Kelet-Magyarország, 1973. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

». ottM — Ne nézz hátra, azért kiabál, mert ki akar kezdeni veled! ÖNARCKÉP KÜLÖNÖS VADÁSZAT tm. fStSm WL TECHNIKA iÜS Tudomány B TECHNIKA ü Tudomány ÜSS TECHNIKA SSSS Tudomány . i .1 . i. i ................ . , < Vem ismer hasonlót a vízi építési technika é Épül a transzszibériai csatorna Robbanás a Napban 1971. december 13-án óriási robbanás történt a Napban. Ennek kapcsán izzó anyag hatalmas felhői kerültek a kozmikus térbe. A felhők térfogata 20—10-szer nagyobb a Földé­nél. A tudósoknak sikerült a gigantikus rob­banást lefényképezniük. A képen hatalmas mennyiségű kivetett forró plazma látható, egy-egy „plazmanyelv” hossza 6.4 millió ki­lométer — 17-szer nagyobb a Föld és a Hold közötti közepes távolságnál. Nekünk, a Föld lakóinak nehéz elképzel­nünk a naprendszerben lejátszódó nagysza­bású kozmikus jelenségeket. Az ott ható erők méretei megragadják a képzeletet. Próbálunk analógiákat találni, de hiába, a mi földi fo­galmaink erre nem alkalmasak. Mivel lehet például összehasonlítani a kozmikus sebessé­geket? A plazmafelhők másodpercenként 965 kilométeres sebességgel törtek ki a Napból Ezzel összehasonlítva a leggyorsabb szuper­szonikus vadászgép is teknősnek tűnik — se­bessége csaknem ezerszer kisebb. Képzeljék csak el. hogy - a kivetett plazma a Moszkva és Budapest kö -.ötti távolságot két másodperc alatt tenné meg. A plazmafelhők hatalmas kinetikus energiávgl rendelkeznek. Ezzel egyenértékű villamos energiából például az USA, jelenlegi fogyasztási szintje mellett több, mint egymillió (!) évig használhatna. Más összehasonlítást is tehetünk. A plaz­ma kinetikus energiájával egyenértékű ener­gia előállításához 100 millió, egyenként 20 megatonnás hidrogénbombát kéne felrobban­tani. Bolygónk szerencséjére a napkitörés az égitest túlsó felén történt. Ha a plazmafelhők akkor a Föld felé törnek, annak komoly kö­vetkezményei is lehettek volna. Mágneses vi­harok keletkeztek volna, egy iaőre megsza­kadt volna a távolsági rádiókapcsolat és vi­lágos sarki fény jelent volna meg. Az óriási napfelhők tömege a számítások szerint leg­alább egymilliárd tonna, míg a Földé majd­nem 659 milliárd — azaz egymással össze­mérhető mennyiségekről van szó. Egyes ame­rikai tudósok szerint, ha a kitörés a Föld irányába történt volna, a plazmafelhők boly­gónk forgási periódusát is befolyásolja. Szerencsére nem így történt. A nap­robbanás visszhangja azonban mégis elérte a Földet. Egyes villamos töltéssel bíró részecs­kék megkerülték a Napot, és 3,5 nap múlva Földünk közelébe kerültek. Megjelenésüket a Szovjetunió földi obszervatóriumai is regiszt­rálták. Ugyanekkor a Föld különböző pont­jain elhelyezkedő városokban nagy mennyi­ségű szívmegbetegedést észleltek. A tudósok kiszámították, hogy a súlyos szív- és véredénybetegségek körülbelül 80 százalékát befolyásolják a Napban lejátszódó folyamatok. A szívgyógyászok adatai szerint a mágneses viharok szív- vagy véredényrend- szeri megbetegedések esetén 18-szorosára nö­velik a tragikus kimenetelű esetek számát Az influenzajárványok időpontjai — 1947. 1957, 59, 1968--69 — pontosan egybeesnek a naptevékenység ciklusaival. Egyes tudósok ma is tanulmányozzák a naprobbanásoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Munkájuk során meglep' feltevésekre jutottak. Például azt állítják, hogy a naptevékenységgel függ össze a pszi­chikai megbetegedések száma, az emberek vérösszetételének megváltozása, a járványok keletkezése, a természeti csapások — viharok tájfunok — számának növekedése, illetve csökkenése, valamint az óriási méretű sáska­járások és más kártevők pusztításai — sőt még az. aszály is. Hogy mennyire megalapozot­tak ezek a feltevések, az majd a további ku­tatások során derül ki. Lehet, hogy a nap­robbanások földi hatása jóval szélesebb körű, mint azt ma elképzeljük. A földi élet a Nap nélkül elképzelhetet­len.-Ha az égitest egv pillanatra kihunyna, ez a Föld élő anyagának végét jelentené. A hőmérséklet oly mértékben csökkenne, hogy a légkör gázai cseppfolyós, majd szilárd hal­mazállapotba kerülnének. A Földet óriási, 7 méter vastag szilárd levegőből álló, mínusz 270 fokos gleccser borítaná be. Ez azonban nem fog bekövetkezni. A Nap, ezen csodála-. tos csillag energiája még sokáig elég lesz. Ez az óriási gázhalmazállapotú gömb főként hidrogénből és héliumból áll. A hidrogén atommagjainak szintézisével hélium és nagy mennyiségű energia keletkezik. Ugyanilyen folyamatok játszódnak le különben egy hid­rogénbomba robbanásakor is. Irányított ter­monukleáris reakciót azonban a Földön ed­dig még nem sikerült megvalósítani. A Napban viszont másodpercenként 800 millió tonna hidrogén alakul át héliummá. Ez azt jelenti, hogy az égitest tömege 6 millió tonriával csökken. Ez az anyag energiává ala­kul. Ehhez járulnak még a nem. ritka, erős napkitörések is. De meddig futja a Napból ilyen intenzív hidrogén-elhasználódás mellett? Szakemberek számításai szerint több tucat milliárd évig. M. I» Szovjet vízépítési mérnökök a Kászpi- tengert a szibériai Irtis, Ob és Jenyiszej fo­lyókkal összekötő csatorna tervén dolgoznak. A csatornán nagy folyam-tengerjáró hajók közlekedhetnek majd. A hírt az ismert szovjet hidrotechnikus, a tervezőcsoport főmérnöke, Igor Gerardi kö­zölte a sajtóval. — A csatorna jelentősége elsősorban ab­ban áll — mondotta —, hogy Kpzép-Ázsiá- ban és Kazahsztánban mintegy tízmillió hek­tár kiszáradt föld öntözését teszi lehetővé. Emellett hajózásra is szolgál, ami a célkitű­zés univerzális voltát tanúsítja. A 300—350 méter széles és 15 méter mélységet is elérő csatorna több ezer kilomé­ter hosszú lesz. Első szakasza egyedül az Ir- tisből fog táplálkozni és évi 25 milliárd köb­méter vizet juttat majd a közép-ázsiai, kazah­sztáni sztyeppeknek. A későbbiek folyamán a vízigény a háromszorosára növekszik, ezért addigra a Szibériát a Kászpi-tengerrel össze­kötő vízrendszerbe bevonják az Obot és a Je­nyiszej! is. E grandiózus mérnöki elgondolás fő mu­tatóinak hallatára természetesen felmerülhet néhány kérdés. AZ ELSŐ: Ilyen nagy mennyiségű víz elvoná­sa nem borítja-e fel maguknak a szibériai fo- lyóknak a vízgazdálkodását és ezáltal nem zavarja-e meg területük mikroklímáját? A tudósok és tervezők számításai meggyő­zően bizonyítják, hogy a csatornának nem lesz ilyen lényeges kihatása az Irtis, az Ob és a Jenyiszej vízhozamára, ezek a folyók ugyanis évente több száz milliárd köbméter vizet szállítanak a Jeges-tengerbe. A MÁSODIK KÉRDÉS: Mennyi betonra lesz szükség a csatorna medrének megépíté­séhez? A SZAKEMBEREK VÁLASZA: viszony­lag kevésre. A csatorna medrét ugyanis né­hány kivételes szakasztól eltekintve nem kí­vánjak burkolni. Az elgondolás szerint a mes­terséges folyó a természetes, eleven folyó minden ismérvével rendelkezik majd. A Kászpi-tengerhez vezető útszakaszon a Szir-Dárja és az Amu-Darja fogja táplálni a csatornát. Ez a két közép-ázsiai folyó most az elsekélyesedő Arai tóba ömlik. Ennek halai tehát eljutnak majd a csatornába, így az a halászat fontos bázisa lesz. Partjain pedig a víz hatására új talajviszonyok alakulnak ki: a puszták árvalányhaja után rétek, legelők, erdőségek jelennek meg. Agrokémiai eszkö­zökkel szabályozhatók is ezek a folyamatok. A művelés alá vont területeken a földműve­lők gyapotot, gabonát, gyümölcsöt termeszt­hetnek, jószágot tarthatnak. A csatornaöve­zetben új városok és falvak születnek. VÉGÜL A LEGLÉNYEGESEBB KÉR­DÉS: van-e a Szovjetuniónak elegendő tech­nikai eszköze ilyen nagyszabású terv megva­lósításához? Igen, megvan a technikai bázis és a nagy hidrotechnikai építkezések során szerzett ta­pasztalat is. Közép-Ázsiában például, a Kara­kum sivatagon keresztül már több, mint 80# kilométer hosszúságban építettek csatornát. A Volgát és a Dont már régen ugyancsak csa­torna köti össze. A szibériai Angarán és Ja- nyiszejen emelt erőművek építése kapcsán gá­takkal zárták le ezeket a nagy folyókat, a Volgán vízi erőművek sorozata épült /Szovjet technika felhasználásával és szovjet szakem­berek közreműködésével több nagy hidro­technikai létesítmény épült külföldön, kőzttné az asszuáni gát Egyiptomban. Az ilyen építkezésekhez szükséges gépeA és anyagok gyártása erőteljes ütemben nő* vekszik' a Szovjetunióban. A Statisztikai HU vatal jelentése szerint ez ér első három hó* napjában például 9000 nagy teljesítményt! kotrógép és több, mint 11000 földgyalu kéj szült. A technikán tehát nem mártír. Jelente* több népgazdasági ág szakemberei dolgoznak a tervezet egyes részletkérdésein. A szovjet Vállalatok tervezőirodáiban már szerkesztik « gépeket, amelyek a csatorna építésére Indulj nak majd. Ezekhez foghatót Dem ismert edj dig a vízépítési technika-------- 1 ■ ii i -é Feltárás - magnetométerre! A mágneses térerősség változásait mér® magnetométert elsősorban a geofizikusol# használják. Ez a műszer azonban egyre n»* gyobb szerepet játszik a régészet műszere# korszakában, amikor a kutatóárkokat a mér® szondák, a légi fényképező eljárások és a különféle „műszeres vallatások” váltják feL A különféle régészeti mérőszondák közül eddig talán a magnetometer segítségével érték el a legjobb eredményeket Mágneses jelek segítségével tárták fel a Földközi-tengeren s szibariták egykori városát, Syharist is. A magnetometer azonban a prekolombián kul­túrák feltárásánál bizonyított legjobban é# váltotta be a hozzá fűzött reményeket Kö­zép-A meri kában jóval Kolumbusz előtt étit egy titokzatos nép, amelynek virágzó kultú­rája érezhetően hatott a prekolombián népek­re, így a mayákra, inkákra egyaránt Az ol* mec civilizáció i. e. 1200 körül hirtelen fejlőt dött ki a mexikói partok, mentén. Az olmec kultúra nyomainak zöme Veracruz és Tabas­co déli részem található. Gigantikus méret® kőemlékek, fejek, istenségek vallásos jelképei maradtak fenn itt az utókor számára. A legjelentősebb olmec települést Vera­cruz déli részén, San Lorenzóban fedezte fél 1945-ben egy amerikai régész. Igen érdekes a lelőhely, amelynek vizsgálatánál kiderült, hogy más területről is ide hurcolták az ol­mec kultúra emlékeit. 1966-tél folytatódtak itt a kutatások, amelynek során elsősorban a magnetométer használatának köszönhető, hogy a régészeknek sikerült megnyitni az olmec kultúra kincsesbányáját. KERESZT REJTVÉNV 1888. június 24-én született Ka­rinthy Frigyes. így írtok ti cí­mű műve irodalmi karikatúráit tartalmazza. Az ebben szereplő ,,'örpe fejüek” c. verséből idéz­zük az utolsó szakaszt. Beküi- .Jf-udő sorrendben • vízsz. 1., függ. 1., 37., 18., vfeszv 48. sz. sorok. TÍZSZINTES'. 14. Görög mitológiai kiráZ.r- lány. 15. Viragfüzér. •$. Becé­zett női név 17. Sárga és rös festékanyag. 19. Indukció fele! 20. Meo betűi. *1. Fonetikus mássalhangzó. 22. Fa része. 23. Arrébb csúsztat. 24. Amerikai /hírügynökség rövidített neve. 26. Régi formájú termelőszövetkezet volt a Szovjetunióban a kolhoz- mozgalom idején. i 30. „Félig- meddig” félt. 31. Afrikai ország. 34. Napszak. 35. Sára francia változata (+’). 38. Régi török tiszti rang. 39. Szamár „tőszó.’’ 41. Lekvár. 42. Kalodá-ban van! 44. Megint. 45. Igekötő. 46. Be­cézett Margit. 49. Fohász. 51. Bánya részei. 54. Búza egyne­mű betűi. 55. Megszünteti a vi­lágosságot. 57. Vietnami gépko­csik felségjelzése. 58. OLS. 60. összetett szavak elején kettős­ségre utal. 61. Kereskedelmi mű­szó. 62. Az ügyész emeli. 63. Tág. 65. Színművészünk (Tibor). 68. Afrikai légyfajta, álomkór- terjesztő. 69. A köröm különfé­le megbetegedései. 71. Tolsztoj- regény főhős. 73. Munkácsy ina­sa teszi ezt. 74. Az a százalékok­ban meghatározott értéktöbblet amellyel a pénznemek. érték papírok névértékükön felül bír­na)^, tárgyraggal, eredeti olasz írással. FÜGGŐLEGES: 2. Az ókori Athénben a leg­felső törvényszék és politikai fó­rum. 3. Török városka, Izmirtől délkeletre. 4. Friss. 5. Jószívű. -6. Rövid bölcs mondás, görög szó. 7. AÉK. 8. Tegez-ben van! 9. Spanyol politikus volt (Jósé). 10. Bíró egynemű betűi. 11; öe- cézett női név. 12. Régi hang­szer. 12. Hajat hullámost*. 25. Olasz folyó. 27. Helyhatározó rag. 28. Latin kötőszó. 29. Fel­tételes kötőszó. 32. A kecske hímjét. 33. Szlovák nagyváros. 35. Említette. 36. Hajókon elhe­lyezett érzékelőberendezés. 40, Kerti szerszám. 41. Lám. 47. Ma sokat emlegetett nagy szi­getország. 48. Ilyen mondat is van. 49. IE. 50. Rangjelző. 52. Cipészszerszám. 53. Ünneplés viharos tapssal. 55. Afrikai or­szág (+’). 56. Göngyölegsúly 59. Valamikor igen népes, észak­amerikai indián törzs neve. 62. . . Vidi, vici. 64J. ACL. 66. Frdh- cia terroszervezet volt Algériá­ban. 67. Hónaprövidítés. G8. Ceg­léd fele! 70. HT. 72. Igekötő. A megfejtéseket július Mg kell beküldeni. CSAK* LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Június ÍOÜ rejtvény pályázatunk megfejtése: Kölcsönhatásának törvényéit. Nyugvó és áramló elktromosságot. Nyertesek: Belánszky István­ná, Hargitai Gyula, Nemes Eni­kő, Puskás Zsuzsanna, Radványi Magdolna nyíregyházi, özvf Fá­bián Dénesné cscngeri, PajDp Györgyné fényeslitkei, Gyulai Márta korrilódtótfalui, Kardos Viktorné nyírbátori és Veres Má­ria ramocsaházi. kedves rejt­vény fej tőink. A nyerem énykőnyvelrd postán «Wiüldtükl , . *** y ■ -W WV V V v. 4 “ * .. <* A ' ÉffikT-MÁGYÁRORSZAG' - VASÁRNAPI MELLÉLET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom