe nem nyugodtak bele. Mentek Kállai Menyhérthez, a járási pártbizottság titká­rához, éppen ahhoz az em­berhez, aki valaha a lelkét is kitette volna, csak lépjenek be. Mit tehet ilyenkor, egy járási párttitkár? A vezető­ség és a közgyűlés határoza­tát — ha törvényes, — ő se változtathatja meg,. Márpe­dig minden tsz vezetőségé­nek — korábban közgyűlésé­nek — törvényes joga. hogy felvesz, vagy nem vesz fel valakit a tsz-be. Józsa End­re, a Szatmár-beregi TESZÖV titkára se tudott segíteni. De a nyírcsaholyi egyéni gazdák elmentek magasabb fóru­mokhoz is. Varga Imre elnö­köt meg lépten-nyomon ost­romolták. Többen beadták felvételi kérelmüket Is. de nem vették fel őket. Végül néhányan azt mondták, hogy elhagyják a földet, ingyen is odaadják a tsz-nek, csak mű­velje meg. A fsz-nek azon­ban nem kell. Vásárolni nem akar — ingyen meg nem ve­heti el. Emiatt néhány egyé­ni gazda az idén már meg se művelte a földjét. De ezzel a törvénybe ütköztek. A földet meg kell művelni. Mégpedig annak kell gondoskodnia a A Tv-fórumra több kér­dés érkezett a televízióné­zőktől, amelyeket Nyers Re­zső elvtárs a rendelkezésre álló adásidőben nem tudott megválaszolni. A Központi Sajtószolgálat ez alkalom­mal a Könnyűipari Minisz­térium, a Munkaügyi Minisz­térium, a Belkereskedelmi Minisztérium és a Magyar Beruházási Bank válaszait közli az alábbi kérdésekre. KÉRDÉS: Milyen meggon­dolás alapján történt ár­emelkedés a fodrásziparban? BÉRCI BÉLA, a Könnyű­ipari Minisztérium árosztá­lyának vezetője: — A fodrászatban, az alapvető szolgáltatások,. mint például a vágás, a borotyá- lás, a dauer (tartós hajhul- lámkészítés) * országszerte maximált árkategóriába tar­toznak. Az olyan szolgálta­tások, melyek nem alapvető szükségleteket elégítenek ki, például a manikűr, a hajfestés, a kozmetika, sza­badárasak. Ezek árának megváltozása a szövetkeze­tek, a tanácsi vállalatok ha­táskörébe tartozik. A maxi­mált árkategóriában szerep­lő szolgáltatásoknál ország­szerte a helyi árhatóságok­nak lehetőségük van rá, hogy azokon indokolt eset­ben változtassanak. Egyéb­ként régi gond a szol­gáltatások ára, mivel eze­ket évtizedekkel ezelőtt állapították meg.' Ma már gyakran előfordul, hogy az árak nehezen fede­zik a költségeket.' KÉRDÉS: Mi volt az in­dítéka a szakmunkásképzés tanácsi irányítása alá helye­zésének? Nem okoz-e átme­neti visszaesést a szakmun­kásképzésben az irányítás megváltó-látása, mivel a ta­nácsok' /. ■ résbe ismerili a szakmun kásképzés speciális gondjait? SZAMOS JÓZSEF, a Mun­kaügyi Minisztérium szakok­tatási főosztályának cso­portvezetője: « — Az állami oktatás irá­nyításában, de a középfokú, ezen belül a szakközépisko­lai és szakmunkásképző is­kolai irányításban különö­sen fontos a kellő összehan­goltság. A középfokú szak­oktatás közvetlen irányítása jelenleg a legszétaprózot- tabb. Ezeket az iskolákat a tanácsok mellett tizenhá­rom, ezen belül a szakmun­kásképző iskolákat hat fő­hatóság irányítja. — Azonos szakra, vagy szakmára több tárca közvet­len felügyelete alatt műkö­dő intézményekben is ké­peznek fiatalokat különbö­ző, egymástól gyakran na­Mikor Kata és Tamás összeházasodtak, jól jött ez a két — már akkor is kopot­tas — jószág. Irdatlanul nagy mind a kettő: valamikor a múlt század derekán voltak divatosak az ilyenek, lehet hogy még abból az időből származnak. No de akkor örüllek neki, hogy a férfi­nak valami távoli rokonai rá­juk hagyományozták. Mikor tudtak volna ők még fotelt is venni? Két kezdő pedagó­gus. És akkor' A fiúk most huszonnégy éves A lányuk huszonkettő. Itt egy kislány-, ott egy fiú­unoka. A második és a har­madik nemzedék is a két öregfotelben nevelkedett, ott végezte életének első hónap- taiban azt is, ami illik, azt s, ami nem. Azóta kétszer s hozzáfogtak a lakás — mi 1 agad ás, roppant megviselt — bútorainak kicseréléséhez, de először Kistamás házaso­dott meg váratlanul, egyik napról a másikra. Lakás, bútor:.. Nyisd ki apám- anyám a zsebed. Még a szü­lők lakásából is odavándo­roltak a jobb darabok. Per­sze, a két öregfotel nem. Sértésnek vette volna a fia­talasszony, ha ilyen szaka­dozott huzatú, kiálló rugóza- tú ócskaságot betuszkolnak vadonatúj szövetkezeti la­kásukba. Aztán Csilla ment férjhez, na és a lányom sem utolsóbb a fiamnál, kezdő­dött minden elölről. A lakás bútorai ismét elvesztették nélkülözhető társaikat. A két öregfotel maradt. Mikor a második gyermek családja is elköltözött a szülői lakás­ból (pár évig ott élt egyik is, másik is), a kát bútorma­tuzsálem unokahancurözta- tóból visszavedlett tévénéző fotellé. Annak jó kényelmes, s ha az ember belehajit pár régi plédet, a kiálló rúgok se nyomják nagyon. No de egyszer csak: Tamás lakása kifizetve. Csilla laká­sa kifizetve. Tamás bútora rendezve. Csilla bútora le- törlesztve... — Katára, most végre mi is vehetünk becsületesebb be­rendezést, Elsőnek a fotelek repültek ki, a két nagy, és még két kisebb is, nem kevésbé törzs- gárdatag. Az asszony szólt egy tanít­ványának: „Ha kell, elvihe­titek...” Sokgyermekes csa­lád volt, épp akkor kaptak lakást az új 1 negyedben, fel­fér egyelőre az a pár hasz­nált darab is. A megkínáltak — hogy is mondjam: kissé barnábbak az átlagosnál — el is küldték gyerekeik egy részét (ez is seregnyi volt), hogy kisszekeren fuvarozzák el a foteleket. Másnap sűrű bocsánatkérések közt az ap­juk hozta vissza az ajándé­kot: — Már ne haragudjanak, de olyan rossz... Ha rossz, hát rossz. Kitet­ték a lépcsőházba, hátha el­viszi valaki. A kutyának se kellett, tt­megmüyelésről, akinek a tu­lajdona. Sőt, adót is fizetni kell a föld után. Összesen még mindig vagy 180 hold földről van szó. — Mit kezdjünk vele? — kérdezte számtalanszor Var­ga Imre tsz-elnök. — Dara­bokban vannak. A gépekkel nem tudunk így dolgozni. Talán, ha mindenki jönne. Ha egyszerre elintézhetnénk a ■ problémát. Legfeljebb er­dőt telepítenénk azokba a földekbe... „Magúit a tizedét sem ígérték...“ Nagy felfordulás voltNvir- csaholyban 1960-ban. Most is van. De ez a mostani már egészen más. A minap össze­gyülekeztek a nyírcsaholyi kívülállók a tanácsházán és üzentek Kállai Menyhértnek, meg Józsa Endrének is. Men­jenek azonnal, mert bennük bíznak, hogy segítségükkel rendeződnék a problémák. Azok üzenték ezt, akik 1960- ban nem bíztak a szavaik­ban, Ígéreteikben. Azt mond­ja most egy ember: — Ostobák voltunk. Ma­guk a tizedét se ígérték an­nak, ami a tsz-ben azóta megvalósult. Egy másik ember: — Restellem magam. Szé­gyellem kimondani, hogy pa­raszt vagyok. Nekem egy hold föld tíz évig terem annyit, mint a tsz-nek egy év alatt. Az összejövetelen, amit az egyéniek gyűlésnek neveztek, mindenki nyilatkozott. El­mondták kéréseiket, de egy­értelműen kijelentették, hogy nem akarnak tovább kívül maradni. Az egyik fér­fi felkiáltott: — Adják már azt a papírt, hadd írjam alá és kész! — Most nem. kell aláírni — válaszolta az elnök. — Már nem agitálunk. Most felvételi kérelmet kell be­adni és majd határozunk. — Alikor meg ott a föld, vigye a tsz. — Nem kell. — De elnök elvtárs, ve­gyék már el. — Kell a nyavalyának,.. A függöny legördült Végül mégis megállapodás született. A tsz-elnök a veze­tőség és a tagság nevében ki­jelentette. hogy megnyitják a kapukat, de csak akkor, ha mindenki belép. — Még egy­szer nem szeretnénk egyéni gazdákkal foglalkozni. Le­gyen mindenki tsz-tag és akkor belül, közösen majd megoldjuk a problémákat — mondta az elnök, majd hoz­zátette: — elvégre huma­nizmus is van a világon és a mi tsz-ünk eddig még min­den tőle telhetőt megtett az emberekért. — De mi lesz a földdel? Addig ki műveli meg? — Akié nincs megművelve, azét felszántjuk és bevetjük valamilyen takarmánynö­vénnyel. Az idén azonban még mindenki magának ta­karítja be a termést, ősztől kezdve aztán nincs egyéni, csak közös. Tegyünk most már igazán pontot a mondat végére. Sokan megkönnyebbülten sóhajtottak fel. Es ezzel a nyírcsaholyi dráma utójáté­ka is befejeződött. Az egyéni gazdálkodás színpadának függönye végleg legördült. Szcndrei József ÉIIEL-NAPPAL ÉPÍTIK # Garzonok az Északiban Elmúlt tíz óra. Az „Észa­kiban” a toronyház homlok­zatán neonfény vibrál: CAS­CO. Szemben a Vasvári Pál utca túlsó oldalán úgy ég­nek a reflektorok, mintha gyöngyfűzérek lennének. Építkezési terület. Rávilágí­tanak a téglahalmokra, a ZIL-gépkocsik platójára, az épülő falakra, amelyeken, kő­művesek serénykednek. Megkezdődött az éjszakai műszak. Figyelmeztetően szól a toronydaru kürtje. Csendet tör.. Valahol, Valakik bosszan­kodnak, itt építők dolgoznak. Lakásokat emelnek. Újságol­ják a környékbeliek, hogy egy-kettőre eltüntették az apró, földbe süllyedt kis há­zacskákat innen a toronyhá­zakkal szemben. Kisgarzonok. Ez a hivata­los nevük. így mondja Nagy Sándor építésvezető-helyet­tes. Száznyolcvan épül belő­lük, több szekcióban OTP-s lakások. Jövő július 31-re kell átadni valamennyit. — Nem tartunk az átadá­soktól, a határidőt tudjuk tartani, csak a gépkiesések í?tve csak a kutyának. A szomszédék Morzsája az egyik öregfotelen rendezte be éjjeli szállását. A lakótársaknak nem tet­szett-a dolog. A lépcsőház úgysem valami tágas. „Ugyan, szóljanak már a szemetesnek...” Szóltak. A két kisebb fo­telt el is vitte. A másik kettő — mint közölte — túlságo­san nagy neki. De egy ötö­sért vállalkozik az eltünteté­sére Elvben meg is egyeztek ebben. De a műveletre csak egy hét múlva kerül sor. Ak­kor lesz Katáéknak nélkülöz­hető öt rubeljük. Ugyanis épp aznap volt ott Kistamás egy kis kölcsönért — azt a magnót már muszáj megven­ni, kell a nyelvtanuláshoz is. Bállá László idegesítenek — veti közbe Nagy Sándor. Ez a toronydaru okozza nekik a legtöbb bosszúságot. Néha megáll, megmakacsol­ja magát. Nem a gépészet az oka. Konstrukciós hibák vannak. Küszködnek vele. S ilyenkor „át kell állni kézi­munkára”. Az éjszakai műszak hajnal fél négyig dolgozik, aztán ér­kezik a váltás. Első hetekben a betonozást is éjszaka vé­gezték. Zajjal járt. Nem tud­tak aludni a környékbeliek. Elnézést kérnek. Most már úgy osztják be a munkát, hogy este tízig végeznek a „hangos” munkával. — Nem tudtunk, mit ten­ni. Nem szívesen csináltuk, de hajt bennünket a határ­idő. És lakásokról van sző, amelyet családok várnak — mondja Nagy Sándor. A tizenegy tagú brigádból heten Kállósemjénbe valók. Van közöttük tiszavasvári, még cigándi is: Sándor Jó­zsef. Kerékpárral jött át a Ti­szán Dombrádra, onnan autó­busz hozza idáig. Mondják neki, mit keres itt Szabolcs­ban. Mosolyog. Bandorra mu­tat, hogy ő is Borsodba való. Nevetnek. Ha ilyenkor éj­szakára itt marad, akkor a Tünde utcai munkásszállón éL Dicséri. — Nem lehet semmi pa­nasz kérem, van ott minden. Paplanos ágy, jó kaja, rádió, tv-készülék, játékok. Nyu­godtan kipihenheti az ember magát és úgy mehet haza — magyarázza Sándor József. Kereset? Elégedettek. Az éjszakai műszakra pótlék is iár. Hogy mennyi, még nem tudják. Újra jó a daru. Működik. Munkára emberek”, ígéretükhöz híven az első tatvan kisgarzon lakást, a 3-szekciót ez év november 10-án át szeretnék adni. Es­küsznek rá, hogy a géphiba ellenére is meglesznek vele. Pedig május else jól kezdtek az alapozást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom